Pápa város középkori
pecsétje, címere:
Pápa város pecsétje két fo alkotóelembol áll. Kiváltságos
templomának védoszentje Szent István elso vértanú térdepel, imára kulcsolt
kézzel egy címerpajzs elott ahol a város akkori földesurainak a Garai családnak két egymás
fele harapó, egymást keresztezo kígyója látható. A védoszent feje felett ott vannak megkövezést
jelento atributumok és jobbról a csillag, balról a hold. A pecsét felirata +
S(igillum) Civitatis Papensis. A pecsétlenyomat átméroje 26,5 mm.
A pecsét lenyomata két oklevélen maradt fenn. Az Országos Levéltárban lévo Dl.
61.817-es számún. Ahol Mészáros Máté az esküdtekkel és a polgárokkal tanúsítja
Hidászi Gergely eretnekké lett polgártársuk szökését, és hogy Kapucsi Benedek
várnagy három vég posztót lefoglalt magának. Az oklevél
1477-ben kelt. A pecsét kissé sérült, restaurálás után helytelenül lett
összeállítva.
A másik levelet a pápai bíró és esküdtek írták
Sopron városához 1589-ben. A pecsét sértetlen állapotban maradt meg, papírfelzet
védi. Okos János pápai bíró és az esküdtek értesítik Sopron városát, Gergely diák vallomásáról,
hogy o Mihály kovácsnak, tanúk elott Süveggyártó János és
Török Mátyás részére bizonyos pénzeket átadott.
A két pecsét grafikus
szakérto véleménye szerint ugyanarról a pecsétnyomóról származik. Ezek szerint Pápa
városa több, mint száz éven át használta folyamatosan a valószínuleg a Garaiak
földesurasága alatt kapott pecsétet. A kispajzson ábrázolt Garai címer miatt a
XIV. század legvége jöhet számításba, mint a pecsétnyomó keletkezése ideje,
szoros összefüggésben lehet a városi önkormányzatiság
magasabb fokának elérésével.
Sajnos a pecsét használatának postquem-jét sem
tudjuk megjelölni. Amikor ismét feltunik a pápai pecsét az iratokon, akkor már a jelenlegi városi címerben
is ismert keresztbe tett pálmaág van a kispajzson. Ez arra
utalhat, hogy a pecsétnyomó valamikor, talán a török háborúk 1594-97-es ostromai
alkalmával elveszett és az eredeti ábra feledésbe is merülhetett.
Magyarországon 1948 után betiltották a városi
címerek használatát. Újra csak az 1970-es évek második felétol lehetett címert használni, de annak ki kellett
fejezni a város és polgárai “szocialista építésbe, annak sikerébe vetett hitét,
bizalmát”. Ebben az idoben jöttek létre a heraldika szabályait figyelembe nem
vevo, torzszülött címerek. Igy volt ez Pápa városa Töreki Ferenc grafikus
által tervezett címerével is, amely az osi református kollégium
eperfáját, mint a tudás fáját, a fogaskereket, mint a
gyáripar jelképét, ötvözte a könyvvel, mit az “iskolavárosiasság” szimbólumával.
Ezt a címert sikerült még 1989-ben a
megelozo tanácstestülettel az eredetire visszaváltoztatni a pápai Muvelodéstörténeti
Társaság kezdeményezésére. Most ismét az osi – bár nem az eredeti – címert használja a
város hivatalos dokumetumain.
Felhasznált irodalom:
Kubinyi András: Pápa középkora, In. tanulmányok ...
1. (különösen 104. p. és hozzátartozó jegyzetben idézett irodalom.)
Solymosi László: Adatok Pápa város középkori
történetéhez, In. Tanulmányok ... 2. (különösen 37-40. p. és a hozzá tartozó
jegyzetek, pecsét fotók. A Függelék 2. oklevele és fotója.)
XVI. századi magyarnyelvu
levelek Sopron Sz. Kir. Város Levéltárában, közli vitéz Házi Jeno városi
folevéltáros, Sopron, 1928. 174. p. 148. levél.)