A pápai
vár(kastély):
Csak sejtheto, hogy Pápán, a
mai belvárosban vagy ahhoz közel már az
államalapításkor állhatott valamiféle
(talán föld)vár. Pontos topográfiai helyének, állapotának megállapítása a jövo
levéltári és régészeti kutatás feladat lesz. Pápán állt a királyi udvarnokok
ispánjának egy megerosített udvarháza, talán a jelenlegi Várkastély
helyén.
A források szerint a Pápai
család építhetett valami erosséget a XV. század legelején, talán 1407-08 körül.
A megerosített hely, talán föld, esetleg palánk vár Zsemléren állhatott. nyomait
nem ismerjük. Ezek az építkezések valamilyen kapcsolatban lehettek azzal, hogy a
Garai család 1430 körül várépítési engedélyt kért és kapott Zsigmond királytól,
ez a vár – vagy megerosített udvarház – a mai várkastély
kiemelkedésén épült fel.
A pápai vár várnagyai, mind a Garaiak, mind a
Szapolyaiak idejében a családok vezeto familiárisai közül kerültek ki, jómódú középnemesek voltak. Ez
egyben a vár és uradalom jelentoségét is mutatja.
Városunk eredetileg nem volt
kerített város. (Ez elnevezésébol – oppidum, mezováros – is következett.)
1543-ra, amikor Martonfalvay Imre deák Pápára érkezett, azonban valami
földhányás, talán árok és gyenge palánk vette körül a várost. Ez valószínuleg a
mohácsot követo idokben, talán az 1529-es török támadást követoen hozták létre.
Mindenesetre ahogy Martonfalvay írta emlékiratában: “Az várat pusztán találám, várassát
épületlen.” Ekkor kezdenek nagyobb erodítési munkálatokat végezni, vesszofonatos
földsánccal, kör alakú, talán kovel erosített bástyákkal veszik körül. A
Martonfalvay által fallal körülvett terület nem terjed ki a
teljes városra, a “majorok” kívülrekednek a védelmet nyújtó falakon. Nádasdy
Tamás feljegyzései alapján, 1555-ben – mintegy 2986,2 méter volt a fallal védett
terület. Ez nagyjából a mai belvárosnak felel meg.
Felértékelodött a Tapolca és
a Bakonyér által táplált ostó szerepe, mocsárvilágával együtt a védelem bazsios
része lesz. A vár az osztrák Hadmérnöki Hivatal felújítási terveiben is
szerepel. Már a XVI. század közepén többször felmérik, elkészülnek felújítási
tervei, de igazából nem sok minden történik. Valamikor a
század végén talán egyes részeit új olasz rendszeru bástyákkal építik át. További kutatásokat
igényelne a pápai vár ábrázolásainak hitelessége, egymásból való leszármazásának
kiderítése is! (1597-ben Szemendep pasa új vizes árkot ásatott, ami jelentosen növelte
a vár védhetoségét, a város elfoglalása után is. Az árokrendszer kb. 12 méter
széles volt.)
“A várnak keleten a mocsaras tó, északon a Tapolca
adott természetes védelmet , délen és
nyugaton pedig kettos cölöpzettel megerosített sánc, földtöltés és kofalak, s
ezeknek fordulóinál szélesen kiugró szögletes bástyák védik, a városfalak alatt
pedig a tóból kivezetett a Tapolcába visszatéro széles vizesárok, a Cinca
húzódik. (A Tókert utca felso végétol indult a Böröczky dombon át a posta
épülete felé, az Árok utcán át, a Bástya utcán keresztül Irhás utca, Kis tér,
Csatorna utca, Flórián utcán keresztül a vár nyugati végénél
tért vissza a Tapolcába.)
A mai Városmajor
(Tuzoltólaktanya környéke) – Bástya- – Irhás utca helyén, meg a Szent István út
– Flórián utca környékén voltak a vár bástyái. A városba csak kapukon
keresztül lehetett bejönni. Ezek a Tízes malom, (Tüzes kapu) a Kis tér, (Borsosgyori
kapu) Böröczky domb (Veszprémi kapu, vagy Halász kapu), táján voltak. (Esetleg
volt egy negyedik kapu valahol a Szent László utca és a Bástya u keresztezodése
közelében, ez volt a Szent László kapu.)” [Bognár Imre Ede:
Pápa településföldrajza, 64. p.]
A pápai vár esetében, a források nagyfokú
pusztulása ellenére viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert a vár
leltárai fennmaradtak, Ezek segítségével viszonylag pontosan rekonstruálható a
régebbi szobabeosztás, a különbözo
korokban végrehajtott módosítások, átépítések rendszere. A leltárak, 1639, 1648,
1694, 1796-99, 1900-16 évekbol állnak rendelkezésre. A
leltárak feldolgozását Mithay Sándor végezte el.
A várat az 1740-es évektol
kezdodoen alakítják lakályosabb kastéllyá.
Összhangban az 1752-ben elfogadott királyi
rendelettel, amely a bástyás városok falainak lebontását írta elo. Ez találkozott az akkori tulajdonos Esterházy
Ferenc óhajtásával is. Az 1750-es években készült el a jelenlegi Katélykápolna
és valószínüleg a többi reprezentatív terem is. A kastély fohomlokzata a várkert
felé néz, U alakú, nyitott részét talán le akarták zárni. Erre utalhat
alápincézett
volta és a Nádorteremben lévo nagyméretu kép ábrázolása. Az átalakítások az
1780-as évek derekára fejezodtek be.
1771-ben csapolták le a mai
Tókertváros helyén hullámzó mocsaras tavat. Ez tette lehetové a kastélykert
angolpark szeru kialakítását, majd késobb a tókerti városrész
létrejöttét.
A Várkastély utolsó felújítására 1970-es években
került sor. Jelenleg az életveszélyessé volt födémszerkezetek cseréje, a tetorendszer felújítása és a
gépészeti, külso és belso felújítási tervek készítése
folyik.
Felhasznált irodalom:
Bognár Imre Ede: Pápa településföldrajza, Pápa,
1943.
Gero László: Pápa, Budapest,
1959. (Városképek – Muemlékek)
Haris Andrea: Települések halmazától a városig, In.
Tanulmányok ... 1. 43-74. p.
Ilon Gábor: Pápa város keleti palánkjának
szondázása, In. Communicationes Archaeologicae Hungariae, Budapest, 1988.
159-168. p.
Jankó László. A régi Pápa
védovonalai, a város a XVIII. század közepén, In. Pápai Hírlap, 1925. augusztus
1. 1-2. p.
Mithay Sándor: Adatok a pápai vár
épületegyüttesének rekonstrukciójához, In. Veszprém Megyei ... 16. Veszprém,
1983. 203-222. p.
Mithay Sándor: Adalékok Pápa város
építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján, In. Veszprém megyei ... 17.
Veszprém, 1985. 319.339. p.
Mithay Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély
történetéhez, 1738-1756. In. Veszprém Megyei ... 18. Veszprém, 1987. 399-427.
p.
Mithay Sándor – Ilon Gábor: Pápa, Várkastély,
Budapest, 1989. (Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára
339.)