A zsidóság
Pápán:
Levéltári adatok bizonyítják, hogy a zsidóság már a
XVII. századtól folyamtosan települt meg városunkban. 1736-ban 11 zsidó családot
írtak össze Pápán. (1870-ben a város lakosságának 24 %-a volt zsidó. Egyébként
ez volt a legmagasabb arány, ezután a város növekedésével párhuzamosan az arány
csökkent, de így is a Dunántúl egyik legnagyobb zsidó közössége élt városunkban a holocaust elott.) Az elso zsidó
telepesek az egykori Salétrom utcában telepedtek le.
A pápai zsidóság
beilleszkedett a helyi közéletbe. Gyujtést rendeztek Mátyás király szobrának
felállítására. Támogatták a Református Kollégiumot, ahova sok zsidó tanuló is
járt. Az egyházak együttmuködése is jó volt. Néger Ágoston apát-plébános
rendszeresen részt vett a Tóra ünnepségeken. Gyurátz Ferenc héber nyelvu
beszédben üdvözölte Klein Ármin megválasztott rabbit. Antal
Géza református püspök gyakran tanácskozott Beck Zsigmond közgazdásszal. A pápai
Járásbíróság nem tartott tárgyalást szombaton, olyan ügyekben ahol zsidó
ügyvédek jelenléte lett volna várható.
A pápai Izraelita Hitközség 1749-ben alakult meg,
gróf Esterházy Ferenc 1748. május 10-én kelt védlevele alapján. Ugyanebben az évben hozták létre a zsidókórházat,
négy évvel megelozve a városi kórház létrejöttét. Ebben az idoben rabbijuk
Bernardus Izsák volt.
A reformkor rabbijainak
hatására megindult az asszimilálódás, különbözo hivatalos vallási irataikat,
anyakönyveiket magyar nyelven vezették. Az új zsinagógát, az új rabbi Löw Lipót
hazafias szellemu magyar nyelvu beszéddel szentelte fel, 1846-ban. 1848-ban Low
Lipót nemzetornek állt és mint tábori rabbi tevékenykedett. (Haynau alatt
üldöztetést kellett kiállnia, de saját hivei között is
támadások érték neolog irányzatú vallásgyakorlásásért.) Az ortodoxok és a
neológok hosszú évtizedekig húzódó rendkívül éles vitákat folytattak, gyakran a
Pápai Hírlap nyilvánosságát is felhasználva. 1875-80 között a két hitközségnek
külön rabbija volt. Ezután ismét egyesült.
A városban zsidó elemi- és
1899-1929 között polgári fiúiskola muködött. Több Tóra iskola volt a városban.
Sajnos a németországból
elindult faji orület a magyarországi zsidóságot is a deportálásokba taszította. Nem volt kivétel Pápa sem. A környékbeli
zsidókkal együtt több, mint 3.000
embert szállítottak Auschwitz megsemmisíto táboraiba. Közülük csak néhányszázan
tértek vissza élve. Jelenleg csak néhány zsidó család él a városban. Pápán is
muködik a Veszprém Megyei Zsidó Kulturális Egyesület.
Felhasznált irodalom:
Huszár Péter: A pápai Izraelita Polgári Fiúiskola
története, 1899-1929, Pápa, 1996.
Rácz István: Emlékül és
emlékeztetoül, Pápa város katona- és polgári áldozatai, 1940-1945. Pápa, 1993.
(Jókai Füzetek, 7.)
Szalai Antal: Adalékok a pápai autonom ortodox izraelita egyházközség életébol, Pápa.
1997. (Jókai Füzetek, megjenés alatt)
Schoor Ármin: A pápai
izraelita hitközség életébol, In. Kapossy Lucián: Pápa város egyetemes
története, Pápa, 1905. [Reprint kiadása: Jókai Mór Városi
Könyvtár, 1989.]