<< vissza az előző oldalra| Keresés a dokumentumban

PÁPA LÁTKÉPEIRŐL

 

Pápa történetének különféle részleteiről és nagy múltú intézményei­ről már a XIX. században monográfiák készültek. De a város történeti és művelődéstörténeti jelentőségét tekintve feltűnő, hogy a képzőművészet eszközeivel készült látképes forrása­nyagot tudományos igényességgel még nem rendszerezték, s nem dolgozták fel. Egyedül a vá­ro­si múzeum megszervezésével és várostörténeti kutatásokkal nagy érde­me­ket szerzett Mithay Sándor kísérelte meg a látképek adatait az építé­szet­történettel összevetni.[1]

            A magyarországi várak és városok látképei a műfaj fejlődéstörténe­té­nek megfelelően a XVI. században tűnnek fel először. A magyar ve­du­ták mennyisége a török hódoltság korában nagymértékben megszaporodott, a végvári harcokban jelentős szerepet játszó helyekről közel egy időben számtalan látkép és ostromkép készült. Mivel a magyar történelmi fej­lő­dés következményeként a XVII. században még csak kivételesen talál­kozunk o­lyan hazai művészekkel, akik topográfiai felvételeket vagy csata­képe­ket készíthettek volna, a nyugati közönségnek a magyarországi törökelle­nes harcok iránti nagy érdeklődését német, olasz, francia vagy angol kia­dók és művészek elégítették ki. A grafikus úton sokszorosított látképek és ostromképek az eseményeket bemutató olcsóbb újságlapokon vagy Magyarországgal foglalkozó igényesebb könyvek illusztrációiként jelentek meg. A távoli Magyarország a háborús események miatt alig volt megközelíthető, a ké­pes információközlés nem volt egyszerű dolog. A nagyszámú látkép szük­ségszerűen néhány, még a XVII. század elején kialakult képtípusból származik.

            Az elmondottak alapján nálunk a vedutakutatás legelső feladata a lát­képek keletkezéstörténetének felderítése, azaz megjelenési helyük és időrendi sorrendjük meghatározása. Csak e feladatok elvégzése után tudjuk megkisé­rel­ni, hogy  választadjunk arra a kérdésre, vajon mennyire tekinthetők hitelesnek ezek a régi vár- és város látképek. 1600 körül kialakult ábrázolási típus élt to­vább az egész XVII. századon keresztül, mivel a tőlünk távol élő kiadók számára a legegyszerűbb megoldás az volt, ha a későbbi könyvek illusztrációit a korábbiakról másoltatták le a témától szintén távol élő és így azzal nem ismerős művészekkel.

            Ilyen módon módszertani hiba az egymáshoz nagyon hasonló met­sze­tekből egy tetszőlegesen kiválasztott darabot a ma látható vagy a re­konstruált városkép részleteivel összevetni. A meghatározatlan korú képes forrás­anyag­ból kiragadott épületrészletek ugyanis, a veduták most is­mer­tetett keletkezési körülményei miatt nem felelhetnek meg a hitelesség kö­vetelményének és történeti forrásként való felhasználásuk zavart okozhat.

            Most a pápai veduták lehetőség szerinti teljes összegyűjtésére és bemutatására vállalkozunk. A látképek csoportosítási elvéül az időrend kí­nál­kozik. Az önálló alkotások arab számot kaptak, ezek másolatai pedig be­tű­jelzéssel ellátva a főtípus után következnek. Ha a főtípus kompozíciója az átdolgozásnál megváltozott, például a vár képe ostromló sereggel bő­vült, akkor az előképre csak a magyarázó szövegben utalunk. Minden kép­nél az azonosításhoz nélkülözhetetlen legfontosabb adatok szerepel­nek: a felirat és ha van, a szignatúra, a technika, a méret, a dátum, a megjelenési és őrzési hely. Célunk az anyag hozzáférhetővé tétele a helytörténet ké­sőbbi kutatói számára a levéltári dokumentum-publikáci­ók­hoz hasonlóan.

A pápai látképek legnépesebb csoportja a város végvár szerepével áll kapcsolatban. A török ellen viselt tizenötéves, úgynevezett hosszú há­ború (1593-1606) folyamán Pápa 1594-ben török kézre került, majd 1597-ben visszafoglalták. A város fontos földrajzi helyzete, Bécs közelsége mi­att ez utóbbi esemény meglehetősen nagy képi visszhangot kapott, önálló lapokon is ábrázolták, de megjelent a magyar háború történetével foglal­kozó könyvek illusztrációi között is az 1600 körüli években. Legelső is­mert darab egy egy példányban fennmaradt német szövegű röplap, amely­nek mesterét, megjelenési helyét nem ismerjük, de valószínű, hogy még az eseménnyel egy időben megjelent.[2] Stílusa egy olyan, szintén ritka lapra emlékeztet, amely Visegrád 1595-ös ostromát ábrázolja.[3] A magyarországi anyagban több önálló lap származik a nürnbergi Hans Sibmachertől (meg­halt 1611), köztük a Pápa 1597-es visszafoglalását ábrázoló is.[4] A művész Hieronymus Ortelius magyar krónikáját is illusztrálta, amely először 1602-ben Nürnbergben jelent meg.[5] Érdekes, hogy két lapja nem hasonló, a korábbi, önálló lap keletkezésekor még nem ismerte az előbb említett német röpla­pot, amelyet viszont a könyvhöz már felhasznált. A németalföldi Frans Hogenberg több száz egykorú történeti esemény ábrázolását készítette el. A rézmetszetsorozat először önálló lapokként jelent meg, közös címet nem kapott, Hogenbergs Geschichtsblätter néven ismeri a szakirodalom. Kevés magyar esemény kapott helyet benne, köztük Pápa említett vis­szafoglalása.[6] Bár a lapok keletkezési körülményeiről nem rendelkezünk információkkal, annyi bizonyos, hogy külföldi közönség számára készültek. En­nek ellenére a hitelesség bizonyos fokát nem tagadhatjuk meg tőlük, legalább is ami a város fekvését illeti. Egyes épületekre azonban nem fo­gadhatók el forrásul. Talán egy számunkra je­lenleg ismeretlen, rajzolt for­rásra vezethetők vissza, vagy szemtanuk szóbeli információit használták fel.

            A magyar vonatkozású illusztrált, külföldi történeti irodalom első és legjelentősebb műve az 1600-ban napvilágot látott Dilich-krónika. A történeti és földrajzi író, építész, rajzoló, fa- és rézmetsző Wilhelm Dilich (1571/72-1650) könyvének három kiadása volt.[7] Bár Dilich magyarországi tartózkodásáról nem rendelkezünk adatokkal, a könyveket illusztráló réz­karcai között több hiteles vedutát találunk, tehát vagy hiteles, a helyszínen készült rajzokat vagy szemtanuk beszámolóit kellett használnia, ami a hosszú háborúban résztvevő külföldi hadmérnökök révén könnyen lehetsé­ges volt. A később említendő Braun-Hogenberg művel és néhány önálló lappal együtt megalkotta a magyarországi várak és városok az egész XVII. században, sőt néha még később is elfogadott képeit. Dilich lapjának a XVII. századból majd húsz másolatát vagy variánsát ismerjük. Kivételes eset, hogy Ortelius már említett krónikája Pápánál nem a Dilich-féle típust használja, de Samuel Dilbaum 1603-ban Augsburgban kiadott Eikonog­ra­phi­ájának Wilhelm Peter Zimmermanntól származó rézkarc-illusztrációi kö­zött sze­replő pápai veduták már Dilich képein alapulnak.[8]

            A XVII. században megjelent Dilich képeire visszavezethető pápai városképek nagy tömegéből csak a legismertebbeket emeljük ki. Ilyen a több magyar vonatkozásáról ismert nürnbergi költő, Sigmund von Birken (1626-1681) a Duna menti országok ismertetésével foglalkozó, rendkívül népszerű könyvének közismert illusztrációja, amely számtalan kiadásban megjelent német és olasz nyelven is.[9] Hasonló jellegű a nürnbergi Martin Ze­il­er népszerű Magyarország leírása is.[10] Daniel Meisnernek a frankfurti Eberhard Kieser kiadásában az 1620-30-as évek folyamán füzetes for­mában, majd később könyv alakban is többször megjelent Thesaurus Philo­po­liticus-ában a látképek közmondás-illusztrációkat élénkítenek.[11] A Magyarországon is szolgált magas rangú hadmérnök, Anton Ernst Burckhard von Birckenstein Bécsben, 1686-ban kiadott mértankönyvét tanítványának, a trónörökös I. Józsefnek ajánlotta. A szintén rendkívül népszerű könyvben 110 magyar várábrázolást találunk, amelyek közül néhány hitelesnek számít. Ez nem is meglepő, hiszen mesterük, a holland Justus van der Nypoort (1625 körül - 1694) szignatúrája tanúsága szerint járt Magyarországon. Pápai látképe csak közvetett hitelességű, mivel Dilich munkájára támaszkodik.[12] A két utóbbi könyv már a veduta dekoratív célú felhasználását mutatja, a látképeknek tulajdonképpen nincs a könyv témájához semmi közük.

            A XVI-XVII. század fordulójának legismertebb városképeket tar­talmazó reprezentatív kiadványa Georg Braun és Frans Hogenberg Civi­ta­tes orbis terrarum-című, Kölnben kiadott, hatkötetes albuma. Azt, hogy ebben Pápa is szerepel talán a végvár katonai jelentősége mellett az 1600-as vallon lázadást követő megtorlás realisztikus ábrázolásának köszönheti.[13] A vár látképe itt is hitelesnek számít. A 22 magyar vonatkozású lap kö­zül többnek ismerjük a művészét. A pápai lap bizonyos Philippus Fer­nan­deus raj­za alapján készült, akiről azonban többet nem tudunk. A Braun-Hogen­berg-féle lap is talált követőkre a XVII. század­ban.

            A XVII. századi pápai látképek nagy száma a végvár fontosságát mutatja. A régi várábrázolások katonai szempontból többféle célt szolgál­hat­tak. A hadmérnök számára funkciójuk az ellenséges vár megismertetése volt és segédeszközt jelenthettek a háború folyamán. A csatazaj elültével a vezérek dicsőségének emelésére voltak alkalmasak az általa elfoglalt vár képei, például egy reprezentatív hadvezéri portré hátterében. A magyar várképek nem sokszorosított, hanem rajzolt vagy akvarellel készült soro­zatai, amelyekből különböző gyűjteményekben több is fennmaradt, a részt­vevők vagy érdeklődők számára emléket jelentettek.

            Az eddigiekben is találkoztunk már könyvet díszítő látképpel. A régebbi anyagban ehhez még hozzávehetjük a térképek szélét díszítő ve­du­tá­kat is.[14] Hasonló szerepet tölt be a veduta a XIX. században is. A városképes mesterlevél tulajdonképpen a dekoratív szerep mellett gyakor­lati célra is szolgál: szemléletesen mutatja a bizonyítvány kiállításának he­lyét. A vándorút végén a legény egy vedutákból álló sorozat birtokába ju­tott, amely nemcsak a megtett út emléke, de mesterségbeli tudásának kiter­jedt­ségét is bizonyítja.[15] A levélpapír fejlécén elhelyezett városkép szintén szol­gál bizonyos gyakorlati célt is: a címzett könnyebben rájött se­gít­sé­gé­vel a feladó kilétére, ha a feladás helyét maga előtt láthatta.[16]

            Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a vár nemcsak harci cselek­mények színhelye, hanem a földbirtok központja is volt. Nyilván ilyen minő­ségben készült a két XVIII. század véginek tartott pápai ostrom-festmény, amely Fraknóra, az Esterházyak családi központjába került. Ezek a képek a családnak a történelem iránti érdeklődését egyértelműen bizonyítják.[17] A családi és nemzeti történelem érintkezésére utalnak, hiszen a XVII. század végén a Bécs ostromára felvonuló török sereg támadta meg a várost. Az Esterházyak Ádámig visszanyúló, rajzolt, festett és rézre metszett család­fája a felemelkedett köznemesi család legitimitását igyekezett igazolni. Rajta a családtagok képmásai, a fiktív eredet mellett a gazdagságot, a birto­kot jelképező kastélyok vedutái is láthatók voltak.[18] Esterházy Ferenc és Thököly Katalin, a templom kegyurának és feleségének közös képmása a kastély körüli városrészletet örökíti meg, amely az azonosítást segíti elő a templomban kifüggesztett képmások között. A házaspár portréja a pápai ferenceseknél található a pestissel kapcsolatos fogadalmi képen.[19]

            A pápai kastély, főleg barokk átépítése után nemcsak az Esterházy-oldalág gazdasági központja volt, hanem egyben a város egyik leglátvá­nyosabb műemléke is, amelynek képét gyakran közölték a plébánia temp­lommal,[20] a Corvin házzal,[21] az ismert XVII. századi polihisztor, Pápai Páriz Ferenc szülőházával[22] vagy a re­formátus kollégium épületeivel együtt[23] a helytörténeti irodalom illusztrá­ciójául. A Pilgram-féle tervet a valósággal meseszerű egységbe ötvöző és a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett monumentális fest­mény a kastély Nádor-termében még a XVIII. században keletkezett.[24] A XIX. században a kastély ábrázolásait nemcsak az Esterházyak által sokat foglalkoztatott katona-művész Ladislaus Benesch ecsetjének köszönhe­tően ismerjük,[25] de közli őket az egész ország legkiemelkedőbb emlékeit felsoroló monumentális kiadvány, a Rudolf trónörökös által kezdeménye­zett „Osztrák-Ma­gyar Monarchia írásban és képben” is a megfelelő kötet­ben.[26]

            A XIX. században a korszerű technikák, a litográfia és a fametszet elterjednek a pápai látképek között is. Az új technikákkal együtt megjelen­nek új képtípusok is, amilyen például a talán „veduta-mozaik”-nak nevez­hető képtípus, amely az egész városkép mellett részleteket is tartalmaz és amelynek egyik értékes, ritka példája Slowikowski Ádámnak a veszprémi Krausz Ádámnál kiadott, Pápa város nevezetes részleteit összegyűjtő lapja.[27] De találunk hasonlót a már említett Osztrák-Magyar Monarchia pápai képei között is.

            A XIX. század végére a széles körben elterjedt fényképezés átvette a veduta-rajzolás nehéz feladatát. Ettől az időtől kezdve a gép megkönnyítette az ember munkáját. A fényképek összegyűjtése és feldolgozása azon­­ban már nem lehet most a feladatunk, annak ellenére, hogy gyakran nagyobb segítséget nyújtanak a rekonst­ruk­cióban, mint a képzőművészeti eszközökkel készült látképek, de ku­tatásuk módszere lényegesen eltér azo­­ké­tól.[28]

 

 

 

KATALÓGUS

 

 

XVI-XVIII. század

 

 

 

                        1. Pápa visszafoglalása, 1597

 

                        Címe lent középen szószalagon: „WAHRHAFFTE ZEI­TVNG VND AIGENTLICHER ABRIS, WIE IR KÖ. IN POLN. / ERZ­HER­ZOG MAXIMILIAN ALS GENERAL FELDOBRISTER DIS 97. IARS, DIE / WESTVNG (!) PAPA, MIT GÖTLICHER GNAD, DEN 19. AVGVSTI MIT STVRM EINGENO- / MMEN, DIE INNER VES­TVNG WE­GEN DESS GWALTS IST DEN 20 AVFGEBEN WORDEN, / WEIL ABER IN DER INNER VESTVNG AIN FEVR AVFGANGEN VND VIL SCHADEN / GETON HAT IR KÖ: WIRD: DIE ABGE­ZOGNE TIR­KEN SO NOCH NIT WEIT / GEWESEN WIDERVMB ZV RVCK: HOLEN LASSEN VND DEN WASCHA (!) / MIT SAMPT DEN AN­DERN, INN DIE EISEN GESCHLAGEN.”

                        A képben a megfelelő heyen: „PAPA – DER TAICH – DER TVR. ABZVG – ÖSTER. REGIMENTS – IR KV. WIRD LEGER - 6 FA FRANZOSEN VND WALONER – 4 FAN VNGERN – 6 FA SVE­BISCHEN.”

                        Archivio Segreto, Vatikán, Segretariato di Stato, Lettere par­­ti­co­lari, Vol. 4. fol. 349 r.

                        Művésze ismeretlen. Mivel Aldobrandini 1597 augusztus 21-i levelében rajz­ról beszél és a lap német nyelvű, valószínűtlen, hogy er­ről van szó. Inkább a rajz készült a rézkarc alapján. Francesco Aldobran­di­ni VIII. Kelemen pápa rokona volt. Részt vett az 1600 körüli magyarországi törökellenes harcokban, itt is esett el.

                        IRODALOM: Lukcsics J.: Pápa a pápai levéltárban. In: Pá­pai Lapok 1901 február 10, 6. sz.; Pálffy, 1997. 66-67. l. között. / I. kép.[29]

 

 

 

                        1. a. Pápa visszafoglalása, 1597

 

                        Címe a kép alatt: „WAHRE CONTRAFACRVR DER VOES­­TVNG PAPA IN VNGERN,WIE DIE VON DE CHRISTEN ERO­BERT VND EINGENOMEN, ANNO. 1597. den 19. Augusti.”

                        Jobbra lent díszes táblán magyarázat a képen elhelyezett betűkhöz: „A. Das Schlos. B. Die Voestvng Papa. C. Ein Teich oder Fisch­we­yer. D. Die gross Mühl E. 6. fahnen schwebisch Kriegsvolck. F. 6. fahnen fran­zo­sen vnd wallonen. G. 4. fahnen Vngarn. H. Ihr Kön. Würden Leger. I. Osterreichisch Regiment. K. Der Christen Schantz.”

                        Rézkarc, körülvágott, 165 x 270 mm.

                        Megjelent: CHRONOLOGIA / Oder Historische beschrei-/ bung ... durch / Hieronymum Ortelium ... Nürnberg ... MDCII, 133.

                        Johann Sibmacher (megh.1611) nürnbergi rézmetsző műve. A könyv később többször megjelent, holland fordításban is.

                        II. állapot: új lapszám fent középen: „22.” Megjelent: Türckische / Und / Ungarische / CHRONICA ... Nürnberg ... MDCLXIII.

                        III. állapot: a lapszámot kivakarták, az újat („P. 220”) a bal felső sarokba írták. Megjelent: ORTELIUS REDIVIVUS / ET CONTI­NU­ATUS ... Franckfurt... 1665. 220. l. mellett.

                                MT­K­cs lt. sz. T. 679., T. 2953.; JMVK; RFP; RFS; GEK­KTMP.

                        IRODALOM: Harsányi, 1908-09. 36. l. 31. sz.; Bachmann, 1939. 331.; Ró­zsa Gy.: Régi magyar csataképek. Budapest 1959, XIX. t. / 1. kép.

                       

 

 

 

1. b. Pápa visszafoglalása, 1597

 

                        Cím a kép felett: Papa von Christen eingenommen Anno 1597.

                        A jobb alsó sarokban magyarázat a képen látható betűkhöz: „A. Daß Schloß. B. Die Vestung. C. Grosser Teich. D. Mühl. E. Türcken Ab­zug. F. Christen Leger und Schantzen.”

                        Tus, vízfestmény.

                        Österreichische Nationalbibliothek, Wien (ÖNB), Handschriftensamm­lung, Cod. 9238. 34.

                        Severin Roter ciszterci prior műve, 1640 körül keletkezett.

 

 

 

 

 

                        2. Pápa visszafoglalása, 1597

                       

                        Címe a kép felett: „ABRIS, WIE PAPA IN VNGERN VON DEN CHRISTEN BELEGERT VND SIGHAFT ERÖBERT IST WORDE DE 19. AVGVSTI ANNO 1597.”

                        Jelezve balra lent a képben „HJ.”

                        Magyarázat a képen elhelyezett betűkhöz a kép alatt négy hasábon, dekoratív táblán: „A. Die Statt PAPA. B. Schlos oder Öbersten Wo­nung. C. Der Marck oder Platz. D. Die Pfarr Kirchen. E. Das Rabber thor. F. Das Weyssenburger thor. G. Der Statt graben. H. Ein See, oder fisch­­­wey­her. I. Herr Georg Basta Kriegsuolck. K. Ihr Kö. Wir. Erczh: Maxi­­mi­lian. L. Hern von Mörspergs Quartier. M. Herr Nadasti mit seim ha­uf­fen. N. Herrn Bu­dian mit den Spanschaften. O. Herr von Schönbergs Quartier. P. Die Marc­ke­tenter. Q. Schiltwacht vff der Raber stras.”

                        Rézkarc, 257 x 328 mm.

                        RFS.

                        Sibmacher műve, előbbi lapjával összehasonlítva a látkép megle­hetősen sematikus

                        IRODALOM: Andresen, A.: Der Deutsche Peintre-Gra­veur, Leipzig 1872, 312-313, 83. sz.; Harsányi, 1908-09. 36. l. 32. sz.; Bachmann, 1939. 331, Fauser, 1987. 10572. sz. / 2. kép.

                       

 

 

 

                        3. Pápa visszafoglalása, 1597

                       

                        Címe a bal alsó sarokban táblán: „IL / VERO DISEGNO DI PAPA / Fortezza nell’ Vngheria presa / da gli Imperiali sotto di 20 Ago- / sto 1597, doppo l’ assalto di cinque giorni continuati.” Ez után ma­gyarázat a képen látható betűkhöz: „A. Castello oue dette il foco subito entrati li Cristiani o fu ritornati in dietro tutti li / Turchi che se ne andauano liberi. B. da questa parte era il quartiero del Arci- / duca Mas.o General di tutto l’ esercito. C. da questa parte era la maggior parte del / campo et fa dato li primi assalti. D. Batterie in tre parte (!). E. Quartiero de Italiani. F. Caualleria e fanteria Italiana. G. Fanteria Francese. H. Fanteria de Alemani e Italiani / In numero di tutto 25800 cio a la Fanteria 18800./ computando gente seruile et altri che ne sono soldati a 7000 caualli Artigliaria, / pazzi 25 in tutto e quattro milia carri Apresso G. P. con Priuileg.”

                         A képben a megfelelő helyen. „PAPA – Castello – Porta della fortezza – LAGO – Caualleria Vnghera – Caualleria Francese – Val­loni – Turchi che si partirono / liberi”

                        Rézmetszet

                        Archivio Segreto, Vatikán, Fondo Borghese, Seria III. Vol. 109d fol 259r.

                        Az 1. sz. kompozíció egyszerűsített átdolgozása.

                        IRODALOM: Pálffy, 1997. 66-67. l. között. / II. kép.

 

 

 

                        4. Pápa visszafoglalása, 1597

 

                        Címe nincs, a megfelelő helyen: „PAPPA.”

                        A bal alsó sarokban lapszám: „319.”

                        Rézkarc, 205 x 286 mm.          

                        Megjelent. Hogenbergs Geschichtsblätter 319.

                        MTKcs; JMVK                      

                        A város látképe kevésbé hiteles, a kivégzési jelenetek in­kább az 1600-as vallon lázadás megtorlására vonatkoznak. Frans Hogen­berg (1583-1590) németalföldi rézmetsző művét halála után fia, Abraham folytatta. A képen elhelyezett számokhoz magyarázat nem ismert. A könyv történetére vonatkozólag lásd Bachmann i.m. 6.

                        IRODALOM: W. Drugulins Historischer Bilderatlas II. The­il. Leip­zig 1867. 18. l.; Cennerné, 1978. 142-143.; Frans Hogenberg – Abraham Hogenberg: Ge­schichts­­blätter, Heraus­ge­ge­ben und eingeleitet von F. Helbing. Reprint. Nörd­­lingen 1983, 345. / 3. kép.

 

 

 

 

                        5. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben: „PAPPA.”

                        Rézkarc, 91 x 142 mm.

                        Megjelent Vngarische Chronica....Durch / Wilhelm Dilich... Cassel 1600, 10-11. l. között. A képen látható betűkhöz magyarázat a 11a. oldalon: „Erklerung des Abrißes Papa./ A. Der Grosse Teich. B. Die Stadt Kirche. C. Das Schloß. D. Die grosse Muhle.”

                        MTKcs. lt. sz. 71.25.

                        A Wilhelm Dilich (+1650) magyar krónikáját díszítő látké­pek fontos topográfiai források. Bár a művész személyes magyarországi jelenlétéről nincsenek adataink, hiteles előképeket használhatott.                    

                        IRODALOM: Fauser, 1987. 10571. sz.; Rózsa, 1996. 162. / 5. kép.

 

 

 

                        5. a. Pápa látképe, részlet

 

                        Címe a részletképben fent: „PAPPA.”

                        Rézkarc, Komárom, Győr és Pannonhalma képével közös lemezen, 141 x 200 mm, a részletkép 63 x 93 mm.

                        Megjelent: Vngarische / Chronica... Durch Wilhelm Schä­fer, genandt Dilich ... Cassel ... 1606, 34-35. l. között. Magyarázat a képen lát­ható betűkhöz a 33. lapon: „Pappa. / A Der Grosse Teich B. Die Stadt Kirche C. Das schloß D. Die große Muhle”

            A könyv Kurtze Beschreibung-címen 1609-ben ismét megjelent, a kép ebben a kiadásban ugyanazon a helyen változatlanul megtalálható.

                        IRODALOM: Fauser, 1987. 10573. sz.; Rózsa, 1996. 163. / 6. kép.

 

 

 

 

                        5. b. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben: „PAPPA.”

                        Magyarázat a képen látható betűkhöz jobbra lent: „A. Der große Teich. B. Die Stadt Kirche. C. Das Schloß. D. Die große Muhle.”

                        Rézkarc, körülvágott, képmező: 63 x 106 mm.

                        Megjelent: Neue Beschreibung / Des / Königreichs / Un­garn ... von ... Martino Zeilero beschrieben. / ... Leipzig 1664, 182-183. l. kö­zött, valamint HUNGARIA ...Welche ... Martin Zeiler herausgegeben ... biss das Jahr 1690 ergäntzet / Andreas Stübel / Franck- / furt und Leipzig 1690, 754-755. l. között.

                        Az 1664-es kiadás kiadója, Johann Beza, akinek nevét a művészeti lexikonok nem ismerik, azt írja, hogy Zeiler szövegét ő egészítette ki a magyar városokat ábrázoló rézkarcokkal. Az illusztrációk dilettánsra valló stí­lusa ennek nem mond ellent. V.ö. Apponyi Hungarica 892. sz.            

MTKcs lt. sz. T . 6236; RFP. / 7. kép.

 

 

 

 

                        5. c. Pápa látképe

                       

                        Fent a képben szószalagon: „Pappa a Jaurino 7. Mil- / liari­bus Hung. Sita.”

                        Vizfestmény, 210 x 334 mm.    

                        Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel. Die neueren Hand­­­sch­rif­ten der Gruppe Extravagantes 137. Ansichten Ungarischer Städ­­te und Fes­tungen 11.

                        A látkép Dilich alapján készült.

                        IRODALOM: Magyarország különösen híres erődítmé­nye­i­nek ábrázolása. Magyar várak német szemmel 1664-ben. Budapest 1995. / III. kép

 

 

 

                       5. d. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben: „PAPA”

                        Magyarázat a képen elhelyezett számokhoz: „1. Teich. 2. Stadt­kirch. 3. Schloß. 4. Große Mühl.”

                        A jobb felső sarokban lapszám: „54.”    

                        Rézkarc, körülvágott: 74 x 127 mm.

                        Megjelent: Der / Donau-Strand ... durch / Sigmund von Birken ... Nürnberg MDCLXIV, 54.-55. l. között.

                        MTKcs lt. sz. T. 675, 47/1951.Gr.; JMVK; RFP.

                        A kép Jakob Sandrart (1630-1708) nürnbergi rézmetsző vagy műhelyének műve.

                        II. állapot: az oldalszámot „53”-ra javították. Így jelent meg S. von Birken Neu-vermehrter Donau-Strand-ja kiadásainak 52-53. l között 1686-tól egészen a XVIII. századi datálatlan kiadásokig.

                        III. állapot: az eredeti oldalszámot áthúzták és „49”-re javították. A legutóbb említett könyv egyik, XVIII. századi datálatlan kiadásában.

                        MTKcs lt. sz. T. 674. / 8. kép.

 

 

 

                        5. e. Pápa látképe

 

                        Címe fent a keret alatt: „PAPA.”

                        Alul magyarázat a képen elhelyezett számokhoz: „1. Teich. 2. Statt. 3. Schlos. 4. Grosse Mühl.”

                        Jobbra lent adressz: „bey Jacob Koppm.”         

                        Rézkarc, 195 x 324 mm.

                        Megjelent: DELINEATIO / PROVINCIARUM PAN­NO­NI­AE .... Durch Johann Christoph Wagner...AUGSPURG... MDCLXXXIV, 4-5. l. között. A könyv 1685-ben is megjelent.

                        MTKcs lt. sz. T. 676.; RFP; RFS.

                        IRODALOM: Harsányi, 1908-09. 49. l. 190. sz. / 9. kép.

 

 

                        5. f. Pápa látképe

 

                        Fent a képben: „PAPA.”

                        Jobbra fent a kereten kivül: „60.”

                        A kép alatt magyarázat a képen látható számok­hoz:” 1. Lago. 2. la Chiesa della Citta. 3. il Castello. 4. il Molino grande.” Utána Lo­do­vi­co Mattioli olvashatatlan jelzése.

                        Rézkarc, körülvágott, 93 x 130 mm.

                        Megjelent: L’ ORIGINE DEL DANUBIO ... Norimberga & in Bologna ... 1684. 60. l. mellett. A könyv 1685-ben is megjelent.

                        MTKcs lt. sz. T. 3822, T. 6237., RFP.

 

 

 

 

                        5. g. Pápa látképe, részlet

 

                        Címe fent a kereten kívül: „PAPA.”

                        Lapszám a jobb felső sarokban: „604.”

                        A képen elhelyezett számokhoz magyarázat a kép alatt: „1. der Teich. 2. Stattkirck. 3. das Schloß. 4. Grose Mühl.”

                        Rézkarc, Várpalota képével közös lemezről nyomtatva, a képmező: 62 x 86 mm.

                        Megjelent: Totius Regni Hungariae Descriptio Von Georg Krekwitz ... Franckfurt und Nürnberg ... 1685, 600-601. l. között.

                        MTKcs lt. sz. T. 2377; GEKKTMP.

                        A könyv 1686-ban is megjelent, a kép ebben a kiadásban vál­­tozatlan. / 10. kép.

 

 

 

 

                        5. h. Pápa látképe

                       

                        Fent a képben: „PAPA”.

                        A bal felső sarokban: „69”.

                        A kép alatt magyarázat a képen látható számokhoz: „1. Pescina. 2. Ciesa della Cita.(!) 3. Castello. 4. Il molino grande.”

                        Vegyes technika, lemez: 80 x 124 mm.

                        Megjelent: ORIGINE / E CORSO DEL / DANV­BIO... M.D.C.LXXXV ... NORIMBRGA Et in Macerata ... 68-69. l. között.

                        A kötetben Pannonhalma látképén Gomer Wouters Rómában működő németalföldi festő és rézmetsző szignatúrája látható. A közös stílus alapján a többi lap is az ő műve. /11. kép.

 

 

 

 

 

                        5. i. Pápa látképe

                       

                        Fent a képben: „PAPA”.

                        A jobb felső sarokban: „60”.

                        A kép alatt magyarázat a képen látható számokhoz: „1. Stagno. 2. Duomo. 3. Castello. 4. Molino.

                        Vegyes technika, körülvágott, lapméret: 7,7 x 12,5 cm.

                        Megjelent: L’ORIGINE / DEL DANVBIO, / ... In Milano ... 60-61. l. között.

                        A kötet több képén látható szignatúra szerint Cesare Lau­ren­tio műve.

 

                        5. j. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben: „PAPA.”

                        Lapszám a jobb felső sarokban: „72.”

                        Magyarázat a képen elhelyezett számokhoz a kép alatt: „1. il lago. 2. la chiesa della Citta. 3. il Castello. 4.il molino grande.”

                        Rézkarc, lemez: 72 x 116 mm.

                        Megjelent: L’ORIGINE. / DEL / DANVBIO, / ... IN VE­NE­­TIA, M.DC.LXXXV, 70-71. l. között, valamint Lasor a Varea: UNI­VER­SUS / TERRARVM / ORBIS / TOM II. Patavii MDCCXIII, 304.

 

 

                        5. k. Pápa látképe, részlet.

 

                        Címe fent a képben: „PAPA.”

                        Lapszám jobbra fent a tatai részleten: „p. 196.” 

                               Rézkarc, Tatával közös lemezen, a képmező mérete: 56 x 82 mm.

                        Megjelent: Pannoniens / Kriegs- und Frie- / dens Begeb­nus­se ... von J. U. M. Nürnberg 1686. 196-7. l. között.

                        MTKcs lt. sz. T. 6235.

 

 

                    5. l. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben: „PAPA.”

                        A jobb felső sarokban lapszám: „175.”

                        Magyarázat a képen elhelyezett számokhoz: „1. Lago. 2. La Chi­esa della Citta. 3. il. Castello. 4. il Molino grande.” Ez után Lodovico Mat­ti­oli olvashatatlan szignatúrája.

                        Rézkarc, körülvágott: 93 x 130 mm.

                        Megjelent: NOTIZIA / PARTICOLARE ... DE REGNI / D’ VNG­­HE­RIA ... Di D. Simpliciano Bizozeri. IN BOLOGNA.

MDCL­XX­X­VI, 174-175. l. között.

                        MTKcs lt. sz. T. 6337, T. 3822; JMVK.           

                        A veduta az előképhez, Dilich képéhez képest, fordított állású. A könyv 1687-ben is megjelent. Néhány példányban a lapszám „5”-ös szám­jegye fekvő helyzetben jelenik meg.

                       

 

5. m. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben: „PAPA.”

                        Rézkarc, körülvágott, 75 x 130 mm.

                        Megjelent: Das / Ehemals gedrückte, vom Türcken be­rückte / nun / Trefflich erquickte / Königreich Hungern ... Franckfurt und Leip­­zig ... 1686, 886-887. l. között. A könyv 1688-ban is megjelent.

                        MTkcs lt. sz. T. 6223.

 

 

5. n. Pápa látképe a Duna folyását ábrázoló térkép szélén

 

                        A részlet felirata fent a képben: „PAPA / Ville forte de la basse Hongrie... Raab”.

                        Az egész címe fent a kereten belül: ”LE COURS DU DA­NUBE...” Mellette adressz: „A PARIS, chez / N. DE FER, / Dans l’Isle du Palais sur le quay de1’Orloge a la Sphere Royale. / Avec Privilege du Roy 1687.” Pápa látképe a térkép alatt Pannonhalma és Győr után. A bal alsó sarokban ajánlás: „DÉDIÉ, / A Monsieur / LE Marechal Duc DE LA FEUILLADE / Par son tres tres humble serviteur N. DE. Feuillade.”

                        Vegyes technika, legalább hat részből összeragasztva, az egész körülvágott lap mérete 667 x 1340 mm, a részlet mérete 49 x 206 mm.

                        Bibliotheque Nationale, Paris, Cabinet des Estampes et de la Photographie.

                        Az 1606-os Dilich kompozició fordított állású másolata.

                        IRODALOM: Rózsa Gy.: Budapest régi látképei, Budapest, 19992, 63. n. sz.

 

 

 

                        5. o. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben: „PAPA.”.

                        Lapszám a jobb felső sarokban: „168”.

                        A képben elhelyezett számokhoz magyarázat a kép alatt: „1. lago. 2. la Iglesia de Ciudad. 3. el Castillo. 4.el Molino grande.”           

                        Jelezve a jobb alsó sarokban: „Via f.”

                        Rézkarc, körülvágott, 92 x 158 mm, a képmező: 60 x 102 mm.

                        Megjelent: UNGRIA / RESTAVRADA/... POR / D. Sim­pli­ciano Bizozeri ... EN Barcelona ... 1688, 168-169. l. között.

                        Francesco Via kevéssé ismert spanyol rézmetsző. A veduta az előképhez, Dilich kompozíciójához képest fordított állású. / 12. kép.

 

 

 

                        5. p. Pápa látképe

                       

                        Felirata nincs, a képben 1-4 szám.

                        Vízfestmény.

                        ÖNB Handschriftensammlung, Atlas Blaeu XXXXIII. t. 24.

                        A XVII. század második felében keletkezett, a Dilich-tí­pus­ra megy vissza. / IV. kép.

 

 

 

 

                        5. q. Pápa látképe, 1700 körül

 

                        Fent a képben : „PAPA” ( Az első P nagyobb a többi betűnél.)

                        A kép alatt magyarázat a képen látható számokhoz: „1. Teich. 2. Stadtkirch. 3. Schlos. 4. Grose Mühl.”

                        Vegyes technika, lemez: 111 x 162 mm.

                        Egyetlen példánya 8 más magyar városképpel együtt Szántai Lajos gyűjteményében Montessonban. A kompozíció Birken képét kö­ve­ti. Szalai Béla hívta fel rá a figyelmemet, neki ezért, Szántai úrnak pedig a másolat megküldéséért tartozom köszönettel. / 14. kép.

 

 

 

 

5. r. Pápa látképe Erdély térképének keretdíszítésén, részlet

 

Az egész lap címe a kép felett: „NIEUWE KAART VAN

SEVEN BERGEN.” A kis képekkel övezett térképen a jobb felső sarok­ban: „CARTE NOUVELLE / De / TRANSILVANIE. / avec Ses Con­fins.” A részletkép címe: „PAPA”.

                        Rézkarc, az egész lemez 176 x 268 mm, a részletkép mé­rete 22 x 36 mm.

                        Megjelent: De la Feuille: Oorlogs Tabletten. Amsterdam 1706.

                        BTM lt. sz. 3375; JMVK.

                        Egyes példányokon jobbra fent „10”-es lapszámjelzés.

                        IRODALOM: Rózsa Gy.: Budapest régi látképei. Budapest 1963. 107/a. sz; Szántai L.: Atlas Hun­garicus. Budapest 1996. La Feuille 2a; Pest és Buda régi látképei és egyéb ritkaságok. Skultéty Csaba gyűjteménye. Budapest 1998, 123. sz. / 13. kép

 

 

 

 

 

 

                        6. Pápa elfoglalása, 1594.

 

                        Címe fent a képben: „ ANN 1593. septembre.”

                        A kép alatt három kétsoros vers: „Als Pappa von dem Turggen ward / Belagert vnd beschossen hart, / Die Knecht auffgaben sol­lich Hauß, / Der Feynd sie ziehen ließ drauß / Doch wider gleit, vnd sein zu­sagen, / Ließ er sie darnider schlagen.”

                        A jobb alsó sarokban magyarázat a képen elhelyezett betűk­höz a korábbi feliratra ragasztott papírlapon: „14. / A. Schloß. B. Vestung Pappa. C. Weiher oder Teich. D. Turggen Leger. E. Christen wer­den im abzvg nidergehauet. F. Die Turggen so in die Vestung ziehen.”

                        Rézkarc, 164 x 208 mm.          

                        MTKcs lt. sz. T. 4236.

                        Megjelent: Eikonographia ... Durch Samuelem Dilbaum ... Augsburg ... 1603. 14. táb­lája­ként.

                        A könyv többször is megjelent. W. P. Zimmermann augs­bur­gi réz­met­sző és kiadó 1600 körül. A látkép Dilich kompozíciójára ve­zethető vissza.          

                        IRODALOM: Cennerné, 1957. 198. / 15. kép.

                       

 

 

 

7. Pápa visszafoglalása, 1597

 

                        Címe fent a képben: „43. Anno 1597 Den 19. Augusti PAPA Von Christen Erobert.”

                        A kép alatt három kétsoros vers: „Ertzherzog Maximilian, / Vmb Pappa sich Iher nemen an / Mit Sturm erobert er die Statt, / Das Schloß sich ihm ergeben hat, / Auff freyen Abzug, die Walonen / Erstigens, niemands Thon verschonen.” A bal felső sarokban táblán magyarázat a ké­pen elhelyezett betűkhöz a korábbi feliratra ragasztott papírlapon: „43. / A. Ves­tung Papa. B. Weiher oder Teich. C. Walonen so die Vestung besteigen. D. Turggen die auff der Vestung abziehen. E. Christen in die Vestung Ziehen. F. Brybeggen gespist. G. Der Christen Leger. H. Soldaten so in der Ord­nung sein.”

                        Rézkarc, 165 x 205 mm.

                        MTKcs lt. sz. 58. 2416.

                        Megjelent: Eikonographia ... Durch Samuelem Dilbaum ... Augsburg ... 1603. 43. t.

                        A megjelenésre, forrására és a művészre vonatkozólag lásd az előző számot.

                        IRODALOM: Cennerné, 1957. 199. / 16. kép.

 

 

 

 

                        8. Pápa visszafoglalása, 1597

 

                        Címe fent a képben: „PAPPA.”

                        Rézkarc, 102 x 143 mm.

                        Megjelent: HISTORIA CHRONOLOGICA PANNO­NI­AE ... Franck­furt Anno MDCVII. COMMENTARIUS / DE BELLO VNGARI­CO ... című része 343. A német kiadásban a Historia Anni MDXCIIII című rész 63.

                        MTKcs. lt. sz. T. 4008 (A kép felett nyomtatva a részcím és lapszám olvasható.).

                        A szignált illusztrációk alapján következtetve ez is Georg Keller műve lehet. / 14. kép.

 

 

 

                        9. A lázadó zsoldosok kivégzése Pápánál

 

                               Címe fent a képben: „PAPA. Inferioris Hungariae OPPI­DVM.”

                        Szignatúra a jobb és bal felső sarokban: „Acceptum a Phi­lip­po Fernandeo Communicavit G. Houfnaglius.”

                        A jobb alsó sarokban „Ao 1617” évszám és magyarázat a ké­pen elhelyezett betűkhöz: „A. Das Schloß. B. Weissenburger Thor. C. Ra­­ber Thor. D. Edenburger Thor. E. Der Teych. F. Teych Thor. G. Be­moß. H. Mull I. Teych ablaß. K. Hie ist der Kristen leger gelegen.” A képben az égtájak téves jelzése.

                        Rézkarc, lemez: 335 x 502 mm.

                        Megjelent Braun, G. – Hogenberg, F.: Theatri prae­cipuarum totius mundi urbium liber sextus, Köln 1617, 35. táblájaként.

                        MTKcs lt. sz. T. 678, T. 6233; JMVK, RFP.

                        A rajzoló Fernandeusról nem tudunk többet. A népszerű könyv történetére vonatkozólag lásd: Bachmann. i.m. 7-13.

                        IRODALOM: Bachmann, 1939. 192.; Rózsa Gy.: Régi várké­pek. Budapest 19592 XIII. t.; Cennerné, 1978. 142-143; Fauser, 1987. 10574. sz. / 17. kép.

 

 

 

 

10. Pápa látképe közmondás illusztrációján

 

                               A kép felett: „NON SEMPER APPETITU, SED SANI­TA­TI.”

                        Fent a képben: „ Papa in Ungarn.”

                        A kép alatt „Est sumenda homini quandoque refectio ama­ra, Non omne est sanum, quidquid in ore sapit.” Ez alatt kétszer két sorban: „Ein Medicin herb und bitter, / Bringt gar offt gesundheit wieder. / Nicht alles darumb ist gesundt, / Welches ergetzt des Menschen Schlundt.”

                        Jelezve a jobb alsó sarokban „H” monogrammal. A jobb fel­ső sarokban „37” lapszám.

                        Rézmetszet és rézkarc, körülvágott, 100 x 142 mm.

                        Megjelent: Daniel Meisner – Eberhard Kieser: Thesaurus Philo-politicus, Frankfurt, 1631, 2. rész 6. kötet 37. l.

                        MTKcs lt. sz. T. 6324; JMVK; GEKKTM, Pápa.

                        A szignatúra megnyugtató feloldása nem sikerült. A későbbi állapotban a lap „H 74” számot kapott. Az „in Ungarn” kiegészítés nélküli példányt nem láttam. A könyv történetére vonat­kozólag lásd Bachmann i.m. 16-22. és Klaus Eynmann bevezetését a hasonmás kiadásban, Unter­schne­id­heim 1979.

                        IRODALOM: Bachmann, 1939. 192. l. 1624. sz.; Fauser, 1987. 10575. sz.; Daniel Meissner – Eberhard Kieser: Politisches Schatz­käst­lein. Bände I-II. Faksimile-Neudruck... Mit einer Einführung, Quellen­nach­weisen und Registern von Klaus Eynmann. Dritte, verbesserte und ergänzte Auflage. Unterschneidheim, 1979. / 18. kép.

 

 

11. Pápa látképe

 

                        Fent a képben. „PAPA.”

                        Tus, 190 x 270 mm.

                        Ciszterci kolostor, Rein bei Graz, Cod. Nr. 200, 57. l.

                        IRODALOM. Kovács B.: Magyar várak XVII. századi áb­rá­­­zo­lásai. In: A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 11 (1972) 335.

 

 

 

 

 

                        12. Pápa látképe

                       

                        Felirata a bal alsó sarokban: „PLAN DE / PAPA / Place En Basse Hongrie.”   

                        Tus, vízfestmény.

                        British Library, London, Dept of Manuscripts, Add. Ms. 11564. fol. 22

                        Hoefnagel alapján, 1650 körül keletkezett.

                        IRODALOM: Bakó F.: Eger ismeretlen látképe Londonban. In: Az egri múzeum évkönyve XV. (1977) 73. /V. kép.

 

 

 

                        13. Pápa visszafoglalása, 1597

 

                        Freskó a firenzei Villa Arrivabene falán.

                        A freskót Baccio del Bianco-nak (1604-1656) tulajdonítják.                    A kompozíció az Ortelius krónika illusztrációjának egyszerűsített válto­zata.           

                        IRODALOM: R. Manetti: Gli affreschi di villa Arrivabene. Citta ed esercizi nell’ Europa del Cinquecento. Firenze 1981. 50. /VI. kép.

 

 

 

 

                        14. Pápa visszafoglalása, 1597

 

                        Felirata a bal alsó sarokban: „PAPPA / EXPVLSIS TVR­CIS / ARMATA MANV / RECIPITVR ANNO / CHRISTI 1597 die 19 Aug.”

                        Hans Rudolf Miller (?) műve, készült 1653-ban.

                        A sárvári vár lovagtermének mennyezetképe.

                        A művész a kompozíció előteréhez Matthäus Merian Anto­nio Tempesta nyomán készült rézmetszetsorozatának egyik darabját hasz­nálta fel előképül, amely Aemilius Paulus hőstetteit ábrázolja. Az égő vár látképéhez a „Hogenbergs Geschichtsblätter” pápai lapja szolgált mintául, amely itt a 4. szám alatt szerepel.

                        IRODALOM: Rózsa Gy.: Magyar történetábrázolás a 17. században. Budapest 1973, 108.; Galavics, 1976. 8; Mithay, 1985. 319.; Galavics, 1986. 83. / VII. kép.

                       

 

                        15. Pápa alaprajza és látképe

 

                        Fent a képben. „PAPPA”.

                        Tusrajz, színezve, 165 x 200 mm.

                        Herzogenburgi kolostor könyvtára, Cod. 378, 292.a.

                        Oktavian Leukhard műve, 1653-ból.

IRODALOM: Zákonyi F.: Pápa várának alaprajza és építési

költségei. In: Műemlékvédelem XI. (1967) 77. l; Gerő – Sedlmayer, 1959. 77.

 

 

 

 

 

                        16. Pápa látképe

 

                        A képben a megfelelő helyen „PAPA. 1597 erobert. – Schlos – Ein Teich / oder / Fysch weyer – die grose Mühl.”

                        Rézkarc, lemez: 92 x 177 mm.

                        Megjelent: Denkmal / Serinischer Heldenthaten ... (1664)

                        MTKcs lt. sz. T. 677.; RFP.

                        A veduta a Hoefnagel féle lap alapján készült.

                        A második állapotban a jobb alsó sarokban „4” szám. A metszet egy 43 lapból álló sorozathoz tartozik. A lapok egy része megjelent 1664-ben a fenti könyvben, valamint ennek kiegészítéseiben illusztrációként. (App. H. 2071 és 2079.) A művész vagy művészek nevei nem is­me­rtek. A lapok a második állapotban a jobb alsó sarokban 1-43-ig sorszá­mokat kaptak. A kötetben említett legkésőbbi esemény Érsekújvár vissza­fog­lalása 1685-ben A Bécset ábrázoló lapon a nürnbergi Paul Fürst szere­pel kiadóként. A Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteményének B 769/2. jelzetű példánya a legteljesebb.

                        IRODALOM: Fauser, 1987. 10570. sz. / 19. kép.

 

 

                        16. a. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben „PAPA”

                        Lapszám a bal felső sarokban: „pag. 115.”

                        A képben a megfelelő helyen: „ein Teich.”

                        Rézkarc, körülvágott, 76 x 117 mm.

                        Megjelent: Ungarisches Städt-Büchlein ... von J. M. L. Nürn­­berg 1684. 114-115. l. között. A könyv 1688-as kiadásában a kép vál­tozat­lan állapotban jelent meg a 112-113. l. között.

 

 

 

 

 

 

 

 

                        16. b. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben szószalagon: „PAPA.”

                        A képben a megfelelő helyen: „Schlos- ein Teich / oder – Fisch­­weyer – die grosse Mühl.”

                        A jobb alsó sarokban homályos „174” szám.

                        Rézkarc, lemez: 132 x 175 cm.

                        Megejent: REGNO / DI / UNGHERIA / DEL P. / CORO­NEL­LI, H. és é.n.    

                        MTKcs. lt. sz. T. 6117; JMVK. / 20. kép.

 

 

 

 

 

 

                        16. c. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben szószalagon: „PAPA.”       

                        Rézkarc, körülvágott, 66 x 107 mm.

                               Megjelent: THESAURUS EXOTICORUM /... Von EVER­­­HAR­­­DO GUERNERO HAPPELIO./ HAM­BURG ... MDCLXXXVIII, ... Eine ge­naue Beschreibung / Des Königreiches Ungarn című fejezet 98-99. l. között.

                        MTKcs. lt. sz. T. 6116, JMVK. / 21. kép.                    

 

                        16. d. Pápa látképe

 

                        Felirata fent a képben szószalagon: „PAPA”

                        Balra: „24”

                        Rézmetszet, 59 x 102 mm.

                        Bibliothèque Nationale, Paris, Cabinet des Estampes et de la Photographie. lt. sz.: P 165 487.

                        Happelius könyve kompoziciójának gyenge másolata. A kisérő szövegből következtetve angol könyvben jelent meg, több más magyar látképpel együtt, amelyek nem mind Happeliust követik. A könyv megjelenési ideje és címe ismeretlen. A lapra Szántai Lajos és Szalai Béla hívta fel a figyelmemet.

 

 

 

 

 

                        16. e. Pápa látképe

 

                        Címe fent a díszes keretben: „PAPA.”

                        A képben a megfelelő helyen: „ein grosse Teych.”

                        Rézkarc, 96 x 72 mm.

                        MTKcs lt. sz. T. 6117; JMVK.

                        A kiadó, Marx Anton Hanasch, magyar városokat ábrázoló csoportképéből. / 22. kép.

 

 

 

 

 

 

                       

 

                        17. Pápa látképe az Esterházy-családfáról, részlet

 

                        Címe az egész lap felső szélén: „ARBOR GENEA­LO­GI­CA INC­LYTAE FAMILIAE ESTERHAS.NAE AB ORBE CONDITO VS­QUE AD A.NVM D.NI MDLXX”

                        A képben a megfelelő helyen: „PAPA.”

                        Jelezve lent középen: „Tob. Sadler sculp.”

                        Rézmetszet, 1030 x 730 mm.

                        Országos Levéltár, P. 108. hg. Esterházy család levéltára; Frak­nó, Várkastély; Országos Széchényi Könyvtár; Esterházy levéltár, Köp­csény.

                        A család birtokainak sorában a pápai kastély is szerepel, de látképe nem alapul természet utáni felvételen. A kompozíció vázlata szin­tén az Országos Levéltárban található, de látképek nélkül. Az azonos kompozíciójú fraknói festmény feltehetőleg a metszet alapján készült. A művész Tobias Sadeler valószínűleg a népszerű rézmetsző família tagja.

                        IRODALOM: Főúri ősgalériák, családi arcképek. Kiállítási ka­talógus. Budapest, 1988. 47-48. (A vonatkozó rész szerzője Galavics Géza.) / 23. kép.

 

 

18. Pápa részletének ábrázolása Esterházy Ferenc semp­tei kapitány és felesége, Thököly Katalin foga­dalmi ké­pén

 

                        Felirata a térdeplő donátor pár között: „AB HOSTE LO­CUM HVNC FOVE / ET PESTEM AB HANC AMMOVE.”

                        Az angyaloktól tartott Madonna-kép (a boldogasszonyi Nagy­­­bol­­dog­­­asszony típusa) alatt 1683-at adó chronostichon: „eX Voto obtVLer­Vnt teMpore beLLI DIræqVe pestIs”

                        Olajfestmény, vászon.

                        Ferences templom, Pápa.

                        IRODALOM: Mithay, 1971. 17-18. l.; Mithay, 1985. 322-323. / VIII. kép.

 

 

 

 

 

 

 

 

                        19. Pápa látképe geometriai példa illusztrációján

 

                        Címe fent a képben szószalagon: „PAPA.”

                        Lapszám a bal felső sarokban: „15.”     

                        Rézkarc, lemez: 176 x 118 mm

                        Megjelent: Ertz-Herzogliche / Handgriffe / Dess / Zirckels vnd Linials ... von Anthoni Ernst Burckhadt von Birckenstein ... Wienn ... M.DC.LXXXVI, 15. l. mellett. A könyv a XVIII. század közepéig sok­szor meg­jelent más és más kiadóknál, néha eltérő címen. Ezekben a kiadá­sok­ban a lapok három állapotban láttak napvilágot.

                        II. állapot: lapszám jobbra fent „16.”

                        III. állapot: lapszám alul „h” de a 16-os szám is megma­radt.

                        MTKcs. lt. sz. T. 3688.

                        IRODALOM: Rózsa Gy.: A Birckenstein-féle metszetes­könyv. Justus van der Nypoort magyar vonatkozású művei. In: Magyar Könyvszemle LXXIII (1957) 30. / 25. kép.

 

 

 

 

 

                        20. Összecsapás Pápa előtt

 

                        Felirata fent a képben szószalagon: „ PAPA.”

                        A kép alatt magyarázat a képen elhelyezett betűkhöz: „A. de Stadt Papa. B. het slot. C. eenem Visch-Vyver. D. de Watermoulens.”

                        Jelezve lent a képben középen: „ Gasp. Bouttats fecit.” Bal­ra a kereten kívül: „I. Peeters. ex. Anv.”

                        Rézkarc, 114 x 251 mm.

                        Megjelent egy cím és megjelenési év nélküli csatakép gyűjte­mény­ben, amely holland és francia változatban ismert. Antwerpen­ben jelent meg, valószínűleg 1686-ban vagy az után, kiadója Jacobus Peeters, a metszője Gaspar Bouttats.

MTKcs. lt. sz. T. 2375.; JMVK; GEKKTMP. / 24. kép.

 

 

 

 

 

                        21. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben szószalagon: „PAPA.”

                        A képben a megfelelő helyen: „Mauhals Flus.”

                        Rézkarc, 104 x 156 mm.

                        Megjelent: DESCRIPTION / EXACTE / DES ROYAU­MES / DE HONGRIE ... Anvers 1688.

                        Az előtérben egylovas kocsin utazó cigánycsalád. A látkép Dilich alapján készült, mestere Gaspar Bouttats.

                        RFF.               

                        IRODALOM: Fauser, 1987. 10576. sz. / 26. kép.

 

 

 

 

                        22. Pápa látképe

                       

                        Felirata fent a képben balra: „Papa.”

                        A kép alatt számjelmagyarázat: „1. Das Schloß. 2. Stadt Kirch. 3. Franciscaner Closter. 4. Paulaner Closter. 5. Großer Teich. 6. Schöne Mühl. 7. Weeg nach Raab. 8. Vorstadt.”

                        Tus, vízfesték.

                        Stiftbibliothek, Klosterneuburg, Cod. 1103, fol 70.

                        Az 1698-ban Magyarországon járt Johann Christoph Ham­merschmied lehet az útleírást illusztráló rajzok mestere is.

                        IRODALOM: V. O. Ludwig: Memoiren eines Vergessenen. In: Jahrbuch des Stiftes Klosterneuburg VII. (1915) 1-68. / IX. kép.

 

 

 

 

 

                        23. Pápa elfoglalása (?)

 

                        Olajfestmény, 222 x 486 cm.

                        Fraknó várkastély.

                        Ismeretlen XVIII. század eleji művész alkotása.

                        IRODALOM: Galavics, 1976. 30-35. l.; Mithay, 1985. 323-324. l.; Galavics, 1986. 125. l., 149. l. 277/a. jegyzet / X. kép.          

 

 

                       

                    24. Pápa visszafoglalása (?)

 

                        Töredékes felirata: „Turcae Rebellesque Wallones implendo diversis piscinam rebus Praesidio profuerunt.”

                        Olajfestmény, 222 x 365 cm.

                        Fraknó, várkastély.

                        Ismeretlen XVIII. század eleji művész alkotása. A téma meg­határozása bizonytalan.

                        IRODALOM: mint az előző képnél. / XI. kép.  

 

 

                        25. Pápa látképe

 

                        A kép alatt: „Vue Et Prospect de La Ville Et Chateau de Pa­­pa / Residence du Francois / G’hestehazi,... Et ou S.A.R.le Duc de Lore et Bar & a fait La 40ne avec sa Court L’an 1739 et distance de Raaab de 2 lieues (?)”

                        Tusrajz, lavírozva.

                        Kriegsarchiv, Wien, IX/b. 113.

                        Az 1750 körül keletkezett Sparr-atlaszból. Az Országos Levél­tárban (S.82. Károlyi család levéltára, térképek 156. sz.) a képnek egy fényképe található. Károly Sándor lotharingiai herceg (1712-1780) Mária Terézia sógora, 1740 óta osztrák tábornok volt. Nem tudjuk, hogy 1739-ben milyen alkalomból látogatta meg Pápát.         

                        IRODALOM: Gerő – Sedlmayer, 1959. 25.; Mithay, 1985. 324. / XII. kép.

 

 

XIX. század

 

 

 

 

                        26. Pápa látképe mesterlevélen

 

                        Jelezve jobbra lent: „ J. Gareis sc.”

                        A kép alatt magyarázat a képen elhelyezett számokhoz: „1. Stadt Pfarrkirche. 2. Herrschaftliches Schloss. 3. Calvari Berg. 4. Spital. 5. Fran­ciscaner Kirche. 6. Reformierte Kirche. 7. Pauliner Kirche. 8. Evan­ge­lische Kirche. 9. Barm­herzigen Kloster. 10. St. Anna Kirche.”

                        A szöveg nyomtatva, a kép rézmetszet, a veduta mérete: 118 x 339 mm. Felhasználták magyar és német szöveggel a csizmadia, bőrös, szűcs, takács, asztalos és üveges, valamint a varga céhek számára.

                        Eredeti példányai Pannonhalmán, a veszprémi levéltárban, a győri múzeumban, a kiskunhalasi múzeumban és a bécsi asztalos céhnél.

                        Az átdolgozott lemez 1855 december 27-én kiállított és „Gasto sc.” jelzéssel ellátott levonata megvan Szalai Béla gyűjteményében Bu­dapesten. Gasto János pesti rézmetsző volt a XIX. század első harmadában. Az 1800 után keletkezett eredeti lemez rézmetszője nem ismert.

                        IRODALOM: Stopp, K.: Die Handwerkskundschaften mit Ortsan­sich­ten. Band 1-17. Stuttgart 1982-1992. H. 71. sz. / 27. kép.

 

 

 

 

                        27. A pápai kéményseprő céh újévi jókívánsága, 1851

 

                        A kép felső részén a város képe északnyugatról „PÁPA” felirattal.                  

                        Fametszet, 447 x 280 mm.

                        Magyar és német szöveggel.

                        MTKcs lt. sz. 63.108. / 28. kép.

 

 

 

 

                        28. Levélfejléc a város látképével

 

                        A kép alatt: „PÁPA.”

                        Jelezve a kép alatt balra: „Fuchsthaller sc.” Középen: „Kapható Skolnik Anna Könyvkötőnél Pápán.” Jobbra: „Nyom. Lorber Pesten 1854.”

                        Rézmetszet, kb. 39 x 160 mm.  

                        Veszprém megyei Levéltár.

                        Fuchsthaller Alajos (l8l1-1863) ismert pesti rézmetsző volt. / 29. kép.

 

 

                        29. Pápa, részlet

 

                        A kép alatt: „Pápai főiskola ó épülete”.

                        Jelezve jobbra lent: „Pollák sc.”

                        Fametszet, 110 x 138 mm.

                        Megjelent: Vasárnapi Újság VI. (1858) szeptember 19. 38. sz. 448. / 30. kép.

 

 

30. Pápa, részlet

 

                        A kép alatt: „Pápai főiskola új épülete.” Jelezve balra lent: „POLLÁK SC.”

                        Fametszet, 98 x 139 mm.

                        Megjelent: Vasárnapi Újság VI. (1858) szeptember 19. 38. sz. 449. / 31. kép.

 

 

                        31. Pápa, részlet

 

                        A kép alatt: „R. kath templom Pápán.”

                        Fametszet, 143 x 117 mm.        

                        Megjelent: Vasárnapi Újság VI. (1859) május 29. 22. sz. 257.        

 

 

      

 

32. Pápa, részlet

 

                        A kép alatt: „Mátyás király lakóháza Pápán.”

                        Fametszet, 85 x 65 mm.

                        Megjelent: Vasárnapi Újság VI. (1859) május 29. 22. sz. 257. / 32. kép.

 

 

 

 

                        33. Pápa, részlet

 

                        A kép alatt: „Párizpápai Ferencz szülőháza Pápán.”

                        Fametszet, 68 x 80 mm.

                        Megjelent: Vasárnapi Újság VI. (1859) május 29.22. sz. 257. / 33. kép.             

 

 

                        34. Pápa, részlet

 

                        A kép alatt: „A pápai kath. egyház és piacz.”

                        Litográfia, 150 x 220 mm.

                        Megjelent: Az Ország Tükre 1862. május 1. 9. sz. 135.

                        Ismeretlen művész alkotása.

                        IRODALOM: Gerszi T.: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Budapest 1960, 220. l. 208. sz. / 34. kép.

                       

 

                        35. Pápa, részlet

 

                               A kép alatt: „A pápai r. kath. egyház / (Szövege a tulsó la­pon.)”

                        Fametszet, 151 x 112 mm.

                               Megjelent: Hazánk s a külföld, 1867. november 28. 48. sz. 757.

                        IRODALOM: Eszterházy Károly emlékezete. Pápa 2000. Reprint 52.

 

 

 

 

                        36. Látkép és részletek Pápáról

 

                        Címe alul középen: „Pápa.” A részletek alatt: „Főtér. Goldschmidt kávéháztól tekintve. – Fő utcza. A templomtól nézve. – Teljes látkép, Gróf Eszterházy tókertje felől. – Gróf Eszterházy kastély a főtér felől. – Kastély a park felől.”

                        A cím alatt balra: „Természet után rajzolta Slowikowski Á­dám.” Középen: „Krausz Ármin tulajdona Veszprémben.” Jobbra: „Nyom­tatta Gebhart H. Bécs.”

                        Litográfia, 280 x 355 mm.

                        GEKKTM.

                        Bár sajnos Slowikowskiról nem sokat tudunk, az egész akkori Magyarország fontos városairól készült, ritka litográfiái értékes topográfiai források. / XIV. kép.

 

 

 

 

                        37. Pápa, Várkastély délről

 

                        Jelezve jobbra lent: „Pápa – L.Benesch 893. / Schloß des Gra­fen Esterhazy”

                        Vízfestmény, 223 x 301 mm.    

                        MTKcs lt. sz. T. 9123.

                        Ladislaus Benesch (1845-1922) osztrák katonatiszt. Sok meg­bízható látképe maradt fenn az Esterházyak birtokairól. Vö.: Saur Allgemeines Künstler-Lexikon. 9. köt. München-Leipzig 1994, 41-42. / XV. kép.

 

 

                        38. Pápa, Corvin ház és részletek

 

                        Felirata fent: „Pápa, Korvin utcza Nr. 297.”

                        Jelezve jobbra lent: „L. Benesch.”

                        Vízfestmény, 256 x 193 mm.

                        MTKcs lt. sz. T. 4922. / XVI. kép.

 

 

                        39. Pápa, Esterházy kastély

 

                        Felirata jobbra lent: „Pápa – Esterházy kastély 1890 – Háry.”

                        Vízfestmény, 115 x 175 mm.

                        MTKcs lt. sz. 57. 76.

                        Háry Gyula (1864-1946) ismert illusztrátor volt a múlt század végén.

                        IRODALOM: Vasárnapi Újság 56 (1909) március 21. 12. sz. 225.

 

 

 

 

                        40. Pápai részletek.

 

                        Jelezve jobbra lent: „Háry Gy.”

                        Ceruza, tus, fehér fedőfesték, 264 x 227 mm.

                        MTKcs lt. sz. T. 7792.

                        Bálint Benedek (1860-1920) fametszetében megjelent: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben IX. (IV.) kötet. Budapest 1891, 179. A feliratokkal megjelölt részletek: „Kastély, plébánia temp­lom, szín­ház, református kollégium, Tapolca patak.” / 35. kép.

 

 

                        41. Pápa, részlet

 

                        Felirata olvashatatlan.

                        Jelezve jobbra lent: „Bosznay István”

                        Ceruzarajz.

                        Holléte ismeretlen.                   

                        Bosznay István (1868-1944) festőművész műve.

                        IRODALOM: Gerő – Sedlmayer, 1959. 73.

                       

 

                        42. Régi református kollégium és Petőfi lakóháza Pápán

                       

                        Felirata balra lent: „PÁPA / 1841 / LICEUM.”

                        Jaschik Álmos (1885-1950) jelzetlen rajza.

                        333 x 254 mm.

                        Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, lt. sz. 85.131.1

                        IRODALOM: Kerényi F.: Petőfi Sándor élete és kora. Buda­pest 1998, 28.

 

 

                        43. Régi református kollégium és Petőfi lakóháza Pápán

 

                        Felirata lent balra: „A Petőfi Társaságnak / Tibai-Takács J. / Pápa 1931. / A pápai 400 éves collegium és Petőfi lakóháza.”

                        Vízfestmény, 360 x 427 mm.

                        Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, lt. sz. 57/444.

                        IRODALOM: Fekete S.: Így élt a szabadságharc költője. Budapest 1972, 61.

 

 

Hitelesnek nem tekinthető képek

                       

           

                        44. Pápa visszafoglalása, 1597

 

                        Fametszet, 82 x 127 mm.

                        Megjelent: Vngarische vnd Türckische Zeitung Belägerung Stürmung, Victoria vnnd Einname Pappa ... Eiij lapján. Impressum: Ged­ruckt zu Nürnberg 1597, In Verlag Joachim Lochners. App. h. 618.

                        IRODALOM: Hubay I.: Röplapok, újságlapok, röpiratok ... Budapest 1948, 403. sz.

 

 

                        45. A Pápa melletti tábor részlete, 1600.

 

                        Tusrajz.

                        Hans Leonhard von Zell főstrázsamester műve.

                        Kriegsarchiv, Wien, Alte Feldakten, 1600 /13 / 3 fol 523.

                        A rajzon nincsenek topográfiailag hasznosítható részletek, de a szöveg említi a lázadók kivégzését, tehát szerzője autentikus információkkal rendelkezett.

                        IRODALOM: Ivanics M.: A császári felmentő sereg útja Kanizsára egykorú ábrázolások tükrében. In: Zalai Múzeum 4 (1992) 45-53.

 

 

 

 

                        46. A lázadó vallon zsoldosok kivégzése Pápán, 1600

 

                        Címe fent a képben: „Anno 1601 PAPA August mon.”

                        A kép alatt három kétsoros vers: „Die meineidigen vnd trew­losen / Zu Pappa gelegne Franzosen, / So in der Flucht gefangen seyn, / Man richten thet mancher Pein, / Geschunden, gespißt, die Gemächt / Ihn auß geschnitten, geradbrecht.”

                        A bal felső sarokban „50”.

                        A jobb felső sarokban magyarázat a képben elhelyezett betűkhöz: „A. Die Vestung Papa. B. Die Frantzosen. C. Niderhauen. D. Gespist. E. An die Haggin geschla- / gen. F. Geschunden. G. Ein Graben, vnnd nach jhnen gekeglet. H. Eisene Kuglen.”

                        Rézkarc, 165 x 205 mm.

                        MTKcs lt. sz. T. 4238.

                        Megjelent: Eikonographia ... Durch Samuelem Dilbaum ... Augs­burg ... 1603. 50. táblájaként.

                        A látkép nem hiteles.

                        IRODALOM: Cennerné, 1957. 200. / 36. kép.

 

 

                        47. A lázadó zsoldosok kivégzése Pápán, 1600

                       

                        Nincs felirata, de a könyv szövegéből kiderül, hogy erre az ese­ményre vonatkozik

                        Rézmetszet, lemez: 105 x 137 mm.

                        Megjelent: J. U. GOTTFRIDI: / Historische Chronica ... [Franktfurt am Mayn] 1674, 944.

                        Nincs konkrét veduta-háttere. Vannak példányai, amelyeket más formában tördeltek a szövegbe, tehát lehetséges, hogy a kép a könyv 1634 utáni egyéb kiadásaiban korábban is megjelent. A könyv történetére nézve lásd. Bachmann, 1939. 34-40.

 

 

                        47. a. A lázadó zsoldosok kivégzése Pápán, 1600

                       

                        Felirata nincs.              

                        Rézmetszet, lemez: 76 x 178 mm.

                        Megjelent: Hungarisch- / Türckisch- Chronick ... Frankfurt, Leipzig und Nürnberg, 1684, 262-263. l. között.

                        A 46. szám fordított állású átdolgozása. A képre Szalai Bé­la hívta fel a figyelmemet, amiért köszönetemet kell kifejeznem.

 

                        48. Pápa látképe

 

                        Címe fent a képben: „PAPA.”

                        Lapszám „Palota” képén a bal felső sarokban: „p. 196.”

                        Rézkarc, Várpalotával közös lemezről nyomtatva, körülvá­gott, 75 x 126 mm.

                        Megjelent: Donau-Strohm ... von / J. U. M. Nürnberg ... 1688. 196-197. l. között.

                        A látkép konkrét városképnek látszik, de a felirat ellenére sem­miképpen sem vonatkozhat Pápára. A könyvben Nagykanizsa képével is baj van, mivel a két bekötött, felirattal és lapszámmal ellátott veduta közül az egyik biztosan nem Nagykanizsát ábrázolja.

                       

 

 

 

49. Pápa részben F. A. Pilgram terve alapján készült lát­­képe

 

                        Olajfestmény, 460 x 310 cm.

                        Az Esterházy kastély Nádor-termében, Pápa.

A kép Tallós, Devecser és Cseklész monumentális vedutái­val együtt díszítette egykor a kastély ún. Nádortermét, a két utolsó kép a második világháborúban elveszett. Voit Pál szerint az ismeretlen művész Franz Anton Pilgram (1699-1761) a pápai kastélyhoz készült tervének fel­használásával dolgozott, a valóságos helyzettől való eltérések abból adód­nak, hogy a terv megváltozott formában került megvalósításra. A város egyes részleteit — a topográfiai irodalom szerint — a valóságnak megfelelően ábrázolták.

                        IRODALOM: Mithay, 1971. 17-18.; Mithay, 1985. 327, 329.; Voit P.: Franz Anton Pilgram. Budapest 1982. 212-213, 283. / XIII. kép.

 

 

                        50. Pápa, részlet, 1772

 

                        A bal alsó sarokban táblán: „PRAEDIUM / AGYAGLIK / V. CON. PAPENSIS / Or. S. PAULI E. / PRI. R. P. EME. NIMETHI / Deli­nea­vit Michael Szerdahelyi or. ej. P. G. / Ao 1772 ... Or. Wien.”

                        Balra fent égtájjelző.

                        A képben: „PAPA – ABBATIAE BAKONYBÉR – HO­DOCS­­KA / HANTA – HANTA – HANTA – DIVERSORIUM – FOR­NAX – Via Regia – VINEAE – Via Regia – Mola – Bakonyér – Lehát ér – Via Vesprimiensis.”

                        Tus, vízfestmény, papír, 452 x 655 mm.

                        Országos Levéltár, Sectio S. 86. Nr. 33.

                        A Németh Imre apátsága idején élt dilettáns pálos szerzetes rajza azért került ebbe a csoportba, mert ugyan nem művészi igénnyel ké­szült, de kevesen örökítettek meg egy XVIII. századi falurészletet.                   IRODALOM: Magyar Művelődéstörténet. Bp. é.n. IV. köt. 326.; Gerő – Sedlmayer, 1959. 61.

 

 

                        51. Pápa, részlet, 1773

 

                        Jelezve a jobb alsó sarokban: „Delineavit sub Prio. R. P. Eme. Ném. P. M. Sz. Anno 1773.”                 

                        A lap kétfelé osztva. A baloldal címe fent: „DUAE DO­MUS PAPAE.” A képben: „PLATEA VULGO KRISTÓF UCZA – TÖRÖK FE­RENCZ / DO­MUS Asbóth / Domus,” hátul: „ Familia Takács – Nagy Fe­rencz.”

                        A jobb oldalon: „FORNIX IN FORO.”                         

                        Tus, vízfestmény, papír, 455 x 657 mm.

                        Országos Levéltár, Sectio S. 86. No. 35.

                        Az előző lappal együtt feltehetően a pálosok pápai birto­kára vonatkoznak.

                        IRODALOM: Gerő – Sedlmayer, 1959. 61.

 

 

                        52. Pápa állítólagos látképe          

 

                        A kép alatt: „Le Chateau de la Ville de PAPA vüe du coté de la Montagne dans le Comté de Vasprin / en basse Hongrie. Tiré de M. Le Dubois sculp. P.”

                        Rézmetszet, körülvágott: 197 x 240 mm.

                        MTKcs lt. sz. T. 6099, 1834/116. Gr.( A két példány szö­vege tipográfiai tekintetben eltérő.)

                        A fentiekben megismert pápai várhoz még csak nem is ha­sonló látképről az irodalom egy része azt írja, hogy egy Ugod melletti vár­ral azonos, ahová a pápaiak a tatárok elől menekültek volna és amelyet még a XVIII. században is említenek a források. Ezzel szemben Rómer Flóris megállapította, hogy találós vagy tréfás (vexier) képről van szó, amely 90 fokra elfordítva szakállas férfifejet ad. Azt, hogy a konkrét ma­gyarországi vonatkozású aláírás hogy került a lapra, azt ebben az esetben sem tudjuk megmagyarázni.

                        IRODALOM: Rómer F.: Bakony. Természeti és régészeti vázlat. Győr 1860. 168.; Kiss I.: A pápai plébánia története. Veszprém 1908. (reprint: Pápa, 1996.) 15-16.; Gerő – Sedlmayr, 1959. 14.; Veszprém megye régé­szeti topográfiája. A pápai és zirci járás. 4. köt. Szerk. Gerevich L. Buda­pest 1972. 116. / 37. kép.

 

 

Rekonstrukciók

 

 

                        53. Pápa XVII. századi látképe a város térképének szé­lén

 

                        Címe a magyarázatos táblán: „VESZPRÉM VÁRME­GYÉBEN FEKVŐ / PÁPA MEZŐ-VÁROSSÁNAK FEKVÉSE ’S KÖR­NYÉ­KE. 1808.”

                        Jelzése ez alatt: „le rajzolta / Gyurkovits György.”

                        Vízfestmény, papír, 90 x 466 mm.

                        OSzK Térképtár T K 886. sz.

                        A látkép a Dilich-típus valamelyik darabja alapján készült.

                        IRODALOM: Patay P. – Plihál K.: Kéziratos térképek az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában. I. kötet Önálló kéziratos térképek. 1. kötet Budapest 1984, 519. sz.                      

                       

 

                        54. Pápa visszafoglalása 1597

 

                        Felirata a kép alatt: „IGAZ RAJZOLATJA PÁPA VÁRÁ­NAK, MAGYARORSZÁGBA, MIDŐN A KERESZTÉNY A TÖRÖK­TŐL MEGVETTE.1597 Augusti ” Alatta ugyanez németül.

                        A bal és jobb alsó sarokban német és magyar nyelvű betű-jelmagyarázat A-K-ig.

                        Karl Schmidt 1823-ban keletkezett olajfestménye az 1. a. szám alatti Sibmacher metszet alapján készült rekonstrukció. A második világháború folyamán a Városházán elpusztult. (?)

 

 

 

 

Képek jegyzéke

 

 

 

 

I.          Pápa visszafoglalása, 1597. színezett rézkarc, Vatikán. 1. katalógus szám.

II.         Pápa visszafoglalása, 1597. rézmetszet, Vatikán. 3. katalógus szám.

III.       Pápa látképe, vízfestmény, Wolfenbüttel. 5. c. katalógus szám.

IV.       Pápa látképe, vízfestmény, ÖNB. 5. p. katalógus szám.

V.                 Pápa látképe, British Library, London. 12. katalógus szám.

VI.              Pápa látképe Baccio del Bianco mennyezetképén, Firenze. 13. kata­ló­­­gus szám.

VII.      Pápa visszafoglalása, 1597. mennyezetkép, Sárvár. 14. katalógus szám.

VIII.     Pápa részlete fogadalmi képen, olajfestmény, Ferences templom, Pápa. 18. katalógus szám.

IX.       Pápa elfoglalása. (?) Olajfestmény, Fraknó. 23. katalógus szám. (Rész­­let)

X.                 Pápa visszafoglalása. (?) Olajfestmény, Fraknó. 24. katalógus szám. (Részlet)

XI.       Pápa látképe, J. G. Hammerschmied vízfestménye, Klosterneuburg. 22. ka­talógus szám.

XII.      Pápa látképe. Vízfestmény, Kriegsarchiv, Wien. 25. katalógus szám.

XIII.     Pápa látképe Pilgram terve alapján. Olajfestmény, GEKKTMP (Nádor­terem) 49. katalógus szám. (Részlet)

XIV.     Pápai részletek, Slowikowski Ádám színes litográfiája. GEKKTMP. 36. ka­ta­­ló­­gus szám.

XV.      Pápa, Esterházy kastély délről, L. Benesch vízfestménye. MTKcs. 37. ka­ta­lógus szám.

XVI.     Corvin-ház, Pápa. L. Benesch vízfestménye, MTKcs. 38. ka­ta­ló­gus szám.

 

 

1.         Pápa visszafoglalása, 1597. H. Sibmacher rézkarca Ortelius köny­vé­ből. 1. a. katalógus szám.

2.         Pápa visszafoglalása, 1597. H. Sibmacher rézkarca. 2. katalógus szám.

3.         Pápa visszafoglalása, 1597. rézkarc, Hogenbergs Geschichts­blät­ter. 4. katalógus szám. (Részlet)

4.                   Pápa visszafoglalása, 1597. rézmetszet: 8. katalógus szám.

5.                   Pápa látképe, 1600. W. Dilich rézkarca. 5. katalógus szám.

6.         Pápa látképe, 1606. W. Dilich rézkarca. 5. a. katalógus szám.

7.         Pápa látképe M. Zeiler könyvéből, 1664. rézmetszet. 5. b. katalógus szám.

8.         Pápa látképe S. Birken könyvéből, 1664, rézmetszet. 5. d. kata­ló­gus szám.

9.         Pápa látképe Wagner Delineatiojából, 1684, rézmetszet. 5. e. katalógus szám.

10.        Pápa látképe G. Krekwitz könyvéből, 1685, rézmetszet 5. g. ka­ta­ló­gus szám.

11.        Pápa látképe, 1685. G. Wouters rézmetszete és rézkarca. 5. h. ka­ta­­ló­gus szám.

12.        Pápa látképe, 1688. F. Via rézkarca. 5. o. katalógus szám.

13.        Pápa látképe Erdély-térkép szélén, rézmetszet. 5. r. katalógus szám.

14.        Pápa látképe. Vegyes technika. 5. q. katalógus szám.

15.        Pápa elfoglalása, 1594. W. P. Zimmermann rézkarca. 6. katalógus szám.

16.        Pápa visszafoglalása, 1597. W. P. Zimmermann rézkarca. 7. kataló­gus szám.

17.        Kivégzési jelenet Pápánál, rézkarc Braun-Hogenbergből. 9. katalógus szám.

18.        Pápa látképe közmondás illusztráción, vegyes technika. 10. kataló­gus szám.

19.        Pápa látképe, 1664. rézmetszet. 16. katalógus szám.

20.        Pápa látképe Coronelliből, rézkarc. 16. b. katalógus szám.

21.        Pápa látképe Happelius könyvéből, rézkarc. 16. c. katalógus szám.

22.        Pápa látképe, rézkarc. 16. e. katalógus szám.

23.        Pápa látképe az Esterházy családfáról, rézkarc. 17. katalógus szám.

24.        Csatajelenet Pápánál. G. Bouttats rézkarca. 20. katalógus szám.

25.        Pápa geometriai illusztráción, J v. d Nypoort rézkarca. 19. katalógus szám.

26.        Pápa látképe, 1688. G. Bouttats rézkarca. 21. katalógus szám.

27.        Pápa mesterlevélen. J. Gareis rézmetszete. 26. katalógus szám.

28.        Pápa újévi jókívánság-lapon, fametszet. 27. katalógus szám.

29.        Pápa levélfejlécen. A. Fuchsthaller rézmetszete. 28. katalógus szám.

30.        Régi kollégium Pápán. Pollák Zsigmond fametszete. 29. katalógus szám.

31.        Új kollégium Pápán. Pollák Zsigmond Fametszete. 30. katalógus szám.

32.        Korvin Mátyás lakóháza Pápán, fametszet, 32. katalógus szám.

33.        Pápai Páriz Ferenc szülőháza Pápán, fametszet. 33. katalógus szám.

34.        Katolikus templom és piac Pápán, litográfia. 34. katalógus szám.

35.        Pápai részletek. Háry Gyula vízfestménye. 40. katalógus szám.

36.        Lázadók kivégzése Pápán. W. P. Zimmermann rézkarca. 46. kataló­gus szám.

37.        Pápa fiktív látképe, francia rézmetszet. 52. katalógus szám.

 

 


[1] Mithay, 1985. 319-332.

[2] 1. katalógus szám.

[3] Pest megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső. II. köt. Budapest 1958, 399-401.

[4] 2. katalógus szám.

[5] 1. a. katalógus szám.

[6] 4. katalógus szám.

[7] 5 – 5. a. katalógus szám.

[8] 6 –7., 45. katalógus szám, az utolsó nem tartalmaz látképi elemet.

[9] 5. d. katalógus szám.

[10] 5. b. katalógus szám vö. W. Brunner: Martin Zeiller, 1589-1661. Graz 1990, 132. Martin Zeiler Magyarországról szóló műve magyar fordításban megjelent 1997-ben Szekszárdon. Fordította Glósz József, az eredetivel egybevetette és az utószót írta G. Etényi Nóra.

[11] 10. katalógus szám.

[12] 19. katalógus szám.

[13] 9. katalógus szám.

[14] 5. n., 5. r. katalógus szám.

[15] 26. katalógus szám.

[16] 28. katalógus szám.

[17] 23–24. katalógus szám lásd.: Galavics Géza: A mecénás Esterházy Pál. Vázlat egy pálya­képhez. In: Művészettörténeti Értesítő XXXVII (1988) 136-161.

[18] 17. katalógus szám.

[19] 18. katalógus szám.

[20] 31.–34. katalógus szám.

[21] 27. katalógus szám.

[22] 33. katalógus szám.

[23] 29–30. katalógus szám.

[24] 49. katalógus szám.

[25] 37–38. katalógus szám.

[26] 39. katalógus szám.

[27] 36. katalógus szám.

[28] Itt kell megköszönnöm Szalai Bélának a katalógus összeállításánál nyujtott értékes segítségét.

[29] A kötetben közölt képek száma dőltvonal után a képleírása utolsó sorában olvasható.

<< vissza az előző oldalra| Keresés a dokumentumban