<< vissza az előző oldalra| Keresés a dokumentumban

 

PÁPAI

PEDAGÓGUS LEXIKON

 

 

 

Főszerkesztő

TUNGLI  GYULA

 

Társszerkesztők

MEZEI ZSOLT

MÉSZÁROSNÉ STENGER KATALIN

 

 

A kötet megjelenését

Pápa Város Önkormányzata,

a Veszprém Megye Kultúrájáért Alapítvány,

a Pápai Türr Alma-Mater Alapítvány és

az Ezeréves a Magyarországi Iskola Alapítvány támogatta.

 

 

ISBN 963 04 8813 2

 

 

Készült a Jókai Mór Városi Könyvtár

Kötészeti és Sokszorosító Műhelyében, 1997-ben

Felelős vezető: dr. Hermann István igazgató

 

 

Előszó

 

 

Kettős évfordulót ünnepelt 1996-ban az ország. A honfoglalás 1100. és az első magyarországi iskola fennállásának 1000. évfordulóját.

Az iskolát mindig a benne dolgozó tanítók, tanárok formálták, alakították esetenként ösztönösen, máskor tudatosan, de mindig jobbító szándékkal. Így volt ez Pápa iskolaváros történetében is. Pápát egykor a "Dunántúl Athénjének", máskor egyik híres iskoláját "a szellem és a tudás ritka szigetének" nevezték. Nyilván azért, mert kiváló tanítói, tanárai révén sok művelt embert adott az országnak.

E lexikonnak az a célja, hogy a város sokszínű művelődéstörténetét lezárult életutak, életművek alapján —  a lexikonszerkesztés műfaji követelményeinek megfelelve — mutassa be. Úgy gondoljuk, hogy egy-egy befejezett életpálya hű tükre a kor társadalmi viszonyainak. Közismert tény, hogy könnyebb a múltat — így a pedagóguspályát is — bizonyos történelmi távlatból megítélni, mint a történések idején. Bízunk benne, hogy az utókor majd a mi generációnkról is hasonló tablót készít, s folyamatosan kiegészíti munkánkat. Gyűjteményünkkel azt szeretnénk elérni, hogy azok a pedagógusok, akik tisztességgel és becsülettel nemzedékek egész sorát nevelték fel mindennapi szívós és következetes munkával, kilépjenek a névtelenségből és a feledés homályából. Ezt diktálja az emberi tisztesség, az egykori tanítványok köszönete, de ezt diktálja önbecsülésünk is.

Lexikonunk ötéves kollektív gyűjtőmunka eredménye. Munkatársaimmal több mint 1400, valamikor Pápán tanító pedagógusról sikerült adatokat összegyűjtenünk. Olyanokról, akikről  — írásbeli vagy szóbeli források alapján — bizonyítani tudjuk, hogy az illető nevelő az elmúlt kétszáz esztendő bizonyos időpontjában, tanévében Pápán tanított. E célból átnéztük a város két könyvtárában fellelhető összes értesítőt (évkönyvet), az iskolákkal kapcsolatos városi kiadványokat, az országos és Veszprém megyei lexikonokat, az állami és az egyházi levéltárakban található törzslapokat, iskolai dokumentumokat, és támaszkodtunk a megbízható kortársi-munkatársi visszaemlékezésekre is. Természetesen egyetlen hitelt érdemlő levéltári adat (név, munkahely, évszám) nem elegendő egy névcikk elkészítéséhez. Ezért mi, a szerkesztők, úgy ítéltük meg, hogy a több mint ezernégyszáz névből 387 pedagógusról rendelkezünk annyi adattal, hogy abból névcikk készülhet. (Ennek tartalmazni kell az azonosító, az adathordozó és a hitelesítő részt.) Így tehát  névcikk készült mindazokról a nevelőkről, akikről elegendő megbízható (írásbeli és szóbeli) információval rendelkezünk, már nincsenek az élők sorában és legalább két tanévet folyamatosan tanítottak Pápán. A szerkesztők tapasztalatból tudják, hogy a névcikkek száma folyamatosan növelhető, hiszen még a kézirat nyomdába adását megelőzően is érkeztek újabb és újabb adatok.

A lexikon adatainak gyűjtését 1996. december 31-ével zártuk le. Gyűjteményünk az elmúlt két évszázad pedagógusairól ad áttekintő képet, de néhány kiemelkedő nevelő esetében olykor messzebbre is visszanyúlik (Kocsi Csergő Bálint,  Séllyei István, Táncz Menyhért). Közigazgatási szempontból az 1996-os állapotot vettük figyelembe, tehát a városhoz tartozó három település — Borsosgyőr, Kéttornyúlak és Tapolcafő — is szerepel a lexikonban.

A szerkesztők tisztában vannak azzal — bár a viszonylagos teljességre törekedtek —, hogy a lexikonnak vannak hiányosságai, és még számos fontos név kimaradt. Olyan nevek, akiknek feltétlenül szerepelniük kellene. Ezért az Olvasótól, a lexikon használójától előre szíves elnézést kérünk. Ugyanakkor úgy véljük, hogy az igazán nagy és fáradságos munkát elvégeztük: ennek a kötetnek a kiegészítése — egy pótkötet elkészítése — a jelenlegi úttörő munkánál már könnyebb feladat lesz. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ismereteink szerint kezdeményezésünk egyedülálló az 1945 utáni magyar pedagógiatörténet-írásban. Kötetünk előzményeként, társműveként kell azonban említenünk Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái (Bp., 1942) című lexikonát, mely példaként lebegett a szemünk előtt.

Kötetünkben közel száz fotót is közlünk. A szempont itt is gyakorlatias volt: azok szerepelnek, akikről közölhető felvétellel rendelkeztünk, de a képanyag mennyiségének határt szabtak a terjedelmi korlátok is.

A Pedagóguslexikont a Pápai Művelődéstörténeti Társaság tagjai készítették. Rajtuk kívül az összeállításban négy nyugdíjas pedagógus is közreműködött: Farkas Edit, Gáti Samuné, Huszár János és Tóth Kálmánné több névcikket írtak. Nekik is és mindazoknak, akik adatközléssel vagy egyéb módon segítették munkánkat, köszönetet mondunk. Köszönjük továbbá a Pápai Református Gyűjtemény Könyvtárának, a Jókai Mór Városi Könyvtárnak, a  Polgármesteri Hivatalnak, az iskolák és közművelődési intézmények igazgatóinak, a Veszprém Megyei Levéltárnak, a lektoroknak, a gépíróknak és a szövegszerkesztőknek önzetlen segítségét. Köszönjük a szponzoroknak, s mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak ahhoz, hogy ez a lexikon az Ezeréves Magyarországi Iskola emlékére elkészülhetett, s 1997-ben megjelenhetett.

Dr.. Tungli Gyula

 

Útmutató a kötet használatához

 

 

LEXIKON

 

A lexikoncikkek felépítése a Magyar Életrajzi Lexikon szerkesztési módszerét követi:

1. Életrajzi adatok. (Az illető neve, születési és halálozási adatai, tanulmányai, munkássága).

2. Az illető személy Fő művei: ...

3. "IROD.:" A rá vonatkozó irodalom. (Értelemszerűen azoknál, akik sohasem publikáltak, s publikáció sem készült róluk, a 2. és 3. pont elmarad.)

4. "F.:" a nem publikált vagy szóbeli közlések forrásai.

 

NÉVTÁR

 

Itt található  ábécérendben - a fellelt adatokkal együtt - azoknak az egykori pedagógusoknak a névjegyzéke, akikről kevés, vagy nem egészen megbízható adatokkal rendelkezünk. Nevüket végzettségük (tanító, tanár, esetenként megbízatásuk), majd működésük évszáma(i) követi(k).

 

FÜGGELÉK

 

A pedagógusok életrajzi adatai között nagyon sok pápai iskola neve szerepel — nagyon sokféle alakban. Ezek a névváltozások a történelmi korok változásait is tükrözik. A függelék az iskolák átalakulásait, struktúraváltozásait igyekszik szemlélteni, a könnyebb érthetőség  kedvéért. Az intézmények az eredeti fenntartók szerinti csoportbontásban találhatók.

 

RÖVIDÍTÉSEK ÉS FORRÁSOK

 

 

ált. = általános

Bp., bp.-i = Budapest, budapesti

DREK = Dunántúli Református Egyházkerület

Dtúl, dtúli = Dunántúl, dunántúli

ELTE = Eötvös Loránd Tudományegyetem

é. n. = évszám nélkül

ért. = értesítő

ev. = evangélikus

F. = források (publikálatlan anyag)

gimn. = gimnázium

h. n. = hely nélkül

ig., ig.h. = igazgató, igazgató-helyettes

ifj. = ifjabb

IROD. = az adott személyre vonatkozó irodalom (publikált anyag)

isk. = iskola

JMVK = Jókai Mór Városi Könyvtár

koll. = kollégium

l. = levelező (MTA-tagság)

m. = magyar

Megyei Önk. irattára = Veszprém Megyei Önkormányzat (korábban      Megyei Tanács) irattára

Mo., mo.-i = Magyarország, magyarországi

ny. = nyugállományú

P. = Pápa

Phalma = Pannonhalma

polg. = polgári

r. = rendes (MTA-tagság)

ref. = református

róm. kat. =  római katolikus

s. = sírja

sz. = szakos

társ. = társaság

uo. = ugyanott

VeML = Veszprém Megyei Levéltár

VKM = Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

 

 

 

 

 

 

„Okuljatok mindannyian e példán.

Ilyen az ember. Egyedüli példány.

Nem élt belőle több és most sem él 

s mint fán se nő egyforma két levél,

a nagy időn se lesz hozzá hasonló.”

 

(Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd)

 

 

LEXIKON

 

 

ANDÓ József (Csap, 1916 — Pápa, 1990): magyar-történelem-német sz. középiskolai tanár, szak­középisk. ig. Alsófokú tanulmányait Pápán végezte. 1936-ban, a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet, később Szegeden polgári iskolai magyar-német sza­kos tanári oklevelet szerzett. Pedagógiai tevékenységét a pápai Róm. Kat. Polg. Fiúiskolában kezdte, ahol 1941-48-ig tanított. További munkahelyei: Kertvárosi Ált. Isk. (1948-­­60), Türr István Gimn., illetve 1960-77-ig a Jókai Mór Közgazd. Szakközépisk. Közben elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Karán a magyar-történelem szakot, középisk. tanári oklevelet szerzett. A Jókai  Szakközépisk.-ban 1960-72-ig ig.h., majd 1972-77-ig, nyugdíjazásáig ig. Iskolai és iskolán kívüli nyelvtanári (német-orosz) munkája is jelentős. 1941-48-ig a pápai cserkészmozgalom egyik ismert vezetője volt. S.: P., Kálvária t.

            IROD.: Közg. ért. 1989. 14-15. •  Türr évk. 1988.

            F.: Megyei Önk. irattára.

(Sz.G.)

 

ANTAL Gábor (Szentkirálysza-badja, 1843 — Komárom, 1914): teológiai akadémiai tanár, ref. püspök. Pápai, berlini és zürichi tanulmányok után 1869-től akadémiai tanár Pápán, 1888-tól lelkész Ácson. A Dunántúli Ref. Egyházkerület tanácsbírája 1890-től és aljegyzője 1892-től, majd püspöke. 1896-tól egyben komáromi lelkész, főrendiházi tag, szabadkőműves, a pápai Kölcsey páholy alapító tagja (1874).  Társaival együtt számos városi egyesületet (önkéntes tűzoltók, jótékonysági nőegylet stb.) alapított. A Pápai Lapok megindítója P. Szabó Károllyal 1875-ben. A Ma­gyar Protestáns Irodalmi Társaság alelnöke (1903), majd elnöke (1907).  S.:  Komárom, t.

            IROD.:Antal Géza: Antal Gábor teológiai akadémiai tanár, országgyűlési képviselő.  Pápa, 1914. • Koll. évk. 1914. •  Nagylexikon II. 1993. 116.

(T.Gy.)

 

ANTAL Géza (Tata, 1866 — Pápa, 1934): Pápán, Utrechtben és Berlinben tanult teológiát. 1888-tól a ref. főgimn., 1898-tól a ref. teológiai főiskola tanára Pápán. 1905-06-ban az USA-ban a kivándorolt magyarok helyzetét tanulmányozta. 1910 és 1918 között nemzeti munkapárti programmal országgyűlési képviselő volt. 1919 őszétől néhány évig Hollandiában előadásaival és publicisztikai tevé­kenységével a holland-magyar ba­rátság elmélyítésén fáradozott. 1924-től a Dunántúli Ref. Egyház­kerület püspöke és komáromi lel­kész. 1881-től a Pápai Lapok munkatársa. Ebben a lapban jelentek meg költeményei saját, valamint "Lantay Győző" és "-1-" nevek alatt. Írt még a Tata-tóvárosi Hírmondóban, a Dunántúl, a győri Hazánk, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap c. periodikákba és a Sárospataki Lapba. Saját költségén építette meg egyházkerülete levéltárát. Végrendeletében könyvtárát és vagyonát a pápai ref. főiskolára hagyta. Valláserkölcsi és történeti tanulmányai hazai, német és holland folyóiratokban jelentek meg. Felesége Adél Opzoomer írónő Az ember tragédiáját holland nyelvre fordította. Fő művei: Die hollandische Philosopie in XIX. Jahrhundert (Utrecht, 1888); Fichte és az ethicizmus az újabb vallásbölcseletben. (Pápa, 1891); Az amerikai magyarság jövője nemzeti szempontból. (Pápa, 1908); Pápa iro­dalomtörténete In: Kapossy 1905. 252. 

            IROD.: Harmath-Katsányi 1984. 276. • Hermann  1995. 41. • Nagylexikon II. 1993. 116.

(T.Gy.)

 

ARADI Alajosné LÁSD Kopek Mária

 

ÁCS Ferenc (Pápa, 1939 — uo., 1992): tanító. Tanulmányait a pápai Áll. Tanítóképzőben végezte. 1957-ben kapott tanítói oklevelet. Nevelői pályáját a bakony­oszlopi ált. isk.-ban kezdte, majd Gyarmat és Vaszar községek iskoláiban folytatta. 1961-től  haláláig  a pápai II.sz. Ált. Isk.-ban dolgozott. Évtizedeken át testnevelés és technika tantárgyakat tanított. Városi sportmunkája elismeréseként Eszterházy Miksa-díjjal tüntették ki (1991). Emlékére sportversenyeket rendeznek. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Interjú Á. F.-cel = Napló, 1991. szept. 5. 7. • Rátz Ottó: Ács Ferenc halálára. = PH, 1992. aug. 17. 10.

            F: Nagy László Ált. Isk. irattára.

(T.Gy.)

ÁGOSTON József (Nagygeresd [Baranya m.], 1909 — Pápa, 1977): ev. kántortanító. Kántori oklevelet szerzett 1929-ben, ettől kezdve az államosításig, 1948-ig, Pápán a gyülekezet tanítója és kántora. Vezette a pápai Ev. Énekkart és Zenepártoló Egyesületet, valamint a Pápai Ipartestületi Dalkört. 1948-70-ig, nyugdíjazásáig, a II. sz. Ált. Isk. nevelője és a városi napköziotthon ig.-ja. S.: P.,  Alsóvárosi t.             

            IROD.: Hermann 1995. 43. • A m. muzsika könyve (szerk. Molnár Imre) Bp., 1936. • M. Zenei Almanach (szerk. Papp Viktor) Bp., 1944.

(T.Gy.)

 

ÁRVA József (Nagysomkút, 1895 — Bp., 1948): történelem-földrajz sz. középisk. tanár. A M. Földrajzi Társ. tagja. 1943-48-ig a pápai ref. kereskedelmi isk. tanára és a városban 1946-49-ig működő Pefőfi Sándor Népi Kollégium nevelője volt. Vezetésével  fellendült Pápán a honismereti mozgalom. Áldozatos nevelőmunkája is hozzájárult ahhoz, hogy az 1947/48-as tanévben a pápai NÉKOSZ-t az ország legjobb középiskolai kollégiumaként tar-tották számon.

            IROD.: Koll. évk. 1947/48. 

            F: Pápai népi kollégiumok 1946-49 (szerk.: Bíró István, Jávor Pál, Somogyi Gyula) Bp., 1976. Lelőhely: JVMK, Pápa

(T.Gy.)

 

ARZ Gusztáv (Továrnok [Nyitra vm.], 1907 —  Pápa, 1979): mérnöktanár. 1929-ben a M. Kir. József Nádor Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Néhány hónapig a fővárosi telefongyárban kapott munkát, a gazdasági világválság idején házitanító. Az 1930-as évek elején került Pápára a Perutz-gyárba, ahol előbb szakmunkás, majd a II. világháború idején a hadiüzemnek nyilvánított vállalat főmérnöke. 1945-ben B-listázták. 1945-48-ig lakatossegéd. 1948-51-ig a MÜM 304-es Ipari Szakmunkásképző Intézetének óraadó, 1951-68-ig fő­hivatású tanára. Közben tanított a Dolgozók Középiskolája textilipari tagozatán is. 1968-79-ig Pápán nyugdíjas. S.: P., Kálvária t.

            F.: Acsády Ignác Ipari Szak­középisk. és Szakmunkásképző Intézet irattára. • Fia, dr. Arz Gusztáv írásbeli közlése (1996). • Czotter Sándor ny. szakközépisk. ig. h. szóbeli közlése (1995).

(M.S.K.)

 

BABOS Ernő (Takácsi, 1929 — Pápa, 1967): biológia-földrajz sz. középiskolai tanár. Alsófokú tanulmányait a takácsi ev. elemi népiskolában végezte. Pápán a Ref. Kollégium gimnáziumában érettségizett. 1950-54-ig az ELTE Természettudományi Karának hallgatója. 1954-ben szerzett tanári diplomát. 1954-67-ig a Türr István Gimn. tanára volt. Fiatalon, türelemmel viselt súlyos betegség után hunyt el. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Türr évk. 1988 153.

            F: Murai Józsefné ny. gimn. tanár visszaemlékezése. (1995)

(T.Gy.)

BACSA Imre (Szeghalom, 1926 — Pápa, 1996): magyar-orosz sz. középiskolai tanár. 1958-ban a szegedi egyetemen szerzett diplomát. 1958-95-ig a pápai Petőfi Gimn. tanára volt. 1995-96-ban Pápán nyugdíjas. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Petőfi emlk. 1994. 63.

            F.: Petőfi Gimn. irattára (1996).

(T. Gy.)

 

BAJTAY (Barát) Oros Imre (Zalaegerszeg, 1917 — Phalma, 1965): bencés szerzetes, hittantanár, teológiai doktor. 1943-44-ig főiskolai tanár Phalmán, 1944-50-ig gimn. tanár Pápán. 1950-65-ig gimn. majd főiskolai tanár. Pápai működése idején a diákönkormányzat vezetője volt. 1945-48-ig a hittanórák mellett a bencés ált. isk. egy osztályában mennyiségtant is tanított.

            IROD.:Bencés ért. (Pápa) 1944/ 48. • Berkó-Legányi 211.

(T.Gy.)

 

BAKONYI Sarolta, Zsirai Lajosné, Takács Sándorné (Pá-kozd, 1918 — Veszprém, 1994): orosz sz. ált. isk. tanárnő. Középisk. tanulmányait a Ref. Nő­nevelő Intézetben végezte. Tanári oklevelét 1953-ban Bp.-en, a Pedagógiai Főiskolán kapta. 1952-től nyugdíjazásáig (1973) a Jókai Ált. Isk.-ban tanított. Nyugdíjasként Veszprémben élt. S.: P., Alsóvárosi t.

            F.: Győry Endréné Abonyi Éva ny. szakoktató szóbeli közlése.

(T.Gy.)

 

BAKONYVÁRI Ildefonz János (Bakonybánk, 1857 — Bársonyos, 1903): bencés szerzetes, történelem-latin sz. középiskolai tanár. Oktatott Kőszegen és Komáromban, majd a pápai bencés gimn.-ban 1893-96-ig történelmet, vallástant, magyart és szépírást tanított. Tagja volt a M. Földrajzi Társ.-nak, a pápai bencés iskola történetéről írott munkái ma is nélkülözhetetlenek. Fő művei: A pápai kath. gymnásium története a pálosok idejében. (P., 1896); A pápai kath. gymnasium története a pannonhalmi bencések idejében 1806-1896. (P., 1898); A [pápai] bencés rendház és a gimnázium (kézirat, é. n.)

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1893-96. • Berkó-Legányi 117. • Gaál  24-26. • Gulyás (új sorozat) I. 1104. • PRT VI/B. • Türr évk. 1988. 214.

 (M. Zs.)

 

BAKSA József (Magyarszecsőd [Vas vm.], 1914 — Győr, 1989): gyakorló isk. tanító, tanítóképző intézeti tanár, ig. h. Tanítói oklevelét a pápai áll. tanítóképzőben szerezte 1934-ben. Speciális szak­vizsgák letétele után ugyanott taní­tó, majd gyakorló isk. ig. Pápai működése idején a város kulturális életének ismert személyisége. 1959-ben a tanítóképző ig.-ja, 1959-75-ig a győri Felsőfokú Tanítóképző Intézet ig.helyettese. Időközben a bp.-i ELTE-n középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Pápán és Győrben is a tanítójelöltek gyakorlati képzését irányította. 1975-89-ig Győrben nyugdíjas. S.: Győr. Fő művei: Jártasságok és készségek szervezett alakításának problémája In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. (Bp. 1966) 325-343.; Az egyén és a közösség In: Tanítók kézikönyvtára, (Bp. 1969)  40-57.

            IROD.: Ped. Lex. I. 1979. 114. • Tanítóképző ért. 1933/48.

            F.: A pápai Pedagógus-szak­szervezet névsora 1945/46. (a DREK Könyvtárában)

(T.Gy.)

BALLAGI (Bloch) Mór (Inóc [Zemplén vm.], 1815 — Bp., 1891): izr. tanító, ref. teol. tanár, nyelvész, szerkesztő. Pápához ta­nulmányai (1831-ben a városi Beth Hammadasban, 1837-38-ban a ref. főiskolán filozófiát és teológiát tanult) és az izr. elemi isk.-ban történő tanítása (m. nyelv) révén kötődött (1839 körül). Országos hírnevet nyelvünk tudósaként  (1841-ben lett a MTA tagja), valamint az 1848/49-es szabadságharcban való részvételével szerzett. Kiváló képességét mint teol. tanár kamatoztatta (1851-55-ig Kecskeméten, 1855-77-ig Bp.-en) Fő művei: Izrael könyörgése egész évre: Imakönyv (Pápa?); A zsidókról (Pest, 1840); Magyar példabeszédek: Közmondások, szó­járások gyűjteménye (I-II. Szarvas, 1850); Protestáns naptár 1858. évre; A magyar nyelv teljes szótára (I-II. Pest, 1866-1873); A tudomány fejlődése hajdan és most. (H. n. 1870); Szókészletek ort­holog szabályozása és az iskola = Bp-i Szle 1890; Magyar-német és német-magyar kéziszótár (Bp., 1893-); Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (cikkek,1858-)

            IROD.: Révai II. 508-509. • MÉL I. 94. • Harmath-Katsányi 268. • Láng Jehuda 1972. 44 . • Jegyzetek az Emlékezéseimhez. In: Ravasz László: Emlékezéseim. Bp., 1992. 413 . • Kapossy 1905. 246.

(M.S.K.)

 

BALOGH Albin Lajos (Kassa, 1887 — Bp., 1958): bencés szerzetes, latin-történelem sz. közép­isk. tanár, tanügyi főtanácsos (1939), a Kat. Tanügyi Főhatóság ig.-ja 1943-48 között. Tanított Győrben, Esztergomban, főiskolai tanárként Phalmán (1911-15), Pá­pán 1930-33-ig ig.-ként irányította az iskolát. 1933-tól ismét esztergomi házfőnök és ig. Történelem-tankönyvet és módszertani szemelvénygyűjteményt állított össze gimn. tanulók számára, dolgozott a Pápa és Vidéke c. lapnál. Fő művei: A m. pénz története az Árpádok idejében (Bp., 1912); Phalma a múltban és napjainkban (Ungvár, 1913); Művelődés Mo. földjén (Bp., 1925 [1924]); Ország és nyelv: határok és nemzetiségek a m. történelemben (Bp., 1928); Szent Imre herceg (Esz­tergom, 1930); Pannonia őskereszténysége I. (Bp., 1932 [1931]); Szent István király, a honalapító (Bp., 1945).

            IROD.: Bencés ért. (Esztergom) 1939/40. • Bencés ért (Pápa) 1929/33. • Berkó-Legányi 152. • Gulyás (új sorozat) II. 72.

(M. Zs.)

 

BALOGH Ilona, Draskaba Béláné (Pápa, 1928 — uo., 1990): ált. isk. tanító.  Oklevelét a pápai Ra­nolder Intézet tanítóképzőjében szerezte. Több iskolában tanított (Nagyvenyim, Bodajk, Magyaralmás, Mór, Nagygyimót), majd csa­ládja Pápán telepedett le. 1955-83-ig a Hámán Kató Ált. Isk. osztálytanítója volt.  S.: P., Alsóvárosi t.

            F.: Erkel Ferenc Ált. Isk. irattára.

(T.Gy.)

 

BARÁTH Ferenc (Pápa, 1824  Pápa, 1891): történelem-földrajz sz. középisk. és főiskolai tanár, tankönyvíró, ügyvéd. Tanulmányait Pápán a Ref. Koll.-ban végezte. Az 1848-49-es szabadságharcban honvédtisztként vett részt (fegyverei a Dtúli Ref. Egyházkerület Gyűjteményében vannak). 1849-53-ig a jogi tanszéken, 1853-67-ig a gimn.-ban a történelmet és a földrajzot tanította. 1863-ban ügyvédi vizsgát tett. 1867-től 9 évig Veszprém fő­szolgabírája. 1876-85-ig a Kollégium 2. sz. jogi tanszékének tanára. Ettől kezdve 1890-ig a főiskola tanítóképző intézetében magyar nyelvet, történelemet, földrajzot tanított. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Egyetemes polgári (poli­tikai) földrajz gimnáziumi használatra. (Pápa,1864); Mérés természettani földrajz, az algimnázium használatára. (Pápa, 1864) 

            IROD.: Koll. tört. 1981. 262. • Hermann 1995. 40. • Tungli Gyula :Egy pápai nemzetőr (B. F.) emlékezete = Napló, 1996. márc. 15. 9.

 (T.Gy.)

BARCSAI Tibor (Sopron, 1914 — Győr 1985): tanítóképző intézeti biológia-földrajz sz. tanár, szakfelügyelő, bölcsészdoktor. A szegedi egyetemen, majd az Ap­ponyi Koll.-ban szerzett középiskolai és tanítóképző intézeti tanári és doktori oklevelet. Pedagógus-pályáját tanítóképzőkben (Sopron, Miskolc, Pápa) kezdte. Ezt 7 évre megszakította a II. világháború és a hadifogság. 1947-57-ig a pápai áll. tanítóképző tanára, majd 1957-58-ban az újonnan szervezett Makarenkó Koll. ig.-ja. 1958-60-ig Ajkán gimn. ig., 1960-67-ig a győri  tanítóképző, 1967-75-ig a pápai Türr I. Gimn., 1975-78-ig a Jókai Mór Közgazd. Szakkö­zépisk. tanára, s közben 11 évig Veszprém megye középiskoláiban szaktárgyai felügyeletét is ellátta. 1978-85-ig Győrben nyugdíjas. Közlekedési baleset áldozata lett. S.: Győr. Fő művei: Adatok Ta­polca környezetismereti feldolgozásához (Nagy Jenő társszerzővel) In: Embernevelés: A Győri Tanítóképző Intézet tanárainak pedagógiai tanulmányai. 3. (Győr, 1966) 292-305.

        IROD.: Bibliográfia 1975. 32. • Tanítóképző ért. 1947. • Türr. évk. 1988. 153.

(T.Gy.)

BARCSI József (Szászváros [Hu­nyad vm.], 1858 — Pápa, 1942): természtrajz-vegytan-földrajz sz. középisk. tanár. Alsó és középfokú tanulmányait Szászrégenben és Kolozsvárott végezte. Tanári okle­velét a kolozsvári egyetemen kapta 1888-ban. Tanári pályáját Szászrégenben kezdte, majd a mezőtúri ref. gimn.-ban folytatta. 1901-24-ig a pápai ref. főgimn. tanára. A természet titkainak búvára volt. Tanulmányutakat tett Egyiptomban (1896) és Olaszországban (1902). A természettudo­mány mellett az irodalom is érdekelte. Egyik pályamunkáját a MTA dícséretben részesítette. 1924-42 között nyugállományban Pápán. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: A növényi sejt (Pápa, 1892); Váli Ferenc életrajza (Pá­pa, 1911)

            IROD.: Koll. ért. 1942/43. (nekrológ)

            F.: Koll. anyakv. 1940. 18-33.

(T. Gy.)

 

BÁNOVICS Szulpic Alajos (Kos­sut [Pozsony m.] 1801 — Pápa, 1868): bencés szerzetes, középiskolai tanár. 30 éven keresztül (1822-52) Nagyszombatban és Po­zsonyban tanított. 1855-től halá­láig a pápai bencés rendház főnöke, 1864-től a gimn. ig.-ja is. Vég­rendeletében 780 forintot hagyott tehetséges, de szegény diákok megsegítésére. Az 1871 és 1948 között működött "Szulpic-egylet" 77 éven át támogatta a rászoruló diákokat.

            IROD.: Bakonyvári 1898. • Bencés ért. (Pápa) 1855/68. • Berkó-Legányi 58. • Türr évk. 1988. 215.

(M. Zs.)

     

BÁRÁNY László (Kővágóörs, 1905 — Pápa, 1969): ev. hitoktató. Középisk. tanulmányait a sümegi gimn.-ban végezte. Hitoktatói oklevelét a soproni Ev. Teológiai Akadémián szerezte. 1931-65-ig hittant tanított a város iskoláiban (Jókai Ált. Isk., Kertváros). Nyugdíjasként is itt élt. S.: P., Alsóvárosi t.

             F.: Leánya, Stubán Zsigmondné Bárány Ildikó szóbeli közlése (1995).

(T.Gy.)

 

BENEDEK Sándor (Felsőőr, 1904 — Budapest, 1983): ref. lelkész, teológiai tanár. A gimn.-ot Felsőlövön végezte, teológiát Pá­pán (1923-25, 1927), Bécsben (1925-26), Marburgban (1926) és Baselban (1926-27) tanult. 1933-ban a debreceni tudományegyetemen teológiából doktorátust, majd gyakorlati teológiából magántanári fokozatot szerzett. 1938-tól a teológia helyettes, 1939-től rendes tanára Pápán. 1947-48-ban Pápán szerkesztette az "Új Ösvény" című havilapot. 1953-tól 1966 végéig, nyugalomba vonulásáig Nagydo­rogon lelkipásztor. Ezután haláláig a Ráday Könyvtár munkatársa. Cikkei, tanulmányai jelentek meg a protestáns folyóiratokban és lapokban. Fő művei: Tóth Ferenc gyakorlati teológiája (Debrecen, 1933), Miről prédikált Tóth Ferenc? (Pápa, 1945), A jövő egyháza és annak szolgálata (Pápa, 1947), A magyarországi református istentiszteletének múltja (Őri­sziget, 1971).

      IROD.: Pataky László: Dr. B. S. 1904-1983. = Reformátusok Lapja 1983. •  Tóth Károly-Benda Kálmán: Utolsó búcsú B. S. professzortól In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve IV-V. (1984-85). •  Zoványi: Lexikon 66.

(B. B.)

 

BENESCH János (Pozsony, 1901 — Pápa, 1978): tanító, mennyiségtan-természettan sz. ált. isk. tanár (Pécs, 1955). Középiskolai tanulmányait a pozsonyi ev. líceumban végezte, képesítő vizsgát 1935-ben tett a pozsonyi áll. tanító­képzóben. 1935-46-ig a dióspa­tonyi ref. elemi isk. tanítója, majd — Csehszlovákiából kiutasítva — 1946-48-ig a pápai ref. ált., 1948-65-ig az I. sz. Fiúisk. tanára volt. 1965-78-ig Pápán nyugállományban.  S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Félegyházi Gregosits Irén: Öt levél (közzét. Koncsol László) Győr, 1990. 152. • Hermann 1995. 41.

(T. Gy.)

 

BÉKEFI Aladár Gábor (Ro-mánd, 1911 — Szombathely, 1986): ének-zene sz. tanítóképző-intézeti tanár. Tanulmányait a pápai tanítóképzőben, és a bp.-i Zeneakadémián végezte. 1933-ban Pápán tanítói, 1948-ban Bp.-en középisk. tanári oklevelet szerzett. 1933-39-ig  Marcaltőn, 1939-44-ig Felsőörsön, 1946-51-ig a pápai Zalka Máté Ált. Isk.-ban, 1951-58-ig az Áll. Tanítóképző Intézetben, 1958-59-ben a Türr István Gimn.-ban, 1959-86-ig a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanított. Pápán és Szombathelyen is tevékenyen részt vett a város zenei életében. Pápán 1945-48 között egy ideig ő vezette a pápai Perutz Gyár énekkarát, 1957-59-ig a Petőfi Gimn. zenekarát. Hamvai a marcaltői temetőben nyugszanak. Fő művei:  Ave Maria (szóló­ének  és orgonakíséret, Heinb­ronn, 1944); Dózsa-ének (gyer­mekkarra és zongorára); Búcsú Kemenes-aljától: kánon; 3 szólamú coda Berzsenyi Dániel versére.;  zenei szaklapokban számos cikke és közleménye  jelent meg.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1944/48.

            F: Némethné Békefi Zsuzsa gimn. tanár írásbeli közlése (1995)

(T.Gy.)

 

BÉKEFI Aladár Gáborné

LÁSD Nagy Irén

 

BIHARI  Artur (Berettyóújfalu [Bihar vm.], 1893 — ?, 1944 ?) : magyar-történelem sz. polg. iskolai tanár. 1921-24-ig a kolozsvári, 1924-29-ig a pápai izr. polg. fiúiskolában tanított. Amikor ez az iskola beolvadt a róm. kat. polgári iskolába, az igazgatót és két tanárt (köztük őt is) átvette a róm. kat. egyházközség. 1944-ben deportálták, nem tért vissza. Fő művei: A magyar helyesírás eredményesebb tanításáról = Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1934; Számonkérés és osztályozás = uo., 1939

            IROD.: Deák 1942. 44.

(T.Gy.)

 

BÍRÓ Károly (Pápa, 1899  ?, ?): népisk. tanító. 1914-17-ig az Áll. Tanítóképző Intézetben tanult Pápán.  1926-ig hiányoznak az életére vonatkozó adtok. 1926-41 szeptember 4-ig a róm. kat. elemi  népiskolában tanított. 1942. szeptember 1-től nyugdíjazásáig, 1961. augusztus 31-ig a pápai Szakirányú Iparos Tanonciskola munkatársaként számtant tanított és gondozta a tanári könyvtárat.

            F.:  Acsády Ignác  Szakközépisk. és  Ipari  Szakmunkásképző  Intézet  irattára.

(M. S. K.)

 

BÍRÓ Károly (Pápa, 1914  Pá­pa, 1975): ált. isk. rajz sz. tanító, festőművész. 1951-től a Veszprém megyei képzőművész munkacsoport alapító tagja. 1935-ben végzett az áll. tanítóképzőben. Pápán több iskolatípusban (polg., gimn., ált.) rajzot tanított. Egy időben Veszprém megyében a rajztanítás általános- és középiskolai felügyeletét is ellátta. 1935-től a negyvenes évek elejéig a Nagytemplom, illetőleg a Szent Anna-templom kántoraként teljesített szolgálatot. A II. világháború kitörése előtt egy ideig a Munkásotthon énekkarát vezette. Élete, művészi munkássága elsősorban Pápához és a Dunántúlhoz kötődött. Műalkotásai megtalálhatók a Műcsarnokban, a M. Nemzeti Galériában, magánszemélyek tulajdonában. Több mint 60 kiállítása volt, ebből tíz önálló. Közülük egyik legrangosabb a bp.-i, a Pedagógus Képzőművészek Országos Kiállításán való szereplése 1962-ben. Jelentős a város életével kapcsolatos közírói tevékenysége is. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Kilátás a várkertből [Akvarell] (1955, Műcsarnok); Közle [olaj] (1955, Reprodukciója megjelent a "Köznevelés Galériája" mellékleteként 1955-ben); Október [olaj] (1960); Zebegény [akvarell] (1960); Edvi malom [olaj] (1960); Öreg malom [akvarell] (1960); Kossuth utca [akvarell] (1965); Malom [olaj] (1967)

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1947/48. • Heitler László: Képzőművészet Pápán. Pápai Hirdető kiadványa. 1977. • Deregán Gábor: Bíró Károly képeiről = PL, 1960/8, 1963/1. sz. • Vajkai Aurél: A Veszprém megyei Képzőművészeti munkacsoport képkiállítása a pápai Helytörténeti Múzeumban. II., XIX. és XX.századi magyar rajz- és éremművészeti kiállítás. Pápa, 1971.október-november, 13. • Gaál 1987. 181.

            F.: Gábriel Sándorné tulajdonában levő emlékek és írásos dokumentumok.

(T. Gy.)

 

BÍRÓ Károly (Pápa, 1926  Pá­pa, 1974): szakoktató, az anyagismeret tanára. Ifjú korában géplakatos volt,a fronton maradandó sebesülés érte; másfél évet töltött kórházban. 1953 szeptemberében került az ipariskolához, a MÜM -höz szakoktatónak. A munka mel­lett elvégezte a Gépipari Technikumot. 1957-74-ig vasas szakmai ismereteket és anyagismeretet ta­nított. 1965-ben beiratkozott a Bp.-i Műszaki Egyetem technikus-tanárképző szakára, 1968-ban dip­lomázott.  S.: P., Asóvárosi t.

            F.: Acsády Ignác Szakközépisk. és Ipari Szakmunkásképző Intézet irattára. • Dr. Karácsony Imréné Bíró Katalin közlése.(1995)

(M.S.K.)

 

BÍRÓ Károlyné

LÁSD Jáger Gabriella

BÍRÓ Lucián Géza (Zsitvaúj- falu, 1898 — Komarno, 1990): bencés szerzetes, magyar-latin sz. középiskolai tanár. 1922-39-ig a komarnoi, 1939-45-ig a pápai bencés gimn. tanára, ig.-ja. Magyar helyesírási szótára, nyelvtankönyve a felvidéki magyar iskolák nélkülözhetetlen segédeszköze volt. Fő művei: Kis égi lant: énekek és imádságok (Komarno, 1924); M. helyesírási szótár (Komárom, 1924); M. nyelvkönyv a szlovenszkói m. tannyelvű középiskolák I-III. osztálya számára (Komarno, 1924-25); Kincses-könyv (Galán-ta, 1936); Miatyánk: ima- és énekeskönyv (Nagyszombat, 1969). Szerkesztette a Virágos Kert (1927-39) és a Tábortűz (1928-39) c. folyóiratokat.

            IROD.: Bencés ért. (Komárom) 1939. • Bencés ért. (Pápa) 1939/45. • Berkó-Legányi 172. • Cornides István: Szabálytalan interjú B. L. bencés tanárral = Magyarok, 1990. • Gaál 37-39. • Gulyás (új sorozat) III. 415.

(M. Zs.)

 

BLAU Henrik (Pápa, 1871 — ?, ?): héber nyelvtanár, izr. polg. isk. ig. Pályáját 1894-ben kezdte a pápai izr. elemi isk.-ban, 1899-ben tanára, 1912-ben ig.-ja lett a polg. fiúisk.-nak. Egy időben vezette a női kereskedelmi szaktanfolyamot is. Három évtizedig  volt az intézmény tanára, ebből 18 évig (1912-30) ig-ja. Működésének el­ső felére esik az iskola fénykora (1912-24). Ebben az időben számottevően növekedett a tanulók létszáma — keresztény tanulók is nagy számban  (42%) tanultak itt — s jó volt a képzés színvonala is. Utazott Ausztriában és Romániában, előadásokat tartott különböző pápai egyesületekben (Leányegye­sület, Felsővárosi/Alsóvárosi Ol­vasókör, Munkásotthon, Ifjúsági Egyesület). 1921.ben ünnepelték tanárságának 25. (valójában 27.) jubileumát. 1934-ben nyugdíjazták, s Horthy kormányzótól kitüntetést kapott. A kereskedelmi tan­folyamot 1940-ig igazgatta. Fő művei: Peh el Peh: zsidó szólásmondások népszerű gyűjteménye (szerk.: Blau Henrik és Láng Ká­roly, é. n.); Az énektanításról (Pápa, 1914); Blau Henrik — Schor Ernő: Eszter királynő (3 felvonásos operett). Publikációi jelentek meg a Polgári Iskolai Közlönyben (1904, 1906), az Izra­elita Tanügyi Értesítőben (1905), a Pápai Hírlapban (1911/32), a Pápai Lapokban (1912/34,35), az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület Közlönyében (1938/9), valamint a pápai Izr. Polgári Fiú­iskola értesítőiben (1912, 1914, 1916, 1924, 1929); Szájról-száj­ra: magyar-jiddis szógyűjtemény (szerk. B. H. és Láng Károly. Pá­pa, 1941. repr. 1995.)

            IROD.: Deák 1942. 46. • Gulyás (új sorozat) III. 511. • Izr. ért. 1915/16, 1923/24. • Láng Jehuda 1972. 46-49, 76.

(M.S.K.)

 

BLAZOVICH Jákó Fülöp (Rép­cesarud [Sopron m.], 1886 — Phalma, 1952): bencés szerzetes, matematika-fizika sz. közép-is­kolai tanár. A rend pápai, győri gimn.-ában és a phalmi főiskolán tanított. Pápán 1911-21-ig tanárként, 1921-24-ig ig.-ként működött. 1916-ban katonai lelkész. 1924 és 1930 között Habsburg Ottó nevelője és tanulmányi felügyelője Lequeitioban [Spanyol­ország]. 1931-től tanár Győrött. Fő művei: A csend mélységéből (Bp., 1935); A legfájóbb válság (uo., 1935); A nagy szfinx (uo., 1936). Vezércikkírója (1912/24), 1920-tól főszerkesztője a Pápa és Vidéke c. lapnak, 1939-től a Phalmi Szle főszerkesztője.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1911/24. • Berkó-Legányi 153. • Gaál 39-41. • Gulyás (új sorozat) III. 518. • PRT VI/B.

(M. Zs.)

 

BOCSOR István (Enying, 1807 — Pápa, 1885): ref. jogakadémiai tanár. Az elemi iskola alsó tagozatát szülővárosában kezdte. Tanulmányait 1819-32-ig Pápán végezte, a ref. főiskolán teológiai és jogi képesítést szerzett. Utána két esz­tendeig a heidelbergi és berlini egyetemen folytatott tanulmányokat. Hazatérve 1837-től Pápán a Koll. jogi fakultásán egyetemes és magyar történelmet tanított, előadásait saját maga írta. Minden óráját magyar nyelven tartotta, bár kitűnően tudott latinul és németül. Az 1840-es években tanítványa volt Petőfi, Jókai és Orlai Petrics Soma. Szerepet játszott  a Képzőtársaság életének fellendítésében. 1848-ban szülővárosa nemzetgyűlési képviselőnek választotta. 1849. januárjában visszatért Pápára, s visszavonultan csak a tanításnak és a tudománynak élt. Az önkényuralom idején történelemórái tanítványaira, sőt a város kö­zönségére is nagy hatással voltak. Alakját Kozma Andor "A kárt­hágói harangok"  című versében örökítette meg.  Az 1840-es években megszervezte a Pápai Kaszinót, a Zeneiskolát, 1867 után pedig a városi rajz és ipariskolát. 1882-ben tanári működése 50. évfordulóján köszöntötte a Koll. tanári kara és ifjúsága. S.: P., Al­sóvárosi  t. Egykori házát a Széchenyi utcában emléktábla jelöli. A város egyik kollégiumát 1961-ben róla nevezték el. Fő művei: Halotti versek  Mándi Márton Ist­ván utolsó tisztességtételére (Veszp­rém,1831); Francia nyelvtudomány (Pápa, 1839); Számviteli kézikönyv (Pápa, 1843); Bírálatok a Pesten felállítandó Protestáns F­iskola tanítási rendszerét tárgyaló jutalmazott pályamunkák fölött (Pápa, 1845); Latin nyelvtan a 3. osztály folyamához (Pápa, 1846);  Magyarország történelme különös tekintettel a jogfejlődésre  (Pápa, 1861-69); c./ kéziratok:  Világtörténetek rövid rajza  (kézirat, Pápa, 1831);  Középkori történetek  (kézirat, Pápa, 1863-64);  Magyarország története (kézirat, Pápa, 1844);  Világtörténetek rö­vid rajza (kézirat, Pápa, 1837, 3 köt.); Újabb kori világtörténelem (kézirat, Pápa, 1877-78); Erkölcstan (kézirat,Pápa, é.n.);. A pápai Kaszinó  története (Pápa, 1885). Cikkei, tanulmányai jelentek meg az Athneumban, a győri Hazánkban (1848), a Magyar Sajtóban (18661-1864).        

            IROD.:Bíró Sándor: Történelemtanításunk a XIX. század első felében (Bp.,1960). • Harmath-Katsányi 1984. 267. • Hermann 1995. 39. • Hét évszázad magyar versei II. Bp. 1966. 339. • MÉL 1982. I. 225. • Koll. tört. 1981. 402. • Tungli Gyula: Emlékezés Bocsor Istvánra .= VMMK  1967. (6). • Zoványi: Lexikon 83.

            F.: Kéziratos munkái a DREK Könyvtárában.

(T.Gy.)

 

BODÓ Aurél (Debrecen, 1915 — Focsani [hadifogolytábor Romániában], 1945): rajz-művészettör­ténet sz. középiskolai tanár, 1939-44-ig a pápai bencés gimn. pedagógusa. Tanulmányait a bp.-i kép­zőművészeti főiskolán végezte (1934-39). 1944-ben Bíró Lucián ig. megbízása alapján megalkotta szent Benedek szobrának gipszmintáját, melyet csak halála után, 1949-ben helyeztek el a pápai bencés templomban. Műve: Veronika kendője (58x38 festmény, 1940 körül. Kiállítva a gimn. 350 éves ünnepségén 1988-ban).

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1939/45. • Gaál 165-167.

(M. Zs.)

 

BODOLA Gyula (Feldoboly [Há­romszék vm.], ? — Kamance [Ga­lícia], 1914): magyar-latin sz. kö­zépisk. tanár, bölcsészdoktor. Az elemi isk.-t szülőfalujában végezte, majd a sepsiszentgyörgyi Mikó Koll.-ban tanult. A kolozsvári egyetemen szerzett középiskolai tanári diplomát és doktorátust. Pályáját a kolozsvári koll.-ban kezdte, majd 1910-14-ig a pápai Ref. Főgimn.-ban tanított. Számos irodalmi és néprajzi témájú dolgozatot írt. Az I. világháborúban tartalékos hadnagyként szolgált, s 1914. szeptember 24-én hősi halált halt a galíciai hadszítéren. Mű­ve: Miért hagyta el Petőfi Pápát? = Koll. ért 1913/14. 47-56. (Klny. Pápa, 1914.)

            IROD.: Faragó János: Dr. B. Gy. emlékezete = Koll. ért. 1914/15. 3-8. • Tóth Endre: Dr. B. Gy. tragikus dicsősége = Koll. ért. 1934/35. 67-75.

(T.Gy.)

 

BODOLAY Jenő (Beregszász, 1893 — Bp., 1964): középisk. rajztanár, a pápai Ipariskola ig.-ja. Beregszászon érettségizett 1912-ben. Majd 1916-ban elvégezte a bp.-i Képzőművészeti Főiskolát. 1916-23-ig Kunszent-mártonban a ref. főgimn.-ban rajzot tanított. 1923-48-ig a pápai Városi Nőiskola (1945 után a Városi Szakiskola) ig.-ja. Jelentős szerepe volt a város kulturális életében is. Az intézet növendékeinek munkáiból év végén kiállításokat rendezett. Emellett cserkészcsapatot szervezett, könyvtárat létesített.

            IROD.: Veszprémmegyei fejek 1929.

            F.: Bodolay Géza dr. szóbeli közlése (1995).                                                    

(M. S. K.)

 

BOKSAY Endre (Huszt, 1882 —  Pápa, 1940): gimn.-i rajztanár, a bp.-i képzőművészeti főiskolán tanult. 1910-39 között a pápai bencés gimn. világi tanára. 1919-ben ideiglenesen megbízták az iskola vezetésével. Az I. világháború alatt 34 hónapot töltött a fronton, ahol meg is sebesült. A pápai Keresztényszocialista Pártnak titkára, majd elnöke volt. 1919-20-ban és 1925-31-ben szerkesztette a Pápa és Vidéke c. lapot.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1910/40. • M. Nemzet 1940. április 10.

(M. Zs.)

 

BOLDOGHY Máriusz József (Tát, 1895 — Bicske, 1957): bencés szerzetes, földrajz sz. középiskolai tanár. Teológiai és bölcsészettudományi tanulmányait Phal­mán és Bp.-en végezte. Tanított a rend dtúli gimn.-aiban (Komárom, Bp., és Pápa). Főiskolai tanár volt Phalmán. Pápán 1920-28-ig, 1931-33-ig és 1947-48-ig gimn.-i tanár, (1947-48-ig ált. isk. ig. h. is). 1950-57-ig a bicskei áll. gimn. tanára.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1920/28, 1947/48. • Berkó-Legányi 168.

(T.Gy.)

 

BORBÉLY Sándor (Nagyszalon­ta, 1915 — Pápa, 1975): matematika-fizika sz. középisk. tanár. Kis­iparos család gyermekeként született Nagyszalontán. A középisk. alsó négy osztályát szülővárosa román líceumában végezte. Rokonai segítségével került Debrecenbe, ahol a Ref.  Koll.-ban folytatta tanulmányait. Érettségi után a debreceni egyetemre iratkozott be, ahol matematika-fizika szakos kö­zépisk. tanári oklevelet szerzett. Pedagógiai pályáját 1939-ben a debreceni ref. polg. isk.-ban óraadóként kezdte. 1940-ben a pápai Ref. Gimn.-ba kapott meghívást, ahol az intézmény államosításáig tanított. Ekkor a Türr István Gimn.-ba helyezték át. Itt 1954-69-ig ig. h. 1969-ben az ig.-i teendők ellátására kapott megbízást. 1968-ban kiváló tanári kitüntetést kapott. A gimn. vezetését 1975. október 15-én történt nyugdíjazásáig látta el. Hosszú, súlyos betegség után, 60 éves korában  halt meg. Hamvai: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Hermann 1995. 43. • Koll. ért. 1940/52. • Türr évk. 1988. 153.

            F: 1959.  április 1-jén készült önéletrajza • 1969. október 16-án kiállított törzslap, Megyei Önk. irattára.

(Sz.G.)

 

BOROSAY Dávid Lajos (Újkér, 1854 — Tihany, 1929): bencés szerzetes, gimn. tanár. Pápán 1881-85-ig mennyiségtant, természettant, földrajzot, ábrázoló geometriát, németet és vallástant ta­nított. Ezután Phalmán főiskolai, majd Esztergomban és Sopronban gimn. tanár. Sopronban 10 évig igazgató (1915-25), majd nyugalomban. Fő művei: A tudat mibenléte és alapjai (P., 1882. Klny. a bencés gimn. ért.-jéből); Gauss-féle görbületi mérték (uo., 1883. Klny. uo.); Algebra a középiskolák számára (Bp., 1901); Geometria a középiskolák I. oszt. szá­mára (uo. 1904-06); A differentiál és integrálszámítás elemei (Bp., 1914); Számtan és az algebra a leányközépiskolák 3. oszt. számára (uo., 1918)

            IROD.: Bencés ért. (Esztergom) 1939/40. • Berkó-Legányi 114. • Gulyás (új sorozat) III. 989. • PRT VI/B. • Sárközi Pál: B. D. = Phalmi Szle 1929.

(M. Zs.)

 

BORSÁNYI Gábor (Kajászó [Fe­jér vm.], 1924 —Tapolca, 1988): középisk. ének- és zenetanár, gimn. ig.h. zeneiskolai ig. Az ele­mit szülőfalujában, a polgárit Bp.-en végezte. 1944-ben a nagykőrösi Ref. Líceum és Tanítóképző Intézetben kapott oklevelet. 1944-48 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán ének- és zenetanári oklevelet szerzett. 1948-52-ig a pápai Ref. Koll. tanára volt, egyházzenét, zenetörténetet oktatott. A Koll. államosítása után (1952) elhelyezték Tapolcára. 1956-61-ig gimn. tanárként dolgozott Tapol­cán, közben biológia sz. középisk. tanári oklevelet szerzett az ELTE-n. 1961-71-ig a Batsányi Gimn. ig.h.-e, az énekkar vezetője. Ő volt a tapolcai zeneisk. alapítója és első ig.-ja (1971-86). Nyugállományban 1986-88. Poszthumusz kitüntetése: "Tapolca Városért" (1996).

            IROD.: Ki kicsoda a magyar zenében? (szerk.: Székely András) Bp., 1979. 55. •  Pápa zenei centenáriuma 50. • Tapolcai életrajzok (szerk Reindl Erzsébet). Tapolca, 1996. 2-3.

(T.Gy.)

 

BORSOS István (Ászár [Komá-rom vm.], 1863 — Bp., 1918): görög-latin sz. középisk. tanár. Éveken át a pápai Ref. Koll. tanára, majd nagykönyvtárának ig.-ja volt. Ő katalogizálta először a bibliotékában található anyagot. A Koll. régiségtani és filológiai gyűjteményét is ő rendezte. Több történeti és egyéb mű szerzője, számos pápai sajtóorgánum állandó munkatársa. Alapítványt tett, melynek kamataiból az intézet a latin nyelv tanulásában a legjobb eredményt elérő diákokat jutalmazta. Az alapítványt 1991-ben felélesztették. Fő művei: A pápai főiskolai könyvtár katalógusa és rövid története, (I-II. 1901, 1911); Új magyar nábob (regény); A pá­pai főiskola éremgyűjteményének leírása (I-II. 1909, 1911); Kollégiumi történetek (1910).

            IROD.: Hermann 1995. 42. • lic. Rácz Kálmán :Emléksorok Borsos Istvánról = Koll.ért. 1917/18. 51-60. • (O.Y.): Alapítvány jó latinosoknak = PH 1991/4. sz. 5.

(T.Gy.)

 

BORSÓ Gellért (Keszthely, 1758 — Győr, 1826): bencés szerzetes, paptanár, gimn. ig. Előbb a rend győri gimnáziumában tanított, majd Phalmán volt lelkész és hitszónok. Pápára 1806. október 25-én, négy rendtársával (Kovács Márk, Kovács Willebald, Hajnal Orbán és Polgár Ince) együtt érkezett, és az itteni algimn.-ban november 9-én megkezdték a tanítást. A 142 évig működő egyházi középiskolának (1915-től 8 osztályos főgimn.) ő volt 1806-1812-ig az első ig.-ja. Utána — haláláig — a rend dunántúli kolostoraiban lelkészként teljesített szolgálatot.

            IROD.: Berkó-Legányi 1986. 16. • Türr évk. 1988. 33.

(T.Gy.)

BUDAY Lajos (Kapuvár, 1876  ?, ?): tanítóképző-intézeti rajztanár. Polg. isk.-i tanulmányait Kapuváron és Kanizsán kezdte, majd a székelyudvarhelyi Áll. Főreál-isk.-ban fejezte be. Tanári diplomát a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán kapott. Nevelői pályáját Tu­rócszentmártonban kezdte, majd Gyergyószentmiklóson folytatta. Ezt követően a tapolcai Polg. Fiú­isk.-ban kapott rajztanári állást. 1917-től a nyíregyházi, majd néhány év múlva a pápai tanítóképzőben nyert hasonló beosztást. 1923-ban tanítványai legjobb mun­káiból kiállítást rendezett. Elmélyülten foglalkozott a rajzoktatás módszertani kérdéseivel. Erről két kultuszminiszteri elismerés tanúskodik. Elismerésre méltó közéleti tevékenysége is. Számos helyi és országos társaságnak (Jókai Kör, Rajztanárok Országos Egyesülete) volt tagja. Nyugdíjazása (1936) után is hosszabb ideig tanított, il­letve helyettesített. Nyaranta egy­kori diákjaival intenzív kapcsolatot tartott fenn keszthelyi villájában. 1947-ben Rákosligeten élt.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1936.  3-5.

            F: Áll. Tanítóképző Intézet irattára 158/1936, 521/1940. sz.

(T.Gy.)

 

BUDAY Lajos György (Tapolca, 1911  Pécs, 1965): tanítóképző-intézeti tanár, festőművész. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1936-48-ig a pápai Áll. Tanítóképző Intézet, majd 1948-56-ig a pécsi Pedagógiai Főiskola, 1956-61-ig a Szegedi  Pedagógiai Főiskola tan­székvezető tanára. Életétől gyógyíthatatlan betegsége miatt vált meg. Pécsett temették el. Fő művei: Szemléltető rajzok a népiskolában. (Nemzetnevelők Könyvtára. V.  Bp., 1943). Mecseki szőlőskertek. (festmény, 1955. Pécs város díjával kitüntetve); Pécsi katonalázadás  ( festmény, 1959). Képei 17 kiállításon szerepeltek, ebből  4 önálló kiállítás (Pápa, 1937, Pécs, 1955, Pécs, 1959, Szeged, 1959) volt. A magyar rajzoktatás 100 éve 1800-1900 In: A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve (1956). Számos cikke, tanulmánya jelent meg a Rajzoktatásban, a Néptanítók Lapjában, továbbá a pécsi és  szegedi  Pedagógiai Fő­iskola Évkönyveiben. Jegyzetet írt a főiskolai hallgatóknak "Szak-didaktika" (Pécs, 1952), és  "Áb­rázoló geometriai példatár" (I-II., Pécs, 1955-56) címmel.             

            IROD.: Deák 1942. 58. • Tanítóképző ért. 1936/48.

            F.: A Pápai Pedagógus-szak­szervezet névsora. 1945/46. • Tölgyes László ny. tanítóképző int. tanár szóbeli közlése.(1995)

(T.Gy.)

 

BULLA Andor (Keszthely, 1899 — Pápa, 1969): középiskolai bio­lógia-gazdaságtan tanár. Az elemi isk. alsó négy osztályát szülővárosában, a gimn. 8 osztályát a keszthelyi premontrei főgimn.-ban végezte. Érettségi után tiszti iskolára, majd az olasz frontra került, ahol súlyos sebesülés érte. 1918-ban beiratkozott a keszthelyi Gazdasági Akadémiára és  gazdatiszti oklevelet szerzett. 1923-29-ig a mezőgazdaság különböző területein dolgozott. 1929-ben címzetes tanársegéd volt a Gazdasági Akadémián. 1930-33-ig a csurgói áll. tanítóképző helyettes tanára, 1933-tól — pedagógiai kiegészítő vizsga után — a pápai Áll. Tanítóképző tanárává nevezték ki. 1940-49-ig a szombathelyi és a székesfehérvári tankerület tanítóképzőinek  szakfelügyelőjeként dolgozott. 1947-48-ban a pápai képző ig. helyettese. 1948-52-ig a Ranolder Intézet jogutódjának, a Zrínyi Ilo­na Gimn.-nak, 1952-től a Petőfi Gimn.-nak az ig.-ja. 1968-69-ig nyugállományban. S.: P., Alsóvárosi t

            IROD.: Emlékezzünk néhai neves tanárainkra: Bulla Andor. In: Petőfi emlk. 1994. 53-55. • Tanítóképző ért. 1939/48.

            F.: Petőfi Gimn. irattára.

(G. S.-né)

 

BUVÁRI Énoch (Szombathely, 1932 — Pápa, 1982): ének-zene-testnevelés sz. tanár. A pedagógiai főiskolát Pécsett végezte. 1953-75-ig az I.sz. Ált. Isk. tanára, majd egy évig a II. számúé, 1976-tól haláláig a 304. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézeté. Testnevelő ta­nárként 11 évig volt szakfelügyelő. Sírja: P., Alsóvárosi t. Műve: A heti három testnevelési óráról = Megyei Ped. Híradó, 1974/5. sz. 20-21.; Művészi torna, atlétika, játék, talajgyakorlatok és testnevelés = Megyei Ped. Híradó 1973/3. sz. 14-15.

            IROD.: Bibliográfia 1975.  41.

            F.: Acsády Ignác Szakközépisk. és Ipari Szakmunkásképző Intézet irattára.

(M.S.K.)

 

BÜCHLER E. Charitas (?, 1877 — Pápa, 1940): irgalmasrendi nővér, magyar-történelem sz. középiskolai tanár. Képesítését 1902-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte. 1910-től nyugdíjazásáig, 1935-ig a pápai Ranolder Intézet tanítóképzőjében tanított.

            IROD.: Maráczi Margit: Chari­tas nővér (nekrológ) = Ranolder ért. 1940.

(F.E.)

 

CSANAKY Mihály (Nagycenk, 1893 — ?,?): ált. isk. szaktanító, ig. Az elemit Nagycenken, az algimn.-ot Sopronban végezte. 1912-ben a pápai tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Az első világháborúban megsebesült. 1918-22-ig számos áll. népisk.-ban ta­nított. 1937-40-ig a zalaszentgróti, majd 1940-48-ig a Pápa-Kert­városi áll. népisk. (ált. isk.) ig.-ja s Veszprém megye VIII. körzetének iskola- felügyelője. 1948-52-ig a III. sz. Ált. Fiú- és Leányisk. ig. helyettese, 1952-től a II. sz. Áll. Ált. Leányisk. szaktanítója. A má­sodik világháború alatt többször teljesített katonai szolgálatot tartalékos tisztként. S.: Kálvária t.

            F.: Sajátkezű önéletrajza (1952).

(T. Gy.)

 

CSAPÓ Gyula (Felsőörs, 1916  Pápa, 1991): magyar-latin sz. kö­zépisk. tanár. Elemi isk. tanulmányait a felsőőri iskolában végezte. Tízéves korától a Pápai Ref. Koll. diákja volt. Itt érettségizett, majd lelkészi képesítést szerzett. Ezután a debreceni tudományegyetem bölcsészkarán tanult, s magyar-latin szakos középisk. tanári diplomát kapott. 1943-52-ig a pápai  Koll., majd 1952-76-ig a Türr Gimn. tanára volt. Óraadóként ugyanitt még közel egy évtizeden át dolgozott. A Türr István Gimn.-ban általa vezetett önképzőkör számos kiváló irodalmárt és írót adott az országnak (pl. Vathy Zsuzsa, Kris­tóf Attila).  Fő művei: Pápa az irodalomban = Pápa (útikalauz (Bp., 1967. 31-41.); A kísérletezéstől a költészet megújításáig = Napló, 1971. november 13.

            IROD.: Hauber Károly: Csapó Gyula = PH 1991. július 5. 1. • Koll. ért. 1943/48. • Türr évk. 1988. 153.

 (T.Gy.)

 

CSÁSZÁR Ede (Magyarsók [Nyitra vm.], 1883 — Bp., 1973): ref. címzetes tanító, ig. Tanulmányait a pápai Koll.-ban kezdte, majd a tanítóképzőben folytatta. 1903-ban kapott tanítói oklevelet, s kántori vizsgát is tett. Az I. világháború idején katona, majd hadifogoly.(Itt jól megtanult oroszul.) Előbb Nagykoson, Ispánkon tanított, majd 1929-45-ig a pápai II. sz. Ref. Elemi Isk. ig.-tanítója. 1939-45-ig a Dtúli Ref. Egyházkerület Tanítóegyesületének elnöke és számos társadalmi szervezet tagja. Vezette a munkásdalárdát. Valamennyi munkahelyén énekkart, műkedvelő csoportot és olvasókört szervezett. 1945-73-ig nyugállományban. 1945-55-ig az Őrségben élt, Őriszentpéteren és Ispánkon, az ált. isk.-ban óraadóként orosz nyelvet tanított.

            IROD.: Koll. ért. 1930/44.

            F.: Fia, Császár Ede nyugdíjas egyetemi tanár (Egyesült Államok) levele (1996).

(H.J.)

 

CSÁSZÁR Elemér (Gige [So­mogy vm.], 1891 — Bp., 1955): fizikus, gimn., majd egyetemi ta­nár. Tanulmányait a berlini és a bp.-i tudományegyetemen végezte. 1915-21 között a pápai Ref. Koll. Gimnáziumának tanára. Főként a sugárzások kérdéseivel foglalkozott, e témakörben kül- és belföldi szakfolyóiratokban több tanulmánya jelent meg. A röntgensugárzás energiájának mérésére új készüléket szerkesztett. A Természettudományi Társ.-nak hosszabb időn át volt a titkára. Fő művei: A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata (= Koll. ért. 1917/18); A Planck-féle formula vizsgálata fényelektromos úton (= Matematikai és Természettudomá­nyi Értesítő, Bp., 1923); A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazása (Bp., 1934); A sugarak világa (Bp., 1937)

            IROD.: Koll. ért. 1917/18. • MÉL I. 1967. 300.

(T. Gy.)

 

CSÁSZÁR Emma, Markó Lász­lóné (Kéttornyúlak, 1938 — Pápa, 1995): ált. isk. technikatanár. Ta­nulmányait Pápán végezte, tanítói oklevelét 1957-ben kapta. Előbb a bakonyszücsi, majd a  pápai Kil­lián György Ált. Isk.-ban tanított. Időközben a pécsi Tanárképző Fő­iskola levelező tagozatán technika tantárgyból tanári képesítést is szerzett. 1985-95-ig a Jókai Mór Közg. Szakközépisk. koll.-ának nevelőtanára volt. 1993-95-ig nyug­díjasként  Pápán  élt. S.: Kéttor­nyúlak.

            F.:  Killián György Ált. Isk. évkönyve. (1995). •  A család tulajdonában levő dokumentumok.

(T.Gy.)

 

CSÁSZÁR Géza (Dáka, 1933  Pápa, 1979): mezőgazdasági mérnök, szakközépiskolai tanár. Tanulmányait a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen végezte. Mérnöki oklevelét 1958-ban, tanári képesítését 1962-ben szerezte. 1962-72-ig az intézet tanára, 1972-79-ig ig. helyettese, a gyakorlati oktatás vezetője. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Mezőg. tört. 1992. 77, 123.

            F.:Batthyány Lajos Mezőg. és Keresk. Szakközépisk. irattára.

(T.Gy.)

 

CSEKEY Jolán, Marczélly Kornélné (Alsóvárad [Bars vm.], 1892 — Pápa, 1978): magyar-történelem sz. polg. isk. tanár. 1913-16-ig a debreceni felsőbb le­ányiskolában, 1916-20-ig a pápai ref. tanítóképző gyakorló isk.-já­ban tanított.1920-48-ig a Ref. Nő­nevelő Intézet polg. isk. tagozatának tanára. S.: P., Alsóvárosi t. Műve: Kossuth Lajosról = Nátus ért. 1936.

            IROD.: Deák 1942. 295. •  Nátus ért. 1914/48.

(T. Gy.)

CSEKŐ Árpád (Csákvár, 1902 — Bp., 1993): kántortanító, meny­nyiségtan-természettan-vegytan sz. középisk. és tanítóképző-intézeti tanár, egyetemi docens. Elemi és középiskolai tanulmányait Csák­váron végezte. A pápai tanítóképzőben tanítói, majd a bp.-i Polg. Isk. Tanárképző Főiskola (1924) és az Apponyi Koll. elvégzése után tanítóképző intézeti tanári diplomát kapott. Előbb a jászberényi tanítóképző tanára, majd 1939-45-ig a pápai képző ig.-ja volt. 1945-ben B-listázták. 1945-47-ig alkalmi munkás, majd laka­tossegéd. 1950-60-ig a bp.-i tanítóképző, majd a bp.-i Szilágyi, később a Petőfi Gimn. tanára. 1960-84-ig az ELTE Kísérleti Fizikai Tanszékének oktatója. 1969-84-ig nyugdíjasként a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola tanára. 1984-93-ig az Orsz. Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szaktanácsadója volt. Munkáját 1971-ben "Kiváló Újító" oklevéllel, 1992-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendje Kiskeresztjével ismerték el. S.: Bp. Fő művei: Mennyiségtan és fizikai tanulói kísérletek (Jász­berény, 1935); Csekő-Koczkás: A fizika csodavilága (Bp., 1949); Csekő-Jeges: Természettan a li­ceum IV. osztálya számára. (Bp., 1951); Fizikai kísérletek és eszközök (Bp., 1950); Tématervek fizikai szakköröknek (Bp., 1963).  Az általa összeállított Csekő-láda (1949) az ország ált. iskoláiban segítette a fizikai kísérletek bemutatását. Kísérleteim, eszközeim, értekezéseim címmel 100 leírást közölt a Fizikai Szemle 1993/9. számában. A különböző szaklapokban 127 közleménye jelent meg, több, mint 200 újításért Újító oklevéllel jutalmazták.

      IROD.: Kálmán Attila Cs. Á. temetésén elmondott búcsúbeszéde. = Fizikai Szle 1993/9. sz. • Tanítóképző ért. 1938/45.

     F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok.

 (E. I.)

 

CSEPELI Sándor (?, 1828 — ?, 1894): latin-német sz. középisk. tanár. Tanulmányait Csurgón, Sop­ronban és Pápán végezte. 1844-46 között a Kollégium Képzőtársaságának tagja. Eredetileg német nyelvet tanított. Széleskörű irodalmi és nyelvi ismerettel rendelkezett. 1856-60 között a Képzőtársaság tanárelnöke. 1860-ban gimn. ig., 1862-ben Pesten ügyvédi irodát nyitott. Művei: Egy vörös kalap, mely elázott (Pápa, 1860); Elbeszélések és versek.

            IROD.:Koll. tört. 1981., 261.

 (T.Gy.)

 

CSERTŐ (Czethoffer) Antal (Csepreg, 1901 — Sopron, 1973): egyházmegyei áldozópap, okl. hitoktató, teológiai doktor. A soproni bencés gimn.-ban érettségizett. Teológiai tanulmányait az innsbrucki egyetemen végzete. 1926-ban szentelték pappá. 1926-27-ben Pápán káplán, majd 1927-48-ig a tanítóképző katolikus nö­vendékeinek hittanára. 1927-ben a Tanítóképzőben megalakította a cserkészcsapatot, sőt ő volt a szervezője a 456. sz. Zágoni Mikes Kelemen iparos cserkészcsapatnak is. Szembefordult korának szélsőséges irányzataival 1944-ben és 1948-ban is. 1951-58-ig  Pápateszéren, 1959-69-ig Márkón volt plébános. Hosszan tartó betegség után a soproni kórházban halt meg. Nagylózson temették el.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1927/48. • Veszprém megyei fejek 1919-29. • Nagytemplom 200. 56.

            F.: Dr. Körmendy József, a Veszprémi Érseki Levéltár ig.-jának írás­beli közlése.

(T.Gy.)

 

CSIKY István (Dombó [Kiskü­küllő vm.], ? — Pápa, 1940): ta­nítóképző-intézeti rajztanár. Szé­kelykeresztúron, az unitáriusok koll.-ában kezdte meg működését 1896-ban. 1905-06-ban a monori, 1906-18-ig ismét a székelykereszt­úri, 1918-19-ben a máramaros­szigeti, 1919-27-ig a nyíregyházi, majd 1927.37.ig a pápai Áll. Tanítóképző Intézet tanára. A rajz mel­lett más tárgyakat (testnevelés, kézimunka) is eredményesen tanított. Pápán mint tanárelnök éveken át vezette az intézeti sportkört. A szegény diákokat anyagilag támogatta. Tagja volt az Orsz. Képzőművészeti Társulatnak, a Rajztanárok Orsz. Egyesületének, a Tanítóképzős Tanárok Egyesületének, a Magyarországi Tanítók Eötvös-alapjának és a Revíziós Ligának. 1937-40 között Pápán élt nyugállományban.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1935. 33.., 1936. 26., 1937.  5-6., 1941. 6.

(T.Gy.)

CSIPŐ Lajos (Baja, 1914  Sel­javnoe [Szovjetunió], 1942): magyar-német sz. középisk. tanár. 1939-1942-ig a pápai Ref. Koll. gimnáziumi tanára. Rövid működése után 1942-ben tartalékos zászlósként  a frontra került. 1942. július 28-án a Don melletti harcokban esett el. Utolsó fényképét a róla készült nekrológ őrzi.

            IROD.: Rab István: Cs. L. (1914 - 1942) = Koll. ért. 1944. • Koll. tört. 1981. 203.

(T.Gy.)

 

CSIZMADIA Ferenc (Bp., 1931 — Pápa, 1996): tanító, természetrajz-kémia sz. ált. isk. tanár, ig. Tanulmányait 1946-tól a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben végezte, itt kapott tanítói oklevelet 1951-ben. Ezután Vanyolán dolgozott, majd a bakonyszücsi isk. ig.-ja lett. Közben elvégezte az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolát. 1958-65-ig a járási tanácsnál volt tanulmányi felügyelő. 1965-től az I. sz. Ált. Isk. tanára, majd a Jókai Mór Ált. Isk. ig. helyettese, 1973-77-ig ig.-ja. 1977-82 között Pápa Város Tanácsa VB művelődési osztályvezetője volt. 1982-88-ig a Zalka Máté Ált. Isk. ig.-ja, majd nyugdíjas. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1947. 10. • Végvári András-Piller Károly: Cs. F. (nekrológ) = PH, 1996/12. sz. 27.

 (T. Gy.)

 

CSIZMADIA Klára, Jámpa Ok­táviánné (Szombathely, 1915 —  Pápa, 1972): ált. iskolai tanítónő. Tanulmányait a győri Áll. Tanítóképző Intézetben végezte. Itt kapott oklevelet  1934-ben. 1940-44-ig Borsán (Máramaros vm.) tanított. 1945-től Pápán, az ev., majd az I.sz. Ált. Isk.-ban dolgozott. Innen ment nyugdíjba 1970-ben. Megalakulásától tagja volt a Pedagógus Énekkarnak, de kitűnő énekhangja és színészi adottságai alkalmassá tették  szólistaszerepek előadására is. (Gluck: "A rászedett kádi", Mozart: "Bastien és Bas­tienne" stb.) Hamvai: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Pápai színjátszás 1988. 111.

            F.: A  család  tulajdonában  le­vő  dokumentumok.

(T.Gy)

 

CSIZMADIA Lajos (Tác, 1858 — Pápa, 1928): ref. teológiai ta­nár. Elemi iskolát szülőfalujában, a gimn.-ot Pápán végezte. 1887-1901-ig a pápai Ref. Teológiai Akadémia hallgatója. 1883-84-ben a Skót Szabadegyház ösztöndíjasa Edinburgh-ban. Itt kitűnően elsajátította a holland nyelvet, s a New College szelleme hatott egész lelki fejlődésére. 1884-88-ig helyettes lelkész Sárkeresztesen, Mezőko­máromban, Kiskeszin és Sáregre­sen. Tényleges lelkipásztori szolgálatát Nádasdladányban kezdte, majd tíz évig lepsényi lelkész volt. 1901-25-ig a pápai Teológiai Aka­démián a gyakorlati teológia tanára. Hosszú ideig tanított bibliai régiségtant, földrajzot, ó- és újszövetségi bevezetést. Vezette a Teológiai Önképzőkört, választmányi tagja volt a Protestáns Irodalmi Társaságnak. Egyházkerületi jegyző 1903-28 között, a Vöröskereszt pápai választmányának elnöke 1919-26-ig. Fő művei: Bib­liai szókönyv (Debrecen, 1910); Bibliai földrajz és természetrajz (Tahitótfalu, 1927); Nehezebb szentirási helyek magyarázata. Képek és térképek a Bibliai só­könyvhöz (Tahitótfalu, 1928); A gyülekezeti lelki-gondozás elmélete (kézirat a DREK Könyvtárában). Publikációi jelentek meg a Dtúli Prot. Lapban, a Prot. Lapban, a Református Igehirdetőben, a Theológiai Szaklapban és a Debreceni Lelkészi Tárban.

            IROD.: Pongrácz József: Cs. L. Pápa, 1930.

(T. Gy.)

 

CSOKNYAY József (Gérce, [Vas vm.], 1906 — Győr, 1982): tanító, történelem-földrajz sz. taní­tóképző-intézeti tanár, ig., bölcsészdoktor. Az elemi iskolát szü­lőfalujában, a középiskolát a sárvári áll. polg. isk.-ban végezte, 1927-ben a soproni ev. tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1927-35-ig a marcalgergelyi ev. népisk. tanítója. Közben polg. is­kolai, majd 1939-ben középiskolai tanári vizsgát tett. 1940-ben Ko­lozsvárott avatták doktorá. 1940-43-ig a soproni ev., 1943-46-ig a kőszegi áll. tanítóképző tanára. 1946-58-ig a pápai tanítóképző ig.-ja. 1952-ben "Kiváló Tanár" kitüntetést kapott. 1958-67-ig a győri Felsőfokú Tanítóképző In­tézet ig. helyettese. 1967-77-ig a Győr-Sopron Megyei Tanács VB Művelődési Osztályán dolgozott. S.: Győr. Fő művei: Váli Ferenc életrajza (Pápa), Messze volt a cél. Önéletírás (Győr, 1978).

      IROD.: Pápai képzős tanítványok 80. születésnapi főhajtása dr. Csoknyay József igazgató emléke előtt (szerk. Kecskés József) Veszprém, 1986. • Szabó Géza: Születésnapi főhajtás = Napló, 1987. február 6. •  Tanítóképző ért. 1947. 3.

(Sz. G.)

 

CSONKA Gyula (Visk [Mára-maros vm.], 1904 —  Pápa, 1980): kántortanító, földrajz-természet­rajz-vegytan sz. tanítóképző-intézeti tanár. Tanítói oklevelet a nyíregyházi képzőben 1926-ban, egyetemi végzettséget a szegedi Ferencz Józef Tudományegyetemen 1933-ban szerezte. 1929-34-ig az újfehértói elemi népisk. kántortanítója, majd 1934-40-ig a nyíregyházi,, s 1941-55-ig a pápai tanítóképző tanára, közben 1941-46-ig katona, ill. hadifogoly. 1955-62-ig a II. sz. Ált. Isk. ig. helyettese, 1962-67-ig a Petőfi Gimn. tanára. 1967-80-ig Pápán nyugdíjas. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1947. 3. • Petőfi emlk. 1994. 62.

           F.:  Györgyi Ferencné Csonka Magdolna gimn. ig. h. írásbeli közlése (1996). (T.Gy.)

CSONKA Gyuláné LÁSD Kádár Magdolna

CSUZI CSEH József (Komá-rom?, 1680 körül — Pápa, 1731): ref. lelkész és orvos. 1686-tól Debrecenben, 1691-től Franeker-ben tanult. 1696-tól a pápai Koll. rektora, 1697-től uo. lelkész. A Rákóczi-szabadságharc idején el kellett hagynia Pápát. 1707-ben Losoncon Rákóczi tiszteletére ér­tekezést írt az eszményi uralkodó erényeiről (Vera ac viva boni principis delineatio), Bercsényi-hez pedig verset írt (Xeniolium Parnassum). Imádságai (Lelki fegyver, 1719), énekgyűjteménye (Psalmodia theologica) és versei kéziratban maradtak.

            IROD.: Esze Tamás: Cs. Cs. J. a Rákóczi-kor ismeretlen írója = Itk 1964. • ÚMIL I. 1994. 389.

(M. Zs.)

 

CSUZY Zsigmond (Komárom vm.?, 1660 körül — Sajólád, 1729):  pálos szerzetes, gimn. ta­nár, kat. egyházi író, hitszónok. Köznemesi családból származott, 1702-től az erdélyi misszióban, majd a sátoraljaújhelyi kolostorban szolgált. Tábori papként részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, 1711-ben a sajóládi kolostor, jó­szágkormányzója, később a rendtartomány titkára. 1714-17-ben a pápai kolostor perjele. Utána Pes­ten lelkész, 1720-ban Pécsett hit­szónok, 1721-ben elefánti alperjel. 1725-ben került ismét Pápára ta­nárnak és hitszónoknak. Stílusát leleményesség, szemléletesség és elevenség jellemzi. A későbarokk retorika népies változatát képviseli, sokszor tudatos nyelvújító igye­kezettel. Fő művei: Zengedező sip­szó (Pozsony, 1723); Lelki éhséget enyhétő evangeliomi kölcsöny­özött három kenyér (uo.,, 1724); Evangéliomi trombita (uo., 1724); Kosárba rakott aprólékos morzsalék (uo., 1725).

            IROD.: Angyal Endre: Cs. Zs. magyarsága = ItK 1957. • Harmath-Katsányi 1984. 264. • Juhász Miklós: XVIII. századi egyházi szónok a divatról; XVIII. századi babonák és ördöngősségek = Ethnográfia, 1944. • Réthei Prikkel Maián: Cs. Zs. szavai = Nyr, 1908/09. • Simai Ödön: Cs. Zsigmond szavai = Nyr. 1911. • ÚMIL I. 1994. 389.

(M. Zs.)

 

CZEGLÉDY Sándor (Nádasd-ladány, 1883 — Cegléd, 1944): teológiai tanár, műfordító. Tanulmányait Györökön és Pápán végezte. Előbb nagysallói ref. lelkész, majd 1908-20-ig pápai teológiai tanár. 1920-tól más városokban lelkészkedett. Művei:  For­dítások és eredeti költemények (Pápa, 1903); Hóseás (uo., 1908); Luther Márton és Kálvin János egymás közt (uo., 1923); Újszövetség-fordítás (Győr, 1924); Az ó- és újszövetségi kor rövid története (Tahitótfalu, 1927); Bibliai lexikon (I-II. Bp., 1929-31. Hamar Istvánnal és Kállay Kálmánnal).

            IROD.: Harmath-Katsányi 1984. 275. • ÚMIL I. 1994. 327.

 (T.Gy.)

 

CZETHOFFER Antal LÁSD Csertő Antal

 

CZIBOR Ferenc (Búcs [Zólyom vm.], 1797 — Kömlőd, 1886): ref. főisk. tanár. Közép- és főiskolai tanulmányait a pápai Koll.-ban végezte. Tanulmányai végeztével Kömlődön lett rektor, majd a Páz­mány családnál nevelő. Egykori iskolájában választották meg a bölcsészet tanárának. A városban 1839-45-ig tanított. Utána Kömlő­dön volt ref. lelkész. Műve: A filo­zófia szükségessége (Pápa, 1839).  

            IROD.: Koll. tört. 1896. 335. • Koll. tört. 1981. 192.

(T.Gy.)

CZUCZA Emma (Kalotaszent-király, 1886 — Pápa, 1974): elemi iskolai tanítónő. Tanulmányait Ka­lotaszentkirályon, Bánffyhunya­don és Kolozsvárott végezte. A kolozsvári tanítóképzőben kapott oklevelet. Pályáját 1908-ban, szü­lőföldjén (Kolozs vm.) kezdte, majd 1920-ban áttelepült Magyarországra. Pápán kapott állást a Ref. Nőnevelő Intézetben. 1948-ig ta­nított itt, a gyakorló isk. meghatározó személyisége volt. 1948-74-ig nyugállományban Pápán. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Hermann 1995. 39. • Koll. ért. 1920/52.

            F.: Kálmán Emília ny. tanárnő szóbeli közlése.

(T.Gy.)

 

CZUHAVÖLGYI (Wolf) László (Zirc, 1908 — Veszprém, 1985): felső kereskedelmi iskolai tanár. Elemi iskolát Zircen, a középiskolát pedig Veszprémben végezte. 1929-ben a érettségizett. 1929-33 között a bp.-i egyetem közgazdaságtudományi karán folytatott ta­nulmányokat, ahol felső kereskedelmi iskolai tanári oklevelet szerzett. Első munkahelye a Pécs Városi Kereskedő Tanonciskola és Keresk. Középisk. volt, ahol 1935­49-ig dolgozott. 1948-49-ben az államosított intézmény nevelője. 1949-től nyugdíjazásáig, 1972-ig, a pápai Közgazdasági Technikum, ill. Szakközépiskola tanára, ig.-ja. Több cikluson keresztül megyei tanácstag volt. S.: Zirc, t.

            F.: 1969. október 10-én kelt önéletrajz. • 1969. október 25-én kiállított törzslap, (Megyei Önk. irattára, Veszprém).

(Sz.G.)

 

DANCS Károlyné LÁSD Tóth Erzsébet

 

DEKOVICS Sándorné LÁSD Ró­zsa Klára

 

DOBROVICH Ágoston Ferenc (Balony [Győr m.], 1897 —   Phalma, 1945): bencés szerzetes, latin-történelem sz. tanár, bölcsészdoktor, a pápai bencés gimn. ig.-ja 1933-39 között. Tanított még Kőszegen, Phalmán, Esztergomban és Bp.-en, valamint ig. volt Komáromban. A pápai Jókai Kör alelnöke, majd elnöke. Fő művei: Világtörténet a gimn.-ok 5. osztálya számára (Bp., 1928. Szabó Dezső egy. tanárral). Publikált a Kat. Szlében, a Phalmi Szlében, a Pápa és Vidékében.

            IROD.: Bencés ért. (Esztergom) 1940. • Bencés ért. (Pápa) 1933/39. • Berkó-Legányi 170. • Gulyás (új sorozat) V. 918.

(M. Zs.)

 

DOMJÁN Ilona, Óvády Zoltánné (Pápa, 1910 — Bp., 1991): tanítónő, gyógypedagógiai tanár. Veszprémben az angolkisasszonyok tanítóképzőjében szerzett tanítói oklevelet. Szakirányú képesítését  a  bp.-i Gyógypedagógiai Főiskola levelező tagozatán kapta 1949-ben. Pályáját a Kertvárosi Elemi Népisk.-ban kezdte 1938-ban, majd az  öreghegyi ált. isk.-ban folytatta. 1948-ban került nevelőnek a városi Gyógypedagógiai Ált. Isk.-ba. 1965-től előbb ig. h., majd az iskola ig.-ja volt. 1967-91-ig nyugdíjas.

            F.: Szabó Sándorné Jászóy Ka­talin  ny. tanár írásbeli közlése.

(T.Gy.)

 

DRASKABA Béláné  LÁSD Balogh  Ilona

 

DREISZIGER József (Egyed, 1882 — Pápa, 1955): kántortanító. Oklevelét 1902-ben szerezte a győri Kir. Róm. Kat. Tanítóképző Intézetben. Csak 1912-ben kapott Soboron (Sopron vm.) állást kántortanítóként. 1913-39-ig, nyugdíjazásáig, a tapolcafői róm. kat. elemi népisk.-ban tanított. A községben megszervezte az olvasókört, s könyvállományt adakozással fejlesztette. Téli estéken gazdasági tanfolyamokat szervezett. Előadásokat tartott a szőlő és gyümölcs termesztéséről. Részt vett az I. világháborúban, magatartásáért számos kitüntetést kapott (Károly-csapatkereszt, Sebesülési emlékérem). Nyugdíjas éveiben Pápán élt. S.: P., Kálvária t.

            F.: Unokája, Dreisziger József szóbeli visszaemlékezése (1995).

(F.E.)

 

DREISZIGER József (Sobor, 1912 — Pápa, 1987): tanító. Oklevelét a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben 1934-ben kapta. 1934-39 között a Veszprém megyei Bódén kezdte, majd 1939-48-ig a tapolcafői róm. kat. elemi népisk. kántortanítója volt. 1948-72-ig, nyugdíjazásáig, ugyanitt állami tanító. Édesapja nyomdokán haladva nagyon sokat tett a község kulturális fejlődéséért. Nyugdíjas éveit Pápán töltötte. Hamvai: P., Kálvária t.

            F.: Fia, Dreisziger József középisk. ig. szóbeli közlése (1995).

(F.E.)

 

DUDÁS István (Pápa, 1924 — Pápa, 1992): tanító, matematika-fizika sz.  ált. isk. tanár, szakmunkásképző-intézeti ig. Tanítói oklevelét a pápai Áll. Tanítóképzőben (1949), ált. iskolai tanári diplomáját a bp.-i Pedagógiai Főiskolán 1952-ben szerezte. 1944-46-ig a nemesszalóki, 1946-48-ig a pápai róm. kat., 1948-52-ig az I. sz. ált. isk. tanítója. 1952-64-ig a Bocsor István Középiskolai Koll. vezetője, 1964-88-ig a 304. sz. Szakmunkásképző Intézet ig.-ja. Iskolaépítő és iskolafejlesztő pedagógus volt. Több mint négy évtizedig dolgozott a Pedagógusok Szak­szervezetében. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: Kiváló Tanár (1972), Apáczai-díj (1982), Munka Érdemrend Arany Fokozata (1984). 1988-92-ig nyugállományban Pápán élt. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Szemléletformálásra van szükség (hozzászólás a Szakmunkásképző Intézetek Országos Tanácskozásán - 1972. okt. 10.) = Szakmunkásnevelés 1972/9. sz. 18.

            IROD.:  Bibliográfia 1975. 53. • Hermann 1995. 41. • Karaszi Mihály: Búcsúbeszéd = Megyei Ped. Körkép 1992/5. sz. 71-72.

            F.: Acsády Ignác Szakközépiskola és  Szakmunkásképző Intézet irattára (1995). • A 304.sz. Szakmunkásképző Intézet története. (összeáll.: Takács Pál) é.n. • Dudás Istvánné közlése.

(M.S.K.)

 

ERDÉLY Lajosné LÁSD Kiss Ibolya

 

ERDÉLYI Ilona, Heitler Lászlóné (Gecse, 1939 — Pápa, 1988): ált. isk. matematika-fizika sz. tanár. Pedagóguscsaládból szár­mazott. Pápán, az Áll. Tanítóképzőben érettségizett (1957) és képesítőzött (1958). Ezt megelőzően pedagógiából országos tanulmányi versenyt nyert (1956). Gyakorló évét az I.sz. Ált. Isk. úrdombi tagiskolájában töltötte. Egy évig a Jókai, majd két éven át a Zalka Máté Ált. Isk.-ban dolgozott. 1961-ben a kertvárosi isk.-ba he­lyezték, ahol 1988-ig, betegsége kezdetéig teljesített szolgálatot. Tanári oklevelet 1965-ben kapott a pécsi főiskolán. Különösen a bábjáték irányítását végezte sikeresen a diákok körében. 1989 óta volt iskolája róla elnevezett matematikai versenyt rendez évente a város és környéke tanulói számára.  S.: P., Alsóvárosi t.

            F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok. • Munkácsy Mihály Ált. Isk. irattára.(1995)

(H. L.)

 

ERDÉLYI Sándorné LÁSD Nagy Ilona

 

FARAGÓ János (Mályi [Borsod vm.], 1865 — Pápa, 1944): görög-latin sz. középisk. tanár. Tanulmányait Miskolcon, az egyetemet Bp.-en végezte. 1889-90-ig a bp.-i egyetem gyakorló iskolájának tanára volt. 1890-95-ig Karcagon a ref. főgimn. ig-ja. 1895-1901-ben Pápán a ref. gimn. tanára, 1901-21-ig ig.-ja. 1921-25-ig a Koll. főig.-ja, és az Országos Köz­oktatási Tanács rendes tagja. 25 évig a ref. Nőegylet titkára, a pápai iparos ifjúsági körnek díszelnöke volt. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Fejlesszük gimnáziumunkat! (Karcag, 1894); Spinoza élete és etikája (Karcag, 1895); Az objektivitás Homérosznál és Vergiliusnál (Pápa, 1896); A gö­rög és a keresztyén dráma (Pápa, 1900); Középiskoláink és a Magyar Alföld (Debrecen,1900); M. Tullius Ciceronak Catilina ellen tartott beszéde (Pápa, é. n.)

            IROD.: Koll. ért. 1943/44. • Koll. tört. 1981. 389. • Veszprémmegyei fejek 1919-1929. 

            F.: Koll. anyakönyv 1940. 1-4. (kézirat)

(T.Gy.)

 

FARKAS Dezső (Dunaföldvár, 1845 — Pápa, 1915): történelem-földrajz-természetrajz  sz. közép-isk. tanár a pápai Ref.  Koll. Gimn.-ában. 1878-79-ben az intézet ig.-ja. Középiskolai tanulmányait Kunszent­miklóson és Bp.-en végezte. 1868-69-ben Pápán teológiai, 1870-71-ben jogakadémiai hallgató. 1871-től gimn.-i segédtanár, 1872-től rendes tanár. Súlyos betegsége miatt állásáról le kellett mondania. Gyógyulása után  1901-13-ig a pápai Izr. Polg. Fiúiskolában természetrajzot tanított. Itt számos szemléltetőeszközzel  (nö­vények, ásványok) gazdagította az isk. szertárát. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.:  Blau Henrik: F. D. 1945-1915 = Izr. ért. 1915/16. 3-5., 1923/24. 40. • Sarudy György: F. D. emlékezete = Koll. ért.  1915/16. 3-9.

(M.S.K.)

 

FARKAS Klotild (?, 1898 — Pápa, 1930): irgalmasrendi nővér, magyar történelem-földrajz sz. polg. isk. tanár. A bp.-i tanárképzőt 1922-ben végezte el. Haláláig a pápai Ranolder Intézet polgárijában tanított. S.: P., Kálvária t.

            IROD.:Tóth Géza: Apácatemetés (Nekrológ) =  Pápa és Vidéke  1930. szept. 21. • Ranolder ért., 1930/31.

(F.E.)

 

FARKAS Vince György (Söjtör, 1784 — Tihany, 1849): bencés szerzetes, középisk. tanár. Tanított Sopronban, Győrben és Pozsonyban. 1821-23-ig gimn. ig. és házfőnök volt Pápán, majd 1823-27-ig házfőnök és gimn. ig. Pozsonyban. 1831-38-ig lelkész Phalmán, 1838-49-ig perjel Tihanyban.

            IROD.: Bencés ért. 1941/42. • Berkó-Legányi 26.

(T.Gy.)

 

FAZEKAS Gáborné LÁSD Gáti Lenke

 

FEJES Sándor (Balatonarács, 1909 — uo., 1987): ref. lelkész, vallástanár. Gimn. tanulmányait és a teológiát a pápai Koll.-ban végezte, 1931/32. tanévben kampeni ösztöndíjat nyert. 1937-ben avatták lelkésszé Pápán, 1950-ben a debreceni egyetemen summa cum laude teológiai doktor lett. Segédlelkészként Alsóörsön és Veszprémben szolgált, 1942-52-ig a pápai Koll. vallástanára. 1952-80-ig — nyugalomba-vonulásáig — a várpalotai gyülekezet lelkipásztora volt. S.: balatonarácsi t.  Fő művei: Az "unio mystica cum Christo" Kálvin úrvacsoratanában (Doktori disszertáció, 1950); Kálvin a megszentelődésről (Bp., 1986). Számos írása jelent meg a Református Egyház, a Theológiai Szem­le, a Confessio és a Reformátusok Lapja  hasábjain.

            IROD.: Dr. F. S. (nekrológ) = Ref. Egyház, 1987. 236.

(M. Zs.)

 

FEJES Zsigmond (Nagycsány [Baranya vm.], 1881 — Pápa, 1947): matematika-fizika sz. kö­zépisk. tanár, ref. gimn. ig. Előbb ógyallai csillagász, majd 1906-tól az intézet tanára volt. 1922-ben tanártársával (Kovács Lajos Jenővel) megszervezte a kollégium cserkészcsapatát, mely vezetésével 1940-ben angliai táborozáson vett részt. 1929-41-ig állt a gimn. élén.

            IROD.: Koll. ért. 1946/47. • Koll. tört. 1981. 316, 389, 399, 411. • Rab István: Fejes Zsigmond (nekrológ) = Koll. ért. 1947.

(T.Gy.)

 

FERENCHALMI Ébertné LÁSD Török Ilona

 

FLORKIEVICZ Ágnes (Bp., 1879 — Bp., 1945): irgalmas-rendi nővér, magyar-történelem sz. középisk. tanár. Diplomáját Bp.-en szerezte 1904-ben. 1908-12-ig a bp.-i, majd 1912-37-ig a pápai Ranolder Intézet tanítóképzőjében és polg. iskolájában tanított. 1937-45-ig ismét Bp.-en, az  Irgalmas Nővérek Teréz Intézetében élt. 1945-ben bombatámadás áldozata lett.

            IROD.: Ranolder ért. 1912/37.

(F.E.)

 

FOGARASSY Béláné LÁSD Ma­kara Anna

 

FOJTÉNYI Emil János (Kőszeg, 1899 — Győr, 1930): bencés szer­zetes, magyar-német sz. középiskolai tanár. Pápán 1922-28, Győrben 1928-30 között tanított. Pápai tanársága idején cserkészparancsnok és az iskolai fúvószenekar vezetője volt. Szívinfarktusban, hir­telen halt meg.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1928/30. • Berkó-Legányi 173. • Niszler Teodóz: F. E. J. = Phalmi Szle 1931.

(M. Zs.)

 

FORGÁCH József (Dombegy-háza, 1916 — Pápa, 1979): mezőgazdasági mérnök, géptan sz. szakközépiskolai tanár. Tanítói oklevelét  a szegedi Áll. Tanítóképző Intézetben 1930-ban kapta. A bp.-i Mezőgazdasági Akadémián 1950-ben szerzett szaktanári oklevelet. 1958-72-ig  a pápai Me­zőgazdasági Technikum tanára volt.  1972-79-ig nyugdíjas. Hamvai: P., Kálvária t.

            IROD.: Mezőg. tört. 1995.

            F.: özv. Forgách Józsefné írás­beli közlése. Taksony, 1996.

(T.Gy.)

 

FÖLDY József (Kecskemét, 1881 — Budapest, 1965): magyar-latin-görög sz. középisk. tanár, tankönyvíró, műfordító, bölcsészdoktor. Középisk. tanulmányait Kecskeméten a piarista gimn.-ban fejezte be. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1902-ben szerzett középisk. tanári oklevelet és képesítést kapott a gép és gyorsírás tanítására is. Piarista pappá szentelték, s Nagykanizsán, Temesvárott, Bp.-en és Debrecenben tanított a rend gimnáziumaiban. Teológiai kételyei egyre erősödtek, ezért 1912-ben elhagyta a rendet és  áttért a református vallásra. Előbb Rákospalotán ma­gángimn.-ban, később a sepsi­szentgyörgyi Mikó Koll.-ban ta­nított. 1923-tól a pápai Ref. Koll. tanára. 1947-65-ig Budapesten élt, haláláig folytatta filológiai munkásságát. Megalapításától kezdve tagja volt az Ókortudományi Társaságnak.  Fő művei: Görög-ma­gyar szótár a gimnáziumi olvasmányokhoz (Pápa, 1931); A pápai Kaszinó története (1934); Her­mes-himnusz és egyéb műfordítások (Pápa, 1935). Műfordításai közül kiemelkedik Strabon: Geog­raphikájának magyar nyelvű átültetése (Bp., 1977); Demoszt­henész válogatott beszédei (1903, 1911); Platon: Szokratész védőbeszéde (1904).

      IROD.: Koll. tört. 1981. 397. • Lévay József: F.J. 1881-1965 In: Antik tanulmányok, XIII. (1966). • MÉL IV. 1994. 273. • Pamlényi Ervin: A magyar Strabon viszontagságai = M. Nemzet, 1981. június 28. • Raj Tamás: Az antikvitás jeles tudósa: F.J. emlékezete = M. Nemzet 1985. január 17.

      F.: Koll. anyakv. 1941. 45. • Szabó Kálmán: F.J. görög-latin filológiai munkássága. A pápai Öregdiákok Baráti Körében elhangzott előadás (Bp. 1985).

(T.G y.)

 

FRAKNÓI Vilmos (Szentgott-hárd, 1904 — Bp., 1969): magyar-német sz. tanítóképző-intézeti tanár, ig.h. (1945-47). 1922-ben a szentgotthárdi áll. gimn.-ban érettségizett. 1927-ben beiratkozott a Szegedi Polg. Isk. Tanárképző Főiskolára, 1930-ban itt szerzett tanári diplomát. 1930-32-ig az Apponyi Kollégiumnak volt ösztöndíjas hallgatója. 1932-ben itt kapott tanítóképző-intézeti oklevelet, 1932-38-ig Pápán óraadó, 1938-57-ig rendes tanár a Tanítóképzőben. Közben (1941-49) volt szaktárgyainak felügyelője a székesfehérvári tankerületben és dol­gozott a főigazgatóságon is. 1952-ben orosz nyelvből Bp.-en szerzett ált. isk. tanári képesítést. Jelentős szerepet vállalt Pápán a TIT-nyelvoktatásban is. 1957-69-ig a Petőfi Gimn. tanára. Munkáját 1964-ben "Kiváló Tanár" kitüntetéssel ismerték el. S.: P., Kálvária t. Fő művei: Zala István (mél­tatás) = Tanítóképző ért. 1947; Eredményes módszerek az idegen nyelvek oktatásában (Pápa, 1968)

            IROD.: Hermann 1995. 36. • Petőfi emlk. 1994. 62. • Tanítóképző ért. 1932/48.

(T.GY.)

 

FÜSSY (Fuchs) Tamás Alajos (Zimony, 1825 — Zalaapáti, 1903): bencés szerzetes, történelem-magyar-földrajz sz. tanár. 1848-55-ig tanár, 1855-64-ig ig. a pápai bencés gimn.-ban. 1864-től a Szt. István Társulat igazgatója, 1889-ben lemondott és zalaapáti perjel lett. Pápán több politikai lap állandó munkatársa volt. Számos publikációja látott napvilágot fo­lyóiratokban (Életképek 1846, Honderű 1846, Religio és nevelés 1846, Családi Lapok 1855, 1858: "Pápa szabadalmas város története", Tanodai Lapok 1858-69, Győ­ri Közlöny ["Pápa városának történeti vázlata"] , Új M. Sion 1877, Századok 1891, Kat. Szemle 1892-94.) Fő művei: Általános földrajz az algymn. I. oszt. számára (Pest, 1851); Schmid Kristóf ifjusági iratai (uo., 1859-60); Egyetemes földrajz középtanodai használatra (uo. 1862); Latin verstan algymn. használatra (uo., 1862); Világtörténelem a kath. tanodák számára (Vaszary Kolossal, uo., 1863); VII. Pius pápasága (Bp., 1876); IX. Pius pápasága (uo., 1878-80); XIII. Leó pápa élete (uo., 1887); A zalavári apátság története (In.: PRT VII. köt.) Szerkesztette az "Ifjusági Plut­arch"-ot Pápán (Vaszary Kolossal és Méry Etelével 1858-60), a "Szünórák"-at Pesten (1862), a Katholikus Néplapot (1865-72), a Katholikus Lelkipásztort (1866-68), a Szt. István Társulat Naptárát (1865-75).

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1850/64. • Berkó-Legányi 81. • Scher­mann 33-34. • Tamás Vazul: F. T. élete és irodalmi munkássága In: PRT VI/B. 716-738. • Türr. évk. 1988.. 215.

(M. Zs.)

 

GÁL Tinka  Etelka  (Rinyaszent­király [Somogy vm.], 1911 — Kaposvár, 1983 ): mennyiségtan-természettan sz. tanítóképző intézeti tanár. A csurgói ref. gimn.-ban érettségizett 1929-ben. 1929-ben a bp.-i tudományegyetem Kö­zépiskolai Tanárképző Intézetének mennyiségtan -természettan szakára iratkozott be, s 1934-ben szerzett oklevelet kitűnő eredménnyel. A pápai ref. tanítónőképzőbe 1940-ben került, s itt tanított 1948-ig, az iskola megszűnéséig. 1948-58-ig az Áll. Tanítóképző Intézet tanára volt, 1958-67-ig  a Petőfi Gimn.-ban dolgozott. Nyug­állományban Kaposvárott 1967-83-ig.

            IROD.: Koll. ért. 1941/48. • Petőfi emlk. 1994. 62.

(G. S.-né)

 

GALÁNTAI István (Székes-fehérvár, 1909 — Pápa, 1978): magyar-német-francia sz. közép-iskolai tanár. Debrecenben, Marosvásárhelyen és 1947-től a pápai bencés gimn.-ban tanított. 1948-ban az államosított intézménynek ő lett az első ig.-ja. Ezt a  tisztséget 1948-68-ig töltötte be. Ig.-ként jelentős érdeme volt abban, hogy az 1950-től Türr István Gimn.-ként működő intézet a megye egyik legjobb középiskolája lett. Mint kitűnő nyelvtanár szaktárgyain kívül számos idegen nyelvet (német, szlovák) beszélt, s sok tehetséges fiatalt indított el a nyelvtudást igénylő pályákon. Szerkesztette a Türr István Gimn. évkönyvét (1959-60, kézirat) S.: P., Alsóvárosi t. Műve: Munka, agitáció, nevelés = Köznevelés 1958/20. sz. 152.

            IROD.: Bibliográfia 1975. 21. • Márkus Zoltán: Csöpi bácsi (G. I.) = Megyei Ped. Körkép 1988/5. sz. • Türr emlk. 1988. 216.

 (T.Gy.)

 

GALLÓ Pál Miklós (Abony, 1907 — Pápa, 1986): magyar-történelem sz. tanítóképző intézeti tanár. Középisk. tanulmányait a ceglédi Kossuth Lajos Gimn.-ban végezte. 1925-ben érettségizett, majd beiratkozott a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-történelem szakára. Itt 1930-ban szerzett középiskolai tanári diplomát. Az Apponyi Koll. elvégzése után tanítóképző intézeti tanári oklevelet kapott. 1933-35-ig a jászberényi, 1935-59-ig a pápai áll. tanítóképző tanára, az 1950-es években ig.h. is. A tanítóképző megszünésétől, 1959-67-ig a Petőfi Gimn. tanára. Nyugdíjasként Pápán élt. S.: P., Kálvária t.

            IROD.: Hermann 1995. 36. • Petőfi emlk. 1994. 62. • Tanítóképző ért. 1935/59.

            F.:  Felesége, G. Mika Erzsébet szóbeli közlése. (1995)

(T.Gy.)

 

GÁTI Lenke, Fazekas Gáborné (Csesznek, 1912 — Pápa, 1985): tanító. Az elemi iskolát Szere­senyben, a polgárit és a tanítóképzőt a pápai Ref. Nőnevelő Intézetben végezte. Képesítése megszerzése után néhány évet Csetényben és Mezőlakon a ref. elemi isk.-ban tanított. 1938-ban levelező hallgatóként gép- és gyorsírásból tanítói oklevelet szerzett. Ezeket a tárgyakat tanította elébb testvére, Gáti Samu magániskolájában, majd 1952-79-ig a pápai Gép- és Gyorsírói Irodakezelői Szakiskolában. Nyugdíjazása után még 12 évig nevelő volt a Jókai Közgazd. Szakközépiskola Leánykoll.-ában.

            IROD.:  Közg. tört. 1989.

(G.S.-né)

 

GÁTI Samu  (Csesznek, 1914 — Pápa, 1971): gép- és gyorsíró tanító, magyar-angol sz. középiskolai tanár. Református tanítócsaládból származott. Kö-zépisk. ta­nulmányait a pápai Ref. Koll.-ban végezte. Hat diplomával rendelkezett, az elsőt 1934-ben (gyorsírás), az utolsót 1950-ben (magyar-an­gol szak) szerezte. 1937-ben egy évre ösztöndíjjal Skóciába ment. 1939-ben magániskolát nyitott gyors és gépírásból. Tagja volt a Gyors- és Gépírók Országos Választmányának, az Országos Gép- Gyorsíró Versenybizottságnak. 1946-ban elvégezte a ref. teológiát, de nem végzett lelkészi tevékenységet. 1950-ben magániskoláját Gyors- és Gépíró és Irodakezelői Szakiskola néven államosították. Még ebben az évben diplomát szerzett magyar és angol nyelvből, ettől  kezdve  ezeket a tantárgyakat óraadóként tanította a város két középiskolájában. 1954-60-ig a pápai Petőfi Sándor Gimn. tanára. Kitűnő művészi érzékű amatőr fotós volt. Felvételeiből 1961-ben városi kiállítás nyílt. Az iskolaváros számos rangos eseményét megörökítette, leltárt készített a város műemlékeiről. Fő művei:  A pápai műemlékházak leltára  (kéz­irat, é. n.); Dokumentumfilm a pápai március 15-i ünnepségről (Pápa, 1936. a DREK Könyvtárában.); A tízujjas gépírás technikai alapjai. (kézirat.  Pápa, 1941)

            IROD.: Hermann 1995. 40. • Koll. ért. 1937/48. • Közg. évk. 1989.

            F.:  Gáti Samuné: A Pápai Gép- és Gyorsíró és Irodakezelői Szakiskola rövid története (kézirat a Jókai Mór Közg. Szakközépisk. irattárában) 1989.

 (G.S.-né)

 

GÁTY (Gáthy) Zoltán (Ajka, 1856 — Pápa, 1928): ének- és zenetanár, karnagy. A Zeneakadémián 1884-ben szerzett diplomát Erkel Ferenc tanítványaként. Késmárky Árpáddal megalapította Bp.-en az Első Magyar Zeneiskolát. Pályáját a pápai Ref. Nőnevelő Intézet Tanítónőképzőjében kezd­te 1890-ben. Volt karvezető s gyakran hangversenyt adó hegedűművész. A Ref. Főiskolán az 1901-02 tanévben 83 tagból álló énekkart szervezett, mellyel többször szerepelt. Pályája kezdetén zenetanfolyamot indított, melynek legjobbjai alkották a 25 fős zenekart. Vizsgadarabját 1894-ben a bp.-i Vigadóban adták elő, a művet Erkel Gyula vezényelte. Másik művét 1918. január 15-én, a pápai kőszínház mutatta be a szerző vezényletével s tanítványai közreműködésével. 1926-ban vonult nyugalomba. Tanári pályája során mindvégig meghatározó személyisége volt a város zenei életének. Fő művei: Magyar Nyitány (Bp. 1894); Ima a békéért (Pápa, 1918).

            IROD.: Centenárium 1995. 50.  • Dtúli Prot. Lap 1928. 142. • Koll. tört. 1981. 360. • PH 1928. július 21. (nek­rológ).

            F.: Nádasdy Lajos: Pápa zenekultúrájának története. 1981., 149. JMVK Helyismereti Gyűjtemény M.093. (kézirat)

(T.Gy.)

 

GERENCSÉR Attila (Kecske-mét, 1934 — Pápa, 1992): tanító (1956, Pápa), ált. isk. magyar-történelem (1963, Pécs) és eszperantó (1980, ELTE) sz. tanár.  1953-ban tett érettségi vizsgát a Türr István Gimn.-ban. 1955-56-ban mint képesítés nélküli nevelő Somlóvásárhelyen, 1956-92-ig az Erkel Ferenc Ének-Zenei Ált. Isk.-ban tanított. A 60-as évek közepén TIT-tanfolyamot is vezetett. Munkája elismeréseként "Kiváló Tanár" kitüntetését az Országházban vehette át (1971). Emlékét őrzi a róla elnevezett városi helyesírási verseny. Műve: Irassunk-e röpdolgozatot? = Köznevelés, 1963/ 10. sz. 378.

            IROD.: Bibliográfia 1975. 27.

            F.: Erkel Ferenc Ének-zenei Ált. Isk. irattára. (1995)

(T.Gy.)

 

GERGELY Ferenc (Pápa, 1916 — Toronto [Kanada], 1974): bi­ológia-földrajz sz. középisk. tanár, bölcsészdoktor. Tanulmányait a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte s 1939-ben kapott tanári diplomát. 1939-41-ig óraadó tanár Pápán a Városi Iparostanonc Iskolában. 1941-46-ig rendes tanár az újverbászi (Bács-Kiskun  m.) Áll. Gimn.-ban. 1946-48-ig a pápai ref. ált. isk. megbízott ig.-ja. 1948-49-ben besegítő tanár a II. sz. Fiúiskolában, majd az Áll. Gimn.-ban. 1952-56-ig a pápai Petőfi Sándor Gimn. tanára.  Részt vett a pápai 56-os eseményekben. A forradalom leverése után elhagyta az országot. Torontóban  telepedett le, s ott térképészként dolgozott. Öngyilkos lett.

            IROD.: Petőfi emlk. 1994. 62.

            F.: Dr. Csekő Tiborné ny. gimn. tanár szóbeli közlése (1996).

(T.Gy.)

 

GERGELY Ferenc (Körmöc-bánya, 1888 — Pápa, 1945): gyakorló iskolai tanító. 1928-45-ig ő volt a Pápai M. Kir. Áll. Tanítóképző Intézet egyik legtekintélyesebb egyénisége. Országosan használták a nyomtatásban közrebocsátott tanmeneteit, melyekkel elsősorban összevont tanulócsoportokban tanító vidéki kollégáin igyekezett segíteni. Széleskörű pedagógiai, didaktikai tudását mint szakfelügyelő szívesen adta át másoknak. 1945-ben a bombázás áldozata lett.  Fő művei: Sarudy-Gergely-Kaposy: Vezérkönyv a fogalmazáshoz. (Pápa, 1928); Gergely-Kaposy: Illusztrált természetrajzi vázlatok (Pápa, 1931); Beszéd és értelemgyakorlatok a III. osztályban (Pápa, 1931).

            IROD.: Huszár János: Nagy egyéniségek a pápai iskolák katedráin = Megyei Ped. Körkép 1989/34. sz. 48. • Tanítóképző ért. 1929/45.

(H.J. )

 

GONDOL Gábor (Balatonhenye, 1824 — ?, 1896 után): főiskolai tanár. Veszprém megyei lelkészcsaládban született, 1834-ben iratkozott be a pápai ref. főiskolára, elvégezte a gimnáziumot és a jogi tanfolyamot. 1846-ban ügyvédi oklevelet nyert, a Helytartótanácshoz került fogalmazónak. Ennek megszűnése után a Fejér megyei Baracskán, később Székesfehérvárott ügyvédi gyakorlatot folytatott. A pápai jogakadémia 1. tanszékén 1861-1869-ig adott elő; 1869 elején honvédelmi miniszteri titkárrá nevezték ki, s lemondott tanári állásáról.

            IROD.: Koll. évk. 1981. 166.

(T.Gy.)

 

GRÁTZER János (Dévény, 1880 — Pápa, 1966): ig.-tanító. Az érsekújvári róm. kat. tanítóképzőt elvégezve Szögszelőcén (Nyitra megye) dolgozott három évig. 1904-ben a pápai róm. kat. iskola ig.-tanítójának választották. Laptulajdonos és szerkesztő is volt.  1914-től a Pápa és Vidéke c. hetilapot szerkesztette, cikkei itt jelentek meg. Sírja: P., Kálvária t.

            IROD.: Róm. kat. ért. 1914/15. 87. • Veszprémmegyei fejek 1929.

(M.S.K.)

 

GYZDAWITH Péter: az 1530-as években az első ismert nevű pápai iskolamester, aki már Luther követője. Thurkowith Miklós budai kereskedő mostohatestvére volt. Egy Nádasdy Tamáshoz küldött 1535-ös levelében így írta alá nevét: "ludi magister et capellanus sed non papisticus", azaz "iskolamester és káplán, de nem pápista".

            IROD.: Koll. tört. 1931. 19. • Koll. tört. 1981. 13. • Kövy Zsolt (szerk.): A pápai Református Gyűjtemény. (Pápa, 1987) 13.

(M. Zs.)

 

GYENESE Gizella (Pápa, 1911 — Pápa, 1985): matematika-fizika sz. ált. isk. tanár. A tanítóképzőt 1931-ben a pápai Ranolder Intézetben végezte. Tanítói állást 1945-ben az intézet iskolájában kapott. 1951-54-ig  a bp.-i  Pedagógiai Főiskola hallgatója volt. 1954-ben kapott tanár oklevelet. 1956-58-ig Nagygyimóton, 1958-68-ig Pápán a Zalka Máté Ált. Isk.-ban tanított. Tanítványai több­ször nyertek matematikai tanulmá­nyi versenyeket. 1968-78-ig nyug­díjasként a Vámos Ilona Leány­koll.-ban volt nevelőtanár. S.: P., Kálvária t.

            F.: Zalka Máté Ált. Isk. irattára. • Gyenese Beáta tanítónő írásbeli közlése. (1995)

(F.E.)

 

GYÖRÖK Leó Tivadar (Lőcse, 1876 — Keszthely, 1945): föld­művesiskolai tanár, kertész. Tanulmányait a Kertészeti Tanintézetben, majd ösztöndíjjal Párizsban folytatta, ahol parktervezést, díszkertészetet és pomológiát ta­nult. Hazatérve földműves-iskolák kertészeteiben dolgozott. Pápán 1903-09-ig működött. 1913-tól a kassai Gazdasági Akadémia kertészeti előadója. Később a mosonmagyaróvári, majd 1919-től a deb­receni Gazdasági Akadémián ok­tatott. 1937-től nyugállományban.

            IROD.: Koll. ért. 1903/09. • MÉL I. 1967. 646.

(T.Gy.)

 

GYŐRY Elemér (Takácsi, 1891 — Bp. 1978): teológiai tanár, ref. püspök. A teológiát Pápán és Genfben végezte. Több helyen volt lelkész (Nagyigmánd, Hetény,  Komárom). 1926-ban teológiai magántanári képesítést szerzett, s a pápai főiskolán lett tanár. 1928-43-ig  — nyugalomba vonulásáig — Pápán lelkész. A dunántúli ref. egyházkerület 1935-ben lelkészi főjegyzővé, 1943-ban püspökké választotta. Számos írása jelent meg egyházi lapokban. Fő művei: Evangelizálás a ref. egyházban (Pápa, 1926); Bizonyságtevés (Pápa, 1928); A vasárnap megünneplésének akadályai (Pápa, 1935); Az Egyezmény előzményei In: Képes Kálvin kalendárium az 1978. évre (Bp. 1977)

        IROD.: Gy. E. = Ref. Egyház 1979/1. sz. 8-9.  • MÉL IV. kieg. 1994. 336. 

 (T.Gy.)

GYURÁTZ Ferenc (Alsóbük, 1841 — Pápa, 1925): ev. lelkipásztor, hittanár, püspök. A soproni líceumban érettségizett, teológiai tanulmányait Sopronban és Halléban végezte. Előbb a kő­vágóörsi algimn., majd a beledi ev. isk. hitoktató-lelkésze. 1878-95-ig lelkipásztor és hitoktató Pápán. Mint tapasztalt pedagógus fontosnak tartotta a tanítási óra ideális körülményeinek megteremtését (tanterem-kettéosztás, csoportbontás). 1895-ben a Dunántúli Ev. Egyházkerület püspökké választotta. Ezt a tisztséget haláláig betöltötte. Nevéhez fűződik a pápai templom, az isk. és a paplak építése, valamint a kőszegi Nőnevelő Intézet létrehozása. Egyházi tisztsége mellett széles körű társadalmi és irodalmi tevékenységet fejtett ki. Tagja volt a Pápai Áll. Tanítóképző Intézet Igazgatótanácsának és tiszteletbeli elnöke a Jókai Körnek. Kő-vágóörsön az egykori algimn. falán emléktábla, Pápán az ev. templom előtt álló mellszobor, valamint a nevét viselő utca, Kőszegen a róla elnevezet

t nőnevelő intézet őrzi emlékét. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: A sza­badkőművességről (Pápa, 1886); A hit oltára (Bp., 1887. II. kiad uo. 1894); Luther Márton  (Pápa, 1888); Kézi ágenda (uo., 1889. III. kiad. 1916); Gusztáv Adolf svéd király élete (uo., 1892); Lelkivezér (uo., 1894); Hősök ko­ra (uo., 1911)

            IROD.:  Hermann 1995. 39 • Németh Tibor Miklós: "A Krisztus arcát mintázó élet": Gy. F. püspök emlékezete (1841-1925) In.: Evangélikus naptár. Bp., 1991. • Payr Sándor: Gy. F. életrajza. Sopron, 1931. • Zoványi 1977. 235.

  (Sz.G.)

 

HADHÁZY Ilona, Nagy Lázárné (Kunszentmiklós, 1901 — Szentendre, 1980): szakközépisk. tanár. A középiskolát 1911-19-ig a bp.-i Veres Pálné Gimn.-ban, az Iparművészeti Főiskolát 1919-25-ig Bp.-en végezte. Középiskolai tanári oklevelét 1925-ben kapta. 1925-48-ig Pápa Város Nőiskolájában tanított művészettörténetet, textilanyag-ismeretet és kézimunkát. 1948-ban saját és tanítványai legszebb művészi munkáival részt vett a város nagysikerű centenáriumi kiállításán. 1948-49-ben a II. sz. Áll. Ált. Iskolában, 1949-57-ig az Áll. Tanítóképző gyakorlóiskolájában és a képzős osztályokban rajzot tanított. Nyugdíjazása után Szentendrén élt. Művei: iparművészeti alkotásai Pápán, Bp.-en és Szentendrén magángyűjtőknél ta­lálhatók.

            F.: Leánya, Réthey Prikkel Lajosné,  Nagy Judit írásbeli közlése. (1995). • Tanítványa, Hajnal Erzsébet  pá­pai lakos közlése. (1995)

(T.Gy.)

 

HAJDÚ Lajos (Debrecen,  1915 — Pápa,  1971): mezőgazdasági mérnök, növénytermesztés és üzemtan sz. szakközépiskolai ta­nár, technikumi ig. Mezőtúrról jött Pápára, 1958-71-ig volt a pápai Mezőgazdasági Technikum ig.-ja. Jelentős érdemei voltak az iskolafejlesztésben, a színvonalas technikusképzés megteremtésében. Az iskolát bővítette, épületeit korszerűsítette, fejlesztette az intézet tangazdaságát, bevezette a nyári egy hónapos gyakorlati képzést. Az isk.-ban korszerű  könyvtárat alakított ki. Munkatársaival együtt megszervezte a megye öt településén az isk. kihelyezett tagozatát. (Lázi, Lovászpatona, Nagyalá­sony, Zirc, Veszprém). S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Mezőg. tört. 1992. 63-77.

            F.:Batthyány Lajos Mezőg. és Keresk. Szakközépisk. levele.

(M.S.K.)

 

HAJNAL Ferenc (Pápa, 1891 — Pápa, 1949): róm. kat. kántortanító, népisk. ig. Tanítói oklevelét 1911-ben, a Pápai Áll. Tanítóképző Intézetben kapta. 1912-15-ig osztálytanító volt az ugodi róm. kat. elemi isk.-ban, majd 1915-28-ig a zámolyi népisk.-ban kántortanító. 1928-44-ig a pápai Szent István plébániatemplom kántora, 1944-48-ig a kat. elemi isk. ig.-ja. (Felügyelete alá tartozott még a Ranolder Intézet gyakorló iskolája, valamint a Török Bálint utcai és a Műtrágyagyári Elemi Nép­isk.) 1948-49-ben az I.sz. Áll. Ált. Isk. osztálytanítója. Pályáját hirtelen bekövetkezett halála szakította félbe. S.: P., Kálvária t.

            F.: Hajnal Erzsébet ny. pénzügyi előadó szóbeli közlése.

(T.Gy.)

 

HALASI István (Lábatlan, 1822 — Pápa, 1894): tanító, tankönyv-író. 1877-ben kapott kisdedóvói oklevelet. Ugyanebben az évben óvodát vezetett Budán. 1848-ban nemzetőr, a kormány hivatalos lapjának a "Közlöny"-nek a munkatársa. A szabadságharc leverése után  több helyen tanított. 1857-ben választották meg Pápán a ref. elemi isk. tanítójának. 1871-ben földrajztanár a "tanítóképezdei tanfolyamon." 1872-ben megjelent öt népiskolai tankönyve. 1886-ban a pápai ref. Tanítóképző Intézet gyakorlatvezető tanára. Tagja a Dunántúli Ref. Egyházkerület tan­terv-előkészítő bizottságának. Az 1888-ban megjelent tanterv egyik értelmi szerzője és aláírója. Ő szerkesztette Pápán az Egyházmegyei Népiskolai Közlöny c. lapot. Fő művei: Földrajz népiskolai tankönyvűl VI. oszt. számára (P­ápa, 1872); A keresztyén egyház történetének rövid vázlata (uo., 1883, 1888); Természettan... népiskolák V-ik és VI-ik oszt. számára (uo., 1875); Földrajz. (uo., 1884); Polgárjogok és kötelességek rövid ismertetése népiskolák V. VI. oszt. és az ismétlőiskolások számára (uo., 1889); Kis gazdaságtudomány (6. kiad. uo., 1891)

            IROD.: Balassa Benő: Kiváló gyakorló pedagógusok a XIX. században : H. I. pápai tanító = Megyei Ped. Körkép 1986/3. sz. 15. •  MÉL 1982. I. 660-661

(B.B. )

 

HALMOS László (Bakonysár­kány, 1931 — Bp., 1991): kémia-biológia sz. középisk. tanár, kollégiumi nevelő, gimn. ig. Tanulmányait Nagyváradon, Szentendrén és Bp.-en a Toldy Ferenc Gimn.-ban végezte. 1950-54-ig ál­lami ösztöndíjasként Kazanyban szerzett középiskolai tanári diplomát. 1954-57-ig a keszthelyi Vajda János Gimn., 1957-58-ig a nemesgulácsi ált. isk. tanára. 1958-61-ig a Türr Gimn. tanára, a Bocsor István Fiúkoll. nevelőtanára, óraadó a Petőfi Sándor Gimn.-ban. 1961-63-ig a várpalotai Thury György Gimn. ig.helyet­tese. 1963-ban családjával együtt Bp.-re költözött felesége szülői házába. 1963-74-ig Bp.-en középiskolai tanár, 1974-83-ig a bp.-i Szerb Antal Gimn. ig.-ja. 1983-90-ig a bp.-i XVI. ker. pedagógiai felügyelője, majd a Pedagógiai Kabinet vezetője. Közéleti ember volt (kerületi, fővárosi tanácstag, minisztériumi szakmai tanácsadó). 1991-ben súlyos betegségben hunyt el.

            F.: Felesége, Halmos Lászlóné Palkó Ilona középiskolai tanár írásbeli közlése. (1995)

(T.Gy.)

 

HANDL Margit (Marosvásár-hely, 1910 — Pápa, 1972): biológia-földrajz-kémia sz. középiskolai tanár. Nevelői pályáját 1935-ben kezdte. 1935-48-ig a pápai Ranolder Intézet tanára volt. Először a Jókai Áll. Ált. Isk.-ban, majd a Közgazdasági Technikumban, 1961-67-ig a Petőfi Sándor Gimn.-ban tanított. Órái mind didaktikai, mind tartalmi szempontból mintaszerűek voltak.1967-72 között a Vámos Ilona Leánykoll.-ban volt nevelőtanár. S.: P., Kálvária t.

            IROD.: Közg évk. 1989. 48. • Petőfi emlk. 1994. 63.

(G.S.-né)

 

HARRER Margit, Kiss Zoltánné, Kőháti Jenőné (Pápa, 1909 — Bp., 1969?): földrajz-ter­mészetrajz sz. középisk. tanár, is­kolaig. A tanítóképzőt 1929-ben a pápai Ranolder Intézetben végezte, 1934-ben földrajz-természet­rajz sz. tanári diplomát szerzett Szegeden. 1935-48-ig a pápai áll. leánypolgári isk. tanára, majd 1948-tól nyugdíjazásáig a II. sz. Áll. Ált. Leányisk. ig.-ja volt. S.: Kálvária t.

            IROD.: Áll. polg. isk. ért. 1935/48. • Ranolder ért. 1920/29.

(F. E.)

 

HARSÁNYI Sándor  (Rábake­cöl, 1915 — Tapolca, 1977): kö­zépisk. matematikatanár. Tanulmányait a rábakecöli róm. kat. népiskolában kezdte, a honvéd hadapród-iskolában folytatta, majd tisztiiskolát végzett. 1937-47-ig  katonai szolgálatot teljesített. 1947-től Pápán a róm. kat. elemi, ill. I. sz. isk.-ban, a Türr Gimn.-ban (1950-57),  Káptalanfán (1957-59), Sümegen (1959-62) és nyug­díjazásáig Pápán, a Jókai Mór Közgazd. Szakközépiskolában ta­nított (1962-75). Pápát büntetésből — az 1956-os forradalomban való résztvétele miatt — kellett 5 évre elhagynia. 1947-ben tanítói, 1958-ban matematika szakos kö­zépiskolai oklevelet szerzett az ELTE-n.  Ig.-ja volt a pápai Pedagógus Otthonnak (1956), évtizedeken át részt vett Pápa népművelésében színjátszóként, rendezőként és énekkari tagként. Rendezői képesítést is szerzett. 1949-ben a Pedagógus Szakszervezet helyi csoportja vezetésével nagy sikerrel adta elő Gogol: A revizor c. darabját. Az énekes darabokban is kitűnő alakítást nyújtott. S.: P., Kálvária t.

            IROD.: Közg. évk. 1988. 49. - Petőfi emlk. 1994. 21. • Pápai színjátszás 1988. 111. • Türr. évk. 1988. 153.

            F.: A Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola irattára (1994).

(T.Gy.)

 

HATVANI Lajos (Makó, 1876  Pápa, 1939): tanítóképző intézeti ének-zenetanár. Koessler Jánosnál tanult zeneszerzést. Sepsiszent­györgyön, a tanítóképzőben tanított. 1920-ban Erdélyből kiutasítva került Pápára, a M. Kir. Áll. Tanítóképző Intézethez zenetanárként. Érdeme, hogy a tanítójelöltek részére Pápán megszervezte a kántorképzést. 1927-től több kitűnő kántortanítót nevelt. Tizenhat évi pápai tanári pályája során szolgálatával három területen tűnt ki kortársai közül: éveken át nagyszerű orgonaképzést nyújtott a kántori pályára is készülő tanítójelölteknek; ő volt az egyetlen tanítóképző-intézeti tanár az országban, aki a huszas években már relatív szolmizációs módszerrel tanított; megalapította és vezette a Kárpát Dalkört, mellyel a városban, valamint a régióban figyelemre méltó eredményt ért el. S.: P., Alsóvárosi t. F művei: Prelu­diumok (Pápa, é. n.); Kárpát keringő (Bp., é.n.); Virágszirmok (Bp., é.n.); Ilonka keringő (Bp., é.n.)

            IROD.: Kalmár Márton: Adalékok Pápa zenekultúrájához. In.: Centenárium 1995. 50.

            F.: Volt tanítványa, Fonay Tibor magángyűjteménye. (Tapolca, 1994)

(T.Gy.)

 

HAVASI Luciusz Gottfrid (Győr, 1901 — Phalma, 1966): bencés szerzetes, latin-történelem sz. kö­zépiskolai tanár. 1946-48 között állt a pápai bencés gimn. élén. Az államosítás után a nagymányoki ált. isk.-ban tanított (1950-53). 1963-tól nyugállományban.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1946/48. • Berkó-Legányi 178.

(M. Zs.)

 

HEGEDŰS Márta, Kositzky Attiláné (Szeged, 1941 — Pápa, 1984): biológia-földrajz sz. kö­zépisk. tanár. Diplomáját 1965-ben a szegedi egyetemen szerezte. Munkahelyei: martfűi Cipőipari Szakközépisk. (1965-67), Szolnok, Pápakovácsi, Nemesszalók, Pápa, Bp. egy-egy ált. iskolája (1967-80). 1980-84-ig a pápai Zalka Máté Ált. Isk. tanára volt.

            F.: Zalka Máté Ált. Isk. irattára.

(T. K.-né)

 

HEISZLER József  (Nagykároly, 1819 — ? , 1901): ref. főiskolai teológiai tanár. A róm. kat. vallású ifjú piarista szerzetes lett. 1848-ig egy pesti gimn.-ban tanított. A forradalom évében beállt a hadseregbe és részt vett a Jellasics elleni hadjáratban. 1849-ben ref. vallásra tért át. 1849-51-ig ref. lelkész volt Pécselyen. 1851-ben meghívták a pápai Teológiai Akadémiára, ahol előbb ideiglenesen, majd véglegesen a  szentírásér­telmezés rendes tanárává választották. Fő szakterülete az egyháztörténet, a hébér exegézis és a régiségtan volt. 1854-től mocso­ládi, majd gyönki lelkész, 1860-tól a sárospataki ref. főiskola teológiatanára.  Fő művei: A keresztyén egyház története.(Sárospatak, 1864.); Exegetikai felolvasások Pál apostol Római levele felett.  (Sárospatak, 1866.)

            IROD.: Koll. tört. 1981. 243.

  (T.Gy.)

 

HEITLER Lászlóné LÁSD Er­délyi Ilona

 

HENCZE Béla (Lécfalva, 1900 — Pápa, 1972): magyar-francia sz. középisk. tanár. Iskoláit Sep­siszentgyörgyön végezte, Bp.-en tanári oklevelet szerzett, később Genfben francia irodalmat tanult. Szekszárdon, Budapest-Mátyás­földön, majd Désen tanított. 1945-72-ig Pápán élt. 1947-52-ig a ref. gimn. ig.-ja. 1952-től nyugdíjba vonulásáig a Türr István Gimn. tanára. Néhány évig megyei magyar szakos szakfelügyelő is volt. Szerkesztette a Pápai Kollégiumi Lapokat. Fő művei: Kazinczy és a francia felvilágosodás (doktori ért. Bp., 1928); Az ifjúsághoz = Pápai Kollégiumi Lapok 1948. március 15. 1.

            IROD.: Hermann 1995. 42. • Koll. ért. 1945/48. • Türr évk. 1988. 216.

(T.Gy.)

 

HERMANN Sarolta, Lampérth Sándorné (Pápa, 1899 — uo., 1978): tanítónő. 1917-ben került a pápai ref. elemi isk.-hoz. Az államosítás után az intézet jogutódjában, a Zalka Máté Ált. Isk.-ban folytatta tanítói munkáját. Innen ment nyugdíjba. Több évtizedes pályája során az első osztályosok tanítására specializálta magát. 

            F.: Zalka Máté Ált. Isk. irattára (1995)

(H. J.)

 

HÉRINTS Lajos (Farád, 1902  Tapolca, 1973): gazdász-tanár. 1941-62-ig tanított Pápán. Szakismeretét, tanítási rutinját jól kamatoztatta az 1950-es évek közepén induló felnőtt-oktatásban.  S.: tapolcai t.

            IROD.: Mezőg. tört. 1992. 75.

            F.: Mezőg.  irattára .

(M.S.K.)

 

HERZ Dávid (Adony, 1844 - Bp., 1931): középisk. rajztanár, ipariskolai ig., festőművész. 1860-tól a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd 1871-től fél évszázadon át Pápán rajzpedagógusként működött. 1895-1929-ig az Ipariskola ig.-ja. Jelentős érdemei voltak az 1911-ben megnyílt Anna téri ipariskola létrehozásában és működtetésében. Fő művei: Számos oltár- és arcképet (pl. Bocsor Istvánról), valamint díszletet és függönyt festett a pápai színház számára 1880-ban. Freskói, — melyek a régi zsidó sírkert ravatalozóját diszítették — elpusztultak. Az iparostanonc-iskola huszonöt éves története In: Tanonciskola ért. 1909. 5-13.

            IROD.: Láng Jehuda 1972. 85. • Művészeti Lexikon 1981. III.  376.

            F.: Szalai Antal: Adalékok a pápai autonóm ortodox izraelita egyházközség életéből (kézirat, Pápa, 1994)

(M. S. K.)

HILLER Annunciáta (?, 1865 — Pápa, 1946): irgalmasrendi nő­vér, magyar-történelem és kézimunka sz. középiskolai tanár. A Pázmány Péter Tudományegyetemet 1888-ban végezte el. Két évig Grazban tanított. 1910-16-ig az irgalmas nővérek  pápai, 1916-30-ig a bp.-i tanítóképzőjében volt intézeti tanár. 1930-39-ig ismét Pápán a Ranolder Intézetben tanított, majd haláláig ellátta a bentlakó növendékek felügyeletét. S.:P., Kálvária t.

            IROD.: Ranolder ért. 1909/11, 1915/16, 1930/39.

(F.E.)

 

HOFFMANN Anna Erzsébet (Bp., 1898 — uo., 1972): ir­galmasrendi nővér, mennyiségtan-természettan sz. középiskolai ta­nár. 1923-ban fejezte be tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1923-32-ig  az irgalmas rend bp.-i intézetében, majd 1932-35-ig a pápai Ranolder Intézet tanítónőképzőjében és polg. isk.-jában tanított. 1935-72-ig Bp.-en élt. S.:  Bp., Farkasréti t.

            IROD.: Ranolder ért. 1932/33.

(F.E.)

HORVÁTH Detre (Teodorik) Mihály (Győrszentmárton, 1893 - Phalma, 1962): bencés szerzetes, földrajz-történelem sz. tanár, bölcsészdoktor. 1918-28 között Sopronban, 1928-31 között Kőszegen, 1938-44 között Esztergomban, 1944-48 között Pápán gimn. tanár. 1948-tól Pápa-Kertvárosban lelkész, 1950-62-ig nyugállományban Győrben majd Phalmán. Műve: Pannonhalma útikalauz (Győr, 1961)

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1944/48. • Berkó-Legányi 164.

(M. Zs.)

 

HORVÁTH Endre (Szabás, 1889 — Bp., 1982): magyar-német sz. középiskolai tanár és tanítóképző intézeti tanár, ig., bölcsészdoktor. 10 éves korában cseregyerekként Petbaumban meg­tanult németül. A középiskolát a csurgói Ref. Gimn.-ban jeles ered­ménnyel végezte el. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként folytatta, s itt szerzett diplomát. Az első világháború előtt ösztöndíjas hallgató volt Berlinben és Párizsban a Sorbonne-on. Az első világháborút végigharcolta. 1919-ben kapott kinevezést a pápai Ref. Kollégiumba. Előbb gimn.-i tanár volt, majd az 1938-ban  tanítóképző intézeti tanári oklevelet szerzett. 1938-48-ig a Ref. Nőnevelő Intézet ig.-ja volt. A Koll. állami kezelésbe vétele után (1952) nyugdíjazásáig a Türr István Gimn.-ban szaktárgyait tanította.  1956-ban az isk. forradalmi bizottságának elnöke volt. 1958-től haláláig Bp.-en élt, ott is van eltemetve. Fő művei: A bakonyalji nyelvjárás (Nyelvészeti Füzetek 34., Bp., 1906); Bessenyei  György Társasága (Bp., 1941); P. Szathmáry Károly (Pápa, 1928)

            IROD.: Koll. ért. 1938/52. • Türr. évk. 1988. 153.

(T.Gy.)

 

HORVÁTH István (Győr, 1877 — Pápa, 1944): tanítóképző intézeti tanár, a pápai Róm. Kat. Polg. Fiúisk. ig.-ja. Oklevelét a győri kat. tanítóképzőben szerezte, majd 5 évig tanítóskodott. 1912-ben felvették az Apponyi Koll.-ba, ahol polg. isk.-i tanári képesítést nyert. Közben Kőszegen, Törökbecsén és Zólyomban tanított. 1916-19-ig a zilahi áll. tanítóképző tanára volt. 1919-ben kitoloncolták Romániából, egy évig az esztergomi érseki, 1920-24-ig a pápai áll. tanítóképzőben tanított. 1924-ben magánpolgári isk.-t nyitott Pápán,  melyet még abban az évben átvett a kat. egyházközség. (Ebbe olvadt bele az izr. polg. isk.) Ig.-ként felvirágoztatta iskoláját. 1937-44-ig ny. Pápán, a város légoltalmi ügyeit intézte.

            IROD.: Csekő Árpád: H. I. (nekrológ) In: Tanítóképző ért. 1944. 5.

(T.Gy.)

 

HORVÁTH Lajos (Letenye, 1902 — Pápa, 1990): tanító, ált. isk.-i orosz sz. tanár. Középiskolai tanulmányait Varasdon, Nagykanizsán és Pápán végezte. Tanítói oklevelét a pápai M. Kir. Áll. Tanítóképző Intézetben szerezte. 1921-24-ig a pápai Róm. Kat. Elemi Népiskolában tanított. 1924-29-ig a Pest megyei Nyáregyházán, majd Csabdi községben dolgozott. 1936-45-ig az Országos Gyermekvédő Liga farkasgyepűi intézetének ig.-ja volt. Két évi hadifogság után (1945-46) Pápára került. Itt számos ált. isk.-ban tanított. Munka mellett 1953-ban Pécsett, a Pedagógiai Főiskola l. tagozatán orosz nyelvből ált. iskolai tanári képesítést szerzett. A II.sz. Ált. Isk.-ban részt vett az intézet színjátszó körének munkájában. Tanári pályáját 1963-ban a Hámán Kató Ált. Isk.-ban fejezte be.  S.: P., Kálvária t.

            IROD.: Pápai színjátszás 1988. 59.

            F.: A II. sz. Ált. Isk. irattára. - Leánya, Vörösházi Péterné Horváth Ágnes gimn. tanár közlése. (1996)

(T.Gy.)

 

HORVÁTH Lajosné LÁSD Neu­berger Irén

 

Horváth Lajosné LÁSD Szalai Mária

 

HORVÁTH Matild, Vér Gyuláné (?, ? — Pápa, 1991): tanítónő. Tanítói oklevelét a pápai Ranolder Intézetben 1925-ben kapta. 1951-68-ig, nyugdíjazásáig a pápai Gyógypedagógiai Ált. Isk.-ban tanított.

            F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok. • Vörösházi Péterné Hor­váth Ágnes gimn. tanár  közlése (1996)

(T.Gy.)

 

HORVÁTH Timót József (Zala­egerszeg, 1788 — uo., 1844): ben­cés szerzetes, középiskolai tanár. Tanított a rend esztergomi, soproni és komáromi gimn.-aiban. 1828-32-ig házfőnök és ig. Pápán. Fő művei: In laudem celcissimi I. R. I. principis Pauli Esterházy de Galántha Regni Hungariae quon­dam palatini (Sopron, 1819); Ode honoribus illustr. et reverend. domini Thomae Kovats archiab­batis oblata a Reg. Minora Gym­nasio Papensi occasione so­lemnis installationis (Győr, 1830).

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1941/42. • Berkó-Legányi 31.

(T.Gy.)

 

HÖCKER Ábel Alajos (Po-zsony, 1801 — Pápa, 1848): bencés szerzetes, középiskolai tanár. 1827-31-ig gimn. tanár Pozsonyban, 1831-32-ig teológiai tanár Phalmán, 1841-48-ig házfőnök és ig. Pápán.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1941/42. • Berkó-Legányi 58.

(T.Gy.)

 

HUSZÁR Ilona, Ürmös Lászlóné (Kispest, 1920 — Bp., 1984): polg. isk. magyar-történelem sz. tanár. Tanítónői oklevelét 1940-ben Pápán a Ranolder Intézetben szerezte. Az 1942/43-as tanévben Dékánfalván tanított. 1943-ban beiratkozott a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára. Tanulmányait Bp.-en 1948-ban fejezte be,  képesítését 1948-ban kapta. 1945-48-ig a pápai Ra­nolder Intézetben, 1948-52-ig a IV. sz. Ált. Isk.-ban tanított. 1952-77-ig (nyugdíjba vonulásáig) a Zalka Máté Ált. Isk. tanára volt. 1959-ben, illetve 1969-ben a Zeneművészek Szövetségétől a Pedagógus Énekkarban nyújtott sze­repléséért a Magyar Zenekultúra Szolgálatában Emlékérem bronz, majd ezüst fokozatát kapta.

            IROD.: Büki Ferencné: Búcsúzó  pedagógusok Pápán =  Napló 1977. júl. 29. 4.

            F.:  Önéletrajz. (1980)

(T.Gy.)

 

IHÁSZ Endre (Vanyola, 1914 — Pápa, 1980): tanító. Oklevelét 1934-ben a soproni Ev. Tanítóképző Intézetben szerezte. 1935-38-ig a tapolcafői, 1938-39-ig a vanyolai ev. elemi népisk.-ban kántortanító. 1939-63-ig a hántai elemi, illetőleg ált. isk. nevelője. A II. világháború idején 1943-45-ig frontszolgálatot teljesített a keleti arcvonalon. 1963-1974-ig, nyugdíjazásáig, a pápai Zalka Má­té Ált. Isk. nevelője.

            F.:  A Zalka Máté Általános Iskola irattára. (1995)

(T.K.-né)

 

ISTENES ISCSEREKOV András (Vothinszkijzavod [Orosz-ország], 1915 — Mezőlak, 1947): középiskolai rajztanár, festőművész. Pápán a Ref. Gimn. diákja 1928-36-ig. Az 1936-42 közötti években a bp.-i képzőművészeti főiskolán Aba Novák Vilmos, Szőnyi István, Varga Nándor Lajos és más mesterek tanítványa. Pápára visszatérve 1943 szeptemberétől ábrázoló geometriát tanított a Ref. Gimnáziumban. Festői pályája sikeresen indult, főiskolásként pályázatokat nyert, a győri Képző- és Iparművészeti Társulat, a bp.-i Műbarát és a Nemzeti Sza­lon kiállításain valamint pápai tár­latokon szerepeltek képei, közülük több közgyűjtemény, hivatal és műgyűjtő vásárolt. Munkái emlékkiállításon Pápán 1967-ben és 1996-ban voltak láthatók. Körülményeinek és egészségi állapotának romlása érzé­keny idegrendszerét súlyosan meg­viselte. Helyzetéből kiutat nem látva Mezőlak közelében a vonat elé vetette magát.

            IROD.: Heitler László: Istenes Iscserekov András = Művészet, 1967.okt. 17. •  Koll. tört. 1981. 400.

(H.L.)

 

IVÁNYOS Józsefné LÁSD Kal­már Alojzia

 

JÁGER Gabriella, Bíró Károlyné (Csót, 1927 — Pápa, 1974): tanítónő. Tanulmányait a pápai Ranolder  Intézet tanítóképzőjében végezte. Nevelői pályáját Pá­pán kezdte, munkahelyei: 1951-55-ig a III. sz. Ált. Isk., 1955-68-ig a kertvárosi, 1968-74-ig a II. sz. Ált. Isk. Tanítói képesítéssel egyaránt oktatott az alsó- és felső­tagozatban is. Az utóbbiban hosszabb időn át testnevelést tanított. S.: P., Alsóvárosi t.

            F.: A hozzátartozók tulajdonában lévő dokumentumok.

(T. Gy.)

 

JANKÓ Félix Gáspár (Duna-szerdahely, 1790 — Celldömölk, 1867): bencés szerzetes, középiskolai tanár. Tanított a rend soproni, komáromi és esztergomi gimnáziumaiban. 1832-36-ig házfőnök és ig. Pápán, majd Phalmán és Celldömölkön rendi lelkész.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1942. • Berkó-Legányi 1986. 41.

(T.Gy.)

 

JANKÓ László (Győr-Révfalu, 1875 — Győr, 1954): régész, tanítóképző-intézeti tanár. Iskoláit Győrben és a Budai Tanítóképezdében végezte. 1897-ben kezdte pedagógiai pályáját Znióváralján (Turóc vm.) az áll. tanítóképzőben. 1899-ben került Pápára, az ugyancsak áll. tanítóképzőbe. Itt 1903-ig a m. nyelv és irodalom, a történelem és a zene tanára, de tanított földrajzot és alkotmánytant is. 1904-től két évet Léván töltött, majd 1906-21-ig ismét a pápai képzőben tanított. 1921-24-ben Győrben, 1924-28 között pe­dig újra Pápán oktatott. 1928-tól 1934-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a győri tanítóképző tanára volt. Helyi lapokban számos népszerűsítő publikációja jelent meg. Fő művei: Késő bronzkori urnasírokról Zirc vidékén = ArchÉrt 1911.; Néhány szó Pápa város környékének ősi múltjáról =PH 1912. április 6.; Néhány archeológiai adat Pápa város környékéről = ArchÉrt 1913. 60-70.; Pápai sírmező a régebbi középkorból = Pápa és Vidéke 1921. augusztus 23.; A kisdiósi Petronius-sírkő = ArchÉrt 1928. 207-210.; A pápai avar sírleletek = ArchÉrt 1930. 124-142.

            IROD.: Lapok Pápa történetéből (szerk. Hermann István) 2. szám. (1997) • Mithay Sándor: Emlékezés J. L.-ra 1875-1954. = VMMK 11. (1972) 5-8.

(M. Zs.)

 

JANKOVITS Kálmánné LÁSD Major Etelka

 

JÁDY József (Sárkeresztúr, ?— ?, 1897): latin-görög sz. középiskolai tanár. 1839-től kezdve gimnáziumi és jogi tanulmányokat végzett Pápán. 1849-51-ig Pesten nevelősködött, egyúttal joggyakornok is volt. 4 évtizeden át tanított a pápai Ref. Gimn.-ban elsősorban latint,  görög nyelvet és irodalmat. 1853-56-ig magánúton elvégezte a teológiát, 1857-ben lelkészi oklevelet szerzett. A főiskola tanítóképző intézetében annak megalapításától  fogva különféle tárgyakat (gazdaságtan, német nyelv, magyar irodalom) tanított 1891-ig. Fő művei: Tankönyvek: Ékesszólás. (Pápa, 1876. II. kiadás, 1883); A méterrendszer is­mertetése. (Bp., 1875); Értekezés: Az okszerű gazdaságtan rövid vázlata. ( Pápa, 1881

            IROD.: Koll. tört. 1981. 255.

 (T.Gy.)

 

JÁMBOR  Mike Miklós (Sátor-aljaújhely, 1909 — Phalma, 1992): bencés szerzetes, magyar-francia sz. középiskolai tanár, bölcsészdoktor. Gimn. tanárként szolgált Pápán (1933-35), Győrben (1935-36, 1937-42), házfőnök és ig. volt Esztergomban 1942-44-ben, főiskolai tanár Phalmán 1944-85 között. Pápán az Iparos Dalkör és a Városi Közművelődési Egyesület karnagya volt. Fő művei: Prohászka Ottokár természetszemlélete (Phalma, 1932); A leventeképzés érdekében (uo, 1942)

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1933/35. • Berkó-Legányi 194. • Egy bencés tanár halálára = Kisalföld 1992. ápr. 28. • Gaál 57-58. •  Gulyás (új sorozat) XV. 558. • ItK 1934. (Kozocsa)

(M. Zs.)

 

JÁMPA Oktáviánné LÁSD Csizmadia Klára

 

JÁNDI Bernardin György (Darázsi [Nyitra m.], 1863 — Phalma, 1952): bencés szerzetes, latin-német sz. tanár. Phalmi főisk. tanár (1888-1906) majd gimn. ig. és házfőnök Pápán (1906-10). 1910-18-ig perjel, 1918-20-ban kormányzóperjel Phalmán,1920-50-ig celldömölki apát. (S. ugyanitt a bencés templom kriptájában). Fő művei: Istentiszteleti szertartások a pannonhalmi növendékpapok számára (Győr, 1899); Don Luis Coloma elbeszélései (ford. spanyolból. Bp., 1902. Családi Regénytár 16/7.); Mo­rawski, Marian: Esték a genfi tó partján (ford. lengyelből. Bp., 1904); Coloma, Luis: Spanyol képek (ford. spanyolból. Bp., 1906. Családi Regénytár  48.); Coloma, Luis: Juan Miseria (regény, ford. spanyolból. Bp., 1928); Coloma, Luis: Boy (ford. Gergely Jolán. Bev. J. B. Gy., Bp., 1925)

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1906/10. • Berkó-Legányi 122. • EPhK. 1903. (Hellebrant). • Gulyás (új sorozat) XV. 598. •  PRT VI/B.

(M. Zs.)

 

JÁSZAI József (Rábatamási [Sop­ron vm.], 1898 —  Balatonfüred, 1989): polg. isk. magyar-tör­ténelem sz. tanár, ált. isk. ig., múzeumalapító.  Kántortanító csa­lád gyermeke volt. Tanítói oklevelét a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben szerezte.  Polg. isk.-i tanári oklevelét Bp.-en a tanítóképző intézetben kapta. Diplomája megszerzése után Pápán a róm. kat. polg. fiúisk.-ban évtizedeken át tanított. 1945 után a Kertvárosi Ált. Isk. ig.-ja lett, s innen ment nyugdíjba.  Itt honismereti szakkört szervezett. A gyermekek szüleik segítségével — elkezdték Pápán és környékén a helytörténeti néprajzi jellegű muzeális tárgyak gyűjtését, mely végül is alapja lett a Helytörténeti Múzeumnak. Fiatal tanítóként legényegyletet vezetett, cserkészparancsnok volt. Énekkart vezetett s számos diákot tanított meg különböző hangszereken játszani. Dolgozott a szövetkezeti mozgalomban, 1960-70-es években tagja volt a Szövetkezeti Tanács Országos Elnökségének is. Egyik alapítója volt a pápai Pedagógus Színjátszó Csoportnak.  Nagy sikerrel szerepelt - többek között Gogol: Revizor, Kaszó Elek: Füredi komédiások (1960), és Jókai: A kőszívű ember fiai (1954), című előadásában.   Fő művei: A Hanság (Veszprém, 1941.); Rábatamási község múltja és jelene. (Sopron, 1942); Pápa, a katolikus város. (Veszprém, 1942); Csaplár János = Megyei Ped. Híradó, 1971/6. sz. 18-21.; Kisfilmek Pápáról és környékéről (1930-1945).

            IROD.: Bibliográfia 1975. 78. • Deák 1942. 201. • M. Könyvészet 1921-1944. V. 343, 743. • Róm. kat. ért. (Pápa) 1925/48.

            F.:  Leánya, Jászai Judit nyugdíjas középiskolai tanár, (Balaton­füred) írásbeli visszaemlékezése (1996). •  Tóth Kálmán, a  Kertvárosi Ált. Isk. ny. ig.-ja visszaemlékezése (1996)

(T.K-né.)

 

JELENFFY Magdolna, Karlo-vitz Lászlóné (?, 1912 —  Bp., 1974): középisk. testnevelőtanár. 1934-ben Bp.-en a Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát. 1936-42-ig a pápai Ranolder Intézet tanítóképzőjében és líceumában tanított. Az 1951/52. tanévben a Zrínyi Ilona Áll. Ált. Leánygimn.-ban tanított. Pápáról Bp.-re került és nyugdíjazásáig ott dolgozott. S.: Kálvária t., Kar-lovitz - sírbolt.

            IROD.: Petőfi emlk. 1994. 26., 63. • Ranolder ért. (Pápa) 1938/42.

(F. E.)

 

JILEK Ferenc (Rákosd [Auszt­ria], 1869 — Pápa, 1946): tanító, a Ref. Elemi Népisk. ig.-ja. (Rab Zsuzsa pápai születésű költőnő anyai nagyapja). Tanulmányait Fel­sőlövőn végezte. Itt kapott 1888-ban tanítói oklevelet. Egy éves magyarsóki (Nyitra vm.) működése után a pápai ref. egyház iskolájához került. 1889-94-ig osztálytanítóként, majd nyugdíjazásáig ig.- ta­nítóként dolgozott. Számos tisztséget töltött be Veszprém megyében, a Dunántúli Ref. Egyházkerületben és Pápa városában. Ő volt a pápai Hitelszövetkezet kezdeményezője, majd létrejötte után elnöke. Meghatározó szerepe volt a ref. templom építésének szervezésében is. 

            IROD.: Hermann 1995. 48. • Kapossy 1905. 241-245. • Veszprém me­gyei fejek 1929.

            F.: Unokája,  dr. Rab István  írás­beli közlése. (1995)

(T.Gy.)

 

JUHÁSZ Imre (?, ? — Bp., 1936): mennyiségtan-fizika sz. ta­nítóképző-intézeti tanár. 1899-1931-ig tanított a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben. A tantestület egyik legmarkánsabb egyénisége volt. 32 éves működése alatt 946 elemi iskolai tanító képzésében vett részt. Évtizedeken át irányította az Ifjusági Segítőegyesületet, mely sok szegény diáknak tette lehetővé a továbbtanulást. Négy évi munkával összegyűjtötte az I. világháborúban elhunyt egykori növendékek adatait, s 1925-ben az isk. falán emléktáblán örökítette meg nevüket. (Az emléktáblát az orosz katonák 1945-ben összetörték.) Többszáz értékes darabból álló éremgyűjteményét az intézetnek adományozta. 1931-36 között Pápán élt nyugállományban. Hosz­szú betegség után Bp.-en hunyt el.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1931. 3., 1936. 75.

(T.Gy.)

 

KÁDÁR Magdolna, Csonka Gyu­láné (Újfehértó, 1909 — Bp. 1996): gyakorlóisk. tanítónő, ált. isk. ig. h. Apai ágon ősei 1778-től 1951-ig Kőtelek (Szolnok m.) település tanítói voltak. Oklevelét a kis­várdai tanítóképzőben 1929-ben kapta. 1929-40-ig Újfehértón ta­nított áll. népisk.-ban. 1932-ben feleségül ment a vele egy tantestületben tanító Csonka Gyulához. 1940-41-ig férjével együtt a Magyarországhoz visszakerült mun­kácsi tanítóképzőben dolgoztak. 1941-ben férjét behívták katonának, őt pedig saját kérésére  Pápára helyezték. 1941-59-ig a pápai Áll. Tanítóképző Intézet gyakorló isk.-jának nevelője, majd vezetője. 1959-68-ig a Killián György Ált. Isk. ig. helyettese. 1989 óta Budapesten élt. Pedagógiai munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: Kiváló Tanár (1956), Munka Ér­demrend Ezüst fokozata (1965), arany (1979), gyémánt (1989) és vas oklevél (1994).

            IROD.: Tanítóképző ért. 1947.4. 

            F.: Leánya, Györgyi Ferencné Csonka Magdolna gimn. ig. helyettes (Bp. Szilágyi Erzsébet Gimn.) írásbeli közlése.

(T.Gy.)

 

KAJÁRI István (16. század első felében): tanító. A pápai plébános joghatósága alatt működő városi iskola pedagógusa 1508-ban. (Ek­kor kelt levelében arról értesíti egyik barátját, hogy a városban és vidékén kitört a pestitjárvány, és a tanulók "szanaszét mentek.")

            IROD.: Békefi Remig: A káptalani iskolák története Magyarországon. (Bp., 1910). 508, 512, 513.

(M.S.K.)

 

KÁLLAY Ödön (?, 1866 — Pá­pa, 1939): nyugalmazott földmí­ves-iskolai ig. Négy évtizedig mű­ködött a mezőgazdasági szakoktatás területén (hosszú ideig Békéscsabán). A pápai földmívesisko­lának 1923-25 között volt ig.-ja, innen vonult nyugdíjba. Tevékenységéért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével és gazdasági fő­tanácsosi címmel tüntették ki. S.: P., Kálvária t.

            IROD.: PH 1939.

(M. Zs.)

 

KALMÁR Alojzia, Iványos Jó­zsefné (Zsolna, 1915 — Pápa, 1992): gyakorló isk.-i tanítónő. Oklevelét a pápai ref. tanítóképzőben szerezte 1935-ben. Tanított Vindornyalakon (Zala vm.), Ger­nyeszegen (Maros-Torda vm.) és Pápán az áll. tanítóképző gyakorló isk.-jában. 1959-70-ig a Killián György Ált. Isk. nevelője volt.

            F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok.

(T. K.-né)

 

KALMÁR Anna, Kégl Andorné (Nagykikinda, 1903 —  Pápa, 1976): középisk. rajztanár, festőművész. Szabadkán érettségizett 1921-ben. Három évig a müncheni, 1925-től a bp.-i képzőművészeti akadémián tanult, ahol 1929-ben rajztanári képesítést szerzett. 1929-33-ig a Goldberger Gyárban textiltervező, majd Bp.-en, 1939-től Debrecenben, 1941-től Sátor­aljaújhelyen önálló festő. 1949-52-ig ugyanott, 1952-54-ig Ba­konyjákón, 1954-65-ig a pápai I. sz. Ált. Isk.-ban tanított. Németül és franciául magas szinten beszélt, orosz nyelvből 1951-ben szerzett szaktanári képesítést. Tagja volt a debreceni Ady Társaságnak és a Képzőművészek Szabad Szakszervezetének. Képeivel gyakran szerepelt kiállításokon. S.: P., Kál­vária t. Fő művei: Tulipán (víz­festmény, 1932); Öregember (szépia, 1935); Nő az ablak előtt (vízfestmény, 1947); Kislány (tus­rajz, 1947); Legény az ablakban (akvarell, 1958); Balatoni táj (ak­varell, 1960). A M. Nemzeti Galéria megvásárolta Virágcsendélet c. akvarelljét (1972).

            IROD.: Heitler László: Kéglné K. A. emlékkiállítása Pápán = Napló, 1994. nov. 20. • Hermann 1995. 37. • Lossonczy Tamás: Kéglné K. A. emlékkiállítása a Pápai Helytörténeti Múzeumban.. Pápa, 1977. 1-3.

(H. L.)

 

KALMÁR Antal (Nóráp, 1904 — Pápa, 1976): szakközépiskolai tanár. Tanulmányait a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián és a bp.-i agráregyetem tanárképző ka­rán végezte. 1951-61-ig a pápai mezőgazdasági technikum tanára. Sírja: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Mezőg. tört. 1992. 72.

            F.: Batthyány Lajos Mezőg. és Kereskedelmi Szakközépisk. irattára.

(T.Gy.)

 

KALMÁR Gusztáv József (Já­nosháza, 1892 — Pápa, 1949): bencés szerzetes, történelem-föld­rajz sz. tanár, bölcsészdoktor. 1918-22-ig gimn. tanár Győrben, 1939-48-ig Pápán. Phalmi főiskolai tanár 1926-30 között. Lelkészként is több ízben szolgált (Tár­kány, Csanakfalu, Zalavár, Veszp­rémvarsány). 1930-ban a M. Földrajzi Társaság tagja. Fő művei: Mo. föld- és néprajza a leány­gimn. 1. oszt. számára. (Bodnár Lajossal Bp., 1938); Általános földrajz a gimn. és a leánygimn. 3. oszt. számára (Bodnár Lajossal uo., 1939); A világrészek föld- és néprajza a gimn. és leánygimn. 2. oszt. számára (uo.,1939); Földrajz a kat. polg. fiúisk. 4. oszt. számára (Varga Sebestyánnel uo., 1945); A kárpáti medence és Mo. földrajza a kat. ált. isk.  5. oszt. számára (uo., 1947). Publikációi jelentek meg a pápai bencés gimn. értesítőjében, a Pápa és Vidékében, a Phalmi Szlében és a Kat. Szlében.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1941. • Berkó-Legányi 164. • Gaál 58-60. • M. könyvészet 1939/47.

(M. Zs.)

 

KALMÁR Mihály (Nagy-kikin­da, 1907 — Bp., ?): hegedűtanár, zeneiskolai ig.. Oklevelét a bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte 1936-ban. Feleségével, Bocsánczy Erzsébet  zongoratanárnővel  együtt  1936-ban  kerültek Pápára, s 1957-ben mentek  vissza Bp.-re. Ezidő alatt a Városi Zeneisk. ig.-ja volt. 1957-től Bp-en az egyik zeneiskolában tanított.  A Kalmár házaspár zenei működése igen jelentős volt a város életében, mert  megszervezték a Zeneiskolát, ahol már rendszeres tantervi képzés folyt.

            IROD.:  Centenárium 1993. • M. Zenei Almanach 1944.

            F.: A Zeneiskola iktatott iratai 101/1951; 1/1957. Sz.n. 1948.tanév végi jelentés 1957.

(T.Gy.)

 

KAPOSSY Lucián (Lovas-be­rény, 1849 — Pápa, 1927): magyar-filozófia sz. középisk. tanár, bölcsészdoktor, a Jókai Kör főtitkára. Eredetileg bencés szerzetesként kezdte tanári pályáját, majd a rendből kilépve megnősült, s ezután lett a Ref. Koll. gimnáziumának tanára. A tanítás mellett városi közművelődési színdarabrendező) és helytörténeti tevékenysége is nagyon jelentős. Ő szerkesztette a város monográfiáját. Művét 1988-ban a Jókai Mór Városi Könyvtár és a Jókai Kör reprint kiadásban újra megjelentette. S.: P., Alsóvárosi t. Műve: Pápa város egyetemes leírása.(szerk. Pápa, 1905). Szerkesztette a Jókai Kör első 11 évkönyvét.

            IROD.: Hermann 1995. 42. • Jókai Kör emlk. 1993. 186. • Koll. tört. 1981. 201. • Pápai Független Újság 1894. febr. 18. 3. • PH 1927. október 15. (nek­rológ)

(T.Gy.)

 

KAPUY Vitál Károly (Toron- tálalmás, 1913 — Phalma, 1995): bencés szerzetes, magyar-német sz. középiskolai tanár. Pápán 1938-45-ig tanított, közben (1939-40) házgondnok is volt. 1945-48-ban Esztergomban, 1957-73-ig Phalmán gimn. tanár, itt később ig. 1975-85 között a Katolikus Iskolai Főhatóság főig.-ja, majd Phalmán nyugdíjas.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1936/48. • Berkó-Legányi 201.

(M. Zs.)

 

KARLOVITZ Lászlóné LÁSD Jelenffy Magdolna

 

KARTAL Béla (Pápa, 1903 — Pápa, 1961): szakközépisk. tanár, jogászdoktor. Apja Kraft József tanár, tanítóképző-intézeti ig. A pápai bencés gimn. diákja volt, 1920-ban érettségizett. Gazdasági oklevelet 1925-ben a debreceni  M. Kir. Gazdasági Akadémián kapott. 1937-ben szerzett  jogi doktorátust Pécsett .Tanulmányait itt, és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1937-ben nevét Kraft-ról Kartal-ra magyarosította. 1943-44-ig a hatvani Áll. Növénynemesítő Intézet ig.-ja volt. 1945-54-ig több helyen dolgozott (Jászberény, Ács, Szombathely). 1951-61-ig  a pápai Mezőgazdasági Technikum ig.he­lyettese volt. S.:  P., Alsóvárosi t.

            F.: Batthyány Lajos Mezőg. és Élelmiszeripari Szakközépisk. irattára. (1995) dr.  Kartal Béla  főorvos  (Veszp­rém) írásbeli  közlése.

(T.Gy.)

 

KELEMEN Krizosztom Ferenc (Hahót [Zala m.], 1884 — Pitts­burg [USA], 1950): bencés szerzetestanár, phalmi főapát. 1910-16 között Pápán, 1926-28 között Bp.-en tanított, közben lelkész volt Nyalkán (1916-26). Házfőnök és a gimn. ig.-ja Győrben 1928-29-ben. 1933-50-ig phalmi főapát, 1947-től Brazíliában és az USA-ban élt. A nyilas uralom idején saját lakását is megosztotta az apátságban bújtatott zsidó menekültekkel. Személyes utasítására számos üldözöttet mentettek meg Phalmán. Publikációi a Pápa és Vidékében (1915), a pápai bencés gimn. értesítőiben (1915-16) és a Vigiliában (1946) jelentek meg.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1910/16. • Berkó-Legányi 152. • Napló 1996. nov. 5. 6. p. • PRT VI/B. • Várszegi Asztrik: K. K. phalmi főapát. Phalma, 1990. • Vezényi i.m. • Új Idők Lexikona XV.

(M. Zs.)

 

KERECSÉNYI Dezső (Szent-gotthárd, 1898 — Péterhegy, 1945): középiskolai, egyetemi tanár, irodalomtörténész, a MTA tagja (1942). Egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként végezte. 1922-28-ig Pápán a Ref. Kollégiumban, 1928-tól a bp.-i evangélikus, 1938-tól gyakorló-gimn.-ban tanár. 1943-tól a debreceni egyetemen az irodalomtörténet professzora. Több modern tankönyvet és a középiskolai irodalomtanítással foglalkozó tanulmányt írt, a szövegelemző irodalomtanítás egyik kezdeményezője volt. Műve: Elvi  kérdések a régi magyar irodalomban (Bp., 1923) 

            IROD.: Keresztury Dezső:  Ma­gyar mártír írók antológiája. 1947. • Koll. ért. 1923/28. • MÉL 1981. I. 901-902.

(T.Gy.)

 

KEREKES (Frühauf) István (Mo­sonszolnok, 1903 — Pápa, 1992): szakközépisk. tanár, ig. h., jogászdoktor. 1922-ben Győrben érettségizett, a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karán ügyvédi diplomát szerzett, majd Mezőgazdasági Akadémiát végzett. Először a debreceni, később a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián tanított. A II. világháború befejezése Németországban érte. 1945-ben visszajött Óvárra. 1946-ban Pápára ke­rült, s a Közgazdasági Technikumban kapott tanári állást. 1946-60-ig, nyugdíjazásáig itt tanított. Nyugdíjasként is Pápán élt. S.: P., Alsóvárosi t. 

            IROD.: Közgazd. évk. 1989.49.

            F.:  id. Rátz Ottó ny. mezőgazdasági mérnök szóbeli közlése. (1995)

(T.Gy.)

 

KERÉNYI Olaf Lajos (Kapuvár, 1912 — Sao Paulo [Brazília], 1977): bencés szerzetes, magyar-latin sz. középiskolai tanár. 1937-38-ban gyakorló iskolai tanár Bp-en, 1938-46-ig gimn. tanár Pápán (1940-től házgondnok majd tábori lelkész). 1946-47-ben ismét Bp.-en tanított. 1947-től Sao Pauloban élt, 1963-77 között a brazíliai magyarok főlelkésze volt. Fő mű­vei: A m. irodalmi népiesség úttörői (Phal­ma, 1939); Egy irodalmi vita a XVIII. század végéről = Dtúli Szle 1941. Publikált a Pápa és Vidékében, valamint értekezéseket írt a bencés gimn. értesítőibe.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1938/46. • Berkó-Legányi 200. • P. Tóth Veremund: Magyar bencések 50 éve Brazíliában. (Sao Paulo, 1981.)

(M. Zs.)

 

KERKÁPOLY Károly (Szent-gál, 1824 — Bp. 1891): jogakadémiai tanár, politikus, közgazdász, miniszter, az MTA tagja (1859). Tanulmányait a pápai Kollégiumban és a pesti egyetemen végezte. 1846-ban ügyvéd lett. 1847-től a Pápán a bölcselet tanára. 1848-ban belépett a nemzetőrségbe, de a harcokban betegsége miatt nem vett részt. Az abszolutizmus idején Pápán csak a tanításnak és a tudománynak élt. Bölcseleti munkái Hegel közgazdasági tanulmányai, Smith és Ricardo hatását mutatják. 1865-ben Deák-párti programmal országgyűlési képviselő, majd honvédelmi államtitkár, 1870-73-ig pénzügyminiszter. 1878-ban lemondott képviselői mandátumáról és a magánéletbe vonult vissza. Ifjú korától kezdve szoros barátság fűzte Deák Ferenchez. Élete utolsó éveiben őt választották meg a Dtúli Ref. Egyházkerület főgondnokának. Irányította a pápai Ref. Főiskola új épületének (a ké­sőbbi Nátus) tervezését és kivite­lezését. Családja nem lévén, vagyonát egy árva gyermekek céljait szolgáló alapítványra hagyta. Gaz­dag könyvgyűjteményét felesége a Dunántúli Ref. Egyházkerület könyv­tárnak ajándékozta. Fő művei: Világtörténet (I. Pápa,1859); Protestáns egyházalkotmány (Pá­pa, 1860); Tiszta észtan (Pápa, 1862-63); Publicisztikai dolgozatok (Pest, 1869); Államzárszámadás (Buda, 1870); K.K. politikai előadásai (Bp. 1882).

      IROD.: Aranyos Kecskeméti Aurél: Nagy férfiaink (Bp. 1874). • Corulus [Eöt­vös Károly]: K., az új pénzügyminiszter (Pest, 1870). • Halász Imre: Egy letűnt nemzedék (Bp. 1911). • K. K. emlékkönyv (szerk.Tungli Gyula) (Pápa, 1992). • Koll. tört. 1981. 180. • MÉL I. 1967. 903-904. • Szabó György: A pápai polihisztor K. K. (1824-1891) emlékezete = Ref. Egyház 1987/1. sz. 21-22.                

(T. Gy.)

 

KERNYA Margit, Molnár Istvánné (Pápa, 1922 — Szombathely, 1988): tanítónő. Oklevelét a pápai Ranolder int. tanítóképzőjében 1941-ben kapta. 1941-45-ig a perkátai róm. kat. elemi isk. tanítója. 1953-81-ig a III. sz. Ált. Isk. nevelője volt. 1985-88-ig a pe­resznyei (Vas m.) szociális otthon lakója.

            F.: Munkácsy Mihály Ált. Isk. irattára (1995). • Szalay Lászlóné ny. tanítónő szóbeli közlése.

(T. K.-né)

 

KÉGL Andorné LÁSD Kalmár Anna

 

KIS Ernő (Pápa, 1856 — uo., 1927): gimn. tanár. A pápai  Ref. Főgimn. tanáraként dolgozott, ké­sőbb annak ig.-ja lett. Munkatársa volt a Pápai Lapoknak (1881-), a Dtúli Protestáns Lapnak vidéki levelezője, tudósítója a "Buda­pest"-nek. Jeles helytörténész volt. Fő művei: Az ihászi csata 1849. január 27. (Pápa, 1896); A dunántúli ev. ref. egyházkerület pá­pai főiskolájának története 1531-1895. (Pápa, 1896); A pápai vár­kastély = Vasárnapi Újság, 1909/12. sz.

            IROD.: Gulyás (új sorozat) XVI. 555. • Koll. ért. 1926/27. 3. • Pápai Független Újság 1894. március 25. 3. • PH 1927. január 29. (nekrológ) • Szinnyei VI. 280. • Vázsonyi Varga Béla: Pápa nagyjai A-Z-ig = PH 1993. június 21. 8.

 (T.Gy.)

 

KIS Gábor  (Agárd, 1819 — Pápa, 1899): Pápán előbb gimn., majd  teológiai tanár. Aztán Lo­soncon és Tatán lelkészkedett, 1878-tól Pápán volt lelkész. Költeményei a Tavaszban (Pápa, 1845). egyéb írásai a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban jelentek meg.  Művei:   Deáki értekezés (Pápa,1844. és 1846. két füzet); Egyházi beszédek. (Pápa, 1848); Gyászharangok. (Pápa, 1856); Emlékbeszéd (Balassa-gyarmat, 1861).

            IROD.:  Vázsonyi Varga Béla: Pápa nagyjai A-Z -ig. = Napló, 1993. június 21. 8.

  (T.Gy.)

 

KISS Árpád (Balatonhenye, 1890 — Kaposvár, 1979): tanító, ig. 1928-ban került Pápára a Ref. Elemi Népiskolához ig.-nak és kán­tortanítónak. Rendkívüli zenei mű­veltséggel, zenekonzervatóriumi végzettséggel rendelkezett. Kitűnően bánt a hegedűvel, rendszeresen végzett hegedűoktatást. A ref. énekegylet karnagyaként négyszólamú férfikórust vezetett. Több évig irányította a Ref. Koll. zenekarát. Az előadásra kerülő művek hangszerelését is ő végezte. Az iskolában az összevont 5-6.osztályt, majd 1946-48-ig a Kol­légium ált. iskolájában szaktárgyakat tanított. 1948-ban ment nyugdíjba, Zánkára költözött. Éle­te utolsó éveit Kaposvárott töltötte.

            IROD.: M. muzsika könyve Bp., 1936.

            F.: Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

(H.J.)

 

KISS Gyuláné LÁSD Rosta Éva Judit

 

KISS Ibolya, Erdély Lajosné (Kemenesmagasi, 1945 — Celldö­mölk, 1996): egészségügyi szakoktató. Oklevelét a szombathelyi Markusovszky Kórház ápolónőképzőjében szerezte 1964-ben. 1964-69-ig a celldömölki Felsőbü­ki Nagy Sándor Kórházban dolgozott. 1969-95-ig a pápai Petőfi Gimn. és Egészségügyi Szakkö­zépisk. szakoktatója volt. 26 éven át vonattal járt be munkahelyére Celldömölkről. 1995-96-ban betegszabadságon. Sírja: Celldömölk, Alsósági ev. t.

            F.: Petőfi Gimn. irattára (1996).

(T. Gy.)

 

KISS István (Pusztaföldvár [Bé­kés vm.], 1910 — Szeged, 1990): tanítóképző-intézeti, (1936), főisko­lai tanszékvezető tanár (1949-76), bölcsészdoktor. Az elemi és polgári isk. négy-négy osztályát Orosházán végezte. Ugyanitt éret­tségizett a Felső Mezőgazdasági Isk.-ban. 1933-ban Szegeden a Polgári Isk. Tanárképző Főiskolán tanári (földrajz-természetrajz-vegy­tan szakcsoportban), 1936-ban a szegedi egyetemen (az Apponyi Koll.-ban) természetrajz-földrajz szakos tanítóképzős oklevelet szer­zett. 1935/36. tanévben gyakornok a főiskolán, majd óradíjas h. tanár Kőszegen (1936-39) és Léván (1939-42). 1939-ben doktorált a szegedi egyetemen. A pápai ref. tanítónőképző (1942-48), ill. az I. sz. Tanítónőképző Intézet (1948-49) tanára (közben frontszolgálaton és hadifogságban), majd Szegeden a tanárképző főisk. biológia-tanszékvezetője (1949-76). 1959-ben megszerezte a kandidátusi fokozatot. Tagja volt a M. Bi­ológiai Társ.-nak, a Meteorológiai Társ.-nak, a Hidrológiai Társ.-nak (1989) és a Nemzetközi Limno­lógiai Egyesületnek, továbbá a Tiszakutató Bizottságnak. 185 cikke jelent meg, melyek az algákkal, a meteorológiával és a szikesedés problémáival foglalkoznak. Kitüntetései: Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1962), a Munka Érdemrend Ezüst Fokozata (1973), Pro Juventute aranygyűrű, Honor Pro Meritis Szeged. Írt hat főisk. jegyzetet és részt vett hat egyetemi tankönyv megírásában. 1976-90-ig nyugdíjas, de előadásokat tartott a szegfedi egyetemen. S.: Szeged, belvárosi t. Fő műve: Növényszervezettan és növényélettan (1981, 5. kiad.: 1991)

            IROD.: Nátus ért. 1943/48.

            F.: Felesége, dr. Kiss Istvánné közlése (1996)

(T. Gy.)

 

KISS István (Tapsony [Sopron vm.], 1914 — Bp., 1990): tanító. Oklevelét a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben 1935-ben kapta. 1935-42-ig Vésén (Somogy m.) tanított. 1942-44-ig frontszolgálatra vezényelték. 1945-62-ig a magyargencsi ált. isk.-ban tanított, 1962-74-ig, nyugdíjazásáig a bor­sosgyőri ált. isk. tanítója és alsó tagozatos szakfelügyelő volt. Ham­vai: P., Alsóvárosi t.

            F.:  Leánya, Dreisziger Józsefné Kiss Ágnes szóbeli közlése. (1995)

(F.E.)

 

KISS Istvánné LÁSD Markovics Emma

 

KISS János  (Szentkirályszabadja 1821 — Pápa, 1906): ref. teológiai főiskolai tanár. 1834-től kezdve Pápán tanult. (Petőfi iskolatársa, a Képzőtársaság alapító tagja). 1846-tól  Szőnyben rektor, majd 1850-től Kömlődön nevelő. 1854-ben választották meg a pápai Teológiai Akadémia rendes tanárává, de előbb külföldi tanulmányútra küldték. 1856-58-ig az egyháztörténelmi tanszéken adott elő. 1858-ban pedig a dogmatikai katedrát foglalta el, s ott működött nyugalomba vonulásáig, 1899-ig. Mint teológiai író a hazai racionalizmus kései, de jelentős képviselője volt. Fő művei: Keresztyén hittan. (Pápa, 1862-1865); Kálvin élete. (Pápa, 1864)

            IROD.: Koll. tört. 1981. 272.

 (T.Gy.)

 

KISS János  (Gyorok [Arad vm.], 1909 — Pápa, 1982): történelem-földrajz sz. középisk. tanár. A hajdúnánási gimn.-ban tett érettségi vizsgát. Oklevelét 1933-ban a debreceni egyetem bölcsészkarán szerezte. 1933-35-ig "szellemi szük­ségmunkás". Mivel tanári kinevezést 1935-ben sem kapott, kénytelen volt a Központi Statisztikai Hivatalban megüresedő adminisztrátori állást elfogadni. 1940-45-ig a VKM-ban volt tisztviselő. Előbb fogalmazó, majd uo. az "Országos falusi tehetségmentő akció" előadója. 1945-58-ig a pápai mezőgazdasági szakiskola, 1958-71-ig a Petőfi Gimn. és Egészségügyi Szakközépisk. tanára. Vezette a sakk-kört, a fotószakkört és a természetjáró szakosztályt. diákjaival végigjárta az országos Kék Túra közel ezer km-es szakaszát. 1971-82-ig Pápán nyugállományban. 1979-80-ban egyik munkatársa volt a járásban az Akadémia Nyelvtudományi Intézete által szer­vezett földrajzinév-gyűjtésnek. S.: P., Kálvária t.

            IROD.: Petőfi emlk. 1994. 63.

 (T.Gy.)

 

KISS Jánosné LÁSD Sebestyén Mária Magdolna

 

KISS József (Hedrahely [So­mogy vm.],  1862 — Pápa, 1927): ref. főiskolai tanár. A gimn.-ot Csurgón és Pápán végezte, a teológiát szintén Pápán. Előbb Csurgón vallás, 1892-től a  pápai Református Teológiai Akadémia  tanára. 1898. elejétől szerkesztette a Dunántúli Protestáns Lapot.

            IROD.:  Vázsonyi Varga Béla : Pápa nagyjai A-Z-ig,  = PH 1993. június 21. 8.

 (T.Gy.)

KISS Szerafin Ferenc (Kalocsa, 1875 — Bp., 1935): bencés szerzetes, magyar-latin sz. középiskolai tanár. Tanított a rend kőszegi (1899-1903), győri (1903-09 és 1910-14), komáromi (1909-10), pápai (1920-23) gimn.-aiban, 1923-tól lelkész, házgondnok majd perjel Bakonybélben. Pápán részt vett a közéletben, szerkesztette a Pápa és Vidékét és a Dunántúli Lapot. Fő művei: M. nyelvtan, m. olvasókönyv (Bp., 1910); M. nyelvtan a középisk. 3. oszt. számára (uo., 1912); M. olvasókönyv a középisk. 3. oszt. számára (uo., 1912); Csongor és Tünde. Bev. és jegyzetekkel ellátta ~.  (uo., 1924. A Magyar Jövő Toldy-Könyvtára, 12.)

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1920/23. • Berkó-Legányi 140. • Gulyás (új sorozat) XVI. 676. • PRT VI/B.

(M. Zs.)

 

KISS Zoltánné LÁSD Harrer Margit

 

KLAFFL Sándorné LÁSD Szeg­vári Mária

 

KLEIN Anna Kandida (Német-keresztes [Burgenland], 1903 — Bakonybél, 1970): irgalmasrendi nővér, német-rajz-testnevelés sz. középisk. tanár. A tanítóképzőt a pápai Ranolder Intézetben 1921-ben végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen középiskolai tanári diplomát szerzett. A Ranol­der Intézet polg. leányiskolájában és tanítónőképzőjében 1928-35-ig tanított. Utána a rend bp.-i székházában a feloszlatásig titkárnőként, 1958-70-ig a bakonybéli szociális otthonban gond­nokként dolgozott. S.: Bakonybél, t.

            IROD.: Ranolder ért. 1929/34.

(F. E.)

 

KLEIN Kandida (Bp., 1844 — Sárvár, 1910): irgalmasnővér, ma­gyar-német sz. tanár. 1885-1901-ig a nagyszombati, a hontszobi és a bp.-i kórházának volt az elöljárója, majd 9 évig a pápai Zárda főnöknője. Itteni működése során a róm. kat. tanítónőképzés céljait szolgáló emeletes épületet építtetett. A neoklasszicista építmény 1907-ben ké­szült el. Ezzel a Zárdában kiépült a háromszintű képzési struktúra (ele­mi, polgári, tanítónőképző). Sárváron halt meg, ott is temették.

            IROD.: Újvári Endre: K. K. (nekrológ) = Ranolder ért. 1910. 16-22.

(T. Gy.)

 

KOCSI CSERGŐ Bálint  (Kocs, 1647 — Hosszúpályi, 1700 után): ref. lelkész. 1671-ben Pápán isko­laig. 1674-től a pozsonyi törvényszék gályarabságra küldte. 1678-ban visszatérhetett Pápára és foly­tathatta tanári tevékenységét, ké­sőbb más helyiségekben lelkészkedett. Gályarabságát ismertető emlékirata nemcsak mint kordokumentum, hanem mint művészeti alkotás is jelentős. Kocsi Csergő Bálint szobrát — Somogyi József alkotását — Pápán a Köztársaság  ligetben állították fel. Művei: Nar­ratio brevis de opressione Hun­garicae (kézirat, OSZK): magyarra ford. Bod Péter "Kősziklán épült ház ostroma"  címmel (kiad. Szilágyi Sándor 1866-ban).

            IROD.: Harmath-Katsányi 1984. 263. • Harsányi István: Új adatok K. Cs. B. eredeti kéziratos munkája történetéhez = Sárospataki Lapok 1911, 1917. • Kőrös Endre: K. Cs. B. (verses elbeszélés, Pápa, 1910). • MÉL 1981. I. 944. • Moldova György: Negyven prédikátor: regény. (Bp., 1975). • Rácz Kálmán: K. Cs. B. (regényes életrajz, Debrecen, 1933). • Révész Kálmán K. Cs. B. életéhez = ItK 1891. 

 (T.Gy.)

 

KOCSI Sebestyén István (Mező­túr, 1762 — Pápa, 1841): főisk. tanár, ref. lelkész. Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Pápán vé­gezte, majd  3 évig a kiskun-szent­miklósi gimn. ig.-ja volt. 1787-90-ig a frankfurti egyetemen tanult. Hazatérése után az alföldi magyar városokban  tanított (Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúszobosz­ló, Kecskemét). 1817-37-ig a pá­pai Ref. Teológiai Akadémia dog­matika tanára, Tóth Ferenc utóda.  Fő művei: Észrevételek a Vallásnak egy Kantianus Philosophustól világosításokkal feltett Definitió­jára. (1824); Messiológia (é.n.); Hebreizáló Etynológus (é.n.); Egy­házi beszédek (é.n.)

            IROD.: Koll. tört. 1896. 335.

(T. Gy.)

KOCSIS Kálmánné LÁSD Póc­za Irén

 

KOCSIS Lénárd Gyula (Egyed [Sopron m.], 1879 — Phalma, 1962): bencés szerzetes, középiskolai magyartanár, bölcsészdoktor. Gimn. tanár volt Kőszegen (1901-05), Sopronban (1908-17), házfőnök és ig. Pápán 1917-21-ben, a phalmi főisk. ig.-ja 1921-26-ban és 1939-46-ban. Házfőnök és ig. Győrben (1929-33), majd a rendi gimn.-ok főig.-ja 1933-38 között. 1946-50-ig Zalaapátiban perjel, majd nyugalomban. Fő művei: A mondatrészek viszonya Brassai mondatelméletében (Bp., 1902. Nyelvészeti Füz. 3.) Publikált a M. Szemlében (1900), az Alkotmányban (1906, 1908), a M. Nyelvőrben (1906), a Kat. Szemlében (1908, 1911), a Soproni Naplóban (1908) és az Irodalomtörténetben (1914).

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1917/21. • Berkó-Legányi 144. • Gulyás (új sorozat) XVI. 820.

(M. Zs.)

 

KOLLARICS FERENC (Csáktornya, 1897 — Pápa, 1971): tanító ;tanár;igazgató. A csáktornyai állami tanítóképzõben szerzett oklevelet, 1916-ban. Tanítói mûködése Botfán kezdõdött, ahol 1928-ban az elemi népiskola igazgatója lett. A botfai néptanítói munkássága fáradhatatlan tettei nemcsak a tanításban hagytak felejthetetlen emléket a városrészben. A hazafias nevelés példás személyisége volt. Az õ kezdeményezésére állították fel 1937-ben az elsõ világháborúban elesettek emlékére a Hõsök Keresztjét. 1941-ben Csáktornya hívta vissza. A tanítóképzõ gyakorló iskolájában tanított a Jugoszláv hadsereg bevonulásáig. Innen Pápára került. Gyakorló iskolai tanítóként vett részt a tanítójelöltek felkészítésében. Nyugdíjba vonulása elõtt napközis nevelõként dolgozott. 1971-ben hunyt el. A pápai temetõ vigyázza az egykori botfai tanító örök álmát.

            IROD.: Salamon Sándor: In memoriam Kollarics Ferenc   

(A néhai Kollarics Ferenc igazgató-tanító unokájának - ifjú Kollarics Ferencnek áldozatkész hozzáállása és adománya révén került sor a felújított kereszt felszentelésére a botfai temetõben 2009 szeptemberében.)

 

KOLMÁR József (Magyaród, 1820 — Pozsony, 1880 után): kö­zépisk. tanár, író, újságíró. 1838-tól a ref. főiskolán tanult, egyik megalapítója volt a később nevezetessé vált Képzőtársaságnak. Újságíró, szerkesztőként volt is­mert a szabadságharc előtt. A sza­badságharc után 1849-ben Nosz­lopy Gáspár szabadcsapatában fegyveresként is harcolt. 1849. októberétől 1854-ig Pápán tanított. Számos verset, tanulmányt, regényfordítást hagyott hátra.

            IROD.: Harmath-Katsányi 1984.  268-269. 

(T.Gy.)

 

KOPEK Mária, Aradi Alajosné (Nagysalló, 1928 — Pápa,1995): tanítónő. Oklevelét a pápai Ranol­der Intézetben kapta 1948-ban. Férje munkahelyéhez kapcsolódva Devecserben, majd Kislődön taní­tott 1949-68-ig. 1968-70-ig a Pá­pai Városi Tanács Művelődési Osztályán dolgozott, majd 1970-83-ig nyugdíjazásáig az Erkel Ferenc Ált. Isk. alsó tagozatában tanított. S.: P., Kálvária t.

            F.:  A család tulajdonában lévő dokumentumok.

(T.Gy.)

 

KORÁNYI Gizella (Nyírbogdány, 1871 — Pápa, 1929): magyar-történelem sz. tanár. Tanulmányait szülőhelyén, Veszprémben és Bp.-en végezte. Kalocsán kapott tanári diplomát. 1890-ben lépett a pápai irgalmas nővérek társulatába. Elő­ször az elemi, majd a polg. iskolában tanított. Pedagógiai munkáját 1907-től a tanítóképzőben folytatta. Szociális és karitatív tevékenysége és nyelvtudása tette figyelemre méltó személyiséggé. S.: P., Kálvária t.

            IROD.: Nemcsicsné Széptóth Mária: K. G. irgalmas nővér = Ranolder ért. 1929/30. 14-15.

(M.S.K.)

 

KORSÓS András (Pápa, 1922 — Pápa, 1991): testnevelőtanár. Kö­zépiskolai tanulmányait a pápai Ref. Gimn.-ban végezte. Utána 1 évig katonáskodott, majd sikeres felvételi vizsgát tett 1940-ben a Testnevelési Főiskolán. A második világháború alatt többször is bevonultatták. 1945-ben hadifogságba került. Több, mint nyolc évig járta Szibéria lágereit. Sztálin halála után szabadult. 1954-64-ig Péliföldön szakmunkástanulókat tanított a vájáriskolában. 1960-ban államvizsgázott a Testnevelési Fő­iskolán. 1964-82-ig a pápai Mezőgazdasági Szakközépisk. tanára. Legkedvesebb sportága a vívás volt. Két évtizeden át a MÁV Petőfi SE vívószakosztályának edzője. Csapata 1991-ben az Országos Bajnokság I. osztályában szerepelt. S.: P., Alsóvárosi  t.

            IROD.: Mezőg. tört. 1992. 122. • Napló 1991. január 17. 7., 1993. április 13. 10.

            F.:  özv. Korsós  Andrásné  köz­lése. (1995)

(M.S.K.)

 

KOSITZKY Attiláné LÁSD Hegedűs Márta

 

KOTASZ István (Léva, 1822 — Nagymaros, 1892): ref. teológiai tanár. Gimn. tanulmányait Loson­con végezte, majd Pápán járt teológiára. Tanulmányainak befejezése után 1845-ben publicus pra­eceptor, majd 1847-48-as tanévben senior lett. 1851-54-ig  gimn.-i, 1854-80-ig teológiai tanár, a szentírásmagyarázat tanára. 1880-ban lemondott állásáról és visszavonult.

          IROD.: Koll. tört. 1896. 339. •  Koll. tört. 1981. 193.

(T.Gy.)

KOTHAJ József (Révkomárom, 1927 — Győr, 1991): középiskolai földrajz sz. tanár, tanulmányi felügyelő. Tanítói oklevelét a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben 1946-ban kapta. Biológia-kémia szakos ált. iskolai, illetőleg földrajz szakos középiskolai tanári oklevelét munka mellett szerezte. Volt tantárgyainak felügyelője, a pápai Makarenkó Diákotthon ve­zetője, majd főhivatású nevelőként tanított a Türr István Gimn.-ban. 1970-87-ig, nyugdíjazásáig a Győr-Sopron Megyei Tanács Mű­velődési Osztályának középiskolai csoportvezetője. Pályáját a győri  Kazinczy Ferenc Gimn. tanáraként   és  megyei szakfelügyelőként fe­jezte be. Nyugdíjasként 1987-91-ig Győrben élt. S.: Bp. Fő művei: Pedagógiai szakfelügyelet a középfokú oktatási intézményekben = Hogyan?(Győr) 1982/1. sz. 14.;  Az egyetemi- főiskolai felvételikről.= Hogyan? 1987/1. sz. 4.

            IROD.: Türr évk. 1988. 154.

            F.: Polgár Józsefné nyugdíjas iskolagondnok szóbeli visszaemlékezése.  (1996)

(T.Gy.)

 

KOVÁCS Ernő (Fogaras, 1881 — Bp., ?): történelem-földrajz-magyar sz. tanítóképző-intézeti tanár. Ifjúkorát Kiskunfélegyházán töltötte. Itt szerzett tanítói, majd Bp.-en a Pedagógiumban magyar, a tanítóképző tanári tanfolyamon történelem-földrajz sz. diplomát. Ösztöndíjasként beutazta Ausztriát, Olaszországot, Svájcot, Németországot és kitűnően megtanult németül. Előbb a dévai, majd Trianon után a pápai áll. tanítóképző tanára (1920-42). Részt vett a város ismeretterjesztő tevékenységében, publikált helyi és bp.-i lapokban. A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének választmányi, a M. Földrajzi Társ.-nak, a Mo.-i Tanítók Eötvös-alapjának és a pápai Úri Kaszinónak rendes tagja. 1936-ban Freiburgban német nyelvű előadást tartott Mo.-ról. Műve: Egy nap egy németországi elemi iskolában = Tanítóképző ért. 1935/36. 6-13.

            IROD.: Marczélly Kornél: K. E. (méltatás) = Tanítóképző ért. 1941/42. 5-7., 1947.

(T.Gy.)

 

KOVÁCS Kálmán (Nyárád, 1917 — Pápa., 1992): ált. isk. magyar-történelem sz. tanár. Tanítói oklevelét 1939-ben a nagykőrösi Ref. Tanítóképző Intézetben, tanári oklevelét 1952-ben a bp.-i Pedagógiai Főiskolán szerezte. Munka mellett 4 évfolyamot elvégzett az ELTE Bölcsészkara magyar szakán is, tanulmányait 1967-ben egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt kényszerült ab­bahagyni. Tanítói pályáját 1939-ben a dorogi bányaiskolában kezd­te, majd Veszprém megye (Nagy­acsád, Kup, Nemesgörzsöny) és Mogyoró (Maros-Torda vm.) népiskoláiban tanított. 1942-48-ig a nemesgörzsönyi ref. elemi nép­isk. ig.-ja, 1949-55-ig a pápai II. sz. Áll. Ált. Isk. tanítója, illetőleg tanára, 1952-55-ig  Veszprém me­gyei magyar szakos szakfelügyelő volt. 1953-55-ig a Petőfi Sándor Gimn., 1955-68-ig a Jókai Mór Ált. Isk. tanára. 1968-tól haláláig rokkantnyugdíjas.

            F.: A család  tulajdonában  lévő  dokumentumok.

(T.Gy.)

KOVÁCS Lajos Jenő (Túrkeve, 1885 — Pápa, 1961): középiskolai testnevelőtanár. Főiskolai tanulmányait a M. Testnevelési Főiskolán végezte. 1910-48-ig tanított a pápai Ref. Kollégiumban. Részt vett az I. világháborúban, — meg is sebesült, — vitézségéért többször kitüntették. Népszerűségét nemcsak példamutatóan szervezett óráinak, felejthetetlen tornaünnepélyeinek, az országos bajnokságokon sikerrel szereplő tornászainak, vívóinak köszönhette, hanem annak is, hogy puritán, fegyelmezett magatartásával példát mutatott tanítványainak, hatásosan nevelt. Maga is elismert sportoló és játékvezető volt.  A kardvívás versenybírájaként 1912-ben részt vett a stockholmi olimpián, 1924-ben pedig már egyik kollégista növendéke képviselte a magyar színeket a párizsi olimpián.  Itteni tanársága idején az intézet több mint 500 diákja mintegy 6 sportágban éven­ként összemérte erejét a labdajátékoktól kezdve az atlétikáig.  Nyugdíjba menetele után mint a MÁV SE kardvívó edzője dolgozott tovább. Tevékeny életének baleset vetett véget. 1985-ben a Ref. Kollégium Öregdiák Baráti Köre síremléket állított egykori jeles tanárának az Alsóvárosi te­metőben. Írásai a Túrkeve, a Pá­pai Hírlap, a Pápa és Vidéke, a Nemzeti Sport és a Dunántúli Nép c. lapokban jelentek meg. Naplója és "A pápai Református Kollégium Tornaünnepélyeinek krónikája" c. kézirata a DREK Könyvtárában található.

            IROD.: Gulyás (új sorozat) XVII. 365. • Huszár János: Nagy egyéniségek a pápai iskolák katedráin = Megyei Ped. Körkép. 1989/3-4. sz. 50. • Koll. ért. 1910/48. • Korsós András síremlék-avató beszéde 1985. június 22. = Pápai Öregdiákok Baráti Köre Kiadványa.(szerk.: Ferencz József ) Bp., 1985. 55-57.

(T. Gy.)

 

KOVÁCS Tóbiás Pál (Pápa, 1900 — Phalma, 1967): bencés szerzetes, magyar-latin sz. közép­isk. tanár. A rend dtúli gimn.-aiban tanított (Sopron, Kőszeg, Esztergom, Komárom). Pápán 1941-48-ig, majd Celldömölkön plébániai irodavezető. 1953-67-ig nyugdíjas Phal-mán.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1943/48. • Berkó-Legányi 177.

 (T.Gy.)

 

KOVÁRCZI Erzsébet (Pápa, 1920 — Pápa, 1991): biológia-földrajz sz. ált. isk. tanár. Tanulmányait a pápai Ranolder Intézetben végezte. 1940-ben kapott tanítói oklevelet. 1940-42-ig Várpalotán, 1942-75-ig, nyugdíjazásáig Pápán a I. sz. Ált. Leányisk.-ban (későbbi Jókai Ált. Isk.) tanított. Munkája mellett általános iskolai tanári diplomát is szerzett a bp.-i Pedagógiai Főiskolán. Nyugdíjazását követően haláláig Pápán élt.

            IROD.: Ranolder ért. 1932/40.

            F.: Farkas  Edit  ny.  ált. isk. tanár  szóbeli  közlése.

(T.Gy.)

 

KŐHÁTI Jenőné LÁSD Harrer Margit

KŐRÖS Endre (Nagyvárad, 1872 — Pápa, 1944): bölcsészdoktor, tanár, gimn. ig., író, műfordító.  A bp.-i egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1896-tól a pápai Ref. Gimn.-ban tanított, 1901-től a Ref. Tanítónőképző Intézet tanára, 1909-34-ig ig.-ja. 1897-ben a Jókai Kör főtitkárává választotta. 1903-39-ig a Pápai Hírlap szerkesztője. Költői és irodalmi munkássága mellett sokat fordított, így a német irodalomból Schiller balladáit. Zsidó származása miatt 1944-ben be kellett volna vonulnia a városi gettóba, de ez annyira elkeserítette, hogy feleségével együtt véget vetett életének. Temetésük után érkezett meg az illetékes hatóságnak a gettóba vonulás alól felmentő engedélye. Fő művei: A nóta története  (ver­ses elbeszélés, Pápa, 1909); Kocsi Csergő Bálint  (verses elbeszélés, Pápa, 1910); Petőfi és a magyar nemzet. (Pápa, 1923); Jókai nemzeti jelentősége. (Pápa, 1924); Öreg legények  (versek, Pápa, 1934). Szerkesztette a Jókai Kör utolsó 9 évkönyvét.

            IROD.: Harmath-Katsányi 1984. 274. • Huszár János: A holocaust pápai református áldozatai = Napló 1994. május 26. 7. • Jókai Kör emlk. 1993. 186. • Koll. tört. 1981. 347. • Kövy Zsolt: K. E. emlékezete = Új Horizont (Veszprém) 1995/2. sz. 68. • MÉL 1982. I. 1004.

 (T.Gy.)

 

KŐRÖSY Sándor (Kecskemét, 1824 — Bp., 1895): jogakadémiai tanár. Pápán végezte tanulmányait, Pesten tett ügyvédi vizsgát. Az 1848-49-es szabadságharcban had­bíró. Felségárulási perben 1849-ben elítélték, 5 évet töltött börtönben, majd 3 évig Komárom főjegyzője, 1864-71-ig a pápai, 1871-87-ig a debreceni jogakadémia tanár (büntetőjog). 1881-ben országgyűlési képviselővé választották, s az maradt haláláig.  Fő művei: Büntető jogtan. (Pápa, 1872. I-II.); Bírálatok a magyar büntetőjog tervezetéről. (Bp., 1876);  A magyar büntetőjog tan­könyve. (Bp.,1881); 1848-ban, ill. az 1860-as években politikai cikkíró a Nemzeti Újságban, a Márczius Tizenötödikében és Ma­gyar Sajtóban, 1867 után jogi és törvénykezési cikkei jelentek meg a Honban és az Ellenőr-ben.

            IROD.: MÉL 1982. I. 1005. • Koll. ért. 1981. 296.

 (T.Gy.)

 

KÖSZÖRŰS Rozália Ignácia (Zalaapáti, 1910 — uo, 1989): ir­galmasrendi nővér, mennyiségtan-természettan sz. polg. isk. tanár. A tanárképzőt 1935-ben Szegeden végezte. 1936-48-ig a pápai Ra­nolder Intézet polgári iskolájában tanított. A rend feloszlatása után visszament szülőfalujába, majd a bakonybéli szociális otthonban 5 évet dolgozott a beteg nővérek ápolójaként. 1960-89-ig Zalaapáti­ban a szociális otthonban ápolónő volt. Zala-apátiban temették el.

            IROD.: Ranolder ért. 1936/48.

            F.: A pápai Pedagógus-szak­szervezet tagjainak névsora 1945-46.

(F.E.)

 

KRAFT József (Pozsony, 1871 — Pápa, ?): magyar-történelem-lélektan-neveléstan sz. tanítóképző-intézeti tanár, ig. (1933-35). A középisk. elvégzése után 1891-ben szerzett tanítói oklevelet a modori áll. tanítóképzőben. 1891-95-ig Murányban a Koburg hercegi csa­lád által fenntartott elemi magán­isk.-ban tanított, egyszersmind a nagyrőcei polg. isk.-ban helyettes tanár volt. 1895-98-ig a bp.-i polg. iskolai tanárképző, 1898-1900-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója. 1900-02-ben a sá­rospataki, 1902-35-ig pedig a pá­pai áll. tanítóképző tanára, a gyakorlati oktatás vezetője. Műve: A logika szerepe a tanításban a ta­nítóképző-intézetben = Tanítóképző ért. 1933/34. 3-5.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1933. 3-6., 1935. 3-6.

(T.Gy.)

 

KRISTÁLY Dezsőné LÁSD Tóth Mária

 

KULCSÁR Mária Ilona (Fehér­várcsurgó, 1904 — uo., 1958): irgalmasrendi nővér, kézimunkatanár. Oklevelét a bp.-i Rákóczi téri Nőipariskolában 1930-ban sze­rezte. 1933-48-ig a pápai Ranolder Intézet Tanítóképzőjében és Polgári Isk.-jában tanított. 1948-ban a rend feloszlatása után visszament szülőfalujába. Ott élt haláláig, ott is temették el.

            IROD.: Ranolder ért. 1933/47.

            F.: A pápai Pedagógus-szak­szervezet tagjainak névsora 1945-46.

(F.E.)

 

KUN Elek (Barabás [Szabolcs-Szatmár m.], 1942 — Pápa, 1996): matematika-fizika-számí­tástechnika sz. középisk. tanár. Oklevelét 1965-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte. 1965-89-ig az újfe­hértói áll. gimn., 1989-96 között a pápai Petőfi Gimn.  és Egészségügyi Szakközépisk. tanára volt. Hamvai: P., Alsóvárosi t.

            F.: Petőfi Gimn. irattára (1996).

(T. Gy.)

 

KUNCZE Leó Nándor (Pozsony, 1840 — Phalma, 1886): bencés szerzetes, középiskolai tanár. 1965-69-ben a rend pápai gimn.-ában magyar nyelvet, németet és gyorsírást tanított, emellett rendezte az iskola könyvtárát (Catalogus bib­liothecae residentiae O. S. B. Papensis. Kézirat, 1866. 496 p.) Később a természettudományok előadása mellett a természetrajzi szertárat is kezelte és minden év­ben beszámolt ennek gyarapodásáról az iskola értesítőjében. 1869-70-ben Komáromban tanított. 1870-78 között könyvtáros Phalmán, majd 1878-82 között Tihanyban. 1883-86-ban a természetrajzi gyűjtemények őre és fő­isk. tanár Phalmán. Fő művei: Sys­tematik der Weihmünzen (Raab, 1885); Publikációi a M. Gyorsíró (1870-78), a Komárom (1875), az Arch. Ért. (1872), az Irodalmi Értesítő (1875) és a M. Könyvszle (1878) hasábjain jelentek meg. [Irodalmi munkásságának teljes feldolgozása : PRT VI/B. 666-672.]

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1865/69. • Berkó-Legányi 97. • PRT. VI/B.

(M. Zs.)

KUTASSY Mária (?, 1880 — Pápa, 1949): mennyiségtan-termé­szettan sz. polg. isk. tanár, ig. 1902-34-ig a Dtúli Ref. Egyházkerület Nőnevelő Intézetében tanár, 1934-39 között ig. Mindvégig az internátus nevelőtanára, illetve 1934-től vezetője is. Ettől az évtől kezdve szerkesztette a "Nátus" ér­tesítőit. Számos országos és helyi társadalmi szervezetnek volt tagja (Orsz. Ref. Tanáregyesület, Természettudományi Egyesület, Jókai Kör). S.: P., Alsóvárosi t., Ku­tassy-sírkert. Műve: dr. Antal Gé­za püspök emlékezete. = Nátus ért. 1935.  1-6.

            IROD.: Nádasdy: Nőnevelő, 1988. • Nátus ért. 1934/45.

(T. Gy.) 

 

LAKOS Anna Szerafina (Pápa, 1876 — uo., 1938): irgalmasrendi nővér, mennyiségtan-természettan sz. középiskolai tanár. 1904-ben szerzett tanári diplomát a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1910-35-ig a pápai Ranolder Intézet tanítónőképzőjében és polg. iskolájában tanított. S.: P., Kálvária t.

            IROD.: Ranolder ért. 1910/43. • Sulyok Mária: Elhull a virág (nekrológ) = Mi Világunk 1936/4. sz.

(F.E.)

 

LAKOS Béla (Kecskemét, 1875 — Pápa, 1948): történelem - földrajz sz. középisk. tanár a pápai Ref. Gimn.-ban 1897-1934-ig. Bölcsészdoktor. Tanulmányait ide­haza és a wittenbergi egyetemen végezte, majd Kolozsvárott héber és görög nyelvet tanult. A főgimn. 7-8 osztályában egyetemi módszerekkel tanított (előadás, beszámoló). Bejárta egész Európát, járt Afrikában és Kisázsiában is. Német- és Habsburg ellenessége közismert volt. Tanulmányai főként egyházi, irodalom- és zenetörténeti szempontból jelentősek. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Károlyi Péter a reformátor és tankönyvíró. (poétika) (Pápa, 1903); Heltai Gáspár és kora. (Pápa, 1912-13); Honter János, az erdélyi szász reformátor = Protestáns Szle 1902, 1903.

            IROD.: Balázs János: L. B. Rab István emlékezete. Veszprém, 1987. 53-55. • Csomasz Tóth István: A humanista metrium dallamok Magyarországon.  Bp., 1967. 94. • Csoóri Sándor: Szabálytalan vers egy földrajztanár halálára = Hét évszázad magyar versei. III. Bp., 1966. 1002. •  Hermann 1995. 43. • Koll. ért. 1903/34. • Koll. tört. 1981. 362, 368.

(T.Gy.)

 

LAMPÉRT Sándorné LÁSD Her­mann Sarolta

 

LÁCZAI Szabó József (Sáros­patak, 1764 — uo., 1828): főiskolai tanár, egyházi író, ref. lelkész, a pápai Koll. jeles professzora. Tanulmányait Kassán és Sáros­patakon végezte. 1789-90-ben hol­landiai és német egyetemeken ta­nult. 1791-ben hazatért, és Pápán vállalt tanári állást. 14 éven át kollégája volt Mándi Márton Istvánnak. A főiskolán 1791-1805-ig  teológiát  tanított, de erősen érdeklődött a természettudományok iránt is. Pápáról Sárospatakra ke­rült. Világnézetét a francia felvilágosodás eszméi formálták. A nyelvújítási harcban az ortológusok mellé állt, szellemes gúnyversekben támadta Kazinczyt. Fő művei: Mo. históriája. (Sárospa­tak, kézirat); Rövid erkölcsi tudomány (Sárospatak, 1826); Egy sárospataki iskolai dráma.(=ItK 1905); Fábián Józseffel együtt szerkesztette a Prédikátor Tárházat (1805-1808). Alkalmi verseket, prédikációkat és egyházi énekeket is írt.

            IROD.: Hazai és Külföldi Tu­dósítások  1828. II.29. • Koll. tört. 1981. 115. • MÉL 1982. II. 9-10.

 (T.Gy.)

 

LÁSZLÓ GÉZA (Hanva [Gömör vm.], 1897 — Debrecen, 1978): matematika-fizika-természettan sz. középisk. és tanítóképző-intézeti tanár. Az elemi iskolát Hanván, a gimn.-ot Rimaszombatban végezte 1908-16 között. A bp.-i tudományegyetemen 1922-ben közép­isk. tanári, 1944-ben Szegeden tanítóképző-intézeti tanári oklevelet szerzett. Pályáját a hajdúböszörményi ref. főgimn. helyettes tanáraként kezdte (1921-23), majd 1923-tól 16 éven át a pápai Koll. pedagógusa volt. 1939-42 között a debreceni Koll. fiúgimn.-ának, 1942-44-ben pedig a ref. leánynevelő-intézet gimn.-ának tanára. 1944-ben a  debreceni ref. tanítóképző igazgatójává nevezték ki, mely tisztséget 1949-ig töltötte be. Ezután ismét a leánynevelő-intézet oktatója, 1951-52-ben ig.-ja. 1954-65 szeptemberéig, nyugalomba-vonulásáig ig. h. a debreceni ref. Koll. gimn.-ában. S.: Debrecen.

            F.: Leánya, Bonczos Jenőné dr. László Mária írásbeli közlése (1997)

(M. Zs.)

 

LÁSZLÓ Keresztély Gyula (Ba­konyszentiván, 1905 — Győr, 1976): bencés szerzetes, magyar-német sz. középisk. tanár. Pappá szentelésétől (1931) 1948-ig a pápai gimn.-ban tanított. Az államosítás után Sopronban és Győr­szabadhegyen lelkészkedett, majd 1951-58 között Pápán volt sekrestyés. 1959-60-ig a phalmi, 1960-76-ig a győri bencés gimn.-ban tanított.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1931/48. • Berkó-Legányi 187.

(M. Zs.)

 

LÁZÁR Lajos (Nyárád, 1902 — Bp., 1990): gyakorló isk. tanító (1942), matematika-kémia sz. ált. isk. tanár (1952). Az elemit szülőfalujában, a középiskolát a pápai Izr. Polg. Fiúisk.-ban végezte 1920-ban. Tanítói (1925) és kántori oklevelét (1930) a pápai áll. tanítóképzőben szerezte. Első mun­kahelye a bőnyi ref. elemi isk. volt (1926), majd a felső-görzsönyi elemi isk.-ban kántortanítóként dolgozott (1926-42). Gyakorló isk.-i tanítói vizsgát tett és kinevezték a lévai áll. tanítóképző gya­korló iskolájába (1942-44). 1945-48-ban ismét a pápai képző tanára. 1950-ben szaktanítói, 1952-ben ált. isk. tanári képesítést szerzett. 1952-58 között a Petőfi S. Le­ánygimn. tanára, 1958-67 között pedig az Áll. Makarenkó Diákotthon nevelőtanára volt.  1967-től nyugállományban Bp.-en élt. 1975-ben arany-, 1985-ben gyémántdiplomát kapott.

            IROD.: Petőfi emlk. 1994. 63. • Tanítóképző ért. 1945/48.

            F.: Önéletrajza (1975). • Leánya, Rigó Zoltánné Lázár Éva írásbeli közlése.

(T. Gy.)

 

LEGÁNYI Norbert Béla (Bp., 1906 — Phalma, 1987): bencés szerzetes, phalmi főapát (1958-68), matematika-fizika sz. tanár. Győrben (193-31 és 1937-40), Esztergomban (1935-37 és 1947-48), Phalmán (1931-32) és Pápán (1942-46) működött mint gimn. tanár. Nyugállományban Székes-fehérvárott 1969-76-ig, majd Phalmán haláláig. Összeállította az új hittankönyvek anyagát, előkészítette kiadásukat. Mint a Püspöki Kar tagja részt vett a II. Vatikáni Zsinaton. Műve: A szem ideghártyájának csapjai és pálcái (é. n., 1931).

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1942/46. • Berkó-Legányi 189. • MÉL 1994. kieg.  556.

(M. Zs.)

 

LENGYEL Zénó Miksa (Szered [Pozsony m.], 1884 — Kapoly, 1936): bencés szerzetes, középiskolai tanár. Tanári pályáját a kőszegi gimn.-ban kezdte (1909-13), majd 1913-20-ig Pápán latint, görögöt, történelmet, hittant és rajzoló geometriát tanított. Részt vett a város társadalmi életében: az I. világháború alatt a Vöröskereszt vezetője és a városi képviselőtestület tagja. (Közben 1916-19 között házgondnok is volt.) Közéleti személyiség. A Városi vöröskereszt vezetője, képviselő-testületi tag. 1920-36-ig lelkész Kapolyban.

            IROD.: Berkó-Legányi 151. • Gaál 84-86. • Nemes Vazul: L. Z. M. = Phalmi Szle 1937.

(M. Zs.)

 

LEYLER Gabriella, Szabó Sándorné (Pápa, 1919 — Bp., 1962): tanítónő. Oklevelét a veszprémi angolkisasszonyok tanítóképzőjében szerezte. 1948-ig  pápakörnyéki falvakban tanított. 1948-63-ig a pápai kisegítő ált. isk. nevelője volt. Az általa készített szemléltető eszközöket az isk. pedagógusai ma is használják.

            F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok. • Szabó Sándorné Jászói Katalin nevelő írásbeli közlése. (1996)

(T. Gy.)

 

LIGÁRT Ida (Gyoma, 1891 — Pápa, 1956): matematika-fizika sz. polg. iskolai tanár, ig. Pályáját a Ref. Nőnevelő Intézet polg. iskolai tagozata tanáraként kezdte. 1933-48-ig az önálló leánypolgári isk. ig.-ja volt. E tisztet az államosításáig töltötte be. Utána az I.sz., majd a II.sz. Ált. Iskolába került beosztott tanárnak. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Hermann 1995. 41. • Koll. ért. 1944/48.

(H.J.)

 

              LIGÁRT   Mihály (Csíz [Gömör és Kis-Hont vm.], 1863 — Pápa, 1940): gyakorló isk. tanító, pedagógiai és tankönyvíró. Az elemi isk.-t szülőfalujában végezte, a középiskolát Losoncon kezdte, és Rimaszombatban fejezte be. A  lo­sonci Áll. Tanítóképzőben szerzett oklevelet 1886-ban. Még ugyanebben az évben a gyomai ref. elemi isk. tanítója lett. Tizenkét évi eredményes tanítói működése nyomán  az ujonnan szervezett pápai Áll. Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájának tanítójává nevezték ki.  Pedagógiai tevékeny­ségének elismeréseként a Pesta­lozzi Társaság is tagjai közé választja. Székfoglalóját a társaságban 1905.május 20-án mondta el, tárgya az írás-olvasás tanításának témaköre volt. Tizenöt évig tartó eredményes pápai működése után a Budai Tanítóképző Intézet Gyakorló Iskolájának vezető tanára lett. Nyugdíjazása után visszatért Pápára, és itt a ref. egyház gondnokává választották, s ezt a tisztséget haláláig viselte. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Vezérkönyv a magyar nyelv tanításához. (Pápa, 1909); Gyakorlati természettan az elemi iskolák V-VI. osztálya számára. (Pápa, 1913); ABC olvasókönyv. (Pápa, 1914); Nyelvet tanítsunk-e az elemi iskolában vagy nyelvtant? (Debrecen,1928); Olvasókönyv az elemi népiskolák III. osztálya számára. (Pápa); Ol­vasókönyv az [K1] ismétlő iskolák szá­mára. (Pápa); Fali olvasó táblák az ABC-hez 7 db. Kéziratban maradt tankönyvek: Magyar nyel­vi anyag tanmenete a II-IV. osztály számára (16 p.); Nyelvgyakorló könyv az V-VI. o. számára. "A" évfolyam (75 p.); Nyelvgyakorló könyv az osztatlan elemi népiskolák II, III, IV.  osztályok számára. (68,69,71 p.); Tanmenet az osztatlan elemi népiskolák III,IV., V/Á és VI/B osztályainak számtan-mértan anyagához (21 p.); Magyar nyelvi vázlatos mintaleckék a II-VI. osztály számára (dr.Tölgyesi József gyűjtése nyomán); Művelődéspolitikai, pedagógiai tanulmányai a Békés, Békésmegyei Közlöny, Tanügy, Tanítók Szava, M. Paedagogiai Szemle, Pápai Újság,  Gyakorlóiskola és a Magyar Tanítóképző c. lapokban jelentek meg.

            IROD.: Balassa Benő: L. M. a tankönyvíró, tanítógenerációk nevelője és példaképe = Megyei Ped. Körkép 1992/1. sz. • Hermann 1995. 41. • Szinnyei VII. 1220. • Tanítóképző ért. 1939/40. (Gergely Ferenc nekrológja).

(B.J.)

 

LIGÁRT Olga, Zagyva Gézáné (Gyoma, 1892 — Pápa, 1990): magyar-történelem sz. polg. isk. tanár. Pályája kezdetétől nyugdíjazásáig a pápai Áll. Polg. Leányisk.-ban, ill. annak jogutódjában, a Jókai Ált. Isk.-ban tanított. Képes történelmi térképeivel már a 30-as években szerepelt tanügyi kiállításokon. Műve: A történelem tanítása szemléltető színes történelmi térképekkel = Orsz. Polg. Iskolai Tanáregyesületi Közl. 1936/7. 10.

            IROD.: Deák 1942. 512.

            F.: Huszár János ny. tanár visszaemlékezése (1995).

(H. J.)

 

LISZKAY József (Balaton-Kis-Szőllős, 1809 — Budapest, 1888.): ref. teológiai tanár. A gimn.-ot és a teológiát is Pápán végezte. 1931-32-ben publicus praeceptor, majd Szőnyben rektor. 1843-ban megalakult a második teológiai tanszék (szentírás-ma­gyarázat) Pápán és annak lett a professzora. Előzőleg egy évet töl­tött a berlini egyetemen. Öt évig volt kollégiumi tanár. 1848-ban pápai, majd győri, 1873-77-ig is­mét pápai lelkész. 1877-88-ig Bp-en nyugállományban rokonainál élt. Pápai lelkészsége idején rendezte a ref. egyházi levéltárat. Fő művei: A pápai evang. reform. egyház levéltára 1510-1811. (Pá­pa, 1875); Tóth Ferenc ref. szuperintendens. In: Nagy Papok életrajza. (Bp., 1877); A győri ev. ref. egyház múltja és jelene. (1868).

            IROD.: Koll. tört. 1896. 336. • Koll. tört. 1981. 192, 202. 

(T.Gy.)

 

LOSONCZI Jenő (Alsok [So­mogy vm.], 1880 — Monor, 1935): rajztanár, az Orsz. Rajztanár-egyesület vidéki alelnöke. 1890-től a csurgói ref. gimn. tanulója. 1902-ben a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán szerzett tanári oklevelet. 1902-31-ig a pápai Ref. Főgimn.-ban tanított. Szakmai is­mereteit nyaranta nyugat-európai tanulmányutakkal bővítette. Műalkotásaival többször részt vett a Nemzeti Szalon tárlatain. A pápai "Falukiállítás"-on aranyérmet ka­pott. A városban megszervezte a Képző- és Iparművészeti Társaságot. Édesanyja lakóhelyén, Mono­ron temették el.

            IROD.: Sándor Pál: L. J. (nekrológ) = Koll. ért. 1935/36. 11.

(T.Gy.)

 

LOVAS Elemér Károly (Sümeg, 1889 — Phalma, 1949): bencés szerzetes, latin-történelem sz. kö­zépisk. tanár, bölcsészdoktor. Ta­nári működését Pápán kezdte (1913-15), ahol hittant, magyart, latint és történelmet tanított. A rend kőszegi (1920-22) és győri (1922-30 és 1931-40) gimn.-aiban is tanított. A phalmi főiskolán 1915-19-ben és 1940-42-ben ta­nár, levéltárnok. Fő művei: Árpádházi Boldog Margit élete (Bp., 1940); Győr város régészeti katasztere (Győr, 1942). 1939-40-ben a Győri Szemle szerkesztője volt. Szépirodalmi cikkei jelentek meg a Pápa és Vidékében (1914-16).

            IROD.: Berkó-Legányi 156. • Gaál 88-89. • MÉL I. 1967. 91.

(M. Zs.)

 

LŐRINCZE Lajos (Szentgál, 1915 — Bp., 1993): magyar-német sz. középisk. tanár, nyelvész, bölcsészdoktor, címzetes egyetemi docens. Az I-IV. osztályt a  szentgáli ref. elemi isk.-ban, középiskolai tanulmányait a pápai Ref. Koll.-ban végezte. Eötvös kollégistaként szerzett diplomát Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán. Pályáját a pápai Koll.-ban kezdte. 1943-46-ig a gimn. tanára, 1944-46-ig a Képzőtársaság tanárelnöke. 1946-50-ig a Teleki Pál Intézet munkatársa, 1950-80-ig a MTA Nyelvtudományi Társaság főmunkatársa, a Magyar Nyelvőr szerkesztője. 1952-ben a Rádióban előadássorozatot indított "Édes Anyanyelvünk" címmel. Tudományos munkásságának fő területe a nyelvjárás, a személy- és földrajzi nevek kutatása volt. S.: Bp., Farkasréti t. A szentgáli ált. iskolát 1994-ben róla nevezték el. Fő művei: Földrajzi neveink élete (1947); Magyar nyelvjárási bibliográfia 1817-1949 (Benkő Loránddal, Bp., 1951); Édes Anyanyelvünk (Bp., 1961) Nyelvművelő levelek (Bp., 1984) Megnől az ember szí­ve (szerk. Raffai István, Kolonczay Katalin, Balogh Ferencné, Veszprém, 1993)

      IROD.: Harmath-Katsányi 1984. 292. • Koll. ért. 1944. 35. • Sajgó szívvel emlékezve = Napló, 1993. november 4. 7. • Tungli Gyula-Tolnai Valéria: "...hogy földműves, akadémikus egyaránt megértse"  = Megyei Ped. Körkép, 1994/1. sz. 71.

(T. Gy.)

 

LŐW Lipót (Csernahora [Morva­ország], 1811 — Szeged, 1875): Az első tudományosan képzett zsidó teológus Magyarországon. 1840-46-ig Nagykanizsán, 1846-50-ig Pápán, 1850-től Szegeden volt rabbi. Pápán a Ref. Kollégiumban héber nyelvet tanított. Tü­relemre, békességre intő beszédet tartott 1848. áprilisában a zsinagógában, később nemzetőrnek állt. Haynau őt is letartóztatta. Szabadulása után került Szegedre. 1859-68-ban szerkesztette a "Ben Cha­nanja" c. német nyelvű zsidó tudományos folyóiratot. Elsőként kutatta a m. zsidóság történetét, s ő volt az első, aki zsinagógában magyarul beszélt. A szegedi izr. temetőben szép síremléke van. Fő művei: Történetek és vallástudományi értekezések. (Szeged, 1861); A zsidó eskü múltja, jelene és jövője. (Pest, 1868); Gesammelte Schriften (I-V. kiadta Lőw Immánuel, Szeged, 1899-1900)

            IROD.: Hudi József: Pápa város önkormányzata 1848/49-ben. In: Tanulmányok 1994. 325. • Láng Jehuda 1972. 18-19, 45. • Lőw Immánuel-Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-1885 (Szeged, 1885). • MÉL 1982. II. 95-96.                                      

 (M.S.K.)

 

LUX Lajos András (Hajdúnánás, 1883 — Pápa, 1939): gimn., ill. tanítóképző-intézeti tanár. A gimn. I-IV. osztályát a hajdúnánási Ref. Gimnáziumban, a VII-VIII. osztályt a debreceni Ref. Főgimn.-ban végezte, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári egyetemen folytatta. 1907-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet matematikából és természettudományból. 1907-09-ig a hajdúböszörményi Ref. Fő­gimn.-ban, majd haláláig Pápán a Ref. Nőnevelő Intézetben tanított. Harcolt az első világháborúban 1914-től. 1920-ban a hadifogságból tért vissza a katedrára. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Egy és más rezgésekről. (Pápa, 1910.); A világrendszerek kialakulásáról. (Pá­pa, 1911); Az emberiség játékai és ezek értéke (Rádióelőadás, 1930).

            IROD.:  Hermann 1995. 42. • Jókai  Kör  emlk. 1993.

(G. S.-né)

 

LUX Lajosné LÁSD Závory Te­rézia Heléna

 

MAGASI Artur Ernő (Celldö­mölk, 1903 — Bp., 1959): bencés szerzetes, középiskolai tanár, köl­tő, irodalomtörténész. 1927-30-ig, 1946-48-ig Győrben, 1930-31-ben és 1940-46-ban Pápán, 1931-34-ben Esztergomban, 1934-39-ben Sopronban működött mint gimn. tanár. 1948-50 között könyvtáros Phalmán, 1950-ben laicizálva. Utána a székesfehérvári József Attila Gimn. tanára. Városunkban az iskola Deák Ferenc Önképzőkörének elnöke volt. Számos irodalomtörténeti előadást tartott Pápán, Csornán, Győrött, Bp.-en, publikált a Pápa és Vidékében, munkatársa volt a Phalmi Szemlének. Fő művei: A vígság szekerén (versek Somogyi Ernő álnéven, Győr, 1928); A kristály és a kaméleon (versek, Esztergom, 1932); Harsányi Lajos (tanulm. Esztergom, 1933); Janus Pannonius (tanulm. Esztergom, 1934); A rím és a ritmus = Phalmi Szle 1940); A kérők: vidám paródiák egy felvonásban (Somogyi Ernő álnéven Pápa, 1942).

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1930/31. • Berkó-Legányi 180. • Kat. Lex.  1933. III. • MÉL II. 1982. 118.

(M. Zs.)

 

MAJOR Etelka, Jankovich Kál­mánné (Dáka, 1925 — Pápa, 1993): magyar-olasz sz. középisk. tanár. Édesapja a gróf Batthyány család gazdatisztje, édesanyja ta­nítónő volt. Tanulmányait a Pázmány Péter Tu­dományegyetemen végezte.1950-80-ig a Jókai Mór Közgazd. Szak­középisk. tanára volt. 1953-ban a bp.-i Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán orosz nyelvből ált. iskolai tanári képesítést szerzett. S.: P., Kálvária t.

            IROD.: Közg. ért. 1988. 49.

            F.: Közg. Szakközépisk. irattára.

(T. Gy.)

 

MAKARA Anna, Fogarassy Bé­láné (Kolozsvár, 1909 — Veszprém, 1993): német-angol sz. kö­zépisk. tanár. Szolgálatát 1937-ben kezdte. 1958-68-ig, nyugdíjazásáig a pápai Petőfi Gimn. nyelv­tanára. Férje vezérkari tiszt volt, aki a fronton meghalt. A két gyerekkel özvegyen maradt tanárnőt 1945 után háttérbe szorították,  kitelepítették a Hortobágyra. Utána magánórák adásából élt, majd Bulla Andor alkalmazta. S.: Kü­lsővati t.

            IROD.: Petőfi emlk. 1994.

            F.: Petőfi Gimn. irattára. 1994. • dr. Csekő Tiborné ny. gimn. tanár közlése. (1996)

(T.Gy.)

 

MARADICS Magdolna (Bp., 1922 — Pápa, 1990): tanítónő. Tanulmányait az irgalmas nővérek pápai tanítóképzőjében végezte, s 1941-ben szerzett tanítói oklevelet. Előbb Somogy megyében, majd az 1942/43-as tanévben ideiglenes tanító Pápán a Róm. Kat. Elemi Népiskolában, 1943-46-ig városi alkalmazott volt, a Polgármesteri Hivatal Közellátási Osztályán dolgozott. 1947-48-ban állástalan, az 1947/48-as tanévben a pápai bencés gimn. ált. iskolájában, 1948-70-ig, nyugdíjba vonulásáig, a III. sz., később Zalka Má­té Ált. Isk.-ban tanított. Nyugdíjazása után több iskolában napközis nevelői munkát vállalt. S.: P., Kálvária t.

            F.:  A család tulajdonában lévő dokumentumok.

 (T.Gy.)

 

MARÁCZI Ilona Margit (Sár­vár, 1902 — Piliscsaba,1988): ir­galmasrendi nővér, magyar-törté­nelem sz. tanítóképző intézeti ta­nár. Tanítónői oklevelét 1921-ben Pápán a Ranolder Intézetben, kö­zépiskolai magyar-történelem sz. tanári diplomáját a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925-ben kapta. 1925-30-ig a pápai Ranolder Intézet polg. iskolai tagozatán tanított. 1931-ben Szegeden az Apponyi Koll.-ban magyar-történelem sz. tanítóképző-intézeti tanári diplomát szerzett, majd ismét a pápai Ranolder Intézet tanára. 1938-42-ig a líceum és a tanítóképző intézet ig.-ja. 1942-48-ig intézeti tanár, és szaktárgyainak felügyelője. 1945-ben megszervezte a dolgozók tanítóképzőjét. A rend feloszlatása után Ba­latonfüreden háztartási alkalmazott. 1950-66-ig  Bp.-en a Szolidaritás Háziipari Szövetkezet dolgozója és vezetőségi tagja. 1966-85-ig nyugdíjasként a bp.-i Piarista Rendházban portásként dolgozott. Súlyos betegen került Piliscsabára, ahol hamarosan meg­halt. Ott is temették el.

            IROD.: Ranolder ért. 1927/47.

            F.: Nyíri Tamás: M.I.M. (nek­rológ) [sokszorosított kézirat, 1988].

(F.E.)

 

MARCZÉLLY Kornél (Men-hard [Szepes vm.], 1879 — Pápa, 1949): tanítóképző-intézeti tanár. Bp.-en a Pedagógiumon, majd a tudományegyetemen szerzett oklevelet vegytan-biológia szakon. 1907-től az aradi áll. tanítóképzőben, utána Kiskunfélegyházán, Nyíregyházán, Sárospatakon tanított. Részt vett az I. világháborúban. 1930-ban került a pápai áll. tanítóképzőhöz, innen vonult nyug­díjba 1942-ben. A tanítás mellett széleskörű társadalmi tevékenységet folytatott. Tagja volt a Magyar Turista Szövetségnek és a Magyar Természettudományi Társulatnak is. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1942/ 43. 5-7.

            F.: Egykori kollégája,  Tölgyes  László  ny.  pápai  tanár  szóbeli  közlése .

(T.Gy.)

 

MARCZÉLLY Kornélné LÁSD Csekey Jolán

 

MARKÓ József (Pápa, 1913 — uo., 1984): középiskolai matematika-fizika-testnevelés és üzemgazdaságtan sz. tanár. Tanulmányait a szegedi Polg. Iskolai Tanárképző Főiskolán végezte. Elébb a pápai Róm. Kat. Polg. Fiúiskolában, majd 1949-73-ig, nyugdíjazásáig a Mezőg. Szakközépiskolában tanított. Időközben üzemgazdaságtan szakból is képesítést szerzett. Jelentős szerepet vállalt a Veszprém megyében fo­lyó levelező oktatásban. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: pl. Munka Érdemrend Bronz fokozata (1971) S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Mezőg. évk. 1992. 122, 124.

            F.: A  család  tulajdonában  le­vő  dokumentumok.

(T.Gy.)

 

MARKÓ Lászlóné LÁSD Császár Emma

 

MARKOVICS Emma, Kiss Ist­vánné (Pápa, 1917 — Borsos­győr, 1974): tanítónő. A tanítóképzőt 1937-ben a pápai Ranolder Intézetben végezte. 1950-62-ig Magyargencsen, 1962-72-ig a bor­sosgyőri ált. isk.-ban tanított. Hamvai: P., Alsóvárosi t.

            F.:  Leánya, Dreisziger Józsefné Kiss Ágnes szóbeli közlése.

(T.Gy.)

 

MATKOVICH Béla (Sárbogárd, 1922 — Pápa,  1975): ének sz. tanító. Oklevelét 1942-ben a pápai áll. tanítóképzőben kapta. 1942-46-ig Vanyolán majd Pápán, 1955-tól  haláláig a III. sz., később a II.sz. Ált. Iskolában tanított. Rendkívüli zenei érzéke volt, több hangszeren játszott, énekkart is vezetett. Tagja volt a Pápai Pedagógus Énekkarnak is. 1956-ban Mozart: "Bastien és Basti­enne" című vígoperájában Bastian (tenor) szerepében kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott.

            IROD.: Pápai színjátszás 1988. 111.

            F.: Leánya, Schmidtné Matko­vich Mária írásbeli közlése. (1995). • A II. sz. Ált. Isk. törzskönyvei 1955/56, 1964/65.

(T.Gy.)

 

MAYER István (Székesfehérvár, 1905 — Pápa, 1970): testnevelés sz. középisk. tanár. Felsőfokú ta­nulmányait a bp.-i Testnevelési Főiskolán végezte. 1931-48-ig a pápai bencés gimn. világi, majd 1948-68-ig, nyugdíjazásáig a Türr István Gimn. testnevelőtanára volt. Harminc éven át a Veszprém megyei középiskolák testnevelési szakfelügyeletét is ellátta. Hosszabb időn át vezette a cserkész AERO (repülőgépmodell-építő) kört. Részt vett a pápai Sportrepülő Klub vitorlázó szakosztályának munkájában is. Fejlesztette a bencés gimn. sportkönyvtárát. 1945 után a Pedagógus Szakszervezet Kultúrházának elnökévé választották a város és járás nevelői. Tagja volt a pedagógus színjátszó körnek és a szimfónikus zenekarnak is. Műve: A testnevelés jellemnevelő hatása. (Pápa, 1931)

            IROD.:  Bencés ért. 1931/48. • Huszár János: Három és fél évtized Pápán, a Pedagógus Művelődési Házban. 1950-1985 = VMHT XII. Veszprém, 1986. • Türr évk. 1960. [kézirat]. • Türr évk. 1988. 154.

            F.: A pápai Pedagógus-szak­szervezet tagjainak névsora 1945/46.

(T.Gy.)

MÁNDI MÁRTON István (Isz­kaszentgyörgy,  1760 — Pápa, 1831): főiskolai tanár, filozófus, nyelvész, 41 éven át a Ref. Kollégium rektor-ig.-ja. Előnevét édesapja szülőfalujáról, a Szabolcs megyei Mándról kapta. 1771-74-ig Szentkirályszabadján, Kecskeméten, majd a debreceni kollégiumban tanult. Utána Hajdunáná­son volt az akadémia rektora. Tanulmányait a göttingeni egyetemen folytatta: főként Kant német filozófus gyakorolt rá nagy hatást. 1790-ben érkezett haza, s elvállalta az 1754-től különböző okok miatt jelentéktelenné vált pápai kollégium vezetését, s nyomban hozzákezdett annak korszerűsítéséhez. Láczai Szabó József személyében olyan munkatársra talál, aki ugyancsak a göttingeni egyetem neveltje, a természettudomány jó ismerője. Nemcsak arra volt gondjuk, hogy a legkorszerűbb módszerekkel tanítsanak, hanem arra is, hogy állandó épülete legyen a több mint 2 és fél évszázados kollégiumnak. Főként Mándi Márton István szervező munkája nyomán kapott új épületet az intézet a Szent László utcában. Ebben az épületben kezdték meg 1793-ban a tanítást. Mándi Márton István a pápai koll.-ot szívós, következetes munkával évtizedek alatt a debreceni és a sárospata­kival egyenlő színvonalúvá tette azzal, hogy új nevelési elveket és gyakorlatot valósított  meg. Ezeket az elveket az önmaga által készített kéziratos pedagógiai könyvében rögzítette is. A pápai Koll.-ba jó képességű, kitűnő felkészültségű tanárokat hozott. Ő volt az első magyar filozófus, aki Kant tanítását nemzeti nyelven magyarázta. Felismerte a természettudományi tantárgyak tanításának szükségességét. Mándi Márton István szuggesztív tanáregyéniség volt. Még életében gondoskodott a filozófiai tanszéken utánpótlásáról. Tanítványát, Tarczy Lajost, a kiváló hégeliánust választotta utódjául. 1831-ben kolerában halt meg. Fő művei: Keresztyén theológusi morál. (1796.); Keresztény morális kis katechizmus. (Bécs, 1817); Tankönyvei:  Langius Collequia (Győr, 1792);  A német nyelv első kezdete. (Győr, 1792); Phaedri faleulae Hesopae. (Győr, 1793);  Görög nyelv, első kezdete.( Győr, 1794); Új deák rudimenta (Győr, 1795); Új német rudimenta. (Győr, 1801); Systema Philo-sophiae criitcae (I-II. Wien, 1820.) Kéziratban maradt: Paedagógia.(1800-ból) [Kiadta a Veszprém Megyei Pedagógiai Kiskönyvtár 32. számaként. Sajtó alá rend. Mészáros István (1988)]

            IROD.:  Koll. tört. 1981. 110. • M. M. I. emlékkönyv (szerk. Tungli Gyula). (Pápa, 1991). • MÉL 1981. II. 160. • Szabó Károly: M. M. I. (Pápa, 1860) • Tóth Endre: M. M. I. élete. (Pápa, 1931). •  Trócsányi Dezső: M. M. I. tudományos munkássága. (Pápa, 1931)

            F.:  A DREK Könyvtárában ta­lálható dokumentumok.

 (T.Gy.)

 

MÁTÉ Ferencné LÁSD Varga Julianna

MEDGYASSZAI Gy. Ilona (Lep­sény, 1897 — Pápa, 1977): mennyiségtan-természettan sz. ref. polg. isk. tanár, internátusi felügyelő. Édesapja Medgyasszai Vince ref. püspök volt. Népiskolai tanítónői oklevelét a Nátus Tanítónőképzőjében 1916-ban, polg. iskolai tanári oklevelét a bp.-i Erzsébet-főiskolán 1920-ban szerezte. Tanári pályáját a Dunántúli Ref. Egyházkerület Nőnevelő In­tézetében kezdte 1921-ben, s nyugdíjba vonulásáig itt tanított, illetve nevelősködött. Szaktárgyain kívül készségtárgyakat is tanított (testnevelés, egyházi ének, háztartástan). Tagja volt a Polgári Iskolai Tanárok Orsz. Egyesületének, a Ref. Nőegyesületnek és a Jókai-körnek. A Hámán Kató Ált. Isk.-ból ment nyugdíjba. S.: Bala­tonkenese, t.

            IROD.: Nádasdy: Nőnevelő, 1988. • Nátus évk. 1934/35, 1936/37.

            F.: Medgyasszai László szóbeli közlése (1996). • Sajátkezű önéletrajza (1952).

(T. Gy.)

 

MESTER Gábor (Pápa, 1909 — uo., 1951): középisk. testneve­lőtanár. Tanulmányait a pápai Ref. Koll. Gimnáziumában 1927-ben végezte, majd sikeres felvételi vizsgát tett a Testnevelési Főiskolán. Diplomáját 1930-ban szerezte. Tanári pályáját Bp.-en kezdte, tanított a csurgói Ref. Gimn.-ban, majd 1941-ben a pápai Ref. Koll.-ba kapott kinevezést. Itt tanítványaival különböző sportágakban országos bajnokságokon szerepelt. Tanári pályáját a háború és az orosz hadifogság megszakította. S.: P., Alsóvárosi t

           IROD.: Koll. ért. 1941/42.

           F.: Leánya,  Nagy  Sándorné  Mester  Anna  Mária  szóbeli közlése

(T.Gy.)

 

MESTER Gáborné LÁSD Pet­rova Anna

 

MÉRY Etel József (Magyarsző­gyén [Komárom vm.], 1834 — Győr, 1883): bencés szerzetes, középiskolai tanár, régész. A pá­pai bencés gimn.-ban tanított 1857-62 között, a győriben 1862-től haláláig. Fő művei: Pázmándi Horváth Endre élet- és jellemrajza (Győr, 1879); Szent Imre = Ifjusági Plutarch. Pápa, 1858; Garay János = uo. Irodalomtörténeti cikkei jelentek meg a Tanodai Lapokban (1857-62) és a Győri Közlönyben (1866-79). Arc­heológiai munkássága jelentős, az ilyen témájú írásait 1864-től közölte a Győri Közlöny.

            IROD.: Bakonyvári 1898. • Bencés ért. (Pápa) 1857/62. • Berkó-Legányi 91. • MÉL II. 1982. 192. • PRT VI/B.

(M. Zs.)

 

MÉSZÁROS Lajos (Balaton-arács, 1896 — Pápa, 1974): tanító. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte és Veszprémben folytatta. Oklevelét a pápai Áll. Tanítóképzőben szerezte. Nevelői pályáját Hajmáskéren a ref. elemi népisk.-ban kántortanítóként kezd­te. 1929-48-ig a pápai ref. elemi iskolában osztálytanítóként, később a matematika szaktanítójaként tanított. A gyermekekkel bán­ni tudó, jól képzett pedagógus volt, aki az iskolai munka mellett széleskörű közéleti tevékenységet is folytatott. Volt cserkész és le­vente, a II. világháború idején lég­oltalmi parancsnok is. A pápai ref. gyülekezet örökös tiszteletbeli gondnokává választották. Előadásokat tartott, népszerűsítette a selyemhernyó-tenyésztést. 1948-54-ig a II. sz. Áll. Ált. Isk.-ban tanított. Itt klerikálisnak  minősítve előbb felfüggesztették, majd Kéttornyúlakra helyezték. Nyug-díjazásáig (1956) gyalog  járt ki tanítani. 1956-től Pápán élt.

            F.: A  névcikk  szerzőjének  visszaemlékezése. (1995).

(H.J.)

 

MOLNÁR Aladár (Veszprém, 1839 — Gleichenberg [Ausztria], 1881): ref. gimn. tanár, pedagógiai író, kultúrpolitikus, a MTA tagja (1867). Tanulmányait a tótvázso­nyi elemi isk.-ban kezdte, 1848-ban a pesti ev. elemi isk.-ban folytatja. A gimn. I-VI. osztályát magántanulóként végezte, 1856-ban a pápai ref. gimn.-ban tett osztályvizsgát. 1856-62ig az intézet nyilvános tanulója, előbb "publicus praeceptor", majd rendes tanár. Egyháztörténelmet, m. irodalmat és német nyelvet tanított. 21 évesen Kerkapoly Károlyt, a bölcselet tanárát helyettesítette. 1862-67-ig a pesti ref. főisk. tanáraként működött. 1867-74 között mint kultúrpolitikus és a nemes­vámosi körzet képviselője részt vett az Eötvös-i népoktatási törvény megvalósításában. S.: Bala­tonfüred. Fő művei: A philosophia szükséges eleme a theológiának. (Pápa, 1859); A magyar alkotmány kifejlődése. (Pápa, 1862); Pszichológiai vázlatok. (Pest, 1864); A bölcsészet története (Pest, 1864); Tanügyi tanulmányok. (1871); Képek az emberi élet és a természet köréből. (Pest, 1873); Gazdasági népotatás hazánkban és külföldön. (1872); Közművelődési dolgozatok (Soro­zat három füzetben. 1872); Néptanítók ismerettára. (Pest, 1873. I.); Népiskolai Tanfelügyelet külföldön és hazánkban. (Pest, 1872); A köznevelés és közoktatás szervezetének szabályozása a ma­gyar református egyházban. (Deb­recen, 1879); A közoktatás története Magyarországon a XVIII.században .( Bp., 1881) stb.

            IROD.: Balassa Benő: Egy neves pedagógiai író és kultúrpolitikus: M. A. = Megyei Ped. Körkép 1990/1. sz. • MÉL 1982. II. 229. • Szinnyei IX. 153-158. • Tanárky Gedeon: Emlékbeszéd M. A. felett (Emlékbeszédek II. 1.) Bp., 1884.

(B. B.)

 

MOLNÁR Béda Lajos (Elő-patony [Pozsony m.], 1858 — Balatonfüred, 1929): bencés szerzetestanát. A pápai bencés gimn.-ban 1886-92 között tanított, majd Kőszegre került (tanár: 1892-1903, házgondnok 1894-98). Lel­kész Bársonyoson (1903-22), majd perjel és jószágkormányzó Bakonybélben (1922-25). 1925-28.ban nyugállományban Tihanyban.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1886/92. • Berkó-Legányi 119. • PRT VI/B. • Nekrológja: Phalmi Szle 1929.

(M. Zs.)

 

MOLNÁR István (Tüskevár, 1906 — uo., 1983.): róm. kat. esperes-plébános, hitoktató. A tatai piarista gimn.-ban érettségizett 1924-ben, majd a veszprémi szemináriumba nyert felvételt. 1928-ban szentelték pappá. 1928-33-ig Siófokon káplán, cserkészparancsnok és múzeumszervező. 1933-ban hitoktatói képesítést szerzett. 1933-37-ig Kaposvárott, 1937-47-ig Pápán hittanár. 10 évig volt a Ref. Gimn. kat. felekezetű tanulóinak hitoktatója és cserkészparancsnoka. Részt vett a város közéletében, állandó munkatársa volt a Pápa és Vidéke című lapnak. Szorgalmazta a városi múzeum létesítését, feltérképezte a város történetének fehér foltjait, rendezte a városi levéltár anyagát. 1943-47-ig a pápai Szent Anna templom, 1947-72-ig a tüskevári egyházközség esperes plébánosa. Szülőfalujában értékes néprajzi és régészeti gyűjtőmunkát végzett. Magángyűjteménye alapja lett a Tüskevári Helytörténeti Múzeumnak (1962). 1972-83-ig Veszprémben templomigazgató. 1978-től kanonok. Sírja: Tüskevár. Fő művei: Pápa város múltjából és jelenéből (Pá­pa, 1941); A zirci apátság elfelejtett pápai otthonában  (Pápa, 1942); Pápa megyei város levéltára (Pápa,1942).

            IROD.: Ács Anna: Molnár István pápai esperes emlékezete = PH, 1996/7. sz. 9. •  Koll. ért. 1937/47.

            (T.Gy.)

MOLNÁR Istvánné LÁSD Ker­nya Margit

 

MOLNÁR Lujza (?, 1902 — Kaposvár, 1976): irgalmasrendi nővér, gyakorló isk. tanító. A képzőt 1921-ben a pápai Ranolder Intézetben végezte. Ugyanitt a gyakorló iskola vezetését 1928-ban vette át. 1928-48-ig nevelte tanítványait. A rend feloszlatása után 1848-50-ig Bp.-en, majd Kaposvárott élt, házitanítóként hittant tanított. Kaposvárott temették el.

            IROD.: Ranolder ért. 1928/48.

            F.: A pápai Pedagógus-szak­szervezet tagjainak névsora 1945/46.

(F.E.)

 

MORAVECZ Imréné LÁSD Mo­ravecz Vilma

 

MORAVECZ Vilma, Moravecz Imréné (Hódmezővásárhely, 1894 — Szeged, 1896): óvónő. Az elemit Dereskén, a polg. iskolát Debrecenben végezte. Oklevelet az I. világháború idején a hódmezővásárhelyi óvónőképzőben szer­zett. A bárándi községi óvódában dolgozott 15 évet (1933-48), majd a pápai Kerkápoly-Bodor Ref. Óvóda vezetője volt. 1950-től nyugállományú, ekkor családjával Szegedre költözött.  S.: Szeged, Belvárosi t.

            F.: Leánya, dr. Kiss Istvánné Moravecz Vilma írásbeli közlése.

(T. Gy.)

 

MORAVECZ Károly LÁSD Vá­sárhelyi Károly

 

MÓRICZ Eszter, Velich Istvánné (Kolozsvár, 1896 — ?,?): polg. isk. tanár. Gimn. tanulmányait a család szegénysége miatt többször félbeszakította. Tanári oklevelet 29 évesen szerzett, miután Ko­lozsvárott elkezdett egyetemi tanulmányait Szegeden fejezte be 1925-ben. 1925-34-ig Fülöpszállá­son, 1934-46-ig Kiskőrösön, 1946-52-ig a devecseri polg., illetve ált. isk.-ban tanított. 1952-ben saját kérésére Pápára helyezték, s itt a II. sz. Ált. Isk.-ban tanított nyugdíjazásáig.

            F.: Sajátkezű önéletrajza (1952).

(T. Gy.)

 

MÓROCZ Emilián Pál (Pápa, 1861 — Celldömölk, 1930): bencés szerzetes, középiskolai tanár. A pápai gimn. tanára 1886-93-ig, majd Komáromban (1893-94) és Esztergomban (1894-95) tanított. Magiszter (újoncmester), prefektus és spirituális Phalmán 1895-1903-ig, 1903-12-ig alperjel ugyanott. 1923-30 között perjel és házgondnok Celldömölkön. Gyakorlati művelője volt a zenének, több hangszeren játszott, darabokat komponált. Fő művei: A pápai katholikus gimnázium története. In.: Kapossy 1905. Értekezései a pápai bencés gimn. értesítőiben (1892-94).

            IROD.: Bakonyvári 1898. • Bencés ért. (Pápa)1886/93. • Berkó-Legá­nyi 120. • Szinnyei IX. 310.

 (M. Zs.)

 

NAGY Anna Kornélia (Pápa, 1902 — Vác, 1991): irgalmas-rendi nővér, matematika-fizika sz. tanítóképző-intézeti tanár. Tanítói oklevelét a pápai Ranolder Intézetben 1921-ben kapta. 1927-ben a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen középiskolai tanári, 1927-ben az Apponyi Koll. elvégzése után tanítóképző tanári oklevelet szerzett. 1927-31-ig az Irgalmas Rend  bp.-i, 1931-41-ig a pápai Ranolder Intézetében oktatott, majd 1941-48-ig a bp.-i Tanítónőképző Intézet tanára volt. 1948-90-ig házitanítóként hittant tanított. Vácott temették el.

            IROD.: Ranolder ért. 1932/41.

(F.E.)

 

NAGY Boldizsár Károly (Ri­gács, 1782 — Phalma, 1851): bencés szerzetes, középiskolai ta­nár. 1816-20-ig gimn. ig. és házfőnök Pápán, majd Tihanyban, Celldömölkön, Phalmán és még számos helyen volt lelkész.

            IROD.: Berkó-Leányi 20-22.

(T.Gy.)

 

NAGY Gábor (Szomoród,  1986 — Pápa, 1941): ref. gimn. vallástanár. 1914-ben érettségizett a pápai Ref. Gimn.-ban. Kezdetben a bp.-i orvosi egyetemre járt, később azonban a pápai Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. 1919-ben lelkészképesítő vizsgát tett jeles eredménnyel. 1920-ban lelkészi oklevelet szerzett. 1929-ben vallástanári vizsgát tett. 1931-41-ig tanított a pápai Ref. Gimnáziumban.

            IROD.: Ólé Sándor és Rab István búcsúbeszéde. In: Koll. ért. 1942.

(T.Gy.)

NAGY Ilona, Erdélyi Sándorné (Bp., 1912 — Pápa, 1986): tanítónő. 1933-ban Pápán, a Ref. Nőnevelő Intézet Tanítónőképzőjében szerzett oklevelet. 1940-ben kapott állást a Csanád megyei Pitvaros község áll. elemi iskolájában. 1941-ben saját kérésére Pápára helyezték, a Kertvárosi Áll. Elemi  Iskolába, ahol nyugdíjazásáig (1968) tanított főként elsősöket.

            F.: A család tulajdonában levő dokumentumok. - Tóth Kálmán ny. ig. írásbeli közlése.

(H.L.)

 

NAGY Irén, Békefi Aladár Gáborné (Marcaltő, 1919 — Szombathely, 1974): gyakorló iskolai tanító. Tanulmányait a Ranolder Intézet Tanítónőképzőjében végezte. Diplomáját 1938-ban kapta. 1939-44-ig a felsőörsi elemi népiskolában, 1944-59-ig az  Áll. Tanítóképző Intézet, 1959-74-ig a szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet Gyakorló Iskolájában tanított. S.: marcaltői t.

            IROD.: Ranolder ért. 1944-1948.

            F.: Leánya, Némethné Békefi Zsuzsa gimn.tanár írásbeli közlése. (1995)

(T. Gy.)

 

NAGY Kelemen József (Kissző­lős, 1905 — Phalma, 1968): bencés szerzetes, földrajz- természetrajz sz. középisk. tanár. A pápai bencés gimn.-ban 1937-47-ig ta­nított. Előtte 1934-37-ig rendházgondnok volt Tihanyban és Cell­dömölkön. 1960-67-ig gimn. tanár Phalmán.

            IROD.: Bencés ért. 1937/47.• Berkó-Legányi 189.

(T.Gy.)

NAGY János (Győr, 1877 — Pá­pa, 1964): róm. kat. tanító. 19 éves korában a győri püspöki tanítóképzőben kapott oklevelet. Pályája kezdetén számos dunántúli isk.-ban, majd 15 éven át Má­tyusföldön, Gután (Komárom vm.) tanított. Az első világháború előtt Pápán a Földmívesiskolában megszerezte a mezőgazdasági szaktanítói oklevelet is. 1914-20-ig katona, majd hadifogoly, 1920-ban — a magyarellenes oktatási törvény miatt — kénytelen Csehszlovákiát elhagyni, s Magyarországon, Pápán telepedett le. 1920-38-ig Szent István egyházközség tanítója. Részt vett a róm. kat. polg. fiúisk. szervezésében, s 5 éven át óraadóként tanított is ott. 1938-64-ig Pápán nyugdíjas. S.: P., Kálvária t.

            F.: Fia, dr. Nagy Andor ny. jogtanácsos írásbeli közlése (1996).

(T.Gy.)

 

NAGY Jenő (Kéty, [Esztergom vm.], 1883 — ?, ?): ref. gimn. magyar-latin sz. tanár. Alsófokú ta­nulmányait szülőfalujában kezdte, majd 1889-től Felsővezekényben, Nagysallón és Alsószécsényben folytatta. A félárva fiú a nyitrai piaristáknál, majd a selmeci evangélikus gimnáziumban tanult. 1901-ben érettségizett. 1906-ban a kolozsvári egyetemen bölcsészdiplomát szerzett. Munkahelyei: Bras­só, Kolozsvár, Pápa. Pápán a ref. gimn.-ban 1929-41-ig tanított. 1941-ben újból visszament kedves városába, Kolozsvárra tanítani. Sokat foglalkozott a szláv nyelvekkel és az erdélyi magyar iskolák anyagi megsegítésének ügyével. Fő művei: A modern nyelvek tanításának problémája (Kolozsvár, 1941). Cikkei a Ref. Kollégiumi Lapokban.

            IROD.: Koll. ért. 1930/40. •  Kollégiumi Lapok.

            F.: Koll. anyakv. 1940. 45-50.

(T.Gy.)

 

NAGY Lázár (Fogaras, 1892 — Szentendre, 1964): középisk. rajz­tanár, festőművész. Elemi iskolai és gimn. tanulmányait 1898-10-ig Fogarason végezte, majd 1912-16-ig a M. Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Középiskolai rajz­tanári oklevelét 1916-ban  kapta. 1917-25-ig a  Mezőtúri Gimn.-ban, 1925-28-ig Csornán áll. polg. iskolában, 1928-45-ig Csepregen tanított. 1945-48-ig a pápai Áll. Polg. Iskola tanára, 1948-50-ig a III. sz. Áll. Ált. Isk., majd 1950-55-ig az Áll. (korábbn zárda) Tanítónőképző ig.-ja. Nyugdíjasként Szentendrén élt. Mint alkotóművész számos városi kiállításon vett részt, sőt művei  szerepeltek a bp.-i Fáklya Klubban rendezett pápai rajztanárok kiállításán is. Pápán a városi zenekar csellistája volt. Művei: Olajfestmények, akvarellek magángyűjtők tulajdonában.

            F.:.  Leánya, Réthey Prikkel La­josné Nagy Judit írásbeli közlése. (1996) • Szekeres Lajos ny. gimn. tanár szóbeli közlése. (1984)

(T.Gy.)

 

NAGY Lázárné LÁSD Hadházy Ilona

 

NAGY Mihály (Rétalap, 1788 —   ?, 1878): történelem sz. koll.-i tanár, ref. lelkipásztor. Közép- és főiskolai tanulmányait a pápai ref. kollégiumban végezte.  Itt volt se­gédtanító, majd külföldi (Né­metország) egyetemi tanulmányai befejezése után a volt iskolájában történelemtanár. Hat évi működés után Kocsban és Komáromban lelkész, közben 1875-ig a Dunántúli  Egyházkerület püspöke.

            IROD.: Koll. tört. 1896. 335.  • Koll. tört. 1981. 321. 

 (T. Gy.)

 

NAGY Pál (Lébény, 1870 — Pápa,  ?): ig.-tanító. A soproni tanítóképzőben készült fel hivatására. Az oklevél birtokában tanított Kemenesmihályfán, Nemes-magasiban, Vönöckön. 1900-ban választották és hívták meg Pápára az ev. iskolához. 1925-29-ig igazgatta is az ev. iskolát. Vezette az Iparos és az Evangélikus dalárdát,és elnöke volt a tanítóegyesületnek. Írásai, munkái a Protestáns Zeneközlönyben jelentek meg. Kultuszminiszteri elismerésben részesült.

            IROD.: Dtúli vármegyék 776. • Veszprémmegyei fejek 1929.

 (M.S.K.)

 

NAGY Sz. Sándor (Jászapáti, 1936 — Zánka, 1984.): magyar-olasz sz. középisk. tanár, ig.he­lyettes. Tanulmányait a jászapáti Róm. Kat. Ált. Iskolában, valamint a helyi gimn.-ban végezte. 1953-ban beiratkozott az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-olasz szakára. Ott szerzett középiskolai tanári diplomát 1958-ban. 1959-ben  Pápára került, előbb a Türr István Gimn. tanára, majd 11 évig a Bocsor István Koll. ig.-ja volt. 1975-től haláláig, 1984-ig a Türr Gimn. és Óvónőképző Szak­középisk. tanára, illetőleg ig.h.-e. Nyelvtudása szintentartása céljából nyaranta Olaszországban töltött hosszabb időt. Tanítványainak magyar nyelv- és irodalomból feladatlapokat készített és kéziratos jegyzetet írt. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Türr évk. 1988. 153. • Tungli Gyula: N. Sz. S. (1936-1984) = Megyei Ped. Körkép 1985/1. sz. 66-67.

(T.Gy.)

 

NAGY Vencel Antal (Székes-fehérvár, 1897 — Phalma, 1995): bencés szerzetes, földrajz-termé­szetrajz sz. középisk. tanár. Pappá szentelése után Pápán (1921-23) majd Kőszegen (1923-27) gimn. tanár. 1927-30-ban gazdasági akadémiai hallgató Magyaróvá­rott. 1931-38-ban fő-számvevő Phalmán, utána jószágigazgató Győrben, később Komáromban. 1958-71 között gazdasági vezető Phalmán, utána nyugalomban. A főapátság kertjében arborétumot és levendula-lepárlót létesített.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1922/24. • Berkó-Legányi 176.

(M. Zs.)

NEMCSICS Elekné LÁSD Szabó Mária

 

NEMCSICS Elekné LÁSD Szép­tóth Mária

 

NEUBERGER Irén, Horváth La­josné (Szerecseny, 1903 — Pápa, 1992): tanítónő. Képesítését a pápai Ranolder Intézetben szerezte 192l-ben. Nevelői munkáját az Országos Gyermekvédő Liga pá­pateszéri intézetében kezdte, majd az 1924-34-ig a Liga makói intézetében, 1934-45-ig annak far­kasgyepűi iskolájában tanított. 1945-52-ig a Fő téri róm. kat., majd I. sz. Áll. Ált. Isk.-ban, 1952-62-ig a Jókai Mór Ált. Isk.-ban tanított. Nyugdíjas korában Pápán élt. Hamvai a Kálvária temetőben nyugszanak.

            F.: Leánya, Vörösházi Péterné Horváth Ágnes gimn. tanár közlése (1996).

(T.Gy.)

 

NEUBERGER József (Szere-cseny, 1894 — Pápa, 1970): piarista szerzetes, történelem-latin sz. középiskolai tanár. Középisk. tanulmányait a nyitrai piarista gimn.-ban, teológiai és bölcsészettudományi tanulmányait Bp.-en végezte. Szerzetestanárként tanított a rend gimnáziumaiban Mosonma­gyaróvárott, Szegeden, Debrecenben, Sátoraljaújhelyen, Veszprémben és Nagykanizsán. Az 1950-es években Vácra internálták paptársaival együtt. 1952-58-ig Pápán, az I.sz. Áll. Ált. Isk.-ban, 1956-ban a Petőfi Gimn.-ban latint tanított. Kitűnően hegedült. 1958-70-ig  nyugdíjasként élt — s bizonyos megszorítások mellett — papi hivatását is gyakorolta.

            F.: Vörösházi Péterné Horváth Ágnes szóbeli közlése. (1996)

(T.Gy.)

 

NEUBERGER Mária, Vér Imréné (Szerecseny, 1890 — Pápa, 1949): tanítónő. Oklevelét 1908-ban a pápai Ranolder Intézetben kapta. Előbb  a káptalantóti, majd a gyömörei elemi isk.-ban tanított. Pápára 1938-ban a Kertvárosi M. Kir. Áll. Elemi Népisk. indulásakor került, s ott tanított nyugdíjazásáig.

            F.:  Vörösházi Péterné Horváth Ágnes gimn. tanár közlése. (1996)

(T.Gy.)

 

NÉMETH Döme Ferenc (Kő­szeg, 1898 — Phalma 1960): bencés szerzetes, német-latin sz. középiskolai tanár. 1921-22-ben Phalmán, 1922-33-ban Pápán, 1933-35-ban Győrben, 1944-48-ban Kőszegen tanított a rend iskoláiban. A szerzetesrendek feloszlatása és az iskolák államosítás után visszakerült Phalmára, ahol 1951-60 között tanított a gimn.-ban. Pápai működése alatt az Iparos Dalkör karmestere volt. Fő művei: Dalos-köny a fiú-középiskolák I-II. oszt. számára. (Solymos Vendellel Bp., 1930); Daloskönyvünk a fiúgimn. I. II. III.  oszt. számára (uo., 1938); Daloskönyvünk a leánygimn. I. II. III. oszt. számára (uo., 1938). Néhány költeményt megzenésített.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1922/35. • Berkó-Legányi 171. • Gaál 105-107.

(M. Zs.)

 

NÉMETH Irén, Temesvári Istvánné (Hercegfalva [Fejér m.], 1910 — Veszprém, 1993): tanítónő. Oklevelét 1929-ben a bp.-i angolkisasszonyok tanítóképzőjében szerezte. 1929-36-ig Halim­bán és Környén helyettes tanító, 1936-39-ig Mezőkovács-házán tanított. 1939-ben kötött házassága után Nagykamarás, Bánkút-Rózsamajorba került mint áll. tanító. 1948-67-ig a pápai Kertvárosi, majd a Jókai Mór Áll. Ált. Isk. nevelője. 1973-93-ig Bala­tonfüreden élt családja körében. 1979-ben arany-, 1989-ben gyémántdiplomát kapott. Az óbudai róm. kat. templom kriptájában nyugszik.

            F.: Férje írásbeli közlése (1995).

(T. Gy.)

 

NÉMETH Mihályné LÁSD Ta­kács Lídia

 

NISZLER Teodóz Ferenc (Zseliz [Bars m.], 1887 — Léva, 1943): bencés szerzetes, latin-görög sz. középisk. tanár, bölcsészdoktor. Két ízben volt a pápai bencés gimn. tanára: először 1911-15-ig, majd 1924-30-ig, amikor a házfőnöki és az ig.-i teendőket is ellátta. 1915-16-ban Esztergomban is ta­nított, pápai működése után pedig a rend újoncmestere (magiszter) lett 1930-36-ig. Phalmi perjel volt 1938-43 között. Pápai igazgatósága idején széleskörű társadalmi tevékenységet fejtett ki: a Kat. Kör  elnöke, a Jókai Kör alelnöke volt. Fő művei: Az analógia a görög nyelvben (Bp., 1913); A görög nő = Pápa és Vidéke 1913. 5-6. sz.; Nekrológ Fojtényi Emilről = Phalmi Szle 1931.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1911/15, 1924/30. • Berkó-Legányi 153. • Phalmi Szle 1943.

(M. Zs.)

 

NYULASI Aladár (Nyárád, 1939 — Pápa, 1988): ált. isk. matematika-fizika tanár. Tanítói oklevelét a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben 1958-ban, tanári diplomáját a pécsi tanárképző főisk. levelező tagozatán, 1968-ban szerezte. Munkahelye: 1957-62-ig a ne-messzalóki, 1962-68-ig a nyárádi, majd 1983-88-ig a pápai Hámán Kató Ált. Isk. Időközben 1968-83-ig a 304-es Ipari Szakmunkásképző Intézet nevelőjeként tevékenykedett. S.: P., Alsóvárosi t.

            F.: Acsády Ignác Szakközépisk. és Szakmunkásképző Intézet irattára. •  Erkel Ferenc  Ének-zenei Ált. Isk. irattára. • Özvegye, Nagy Erzsébet tanárnő levele.

(M.S.K.)

 

OCSOVSZKY Kázmér Ambrus (Nagyszombat, 1839 — Bakony-bél, 1911): bencés szerzetestanár. A pápai gimn.-ban 1862-67 között dolgozott, majd Győrben (1867-68) és a phalmi főiskolán (1868-75) tanított. 1875-ben visszakerült Pápára: 1875-1906 között házfőnök, 1875-93-ban gimn. ig., 1887-93 és 1899-1906 között házgondnok. Innét vonult nyugalomba Bakonybélbe 1906-ban.

            IROD.: Bakonyvári 1898. • Bencés ért. (Pápa) 1862/67, 1875/93. • Berkó-Legányi 95.

(M. Zs.)

 

OLÉ Sándor (Csór [Fejér vm.], 1884 — Magyarboly, 1976): ref. lelkész, hitoktató. Középiskolai és teológiai tanulmányait a pápai Ref. Kollégiumban végezte. 1911-ben avatták lelkésszé. 1912-29-ig  Móron, 1929-től nyugdíjazásáig Pápán volt  gyülekezeti lelkipásztor. 1929-től kezdve hosszabb időn át hittant tanított a ref. tanulóknak a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben. Jelentős érdemei voltak a Március 15-e téri új ref. templom építésében is. Nyugdíjasként Magyarbólyon élt. Művei: Szerkesztője volt a "Tavasz" c. főiskolai képzőtársasági folyóiratnak. Több tanulmánya jelent meg az egyházi lapokban. "Pápai Em­lékeim" címmel kétkötetes naplója a DREK Könyvtárában található.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1929/35. • Veszprémmegyei fejek 1929.

(T.Gy.)

 

ORBÁN Dezső Béla (Szerecseny, 1905 — Bp., 1979): bencés szerzetes, latin-történelem sz. tanár, bölcsészdoktor. Pápán két ízben, 1930-34 és 1939-43 között tanított. Ezen kívül a soproni (1934-39), az esztergomi (1943-46) és a győri (1946-48 és 1959-65) gimn.-ban működött. Pápán az iskolai önképzőkör történelmi szakosztályának vezetője, a Kat. Munkásnők Egyesületének elnöke. Fő mű­vei: Celldömölk helynevei (doktori ért., 1940); Szerecseny a 18. század végén = Győri Szle, 1938; Koroncó történeti földrajza (Lo­vas Elemérrel) = Győri Szemle 1939; Adatok Szerecseny XVIII-XX. századi helyneveinek ismeretéhez (H. n., 1943)

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1930/34, 1939/43. • Berkó-Legányi 185. • Gaál 113-115.

(M. Zs.)

 

ORSZÁGH Lőrinc (Vaszar, 1720 — Pápa, 1784): pálos szerzetes, 1744. július 30-án tett fogadalmat. Teológiai doktor és tanár (1760), a pápai kolostor perjele (1783), majd  vikárius generálisa. A pápai pálos (később bencés) templom kriptájába temették.

            IROD.: Gaál 10-14. • Kisbán: A m. pálosrend tört. II. • Molnár István: A pápai "fehér barátok" templomkriptája = Pápa és Vidéke, 1920. szept. 9., szept. 19., okt. 3.

(E. I.)

 

ÓVÁDY Zoltánné LÁSD Dom­ján Ilona

 

PADOS Mária, Somfai Jánosné (Pápa, 1912 — uo., 1995): rajztanár, festőművész. Tanulmányait a Ranolder Intézetben végezte. 1931-ben kapott népiskolai tanítói oklevelet. Ezt később a pécsi fő­iskola műszaki gyakorlati szakoktatói diplomájával bővítette 1963-ban. A tanítói szakképesítés birtokában állástalan magántanító, ill. fizetésnélküli szükségmunkás pe­dagógus. Az iskolák államosításakor kapott csak kinevezést, noha 1938-tól a bakonybéli róm. kat. elemi népiskolában dolgozott. 1954-ben került Pápára a Hámán Kató Ált. Isk.-ba. Rajz- és gyakorlati foglalkozást tanított, honismereti szakkört vezetett. 1955-től a helybéli művelődési ház képzőművészkörének tagja. Hangulatos városképeit, virágcsendéleteit so­kan megcsodálták. Közülük néhány a Magyar Nemzeti Galériába került. Önálló kiállításai voltak Pápán, Győrben, Veszprémben. Munkáját 1979-ben a  "Veszprém megyéért" kitüntetéssel, 1993-ban a  "Veszprém megye érdemrend­jé"-vel ismerték el. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Felnőttek vizsgáztak iskolánkban = Napló, 1960. január 30.; Mesevilág és valóság = Napló, 1962. június 29.; A természet utáni tanulmány óráinak vezetése. Vitaindító = Rajztanítás, 1962/6. sz.; A gyakorlati foglalkozás helyzete Pápán = Munka és iskola 1964/2. sz.; Ipari csendéletek = Rajztanítás 1965/4. sz.; Értékelés és osztályozás a gyakorlati foglalkozásokon = Munka és iskola 1970/2. sz.; Adalékok a pápai amatőr színjátszás történetéhez 1930-1975. (Pápa, 1988); Pápai utcaképek (Pápa, 1992); Kékfestők Pápán = VMHT XV. (1993). 75-101.

            IROD.: Bibliográfia 1975. 40, 42. • Ranolder ért. 1926/27. 7. • Szíj Béla: A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a pápai Helytörténeti Múzeumban II. (Pápa, 1971). • Tungli Gyula: Egy kiállítás margójára = Pedagógusok Lapja, 1989. március 24.

            F.: Férje, Somfai János ny. ig. h. adatközlése (1996).

(M. S. K.)

PAJOR Simon Ferenc (Ko-márom, 1787 — Phalma, 1842): bencés szerzetes, középiskolai tanár. Tanított Pápán 1810-11-ig, majd Esztergomban és Győrött. 1823-24-ig házfőnök és ig. volt Pápán. 1826-29-ig gimn. tanár Nagyszombatban. 1829-34-ig a növendékek nevelője Phalmán, majd könyvtáros és hitszónok Celldömölkön és Tihanyban.

            IROD.: Bencés ért. 1941/42. • Berkó-Legányi 28.

(T.Gy.)

 

PÁL Endre (Kazsok [Somogy vm.], 1929 — Bp., 1991): magyar-történelem sz. középisk. tanár. A polg. iskolát magántanulóként végezte. Utána 1 évig a községi közigazgatásban dolgozott. 1950-ben a gyönki ref. gimn.-ban érettségizett. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar, 1960-ban történelem kiegészítő szakán középisk. tanári oklevelet kapott. Pápán 1957-58-ban kollégiumi nevelő, 1958-70-ig a Makarenkó Koll. ig., 1970-75-ben a Jókai Közgazd. Szakközépisk. ig.h.-e, 1975-89-ig uo. magyar-történelem tanára. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Közg. évk. 1988. 50.

            F.: Jókai Mór Közgazdasági Szakközépisk. irattára. (1994)

(T.Gy.)

 

PÁLFI Lőrinc István (Zamárdi, 1892 — Szabadszállás, 1963): bencés szerzetes, magyar-latin sz. középiskolai tanár. Tanulmányait Phalmán és Bp.-en végezte. Tanított a bencés rend dunántúli gimn.-aiban (Sopron, Győr, Kőszeg, Pápa). Pápán 1917-18-ig, továbbá 1946-48-ig. A magyar népdal kitűnő ismerője volt. 1948-50-ig Bakonybélben, 1950-63-ig nyug­díjasként Szabadszálláson élt.

            IROD.: Bencés ért. 1918., 1947/48. • Berkó-Legányi 162. • Türr évk. 1988. 82.

(T. Gy.)

 

PÁLLYA Hubert Imre (Lak-falva [Sopron m.], 1907 — Phal­ma, 1983): bencés szerzetes, matematika-fizika sz. középisk. tanár. Esztergomban (1931-33) és Pápán (1933-48) tanított, az államosítás után 1967-ig Dákán volt plébános. 1967-76 között főapáti irodaigazgató és konventjegyző, majd nyugdíjas.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1933/48. • A bencés gimn. ifjúságának nagysikerű előadása = Pápa és Vidéke 1943. márc. 13. • Berkó-Legányi 188. • Gaál 115-117.

(M. Zs.)

 

PAP Zoltán (Zsigárd [Pozsony vm.], 1885 — Pécs, 1935): görög-latin sz. gimn. tanár. Az elemi isk. és a gimn. alsó osztályait Komáromban végezte, a pápai ref. gimn.-ban érettségizett. 1907-ben jeles eredménnyel fejezte be a bp.-i egyetemet. 1909-ben az aszódi ev., 1910-14-ig a sárospataki ref. gimn.-ban tanított (Aszódon német nyelvet, Sárospatakon gyorsírást is.) Tisztként vett részt az I. világháborúban, majd 1918-35-ig a pápai Ref. Főgimn. tanára volt. Fő művei: Athéne városa által az istenek tiszteletére rendezett ünnepek = Koll. ért (Sárospatak) 1912. Számos ismeretterjesztő elő­adást tartott a városban, írásai jelentek meg a Jókai Kör évkönyveiben  és a Kollégiumi Lapokban.

            IROD.: Horváth Endre: P. Z. (nekrológ) = Koll. ért. 1934/35. 19-23.

(T.Gy.)

 

PÁSZTOR Cecilia (?, 1881 — ?, ?): irgalmasrendi nővér, tanítónő. A tanítóképzőt a mai Szlovákia területén végezte. A pápai Ranol­der Intézet polg. leányiskolájában 1931-41-ig éneket tanított.

            IROD.: Ranolder ért. 1931/41.

(F.E.)

 

PETHES János (Kamocsa [Komárom vm.], 1857 — Kőszeg, 1928): Iskoláit szülőfalujában és Pápán végezte. 1878-ban nyert tanítói képesítést Modorban, az áll. tanítóképzőben. Három évig Madaron tanított. 1882-85-ig -a bp.-i polg. isk.-i tanárképző elvégzése után- Kőszegen működött. 1885-1902-ig a csurgói, 1902-06-ig a lévai, 1906-13-ig a pápai áll. tanítóképző tanára, illetve ig.-ja. 1913-28-ig nyugállományban Kő­szegen. Az elsők között volt, aki a gyermekpszichológia kérdésével foglalkozott hazánkban. Fő művei: Salzmann, G.: Hangya könyvecske avagy utasítás a tanítók ésszerű nevelésére (ford. Csurgó, 1889); Kazinczy Ferenc mint pedagógus (uo., 1890); Arany kalászok br. Eötvös József műveiből összegyűjtve (uo., 1894); Melanchton Fülöp élete (Bp., 1897); Vezérkönyv a számtantanításhoz tanítók és tanítónövendékek számára (Nagykanizsa, 1901); Gyermekpszichológia (Bp., 1901). Cikkei a Néptanítók Lapjában (1883), a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlönyben (1884), a M. Paedagogiában (1894) jelentek meg. Dolgozott a Néptanoda, a Dtúli Prot. Közlöny, a Dtúli Prot. Lap, a Csurgó és Vidéke, a Kőszeg és Vidéke, a Pozsonyvidéki Lapok és a Komáromi Lapok munkatársaként.

            IROD.: Deák 1942. 361. • Kraft József: P. J. (nekrológ) = Tanítóképző ért. 1928. • M. Ped. Lex. II. 1934. 510. • Szinnyei X. 911. 

(T. Gy.)

 

PETŐ Menyhért Antal (Kalo-csa, 1851 — Celldömölk, 1940): bencés szerzetes, középiskolai tanár. A teológiai és a bölcseleti főiskolát Phalmán, Bakonybélben és Győrött végezte. 1879-93-ig a rend győri, 1893-06-ig a pápai gimnáziumában tanított, majd a Phalmi Főapátság jószágkormányzója volt. 1906-10-ig nyugdíjasként a celldömölki rendházban élt.  Műve: A pápai római kat. gimnázium rövid története. In:Kapossy 1905. 219. 

            IROD.: Berkó-Legányi 111.

(T.Gy.)

 

PETROVA Anna, Mester Gáborné (Sumenica [Bulgária], 1908 — Farkasgyepű, 1980): középisk. testnevelőtanár. Tanulmányait Su­menben végezte, az ottani tanítóképző intézetben kapott oklevelet. 1926-ban végezte el a testnevelési kurzust és testnevelő tanárként működött néhány évig Bulgáriában. 1929-ben került a bp.-i Testnevelési Főiskolára. Ennek elvégzése után ismét hazatért Bulgáriába és öt éven át a szófiai gimn.-ban tanított.  1938-ban Mo.-ra te­lepült és Csurgón, óraadóként kezdett dolgozni. 1941-ben a pápai Ref. Nőnevelő Intézet tanára lett. Az iskolák államosítása után a tanítóképző, majd a Petőfi Sándor Gimn.-ba került. (1955-67). Tanítványai 1959-ben országos kö­zépisk. röplabda- és tornászbajnokságot nyertek. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Nátus ért. 1941/48. • Petőfi emlk. 1994. 63. 107-108.

            F.: A család  tulajdonában  lévő  dokumentumok.

(G. S.-né.)

 

PETYKÓ Jenő Mihály (Szakol­ca, 1786 — Pápa, 1841): bencés szerzetes, középiskolai tanár. 1810-14-ig gimn. tanár Pápán, 1818-36-ig Sopronban. 1836-41-ig házfe­lügyelő és ig. Pápán.

            IROD.: Bencés ért. 1941/42. • Berkó-Legányi 40.

(T.Gy.)

 

PIROS Gabriella (?, 1894 — Bp., 1972): irgalmasrendi nővér, mennyiségtan-természettan sz. ta­nítóképző-intézeti tanár. 1920-ban a  Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd elvégezte az Apponyi Koll.-ot. A pápai Ranolder Intézet tanítónőképzőjében 1940-48-ig mennyiségtant tanított és a Zárda főnöknője volt. 1942-48-ig a Tanítóképző ig.-ja is. A rend feloszlatása után Bp.-re került. Nyugdíjazásáig, 1964-ig a Szolidaritás háziipari szövetkezetben dolgozott. Bp.-en az  Óbudai köztemetőben nyugszik.

            IROD.: Ranolder ért. 1940/47.

            F.: A pápai Pedagógus-szak­szervezet tagjainak névsora. (1945-46)                

    (F.E.)

 

PÓCZA Irén, Kocsis Kálmánné (Sikátor, 1909 — Pápa, 1986): magyar-német-orosz és és testnevelés sz. középisk. tanár. Három diplomát szerzett: 1928-ban, a pápai Ref. Tanítóképzőben, majd 1933-ban a szegedi Polg. Iskolai Tanárképző Főiskolán és 1956-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen középiskolai tanári oklevelet. Munkahelyei vol­tak: Tab, Berettyóújfalu és Pápa. Pápán 1939-50-ig az Áll. Leány­polg. Isk.-ban, valamint az I.sz. Leány-, a Női Ipariskolában, majd az I.sz. Áll. Ált. Fiúis.-ban tanított. 1950-57-ig a pápai Áll. Tanítóképző Intézet, 1957-69-ig — nyugdíjazásáig — a Türr István Gimn. tanára volt. S.: P., Alsóvárosi t. Fő műve: Néprajzi cikk­rosorat a "Mi utunk" c. folyóiratban. (Pápa, 1939).

            IROD.: Áll. polg. isk. ért. 1939/48. • Türr évk. 1988 154.

            F.: Győri Endréné  Abonyi  Éva  tulajdonában  lévő dokumentumok.

(T.Gy.)

 

POLACZEK E. Stella (?, 1873 — Pápa, 1937): irgalmasrendi nő­vér, magyar-történelem sz. középiskolai tanár. Tanári diplomáját Bp.-en a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1902-ben szerezte. 1912-35-ig, nyugdíjazásáig a pápai Ranolder Intézetben dolgozott. Lengyel származású létére nagy lelkesedéssel tanította a ma­gyar történelmet, és nevelt hazaszeretetre. S.: P., Kálvária t.

            IROD.:  Maráczi Ilona: Margit nővér emlékezete. (Nekrológ) = Mi világunk 1937/3. sz. • Ranolder ért. 1915/35.

(F.E.)

 

POLGÁR Ince Zsigmond (Ve­lence, 1779 — Phalma, 1852): bencés szerzetes, középiskolai ta­nár. 1804-06-ig gimn. tanár volt Sopronban, 1806-07-ig Pápán, majd Pozsonyban, Sopronban, Komáromban és Győrött. 1824-27-ig házfőnök és gimn. ig. Pápán. 1827-52-ig Láziban és Phalmán; jószágkormányzó Tömördön és Kismegyeren.

            IROD.: Bencés ért. 1941/42. • Berkó-Legányi 23.

(T.Gy.)

 

PÓLYA József (Kis-Sáró [Bars vm.], 1828 — Bars, 1880): ref. gimn. történelemtanár. Tanulmányait Nagykőrösön és Pápán végezte. 1851-56-ig a Koll. tanára volt. 1856-67-ig köztisztviselőként dolgozott, 1867-ben Bars vármegye főjegyzőjévé, 1878-ban főispánjává választották. A 80-as években a barsi ref. egyházmegye főjegyzője volt.

            IROD.: Koll. tört. 1896. 324. • Koll.tört. 1981. 255.

(T.Gy.)

PONGRÁCZ József (Ete [Ko­márom vm.], 1885 — Pápa, 1963): ref. főiskolai tanár. A Pápai Ref. Teológiai Akadémia pro­fesszora, 1933-tól ig.-ja, 1951-től az egyházkerületi könyvtár ig-ja. 1894-ben lett a Ref. Gimn. első osztályos tanulója. Már a középiskolában kitűnően megtanult latinul, görögül és franciául, teológiai tanulmányai idején pedig németül és angolul. 1906-08-ig a Skót Sza­badegyház magyar ösztöndíjasa Edinburghban. 1908-10-ig Antal Géza püspök titkára volt Komáromban. 1910-ben helyettes, 1913-tól rendes teológiai tanár. A teológia doktora címet 1931-ben kapta meg a debreceni Tisza István Tudományegyetemen. 1928-ban és 1939-ben az egyházkerület zsinati rendes taggá választotta. 1923-45-ig szerkesztette a Dunántúli Protestáns Lapot. Az egyházkerület érem és plakátgyűjteményét sok értékes dokumentummal gazdagította. 1931-ben létrehozta az ún. Papensia-gyűjteményt, a pápai vonatkozású könyvek külön- gyűjteményét. 1957-63-ig a Dunántúli Református Egyházkerület Gyűjteményei ig.-ja.  S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Bibliaolvasás (Nagybecskerek, 1908); Munka (uo., 1908); Az efezusi levél (Pápa, 1911); A cambridge-i Corvin-kódex és a Trinity College magyar vonatkozású egyéb kéziratai (Bp., 1912); Pál apostolnak a galatákhoz írt levele (Pápa, 1913); A barátság törvényei (uo., 1913, 1926); Jézus kijelentése Istenről (uo., 1914); Az efezusi levél magyarázata (uo., 1914); Magyar diákok Angliában (uo., 1914); Az őskeresztyénség hódító hadjárata (Komárom, 1915); Lull Rajmund 1315-1915 (uo., 1915); Emlékbeszéd Németh István felett (Pápa, 1926); Antal Géza irodal­mi munkássága 1881-1928 (uo., 1929); Csizmadia Lajos 1858-1928 (uo., 1930); A Vöröskereszt-egylet Pápa városi választmányának ötvenéves története (uo., 1930); A pápai főiskola könyvtára (uo., 1931); Pál apostol Efézus­ban (uo., 1931); Máté evangéliuma magyarázata (uo., 1933); Az apostolok cselekedeteiről írott könyv magyarázata (uo., 1936); János evangéliuma magyarázata (uo., 1939); A legújabb régészeti leletek és az Újszövetség (uo., 1942); Az imádkozó Pál apostol (uo., 1943); A tanár az örök tanítvány (uo., 1944)

            IROD.: Esze Tamás: P. J. = Az Út. 1955/14. sz. 5. • Hermann 1995. 42. • Koll. ért. 1931/48. • Koll. tört. 1981. 403. • Kövy Zsolt: Megemlékezés a 100 éve született P. J.-ről. = Ref. Egyház  1985. • Miklós Ödön: Dr. P. J. = Lelkészegyesület 1935/10. sz. 74-75. • Tóth Endre: Dr. P. J. 1885-1963 = Ref. Egyház 1964/2. sz. 38-40.

 (M. Zs.)

 

PREDMERSZKY Döme Donát (Győrszentmárton, 1781 — Tár-kány, 1828): bencés szerzetes, középiskolai tanár. 1807-12-ig gimn. tanár, majd 1811-16-ig  ig. és házfőnök volt Pápán. Utána lelkipásztorkodott Füssön, Phal­mán és Tárkányban.

            IROD.: Bencés ért. 1942. • Berkó-Legányi 18.

(T.Gy.)

 

RAB István (Sárszentmihály, 1886 — Bp., 1957): görög-latin sz. középisk. tanár, ref. gimn. ig. 1896-04-ig volt a pápai Kollégium tanulója. 1904-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára s Eötvös-kollégis­taként szerzett középisk. tanári oklevelet. 1911-14-ig a szatmár­németi Ref. Gimn. tanára, 1914-ben katona, Przemysl ostrománál megsebesült. 6 évig volt hadifogoly Szibériában. 1920-41-ig a pá­pai Koll. Gimn.-ának tanára, a tantestület jegyzője, az intézet konviktusának vezetője. 1921-ben angol nyelvet is tanított. Behatóan foglalkozott filozófiával, pedagógiával (tankönyvbírálat), a magyar gimnáziumi oktatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel. 1941-47-ig a gimn. ig.-ja. A II. világháború alatt és után szélsőségektől mentesen vezette az iskolát. 1947-57-ig nyugdíjasként is példamutatóan dolgozott tovább, szellemi és fi­zikai munkát (tanár, cukorrépa-átvevő, könyvelő) egyformán vál­lalva. S.: Bp., Farkasréti t. Műve: A klasszikus tanulmányok jelentősége a középiskolában = Koll. ért. 1922. 8-21.

            IROD.: Fáber Kovács Gyula: Pápai diákok regénye. (Pápa, 1932.) (Alakját Darab tanár úr néven örökítette meg).  •  Koll. tört. 1981. 395. • Rab István emlékezete (szerk. Balázs János, Veszprém, 1987). • Szathmáry Lajos: Tanári szabadság. In:  Bethlen Gábor Gimnázium jubileumi évkönyve. (Hódmezővásárhely, 1972)

            F.: Egykori tanítványok és leá­nya, Rab Zsuzsa költő visszaemlékezései.

(T.Gy.)

 

RÁCZ Endre (Csákberény, 1922 — Bp., 1992): magyar-latin sz. középisk., egyetemi tanár. Tanulmányait a pápai Ref. Gimn.-ban kezdte, majd Bp.-en folytatta. Itt szerzett tanári oklevelet. Elébb Kecskeméten, utána Pápán tanított a  Ref. Koll. ált. iskolájában, majd 1947-49-ig a Petőfi Sándor Népi Koll. ig.-ja volt. Az 1948/49-ben óraadóként tanított az államosított bencés gimn.-ban. 1949-ben felkerült Bp.-re NÉKOSZ-instruk­tornak, 1950-től a bp.-i Pedagógiai  Főiskolán oktatott, majd annak megszűnése után Egerben, aztán pedig a szegedi József Attila Tudományegyetemen docensként dolgozott. Az utolsó három évtizedben az ELTE Bölcsészkarán leíró nyelvtant adott elő 1992-ben bekövetkezett haláláig. A m. nyelvtudomány számos ágát művelte. Kutatásának fő területe a névtan, a leíró nyelvtan és a nyelvművelés. Megszerezte a kan­didátusi, majd az akadémiai nagydoktori címet. Fő művei: Kis magyar nyelvtan. (Bp.,1960. Takács Etellel); Mai magyar nyelv /társ­szerzőkkel/ (Egyetemi jegyzet. Bp., 1968); Az egyeztetés kérdései a magyar nyelvben. (Bp.,1991); A belehallás jelenségéről. (Nyelvtud. ért. Bp., 1992)

            IROD.: Koll. ért. 1948/49. • Tungli Gyula: Rácz Endre (1922-1992) = Új Pedagógiai Szle 1993/11. sz. 32.

(T.Gy.)

 

RÁCZ István (Kisláng, 1917 — Pápa, 1991): görög-latin sz. kö­zépisk. tanár. 1936-ban kitüntetéssel tett érettségi vizsgát a pápai Ref. Gimn.-ban. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem görög-latin szakán folytatta, s 1941-ben középiskolai tanári ok­levelet szerzett. Közben 1939 nyarán az Eötvös Koll. ösztöndíjasaként Münchenben dolgozott dok­tori értekezésén. 1941 szeptemberében egykori iskolájába került tanárként, s itt tanított az intézet megszűnéséig, 1952-ig. 1942-ben doktori szigorlatot tett ,,summa cum laude''. 1943 októberében ,,sub auspiciis guber-natoris'' dok­torrá avatták kormányzógyűrűs kitüntetéssel. 1942-45-ig katona. 1949-től a latin nyelv mellett oroszt  is tanított. Ebből a tantárgyból 1952-ben általános iskolai tanári oklevelet is szerzett. 1952-ben a Petőfi Gimn.-ban ka­pott beosztást, s itt tanított nyugdíjazásáig, 1974-ig. (1953-74-ig ig.h.  volt.) S.: P., Alsóvárosi t. Műve: A magyar történelmi forrásul szolgáló görögkéziratok kiadása.(Bp.1942)

            IROD.: Koll. ért. 1942/48. • Koll. tört. 1981. 400.  • Petőfi emlk. 1994. 36-38.

(T.Gy.)

 

RÁCZ Kálmán (Mád [Zemplén vm.]., 1867 — Pápa, 1941): ref. gimn. és főiskolai tanár. A sáros­pataki ref. gimn.-ban érettségizett 1886-ban, s ugyanott végezte el teológiai tanulmányait is. 1890-ben segédlelkészi, 1892-ben lelkészi oklevelet szerzett, majd külföldön gyarapította ismereteit. Az első félévet a bécsi, a másodikat a zürichi egyetemen töltötte. Hazatérve az egyház szolgálatába lépett. 1900 szeptemberében Pápán gimn.-i vallástanár lett. 1917 őszén teológiai magántanári vizsgát tett Sáros-patakon. Városunkban 1931-ig tanított, ekkor vonult nyugalomba. Cikkeit és más dolgozatait a Protestáns  Szemle, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Sárospataki Lapok és a Dunántúli Lap közölte. Főleg egyháztörténelemmel foglakozott. Fő művei: Károlyi Gáspár és Káldi György bibliafordításai és a Károlyi Biblia védelme. (Sárospatak, 1893); Fáy András, mint protestáns (Bp., 1893); Emlékbeszéd Lukács Ödön esperes felett (Nyír­egyháza, 1896); Egyházi beszédek. (Pápa, 1910.); A svájci reformátusok új Énekeskönyve. = Prot. Szle, 1899; A hegyi prédikáció szövege. (Pápa, 1900); Ke­resztyén hit- és erkölcstan. (tankönyv) (Pápa, 1904); Kocsi Csergő Bálint, a gályarab. (Pápa, 1906); Patak-Miskolc. (Pápa, 1916); Miért is vagyok keresztyén? (Pápa, 1917); Vallástörténet. (tankönyv) (Pápa, 1924); Fogjad a kezem... (imakönyv) (Pápa, 1943)

            IROD.: Rab István: Búcsú R. K. ny. gimnáziumi vallástanár felett. In: Koll. ért. 1941/42. • Zoványi 495.

(G.S.-né)

RÉTHEI PRIKKEL Marián Lajos (Csém [Komárom vm.], 1871 — Balatonfüred, 1925): bencés szerzetestanár, bölcsészdoktor, filológus és etnográfus a M. Nyelvtudományi Társ. és a Philológiai Társ. tagja. Tanított Sopronban (1896-1900), Pápán (1900-05), Kőszegen (1905-06), Esztergomban (1907-19) és Győrben (1919-25). Érdeklődésének középpontjában már a századforduló táján a m. néptánckutatás állt. Munkája Bartók és Kodály kutatásaival párhuzamosan, de azoktól függetlenül folyt. Alapvető fontosságú gyűjtőmunkáján alapszik mai néptánckutatásunk is. A régi m. nyelvnek is szakavatott kutatója volt. Fő művei: A Pray-kódex (Bp., 1903); A m. táncnyelv (uo., 1906); Sándor István nyelvtudománya (uo., 1909); Csuzy Zsigmond szavai (uo., 1909); A magyarság táncai (uo., 1924). 1916-tól szerk. az Esztergom és Vidéke c. lapot.

            IROD.: Bencés ért.  (Pápa) 1900/05. • Berkó-Legányi 135. • Gaál 122-124. • Gálos Rezső: R. P. M. = EPhK. 1926. • Harmath-Katsányi 215, 274. • MÉL I. 1967. 507.

(M. Zs.)

 

RÉVÉSZ Kálmán (Debrecen, 1860 — Miskolc, 1931): ref. püspök. 1879-ben a gimn.-ot, 1883-ban a teológiát végezte el Debrecenben. Utána egy évig gimn. segédtanár, egy évig senior, 1885-től pedig egy évet a berlini egyetemen töltött. Hazatérte után teológiai tanár Pápán, 1892-től pedig kassai lelkész lett. Az abaúji egyházmegye esperese 1898-tól, a ti­száninneni egyházkerület püspöke 1918-tól. 1920-tól miskolci lelkész. Számos dolgozata jelent meg egyházi és tudományos szakfolyóiratokban. Főbb művei: A reformáció hatása hazánkra (Debrecen, 1884); A lengyel dissi­dens kánonok története s befolyása a budai zsinat törvényhozására (Pápa, 1887); Unitárius történetírás (uo., 1891); A kassai ref. egyház által fennállása 250. évfordulóján 1894. márc. 25-én tar­tott örömünnepély emlékkönyve (Kassa, 1894); A kassai ref. templomok rövid története (Sá­rospatak, 1911) stb.

            IROD.: Zoványi 509.

(M. Zs.)

 

RITOÓK István (Pocsaj [Abaúj-Torna vm.], 1883 — Pápa, 1952): a gimn.-ot Debrecenben végezte, majd a bp.-i Polg. Isk.-i Tanárképző Intézetben magyar-peda­gógia, a Nemzeti Zenedében pedig ének-zene sz. tanári oklevelet szerzett. Pályáját a nagyváradi ref. tanítóképzőben kezdte. Itt vette feleségül Vörös Magda zongoratanárnőt. Trianon után a család áttelepült Tiszafüredre, majd Pápára, amikor az áll. tanítóképző tanára lett (1926). Ének- és zenekarával állandó alakítója a város zenei életének. Repertoárján Vivaldi, Bach, Mendelssohn művei mellett Kodály, Bartók, Bárdos darabjai is szerepeltek. 1944-ben Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyék zenei szakfelügyelőjévé nevezték ki, címzetes ig.-i rangot kapott. Részt vett az új ref. énekeskönyv összeállításában. Ko­dály Zoltánnal állandó levelezésben állt.

            IROD.: Nátus ért. 1944. 13.

            F.: Leánya, dr. Zétényi Endréné Ritoók Magdolna írásbeli közlése.

(T. Gy.)

 

RITOÓK Istvánné LÁSD Vörös Magdolna, Farádi

 

ROSTA Éva Judit, Kiss Gyuláné (Devecser, 1941 — Pápa, 1992): óvónő. Középfokú óvónői képesítését 1957-ben Veszprémben kapta. Felsőfokú tanulmányait a soproni Óvónőképző Intézet levelező tagozatán végezte. 1957-63-ig a veszprémi, 1963-92-ig a pápai óvodákban dolgozott. 1963-68-ig beosztott, 1968-92-ig a Csatorna, majd a Fáy utcai óvodában vezető óvónő. 1978-85-ig részt vett a pápai óvónői szakközépiskola, majd a soproni felsőfokú Óvónőképző Intézet tanulóinak, illetőleg hallgatóinak képzésében is. 1985-től kerületvezető óvónő. S.: P., Alsóvárosi  t.

            IROD.: K. Gy. (nekrológ) = PH 1992. szept. 5. 10.

            F.: Férje és leánya (Kiss Gy., Kiss Beáta) szóbeli közlése (1995)

(T.Gy.)

 

RÓZSA János (Uraiújfalu, 1896 — Pápa, 1957): tanító. Tanulmányait a felsőlövői ev. gimn.-ban 1907-11-ig, valamint a soproni Ev. Tanítóképzőben 1911-15-ig  végezte. 1915-20-ig katonai szolgálatot teljesített az orosz fronton, hadifogoly volt Szibériában. Hazatérésekor 1920 augusztusában meghívták Ostffyasszonyfára az isk. kártortanítójának, s az ő jóvoltából került az épület homlokzatára Petőfi Sándor emléktáblája ot­tani tartózkodásának emlékére. Az "Evangélikus Népiskola" c. folyóiratban rendszeresen publikált be­széd- és értelemgyakorlat témákban. Énekkart is szervezett, s is­kolán kívüli munkájának súlypontja a felnőtt ifjúság volt. 13 év elteltével hívták meg Pápára, és 1934. január 10-től a pápai  ev. népisk. igazgató-kántortanítója. 1938-50-ig körzeti iskolai szakfelügyelő. 1948-55-ig  a II. sz. fiú­iskola  ig.-ja. Oroszul és németül beszélt. Zenei képzettsége magas szinten elismert volt, kitűnően orgonált, hegedült, és énekhangja is képzett volt. Városi dalkörével önálló hangversenyeket adott (Kárpát Dalkör, Perutz Énekkar, stb.) Éveken át a Pedagógus Szakszervezet elnöke és elnökhelyettese volt.

            F.: A család  tulajdonában  lévő  dokumentumok.

(G.S.-né)

 

RÓZSA István (Pápa, 1837 — Pápa?, 1882): ref. gimn. tanár. Is­koláit Pápán végezte. Utána Kecskemétre ment rectornak. 1862-ben Pápán publicus  praeceptor. 1870-ben Kőrösi Sándor ig. javaslatára állásában véglegesítették. Az inté­zet tanára volt 1870-82-ig.

            IROD.: Koll. tört. 1896. 341. •  Koll. tört. 1981. 288, 292.   

(T.Gy.)

RÓZSA Klára, Dekovics Sándorné  (Ostffyasszonyfa, 1929 — Pápa, 1984): ált. isk. tanítónő. Az elemi isk. négy osztályát a pápai ev. elemi iskolában, gimn. érettségit a pápai Ref. Nőnevelő Intézetben végezte. Tanítónői oklevelét ugyanitt 1949-ben kapta. Munkahelyei: 1949-50: mezőlaki ált. isk., 1950-51: a pápai I. sz., 1951-84-ig a II. sz. Ált. Isk. S.: P., Alsóvárosi t.

            F.: Nagy László Ált. Isk. irattára

(G.S.-né)

 

ROZSNYAI Géza (Pápa, 1918 — uo., 1977): történelem sz. középisk. tanár. Középiskolai ta­nulmányait a pápai  Ref. Koll.-ban kezdte, majd az Áll. Tanítóképző Intézetben  folytatta,  ahol 1939-ben szerzett tanítói oklevelet. 1939-40-ig gyakornok tisztviselő a Perutz-gyárban. 1940-45 között katonai szolgálatot teljesített. 1945-47-ig hadifogoly. 1949-51-ig a Borsod megyei Meszes községben iskolavezető. 1951-57-ig a szendrői ált. isk. ig.-ja. 1957-58-ig Pápa Város Tanácsa Művelődésügyi Osztályának tanulmányi felü­gyelője. 1958-ban a Veszprém Megyei Tanács Művelődésügyi Osztály vezetésére kap megbízást. Osztályvezetőként 1966-ig működött. 1968-ban a szegedi egyetemen történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1966-75-ig a Petőfi  Gimn. tanára. 1975-ben a Bocsor István Koll. ig.-jává nevezték ki. S.: P., Alsóvárosi t. Műve: A csóti hadifogolytábor története. (szakdolgozat) (Pápa, 1968).

            F.: 1969. október 5-én kelt ön­életrajza.  (VeML). •  1969. október 31-én kiállított törzslap. Megyei Önk. irattára, Veszprém.

(Sz.G.)

 

RÚZSÁS Lajos (Vukovár, 1914 — Pécs, 1981): történelem-latin sz. középiskolai, egyetemi tanár, történész, a történelemtudomány doktora (1976). Egyetemi tanulmányait az Eötvös Koll. tagjaként a bp.-i egyetemen végezte, ahol 1938-ban középiskolai tanári, 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1939-42-ben a pápai Ref. Koll. gimnáziumának, 1942-45-ben a bp.-i Lónyai úti Ref. Gimn.-nak a tanára. 1945-től a pécsi Egyetemi Könyvtár könyv­tárosa, ahonnét 1951-ben indokolás nélkül elbocsátották. 1952-től haláláig a MTA Dunántúli Tudományos Intézetének  munkatársa, majd a történettudományi osztály vezetője. 1965-től a pécsi tudományegyetemen is tanított, 1969-től egyetemi docens, 1976-tól egyetemi tanár.  Fő kutatási területe az egyetemes és magyar gazdaságtörténet volt, kiemelten a Dtúl 16-19. századi mezőgazdaság- és ipartörténet. Fő művei: Magyarország története 1790-1848 (társ­szerzőként, Bp., 1980); A pápai kollégium története (társsszerzők­kel, Bp.,1981).

            IROD.: Benda Kálmán: In memoriam R. L. In: A Ráday-Gyűjtemény évkönyve 1983. 334-335. • Koll. ért. 1941/42. •  MÉL 1994. kieg. 771. • T. Mérei Klára: R.L. = Sz, 1982/1. sz.

            F.: Varju Dezső ny. gimn. tanár  visszaemlékezése  R. L.-ra . (1996)

(T.Gy.)

 

SÁGHI Tamás (? [Soprom vm.], ? — Pápa, 1946): magyar-tör­ténelem sz. tanítóképző-intézeti tanár. Felsőfokú tanulmányai után a máramarosszigeti tanítóképzőben kezdte meg tanári működését 1904-ben. Innen a Székelyföldre került, 1914-18-ban katona, 1918-19-ben olasz hadifogoly. 1919-ben családjával együtt elmenekült Erdélyből és Pápán telepedett le. 1919-37-ig az áll. tanítóképző ta­nára.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1929. 5., 1935. 34., 1937. 3-5.

(T.Gy.)

 

SARANG Krizológ Péter István (Nemesvis [Sopron m.], 1894 — Phalma, 1978): bencés szerzetes, magyar-német sz. középisk. tanár. Esztergomban (1920-29), Bp.-en (1929-45) és Pápán (1945-48, segédlelkész 1948-50) működött. 1950-65-ig nyugdíjasként pápai rokonainál élt, majd Phalmára költözött.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1946/48. • Berkó-Legányi 168.

(M. Zs.)

 

SARUDY György (Cselej [Zemp­lén vm.], 1866 — Pápa, 1934): magyar-görög-latin sz. középiskolai tanár. Az elemit a magyarizsépi ref. isk.-ban, gimn. tanulmányait a székesfehérvári ciszterci gimn.-ban végezte 1876-84 között. 1885-90-ig a bp.-i egyetem bölcsészkarának hallgatója volt. Tanári oklevelét 1890-ben kapta. 1888-90-ben Sopronban, 1891-93-ban Debrecenben helyettes tanár. A következő évben a rimaszombati egyesült protestáns főgimn., 1895-ben a nagyszalontai községi algimn. tanára. 1896-1922 között működött a pápai ref. gimn.-nál. Főként a klasszika-filológia érdekelte, de figyelemmel kísérte a modern irodalmat is. Élete utolsó éveiben Rákóczi Ferenc korával foglalkozott és lefordított a fejedelem hat kötetnyi, francia nyelvű emlékiratait. Magyar helységnevek eredetének kutatásával is foglalkozott. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Horatius methodikájá-nak tervezete = Koll. ért. 1896/97; Kőműves Kelemenné mondája = ItK 1898; Görög lírai anthologia (Bp., 1902). Fordításai jelentek meg a Szalontai Lapok 1896-97. évfolyamaiban, piblikált a Dtúli Protestáns Lapban és a helyi la­pokban.

            IROD.: Koll. ért. 1896/97, 1934/35. • S. Gy. In: Rab István emlékezete (szerk. Balázs János) Veszprém, 1987.

(T. Gy.)

 

SARUDY Ottó (?, 1872 — Pápa, 1931): tanítóképző-intézeti tanár, ig. Pályáját 1898-ban, a pápai M. Kir. Áll. Tanítóképző Intézetben kezdte. 1908-tól a dévai  tanítóképző ig.-ja, majd Kolozsvárott tanított és 1921-ben ismét Pápán intézeti ig. 1922 decemberében kinevezték tankerületi főig.-nak. Ettől kezdve — nyolc éven át — az áll. tanítóképző intézetek országos felügyelője. 1930-31-ig Pápán nyugdíjas. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: A pápai Magyar Kir. Állami Tanítóképző Intézet értesítői. (Pápa,1898-1907); Tanítóképző intézeti tankönyvek (é.n.); Számos tanítóképző intézeti énektankönyv szerzője, írt zsoltárokat férfikarra, továbbá dalokat és dícséreteket.

            IROD.: Hermann 1995. 41. • M. Ped. Lex. 1934. II. 626. • M. Zenei Almanach 1944. 40. • Tanítóképző ért. 1931/32.

(T.Gy.)

 

SÁGI Jolán Alojzia (Zalaapáti, 1898 — uo., 1970): irgalmasrendi nővér, mennyiségtan-természettan sz. tanítóképző intézeti tanár. A tanítóképzőt 1918-ban a pápai Ranolder Intézetben végezte. 1924-ben szerzett középiskolai tanári diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1924-33-ig a Ranolder Intézetében tanított. 1933-34-ig a  szegedi  Apponyi Koll.-ba járt, és mint tanítóképző-intézeti tanár tért vissza a pápai Ranolder-tanítónőképzőbe. 1930-ban megindította a "Mi Világunk" c. önképzőköri folyóiratot, melynek szerkesztője volt 1942-ig. Az államosítás után egy ideig rokonainál élt, majd a bakonybéli szociális otthon megnyitása után annak lakója lett.  Zalaapátiban temették el. Fő művei: Számos cikke és verse jelent meg a "Mi világunk" című folyóiratban (VI. évf. 18.,  VII. évf. 5., VIII. évf. 10., X. évf. 16.)

            F.: A pápai Pedagógus-szak­szervezet névsora 1945/46. • Ranolder ért. 1932/47.

(F.E.)

SÁNDOR József (Sárpentele, 1908 — Pápa, 1983): kereskedelmi-iskolai tanár, ig., közgazdász-doktor. A polg. iskolát és a felső-kereskedelmi iskolát Székesfehérváron végezte. A bp.-i Közgazdaságtudományi Egyetemen 1933-ban szerzett tanári oklevelet. Ezután szellemi szükségmunkás Székesfehérváron. Pedagógiai pá­lyafutását 1939-ben a veszprémi Felsőkereskedelmi Iskola tanáraként kezdte, ahol 1941-ig dolgozott. 1941-42-ig Érsek-újvárott tanított. 1942. szeptember 1-én a Dunántúli Ref. Egyházkerület pá­pai iskolájába hívták meg, egyben h. ig.-i megbízást is kapott. 1949-ig látta el az ig.-i teendőket.  Műve: Alapfogalmak a kettős könyv­vitel (számvitel) megismeréséhez (Pápa, 1943)

            F.: 1969. október 28-én kelt ön­életrajza (VeML). • Megyei Önk. irattára, Veszprém.

(Sz.G.)

 

SÁNDOR Pál (Alcsút, 1881 — Pápa, 1978): magyar-latin-filozó­fia sz. középisk. tanár, író. 1941-ig (nyugdíjazásáig) a pápai Ref. Koll. tanára. A bp.-i és helyi folyóiratokban számos cikke, verse jelent meg. Több történelmi játékot, vígjátékot és népszínművet írt, ezek Pápán nyomtatásban is megjelentek.  Darabjait műkedvelő színészek (diákjai) elő is adták. Számos darabot rendezett (Jókai: Egy magyar nábob 1925,  továbbá saját drámáit 1939.) S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Vándorlantos (Csokonai-vígjáték három felvonásban előjátékkal, Pápa, 1926); Két gyöngy (Pápa, 1927); Négyszáz év: dramatizált képek (Pápa, 1931); Thália papjai: történelmi színmű három felvonásban (Pápa, 1935); Kis szerencséje (Pápa, é. n.); A bugaci kiskirály: népszínmű dalokkal, tánccal három felvonásban (Pápa, 1940). Kéziratai a DREK Könyvtárában.

            IROD.: Harmath-Katsányi 274. • Pápai színjátszás 1988. 56. 

 (T.Gy.)

 

SCHOR Ármin (?, 1846 — Pápa, 1912): tanító, polg. isk. ig. Nagyszombatban szerzett tanítói oklevelet, Prágában műegyetemi tanulmányokat is folytatott. Nagyszombatban egy cégnél könyvvezető lett. Tanulmányozta a Faust-kérdést, Berlinben pályadíjat is nyert. Üzletet nyitott, de a szerencse nem kedvezett neki, így 1873-tól a pápai zsidó isk.-ban tanított. Az elemi isk. mellé ő szervezte meg az 1899-ben megnyílt polg. fiúiskolát és ezt is igazgatta. Fő művei: A polg. iskola fontossága = Izr. polg. ért. 1900.; Néhány szó a zsidó felekezeti iskolákról = uo., 1901.; Vallásos és nemzeti nevelés = uo., 1902.; Álom és valóság: a polgári iskola és a polgári iskolai tanterv = uo., 1903.; Deák Ferenc = uo., 1904.; Összegyűjtött széljegyzetek a polg. fiúiskoláról = uo., 1905, 1907.; Felekezetiség az iskolában = uo., 1906.; A természettan a polg. fiúiskolában = uo., 1908.; A magyar nyelv tanítása a polg. fiúiskolában = uo., 1909.; Néhány szó a valláserkölcsi nevelésről = uo., 1910.; A hétosztályos polg. fiúiskola = uo., 1911.; Az izraelita iskola története. In: Kapossy 1905. 245-247.

            IROD.: Blau Henrik: Sch. Á. (nekrológ) = Izr. polg. ért. 1912. • Deák 1942. 406-407. • Izr. polg. ért. 1923/24. 40. • Láng Jehuda-Gyula 1972. 47, 76.

(M.S.K.)

 

SCHÖNVIZNER János (Leib-nicz [Szepes vm.], 1874 — Pápa?, 1940): gyakorló isk.-i tanító. A középiskolát Késmárkon és Miskolcon, a tanítóképzőt Iglón végezte. Tanított Kisterenyén a kat., majd községi népisk.-ban, később Németbányán és Mizsérfán. 1908-19-ig az iglói tanítóképző, 1919-34-ig a pápai áll. tanítóképző gyakorló iskolájának tanítója. 1934-től nyugállományú. (1939-40-ben lakóhelye Szöllősgyörk).

            IROD.: Tanítóképző ért. 1929/30. 9., 1933/34. 6., 1940/41. 6.

(T.Gy.)

 

SCHUBERT Róza (?, 1910 — Székesfehérvár, 1968): irgalmas-rendi nővér, óvónő. Diplomáját 1930-ban az óbudai Szentlélek téri óvónőképzőben kapta. A pápai Ranolder Intézet óvódájában 1932-35-ig,  majd Székesfehérvárott 1965-ig, (nyug-díjazásáig) dolgozott.

            IROD.: Ranolder ért. 1932/33.

(F.E.)

 

SEBESTYÉN Dávid (Kocs, 1844 — Pápa, 1919): mennyiségtan-mértan sz. középiskolai tanár, a pápai tanonciskola második ig.-ja. Tanári pályája 1877-ben kezdődött. Elébb Bonyhádon, majd 1883-85-ig a pápai Ref. Főgimn.-ban tanított. 1885-95-ig a  pápai tanonciskola ig.-ja volt. Óraadó tanárait, tantestületének tagjait a legjobb pápai középiskolai nevelőkből válogatta össze. Az iparostanonc-oktatást szívügyének tekintette.  Cikkei az Életképekben je­lentek meg (1876). Műve: Tarczy Lajos életrajza = Koll. ért. 1907/08. 26-67.

            IROD.: Koll. ért. 1908. 131. • Koll. tört. 1981. 366. • Tanonciskola ért. 1908/9. 6-8. • Szinnyei  XII. 813.

(M.S.K.)

 

SEBESTYÉN Mária Magdolna, Kiss Jánosné (Alsóság, 1921 — Pápa, 1989):óvónő. Középiskolai tanulmányait a celldömölki róm. kat. polg. leányiskolában végezte. 1937-41-ig a kalocsai Iskolanővérek Érseki Kisdedóvónő-képző-jében tanult, oklevelét 1941-ben kapta. 1943-78-ig a kertvárosi óvo­da vezetője. Nyugdíjasként Pápán élt.

            F.: Leánya, Noll Béláné írásbeli  közlése. (1995)                                

         (T.Gy.)

 

SEREI Antal (Madaras, 1923 — Pápa, 1994): ált. isk. tanító, karnagy, kántor. Újvidéken szerzett tanítói, Kalocsán kántori diplomát, majd karnagyi vizsgát tett. Sokrétű zenei képességével négy évtizeden át szolgálta az oktatás és a város közművelődésének ügyét. Nagy létszámú ének- és zenekart alakított a pápai Zalka Máté Ált. Isk.-ban, ahol 30 évig dolgozott (1954-1983). Előtte Takácsiban tanított 1950-54-ig. Tagja volt a Városi Fúvószenekarnak, a pedagógus színjátszó-csoportnak, a Pedagógus Kórusnak, több évig karnagyként vezetője is. E minőségében elért eredményeit rádiószereplések, oklevelek igazolják. Játszott zongorán, tangóharmonikán, orgo­nán és több fúvós hangszeren. Komoly és szórakoztató zene egy­aránt szerepelt műsoranyagában. Nyug-díjasként a pápai ferences templom kántora volt haláláig.

            IROD.: Egresits János: S. A. = PH, 1994. okt. 10.

            F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok.

(T.Gy.)

 

SÉLLYEI M. István (Sélye?, 1627 körül — Pápa, 1692): főiskolai tanár, ref. püspök. Sáros­patakon tanult, majd 1654-től Pá­pán lett rektor, ahonnan azonban hamarosan külföldre távozott és 1655-ben az utrechti, 1657-ben a groningeni, 1658-ban a franekeri egyetemre iratkozott be. Hazatérte után pápai lelkész lett, s mint ilyet, 1669-ben püspökévé választotta a dunántúli egyházkerület. A pozsonyi vértörvényszék 1674-ben sok társával együtt őt is elítélte és gályarabságra vetette. Ebből 1676-ban szabadult de Ruyter holland admirális segítségével, s rövid zürichi tartózkodás után tért vissza Pápára. Fő művei: Temetői kert: halotti beszédek (Várad, 1655); Utitárs:  alkalmi beszédek (Várad, 1657). Kéziratban maradt Zürich városához írott köszönőbeszéde (fordítása megj. a Figyelőben 1881.) és Teleki Mihályhoz írott levele (Prot. Közl. 1888/26. sz.)

            IROD.:MÉL II. 1982. 616. • Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Sárospatak, 1874. • Zoványi: Lexikon 537.

(T.Gy.)

 

SIMON Erzsébet (Ugod, 1915 — Pápa, 1993): tanítónő. A tanítóképzőt 1933-ban a pápai Ranol­der Intézetben végezte. 1952-től a tanítóképző gyakorló isk.-jában ta­nított, majd annak megszüntetése (1959) után más pápai ált. iskolákban dolgozott. 1970-ben ment nyugdíjba a Kilián György  Ált. Isk.-ból. 1970-73-ig Pápán élt. Ugodon temették el.

            IROD.: Ranolder ért. 1932/33.

            F.: A Pápai Pedagógus-szak­szervezeti tagjainak névsora 1945/46.

(F.E.)

 

SIMON Géza (Vitnyéd, 1910 — Pápa, 1977): tanító. Az elemi és polg. iskolát szülőfalujában és Ka­puvárott végezte, majd a pápai tanítóképző tanulója lett, 1931-ben végzett. Két évig állásnélküli volt. 1934-től elemi isk. tanító Egyeden (Győr-Moson-Sopron m.) 1944-46-ban angol hadifogságban volt. Hazatérése után Pápára kerül az I. sz. Fiúiskolába, ahol 1950-ig tanított. Közben magyar-angol szakos tanári oklevelet szerzett a Budapesti Pedagógiai Főiskolán (1949-1950). 1951-52-ben tanulmányi felügyelő. 1952-től a Járási Tanácson dolgozott, mint számadó ig. 1957-70-ig művelődésügyi gazdasági felügyelő. A Pedagógus Színjátszó- csoport sok előadásának volt szereplője. 1970-ben ment nyugdíjba.

            F.: A család  tulajdonában  lévő  dokumentumok.

 (T.Gy.)

 

SOLYMOS (Schlamadinger) Ven­del Károly (Nagysároslak, 1893 — Bp., 1950): bencés szerzetes, középiskolai tanár. Tanulmányait Phalmán és Bp.-en végezte. 1917-22-ig gimn. tanár Pápán, 1923-25-ig Habsburg Ottó nevelője Lequeitioban [Spanyolország]. 1925-26-ig ismét gimn. tanár Pá­pán, majd ig. Kőszegen, Phalmán és Bp.-en . 1948-50-ig  nyugdíjas Pápán. Műve: Daloskönyv a fiú-középiskolák I-II. oszt. számára (Németh Dömével, Bp., 1930).

            IROD.: Bencés ért. 1918/22. • Berkó-Legányi 165.

(T.Gy.)

 

SOMFAI Jánosné LÁSD Pados Mária

 

SOMOGYI László  (Somlósző­lős, 1920 — Veszprém, 1987): szakiskolai tanár. Ev. lelkészcsalád gyermeke volt. A pápai Ref. Gimn.-ban érettségizett 1938-ban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát "summa cum laude". Hosszabb betegsége miatt pályamódosításra kényszerült. 1951-ben gép- és gyorsírásból Bp.-en másoddiplomát szerzett. Ettől kezdve nyugdíjazásáig gyorsíró tanárként dolgozott. 1951-ben a magániskola, 1952-től a pápai Áll. Gépíró és Gyorsíró Irodakezelői Szakiskola tanára, 1971-78-ig ig.-ja. Mivel az intézményt 1978-ban a Jókai Közgazdasági Szakközépiskolával kö­zös igazgatás alá helyezték, tagozatvezetőként és címzetes ig.-ként irányította a szakiskolát. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének.  A som-lószőlősi temetőbe temették.

            IROD.: Közg. tört. 1989. 50.

            F.: Gáti Samuné: A pápai Gyors- és Gépíró és Irodakezelői Szakiskola rövid története (kézirat) (Pápa, 1989).

 (G. S.-né)

 

SÖRÖS Pongrác Pál (Komárom, 1873 — Győr, 1919): bencés szer­zetes, történelem-latin sz. tanár, történész, az MTA lev. tagja. 1896-98-ban volt a pápai gimn. tanára, majd római tanulmányútja után (1898-99) főiskolai tanár volt Phalmán (1899-1919). "A pannonhalmi Szent Benedek-rend tör­ténete" c. sorozat egyik szerkesztője, a  főapátságról és a ba­konybéli apátságról írt kötetek szerzője. Fő művei: Forgách Fe­renc élete (Bp., 1896); Veran-csics Antal élete (Esztergom, 1898); Ghimesi Forgách Simon báró (Bp., 1899); A bakonybéli apátság története (I-II. Bp., 1903-04); Franyó Remig felségárulási pere = ÉTTK XXII/7.(Bp., 1910)

            IROD.: Berkó-Legányi 136. • Gaál 127-132. • Hóman Bálint: S. P. = Sz, 1919. • Mezei: Tartalommutató 62. • Szinnyei XII. 1321.

(M. Zs.)

 

SÜMEGH Lothár Ferenc (Szé-kesfehérvár, 1907 —  Mariazell [Ausztria], 1984): bencés szerzetes, magyar-latin sz. középiskolai tanár. Teológiai és bölcseleti tanulmányait Phalmán és Bp.-en végezte. Zenei műveltségét önműveléssel szerezte. Tanított a bencés rend dunántúli gimn.-iban (Phalmán, Kőszegen és Sopronban). Pápán 1934-től volt az intézet magyar, latin és ének tanára. Vezette az iskola énekkarát, s az 1935/36-os tanévben megalakította az iskola szalonzenekarát. Karnagya volt a városi "Kárpát" szalonzene- és vegyeskarnak. A 30-as évek közepén Pápán és Veszprémben vezényelte Strauss: Cigánybáró című nagyoperettjét. Az 1938/39-es tanévben Pápán megszervezte  Mécs László költői est­jét. Az iskolák államosítását követően 1950-56-ig a celldömölki, ill. a győri bencés templom karnagya. 1956-84-ig az NSZK-ban és Ausztriában gimn. tanárként, majd lelkészként tevékenykedett. Könyv- és hangverseny-ismertetéseket írt  a Phalmi Szlébe, a Pápa és Vidékébe és a gimn. értesítőjébe. Műve: Nekrológ Boksay Endréről = Bencés ért. 1940.

               IROD.: Bencés ért. 1939/40. • Gaál 134-135.

(T. Gy.)

 

SÜTTŐ Kálmán (Pápa, 1907 — Tapolca, 1976): matematika-fizika sz. középiskolai tanár. Középiskolai tanulmányait a pápai bencés gimn.-ban végezte. 1925-ben éret­tségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett mennyiségtan-természettan szakos tanári diplomát. 1950-58-ig a Petőfi Gimn.-ban, 1958-től nyugdíjazásáig a Türr István Gimn.-ban tanított. Egy ideig szaktárgyaiból a megyei felügyeletet is ellátta. Foglalkozott bélyeggyűjtéssel, numizmatikával is. Nyugdíjasként üdülőtelkén, Badacsonylábdihegyen dísznövényekből álló értékes bo­tanikuskertet alakított ki. S.: P., Kálvária t. Fő műve: Öt kötetes kéziratos matematikai példatár. (A Türr István Gimn. könyvtára őrzi)

            IROD.: Bencés ért. 1921/25. • Berkó-Legányi 191. • Petőfi emlk. 1994. 66. • Türr évk. 1988. 154.

(T.Gy.)

 

SZABADI Béla (Bp., 1898 — uo., 1968): magyar-latin-görög, majd angol sz. középiskolai tanár a pápai Ref. Koll. Gimn.-ában 1922-42-ig. Bölcsészdoktor, nyelvész, szerkesztő. Szaktárgyain kí­vül elsajátította a francia, finn, német és olasz nyelvet. 1942-től nyugdíjazásáig a bp.-i Lónyay Gimn.-ban tanított. Pápán az 1928/29-es tanévben tartotta meg kollégiumi székfoglaló beszédét, melyben az akkor közel 100 éves Képzőtársaság megújulását sürgette. Javasolta, hogy az önképzőkör munkájában kapjanak kiemelt szerepet a szociális kérdések. Az 1930-40-es évek fordulóján részt vett a Pápa környéki népfőiskolák szervezésében, 1940-ben vezette a Koll. cserkészcsapatának angliai táborozását. 1952-től a Nyelvtudományi Intézetben tudományos munkatárs. Részt vett az értelmező és a kéziszótár megalkotásában, aktív nyelvművelői tevékenységet folytatott. Fő művei: Hagyományaink és feladataink (Pápa, 1929); Az igekötők jelentésmódosító szerepének néhány szótári kérdése (Bp., 1966). Fordításai közül jelentős Gründler: Luther Márton Nagy Kátéja, a németből fordított Második Helvét Hitvallás és a latinból fordított Heidelbergi Káté.

            IROD.: Koll. ért. 1928/29, 1942/43. •  Koll. tört. 1981. 440. • MÉL III. 1985. 721.

(T.Gy.)

 

SZABÓ Károly, P. (Puszta-szentkereszt [Bars vm.], 1836 — Pápa, 1895): középisk. magyartanár a pápai Ref. Koll.-ban. 1846-54 között ugyanitt végezte a gimn.-ot, aztán 1857-ig a teológiát is: a negyedik évet már mint megválasztott tanár, a bécsi protestáns teológiai intézetben és a zürichi egyetemen hallgatta. 37 éven át volt a magyar nyelv és irodalom, valamint a bölcsészet tanára. A Képzőtársaság antológiájának a szerkesztője. Antal Gáborral elindította és szerkesztette 1874-77 között a Pápai Lapokat. Fő művei: Mándi Márton István. (Pápa, 1860); Költészettan (uo., 1863 és 1867); Magyar nemzeti irodalom története (uo., 1866)

            IROD.: Harmath-Katsányi 1984. 272. • Koll. tört. 1896. 343. • Koll. tört. 1981. 283.

 (T.Gy.)

 

SZABÓ Lajos (Zseliz, 1846 — Léva, 1885): ref. gimn. tanár. Iskoláit Pápán végezte. 1869-ben publicus praeceptor lett az I. osztályban. 1870-72-ban a II. osztályban tanított, majd rendes tanárrá nevezték ki. 1875-ben lévai lelkésszé választották. Pápán taní­tott még 1872-75-ig.

          IROD.: Koll. tört.1896. 341.

(G.S.-né)

 

SZABÓ Mária, Nemcsics Elekné (Kiszucza-Újhely [Trencsén vm.], 1908 — Pápa, 1984): tanítóképző intézeti ének-zenetanár. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében kezdte. Zongora tantárgyból magántanuló volt, tanára Polónyi Elemér. 1938-ban végezte tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Harmat Artúr és Ádám Jenő növendékeként. 1939-40-ig a zsámbéki, 1940-48-ig Pápán a Ranolder Intézet tanítóképzőjének zenetanára. 1948-51-ig az államosított intézetben, majd több pápai általános- és középiskolában tanított. Vallásossága miatt mellőzték. Utolsó munkahelye 1959-61-ig az  Ének-zenei Ált. Isk. volt. Egyidejűleg a pápai Pedagógus Énekkart is vezette. Nyugdíjba vo­nulása után kántori tevékenységet vállalt a Kertvárosi Plebánia­templomban. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Centenárium 1995. 51 • 52. • Petőfi emlk. 1994. 63.

(T.Gy.)

 

SZABÓ Pap Julianna, Török Gyuláné (Mezőkövesd, 1954 — Bp.,1988): magyar-angol sz. ált. isk. tanár. Tanulmányait 1961-68-ig a mezőkövesdi ált. isk.-ban, 1968-73-ig a miskolci Kossuth Lajos Gimn.-ban végezte. 1973-77-ig az egri Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát, s férjhez ment Török Gyula hivatásos katonatiszthez. Férje munkahelyét kö­vetve került Pápára 1977-ben, a Zalka Máté Ált. Isk.-hoz, ahol a szaktárgyait tanította, és iskolai munkája mellett a TIT szervezésében angol nyelvet is oktatott. 1982-85-ig Leningrádban élt 1985-88-ig a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. tanára volt. Hirtelen rátört a gyógyíthatatlan betegség, mely fiatalon sírba vitte. A mezőkeresztesi temetőben nyugszik.

            F.:  A család tulajdonában lévő dokumentumok.                                            

  (T.Gy.)

 

SZABÓ Sándor (Méra [Kolozs vm.], 1910 — Bp., 1976): középiskolai ének- és zenetanár, karnagy, ref. lelkész. Középiskolai és teológiai tanulmányait Kolozs-várott végezte. A Zeneakadémiára járt, ahol művész-tanári oklevelet szerzett. 1937-től a pápai Ref. Koll. Gimnáziumának és Teológiai Akadémiájának, 1946-tól a Nőnevelő Intézetnek volt a tanára 1948-ig. Tanítványaiból, más jól képzett muzsikusokból létrehozta a Pápai Közművelődési Egyesület zenekarát. A magyar és a kassai rádióban gyakran szerepelt.  Pápa város zenei életében is kiemelkedő szerepet töltött be még a II. világháború utáni években is. A Nőnevelő államosítása után Bp.-re költözött, itt több oktatási intézményben tanított: 1948-59-ig a Hubai utcai tanítóképzőben, 1959-70-ig a budai Móricz Zsigmond Gimn.-ban és a Kodály Zoltán Zeneisk.-ban. 1950-76-ig rangos bp.-i munkáskórusoknak volt a karnagya. S.: Bp., Farkasréti t.

            IROD.: Centenárium 1993. 55.

            F.: Nádasdy Lajos: Pápa zenetörténete (Kézirat. Pápa, 1981. JMVK Helyismereti Gyűjtemény) • Dezső Ildikó: A pápai Bartók Béla Állami Zeneiskola története. Pápa, 1982 (kézirat.  JMVK, 15-16.) • Horváth Miklós orgonista visszaemlékezései Pápa városának zenei életére. (1983). • Leánya, Szabó Csilla zongoraművész közlése (1996).

(T.Gy.)

 

SZABÓ Sándorné LÁSD Leyler Gabriella

 

SZABOLCSI István (Celldömölk, 1929 — Balatonederics, 1981): ált. isk. biológia-földrajz sz. tanár, ig. Tanulmányait a kőszegi tanítóképzőben kezdte, majd a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben folytatta, 1951-ben itt kapott oklevelet. Első állomáshelye Külsővat volt, majd a pápai Hámán Kató Ált. Isk. került. Munka mellett elvégezte a bp.-i Pedagógiai Főiskolát és ált. isk. tanári diplomát szerzett. Előbb a városi művelődési osztály vezetője, majd a II.sz. Ált. Isk. ig.h.-e volt. 1959-81-ig a Zalka Máté Ált. Isk. ig.-ja volt. Az 1950-60-as évek közepén a Pedagógus Művelődési Ház ig.-ja. Jó szervező munkája nyomán országos hírű pedagógus színjátszó-csoport, énekkar és zenekar működött Pápán. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Pápa város közoktatásának fejlődése. (Pápa, 1972) (pályázat); Több figyelmet a pedagógus újító mozgalomnak! = Megyei Ped. Híradó, 1972/4. sz. 3-5.

            IROD.: Bibliográfia 1975. 28.

            F:  Felesége,  Szabolcsi Istvánné ny. tanítónő írásbeli közlése. (1955). • Anyakönyvi Hivatal, Celldömölk (1996)

(T.Gy.)

 

SZADOVSZKY Kornélia, Vass Lajosné (Pozsony, 1903 — Bp., 1989): ált. isk. tanárnő. Iskoláit Pozsonyban végezte, az orsolyita nővérek ottani tanítóképzőjében szerzett tanítói oklevelet. 1923-tól az áttelepítésig Pereden (Vág­sellye mellett) tanított. Ált. iskolai matematika-fizika sz. diplomát a bp.-i Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán kapott 1955-ben. Pápán tanított 1-1 évig a II. és a III. sz., majd 1949-től nyugdíjazásáig (1965) az I. sz. Áll. Ált. Isk.-ban.  Életében megkapta az arany-, a gyémánt- és a vasdiplomát.

            F.: Férje, Vass Lajos (Bp.) közlése (1997).

(T.Gy.)

 

SZAKÁL Károly (Gálocs [Ung vm.], 1864 — Nagyszeretva [uo.], 1896): főgimn.  tanár, irodalomtörténész, a bölcselet doktora. A lipcsei, berlini és a bp.-i egyetemen tanult. Műve: A Faust-monda keletkezése és prózai feldolgozásai. (Pápa, 1893, ism. EPhK 1893)

            IROD.:  Dtúli Protestáns Lap 1896/282. sz. • Napló, 1996. ápr. 22. 20. • Szinnyei XIII. 300.

(T.Gy.)

SZAKÁL Sándor (Egeralja, 1909 — uo., 1980): középisk. történelem - földrajz sz. tanár. Alap- és középfokú tanulmányait az eger­aljai elemi isk.-ban, ill. a pápai Ref. Gimn.-ban végezte. 1934-ben a pécsi Tudományegyetemen kö­zépiskolai tanári oklevelet szerzett. Ebben az évben megvédte földrajzból doktori disszertációját. Közben 5 hónapot ösztöndíjasként Ausztriában töltött, ahol Burgenland és az Alpok geológiai és meteorológiai viszonyait tanulmányozta. 1936-tól a csurgói, 1939-42-ig a kis-ujszállási, 1942-től a mátészalkai, majd a máramaros­szigeti ref. gimn.-ban tanított, ez utóbbiban ig.h. Közben katonaság, román hadifogság , majd az I. sz. Fiúiskola, 1949-52-ig a Ref. Gimn., 1952-58-ig a Türr István Gimn., 1959-től nyugdíjazásig a Jókai Mór Közgazd. Szakkö­zépisk. jelölik a pálya egyes állomásait. Mint a turisztikai szakkör vezetője tanítványaival bejárta a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, megismertetve velük Közép-Dunántúl geológiáját, földrajzát, történelmét és néprajzát. Fontosnak tartotta a helytörténet tanítását, jeleskedett a pápai helytörténet tudományos feltárásában. E téren számos értékes publikációja jelent meg.  S.: egeraljai t. Emlékét 1989 óta emlékpad őrzi Eger-alján. Fő művei: Adatok a Mar­calvölgy településföldrajzához (Pécs, 1934); A Pápai Textilgyár története (Pápa, 1955); Pápai utikalauz (társszerzőkkel. Pápa, 1967); Pápa város élete a Tanácsköztársaság idején (társ-szerzőkkel Pápa, 1969); Számos cikke jelent meg a Búvár c. folyóiratban..

            IROD.: Koll.ért. 1948. • Közg. tört. 1984. 50. • Türr évk. 1988. 154. Bibl. 1975. 1064-66.

            F.: Szakál Sándorné: Dr. Szakál Sándor életrajza [kézirat a DREK Könyvtárában] Pápa, 1983.

 (T.Gy.)

 

SZALAY Jeromos István (Nóráp [Veszprém m.], 1896 — Párizs, 1964): bencés szerzetes, magyar-latin-francia sz. középiskolai tanár, bölcsészdoktor. Két ízben volt a pápai bencés gimn. tanára: 1921-25-ig és 1926-29-ig. Közben tanulmányutat tett Párizsban (1925-29), utána pedig főisk. tanár Phalmán (1929-43). 1942-43-ban a kolozsvári egyetemen a francia nyelv magántanára. 1943-tól haláláig Párizsban élt, a franciaországi magyarok főlelkésze volt. Francia nyelvtanáért elnyerte a Francia Tudományos Akadémia jutalomdíját (1928). Fő művei: Grammaire française a l'usage des Hongrois (Phalma, 1938); A francia irodalom és katolicizmus (Phalma, 1942). 1924-25-ben szerk. a Pápa és Vidéke c. hetilapot.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1921/25., 1926/29. • Berkó-Legányi 170. • Gaál 135-138. • Kat. Szle 1965/1. 89. • MÉL III. 1985. 730. - Katolikus Szle. 1965/1. 89.

(M. Zs.)

 

SZALAI Mária, Horváth Lajosné (Pápa, 1921 — Pápa, 1986): tanítónő, biológia-földrajz sz. ált. isk. tanár. A tanítóképzőt a pápai Ref. Nőnevelő Intézet tanítónőképzőjében végezte 1940-ben. 1940-43-ig a pornóapáti [Vas vm.] róm. kat. elemi isk.-ban tanított. A háborús események miatt visszajött Pápára, és 1943-48-ig a Városházán különböző jellegű adminisztrációs munkákat végzett. 1948-54-ig a kertvárosi ált. isk. ig.h.-e. 1954-63-ig a II.sz. Fiúiskolában, 1963-78-ig az I.sz. Ált. Isk.-ban tanított. A Pedagógus Színjátszó-csoport tagjaként Jókai: A kőszívű ember fiai című darabjában kiváló teljesítményt nyújtott. Nyugdíjasként Pápán élt. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Pápai színjátszás 1988. 19-20.

            F.:  I.sz. Ált. Isk. irattára.

(F. E.)

 

SZALAY László (Pápa, 1928 — Pápa 1992): földrajz-rajz sz. középisk. tanár, festőművész. Tanítói oklevelét a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben (1949), ált. isk. tanári földrajz-rajz sz. oklevelét a pécsi Pedagógiai Főiskolán (1953), földrajz sz. középiskolai tanári képesítését a szegedi egyetemen (1965) szerezte. Több iskolatípusban és iskolában tanított. Legtovább Nyárádon és Pápán. Itt a Kilián György Ált. Isk.-ban és a Petőfi Gimn.-ban. 1975-től haláláig a Türr Gimn. és Óvónői Szakközépisk. tanára volt. Mind az iskolában, mind a városi Képzőművész Körben — melynek 1975-92-ig vezetője volt — számos tehetséget fedezett fel és orientált a művészi pályára. Az "Ülő nő" című képét a M. Nemzeti Galéria 1972-ben megvásárolta. 1993. október 20-án műveiből emlékkiállítás nyílt a Pedagógus Művelődési Házban. Műve: Evokáció és jelen: Óvónőket nevelünk In: Türr évk. 1988.129-132. Képzőművészeti alkotásai: Parasztok (kréta, 1975); Faluszéle (tustoll, 1985); Roham (tustoll, 1987); Öreg halász (tustoll, 1990); Lear király (tustoll, 1990); Mária és gyermeke (tustoll, 1990); Bokszoló (tustoll, 1991)

            IROD.: Németh Sándor "Fény és árnyék rezdülésében élt.": Sz. L. emlékkiállítás Pápán =  Napló, 1993. október 21. 3. • Türr évk. 1988. 152.

 (T.Gy.)

 

SZALAY Semjén László (Győr­szentmárton, 1898 — Phalma, 1971): bencés szerzetes, földrajz-történelem sz. középiskolai tanár, bölcsészdoktor. A rend gimn.-ai közül tanított Kőszegen (1921-23), Pápán (1923-29 és 1944-48), Esztergomban (1948-50), majd az államosítás után a mosonmagyaróvári állami gimn.-ban (1950-53), illetve a máriakálnoki ált. isk.-ban (1953-62). 1962-71 között nyugdíjasként győrszentmár­toni rokonainál lakott.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1924/29., 1944/48. • Berkó-Legányi 171.

(M. Zs.)

 

SZARKA Lajos (Máramaros-szi­get, 1875 — ?, ?): földrajz sz. tanár, tanítóképző-intézeti ig. A tanítóképzőt szülővárosában végezte, majd a bp.-i Pedagogium (polg. iskolai tanárképző) m. nyelv és történelem szakcsoportjának hallgatója volt 1894-97-ig. 1898-ban segédtanár a székelyke­resztúri, 1898-1906-ig rendes ta­nár a znióváraljai tanítóképzőben. 1906-19-ig a modori képző tanára, majd ig.-ja. 1919-ben Bp.-re menekült. 1923-33-ig a pápai Kir. Áll. Tanítóképző Intézet ig.-ja. Tagja volt a Földrajzi Társaságnak és a Jókai Körnek.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1926. 4., 1927. 10., 1933. 7.

(T.Gy.)

 

SZATHMÁRY LAJOS (Bp, 1903 — uo., 1994.): magyar-latin sz. középisk. tanár. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanári (1926), a debreceni egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1945). 1927-45-ig több ref. gimn.-ban tanított: Sáros-patakon, Hódmezővásárhelyen és Pápán. 1938-ban Hódmezővásárhelyen megszervezte a Tanyasi Tanulók Otthonát. (Erre Németh László is felfigyelt, többször meglátogatta, s a „Cseresznyés-kert” c. darabjának a tiszteletdíját ennek az otthonnak hagyományozta). 1941-44-ig a pápai Ref. Koll. Gimn.-ának tanára. Itteni működése a Képzőtársaság második fénykora. Tanári munkájában tanítványai öntevékenységére támaszkodott, s képes volt a Márciusi Front szellemében az ifjúságot akkor foglalkoztató nemzeti sorskérdésekre választ adni. 1944-45-ben katona. 1945-49-ig a Budai Tanítóképző, majd a bp.-i Kölcsey Gimn. ig.h.-e. 1961-67-ig az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimn.-ának ta­nára, ill. ig. helyettese. Nyugdíjasként a TIT budapesti nyelviskoláján tanított. S.: Bp., Farkasréti t. Fő művei: Kitűnőek iskolája a maguk módján = Prot. Tanügyi Szemle 1940/11. sz.;  A tanárképzés időszerű kérdései = M. Pedagógia, 1964/4. sz.; Tanári Szabadság In: A Bethlen Gábor Gimn. jubileumi évkönyve. (Hód­mezővásárhely, 1972)

            IROD.: Bodolay Géza: Búcsú Sz. L.-tól = Ref. Egyház 1994/7-8. sz. 179. • Koll. ért. 1941/44. • Koll. tört. 1981. 395. • Ped. Lexikon 1979. IV. 153.              

(T. Gy.)

 

SZEGVÁRI Mária, Klaffl Sándorné (Pápateszér, 1929 — Veszprém, 1990): tanítónő. Tanulmányait a Ranolder Intézetben végezte, itt kapott tanítói oklevelet. Tanított Zircen (1949-51), Pápán a kertvárosi ált. isk.-ban (1951-53), majd a pápai tanítónőképző (Zárda) gyakorló isk.-jában mint vezetőtanító. 1955-83-ig az  Ének-zenei Ált. Isk. nevelője volt nyugdíjazásáig. 1973-ban Kiváló Tanító-elismerést kapott. Nyugdíjazása után még 7 évig dolgozott napközis nevelőként. S.: P., Kálvária  t.

            F.:  A család  tulajdonában lévő dokumentumok (Pápa, 1994). • Az Erkel Ferenc Ének-zenei Ált. Isk. irattára.

 (T.Gy.)

 

SZÉKELY István (Zsámbok, 1858 — Pápa, 1901): okleveles gazda, a pápai földművesiskola első ig.-ja. Középiskolai tanulmányait Kalocsán és Iglón (Szlovákia), a fővárosban és Nagykőrösön végezte. Keszthelyi akadémiai tanulmányainak befejezése után Szentimrén, Csákváron (Somogy- és Temes vármegye) tanított. 1892 őszén került Pápára. Szervezte és vezette az új, az akkori magyar alsófokú oktatási intézmények között a nyolcadikként létesült földműves-iskolát. Növénytermesztést tanított. Óraadó volt a tanítóképzőben és a ref. teológián. A Pápai Lapok 1893-1900 években több ismeretterjesztő cikkét is közölte. S.: P., Kálvária t.

            IROD.:  Budapesti Közlöny 1892. szeptember 30. • Mezőg. tört. 1992. 31-33. •  Németh József: Búcsúztató = PáL, 1901. márc. 3.

(M.S.K.)

 

SZÉKI Béla (Albert) (Kölked, 1814 — Pápa, 1871): ref. teológiai tanár. Iskolai tanulmányait Mohácson, Gyönkön, Halason és Pápán végezte. Pápán 1836-ban választották meg teológiai tanárrá. 1836-38-ig a bécsi, majd a berlini egyetemen tanult. 1838-53-ig Pápán  főisk. tanár, 1853-59-ig lelkész. 7 nyelvet tudott, értette a szanszkritot is. Fő művei: Egyházi törvénykönyv (1867); Egyházi beszédek. (é.n.); Búcsúvers (Mán­di Márton István halálára 1831).

          IROD.: Koll. tört. 1896. 336. • Koll. tört. 1981. 226, 231.

 (T.Gy.)

SZEMERÉDI (Siemeister) János (?, 1879 — Sátoraljaújhely, 1938): természetrajz-kémia sz. tanítóképző intézeti tanár, ig. Szentgotthárdon járt isk.-ba, majd a soproni ev. tanítóképzőben és a bp.-i Pedagógiumban szerzett ok­levelet. Adonyban, később Zó­lyomban polg. isk.-i tanár. Bp.-en az Apponyi Koll.-ban tanítóképző intézeti tanári oklevelet kapott. Zilahon, Sárospatakon és Jászberényben tanított. 1934-38-ig Pápán az áll. tanítóképző ig.-ja, az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság elnöke is volt, emellett a székesfehérvári és a szombathelyi tankerület ált. tanulmányi felügyelője. Ő alapította apápai tanítóképző cserkészcsapatát. S.: Sá­rospatak.

            IROD.: Tanítóképző ért. 1934/35. 33., 1938/39. 1-7.

(T.Gy.)

SZÉPTÓTH Mária, Nemcsics Elekné (Tápé, 1892 — Pápa, 1936): tanítóképző-intézeti  ének- és zenetanár, zongoraművész, zeneszerző. Zenészcsaládból szár­mazott, szülei 1896-ban költöztek Pápára. Gyermekük művészi tehetsége már korán megmutatkozott. A Zeneművészeti Főiskolán szerzett tanítóképző-intézeti és énektanári oklevelet. 1911-től  1935-ig tanított az irgalmas­nővérek pápai tanítóképzőjében. 1919-ben házasságot kötött Nem­csics Elek matematika-fizika szakos tanárral. Zongoraművészként számos dtúli városban szerepelt. Repertoárjában Bach, Beethoven, Liszt művei mellett saját szerzeményei is szerepeltek. Petőfi, Vörösmarty, Sík Sándor költeményeire is írt dalokat, kórusműveket, miseénekeket. Fő művei: Ma­gyarok maradunk 1-2. (1922, 1926); A szent látomány: melodráma, 1930); Jöjj szívünkbe! (öt ének az elsőáldozók szentmiséjére, 1933); A  tavasz csengetyűje... (35 ének iskolai használatra, 1936)

            IROD.: Pápa és Vidéke 1936. június 28. 2. • Ranolder ért. 1935/36.

            F.: Fia, Nemcsics Antal festőművész, egyetemi tanár közlése.

(M.S.K.)

 

SZILÁGYI József (Vámos [Veszp­rém vm.], 1827 — Pápa, 1895): latin-görög sz. középiskolai tanár. 1840 őszétől  Pápán tanult, 1848-ban az elsők között jelentkezett honvédnek a Kollégium diákjai közül, s egyik vezetője volt a harctérre induló kollégistáknak. A fegyverletétel után szülőföldjére, majd Pápára menekült a besorozás elől. Még nem is fejezte be teljesen tanulmányait a teológián, amikor (1850/51) köztanítóvá vá­lasztották. Az 1886/87-es iskolaévtől kezdve ő látta el a gimn. ig.-i teendőit. 43 évig volt a klasszikus nyelvek híres tanára. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Hermann 1995. 40. • Koll. tört. 1981. 197, 262-263.

 (T.Gy.)

 

SZILOS Lajosné LÁSD Závory Magdolna

 

SZÓLÁS Honor Jenő (Pápa, 1898 — Phalma, 1965): bencés szerzetes, földrajz-természetrajz sz. középisk. tanár. Egyetemi tanulmányait Phalmán és Bp.-en végezte. A rend dtúli gimnáziumaiban tanított. Pápán 1929-32-ig, illetőleg 1945-48-ig. 1948-51-ig segédlelkész volt Ravazdon, 1951-59-ig áll. gimn.-i tanár Győrött. 1959-65-ig a győri, majd a phalmi rendházban élt nyugdíjasként.

            IROD.: Bencés ért. 1929/32, 1945/48. • Berkó-Legányi 172. • Türr. évk. 1988. 83.

(T.Gy.)

 

SZOVÁTHY Lajos (Miskolc, 1833 — Pápa?, 1902): lélektan és pedagógia sz. gimn.-i és tanítóképző intézeti tanár, ig. Tanulmányait szülővárosában végezte, 18 évesen uo. segédtanító. 1852-55-ig a sárospataki ref. teológia hallgatója volt, 1859-61-ig Mező­csáton tanított. 1861-ben tanulmányutat tett Ausztriába, Bajoror­szágba és Svájcba. 1862-71-ig a máramarosi ref. gimn., 1871-76-ig uo. a tanítóképző tanára, később a sárospataki intézet ig.-ja. 1877-81-ig Léván tanár, 1881-96 között a losonci tanítóképző ig.-ja. 1896-1902-ig a pápai ref., illetve áll. tanítóképző élén állott. Igazgatósága idején készült el az intézet épülete, melyet 1900. szept. 24-én vett át. Jelentős érdemei voltak az iskolaszervezésben, a pápai ekkor az ország legnépesebb képzőinek egyike volt (192 fő).

            IROD.: Tanítóképző ért. 1902/03. 20-27.

(T.Gy.)

 

SZUTTER Dániel (Győr, 1863 — ?, ?): ev. elemi isk. tanító. Középiskolai tanulmányait Győrött és Sopronban végezte. Tanítói oklevelét 1882-ben a soproni ev. tanítóképzőben szerezte. 1896-1926-ig volt a pápai ev. elemi isk. tanítója, 1914-26-ig ig.-ja. Számos írása jelent meg ev. szaklapokban.

            IROD.:  Veszprémmegyei fejek 1929.

            F.: Varga György ev. esperes írásbeli közlése (1997).

(T.Gy.)

 

SZŰCS Dezső (Siómaros, 1896 — Bp., 1961): ref. lelkész, történelem-földrajz sz. középisk. tanár. Tanított a ceglédi és nagykőrösi ref. iskolákban, majd a pápai ref. gimn.-ban 1916-tól.  Egy ideig országgyűlési képviselő is volt. A Veszprém megyei törvényhatósági bizottság, a Pápa városi képviselőtestület tagja, az Alsóvárosi Olvasókör alapítója, a Főiskolai Gyors­írókör vezetője, a Levente-egye­sület alelnöke, a Vasutas Sportegyesület társelnöke. 1948-tól nyugállományban. Hamvai: Bp., Farkasréti t. Fő műve: A magyar protestáns egyház küzdelmei III. Károly korában. 1. rész (é. n.); Kis Ernő (nekrológ) =  Koll. ért. 1926/27.; Győri Gyula (nekrológ) = Koll. ért. 1929/30.

            IROD.: Bódás János: Emlék-töredékek In:  Rab István emlékezete (szerk. Balázs János) Veszprém, 1987. 104. •  Koll. ért.  1941/42.  61-62. • Koll. tört. 1981. 411.

            F.: A Ref. Gimn. tanárainak törzslapja. (DREK Levéltára).

(T. Gy.)

 

TAKÁCS Lídia, Németh Mihályné (Pápa, 1903 — Doba, 1981): tanítónő. Oklevelét az an­golkisasszonyok tanítóképzőjében Veszprémben szerezte. 1948-ig több pápai elemi népisk.-ban, il­letőleg ált. isk.-ban volt helyettesítő tanító. 1948-65-ig, nyugdíjazásáig a  Gyógypedagógiai Ált. Isk.-ban tanított.

            F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok.

(T.Gy.)

 

TAKÁCS Sándorné LÁSD Bakonyi Sarolta

 

TARR Gyula (Nagyszöllős, 1872 — ?, ?): növénytan sz. középisk. tanár, gazdasági főtanácsos. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Debrecenben végezte, ugyanott nyerte a gazdaságtan tanításra képesítő oklevelét 1890-ben. Először intézőként működött, majd a kecskeméti, kolozsvári gazdasági iskolákban tanított. In­nen Borsod megyébe ment gazdasági vándortanítónak, majd a Földművelésügyi Minisztérium gazdasági szakosztályában dolgozott. 1901-23-ig a pápai, 1923-29-ig a békéscsabai földműves-iskola ig.-ja volt. 1929-ben gazdasági főtanácsosi és főig.-i rangot kapott. Pápán több mint mint két évtizeden át kiemelkedő munkát végzett. Az iskolavezetés mellett elnöke volt az Úri Kaszinónak, a ref. egyház világi felügyelője és presbitere. Fő művei: Általános növénytermesztés (1920). Számos cikke jelent meg a vidéki napi- és szaklapokban.

            IROD.: Huszár: Nagy egyéniségek 1989. 49. • Mezőg. tört. 1992. 41. • Veszprémmegyei fejek 1929.

(T.Gy.)

 

TARCZY Lajos (Hetény [Komá­rom vm.], 1807 — Bécs, 1881): ref. főiskolai tanár, filozófus és természettudós, az MTA tagja (l. 1838, r. 1840). Teológiai és filozófiai tanulmányait a pápai ref. főiskolán végezte, matematikát és fizikát Bécsben és Berlinben tanult (1831-33). 1833-tól a pápai Kollégium matematika-fizika-filo­zófia tanára. A hagyományos kan­ti, keleti filozófiák helyett ő  Hegel filozófiáját tanította, ami miatt sorozatos támadások érték, így le kellett mondania a tanszékről. A hazai természettudományos és is­meretterjesztő irodalom egyik első tudós művelője, 1838-ban jelent meg "Természettan" c. tankönyve, amely új korszakot jelentett a m. fizikaoktatásban és a nemzeti nyelvű műszaki szaknyelv kialakulásában. (Elismerésül az MTA tagjává fogadta, székfoglaló beszédére Széchenyi is felfigyelt). Jelentős szerepet vitt a Kollégium újjászervezésében és korszerűsítésében, a főiskolai nyomda megalapításában. Szorgalmazta a sok­oldalú esztétikai és irodalmi nevelést. 1841-ben kezdeményezésére született meg a főiskolai Képzőtársaság, melynek tanárelnöke volt. Hatékonyan támogatta az itt tanuló Petőfit, maradandó hatással volt Jókaira, Eötvös Károlyra. A szabadságharcban honvédtisztként szolgált. Az önkényuralom idején a kollégiumi tanterv korszerűsítésén dolgozott. 1860-ban Dákán a Batthyány-kastélyban találkozott a hazalátogató Teleki Lászlóval. 50 éves tanári jubileumán (1880) a Kollégium és a város Jókaival együtt ünnepelt. Fél év múlva egy bécsi kórházban halt meg. S.: P., Alsóvárosi t. 1841-ben kiadta  Gyöngyök a német költészetből  címmel Schiller Goethe és Heine verseit német nyelven. Fő művei: Természettan  (I-II. Pápa-Veszp­rém, 1838., az Akadémia nagyjutalmát kapta 1843-ban); Népszerű égrajz. (Pápa, 1838); Népszerű természettan. (Pápa, 1843); A dráma hatása és literaturánk drá­maszegénysége. (Pest, 1843) .

            IROD.: Eötvös Károly: T. L. In: Magyar alakok (Bp., 1901) 139. • Paczolay Gyula: Az első magyar főiskolai kémiakönyv és szerzője  T. L. = Magyar kémia 1980/11. sz. • Szénássy Árpád: Heténytől Pápáig: T. L. életútja (Hetény, 1983). • Szíj Rezső A derék Tarczy = Magyar Hírlap 1972. jan. 15. • T. L. emlékezete. Emlékünnepély születése századik évfordulója alkalmából = Koll. ért. 1907/08. • Török József: Emlékbeszéd T.L. r. tag felett (MTA Emlékbeszédek III. 1885). • Tungli Gyula : Petőfi pápai tanárai. = Veszprém megyei Pedagógiai Híradó. 1972/6. sz.

(T.Gy.)

 

TARDOS Vida János (Szepes­béla [Szepes vm.], 1907 — Kun­szentmárton, 1963): bencés szerzetes, mennyiségtan-természettan sz. középiskolai tanár, bölcsészdoktor és erdőmérnök. Tanított Győrben (1931-32), Bp.-en (1932-33), Pápán (1946-48) és állami gimn.-ban Tiszaföldváron (1951-61) és Kunszentmártonban (1962-63), valamint ált. isk.-ban Kengyelen (1961-62). 1933-38 között Phalmán volt főisk. tanár, 1942-45-ben jószágkormányzó, 1945-46-ban gazdasági vezető Ba­konybélben. Fm: Térgörbék szinguláris pontjairól.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1947/48. • Berkó-Legányi 188.  - Főapátsági Könyvtár katalógusa, Phalma.

(M. Zs.)

 

TÁNCZ Menyhért József (Pápa, 1743 — Pest, 1800): pálos szerzetes. Teológiai tanulmányait 1766-67-ben végezte Pécsett. Szülővárosában tanított, szerzetesi életének utolsó éveit a pesti kolostorban élte le, mint a provinciális titkára. A rend feloszlatása után is Pesten maradt. 1786-ban el kellett hagynia a kolostort. További életéről nincs tudomásunk. Ányos Pál  is tanítványa volt. Fő műve: József c. iskoladráma. Négy másik pálos iskoladráma az ő másolatában maradt fönn.

            IROD.: Bakonyvári 1896. • Harmath-Katsányi 1976. 241. • Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán. VMMK 1984 (17.) 427-453. • Szinnyei XIII. 1282.                               

                                   (T.Gy.)

 

TELL Anasztáz Imre (Csanak, 1865 — Csácsbozsok [Zala vm.], 1930):bencés szerzetestanár, böl-csészdoktor. 1889-1910-ig Győrben tanár, 1910-17-ig a pápai gimn. ig.-ja és házfőnök. 1917-től haláláig lelkész Csácsbozsokon. Művei: Czuczor Gergely költészete (Győr, 1900); Vörösmarty Mihály (Győr, 1900).

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1910/17. • Berkó-Legányi 123. • Kemény Kolumbán: T. A. I. = Phalmi Szle, 1930.

(M. Zs.)

 

TEMESI Alfréd (Temesvár, 1911 — Bp., 1978): francia-német sz. középiskolai tanár, bölcsészdoktor. Egyetemi tanulmányait a pécsi egy.-en végezte, közben Strasbourgban és Párizsban volt ösztöndíjas. Tanársegéd Pécsett (1934-36), a pápai bencés gimn. világi tanára 1937-47-ig. 1945 után tankerületi szakfelügyelő, középisk. ig. (1949-52) A Fővárosi Tanács oktatási osztályát vezette, majd a Rákóczi Gimn. (1956-59) és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Isk. ig.-ja (1960-66). Az UNESCO megbízásából a madagaszkári tanárképző főisk. tanulmányi ig.-ja (1966-68). Francia irodalomtörténettel, később oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozott. S.: Győr, Szt. Imre templom altemploma. Fő művei: A politechnikai képzés tapasztalatai a Rákóczi Gimnáziumban (= Pedagógiai Szle 1960/1.); UNESCO-konferencia a felnőttek nevelésének és oktatásának világproblémáiról (= uo., 1960/ 12.); Közoktatási reform és közoktatási tervezés (=uo., 1962/ 9.)

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1937/47. • MÉL III. 1985. 783.

(M. Zs.)

 

TEMESVÁRI Istvánné LÁSD Németh Irén

 

THURY Etele (Zánka, 1861 — Pápa, 1917): ref. lelkész és teológiai tanár. A szülői háznál és Pápán tanult, ahol 1882-ben végezte a teológiát. 1897-ben a dunántúli egyházkerület aljegyzője. 1900-ban a pápai Teológiai Akadémián az egyháztörténeti tanszéket foglalta el. A bécsi teológiai fakultáson doktorált 1910-ben. Sok egyháztörténeti könyve, cikke és köz­leménye jelent meg. Fő művei: A fehérvárcsurgói ev. ref. egyház története (Pápa, 1885); A zánkai ev. ref. egyház története (Bp., 1886); Bornemissza Péter duna­vidéki első ref. püspök élete és munkái. (Magyar Iskolatörténeti Adattár Bp., 1887, I.-II.); A veszprémi ev. ref. egyház története (Bp., 1893); A szentantalfai ev. ref. egyház története (Pápa, 1896); Az ev. ref. magyarországi keresztyén egyház története (Pápa, 1898);  Ágostai hitvallású ev. zsinatok a bécsi béke előtt (M. Prot. Egyháztörténeti Adattár, 1903); A dunántúli ref. egyházkerület története I. (Pápa, 1908); Adatok a m. protestáns gályarab-lelkészek történetéhez (Bp., 1912). Szerkesztette az Iskolatörténeti Adattárat (2 köt., 1906, 1908) és a M. Protestáns Egyháztörténeti Adattárat.

            IROD.: Csizmadia Lajos: Dr. T. E. = Koll. ért. 1917/18. 3-8. • Zoványi: Lexikon 637.

(T.Gy.)

 

TIHANYI Miklós József (Pápa, 1873 — uo., 1951): matematikus, bencés szerzetestanár. Pappá szen­telésétől (1898) 1914-ig Sopronban, 1914-15-ben Győrben, 1915-20-ban Kőszegen, 1920-23-ban Pápán, 1923-43-ban pedig Esztergomban tanított mennyiségtant és természettant. 1943-50 között nyugalomban Tihanyban, 1950-51-ben rokonoknál Pápán. Fő művei: Nemlényeges diszkrimináns-osztók körosztási számtestekben (MTA Matem. és természettud. oszt. ért., 1927); Csoportok és periódusok szerkezete körosztási számtestekben (uo., 1929); A Weber-féle resolvensek szorzása (uo., 1936).

            IROD.: Bencés ért. (Esztergom) 1938/41. • Bencés ért. (Pápa) 1920/23. • Berkó-Legányi 137. • MÉL I. 1967. 864.

(M. Zs.)

 

TOLONITS Álfréda (Keszthely, 1864 — uo., 1943): irgalmasrendi nővér, mennyiségtan-természettan sz. középiskolai tanár. 1889-ben a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1910-16-ig már a pápai Ranolder Intézet tanítóképzőjében tanított. 1932-ben került vissza Pápára az intézet főnöknőjeként. 1934-40-ig a polg. iskolai tanulóknak mennyiségtant tanított. 1940-43-ig a keszthelyi Ranolder Intézetben élt. Itt is van eltemetve.

            IROD.: Ranolder ért. 1910/18, 1932/40.

(F.E.)

 

TORKOS Jakab (Pápa, 1711 — ?, 1785): ref. püspök. Pápán kezdett tanulni, de tanulmányait Sárospatakon fejezte be. Ezután külföldre ment, s 1733-tól Zürichben, 1734-től Utrechtben gyarapította ismereteit. Hazatérvén, 1735 tavaszán rektor, őszén lelkész lett Pápán. 1745-ben püspökévé vá­laszotta a Dunántúli Egyházkerület. A pápai Kollégium szétszóratása (1752) után Peremartonban, majd Adász-tevelen (1758) vállalt lelkészi állást. 1785-ben nyugalomba vonult. Nyomtatásban nem jelent meg műve, de kéziratos prédikációi fennmaradtak.

            IROD.: Tóth Endre: T. J. dunántúli ref. püspök, mint igehirdető (1937). • Tóth Ferenc: Túl a dunai püspökök élete...  (1808). • Zoványi: Lexikon, 650.

(M. Zs.)

 

TÓTH Balázs (Ács, 1829  — Ta­kácsi, 1867): gimn.-i némettanár. Tanulmányait Ácson, Pesten, Rév­komáromban és Pápán végezte. Honvédtüzérként részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. A fegyverletétel után nevelő volt Kassán, majd 1851-61-ig Pápán tanított. 1861-67-ig takácsi ref. lelkész volt. Az ácsi családi sírboltba temették.

       IROD.: Koll. tört. 1896. 340. -  Koll. tört. 1981. 197.

       F.: Takácsi Ref. Egyház halotti anyakönyve.

(T.Gy.)

 

TÓTH Erzsébet, Dancs Károlyné (Pápa, 1912 — Győr, 1986): biológia-földrajz  sz. ált. isk. tanár. Diplomáját 1952-ben a bp.-i Pedagógiai Főiskolán szerezte. Elébb a város Művelődési Osztályának vezetője, majd a pápai III. sz. Ált. Isk. ig.h.-e, később tanára volt.

            F.:  Zalka Máté Ált. Isk. irattára (1995)

(T.K.-né)

 

TÓTH Endre (Hajdúszoboszló, 1899 — Debrecen, 1970): ref. teológiai tanár. Tanulmányait Haj­dúszoboszlón kezdte. A gimn.-ot 1917-ben, a teológiát 1921-ben fejezte be, majd két évet töltött az utrechti egyetemen. Hazatérve Ka­posvárott lett hitoktató lelkész. 1924-ben helyettes tanárként meg­hívták a Teológia Akadémiára Pá­pára. Három éves helyettes-tanári működése alatt magántanári képesítést szerzett. 1927-től az akadémia rendes tanára az egyháztörténeti tanszéken. Debrecenben doktorált, s ezt követően 1931-ben átment a gyakorlati teológiai tanszékre, később azonban visszatér eredeti tárgyaihoz. Egy ciklusban 1930-35-ig  a Teológiai Akadémia ig.-ja. A Dunántúli Ref. Egyházkerület 1939-ben aljegyzővé és zsinati póttaggá, 1943-ban pedig főjegyzővé választotta. 1950-től nyugdíjazásáig a debreceni Teológia Akadémián tanár. Tagja a M. Protestáns Irodalmi Társ.-nak. Fő művei: A tápi ref.egyház története. (Pápa, 1925); Szilvási István császári gályarab-predikátor (Pápa, 1926); A pápai ref. egyház története. (Pápa, 1927. I. köt.); Mándi Márton István élete. (Pápa,1931); Tiszteletes és tudós predikátorok, lelkészképzés és to­vábbképzés Tóth Ferenc korában. (Pápa, 1931); Az Adásztevelre száműzött pápai főiskola. (Pápa, 1933); Az úrvacsoraosztás a Dunántúlon, a reformációtól a XVIII.sz.végéig. (Debrecen,1934); A reformáció eredete és története, tekintettel a Dunántúlra. (Tata, 1935); Torkos Jakab dunántúli püspök, mint igehirdető. (Bp., 1937); Sztárai Mihály az énekes predikátor. (Bp.,1938); A belső­somogyi egyházmegye Mária Terézia korában. (Kaposvár, 1940); A magyar református egyház története. (társszerzőként, Bp., 1949);  Főmunkatársa volt az Élet Útja c.református lapnak, cikkei jelentek meg a Dunántúli Protestáns Lapban, a Pápai Hírlapban, a Kollégiumi Lapokban.

            IROD.: Koll. ért. 1918/49. • Zoványi:  Lexikon 652-653.

(B.B.)

 

TÓTH Ferenc (Vörösberény, 1768 — Pápa, 1844): ref. püspök, egyházi író. Debrecenben tanult, majd Göttingenben gyarapította ismereteit. 1801 júniusától a pápai Kollégiumban hittanár, 1817-től lelkész, 1823-ban esperes, 1827-től a Dtúli Egyházkerület püspöke. Irodalmi munkásságáért 1830-ban a göttingeni egyetem díszdoktorává avatta. 1834-ben. Pápán a Koll.-ban jogi tanszéket és nyomdát alapított. Főbb művei: Homi­letika. (Komárom, 1802); Keresztyén hittudomány avagy dogmatika theologia (Győr, 1804); Az úri szent vacsorához készítő katec­hismus (uo, 1805); Lelkipásztori gondviselés (uo., 1806); A hel­vétiai vallástételt tartó túl a dunai... püspökök élete (uo., 1808); A pápai református szent eklézsiának rövid históriája (Komárom, 1808); A helvétiai vallástételt kö­vető túl a tiszai... püspökök élete (Győr, 1812); Keresztyén erkölcstudomány (Pest, 1817); A közönséges iskolák a legjótevőbb intézetek (Gyászbeszéd Mándi Márton István felett. Veszprém, 1832).

            IROD.: Benedek Sándor: T. F. gyakorlati theológiája (1933). • Liszkay József: T. F. dunántúli superintendens. In: Nagy papok életrajza (Bp., 1877) 1-86. • Zoványi: Lexikon 653.

 (M. Zs.)

 

TÓTH Károly (Pápa, 1917 — Pápa, 1993): magyar-történelem sz. ált. isk. tanár. Népiskolai tanítói oklevelét 1937-ben kapta. 1937-39-ig a pápai, 1938-39-ben pedig a csákvári Róm. Kat. Elemi Isk.-ban tanított. Ugyanitt kántorként is működött. 1940-45-ig a pápai Hungária Műtrágyagyár te­rületén levő elemi isk.-ban dolgozott. 1951-től megyei szak-, majd 1952-57-ig a pápai járás tanulmányi felügyelője. 1957-61-ig a IV.sz. Ált. Isk., majd az általa létrehozott Zenei Ált. Isk. első ig.-ja (1961-62). 1962-77-ig a városi tanács Művelődési Osztályának vezetője. Számos irodalmi, honismereti és tudományos rendezvénynek volt a kezdeményezője. Munkáját több országos és megyei kitüntetéssel ismerték el. Fő műve: Pápa város úttörőcsapatai megalakulásának története = Megyei Ped. Híradó  1971/2. 24-28.

            F.:  A család tulajdonában levő dokumentumok.

(T.Gy.)

 

TÓTH Lajos (Túrkeve, 1872 — Soponya [Fejér m.], 1945): középisk. ének-zenetanár. A debreceni városi zeneisk. tanulója volt, majd a debreceni ref. tanítóképzőben szerzett oklevelet. 1905-ben nyert középisk.-i tanári képesítést a kolozsvári konzervatóriumban. 1911-36 között a pápai Ref. Főiskola ének és zenetanára volt. Vezette a gimn. vegyeskarát, zenekarát és a zenetanfolyamot 1911-29-ig. Fő művei: A kollégiumi énektanításról és annak módszeréről = Koll. ért. 1911/12.; Rajta, legények! (vegyeskari mű, 1937). Egyéb vegyeskari művek = Zeneközlöny, 1927-35.

            IROD.: A m. muzsika könyve 1936. 505.

            F.: Koll. anyakv. 1940.

(T.Gy.)

 

TÓTH Lajos  (Léva, 1882 — Bp., 1957): ref. teológiai tanár. A gimn.-ot 1901-ben végezte el Léván, 1905-ig teológiát hallgatott Pápán. Ezt követően külföldre ment. Baselben, Bernben, Edin­burghban tanult. Hazatérte után segédlelkész Garam-vezekényben és Nagysallón. 1909-ben Zó­lyomban választják meg lelkésznek, 1920-ban pedig hitoktató lelkész Bp.-en. 1921-ben meghívást kapott Pápára, ahol az ószövetségi tanszék vezetője lett. Ugyanebben az évben magántanári képesítést szerzett. A főiskola gazdasági tanácsának elnöki tisztét is betöltötte, két cikluson keresztül pedig a teológia akadémia ig.-ja. A doktorátust a debreceni teológia akadémián szerezte meg 1931-ben. Pápai működése alatt a református egyház presbitere, a fő­iskolai nyomda felügyelője. 1947-ben nyugalomba vonult és Bp.-re költözött. Választmányi tagja volt a Protestáns Irodalmi Társ.-nak és a Kálvin-szövetségnek. Fő művei: A zólyomi ref. missziós egyház története. (Zólyom, 1909); A próféták lelki világa. (Pápa, 1926); Az írás kritikai vizsgálata és a ref. teológia összeegyeztethetősége. (Pápa, 1927); Az ószövetség vallása. (Pápa, 1938); A pápai főiskolai nyomda története. (Pápa, katársa és kiadóhivatalának vezetője, az Élet Útja c. egyházi lap felelős szerkesztője és kiadója. Cikkei, könyvismertetései a felsorolt lapokban, illetve a Lelkészegyesületben jelentek meg.

            IROD.:  Koll. ért. 1919/47. • Zoványi: Lexikon 654.

(B.B.)

 

TÓTH Mária, Kristály Dezsőné (Lovászpatona, 1931 — Pápa, 1995): tanítónő. Oklevelét 1951-ben a pápai Áll.Tanítóképző Intézetben kapta. 1951-53-ig  a lázi ált. isk. tanítója. 1953-83-ig a pá­pai III.számú Ált. Isk. nevelője nyugdíjazásáig, 1983-ig. Évtizede­ken át a tantestület szakszervezeti bizalmja volt.

            F.:  Munkácsy Mihály Ált. Isk. irattára  (1995).

(T. K.-né)

 

A. TÓTH Sándor (Rimaszombat, 1904 — Zalaegerszeg, 1980): kö­zépisk. rajztanár, festőművész, bábművész, cserkészparancsnok. A XX. század derekának egyik meghatározó, nagy pápai tanáregyénisége. Azzá tette nagy műveltsége, sokoldalú nyelvtudása (szlovák, spanyol, francia, német, angol, orosz) és nagyfokú érdeklődése a világ, elsősorban a művészet iránt.  A Képzőművészeti Fő­iskola befejezése után 1928-31-ig Londonban, Párizsban és Berlinben élt. Képeivel a bp.-i műcsarnokban 1926-ban lépett a nyilvánosság elé. Párizsi tanulmányai alatt készített művészi bábjai révén a hazai bábjáték egyik úttörője. 1932-ben Pápán telepedett le. Előbb a Ref. Koll., majd a Petőfi Sándor Gimn. tanára volt nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig. Rajzot, művészettörténetet és áb­rázoló mértant a Türr István Gimn.-ban is tanított. Évtizedeken át vezette a Jókai Művelődési Központban a Képzőművész Kört, s számos tehetséget indított el a művészi pályán (Somogyi József, Nagy László, Móritz Sándor, Is­cserekov András). 1991-ben a Koll. Jókai utcai falán az intézet újraindulásakor leplezték le a mű­vésztanár emléktábláját, képmásával. (Buza Barna  alkotása.) A mester  48 évet töltött a városban. Műveiből  számos kiállítás nyílt még életében Győrött, Pápán és Bp.-en, a  legemlékezetesebb azonban halálának 10 évfordulóján volt Pápán, Szíj Béla művészettörténész rendezésében. 1993-ban a Jókai Művelődési Központ Galériájában műveiből állandó ki­állítás nyílt, s a Galéria is az ő nevét vette fel.  Művei megtalálhatók a Budapesti Nemzeti Galériában és a pápai A. Tóth Sándor Galériában, valamint magángyűjtőknél. Legismertebb képei: Rimaszombat  (1926); Tanya  (1927); Parasztmadonna  (1932); Metrón  (1929).

            IROD.: Csoóri Sándor: Nappali hold. (Bp., 1990). • Heitler László: A. Tóth Sándorról = Életünk 1989/2 és Művészet 1982/1. • Koll. ért. 1922/32. • Koll. tört. 400. •  Művészeti  Lexikon 1968. IV. 570. • Salamon Nándor: Avantgarde festő a kisvárosban ... Új Forrás 1980/2. • Szíj Béla: A. Tóth Sándor kiállítása Pápán = Művészet 1962. III/2. • Türr évk. 1988. 154

 (T.Gy.)

 

TÓTH Tivadar (Esztergályos, 1913 — Balatongyörök, 1982): mezőgazdasági mérnök, szak-középisk. tanár. A Mezőg. Főiskolát 1948-ban, az Agrártudományi Egyetem Tanárképző Karát 1954-ben végezte. 1954-75-ig volt a pápai mezőg. szakközépisk. tanára, az intézethez tartozó tangazdaság főagronómusa. 1958-ban a tangazdaság és néhány földrajzi szempontből hozzá közeli település vezetésével — a belvízveszély megszüntetése érdekében —lét­rehozta a Pápakörnyéki Vizitár-sulatot, melynek  20 éven át vezetője volt. Két évtizeden át ő volt a Veszprém Megyei Hidrológiai Társ. elnöke is. 1965-75-ig a pápai Mezőg. Szakközépisk. kihelyezett levelező tagozatának vezetőjeként jelentős érdeme volt a tájegység középszintű szakembereinek képzésében.

            IROD.: H. Szabó Lajos: Tóth Tivadar emlékezete (1913-1982). In: A M. Hidrológiai Társaság emlékkönyve. Bp., 1996. •  Mezőg. tört. 1992. 72, 77.

            F.: A Pápakörnyéki Vizitársulat tájékoztatója VII. évf. l. sz. (kézirat). • dr. H. Szabó Lajos ny. ig. visszaemlékezés a Tóth Tivadar-emléktábla avatására (1992).

(T.Gy.)

 

TŐKÉS János (Karcag, 1930 — Pápa, 1964): biológia-kémia sz. középisk. tanár, szakfelügyelő. Középiskolai tanulmányait  Kar-cagon végezte. 1954-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. 1954-től a Türr Gimn.-ban főhivatású, a Petőfi  Gimn.-ban 1956-1960-ig óraadó tanárként tanított. 1958-64-ig tantárgyai me­gyei szakfelügyeletét is ellátta. S.: P.,  Alsóvárosi t.

            IROD.: Petőfi emlk. 1994. 67. • Türr évk. 1988. 154.

(T.Gy.)

 

TÖRÖK Ilona, Ferenchalmi Ébertné (Pápa, 1927 — Pápa, 1990): tanítónő. Oklevelét a Ranolder Intézet Tanítóképzőjében szerezte 1948-ban. 1948-52-ig a várpalotai, 1952-53-ig a mihályházi ált. isk.-ban tanított, majd a pápai III.sz. Ált. Isk. (Zalka Máté) nevelője lett. Nyugdíjazásáig a Zalka Máté Ált. Isk. alsó tagoztos tanítója volt.

            F.:  Zalka Máté Ált. Isk. irattára (1995).

(T.K.-né)

 

TÖRÖK István (Tiszaeszlár, 1904 — Debrecen, 1996): ref. teológiai tanár. Elemi és középiskolai tanulmányait Karcagon végezte. A teológiát Debrecenben kezdte, majd Németországban (Berlin, Münster, Marburg/ folytatta. 1929-től a pápai ref. gimn.-ban vallástanárrá választották. 1932-ben Debrecenben teológiai doktorátust és egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1933-41-ig a pápai Ref. Teológiai Akadémia professzora. 1941-50-ig a debreceni tudományegyetem keresztyén etika tanszékén, 1950-69-ig a Ref. Teológiai Akadémián tanított. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: A barthi theológia elméleti és gyakorló lelkészi szempontból (Pápa, 1931); Barth Károly teológiájának kezdetei (uo., 1931); Luther és a Biblia (uo., 1934); Egyház és politika (uo., 1935); Széchenyi és mi (uo., 1941); A házasság keresztyén jellege (1956); Dogmatika (Amszterdam, 1985); Határkérdések szolgálatunkban (Bp., 1990)

            IROD.: A pápai Öregdiákok Baráti Köre kiadványa. Bp. 1985. • Barcza József: T. I. emlékezete (1904-1996) = Confessio 1996/3. sz. 75-78.

       F.: Koll. anyakv. 1941.51-57.

(T.Gy.)

 

TRÓCSÁNYI Dezső (Sáros-patak, 1889 — Pápa, 1962): ref. főisk. tanár, filozófiai és teológiai író. Sárospatakon végezte el a Ref. Teológiai Akadémiát, majd a ko­lozsvári egyetemen szerzett magyar-német sz. tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Hazai tanulmányai végeztével Németországban volt ösztöndíjas. 1929-ig közép­isk. tanár (1917-től Pápán), 1929-51-ig a pápai Teológiai Akadémián a filozófia és a pedagógia tanára, 1951-62-ig a Dunántúli Egyházkerület levéltárosa. Ő szervezte meg (Szathmáry Lajossal) a pápai népfőiskolát 1941-ben. Filozófusként a  Böhm  Károly körül kialakult magyar újkantiánus iskolához tartozott. Több középiskolai magyar nyelvtankönyvet írt. Fő művei: Mándi Márton István tudományos munkássága. (Pápa, 1931);  Bölcseleti bevezetés. (uo., 1931);  Bölcselettörténelem  (uo., 1939).

            IROD.: MÉL 1982. II. 923. • Trócsányi Dezső emlékkönyv (szerk.: Dé­kány Endre, Kövy Zsolt, Simon Kálmán) Pápa, 1995. • Zoványi: Lexikon 659.

 (T.Gy.)

 

ÜRMÖS Lászlóné LÁSD Huszár Ilona

 

VAJDA Márta (Moson, 1898 — Pápa, 1984): polg. isk. és tanítóképző-intézeti mennyiségtan-fizi­ka sz. tanár. Tanítói oklevelét 1915-ben a győri Róm. Kat. Tanítóképző Intézetben szerezte. Diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapta.  Működését 1921-ben kezdte, 1924-ben a tapolcai leányisk. tanára. 1932-ben Celldömölkre helyezték a fiúisk.-hoz. 1934-48-ig  a pápai Áll. Leánypolg. Isk. ig.-ja volt. 1948-53-ig az Áll. Tanítóképző tanára. 1953-84-ig Balatonalmádiban és Pápán élt. Hosszú ideig tartó betegség után halt meg. S.: P., Kálvária t. Műve: Fokozzuk nemzetünk életerejét! In: Tapol-cai Értesítő 1932.

            IROD.: Deák 1942. 488.

            F.: Szabó Sándorné Jászói Ka­talin szóbeli közlése (1995).

(F.E.)

 

VAJDA Sarolta Róza  (Moson, 1901 — Pápa, 1976): irgalmas-nővér, tanítónő, polg. isk. és tanítóképző- intézeti tanár. A tanítóképzőt 1920-ban Kőszegen, a Polg. Iskolai Tanárképző Főiskola mennyiségtan-természettan szakát 1924-ben Szegeden, az Apponyi Kollégium filozófia-pedagógia szakát 1938-ban szintén Szegeden végezte. 1938-48-ig a pápai Ra­nolder Intézet tanítóképzőjében pedagógiát, lélektant és neveléstörténetet, az intézet polg. iskolájában mennyiségtant és fizikát tanított. A rend feloszlatása után részben Pápán, részben testvérénél Balatonalmádiban élt. S.: P., Kálvária t.

            IROD.: Ranolder ért. 1938/48.                                                     

                      (F.E.)

 

VARGA Julianna, Máthé Ferencné (Szerecseny, 1947 — Tapolcafő, 1985): tanítónő. 1974-ben kezdett el képesítés nélküli nevelőként dolgozni a tapolcafői ált. iskolában. 1976-ban a győri Felsőfokú Tanítóképző Intézet Levelező Tagozatán tanítónői ké­pesítést szerzett. 1974-81-ig az el­ső munkahelyén dolgozott. S.: Ta­polcafő, t.

            F.: Máthé Ferenc szóbeli  köz­lése (1995).

(T.Gy.)

 

VARGA László (Gyoma, 1897 — Pápa, 1970): földrajz-termé­szetrajz sz. középisk. tanár, 1924-52-ig  tanított a pápai Ref. Koll. Gimn.-ában, 1945-46-ban ig. he­lyettesként. Itteni működése során széles körű pedagógiai, ismeretterjesztő és politikai tevékenységet folytatott. Emlékezetes iskolai ta­nulmányi kirándulásokat szervezett Olaszországba és Ausztriába. Közel három évtizedes tanársága idején meghatározó szerepet vállalt Pápa város kulturális életében.1937-ben a Pápai Közművelődési Egyesület megbízásából meghvta Gertler Ede hegedűművészt és Bartók Bélát egy nagy sikerű hangversenyre, majd a jeles erdélyi építész-írót, Kós Károlyt felolvasóestre. Színdarabokat is rendezett. Biológia szakosként éveken át növénymorfológiai meg­figyeléseket végzett a M. Kir. Meteorológiai Hivatal kérésére. Az 1943/44. tanévben a székesfehérvári tankerület tanulmányi felügyelője volt. A pápai Ref. Gimn. államosítása után a sümegi Kisfaludy Sándor Gimn. tanára, egy évig megbízott ig.-ja, majd tantárgyainak megyei szakfelügyelője. Nyugdíjasként Pápán élt. S.: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Koll. ért. 1925/48. • Koll. tört. 1981. 398.

(T.Gy.)

 VARGA Sándor (Felpéc, 1921 — Pápa, 1985): mezőgazdasági mérnök, tanár, a pápai Mezőg. Szakközépisk. ig. helyettese. Gazdatiszti oklevelét 1938-ban a mosonmagyaróvári akadémián, szakközépiskolai tanári diplomáját  Bp.-en, az Agrártudományi Egyetem Tanárképző Karán kapta. 1950-84-ig a pápai Mezőg. Technikum, ill. Szakközépisk. tanára. Kiemelkedő szerepe volt a Pápai Lovasiskola létrehozásában. S.. P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Mezőg. tört. 1992. 117

            F.: Battyány Lajos Mezőg. és Keresk. Szakközépisk. irattára. (1995)

(T.Gy.)

 

VARGHA Gábor (Pápa, ? — Pápa, 1876): építész-rajztanár. Ő nyitotta Pápán a Barát (ma: Szelestey) utcában tanoncok és iparosok képzésére az első magán-rajziskolát 1874-ben. Itt kezdetben  főleg az építőiparosok oktatása folyt. Nemsokára felépült a rajziskola a Zimmermann utcában. Tanárává V. G.-t választották.

            IROD.: Herz Dávid: Az iparos-tanonc iskola 25 éves története = Ipariskola ért. 1908/09. 5. • Takács Pál: Adatok a pápai iparoktatás történetéhez (1874-1970) = Acta musei papensis = Pápai Múzeumi Értesítő 1988/1. sz. 209.

(M.S.K.)

 

VASS Lajosné LÁSD Szadov­szky Kornélia

 

VASZARY Kolos Ferenc (Keszt­hely, 1832 — Balatonfüred, 1915): bencés szerzetes, középiskolai történelemtanár, phalmi főapát (1885-91), esztergomi bíboros-érsek, hercegprímás (1891-1912). Pappá szentelése után Komáromban (1855-56), Pápán (1856-61), Esztergomban (1861-69) tanár, 1869-85 között Győrben házfőnök és ig. Mint író Pápán mutatkozott be először: részt vett az "Ifjusági Plutarch" szerkesztésében (Hunya­di János, Szilágyi Erzsébet, Fes­tetich György, Fejér György és Nagy Alfréd életrajzát írta meg benne.) 1860-ban Bocsor Istvánnal és Tarczy Lajossal együtt hatalmas tömeg élén felkeresték a dákai kastélyban tartózkodó Teleki Lászlót, s ~ itt mondta el híres lelkesítő beszédét. (Hercegprímási kinevezésekor Pápa város díszpolgári címet adományozott neki). Főapátként iskolákat és templomokat épített, érsekként óvónőképzőt alapított és lehetővé tette az esztergomi Mária Valéria-híd megépítését. 1913. január 1-jével lemondott rangjáról és Balaton-füredre vonult vissza. Hamvait szülővárosából 1980-ban vitték át az esztergomi bazilika kriptájába. Fő művei: A várnai csata (Pest, 1864); Adatok az 1825-i országgyűlés történetéhez (Győr, 1883); I. Ulászló esküszegése és a várnai veszedelem (Győr, 1884); Adatok az 1830-i országgyűlés történetéhez (Győr, 1885); Vaszary Kolos beszédei (Esztergom, 1909).

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1926/27. • Berkó-Legányi 88. • Gaál 151-156. • Kat. Szle 1915.  • Keményfy K. Dániel: V. K. (Esztergom, 1905). • Kéthelyi Jenő: V. K. esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros = Keszthelyi Lap 1990. • Ki marta ki Vaszaryt a hercegprímási székből? = Magyarország, 1927. dec. 11. • MÉL I. 1967.  974. • Mészáros 68, 71. •  Sz. 1915. • Szinnyei XIV.

(E. I.)

 

VÁGI Pál  (Pápa, 1925 — Pápa, 1991): könyvvitel sz. középisk. ta­nár. A Ref. Koll. Kereskedelmi Középiskolájában érettségizett 1943-ban. Több helyen dolgozott könyvelőként, főkönyvelőként. 1961-ben a gödöllői Agrártudományi Egyetem Közgazdasági Karán mérnöki,1964-ben a bp.-i Mezőgazdasági Mérnökképző Intézetben tanári oklevelet szerzett. Szülővárosába 1971-ben ke­rült vissza. Ettől kezdve ügyvitel-technikát tanított a Jókai Mór Közg. Szakközépisk.-ban. Hamvai: P., Alsóvárosi t.

            IROD.: Közg. tört. 1989. 50.

            F.: Jókai Közg. Szakközépisk. irattára. (1994)

(T.Gy.)

 

VÁLI Ferenc (Magyarsók [Nyit-ra vm.], 1810 — Pápa, 1882): természetrajz-vegytan sz. tanár,  tanítóképző-intézeti ig. Losoncon, Pozsonyban és Pápán tanult. 1837-től a komáromi ref. gimn. tanára. 1839-ben feleségül vette Jókai nővérét. 1848-ban megválasztották a pápai ref. főiskola nevelési tanszékére. A szabadságharcban tüzérként vett részt. 1849-től ismét tanított a Kollégiumban, 1876 után a tanítóképzőben, mely­nek ig.-jává választották. V. F. hozta létre a természetrajzi szertárat. Kézirataiból tanított. Fő művei: Természetrajz. Első rész: Ásványrajz (Pápa, 1852); Vegytan (Pápa, é. n.)

            IROD.: Barcsi József: V.F. életrajza = Koll. ért. 1910/11. 1-51. • Koll. tört. 1981. 245. • MÉL II. 1982. 946. • Szinnyei XIV. 795.

 (T.Gy.)

 

VÁSÁRHELYI (Moravecz) Ká­roly (Hódmezővásárhely, 1896 — Pápa, 1968):matematika-fizika sz. középiskolai tanár. 1915-ben éret­tségizett a debreceni ref. gimn.-ban, majd a kolozsvári egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Jó vizsgaeredményei alapján dr. Pogány Béla fizikaprofesszor irányítása mellett tanársegédként dolgozott a kolozsvári egyetemen, majd ugyanott gimn. tanár volt. 1921-ben áttelepült Magyarországra. Itt a debreceni tudományegyetemen elismerték diplomáját s még ebben az évben a pápai ref. gimn. helyettes, 1922-ben rendes tanárává választották. (Nevét 1934-ben belügyminiszteri engedéllyel megváltoztatta.) Az intézetben annak megszűnéséig,  1952-től nyugdíjazásáig pedig a Petőfi Sándor Gimn.-ban tanított. "Kiváló tanár" kitüntetést is kapott (1957). A tanítás mellett részt vett a pápai sakkélet szervezésében, irányításában. Szá­mos kiváló matematikust és sakkozót nevelt. Hamvai: P., Alsóvárosi t. 

            IROD.: Koll. ért 1922/23. • Koll. tört. 1981. 409. 

(G.S.-né)

 

VÉGHELYI  Amand (Bakony-koppány, 1906 — Pápa, 1984): biológia-földrajz sz. polg. isk. tanár. A tanítóképzőt 1926-ban Jászberényben végezte. Egy évig Nadapon (Fejér m.) majd 1927-45-ig a jászladányi elemi isk.-ban tanított. 1942-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1945-48-ig a pápai Áll. Polg. Leányisk.-ban tanított, 1948-76-ig (nyugdíja­zásáig) az I. sz. Ált. Isk. ig.-ja volt. Nyugdíjas éveit Pápán töltötte. S.: P., Alsóvárosi t.

            F.: Buvári Énochné Véghelyi Margit ny. tanárnő szóbeli közlése.

(F.E.)

 

VELICH Istvánné LÁSD Móricz Eszter

 

VÉR Gyuláné LÁSD Horváth Matild

 

VÉR Imréné LÁSD Neuberger Mária

 

VÉRTES Zoárd Lajos (Nyitra, 1896 — Phalma, 1976): bencés szerzetes, latin-görög sz. középiskolai tanár. Tanított Pápán (1919-32) és Esztergomban 1932-50). 1950-66-ig lelkész Sopronban, majd nyugalomban Phalmán (1966-76). Műve: A Szent István-év tanügyi kiállítása. (In.:Bencés ért. [Esztergom] 1938/41.)

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1919/32. • Berkó-Legányi 169.

(M. Zs.)

 

VESZELY László  (Féll [Pozsony vm.], 1908 — Veszprém 1991): matematika-fizika sz. középiskolai tanár. Az elemi iskola négy osztályát Seregélyesen, a kö­

zépiskolát a székesfehérvári Áll. Reálgimn.-ban végezte. Érettségi után a bp.-i egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, ahol matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Pedagógiai pá­lyafutását az enyingi polg. fiúisk.-nál kezdte, melynek 1933-38-ig ig.-ja volt. 1938-ban került a pápai róm. kat. polg. fiúiskolába, ezt az intézményt 1948-ig  igazgatta. Az államosítás után a Türr Gimn.-ba helyezték, ahol 1948-54 között ig. helyettesként működött. 1954-ben a középiskolák matematika-fizika szakfelügyeletének ellátására ka­pott megbízást. 1957-ben a Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya Iskolai Csoportjának vezetésével bízták meg. E munkakört 1973-ban történt nyugdíjazásáig töltötte be. Nyugdíjasként a Megyei Levéltárban és a Megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadóban is dol­gozott. Fő művei: A filmoktatással kapcsolatban szerzett tapasztalatairól beszámoló = Oktatófilm Közleményei, 1936/ 11.; A közoktatás fejlődése és eredményei In: Veszprém megye fejlődése és eredményei 1945-1970: Tanulmányok a megye felszabadulás utáni történetéből. (Veszprém, 1970) 333-357.; Beke Gyulával: Egy év óta szakmunkások. (Veszprém, 1974); Heffler Annával és Szente Lajossal: Mi legyek? Veszprém Megyei Pályaválasztási Tájékoztató (Veszprém, 1971); Poór Ferenccel: A közoktatás és közművelődés kapcsolata, együttműködésének főbb területei = Horizont 1973/1. sz. 5-12. A Köznevelésben, a Veszprém Megyei Műve­lődésügyii Szemlében, a Megyei Pedagógiai Híradóban, az Új He­likonban megjelent pedagógiai írásai.

            IROD.: Bibliográfia 1975. 108. • Deák, 1942. 498.

            F.:  1958. november 1-én kelt önéletrajza.

(Sz.G.)

 

VIKÁR Kálmán (Pápa, 1844 — Pápa, 1890): természettan-meny­nyiségtan sz. gimn. tanár. Iskolai tanulmányait Pápán 1867-ben fe­jezte be, 1868-ban publicus pra­eceptorrá válaszották. 1872-90-ig az intézet tanára, a tanári kar nyugdíj-egyesületének pénztárnoka és az egyházkerület levéltárnoka volt.        

      IROD.: Koll. tört. 1896. 341.

(T.Gy.)

 

VINCZE Viktorin Ignác (Komárom, 1816 — Pápa, 1875): bencés szerzetestanár. 1843-49 között Komáromban, 1849-68-ban Esztergomban gimn. tanár, 1868-75-ben pedig Pápán ig. és házfőnök.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1941/42. • Berkó-Legányi 75.

(M. Zs.)

 

VIRÁGH Teofil István (Deve­cser, 1892 — Phalma, 19??): Pápán 1917-29 között tanított. A győri gimn.-ban tanár (1916-17), ig. h. (1930-33) majd ig. (1933-38). 1938-40-ben a Kat. Főigazgatóság központi ig.-ja. 1948-49-ben kisegítő Bodrog-olasziban,  1949 - 59-ig főkönyvtáros Phalmán, majd nyugalomban uo. Fő műve: Visszatekintés iskolánk múltjára = Bencés ért. 1926/27.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1919/29. • Berkó-Legányi 164.

(M. Zs.)

 

VÖRÖS Magdolna, farádi, Ri-toók Istvánné (Gyoma, 1887 — Sopron, 1971): zongoratanár, in­ternátusi nevelő. Tanulmányait Bp.-en végezte s a Nemzeti Zenedében szerzett tanári oklevelet. Pályáját a nagyváradi Ref. Tanítónőképző és Polg. Leányisk.-ban kezdte. Itt ismerkedett meg későbbi férjével. Trianon után elöbb Tiszafüreden majd Pápán (1926) telepedtek le. Itt a Nátusban és saját lakásán is zongoraórákat adott. Férje halála (1952)  után még zenei munkaközösségben dolgozott, majd leányához költözött Sopronba.

            F.: Leánya, dr. Zétényi Endréné Ritoók Magdolna írásbeli közlése.

(T. Gy.)

 

WÁGNER Anna Ernesztin (Isz­timér [Fejér m.], 1917 — Székesfehérvár, 1975): irgalmas-rendi nővér, német-történelem sz. tanítóképző intézeti tanár. Tanítói ok­levelét 1936-ban a pápai Ranolder Intézetben szerezte. 1941-ben a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-történelem-né­met sz. középiskolai tanári, majd 1942-ben az Apponyi Kollégium elvégzése után tanítóképző intézeti tanári diplomát szerzett. 1942-48-ig a pápai Ranolder Intézet tanítóképzőjében és líceumában, majd a Dolgozók Iskolája Tanítóképzőjében tanított az államosításig. A rend feloszlatása után Isz­timérre ment, ahol kántorként dolgozott, haláláig németet és hit­tant tanított. Szülőfalujában temették el.

            IROD.: Ranolder ért. 1942/47.

            F.: A pápai Pedagógus-szak­szervezet tagjainak névsora 1945-46. (A DREK Könyvtárában)

(F.E.)

 

WÉBER Dénes József (Sopron, 1804 — Komárom, 1885): bencés szerzetes, középisk. tanár. 1827-30-ig gimn. tanár Sopronban, 1832-48-ig teológiai tanár Phal­mán, 1848-55-ig  házfőnök és ig. Pápán.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1941/42. • Berkó-Legányi 62.

(T.Gy.)

 

WIMMER Károly (Várpalota, 1878 — Pápa, 1943): veszprémi egyházmegyés áldozópap, magyar-történelem és vallástan szakos középisk. tanár, a pápai zárda tanítóképzőjének ig.-ja. Középiskolai és teológiai tanulmányait Veszprémben végezte, majd Bp.-en szerzett hittanári és szakképesítést. 1913-35-ig a Ranolder Intézet ig.-ja és a növendékek hittantanára. Ig.-ja volt az Egyházmegyei Nyomdának is. Több cikket írt a pápai és a veszprémi lapokba. S.: P., Kálvária t. Fő művei: Cikkek, tanulmányok a "Mi világunk" c. folyóiratban (I. évf. [1930]4. sz.; II. évf. [1931]4. sz.) Szerkesztette a Ranolder Intézet értesítőit (1914-35)

            IROD.: Ranolder ért. 1914/15. • Veszprémmegyei fejek 1929.

(T.Gy.)

 

ZAGYVA Géza (Máramarosszi­get, 1906 — Pápa, 1990): matematika-fizika-testnevelés szakos polg. isk. tanár. 1940 után került a róm. kat. polg. fiúiskolába nevelőnek. Az államosítást követően a kertvárosi, majd az I. sz., s végül a Jókai Mór Ált. Isk.-ban tanított. Munka mellett — levelezőként — egyetemi végzettséget  szerzett, és mint sakkozó figyelemre méltó eredményt ért el. Nyugdíjasként Pápán élt. S.: P., Alsóvárosi t.

            F.: VeML  (1996)

(H.J.)

 

ZAGYVA Gézáné LÁSD Ligárt Olga

 

ZALA István (Tata, 1883 — Pá­pa, 1957): tanítóképző intézeti matematika-fizika sz. tanár, ig. A tanítóképzőt Léván végezte, oklevelet Bp.-en szerzett. Tanítóképzős tanári oklevelet 1908-ban ka­pott. Szaktárgyain kívül tanított még természetrajzot, kémiát, neveléstudományt, földrajzot, testnevelést, egészségtant, közgazdaságtant és kézimunkát is. Szolgálati helyei voltak: 1908-09-ben tanítóképző  Bp., 1909-11-ig Pápa, 1911-14-ig Székelykeresztúr, 1914-19-ig Losonc, 1919-47-ig ismét Pápa. Nyugdíjazása után néhány évig még óraadóként a Mezőg. Szak­középisk.-ban matematikát tanított. S.: P., Kálvária t. Szerkesztette a pápai Tanítóképző értesítőjét (1946-1947).

            IROD.: Fraknói Vilmos: Z. I. (méltatás) = Tanítóképző ért. 1947.

 (T.Gy.)

 

ZALÁN Menyhért János (Nagy­kamond [Veszprém m.], 1892 — Győr, 1928): bencés szerzetes, magyar-latin sz. középisk. tanár. 1917-19-ig Kőszegen, 1919-22-ig Pápán gimn., 1922-28-ig Phalmán főisk. tanár. Fő művei: A Pray-kódex forrásaihoz = MKSzle 1926; Árpádkori m. vonatkozású kéziratok az osztrák kolostorok kézirattáraiban = Phalmi Szle 1926.

            IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1919/22. • Berkó-Legányi 162. • Kühár Flóris: Z. M. J. = Phalmi Szle 1928.

  (M.Zs.)

 

ZÁDOR (Stettner) György (Duka [Vas vm.], 1799 — Pest, 1866): jogakadémiai tanár, író. Az MTA tagja (1. 1831, r. 1832). 1821-ben Pesten nyert ügyvédi oklevelet. Előbb vidéken, majd Pesten volt ügyvéd; Fáy  András, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Károly baráti köréhez tartozott. Kazinczyval folytatott levelezése kortörténeti forrás. 1832-től jogtanár Pápán. 1836-ban a Kisfaludy Társaság egyik alapítója. Ebben az időszakban Fenyéry Gyula álnéven mint esztéta is működött. (Tudományos Gyűjtemény, Auróra, Kassai Minerva). 1848-ban a váltótörvényszék bírája. Számos jogi szövegkiadást jelentetett meg magyarul (osztrák büntetőtörvény­könyv stb.) Az alkotmányosság helyreállítása után 1861-től Pesten volt kúriai bíró. Munkatársa volt  Toldy Ferencnek Ungarische  Po­esie  (I-II. Pest, 1828) c. kötetének szerkesztési és javítási munkálataiban. Szakcikkei a Tudománytárban és a Tudományos Gyűjteményben jelentek meg. Kiadta  Kresznerics   Ferenc Magyar szótárát (I-II. Buda, 1831-32 Fenyéri Gyula álnéven). Fő művei:   Váltójogtan. (Pest, 1832); Zádor György levelezése Kazinczy Ferenccel 1823-31   ( kiadta fia,  Z. Gyula, "Z. Gy. emlékezete" címmel. Bp., 1885)                    

            IROD.: MÉL II. 1982. 1060. • Nádasdy Lajos: A háromnevű ember = Vasi Honismereti Közlemények 1974/1. sz. 159-163. • Uő.: Z. Gy. emlékezete = 1975/4. sz. 593.601. • Tóth Lőrinc: Z.Gy.  tag emlékezete (ÉTTK, I/9. 1869.). • Vörösmarty Mihály levelezése. (Bp., 1967. I.-II.)

 (T.Gy.)

 

ZÁVORY Magdolna, Szilos La­josné (Pápa, 1934 — Pápa, 1990): tanító. Középiskolai tanulmányait a Ref. Nőnevelő Intézetben végezte. Kiváló tornász volt, a Pefőfi Sportegyesületben sportolt. 1952-ben egyéniben és csapatban gerendán országos II. helyezést ért el. 1953-ban végzett  az Áll. Tanítóképző Intézetben. 1953. szeptembertől 35 éven át tanított Bor­sosgyőrön. A falu életében aktívan részt vett, könyvtárat és irodalmi színpadot vezetett. 1988-tól rokkantnyugdíjas.

            F.: Jókai Ált. Isk. irattára. •  Leánya, Szilos  Marianna közlése. (1994)

(T.Gy.)

 

ZÁVORY Terézia Heléna, Lux Lajosné (Nagykeszi, 1889 — Szombathely, 1975): magyar-tör­ténelem-német és testnevelés sz. polg.  isk. tanár. Polgári és tanítóképezdei tanulmányait a Ref. Nő­nevelő Intézetben végezte, itt szer­zett 1908-ban tanítónői oklevelet. Tanított a pápai ref. polg. leány­isk.-ban, majd ig. lett a siklósi ref. leányiskolában. 1939-48 között is­mét a pápai Nátus tanára. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Heltai Gáspárról = Nátus ért. 1914; Em­lékezés Tompa Mihályról (Siklós, 1918)

            IROD.: Deák 1942. 291. • Ná­tus ért. 1911/48.

(G.S.-né)

 

ZSIGMOND Zoltán (Bodajk, 1927 — Pápa, 1988): ált. isk. tanító. Móron járt polgáriba, majd Pápára került a tanítóképzőbe.  1944-ben leventeként bevonultatták. Hadifogságba került, ahonnan 38 hónap után szabadult. Ekkor fejezte be tanulmányait. 1950-51-ben Ep­lényben tanított, 1951-60-ig Por­ván dolgozott ig.-ként. 1960 őszén Tapolcafőre került, itt két évig tanított. 1962-83-ig — rokkantnyugdíjazásáig — a 304. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben dol­gozott: három évig matematikát tanított, 1965-től pedig kollégiumi nevelőtanár volt. S.: P.,  Alsóvárosi t.

            F.: Acsády Ignác Szakközépisk. és Ipari Szakmunkásképző Intézet irattára. • özv. Zsigmond Zoltánné  szóbeli közlése.

(M.S.K.)

 

ZSIRAI Lajos (Vadosfa [Sopron vm.], 1917 — Pápa, 1969): ált. isk. magyar-történelem sz. tanár. Oklevelét a soproni ev. tanítóképzőben szerezte, majd 1952-ben a bp.-i Pedagógiai Főiskolán kapott tanári diplomát. Több helyen is tanított, végül a III. sz. Ált. Isk. tanára lett. Haláláig itt dolgozott.

            F.: Zalka Máté Ált. Isk. irattára.

(T.K.-né)

 

ZSIRAI Lajosné LÁSD Bakonyi Sarolta

NÉVTÁR

 

 

A

Abday Asztrik Sándor (Győr, 1842-Bakonybél, 1894) bencés szerzetestanár. Pápán 1891/92. tanévben.

Acsay Ferenc m.-latin-német szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1908/09)

Adami Vincencia irgalmasnővér, tanítónő Ranolder int. 1912/13

Ady Teréz ref. tanítónő Kéttornyulak, 1916.

Agatsin Gyula Károly (Oberneidling, 1871 - Szombathely, 1930) bencés szerzetestanár. Pápán az 1914/15. tanévben.                                                                                       

Aigler Erzsébet áll. polg. leányisk. tanár 1877/78

Ajtay Ferenc földművesisk. ig. 1943-45

Alfay Pongrác Gáspár (1904-1950) bencés szerzetes, gimn. tanár és házgondnok 1933/34

Almási Antal tanító (Ref. Koll. 1812/13)

Almási Sándor tanító (Ref. Koll. 1801)

Alsóky Gellért Elek (1810-1872) bencés szerzetes, gimn. tanár 1866-72.

Alszeghy Erzsébet áll. polg. leányisk. tanár 1925/26

Alszeghy Piroska áll. polg. leányisk. ig. 1924-27 között. Áthelyezve Bp.-re az Amizoni-intézethez.

Amberg József tanítóképzős mat.-fiz. tanár1904/05

Ambrus János földművesisk. ig 1946-48

Ambrusné Schor Rózsa izr. polg.isk. tanár 1914/15                                      

Andorka Emma irgalmasnővér, tanítónő                                                       

Antal Dénes m.-latin-görög szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1920/21)

Antal Gyula ref. hitoktató (Áll. Tanítóképző 1930/31)

Apáthy Oszkár ferences szerzetes, hitoktató a Ranolder-intézetben (1932-40)  

Apostol Bertalan m.-német szakos gimn. tanár  (Ref. Koll. 1938/39)

Aradváry Béla áll. tanítóképzős tanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1945/46 (+1946)

Arkai András tanító (Ref. Koll. 1816/17)

Aszalay Tádé pálos szerzetes, gimn. tanár (1764)                                         

Austerlitz Samu izr. hitoktató 1900/1

Ábrahám Sándor ref. tanító Kéttornyulak 1916/48

Ángyán Paula irgalmasnővér, óvónő 1936/37

                                                                                                                     

B

Babich Károly Pál bencés szerzetestanár 1892-94.

Babják Anna irgalmasnővér, tanítónő1945/46

Bacza Dezső dr. róm. kat. hittanár, Női Kereskedelmi Szaktanfolyam 1932-34.           

Baditz Pál tanító (Ref. Koll. 1802)

Bagóczky Viktória irgalmasnővér, rajz-kézimunka (Ranolder int. 1947)       

Bagyary Simon Béla bencés szerzetestanár 1908/09

Baitz Károly gimn. tanár (Ref. Koll. 1920/21)

Bajcsi Katalin, Horváth Endréné középisk. tanár, Nátus, 1920

Bajtsy Jakab Ignác (1790-1826) bencés szerzetes, gimn. tanár 1812-16.

Bakos Gáspár ferences szerzetes, hittanár (Ranolder int. polg. isk.)

Bakos Lajos ref. hitoktató (Áll. Tanítóképző 1929/30)

Baksy Andor áll. tanítóképzős és gyakorló isk. tanár. (1943-ban Nyíregyházára távozott)

Balázs Irén (Ranolder Intézet 1926-28)

Balázs Rozália, Simon Dezsőné (Kilián Gy. Ált. Isk.1965)

Baldauf Gusztáv ev. püspöki titkár, hittanár (1901/02)

Bali Albert gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Bali János tanító (Ref. Koll. 1839/40)

Bali Mihály tanító (Ref. Koll. 1814/15)

Balogh Irén tanítónő, óraadó a Ranolder-intézetben  1937/38

Balogh István ev. hittanár (Róm. kat. polg. isk. 1926/27)

Balogh Sarolta áll. polg. leányisk. tanár 1931/32

Balogh Zsigmond ref. tanító Kéttornyulak, 1912.

Ballogi Ágoston pálos szerzetes, gimn. tanár (1700)

Barabás Gellért pálos szerzetes, gimn. tanár (1767, 1770) a bölcselet tanára 1776/77-ben, gimn. ig. 1785-ben

Barabás Ince László (Győr, 1910-Bp., 1947) bencés szerzetestanár. Pápán 1932-42 között hittant és bölcseletet tanított.                                                                                        

Barabás Jenő gimn.számtantanár (Ref. Koll. 1890/94)                                  

Barabás Tibor tanítóképzős földrajztanár (Áll. Tanítóképző 1922/24. Kolozsvárról menekült)

Baracskai Febrónia irgalmasnővér, tanítónő 1933/48

Baranyai Zsigmond jogakadémiai tanár, ügyvéd (Ref. Koll., 1880-tól)          

Baráth Borbála irgalmasnővér,  tanítónő

Baráth Mária, Szentmihályi (1855-1938) áll. polg. leányisk. tanár. Kézimunkamesternői oklevelét Bp.-en, az Erzsébet Nőiskolában kapta. Pályáját a pápai áll. polg. leányisk.-ban kezdte 1895-ben, innen vonult nyugdíjba 1924-ben. Nyugdíjasként a Városi Nőipariskolában tanított kézimunkát.    

Baráth Mihály tanító (Ref. Koll. 1804)

Barbay Kolunbán Gáspár (1783-1842) bencés szerzetestanár 1808-1810.

Barcza Dezső dr. róm. kat. hittanár, Ref. Koll. 1930

Barcza Kornél József (1900-1977) bencés szerzetestanár, Pápán 1931-38-ban

Barcza Leander Jenő (1890-1963) bencés szerzetestanár, Pápán 1915-24-ig

Barkász Károly m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1911/12)

Baross Péter tanító (Ref. Koll. 1801)

Bartha Balázs ref. tanító Kéttornyulak 1913.

Barthély Geláz Ferenc (1801-1893) bencés szerzetestanár, Pápán 1833-37.

Batizfalvy Augusztina irgalmasnővér, m.-tört.-német-ének szakos polg. isk. tanár1945/46

Baum Lajos tanító izr. polg. isk. 1899/1900

Bausz Teodorik József (1870-1906) bencés szerzetestanár, Pápán 1895-97.

Bayer Ilona, Tóth Vincéné róm. kat. polg. isk. tanár 1926/27                        

Bády Izidor János (1820-1885) bencés szerzetestanár, Pápán 1846-57.

Bálint Venánt István (1854-1915) bencés szerzetestanár, Pápán 1882/83-ban

Bálintfy Károly pálos szerzetes, gimn. tanár (1767)

Bán Gaulbert János Ignác (1873-1952) bencés szerzetestanár, Pápán 1898-1902 között

Bánfi János áll. polg. leányisk. ig. 1878-81

Bánhegyi Jób József (1897-1979) bencés szerzetestanár, Pápán 1921/22.

Bánhidi Ödön áll. tanítóképzős ének-zenetanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1941/42 (1942-ben Kiskunfélegyházára távozott)

Bárdy Izidor János (Szentgyörgymező, 1820-Csanak, 1885) bencés szerzetestanár. Pápán 1846-57-ig németet, számtant és latint tanított.

Bátky Mária, özv. Jakabházy Istvánné polg. isk. tanárnő (Nátus, 1904/05)

Beck Julián Ferenc (1854-1917) bencés tanár, Pápán 1881-85-ben

Becse Benigna  irgalmasnővér, tanítónő 1887/88                                         

Béki Gabriella (Ranolder Intézet 1934-35)

Bél Mátyás (Ocsova, 1684-Pozsony, 1749) tanár, történetíró. 1701/02-ben Pápán nevelő.

Belák Ciprián Mihály (1791-1856) bencés tanár, Pápán 1818-23 és 1825-27 között

Bella József róm. kat. tanító, iparisk. tanár 1885/86.                                    

Bencsik Konstancia irgalmasnővér, tanítónő

Bencze Zsigmond középisk. rajztanár (Ref. Koll. 1896/97)

Benczelits Erzsébet, Geiger Gyuláné áll. polg. leányisk. tanár. Pályáját 1908-ban a páapi Áll. Polg. Leányisk.-ban kezdte, s innen is vonult nyugalomba 1926-ban, mint címzetes ig. († 1942)      

Benczik Natália irgalmasnővér, kézimunkatanár 1930/32                             

Benkő Klaudia irgalmasnővér, tanítónő                                                         

Benkő Lajosné Varjú Erzsébet  (Kilián Gy. Ált. Isk.)

Benkő Margit polg. leányisk. tanárnő (Nátus,1924/25)

Bereczk Gyula dr. teológus, róm. kat. elemi isk. hitoktató 1909/10                

Beregszászi Ilona gyak. isk. ig. tanár, Nátus 1912/13                                    

Beretzki Márton tanító (Ref. Koll. 1801)

Berger Janka irgalmasnővér, tanítónő

Bergmann Irén óraadó tanár (Ranolder int. polg. isk.)

Bergmann János áll. tanítóképzős tanár, óraadó a Ranolder-intézetben (+1946)

Bergmann József tanítóképzős tanár (Áll. Tanítóképző 1919-24. Pozsonyból menekült)

Béri Zsigmond Ferenc (Tapolca, 1881-Zalaapáti, 1918) m.-latin szakos bencés szerzetestanár. Pápán 1905-12 között.

Berkovics Imre róm. kat. káplán, hitoktató (1910/11)

Berta Sándor Türr. Gimn. 1958- (+1996)

Bertalan Ibolya ref. lelkész, vallástanár (Nátus, 1939/40)

Bertalanffy Chantal irgalmasnővér, mennyiségtan-természettan szakos polg.isk. tan. 1911      

Beszterczey Gábor földművesisk. ig. (óraadó az Áll. Tanítóképzőben 1919/20)

Betlehem Lucia irgalmasnővér,  óvónő1938/41                                             

Bihari Kálmán testenevőtanár (Ref. Tanítóképző 1881/82)

Birkás Ferenc róm. kat. hitoktató (Ref. Kereskedelmi Középisk. 1947/48)

Bíró Ignác gimn. tanár (Ref. Koll. 1866/67)

Bíró János tanító (Ref. Koll. 1802)

Blasutigh Sándor róm. kat. hitoktató 1909/10                                                

Bóbis Ferenc gimn. tanár (Ref. Koll. 1868/69)

Bobrovniczky Mária  Nátus, 1899.

Bocsánczy Erzsébet, Kalmár Mihályné zongoratanárnő (Városi Zeneisk., 1937-57)      

Bodor Aladár (Alvinc, 1880-Bp., 1952) 1904/05. tanévben a Ref. Koll. m.-latin-görög szakos tanára, később újságíró, költő. Losoncra távozott.

Bodor Erzsébet áll. polg. leányisk. óradíjas h. tanítónő. A kézimunkatanfolyam ideiglenes vezetője 1925 / 26-ban.

Bodorkós Gilbert Kálmán (1897-1961) bencés tanár, Pápán 1934-39.

Bogár István Női Keresk. Szaktanfolyam, német levelezés (1912-20)

Bognár Cecil Pál (Csepreg, 1883-Győr, 1967) mennyiségtan-fizika szakos bencés szerzetestanár. Pápán  az 1927/28. tanévben.

Bognár Károly (Enying, 1914 - Pápa, 1978) ref. vallástanár (róm. kat. polg. fiúisk. 1942/43)

Bognár Pál róm. kat. hitoktató (Róm. kat. polg. isk. 1926/27)

Bognár Rózsa polg. isk. tanárnő (Nátus, 1946/47)

Bognár Zsigmond gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Bogovics Gellért pálos szerzetes, gimn. tanár (1719)                                     

Bogyai Gizella irgalmasnővér,  tanítónő 1884/85.                                          

Bohár László ev. hitoktató (Tanonciskola 1909/10)

Bolváry Zoltán ének-zenetanár (Áll. Tanítóképző 1932/33)                           

Bontz Klára irgalmasnővér,  tanítónő 1930/42

Borossay Jusztin János (1904-1982) bencés tanár, Pápán 1929-41 között

Borsodi Károlyné Nagy Ilona tanítónő (Hámán Kató Ált. Isk. 1965-87)

Böhm János róm. kat. elemi népisk. tanító 1927.

Bölöni Jolán polg. isk. tanárnő (Nátus, 1910)                                                

Böröczky Katalin földr.-rajz szakos középisk. tanár (Ref. Koll. 1946/47, óraadó a Ranolder Intézetben: 1912/13)                                                                                     

Breuer Salamon (1850-1926)  izr. tanár, ig.

Briglevics Irén, Szabadi Jenőné zongoratanárnő (Városi Zeneisk., óraadó a Ranolder Intézetben 1936/37)

Bruder Elemér izr. tanító 1920/27

Brunner Emőd László (1905-1985) bencés tanár, Pápán 1931-33.

Bulland Tivadar mezőg. szakiskolai tanár. Állattenyésztést tanított 1936-38-ban.          

Buxbaum Lipót izr. polg. isk. rajztanár1899-1923 (megh. Izraelben)

Büki Ágnes irgalmasnővér, m.-tört. szakos polg. isk. tanár 1941/48

 

C, Cs

Chappen Michaela irgalmasnővér, tanítónő

Chengeri Papp Elemérné lásd Jakubovich Marianne                                         

Chobot Márk Ferenc (1844-?) bencés tanár, Pápán 1869-71

Csapó Antonin Gusztáv (1867-1937) bencés tanár, Pápán 1903-05

Csákvári Ferenc ref. tanító Kéttornyulak                                                       

Csányi László nevelőtanár (Áll. Tanítóképző 1920/21)

Csányi Vilma irgalmasnővér, tanítónő 1905/6

Császár Konstantin Mihály (1822-1871) bencés tanár, Pápán 1850-58

Cseh-Szombathy László dr., egészségtan-tanár több iskolában is. (Ref. Theol. Akad 1928/29)

Csekey Ambrus pálos szerzetes, teol. tanár (1757)                                       

Csekő Gusztáv zenetanár (Ref. Koll. 1879/80)                                              

Csekő Péter tanító (Ref. Koll. 1815/16)

Cserkuti Sándor róm. kat. népisk. tanító 1902/3

Csernussák Olga zenetanárnő (Városi Zeneisk.)

Csery Vid János (1784-1847) bencés tanár, Pápán 1823/24

Csik Benignus János (1790-1835) bencés tanár, Pápán 1824/25

Csikmák Gizella, Zimányi Alajosné tanár (Ref. Kereskedelmi Középisk. 1946/47)

Csillag Ferenc ev. lelkész, hittanár (1927/28)                                                

Csillag Rupert Antal (1807-1862) bencés tanár, Pápán 1832-26 és 1854-56 között

Csoknyai Eliz polg. isk. tanár 1900/1                                                            

Csoknyai Laura világi tanár (Ranolder int. 1890-1940 között)

Csomasz Dezső ref. segédlelkész, hittanár (Ref. Koll. 1899/1900)

Csontos Márton ferences szerzetes, hittanár (Ranolder int. 1933)

Csontos Venánt Mihály (1797-1867) bencés tanár, Pápán 1825-28

Csorba László gimn. tanár (Ref. Koll. 1874/75)

Csőke Erzsébet kézimunkaoktató az áll. leánypolgáriban 1925/26-ban

Csulesz Laura irgalmasnővér, óvónő 1909/10

Czerovszky Erna, Fekete Istvánné képesített nyelvmesternő, franciát tanított az áll. polg. leányisk.-ban 1894/95-ben

Czina Gusztáv Endre (1821-1854) bencés tanár, Pápán 1846-54

Czingráber Marcellin Ignác (1880-1913) bencés tanár, Pápán 1909/10

Czipott Géza ev. lelkész, hittanár (Áll. Tanítóképző Int.1908/09)

Cziráky Konstantin János (1784-1842) bencés tanár, Pápán 1814-18

 

D

Deák Géza rajztanár (Ref. Koll., 1900-)                                                       

Deézsi Irén dr. mennyiségtan szakos középisk. tanár 1948/49

Deli Margit zenetanárnő (Nátus, 1908/09)

Desics József számtantanár, Női Keresk. Szaktanfolyam (1921-22)              

Dezső Erzsébet zongoratanár  (Bartók Béla Zeneiskola 1956-92)                

Dezső Jolán tanítónő

Dénes Bertalan Kálmán (1858-?) bencés tanár, Pápán 1884-86

Dienes Károly kézimunkatanár (Áll. Tanítóképző 1919/20) (Bajáról menekült)

Dila Dénes testnevelőtanár (Áll.Tanítóképző 1934/35)

Diószegi Katalin irgalmasnővér, tanítónő 1936/48

Dobner Lajos gimn. tanár (Ref. Koll. 1862/63)

Dobó Ferenc áll. tanítóképzős mat.-fiz. tanár, óraadó a Ranolder-intézetben (+1945 hadifogolyként Ausztriában)

Dobó István mezőg. szakiskolai tanár. Növénytermesztést tanított 1936-38-ban

Dobó Istvánné lásd Vajda Gyöngyi

Dobovai Vilmos gimn. tanár (Ref. Koll. 1861/62)

Dombi László ev. lelkész, hittanár(Róm. kat. polg. fiúisk. 1938/39) (Nátus 1948/49)

Domján Szilvia irgalmasnővér (a Ranolder int. polg. iskolájában tanított)

Domonkos Géza dr. orvos, az egészségtan óraadó tanára a Ranolder-intézetben 1911-40

Donyi Gellért pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1734/35)                           

Dömjén Ferenc gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Dragovich István róm. kat. hittanár (Áll. Tanítóképző 1914-22)

Dubovay Géza ev. hitoktató (Áll. Tanítóképző 1917/18)

Durkó Antal magyar szakos tanítóképzős tanár 1900/1

                                                                                                                     

E, É

Eckstein Hermann izr. isk.  héber nyelvtanár 1870/80-as évek                      

Edelényi Sándor Ref. Koll.  teol. tanár (1824-1918)

Edelényi Szabó Lajos német-francia gimn. tanár(Ref. Koll., 1879-)                

Eder Rajner József (1799-1849) bencés tanár, Pápán 1828-32

Egresits János róm. kat. tanító 1909/10

Ehrenfeld Lipót izr. isk. számtantanár  (1851)                                               

Eisenbeck Magdolna, Gergely Győzőné tanítónő (Killián  Ált. Isk. 1967/68.)

Eisler Adolf izr. isk. tanító (1859)

Ekamp Rajmund József (1887-1918) bencés tanár, Pápán 1912-14

Éliás Miksa izr. isk. tanító (1859)

Elter Károly Péter (1781-1843) bencés tanár, Pápán 1827-30

Emmert P. Klotild irgalmasnővér, tanítóképzős pedagógia-lélektan sz. tanár (Ranolder int. 1936/37) 

Enk Stefánia irgalmasnővér, tanítónő

Eötvös Károly jogakadémiai tanár 1865-ben                                                

Eredics Anna tanítónő 1927/28

Érsek László (Nagygyimót, 1918-?,1944) 1943-ban a róm. kat. polg. fiúisk. tanára. (+1944) 

Ersing Hilda irgalmasnővér,  m.-földrajz szakos polg. isk. tanár1891-től tanít

Ertel Erzsébet kisegítő francia-német nevelőnő,  (Nátus, 1896)                     

Ertl Irén Klára irgalmasnővér, m.-német szakos polg. isk. tanár                    

Eszter Gizella irgalmasnővér, tanítónő 1930-48

                                                                                                                     

F

Fáber Kovács Gyula ref. hitoktató, Női Keresk. Szaktanfolyam (1936/37), Áll. Tanítóképző

Fábián István tanító (Ref. Koll. 1812/13)

Fadgyas Aladár ev. hitoktató (Ref. Koll. 1926/27)

Faragó Adolf izr. polg. isk. tanár                                                                   

Faragó Andor izr.elemi és polg. isk. tan. 1914-27                                          

Farkas Benjámin tanító (Ref. Koll. 1899/1900)

Farkas Bonfélia irgalmasnővér, tanítónő

Farkas Irén István (1799-1855) bencés tanár, Pápán 1820-22

Farkas Sándor ref. hitoktató (Róm.kat. polg. fiúisk. 1926/27)

Farkas Vince Gergely (1784-1849) bencés szerzetestanár, a pápai gimn. ig.-ja 1821-23-ban

Farkasdy Károly teol. segédtanár 1842/43

Fazekas Mária, dr. Kartal Béláné tanítónő (Jókai Ált. Isk. 1960-67)

Fazekas Mihály ref. hitoktató (Áll. Tanítóképző 1931/32)

Fehér Bálint Lőrinc (Kecskemét, 1892-Bp., 1942) latin-történelem sz. bencés szerzetestanár. Pápán az 1939/40. tanévben.                                                                                       

Fehér Klotild irgalmasnővér, tanítónő (+1930)                                              

Fehér László róm. kat. hitoktató (Ranolder int. gyakorló isk. 1941/42          

Fehér Magda tanítónő 1908-15                                                                     

Fehér Sándor mennyiségtan szakos tanár (Ref. Koll. 1907/08)

Fekete Istvánné lásd Czerovszky Margit

Fekete Klarissza irgalmasnővér, tanítónő 1939                                             

Fekete Magdolna tanítónő (Róm. kat. elemi 1908/09)

Fekete Tivadar Antal (1832-1909) bencés tanár, Pápán 1861-66

Fektor Gáspár Endre (1816-1890) bencés tanár, Pápán 1850/51

Felszeghi István m.-német szakos tanítóképzős tanár1900/1

Feltein Margit mat.-fiz. szakos polg. isk. tan. 1938/39

Fenyves Jenő földr.-tört. szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1920/21)

Fenyvesi Anna testnevelőtanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1940/41 (Zoborra távozott)     

Fenyvesné Gleitstein  Franciska izr. tanítónő 1900/6

Ferdős Dániel tanító (Ref. Koll. 1810/11)

Ferenczi Etelka rajz-kézimunka szakos polg. isk. tanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1939/40         

Fila Márton mezőg. szakisk. tanár (óraadó a ref. teológián 1939/40)

Filipi Józsa polg. isk. tanár 1918/20                                                              

Filó Fidélia irgalmasnővér, tanítónő 1909                                                      

Fink Jusztin János (1801-1875) bencés tanár, Pápán 1834-38

Fischer Lajos német szakos gimn. tanár 1883-                                               

Flóri Oszkár Miklós bencés tanár, Pápán 1910-14

Földes Margit m.-tört.-földr.- orosz szakos gimn. tanár (Petőfi Gimn. 1948-64), +1996.

Földvári Klára német-francia szakos tanár, bölcsészdoktor, óraadó a Ranolder-intézet tanítóképzőjében

Fraknói Rozália irgalmasnővér, tanítónő 1939-48

Frank J. B. izr. isk. talmudtanár (1851)                                                         

Franyó Rozália irgalmasnővér,  tanító 1934-39

Fraszt Endre róm. kat. segédlelkész, hitoktató (1901/02)                              

Futó István m.-német-angol szakos középisk. tanár 1940-41(+fronton)

Futó Jenő m.-latin-német szakos tanár (Ref. Koll. 1907/08, Nátus 1914)       

Fülep Sámuel tanító (Ref. Koll. 1802)

Fülöp Jenő ref. hitoktató (Ref. Koll. 1889/90)

Fülöp Sándor m.-tört. szakos polg. isk tanár (Róm. kat. polg. fiúisk. 1938/39)

Füredi Albin Ferenc bencés tanár Pápán 1872-77

Füstös Emília irgalmasnővér,  tanítónő 1908/37

                                                                                                                     

G, Gy

Gaál Ágota, Molnár Józsefné tanítónő, I. sz. Ált. Isk.

Gábriel Erzsébet irgalmasnővér, tanítónő 1887/88

Gábriel Gotthárd István (1897-1959) bencés tanár, Pápán 1922-27

Gajda Kerubina irgalmasnővér,  tanítónő

Galamb József tanító (Ref. Koll. 1799/1800)

Galambos János gyak. isk. tanító (Áll. Tanítóképző 1946/47)

Gálfy Márton pálos szerzetes, gimn. tanár(1669)

Gallerstepper Joachim izr. isk. tanító (1859)                                                   

Gállik Oszvald Jenő (Zalaapáti, 1856-Keszthely, 1937) bencés szerzetestanár. Pápán 1880-82-ben és 1883-86-ban tanított.                                                                                    

Gálos Lázár Alajos bencés tanár Pápán 1932-38

Garaguly Gyula ref. tanító Kéttornyulak 1904

Gart Zelma, Szabó Istvánné Női Keresk. Szaktanfolyam 1937/38

Gáspár Leó Elek bencés tanár Pápán 1894/95

Gáspár Rezső mennyiségtan-fizika szakos tanár (Keresk. Középisk. 1946/47)

Gáspár Rezsőné lásd Kósa-Szabó Hedvig                                                        

Gass Viola irgalmasnővér,  tanító 1905/6

Geiger Gyuláné lásd Benczelits erzsébet

Gelencsér András róm. kat. hitoktató (Róm. kat. polg. fiúisk. 1938/39)

Gelencsér József gyak. isk. tanító (Áll. Tanítóképző 1886-1901)

Gelenczy Miháltz Margit polg. isk. tanárnő (Nátus, 1932/33)                         

Geőbel Ilona (1882-1962) m.-tört. sz. tanítónőképzős tanár (A Nátusban tanított 1904-39-ig)

Gereben Zoltán tanító (I. sz. Ált. Isk. 1949)                                                    

Gergely Ferencné tanítónő                                                                             

Gergely Győzőné, Eisenbeck Magdolna tanítónő (Killián  Ált. Isk. 1967/68.)

Gergely József gyak.isk. tanító 1900/1

Gergyesi Ferenc róm. kat. hittanár a Ranolder-intézet polg. leányiskolájában 1940/41           

Gitterle Vilma irgalmasnővér,  tanítónő

Goldberger Samu izr. isk. talmudtanár (1851)                                                

Gonda Ferenc áll. tanítóképzős tanár 1883-1909

Gonda Sándor mennyiségtan-természettan szakos tanítóképzős tanár 1896/1900

Gondol Dániel tanító (Ref. Koll. 1838/39)

Góry Anasztáz János (1783-1843) bencés tanár Pápán 1821/22

Gosztonyi Fábián Károly (1841-1897) bencés tanár Pápán 1867-70

Gölöncsér Júlia, Mocsáry Jenőné testnevelőtanár (Nátus, 1930/31)

Grabán Oszvald bencés szerzetestanár. Pápán 1946-48-ban.

Grassalkovich Leó József (1900-1983) bencés tanár, Pápán 1928/29

Green László középisk. tanár. (Áll. Ált. Fiúgimn. 1950/51)                            

Grósz István róm. kat. tanító 1885/86

Grubich Lázár János (1892-1921) bencés tanár Pápán 1916/17

Gruy Gusztáv gimn. tanár, bölcsészdoktor. Áll. Ált. Fiúgimn. 1950/51.         

Gutstein Rózsa izr. polg. isk. tanár 1889/90

Günsberger Dávid izr. elemi isk. ig., hittanár (Nátus, 1930/31)                      

Gyémánt Miklós ének-zenetanár (Áll. Tanítóképző 1896/1900)                     

Gyimesi István 1955-57/58? Türr Gimn. tanára

Gyimóti Gyenge Károly (1953-1991) Mezőg. Szakközépisk. tanára 1980-91

Gyimóthy Lajos ref. tanító Kéttornyulak 1914

Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes, teol. tanár (1760/61)                              

Győrffy József gimn. tanár (Ref. Koll. 1875/76)

György Etelka polg.isk.tanár 1886/87.                                                          

Győri Gyula ref. főisk. m.-latin-görög szakos tanár (1885-) (+1930)

Győri János tanító (Ref. Koll. 1802)

Győri János (1958-94) Mezőg. Szakközépisk. tanára 1989-94                      

Gyuritza Vincencia irgalmasnővér,  tanítónő 1912/13

Gyurkóczy János pálos szerzetes, gimn. tanár (1785)

 

H

Haja Tibor ferences szerzetes, hittanár(tanított a Ranolder int. polg. iskolájában)

Hajagos Vince pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1770/71)

Hajas Eszter (Nátus, 1901/02)                                                                       

Hajda Erzsébet m.-tört. szakos tanár (Ranolder Intézet 1930/40)

Hajdu Gábor róm. kat. kántortanító, 1848-ban főtanító (+1855)                  

Hajnal Orbán István (1783-1842) bencés tanár Pápán 1806-08

Hajós Benő Győző (1860-1910) bencés tanár Pápán 1888-92

Hajtó Jánosné Kapcsándi Katalin ált.isk.tanár(I. sz. Ált. Isk. 1948)

Halász Béla ev. segédlelkész, hittanár (1931/32)

Hammuth Ilona, dr. Puskás Árpádné földr.-természetrajz szakos tanár, óraadó a Ranolder-intézet polg. leányiskolájában 1935/36                                                                            

Hamvas (Hollósi-Holler) Konrád Ferenc (1884-1964) bencés tanár Pápán 1909-13 és 1915/16

Hámori Mátyás mezőg. szakisk. tanár, kertész, óraadó a ref. teológián 1941/42

Hannig Antal róm. kat. elemi isk. tanító 1884/85                                           

Hannig Gyula róm. kat. elemi isk. tanító 1887/88

Hanniker Timót Lajos (1830-1905) bencés tanár Pápán 1856-59

Hanvai Gyula nyelvtanár (Áll. Tanítóképző 1919/21)

Hapt Teréz nyelvtanítónő (Nátus, 1908)

Harasztosi Király Margit áll. polg. leányisk. ig. 1932-34 között, nyugállományban 1942-től.

Harrach Adél áll. polg. leányisk. tanár 1878/79                                           

Harsányi Józsefné lásd Huray Anna

Havasi Dezső ev. segédlelkész, hittanár (1929/30)

Hávor Mihály pálos szerzetes, teol. tanár (1717)

Hebenstreit Jozefa irgalmasnővér,  óvónő 1906-12                                       

Hegyi Berta irgalmasnővér, tanítónő 1888.                                                   

Hehly Henrika irgalmasnővér,  tanítónő 1906-12

Heissenberger Albán János (1896-1947) bencés tanár Pápán 1926-28

Hennek Sigberta irgalmasnővér, tanítónő1888.                                             

Herczeg Mónika irgalmasnővér,  tanítónő 1902-05                                       

Herczog Ida irgalmasnővér,  tanítónő 1920/21                                             

Hermann Anna dr. Pék Ferencné (Pápa, 1908 - uo., 1985) zenetanár 1945/46 

Hermann Eugénia irgalmasnővér, elemi isk. tanítónő 1908/10                       

Hevesi Bernát Ferenc (1855-1923) bencés tanár, Pápán 1879/80 és 1906-15

Hindler Erzsébet  róm. kat. elemi isk. tanítónő 1911

Hlatky Ida zongoratanárnő (Nátus, 1905/06)

Hódosi Borbála testnevelőtanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1941/42

Hofer Ödön Lipót (1820-1853) bencés tanár Pápán 1849/50

Hoffmann Erzsébet középisk. tanár

Hoffmann Sámuel izr. isk. némettanár (1851)

Hofmayer Bertold Nándor (1784-1843) bencés tanár, Pápán 1822-24

Hofstetter Marián Károly (1852-1883) bencés tanár, Pápán 1878-81

Holbok János földművesisk. tanár (1899)                                                      

Holczer Salamon izr. talmud oktató 1889/90                                                  

Hollós Ildefonz Ármin bencés tanár, Pápán 1916/17

Hollósi András tanító (Ref. Koll. 1807/08)

Horváth Anna, Marosi Ernőné tanítónő (II. sz. Áll. Ált. Isk.)                           

Horváth Cézár Béla (1872-1940) bencés tanár Pápán 1898-1909

Horváth Coletta irgalmasnővér, m.-tört. szakos tanár 1942/48

Horváth Domonkos ferences szerzetes, hittanár

Horváth Endréné lásd Bajcsi Kató

Horváth Gyula ref. tanító, Tapolcafő 1942/68

Horváth István tanító (Ref. Koll. 1797)

Horváth István a Ranolder Intézet első ig.-ja 1902/04-ben                            

Horváth István m.-tört. szakos polg. isk. tanár  1926/27.                              

Horváth József dr. teol. tanár, ig. (Ref. Koll., 1892-)                                     

Horváth Kandid Kálmán (1891-1958) bencés tanár Pápán 1918-20

Horváth Karola irgalmasnővér, tanítónő                                                        

Horváth Koletta irg.almasnővér, polg. isk. tanár 1942/48                             

Horváth Lajos jogakadémiai tanár (Ref.Koll. 1875/76)

Horváth Mária zenetanárnő (Nátus, 1905/06;Ranolder Intézet, 1908/11)

Horváth Mária tört.-földr. szakos tanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1939/40          

Horváth Máté József (1793-1844) bencés tanár Pápán 1823-25

Horváth Olivér ferences szerzetes,  hitoktató

Horváth Róbert István (1847-1915) bencés tanár Pápán 1877-82

Horváth Sámuel tanító (Ref. Koll. 1838/39)

Horváth Teodorik Imre (1800-1855) bencés tanár Pápán 1830-32

Horváth Timót József (Zalaegerszeg, 1788-uo.,?) bencés szerzetestanár. A pápai gimn. ig.-ja 1828-32-ben.                                                                                                         

Horváth Veronika irgalmasnővér, tanítónő

Hőgyészi Lajos pálos szerzetes, gimn. tanár (1777)                                       

Hölcz Ágoston pálos szerzetestanár, 1786.

Hörcsöki István róm. kat. hitoktató (tanít 1923 óta)

Hujber Irma ev. tanító (1902-1906)

Hunfalvi Bonaventúra József (1846-1896) bencés tanár Pápán 1883-85

Huray Anna, Harsányi Józsefné tanítónő (Áll. Tanítóképző 1942/43)

 

I

Illés Lajos mezőgazd. tanár 1913/14                                                             

Imre Mária irgalmasnővér, óvónő 1904-22                                                   

Inderbizzi Vincencia irgalmasnővér, tanítónő                                                 

Institoris Lujza irgalmasnővér,  tanítónő

Intai Vazul Endre (1806-1884) bencés tanár Pápán 1836-41

 

J                                                                                                                   

Jáger Tibor V. sz. (Killián ) Ált. Isk. (1960/61)

Jáhny József róm. kat. tanító (Róm. kat. Elemi Fiúisk., 1948)

Jakabházy Istvánné lásd Bátky Mária

Jakói Pál gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Jakubovich Marianne, dr. Chengeri Papp Elemérné  áll. polg. leányisk. tanár. Pályáját a pápai áll. polg. leányisk.-ban kezdte 1894-ben. 1900-ig itt dol-gozott, majd Bp.-re távozott. († 1935)   

Jalsovics Aladár Károly (1833-1897) bencés tanár Pápán 1857-62

Jámbor András ferences szerzetes, hitoktató

Jancsek Amanda irgalmasnővér, polg. isk. tanár

Janda Margit irgalmasnővér,  tanítónő 1884/85                                            

Jankó Béla ref. tanító Kéttornyulak 1908

Jankovich Tibor róm. kat. káplán, hitoktató                                                   

Jeremiás Lajos teol. akadémiai segédtanár (Ref. Koll. 1839/40)

Jeremiás Sámuel tanító (Ref. Koll. 1797)

Jerffy Hermin,Jankóné áll. polg. leányisk. tanár (nyugállományban 1920)

Joanelli Béda Alfréd (1911-1984) bencés tanár Pápán 1938/39

Jókai Lajos teol. tanár (Ref. Koll., 1842/43)

Joszipovits Istvánné lásd Németh Irma                                                             

Józsa Károly tanítóképzős rajztanár 1886/901

Juhász Imréné lásd Sirchich Hermin

Jung Benedek Mátyás (1882-1969) bencés tanár Pápán 1908-10

Jurányi Gusztáv gimn. tanár (Ref. Koll. 1888/89)

 

K

Kacz Lajos gimn. tanár (Ref. Koll. 1862/63)

Kain József izr. isk. szépírástanár (1851)                                                      

Kakas Hilda m.-német-francia szakos tanárnő, Nátus polg. isk. 1906.

Kálmán J. róm. kat. hitoktató (Ref. Koll. 1889/90)

Kapcsándi Katalin, Hajtó Jánosné tanítónő, I. sz. Ált. Isk. (+1978)

Káplán Mária irgalmasnővér, tanítónő 1908

Kapossy Edith, Nief Jánosné a gyakorlati gépírás tanára, Női Keresk. Szaktanfolyam (1932-)

Kapi Béla ev. lelkész, hittanár                                                                         

Kaprinay László (1938-1993) kollégiumi nevelő, 1984-93: Mezőg. Szakközépisk.

Kardeván Hermin (Ranolder Intézet 1921-24)

Kardhordó László tanítóképzős tanár 1886/1908

Karla Irma (Ranolder Intézet 1928-39)                                                         

Karsa István jogakadémiai tanár 1874-től

Karsai József tanító (Ref. Gimn. 1805)                                                          

Kartal Béláné dr. lásd Fazekes Mária

Káuzli Gyula róm. kat. káplán, hitoktató 1909

Kecskeméti Dániel tanító (Ref. Gimn. 1801)

Kecskeméti Károly gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)                                     

Kecskés Lajos róm. kat. énektanító 1914

Kecskés Mihály áll. polg. leányisk. tanár                                                      

Kelemen György pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1779/81), ig. (Királyi Gimn.1786)

Kemenczky Erzsébet polg. isk. tanárnő (Nátus, 1912/13)

Kenessey Anna német-tört.-földr. szakos polg isk. tanárnő (Nátus, 1901)

Kenessey Aladár gimn. tanár (Ref. Koll. 1879/80)

Kenessey János gimn. tanár (Ref. Koll. 1868/69)

Kernya Mária, Bedők Mihályné Jókai Ált. Isk. 1965.

Keserű Ferenc tanító (Ref. Gimn. 1817/18)

Kesztler Teréz irgalmasnővér,  tanítónő

Király Aranka polg. isk. tanárnő (Nátus, 1912/13)

Király Iván földrajz-természetrajz szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1921/22)   

Király Margit lásd Harasztosi Király Margit

Kirchmayer Győző rajz-szépírástan tanár (Áll. Tanítóképző Int. 1894-1921)

K. Kis József mennyiségtan-fizika tanár (Ref. Koll., 1884) (Értekezett az atomelmélet kifejlődésérőlin: Koll. ért. 1882/83)

Kis József lelkész, ref. vallástanár

Kis József zongoratanár (Városi Zeneisk. 1904)

Kiss Ádám tanító (Ref. Gimn. 1817/18)                                             

Kiss Adél irgalmasnővér, tanítónő 1937-39

Kiss Albert görög-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1920/21)

Kiss Antal énektanár (Ref. Koll. 1869/70)

Kiss Dániel akadémiai tanár (Ref. Koll. 1863/64)

Kiss Endre gimn. tanár (Ref. Koll. 1863/64)                                                  

Kiss Gonzága irgalmasnővér,  földrajztanár 1916.                                       

Kiss Gonzága irgalmasnővér, tanár mat-fiz. 1924-32                                    

Kiss Honor tanítónő, kézimunka                                                                    

Kiss Irén Nátus

Kiss József m.-tört. szakos főgimn. tanár1888-1910                                     

Kiss László keresk. isk. tanár 1943.                                                              

Kiss Róza irgalmasnővér,  polg. isk. tanár 1927-31                                     

Kiss Sándor ref. lelkész, nőnevelő-intézeti vallástanár, theol. akadémiai magántanár, a "Református Értesítő" c. hivatalos egyházkerületi lap szerkesztője.  A Nátusban tanított 1939-48-ig.

Kiszely Teodóra polg. isk. tört.-ének tanár (Nátus, 1947/48)

Klein Philipp izr. isk. tanító (1859)                                                                 

Knausz Terézia irgalmasnővér, tanítónő                                                        

Knüppel Zsófia irgalmasnővér, polg. isk. tanár 1908/9

Kodolányi Árpád kertész, földmívesisk. tanár                                                

Kokas Irén ev. tanítónő (1906-48)                                                                

Kókay Ladiszla irgalmasnővér,  tanítóképzős rajztanár 1940-48

Kókay Margit polg. isk. tanár (Ranolder intézet) 1890-1940 között

Kolbe Lajos dr. orvos, az egészségtan óraadó tanára a Ranolder-intézetben 1940-48.

Kolbenhayer Frigyesné lásd Tóth Anna                                                            

Kollarics Ferenc  gyak. isk. tanító 1948-50. (II. sz. Tanítóképző Int.)

Kollár Gedeon József (1898-1971) bencés tanár Pápán 1922-25

Kollár Henrik Pál (1804-1865) bencés tanár Pápán 1830-33

Kolos (Kokas) Endre Károly (1905-1960) bencés tanár Pápán 1930/31 és 1932-37

Kolos Ferenc György  bencés tanár Pápán 1916/17

Koltai Irén József (1844-1874) bencés tanár Pápán 1866-69

Koltay Modeszta irgalmasnővér, tanítónő                                                      

Komáromi Márta irgalmasnővér,  tanítónő                                                    

Koncz Liliosa irgalmasnővér, tanítónő

Kopeczky Vidor Vendel (Szápár, 1814-Tihany, 1885) bencés szerzetestanár. Pápán 1841-44 között.                                                                                                                     

Kopernitzky István gazdaságtan tanár, föld- művesisk. ig. 1937-43, 1945-46   

Kóros Terézia irgalmasnővér, tanítónő

Korponay István pálos szerzetes, gimn. tanár (1723)

Kósa-Szabó Hedvig, Gáspár Rezsőné mennyiségtan-természettan szakos tanárnő (Nátus, 1943/44)

Kosztolányi Zoltán m.-latin tanár (Ref. Koll., 1902/03)

Kótai Klára polg. isk. tanárnő (Nátus, 1924/25)

Kovacsics Lenke zenetanárnő (Nátus, 1902/03)

Kovacsics Marcell Ferenc (1805-1881) bencés tanár Pápán 1829/30

Kovacsics Teréz ev. tanítónő (1908-37)

Kovács Adolf Alajos (1881-1945) bencés tanár Pápán 1915-17

Kovács Arisztid Jenő (1891-1975) olasz-angol sz. bencés tanár. Pápán 1925/26-ban, Phalmán az olasz tannyelvű gimn. ig.-ja

Kovács Béda Ferenc (1816-1876) bencés tanár Pápán 1850-57

Kovács Béla ev. lelkész, hittanár

Kovács Béla akadémiai tanár (Ref. Koll. 1864/65)

Kovács Erzsébet kézimunkatanár (Áll. Tanítóképző 1933/34)

Kovács Éva, Mayer Jánosné énektanárnő, napközis nevelő (Kertvárosi Ált. Isk. 1975)

Kovács Gábor gimn. tanár (Ref. Koll. 1862/63)                                             

Kovács Galovics Éva Mezőg. Szakközépisk. 1984-89

Kovács István tanító (Ref. Gimn. 1806)

Kovács Jozefa irgalmasnővér, óvónő 1921-32

Kovács József róm. kat. káplán, hitoktató (Ref. Gimn. 1927/28)

Kovács Márk János (Bársonyos, 1782-Bakonybél, 1854) bencés szerzetestanár. Pápán az 1806/07. tanévben.                                                                                                      

Kovács Matild irgalmasnővér, tanítónő 1915-35                                           

Kovács Pál Ref. Koll. (1808-86)                                                                    

Kovács Romuald József (1798-1874) bencés tanár, Pápán 1825/26

Kovács Sarolta irgalmasnővér, tanítónő 1902/03

Kovács Vidor Lajos bencés tanár Pápán 1892/93

Kovács Villebald Endre (1785-1868) bencés tanár Pápán 1806-08

Kováts Arisztid Jenő (1891-1975) bencés tanár Pápán 1925/26

Kozák Jolán áll. polg. leányisk. ig. 1927-32                                                  

Kozma Sándor Ref. Koll. 1805-97                                                                 

Kozmay Dezső Ref. Koll. 1887/88                                                                 

Könczöl Irén gyak. isk. tanító 1931/32                                                          

Kőnig Emerencia irgalmasnővér, tanítónő 1912                                            

Kőpataki Gizella irgalmasnővér, tanítónő                                                       

Körmendi Pia irgalmasnővér, óvónő

Körmendi Zsigmond gazdaságtan tanár (Nátus, 1929/30), óraadó az áll. tanítóképzőben

Kőrös Ilona tanítóképzős mat.-fiz. tanár(Nátus, 1931-35)

Kőrös Ilona, Matusek Györgyné (Pápa, 1904-Bp., 1985) m.-német sz. polg. isk. tanárnő           

Kötse István áll. tanítóképzős tanár, ig. 1913-21.

Kövendi Dénes m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1921/22)                   

Köveskuti Jenő tanítóképzős (1886/1901) és zeneisk.-i (1904) tanár

Krasznay Ernő dr. róm. kat. hittanár, Női Keresk. Szaktanfolyam (1936 félévig)

Krátky Donát Imre bencés szerzetestanár, a pápai gimn. ig.-ja az 1827/28. tanévben

Krausz Adrienne m.-tört. szakos tanárnő (Nátus, 1915)

Krausz Kató polg. isk. tanárnő (Nátus, 1924/25)

Krémer Valéria zenetanárnő (Városi Zeneisk.)

Kresztics Mária kézimunkatanító 1905-31(Ranolder int.)

Kreutzer Ferenc róm. kat. hitoktató

Kristóffy Gabriella (Ranolder Intézet 1919-20)

Kristóffy Ida, Bock Pálné (Ranolder Intézet 1916-18)                                    

Kudlács Gizella irgalmasnővér, óvónő (Róm. kat. elemi isk. 1914)

Kulcsár Ilona irgalmasnővér, Ranolder Intézet 1934

Kun Pál teol. akadémiai segédtanár (Ref. Koll. 1838)

Kurbély (Korbélyi) Vince László (Sümeg, 1889-Phalma, 1975) latin-görög szakos bencés szerzetestanár. Pápán 1917-20-ig.

Kutassy Pál teol. akadémiai segédtanár (Ref. Koll. 1838)                             

Kuti József  Kertvárosi Ált. Isk. 1955-57                                                       

Kuti Józsefné 1960-70 Gyógypedagógiai Isk.

Kuzmits Virgil Lajos (1891-1940) bencés tanár Pápán 1914-18

Kürschner Miksa izr. isk. vallástanár (1851)

 

L

Laczkovits Gabriella földrajz-természetrajz sz. (Ranolder int. polg. leányisk.1931-33)

Laki Mihály gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Lakoss Ábel János (1786-1809) bencés tanár, Pápán 1807-09

Láng Károly izr. polg. isk. tanár1918-20                                                      

Láng  Mihály áll. tanítóképzős pedagógia-lélektan tanár, intézeti ig. 1902-04.

Laszkovics Gizella elemi isk. tanítónő, óraadó a Ranolder-intézetben 1931/32

László Boldizsár Mihály (Kaposvár, 1850-Tihany, 1933) bencés szerzetestanár. Pápán 1874-81-ig tanított.

László Géza mennyiségtan-fiz. sz.  tanár (Ref. Gimn. 1929.)

László György tanító (ref. Koll. 1807/08)

László Keresztély bencés szerzetestanár. Pápán az 1947/48. tanévben.        

Lauday Sándor 1931-48, 1948-51 ig.h. tanítóképzős pedagógia-lélektan tanár

Lauday Sándorné m.-ném. sz. polg. isk. tanár (1938/39)

Lauer Gizella polg. isk. rajztanár(Nátus 1934/35)

Lautner János gimn. tanár (Ref. Koll. 1910/11)

Lázár András tanító (Ref. Koll. 1807/08)

Lázár Gábor tanító (Ref. Koll. 1810/11)

Lébényi (Linzer) Szilárd Ödön (Kőszeg, 1897-Oberkaching) m.-német szakos bencés szerzetestanár. Pápán 1937-39-ben.                                                                                     

Lendvai Hugó Márton (1863-1922) bencés tanár, Pápán 1890-94

Lengyel Felícia irgalmasnővér,  francia-tört. tanár 1902-07

Lengyel Gyula 1919-ben a Városi Zeneisk. vezetője

Lengyel Mihály tanító (Ref. Koll. 1807/08)

Lenkey Lajos m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1913/14)

Lipcsey Jenő áll. tanítóképző internátusának nevelőtanára 1930/31.

Lomoschitz Pál áll. tanítóképzős énektanár (1947-ben elkerült Pápáról)

Lotz Jenő Városi Zeneisk. ig. (1936)

Lovas Emilia, Pichler Ferencné (Ranolder Intézet 1923-28)                            

Lovas Gudula irgalmasnővér, tanítónő

Lovasi Katalin (Balatonkenese, 1949-Pápa, 1974) m.-könyvtár szakos ált. isk. tanárnő. 1973/74-ben a szakmunkásképző nevelője.

Luka Károly róm. kat. hitoktató (Ref. Koll. 1898/99)

Lukcsics József róm. kat. hitoktató (Áll. Tanítóképző Int. 1901)

Luttor Teréz (Ranolder int. polg. isk.)

                                                                                                                     

M

Madarász Emil mezőg. isk. tanár 1941/42

Magyar Sándor óraadó egyházi ének-tanító (Ref. Koll. 1869/70)

Makay István mennyiségtan-természettan tanár (Ref. Koll., 1899-), a meteorológiai állomás vezetője

Makay Jenőné áll. polg. leányisk. tanár

Malek Klára bölcsészdoktor, áll. tanítóképzős tört. szakos tanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1940/41 (1942-ben áthelyezve)                                                                    

Maller Béla ref. tanító

Maller Dezső m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1906/07)

Malonyai Pál pálos szerzetes, gimn. tanár (1690)

Mannheim Ármin szakrajz-oktató, iparos- és keresk. iskolai tanár (1908/09)

Marcis Ottília irgalmasnővér, tanítóképzős tanár

Marek László tanító (Öreghegyi Ált. Isk.)

Markhot Angéla áll. polg. leányisk. tanár (nyugállományban 1932)

Markó Marcell ferences szerzetes, hittanár (Ranolder Int. polg. isk. 1930-33)

Maros Cirjék Ferenc (1896-1965) bencés tanár, Pápán 1925-27

Maróthi Ágnes irg. n. tanítónő                                                                       

Marton Győző karnagy, ének-zenetanár (1893-1970)

Marton Hilarion pálos szerzetes, gimn. tanár (1721)

Marton Ignác polg. isk. tanár, izr. hitoktató                                                  

Marton Jeromos pálos szerzetes, teol. tanár (1757/59), 1755/56-ban a bölcselet tanára

Marton László pálos szerzetes, gimn. tanár (1785)                                        

Mathuber Ferenc polg. isk. tanár, nevelőtanár az Áll. Tanítóképzőben 1930/31

Matkovics Adolf Lukács (1822-1898) bencés tanár, Pápán 1851-54

Matusek Györgyné lásd Kőrös Ilona                                                                

Mayer Jánosné lásd Kovács Éva                                                                     

Mayer Lajos róm. kat. elemi isk. tanító

Mayersberger Salamon izr. isk. segédtanító (1859)

Máchik Ida tanítónő (A Nátusban tanított 1905-38)                                      

Mácsai Kaszilda irgalmasnővér, tanítóképzős m.-tört. tanár 1946-48

Mándi Margit énektanárnő (Városi Zeneisk.)

Mántza Dániel tanító (Ref. Koll. 1913/14)

Mányoki József tanító (Ref. Koll. 1808/09)                                                    

Márkus Jenő teol. magántanár (Ref. Koll. 1934/35)

Márkus József tanító (Ref. Koll. 1797)                                                          

Márkus Virginia irgalmasnővér, tanítónő                                                       

Mászni Szilveszter Ádám (1777-1832) bencés tanár, Pápán 1816-18

Máté László mezőgazd. tanár 1909/13                                                          

Mátrai Guidó György  (1888-1975) bencés szerzetes, hittanár, Pápán 1912-16

Mátz József róm. kat. tanító 1891                                                                 

Mátz Margit róm. kat. tanítónő 1914                                                             

Mázy Engelberta irgalmasnővér, tanítónő 1908

Meinhardt Emma polg. isk. tanárnő (Nátus, 1909)                                        

Menzinger Mária irgalmasnővér, tanítónő                                                     

Mervó Antónia irgalmasnővér, tanítónőképzős tanár, 1945/46.

Mesterházy László ev. lelkész, hittanár

Mészáros Károly gimn. tanár (Ref. Koll. 1861/62)                                         

Mészárovics Emma irgalmasnővér, tanítónő

Mező Károly földművesisk. tanár óraadó a Ref. Koll.-ban 1925/26              

Migály Mária tanítónő 1908

Miholcsek Miklós ferences szerzetes, hittanár (Ranolder Intézet polg. isk. 1890-1940 között)

Miklós Ödön teol. akadémiai tanár (Ref. Koll. 1921/22)

Mikóczi Mária, dr.Temesi Alfrédné róm. kat. polg. fiúisk. tanára (1938/39)

Mikus Kilián László (1807-1869) bencés tanár, Pápán 1840-46

Mocsi Lajos gimn. tanár (Ref. Koll. 1867/68)

Mocsáry Jenőné lásd Gölöncsér Júlia                                                               

Modrach Anna áll. polg. isk. tanár, ig. 1875-78

Mohácsi Lajos (Ref. Koll. 1899/1900)                                                           

Mohácsi Pál József bencés szerzetestanár, Pápán 1894-98

Mokos Gyula tanítóképzős tanár (1883-89: Ref. Koll.-ban is)

Molnár Béda Alajos (Előpatony, 1858-Balatonfüred, 1929) bencés szerzetestanár. Pápán 1886-92 között.

Molnár Benjamin m.-angol szakos tanár (Ref. Koll., 1945-ben külföldre távozott)

Molnár Elek polg. isk. mennyiségtan-fiz. szakos tanár 1907/8

Molnár Ervin Gyula (Győr, 1874-uo., 1933) görög-latin szakos bencés szerzetestanár. Pápán 1918-20-ban. Latin nyelvtankönyvet írt a gimn. I-II. oszt. számára.                      

Molnár Gyöngyi tanárnő (Ranolder Int.)

Molnár István ref. tanító (Kéttornyulak 1907)

Molnár Jenő bölcsészdoktor, filológiai és pedagógiai tanár, teol. oktató (Ref. Koll. 1924/25) 

Molnár Józsefné Gaál Ágota tanítónő (I. sz.Ált. Isk.)

Molnár Lujza gyak. isk. tanár (Ranolder Int. 1923-48)

Molnár Margit róm. kat. polg. fiúisk. tanár (1941/42)                                   

Molnár Márta irgalmasnővér, tanítónő

Molnár Nándor József bencés szerzetestanár, Pápán 1869-74

Molnár Zoltán róm. kat. hitoktató (1944/45)                                                  

Móricz Emília irgalmasnővér, tanítónő 1926-42.

Motsi József tanító (Ref. Koll. 1808/09)                                                        

Mudra Olga zenetanár 1906-11, 1936/37.                                                     

Murbán Viktória tanítónő (Ranolder Int.)                                                       

Müller Angéla francia-német szakos középisk. tanár 1939-42

 

N, Ny

Nádassy Bernát pálos szerzetes, gimn. tanár (1723)                                      

Nagy Endre m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1932/33, 1941/42)

Nagy Gabriella áll. polg. leányisk. tanár, ig. 1886-ban lett az Áll. Polg. Leányisk. tanára, melynek növendéke is volt. 1892-ben a VKM kinevezte igazgatónak, mely tisztségét 1924-ig töltötte be. Ő építtette a Jókai utcai új épületet.

Nagy Ignác izr. isk. tanár 1860 körül                                                           

Nagy Ilona, Borsodi Károlyné (1928-1992) tanítónő (Hámán Kató Ált. Isk., 1965-87-ig) († 1992)

Nagy Izabella polg. isk. tanár (Nátus, 1913/14)

Nagy Lajos gimn. tanár (Ref.Koll. 1875/76)

Nagy Lajos m.-latin tanár (Ref. Koll., 1888-1901)

Nagy László pálos szerzetes, teol. tanár (1758/59)

Nagy Mihály iskolamester(Ref. Koll., 1790)                                                  

Nagy Mihály tanító (Ref. Koll. 1810/11)

Nagy Norbert István (1838-1865) bencés tanár, Pápán 1861-65

Nagy Péter tanító (Ref. Koll. 1813/14)

Nagy Sándor akadémiai segédtanár (Ref. Koll. 1839/40)

Nagy Sándor polg. isk. természetrajz tanár 1891 / 1900                      

Nagy Sándor róm. kat. tanító 1927                                                      

Nagy Sándor természetrajz-vegytan sz. áll. tanítóképzős tanár. 1949. II. 15.-től a veszprémi Óvónőképző Intézet ig.-ja.

Nagyszeghy Janka irgalmasnővér, tanítónő

Najpor József gimn. tanár (Ref. Koll.1865/66)

Nardai Sándor a Mezőgazd. Szakisk. géptan tanára (1956-59), majd a Gépészképző gazdasági ig.-ja (1959-62), nemzetközi feltaláló                                                       

Nemcsics Elek középisk. és tanítóképzős mat.-fiz. szakos tanár (Ranolder int. 1928-32)         

Neuchenbauer Sigfrida irgalmasnővér, tanítónő (Ranolder int. 1900)  

Neustädter Frigyes mennyiségtan tanár (Ref. Koll. 1917/18)

Ney Tibor tanító, izr. hitoktató, isk. ig. Vaszaron (1948) (1956-ban kivándorolt)        

Németh Dániel tanító (Ref. Koll. 1816/17)

Németh Febrónia irgalmasnővér, tanítónő 1936-48

Németh Irma, özv. dr. Joszipovits Istvánné unitárius hitoktató (Nátus, 1941/42)

Németh István gimn., jogakadémiai és teol. tanár (Ref. Koll., 1877-től)

Németh Jenő földművesisk. ig. 1924-32                                               

Németh Natália irgalmasnővér, gyak. isk. tanító 1946/47                    

Németh Rafael János (1858-1941) bencés tanár, Pápán 1885/86

Németh Romána irgalmasnővér, tanítónő

Németh Sándor tanítóképzős földr.-természetrajz szakos tanár 1904/6

Németh Vilmos Mihály (1843-1912) bencés tanár, Pápán 1868-72

Németh Zoltán ev. segédlelkész, hitoktató (1930/31)

Niczki Pál pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1768

/69)                                                                                                     

Niedermayer Cecília irgalmasnővér, tanítónő 1912

Nief Jánosné lásd Kapossy Edith                                                           

Niszler Alojzia irgalmasnővér, tanítónő 1908

Noszkó Ede Mihály (1801-1840) bencés tanár, Pápán 1824/25

Nosztori Péter tanító (Ref. Koll. 1804)

Novákj Ede György (1823-1912) bencés tanár, Pápán 1855/56

Novák Ödön József (Kőszeg, 1900-Balatonfüred, 1937) bencés szerzetestanár. Pápán 1920-36 között.                                                                                                 

Nussbaum József izr. polg. isk. tanár (1888-)

Nyárády Margit polg. isk. tanárnő (Nátus, 1912/13)                            

Nyers Ede 1983-94: Mezőg. Szakközépisk. mérnök-tanára

Nyikora József dr. orvos, óraadó a Ranolder Int. tanítónőképzőjében 1908-10

Nyikora Márta tanítónő, óraadó a Ranolder-intézet polg. leányiskolájában 1930/31

Nyírő Károly ref. lelkész, vallástanár 1926/27

Nyitrai Samu pálos szerzetes, gimn. tanár (1767)

Nyulassy Antal Ignác (1820-1900) bencés tanár, Pápán 1862/63

Nyuli Vilmos István (1875-1857) bencés tanár, Pápán 1809-11

 

O

Oesterreicher Mór izr. polg. isk. tanár (1876-)

Okolicsányi Aranka, Vésey Józsefné (Ranolder Intézet 1919-21)

Okolicsányi Erzsébet áll. polg. leányisk. rajztanár 1920-22-ben. († 1922. ápr. 8.)       

Olesz Mária irgalmasnővér, tanítónő                                                   

Oravecz Lajos gimn. mennyiségtan tanár (Ref. Koll. 1921/22)

Orbán András középisk. m.-tört. szakos tanár 1952-57: Petőfi Gimn.  

Orbán Antal róm. kat. tanító 1884/85                                                  

Orbán János felsővárosi tanító 1859-ben

Ormai István tanár (Áll. Tanítóképző 1917-19)

Orosz Antal róm. kat. tanító 1884/85

Oroszi Jenő segédtanár (Ref. Koll. 1880/81)

Orsonics Odó József (1806-1858) bencés tanár, Pápán 1829/30

Orsonits Iván Flórián (1805-1874) bencés tanár, Pápán 1828/29

Osvald Benedek pálos szerzetes, gimn. tanár (1719)                            

Oszlányi Albin János (1802-1835) bencés tanár, Pápán 1830/31

Ördögh László gimn. mat.-fiz. tanár (Ref. Gimn. 1941/42)

 

P

Paál Béda Ferenc (1795-1825) bencés tanár, Pápán 1816-20

Pacsay István pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1782/83)                

Pados Antal róm. kat. népisk. tanító 1910-15

Pallesch András pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1772/73)             

Pandur Laura irgalmasnővér, óvónő

Paneth Adolf  izr. isk. talmudoktató 1870/80-as évek                          

Pap Éva tanítóképzős pedagógia-lélektan tanár (Nátus 1934/35)

Pap Péter pálos szerzetes, gimn. tanár (1764)                                     

Pap Zoltán m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1920/21)

Parecco Eugénia (Bp., 1864 - Kaposvár, 1938) irgalmasnővér. Előkelő görög főnemesi család sarja, 1882-ben lépett be a rendbe. Negyven évig a keszthelyi, 1927-33-ig a pápai Zárda főnöknője volt. Polg. isk. tört.-földr. tanár.                                                                 

Pasnáry Győző m.-tört. szakos tanár 1886-1901                                  

Pataki Béla méhész szaktanár 1911/12

Pataki Mór Pál (1893-1965) bencés tanár, Pápán 1916-21

Pataki Lajos ref. tanító Kéttornyulak 1901

Payr Sándor ev. hitoktató (Ref. Koll. 1898/99)

Pákozdy Kázmér Mihály (1787-1847) bencés tanár, Pápán 1809-12 és 1818-20

Pálffy Elek akadémiai tanár (Ref. Koll. 1863/64)

Pályi Pál tanító (Ref. Koll. 1810/11)

Pázmándi Károly Ref. Gimn. tanára (1867/68)

Pécsváradi Jolán, Zsadon Lászlóné m.-tört. szakos tanítóképzős tanár (Nátus 1945/46)

Péczer Evelin irgalmasnővér, tanítónő

Pehm Henrik pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1736/37)                 

Pelmann Jakab izr. talmud oktató 1889/90

Penner Román (1812-1884) bencés szerzetes, a pápai gimn. tanára 1842-47 és 1858-64 között, megbízott ig.-ja 1863/64. tanévben                                                     

Pentz Ilona középisk. m.-német szakos tanár 1947/48

Pénzes Balduin József (Ikervár, 1910-Bp., 1980) m.-latin sz. bencés szerzetestanár. Pápán az 1937/38. tanévben.

Pénzes Tibor dr. szemészorvos, óraadó a Petőfi Gimn.-ban 1977-89

Pernyeszi Ferenc róm. kat. tanító 1927.                                               

Péterváradi András tanító (Ref. Koll. 1815/16)

Peti József Ref. Koll. 1856-57                                                              

Peti Sándor ref. tanító Tapolcafő 1930-41

Pető János róm. kat. hitoktató (Ranolder Int. polg. isk.)

Petrás Aladárné tanítónő a bencés gimn. ált. iskolájában 1946/47-ben.

Pfeiffer Laura zenetanárnő (Nátus, 1908/09)

Pfeiffer Mór izr. tanító (1884-)                                                            

Pfilf Valéria irgalmasnővér, polg. isk. tanár 1910-28                          

Pintér Gyula népisk. tanító 1909/10

Pintér Lujza polg. isk. tanár (Ranolder Int.)

Plevka Jozefa irgalmasnővér, tanítónő 1909/11

Polák Sándor Antal (1792-1827) bencés tanár, Pápán 1817-19

Polgár László György mezőg. szakiskolai tanár 1936-38-ban. (+1945)

Pollák (Pál) Lajos polg. isk. m.-tört. tanár 1920/21

Pongrácz Magdolna ref. hitoktató (Nátus, 1943/44), könyvtáros (DREK Könyvtára)    

Poór Szilveszter Kálmán (1893-1926) bencés tanár, Pápán 1916-18 és 1920-22

Poroszlai Tóth József tanító (Ref. Koll. 1810/11)

Porvai Leona irgalmasnővér, tanítónő                                                 

Pósa Gábor tanító (Ref. Koll. 1806)

Posch Ida irgalmasnővér, tanítónő

Potyondi Rafael pálos szerzetes, gimn. tanár(1777)                             

Pődör Béla tanítóképzős pedagógia-testnev. tanár  (1886-1901); Női Keresk. Szaktanfolyam földrajz-áruismeret tanára (1927-29)                                                 

Práger Alojzia irgalmasnővér, tanítónő                                                

Preisinger Stefánia irgalmasnővér, tanítónő 1930-44

Prenner Román bencés szerzetestanár, gimn., ig. 1863/64.

Pscherhoffer Sámuel izr. isk. ig. (1851)                                                

Pumb Augusztina irgalmasnővér, m.-német tanár(Ranolder int. 1923-28)

Puskás Árpádné lásd Hammuth Ilona

Puskás Elek Gáspár (1812-1844) bencés tanár, Pápán 1838-40

Pusmann Ida tanár (Ranolder Int. polg. isk.)

Pusztai László ev. hittanár (1939/40)

                                                                                                            

R

Rácz Dezső testnev.  tanár, Ref. Koll. 1905-10

Rada Antal polg. isk.tanár 1938/39                                                     

Radányi Modeszt József (1799-1846) bencés tanár, Pápán 1825-29

Radovics József (szül. 1905) ref. tanító Kéttornyulak 1930. Nyugdíjas: 1967.

Ramóczy Valérián János (Kőszeg, 1807-Sopron, 1864) bencés szerzetestanár. Pápán az 1837/38. tanévben.

Rásky Gizella tört.-földr. sz. tanárnő (Nátus, 1945-47)                        

Ray Margit Gerencsér Attiláné tanítónő (Hámán  Ált. Isk. 1948/49) († 1963)

Répai Dániel tanítóképzős m.-tört. tanár 1886-1901                            

Resch Jenő ipariskolai tanító 1909-13

Reznyák Albert János (1849-1918) bencés tanár, Pápán 1875-79

Riedlberger Bernadett irgalmasnővér, tanítónő (Ranolder int. 1947)

Rigler Erzsébet kézimunka tanítónő (Áll. polg. leányisk. 1930-35)      

Ritoók István tanító. Tanított  1906-47-ig a Nátus-ban.                       

Ritschinger János ev. tanító (1929-33)                                                  

Roller Sándorné lásd Tóth Anna zenetanár (Ranolder int. 1927)           

Rosenthal Franciska izr. tanítónő (1870-) (+1927)

Rosty Miklós pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1762/63)                 

Roth Armin főrabbi, vallásoktató                                                        

Róth Jenő német szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1913/14)

Rothgänger Firmina irgalmasnővér, tanító 1908-11

Rozgonyi István tanító (Ref. Koll. 1838/39)

Rozmán Erik István bencés szerzetes, latin-magyar sz. tanár. Pápán 1938-40-ben. Műve: A török kérdés a m. irodalomban (Phalma, 1940)

Ruip Ladiszla irgalmasnővér, m.-tört. tanár 1908.

                                                                                                            

S

Sablauer Jenő tanítóképzős tanár 1930/31                                           

Safosnik Hildegard irgalmasnővér, polg. isk. némettanár

Sághy Béla áll. polg. leányisk. ig. 1881-92                                          

Salamon Teréz polg. isk. tanár 1919/20

Saly Arnulf István (Szombathely, 1900-uo., 1952) francia sz. bencés szerzetestanár, bölcsészdoktor. Pápán 1945/46. tanévben gimn. ig.

Saly Brunó Jenő (Lócs, 1864-Komárom, 1882) mat.-fiz. sz. bencés szerzetestanár. Pápán az 1889/90. tanévben.

Sámson Edgár (Nagykamond, 1906-Phalma, 1970) m.-latin sz. bencés szerzetestanár, bölcsészdoktor. Pápán 1931/32. tanévben.                                         

Sándli Teréz tanítónő 1908                                                                  

Sándor Gyula magy.-német szakos tanítóképzős tanár 1941/42            

Sándor Miklós Ref. Koll. testnev. tanár 1858-62

Sánta László nevelőtanár (1986) († 1988)

Sárai Gyula tanító 1960/65, Kertvárosi Ált. Isk.                                   

Sárvári Gergely tánctanár (1936-64?)

Schaimon László pálos szerzetes, gimn. tanár (1703)

Schaller Mátyás József (1898-1963) bencés tanár, Pápán 1931-33

Schäffer Péter róm. kat. káplán, hitoktató (1924/25)

Schehák Imre Antal (1835-1879) bencés szerzetestanár, Pápán 1871-79

Scheidl Venánt Antal (1900-1973) bencés szerzetestanár, Pápán 1923-28 és 1929/30

Schischa Adolf polg. isk. mat.-fiz. tanár (1880-)

Schleinig Dávid tanító (Ref. Koll. 1817/18)

Schloss Salamon az első pápai izr. magánisk. alapítója 1818-ban (Singer Manóval)

Schluppni Sarolta áll. polg. leányisk. tanár1907/08

Schöck Gyula ev. lelkész, hitoktató (Nátus, Női Keresk. Szaktanfolyam, 1932) 

Schnebli Konsorcia irgalmasnővér, kézimunkatanár 1910-32              

Schuber Róza irgalmasnővér, óvónő

Schulz Angelika irgalmasnővér, tanító                                                  

Schulz Vendel róm. kat. elemi isk. tanító 1888/89                                

Schulz Vendel Gyula (1853-1910) bencés tanár, Pápán 1879-83 és 1885-1901

Schumann Janka irgalmasnővér, tanítónő                                            

Schweighoffer Domonkos mezőgazd. tanár 1945/46

Scopek Ferenc pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1766/67)

Sebestyén Ilona áll. polg. leányisk. tanár (nyugállományban 1934)    

Sebő Bálint ferences szerzetes, hittanár (Ranolder int. polg. isk.)

Seelenfreund Renée izr. polg. isk. tanár 1914/15                                 

Seelenfreudné Marton Róza izr. tanítónő (1878-)                                  

Segedy Ferenc jogászdoktor, akadémiai tanár (Ref. Koll. 1883/84)

Seidmann Alba irgalmasnővér, tanító

Seidner Albert izr. isk. tanár 1860 körül                                              

Sellei József tanító (Ref. Koll. 1803)

Seregély Dániel tanító (Ref. Koll. 1814/15)

Seregély István tanító (Ref. Koll. 1812/13)

Serédi Dénes István (1863-1910) bencés tanár, Pápán 1893-1900 és 1901-03

Simon Angela irgalmasnővér, gazdasági szaktanító 1940-48              

Simon Anna irgalmasnővér, tanítónő 1936-48

Simon Dezsőné lásd Balázs Rozália

Simon Krisztina irgalmasnővér, tanítónő

Singer Manó az első pápai izr. magánisk. alapítója 1818-ban (Schloss Salamonnal)   

Sinkó Bertalan (1786-1866) bencés tanár, Pápán 1815/16

Sipos János tanító 1886-1901

Sipos Mihály tanító (Ref. Koll. 1799/1800)

Sirchich Hermin, Juhász Imréné (1876-1928) áll. polg. leányisk. tanár 1899-1928-ig. 1926-ban nyugdíjazták, de rövid pihenő után visszatért a katedrához. Újjászervezte a Kat. Nővédő Egyesületet, részt vett a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének létrehozásában, melynek alelnöki tisztét is betöltötte.

Slezák Mária, Horváth Istvánné róm. kat. polg. isk. tanár1926/27        

Sógor Etelka irgalmasnővér, tanítónő 1944/45                                    

Somodi Mózes tanító (Ref. Koll. 1815/16)

Somogyi Anna róm. kat. tanítónő 1911-

Somogyi Antal gimn. tanár (Ref. Koll. 1864/65)

Somogyi Gedeon tanító (Ref. Koll. 1803)

Somogyi Gyula gimn. tanár (Ref. Koll. 1861/62)

Somogyi Sarolta áll. polg. leányisk. tanár

Snébli Korzoncia irgalmasnővér tanítónő (+1932)                               

Soós Adorján bölcsészdoktor,  Ref. Gimn. ig. helyettes 1943/44                    

Soós Antal m.-tört. szakos tanár 1886/901

Söveges Dávid Imre (1917-1996) bencés szerzetestanár, Pápán 1944/45

Spacz Ignác izr. isk. tanító (1876)                                                        

Spáth Döme Alajos (1813-1865) bencés tanár, Pápán 1838-42

Spisar Crescencia irgalmasnővér, tanítónő                                           

Spreng Feliciána irgalmasnővér, tanárnő (Ranolder int. polg. isk.)

Stahl Magdolna irgalmasnővér, polg. isk. földr.-természetrajz  tanár 1936-42

Staniis Fulgert Ágoston (Kismarton, 1868-Szombathely, 1936) bencés szerzetestanár. Pápán 1894-97 között.                                                                                                 

Stanits Fulgent Ágoston (1868-1936) bencés tanár, Pápán 1894-1907

Stankovics Ágota irgalmasnővér, óvónő 1935-48                                

Steiner József jogakadémiai tanár (Ref. Koll. 1876/77)

Stengl Blanka irgalmasnővér, tanítónő                                                 

Sterbeczky Irma tanár (Ranolder Int. polg. isk.)

Streiter Vilma irgalmasnővér, tanárnő (Ranolder int. polg. isk.)

Stróbl Sarolta óvónő1944/45

Stroblberger Gizella irgalamasnővér tanár, ig. 1910-1927

Sulyok Efrém Frigyes (1900-1976) bencés tanár, Pápán 1923-34

Südi Károly gimn. tanár (Ref. Koll. 1874/75)

Süle Gábor a Bencés Gimn. testnevelőtanára, (óraadó a Ranolder Intézetben 1921-22)          

Süttő Mária tanítónő 1948

                                                                                                            

Sz                                                                                                     

Szabadi Jenőné lásd Briglevics Irén

Szabó Etelka, Szente Jánosné.áll. polg. leányisk. tanár 1909-46.

Szabó Farkas Emil (1906-1948) bencés tanár, Pápán 1943/44

Szabó István tanító 1902/3

Szabó Istvánné lásd Gart Zelma

Szabó János földművesisk. ig. 1932-36                                                          

Szabó Károly m.-német szakos gimn. tanár (Ref. Gimn. 1943/44)

Szabó Lajos tanítóképzős m.-tört. tanár 1886/1901

Szabó Márton Mihály (1791-1823) bencés tanár, Pápán 1813-15 és 1820/21

Szabó Miklós bölcsészdoktor, m.-latin-görög szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1906/07)

Szabó Pál tanító (Ref. Koll. 1806)

Szabó Sámuel tanító (Ref. Koll. 1814/15)

Szabó Vince pálos szerzetes, teol. tanár (1757/58)                                        

Szakály Kiss József róm. kat. polg. fiúisk. mennyiségtan-fiz. tanár 1934-36

Szalai Benjamin tanító (Ref. Koll. 1817/18)

Szalai János tanító (Ref. Koll. 1817/18)

Szalay Özséb pálos szerzetes, gimn. tanár (1770)

Szalmay Rupert János bencés tanár, Pápán 1927-31

Szalontay Sándor bölcsészeti tanár (Ref. Koll. 1867/68)

Szarka Kolunbán Gyula (1860-1890) bencés tanár, Pápán 1886-89

Szarvas Lajos gimn. mennyiségtan tanár (Ref. Koll. 1908/09)

Szechel Lipót pálos szerzetes, teol. tanár (1761), 1764/65-ben a bölcselet tanára        

Szegedi László áll. tanítóképzős tanár 1944/45

Szekeres Bónis Ferenc (1878-1959) bencés tanár, Pápán 1901-08

Szekeres Mihály gimn. tanár (Ref. Koll. 1862/63)

Szekula Felicia irgalmasnővér, tanítónő 1911/12                                 

Szeleczky Katalin róm. kat. tanítónő 1946/47.                                      

Szelle József tanító (Ref. Koll. 1838/39)

Szemery Gergely mat.-fiz. szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1905/06)

Szente Jánosné lásd Szabó Etelka

Szentgyörgyi Gellért pálos szerzetes, gimn. tanár (1785)                      

Szentgyörgyi Lea róm. kat. tanítónő 1945/46                                       

Szentgyörgyi Sándor (1872-1920) karnagy, ének-zene tanár, róm. kat kántortanító1900-12.

Szentkirályi Márton Béla (1891-1965) bencés tanár, Pápán 1934-39

Szentmihályi Baráth Mária lásd Baráth Mária

Szentmihályi Márton Béla (Kerkaszentkirály, 1891-Phalma, 1965) latin-tört. szakos bencés szerzetestanár. Pápán 1934-39 között.                                                         

Székely Aladárné tanítónő 1886-1901(Áll. Tanítóképző)

Székely Damáz István (1874-1930) bencés tanár, Pápán 1902/03

Szép Ábrahám tanító (Ref. Koll. 1799/1800)

Szép Gábor mennyiségtan-természettan tanár (Ref. Koll. 1860-tól)                

Szép Sámuel tanító (Ref. Koll. 1799/1800)

Széptóth János róm. kat. tanító 1898-1902

Szigethy Antal pálos szerzetes, gimn. tanár (1716, 1721)

Szigeti Ábel József (1899-1949) bencés tanár, Pápán 1922-25

Szíj György tanító (Ref. Koll. 1841/42)

Szíjj Etelka ref. tanítónő Tapolcafő, 1914                                                      

Szíjj Laura ref. tanítónő Tapolcafő, 1900                                             

Sziklai Jenő István (1893-1942) bencés tanár, Pápán 1917/18

Szilágyi Oszkár Aladár (1872-1951) bencés tanár, Pápán 1897-1900 és 1917-19

Szinay Rózsa  Nátus, 1948/49 (háztartástan)                                       

Szkomár Irén irgalmasnővér, tanítónő 1931/32

Szlabig Fülöp pálos szerzetes, teol. tanár (1760)

Szlajkó Ignác József (1783-1848) bencés tanár, Pápán 1811-17 és 1820-23

Szluha Döme pálos szerzetes, gimn. tanár (1770)

Szombath Béla gazdaságtan tanár (Nátus, 1928/29)

Szomju Dániel tanító (Ref. Koll. 1802)

Szücs Dániel tanító (Ref. Koll. 1838/39)

Szücs János tanító (Ref. Koll. 1839/40)

Szűcs Margit tanár. Nátus, 1913/14

 

T

Takács Ádám egyházi ének-tanár (Ref. Koll. 1869/70)

Takács Árpád tanítóképzős tanár 1920-21; Női Keresk. Szaktanfolyam magyartanára (1920-21)

Takács Béla földművesisk. ig. 1948-58                                                

Takács Filoména irgalmasnővér, tanítónő

Takács Gedeon Géza (1879-1912) bencés szerzetes, Pápán 1903-08. (Hitoktató a Ranolder-intézetben 1906/07)

Takács Imre pálos szerzetes, gimn. tanár (1764)                                          

Takács Jolán róm. kat. tanítónő 1906                                                  

Takács Miklós latin-görög szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1916/17)

Taliga (Talyiga) István tanító (Ref. Koll. 1815/16)

Tamassa Ferenc tanító (Ref. Koll. 1804)

Tarczy Dezső jogakadémiai tanár 1867/68

Tasnádi Zsófia polg. isk. természetrajz-vegytan tanár 1948/49                      

Tatay Sámuel segédtanár (Ref. Koll. 1844/45)

Tatay Sándor tanító (Ref. Koll. 1807/08)

Tauber Géza róm. kat. tanító 1900-12                                                 

Tauber Sándor róm. kat. tanító 1885/86

Tavasy Móric Imre (1812-1893) bencés tanár, Pápán 1839-46

Teberi Tádé pálos szerzetes, gimn. tanár (1777)

Técsy József (1932-1966) Zalka Ált. Isk. tanára 1964-66

Teke Zsigmond ev. lelkész, hittanár 1940/41

Telkesi Virgil Sándor (1839-1873) bencés tanár, Pápán 1864-68

Temesi Alfrédné dr. lásd Mikóczi Mária

Terstyánszky Mária irgalmasnővér (Ranolder int. polg. isk.)

Teslér Rafael Gáspár bencés tanár, Pápán 1863-66

Tibold Iván zeneisk. tanár (1963), majd ig. a szombathelyi zeneiskolában

Tibor József (1879-1938) róm. kat. elemi isk. tanító. Egy évtizedig Pápán, előtte 30 évig Külsővaton tanított.

Tihanyi Gál János (1875-1950) bencés tanár, Pápán 1900/01

Tihanyi Márk István bencés tanár, Pápán 1917-19

Tomasits Odó Béla (Baja, 1861-Celldömölk, 1935) bencés szerzetestanár. Pápán 1885-88 között.                                                                                                            

Tomor Árkád Béla bencés tanár, Pápán 1912-19

Torna Felícia irgalmasnővér, tanítónő

Tóth Aladár Gergely (Szekszárd, 1772-Celldömölk, 1836) bencés szerzetestanár. Pápán 1820/21. tanévben.

Tóth Aladár Sándor (Tárkány, 1884-Phalma, 1936) bencés szerzetestanár. Pápán 1907-09 és 1919-ben                                                                                                                

Tóth Anna irgalmasnővér, polg. isk. tanár 1944-46

Tóth Anna, Kolbenhayer Frigyesné tanítónő, a II. sz. Áll. Ált. Leányisk. ig. helyettese (1953)

Tóth Atanáz Gergely (1779-1836) bencés szerzetes, gimn. ig. Pápán az 1820/21. tanévben

Tóth Benjámin tanító (Ref. Koll. 1816/17)

Tóth Ciprián Kálmán (1909-1958) bencés szerzetes, gimn. ig. Pápán az 1944/45. tanévben.                                                                                                                 

Tóth Dániel ref. teol. tanár, könyvtárig. 1877-97                                

Tóth Erzsébet róm. kat. tanítónő 1911

Tóth Eszter elemi isk. tanítónő (Nátus, 1909)                                       

Tóth Ferenc dr. áll. tanítóképzős földr.-tört. tanár 1933/34                 

Tóth Ilona irgalmasnővér, tanítónő

Tóth Ince Károly (Gönyű, 1844-Bakonybél, 1925) bencés szerzetestanár. Pápán 1870-75 között. Iskolatörténetet írt (1875).

Tóth József tanító (Ref. Koll. 1812/13)

Tóth Károly mennyiségtan-természettan szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1913/14)

Tóth Krisztina irgalmasnővér, tanítónő                                                

Tóth Pál, K. Ref. Koll. testnev. tanár, 1896-1905

Török Emma internátusi felügyelőnő, 1895-től internátusvezető (Nátus)

Török János tanító (Ref. Koll. 1814/15)

Török Veremund Károly (1867-1921) bencés tanár, Pápán 1893/94

Trauner Erzsébet irgalmasnővér (Ranolder int.)

Tsirk Márta irgalmasnővér, tanítónő                                                    

Tuba Erzsébet tanító, Nátus 1913/14                                                   

Tuba Károly ref. tanító Borsosgyőr 1900                                             

Tullner Specioza irgalmasnővér, polg. isk. mennyiségtan tanár 1907-11           

Turner Pál róm. kat. tanító 1909/10

Turóczy Bertalan pálos szerzetes, gimn. tanár (1698)

Turóczy Mihály pálos szerzetes, gimn. tanár (1726)

Turótzi Lajos tanító (Ref. Koll. 1814/15)

Tylchert Júlia irgalmasnővér (Ranolder-int. polg. isk. )

                                                                                                            

U

Ujvári András pálos főisk. professzor 1724-29                                    

Ujvári Endre dr. hittanár,a Ranolder Intézet ig.-ja 1904-14 között

Ungar Sámuel izr. isk. segédtanító (1851)

 

V, W

Vadász Lambert Antal (1820-1886) bencés tanár, Pápán 1847-49

Vados Pál ferences szerzetes, hittanár (Ranolder int. polg. isk.)

Vagács Cézár János (Ótura, 1817-Komárom, 1878) bencés szerzetestanár. Pápán 1844-49-ig.

Vajda Gyöngyi, Dobó Istvánné mezőg. szakiskolai tanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1935-36, 1938-40.

Vajtek Bibiána irgalmasnővér, tanítónő                                               

Varga Béda János (1785-1810) bencés tanár, Pápán 1808/09

Vargha Blanka irgalmasnővér 1908/9

Varga Gábor gimn. tanár (Ref. Koll. 1874/75)

Varga Gyula ref. lelkész, tört.-földr. tanár 1934/35 (+1939)

Varga Gyuláné Horváth Irén kézimunkatanár 1934/35                                   

Varga István gimn. tanár (Ref. Koll. 1861/62)

Varga József róm. kat. fiúisk. ig.-tanítója (1838-1902)                       

Varga József iparisk. tanító 1885/86

Varga Péter Pál róm. kat. káplán, hitoktató (Nátus, 1943/44)

Varga Sándor róm. kat. hittanár (Ranolder Int. polg. isk.)

Varga Sebestyén Ferenc (Vasvár, 1890 - Szombathely, 1930) bencés szerzetestanár. Pápán 1919/20. tanévben.                                                                                            

Varju Erzsébet, Benkő Lajosné (Kilián Gy. Ált. Isk.)                             

Varsányi Román József (1874-1918) bencés tanár, Pápán 1905-10

Vasadi Béla ref. hitoktató 1886-1901                                                  

Vasady Béla dr. pedagógia-filozófia szakos tanár, teológus 1926/27

Vass Ladiszla irgalmasnővér, tanítónő

Vass Vince dr. teol. tanár (Nátus, 1924/25)

Vastag Franciska irgalmasnővér, elemi isk. tanító (Ranolder Int. gyak. isk.)

Vaszary Egyed János (1799-1880) bencés szerzetestanár, Pápán 1822-24 és 1832-35 között

Vati /Vathy Margit irgalmasnővér, tanítónő 1911

Vági Erzsébet óvónő a Ranolder-intézet óvódájában (II. sz. állami óvóda, 1948)

Vályi Béla izr. isk. tanár 1826-ban                                                      

Váradi Kálmán ref. tanító Borsosgyőr, 1904

Várady Péter János (1783-1839) bencés tanár, Pápán 1819/20, 1826/27, 1828-34

Vári Sámuel tanító (Ref. Koll. 1797)

Vásárhelyi Izsó polg. isk. m.-német tanár 1913/14                               

Venninger Alfréda irgalmasnővér, tanítónő                                          

Veres Márton tanító (Ref. Koll. 1797)

Végh Gyula gazdaságtan tanár (Nátus, 1927/28)                                

Végh István tanító (Ref. Koll. 1816/17)

Végh Liliósa irgalmasnővér, óvónő

Véniss Gyula földművesisk. ig. 1936-37

Vértesy Leánder Péter (1846-1900) bencés tanár, Pápán 1872-78

Vésey Józsefné lásd Okolicsányi Aranka

Vid Jeromos Viktor bencés tanár, Pápán 1913/14

Vikár Erzsébet zenetanítónő (Nátus, 1899)                                          

Vikár Kornélia tanárnő, Nátus 1913                                                    

Vince Paulin István (Komárom, 1814-Celldömölk, 1906) bencés szerzetestanár. Pápán 1859-61-ben.

Vintze Imre tanító (Ref. Koll. 1811/12)

Virág Ilona tanítónő (Kertvárosi Ált. Isk. 1945-52)                              

Vlasics Ádám János (1799-1827) bencés tanár, Pápán 1827-ben

Vozáry Erzsébet polg. isk. tanárnő 1899-től (megírta a Nátus történetét 1918-ban)     

Vörös Balduin Mihály (1871-1924) bencés tanár, Pápán 1915-19

Vörös Ede gimn. tanár (Ref. Koll. 1865/66)

Vörös Jolán Róza  tanítónő, zongoratanár (Nátus, 1947/48)

Vörös Pál gimn. tanár (Ref. Koll. 1867/68)

Wágner Anna Ernesztin irgalmasnővér, tanítóképzős m.-német tanár 1942-48  

Weisz Blanka izr. talmud oktató 1903/4

Weiszmann Joáchim izr. isk. tanító (1859)                                            

Welsersheim Matild irgalmasnővér, tanítónő                                        

Welsersheim Lepoldina irgalmasnővér, tanítónő

Wendler László János (1858-1885) bencés tanár, Pápán 1883/84

Wider Arnold izr. hittanár 1941/42

Wider Salamon izr. hitoktató1941/42

Windensen Notburga irgalmasnővér, tanítónő                                      

Woldmayer Márton Károly (1809-1859) bencés tanár, Pápán 1835-39

Wulf Leontin irgalmasnővér, polg. isk. német-francia tanár 1910-28  

Wurst Konstancia irgalmasnővér, tanítónő

 

 

Z                                                                                                      

Zadák Etelka polg. isk. tanárnő (Nátus, 1902-)

Zempléni Tivadar Illés (1890-1948) bencés tanár, Pápán 1915-18

Zett Filoména irgalmasnővér, tanítónő                                                 

Zimányi Alajos középisk. földr.-tört. tanár Kereskedelmi Középisk. 1946/47    

Zimányi Alajosné lásd Csikmák Gizella

Zoller Lídia irgalmasnővér, tanítónő                                                    

Zöch Fridolin (1800-1878) bencés tanár, Pápán 1824/25

Zsadon Etelka tanárnő 1913/14                                                           

Zsadon László középisk. m.-latin-német tanár (Ref. Koll. 1943/44)      

Zsadon Lászlóné lásd Pécsváradi Jolán

Zsemle Miklós tanító (Ref. Koll. 1809/10)

Zsilavi Sándor róm. kat. tanító 1909/10

Zsoldos János tanító (Ref. Koll. 1803)                                                  

 

 

FÜGGELÉK

 

PÁPA VÁROS ISKOLASZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSAI

A 19-20. SZÁZADBAN

(Áttekintési kísérlet* )

 

 

Állami:

            * Tanítóképző Intézet: 1896-1945: Pápai M. Kir. Állami Tanítóképző-Intézet; 1945-48: Állami Líceum és Tanítóképző Intézet; 1948-57: Pedagógiai Gimnázium és Állami Tanítóképző Intézet; 1957-59: Állami Tanítóképző Intézet. 1959-ben megszűnt, jogutódja a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola lett.

            * Polgári Leányiskola: Pápa város alapította 1874-ben. 1875. október 18-án nyílt meg (Bocsor István, az iskolaszék első elnöke nyitotta meg. Kezdetben a Barát utcában, a Szentilonay-házban, 1898 őszétől a Jókai utcai új épületben működött.) 1875-1899 között: államilag segélyezett "községi", 1899-1946-ig: M. Kir. Állami Polgári Leányiskola (az intézmény keretein belül 1901-től Női Kézimunkatanfolyam kezdte meg működését); 1946-47-ben : "állami polgári leányiskola és állami általános fiú és leányiskola"; 1948-55: I. sz. Állami Általános Leányiskola (az 1968-as koedukációig); 1955. június 30. -: Jókai Mór Általános Iskola

            * Gépészképző: 1959-62 között működött.

            * Elemi iskolák: 1900-45: A M. Kir. Áll. Tanítóképző Intézet Gyakorló Iskolája, 1945-59: a tanítóképző gyakorlóiskolája, 1959-62: V. sz. Ált. Iskola, 1962 - : Killián György Általános Iskola

            - 1939-48: Tókerti Általános Iskola; 1948-63: Kertvárosi Általános Iskola; 1963-89: III. sz. Általános Iskola; 1989- : Munkácsy Mihály Általános Iskola.

            - 1947/48. tanévben a mai Jókai Mór Általános Iskola tagozataként működött; 1948-63: Állami Gyógypedagógiai Iskola; 1963-86: Kisegítő Iskola (továbbképző tagozattal 1983-87-ig); 1986-94: Általános Iskola és Speciális Szakiskola; 1994-: Balla Róbert téri Általános Iskola (10 osztályos)

            - Igal-Öreghegyi Állami Általános Iskola: 1938-60 között egytantermes iskolaként a Tókerti Általános Iskolához tartozott, 1960-ban az V. sz. (ma Killián György) Általános Iskolához került.

Evangélikus:

            * 1787: három szegény növendék számára alumneumot szervezett az egyházközség, ettől kezdve létezik ev. elemi iskola Pápán. (Az iskola épültét és a tanítólakot 1800-ban és 1863-ban építették újjá.); 1896-1945: Ág. Hitv. Evangélikus Elemi Népiskola, 1945-48: Evangélikus Ált. Isk., 1948: összevonták a II. sz. Ált. Iskolával.

 

Izraelita:

            * Polgári Fiúiskola: 1899-1929-ig működött (1929-ben beolvadt a Róm. Kat. Polgári Fiúiskolába)

            * Elemi Népiskola: 1748-1826: rendszeres izr. magániskoláról szólnak az írások; 1826-tól: hitközségi elemi iskola; 1875-80: két népiskola működött (mert két hitközség volt), 1880-1944: Pápai Izraelita Aut. Orth. Hitközség Elemi Iskolája 

 

Katolikus:

            * Tanítónőképző: 1902-48: A Pauli Szent Vincéről nevezett irgalmasnővérek Tanítónőképző Intézete (a Ranolder Intézet [alapítva 1864-ben] keretében, amelyet 1938-ban kezdtek líceummá átszervezni); 1948: II. sz. Állami Leánylíceum és Tanítónőképző Intézet; 1949: Állami Általános és Pedagógiai Leánygimnázium; 1950: Állami Általános Leánygimnázium; 1951: Zrínyi Ilona Állami Általános Leánygimnázium; 1952-58: Petőfi Sándor Állami Általános Gimnázium; 1959-63: Petőfi Sándor Állami Általános Leánygimnázium; 1963-69: Petőfi Sándor Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola; 1969-71: Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola; 1971-97: Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola; 1997- : Petőfi Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola.

            * Gimnázium: 1638-1786: pálos algimnázium; 1786-1802: Királyi (állami) Gimnázium; 1802-1914: bencés algimnázium, 1915-48: Pápai Szentbenedek-rendi Kath. Szent Mór Reálgimnázium; 1948: Állami Gimnázium; 1950: Állami Általános Gimnázium; 1951: Pápai Állami Türr István Általános Gimnázium; 1959: Pápai Állami Türr István Általános Fiúgimnázium; 1964: Türr István Gimnázium; 1974: Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola; 1994- : Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola.

            * Polgári Leányiskola: 1890-től az irgalmasnővérek Polgári Leányiskolája (a Ranolder Intézet keretében); 1945-48: Ranolder Intézet Általános Iskolája; 1948-61: II. sz. Általános Leányiskola, 1961-83: Hámán Kató Általános Iskola, mely 1983-ban beolvadt az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolába. 

            * Polgári Fiúiskola: 1924-45: Róm. Kath. Államilag Segélyezett Polgári Fiúiskola; 1945-48: Róm. Kat. Általános Iskola; 1948-64: II. sz. Állami Általános Fiúiskola; 1964-88: II. sz. Általános Iskola; 1988- : Nagy László Általános Iskola.

            * Elemi iskolák: A 18. század végétől a Felsővárosban (Török Bálint u.) és a Belvárosban (Nagytemplom mellett) működött a katolikus népiskola. Ehhez kapcsolódott 1864-ben a Ranolder Intézet iskolája, mely 1941-ben nyolcosztályos elemi népiskolává alakult át, s 1948-ban államosították.

            - 1892: Róm. Kath. Fiú Népiskola (Belváros, a Nagytemplom mellett); 1945: Róm. Kat. Általános Iskola; 1948: I. sz. Állami Általános Fiúiskola (ez 1992-ben a volt Zárda épületébe költözött, majd 1996-ban összevonták az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolával); 1992: Szent István Római Katolikus Általános Iskola.

 

Református:

            * Teológiai akadémia és gimnázium (Kollégium): XVI. század közepe (1531 körül): a plébániai elemi iskola előbb lutheránus, majd református iskolává alakult; 1585-ben már felső tagozata is működött, noha az osztálykeretek csak a XVII. század közepén alakultak ki: 6 osztályos középiskola, erre épült a 2 vagy 3 osztályos teológia;  1752-83: a Kollégium adászteveli száműzetése (Itt csak a négy gimnáziumi osztály működött); 1797-ig a pápai egyházközség, azután a Dunántúli Egyházkerület a fenntartó; 1857-ig az ún. Ókollégium épületében működött, ebben az évben volt az első érettségi is. Ettől kezdve a gimn. nyolcosztályos volt 1948-ig.; 1857-95: a későbbi Nátus épületében élt a Kollégium; 1895 (az új, Március 15. téri épület átadása) - 1952 (államosítás): Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Főiskolája; 1991 (újraindulás) - : Pápai Református Kollégium.

            * Jogakadémia: 1832-53: "Auditorium Juridicum" (a szabadságharc idején az oktatás szünetelt); 1861-85: jog- és államtudományi kar. (A Jogakadémia 1885-ben megszűnt).

            * Tanítóképző: 1876-90: "egyházkerületi tanítóképezde" (1890-ben megszűnt a Főiskola alkotórészét képező intézmény).

            * Nőnevelő Intézet: 1894: leányinternátus (1902-ig, a ref. polgári leányiskola megnyitásáig az internátus növendékei az állami polgári leányiskolában tanultak); 1901/02. tanévtől tanítónőképző intézet (1939/40-től: Leánylíceum és Tanítónőképző Intézet) 1948-ig (államosítás: összevonták a Ranolder Intézet egykori tanítónőképzőjével, és ebből hozták létre a II. sz. Állami Tanítóképző Intézetet), polgári leány- és elemi (gyakorló) iskolával.

            * Polgári Leányiskola: 1902-48: Ref. Polgári Leányiskola (a Tanítóképzővel egy épületben, 1939-től önálló)

            * Elemi iskola: A 16. századtól 1797-ig: az elemi a gimn. előkészítője volt (szoros kapcsolatban a főiskolával); 1797-ben a főiskolát átvette az egyházkerület, az elemit megtartotta az egyházközség; 1850-től teljesen önálló, leválasztva a főiskolától; 1905-1946: Ref. Elemi Népiskola; 1946-48: Az 1947/48. tanévben történt átszervezés eredményeként az egyházközség volt elemi népiskolája a Ref. Általános Fiúiskola alsó tagozata lett.;   1948-59: III. sz. Általános Fiú- és Leányiskola, 1959-1996: Zalka Máté Általános Iskola, 1996. május 21-e óta : Belvárosi Általános Iskola.

            - Az 1947/48. tanévben megnyílt a Ref. Tanítónőképző gyakorló népiskolájának VII. osztálya. 1947. novemberétől a Ref. Általános Leányiskola mint felső tagozat, a pápai Evangélikus Általános Iskolával "együttműködve" (gyakorlatilag összevonva) működött. (A kispiriti, nagypiriti, tapolcafői, borsosgyőri, adorjánházi, tápi és tápszentmiklósi ált. iskolák a Ref. Általános Leányiskola fiókiskoláiként működtek).

            * Kereskedelmi iskola: 1939-48: Dunántúli Ref. Egyházkerület Kereskedelmi Középiskolája, 1948: Állami Kereskedelmi Iskola; 1949-50: Közgazdasági Gimnázium, 1950-52: Közgazdasági Középiskola; 1952-58: Közgazdasági Technikum, 1958-64: Jókai Mór Közgazdasági Technikum;  1964-78: Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola; 1978-81: Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola; 1981-96: Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola, Leánykollégium; 1996- : Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium.

 

Városi:

            * Mezőgazdasági Szakiskola: Alapítás éve: 1892. 1893-1929: Magyar Királyi Földmíves Iskola; 1929-45: Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás; 1945-48: Magyar Állami Mezőgazdasági Szakiskola / Állami Mezőgazdasági Gimnázium / Állattenyésztési Mezőgazdasági Technikum / Mezőgazdasági Technikum Állattenyésztési Tagozat; 1959-68: Mezőgazdasági Technikum; 1968-70: Mezőgazdasági Szakközépiskola; 1970-78: Mezőgazdasági Szakközépiskola, Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet; 1978-89: Mezőgazdasági Szakközépiskola, Élelmiszeripari és Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet; 1989-90: Battyhány Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola, Élelmiszeripari és Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet; 1990- : Battyhány Lajos Mezőgazdasági, Kereskedelmi Szakközépiskola és Élelmiszeripari, Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet.

            * Pápai Női Kereskedelmi Szaktanfolyam: 1912-ben hozta létre a Pápai Lloyd Társulat Kapossy Lucián és Blau Henrik ösztönzésére. Első ig.-ja Kapossy Lucián (1912-27), második Blau Henrik (1927-37) volt. 1912-ben a városi ipariskola épületében, 1913-15-ben és 1918-25-ben az Állami Polgári Leányiskolában, a háború alatt a Lloyd egyik termében, végül 1925-37-ig a Városi Nőipariskola épületében működött.

            * Városi Ipariskola (tanonciskola): 1874-ben Vargha Gábor építész megnyitja magán-rajziskoláját a Barát utcában; 1875-től (Zimmermann János pénzügyi segítségével) Vargha Gábor az iskola rendes rajztanára; 1883/84. tanévtől kezdve a város működteti; 1886: Pápai Alsófokú Kereskedelmi Iskola; 1900-1950: Államilag segélyezett Pápa Városi Iparos és Kereskedő-Tanonciskola; 1950-88: 304. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet; 1988-97: Acsády Ignác Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet; 1997. március 11-étől: Acsády Ignác Szakképző Iskola.

            * Városi Nőipariskola: Pápa megyei város hozta létre 1924-ben azzal a céllal, hogy a fehérnemű- és felsőruhavarrásban, illetve a kézimunka különböző ágaiban megfelelő gyakorlati képzést nyújtson. A képzés három évfolyamos volt. 1938-ban Bodolay Jenő igazgatta.

            * Zeneiskola: Bocsor István kollégiumi tanár 1850-ben zeneegyletet alapított és zeneiskola szervezésébe kezdett. További kísérletek is történtek: 1904. márc. 1. - 1912., 1919. július-augusztus; 1936. szeptemberétől "Államilag engedélyezett és  a város által  támogatott zeneiskola" (az Ipariskola, majd az Állami Polgári Leányiskola épületében, 1965-től pedig a Kastélyban  működik.) 1955. szeptember 10. - : Bartók Béla Zeneiskola.

            * Elemi iskola: 1956-ban hozta létre a város a IV. sz. Általános Iskolát ének-zene tagozattal, 1968 óta: Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola (1983-ban a Hámán Kató, 1996-ban pedig az I. sz. Állami Általános Iskola olvadt be az Erkelbe)

 

Magánintézmény:

            * Gyors- és Gépíróiskola (szervezte és igazgatta Gáti Samu 1939-től), 1952: államosítják, de működhet tovább Állami Gépíró-, Gyorsíró és Irodakezelői Szakiskola néven, 1978: közös igazgatás alá helyezik a Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskolával.

 

Tartalomjegyzék

 

 

 

Előszó......................................................................................... 5

Útmutató a kötet használatához..................................................... 7

Rövidítések és források................................................................ 8

Lexikon..................................................................................... 13

Fotók....................................................................................... 133

Névtár..........................................................................................

Függelék.......................................................................................

Tartalomjegyzék............................................................................


* Az adatok feldolgozása folyamán kitűnt, hogy az idők során nemcsak az emberek, hanem az intézmények is sűrűn változtak városunkban. A névváltozások, iskolaalapítások, összevonások és megszűnések szinte áttekinthetetlen halmazával szembesültünk, ugyanakkor senki sem tudott pontos felvilágosításokkal szolgálni olyan kérdésekben, hogy egy-egy iskola mikor milyen nevet vett fel, hol működött stb. Ennek a fejezetnek kényszerűségből lett ilyen óvatoskodó alcíme, mert valóban csak egy k í s é r l e t arra, hogy valamiféle logika szerint áttekintést nyújtson Pápa iskolastruktúrájának változásairól az elmúlt másfél-, kétszáz évben. Úgy véljük, ennek a kérdéskörnek még alapos kutatás tárgyát kell képeznie. (M. Zs.)

 [K1]

<< vissza az előző oldalra| Keresés a dokumentumban