DISZNÓSÁGOK
Dudar, 2002
Írta
Szalontay Zoltán
Lektorálták
Punk Ferenc mesterszakács
Rakk Tamás író
Szerkesztés, korrektúra
Sz. Kottyán Sylvia
Sz. Tóth Kata
Fotó
Szalontay Szabolcs
ISBN 963 00 9934 9
A könyv megjelenését
támogatta a
Veszprém Megye Kultúrájáért
Alapítvány
és Dudar község 700 éves
fennállására
Dudar Község Önkormányzata
Kiadja a pápai Jókai Mór
Városi Könyvtár
Felelős kiadó: dr. Hermann
István könyvtárigazgató
Készült a könyvtár Kötészeti
és Sokszorosító Műhelyében
Ínyencségekről ízesen!, ha
ennyit mondanék, akkor is elég lenne, hogy a lényegét megfogalmazzam e frissen
született szakács-könyvnek
Persze akkor sem túlzok, ha
azt mondom, hogy ez jóval több, mint szakácskönyv.
Az írás sodrása, a mondandó
természetes könnyedsége pillanatokon belül magával ragad. Nem csak a gőzölgő,
illatozó finomságok mellett érezzük magunkat, hanem abban az irigylésre méltó
közegben, amelyben a Szerző itt leírt élményeit átélte, amelyet Ő maga is úgy
alakított, hogy legalapvetőbb életfunkcióink egyike, az étkezés és az ehhez kapcsolódó
tevékenység, ne pusztán közönséges kényszerzabálás, hanem alkotás, értelmes
élvezet, családot, kisebb-nagyobb közösségeket kovácsoló öröm legyen.
Figyelemre méltó az a
mélyről jövő tisztelet és szeretet, amellyel a még élő és a Szerző szavaival:
„a már elköltözött” barátokról, rokonokról és szüleiről ír.
Figyelemre méltó, hogy a
sok-sok recept leírása – az elkerülhetetlen szóismétlések ellenére –
változatos, megjelenítő és fáradtság, jóllakottság vagy túltápláltság érzete
nélkül olvashatja végig az érdeklődő, szinte egy szuszra.
A rengeteg – stílusában igencsak
hasonló – szakácskönyv, recepttár között egy teljesen újszerű, üde,
szórakoztató stílust élvezhet az olvasó.
„Elnézést kérek, de hát ez
nem egy profi szakácskönyv, hanem emlékezetpróba, amolyan tréning, egyfajta
értékmentés” – mentegetőzik a Szerző a 109 oldalon.
Nincs miért mentegetőznie,
mert – ahogy már mondtam – ez sokkal több, mint egy szakácskönyv.
Igaz nem színes, gyönyörű
képeken, fényes lapokon csillog-villog a recept és a kész étel, de színes az
ételek elkészítésének leírása, csillognak-villognak azok a történetek, amelyek
egy-egy étel születésének körülményeit, a közeget, amelyben a Szerző felnőtt és
amelyben él, elénk varázsolják.
„Hol vannak már azok a
hajnali dagasztásos, kemence előtt guggoló, csodaváró, rőzselángba bámuló
boldog idők..” sóhajt Szalontay Zoltán és önkéntelenül sóhajtunk vele…
A könyv olvasása közben
gyakran éreztem úgy, hogy lemaradok, lemaradtam sok minden finomságról, meleg
családi együttlétek pótolhatatlan érzetéről. Aztán befejezve az olvasást
rájöttem, hogy ez az – sikerekre bizton számító – értékes könyv egy kiváló
eszköz, hogy a benne megörökített hangulatok, életszemlélet, viselkedési
szokások és a kitűnő ételek sorának segítségével – azok életre hívásával – csökkentsük
az elszalasztott vagy annak vélt élmények érzetét.
Természetes, hogy elfogult
vagyok egy kicsit Zoli barátommal szemben, akivel sok éven keresztül dolgoztunk
együtt megértésben, hogy a magyar erdők, erdők maradjanak, területük
növekedjen.
Ez idő alatt annyi kiderült
róla, hogy lelkiismeretes, precíz, rendes ember, hogy szereti a munkáját, a
finom ételeket, de nem tudtam, hogy ilyen plusz tehetségekkel is megáldotta a
Teremtő.
Nagy meglepetés volt
számomra, amikor az elmúlt évben megajándékozott a Nyírtől Bakonyig című első
könyvével.
Aztán most jöttek az „Ízek,
tájak, disznóságok”, amely még nagyobb meglepetés, érték és öröm!
Gratulálok és ígérem, hogy
receptjeidből egyre többet fogok felhasználni a TAPÓ Fogadómban, amelyek
létrehozása bizonyíték, hogy egy rövid ideje én is az ínyencek és igényesek
szolgálatába szegődtem.
Különös és szerencsés, hogy
ezt a sajátos fegyverbarátságot idősebb korunkra tartogatta sorsunk, ezzel
értelmesebbé téve a végjátékot, amelyet – mint az egész életet is –
méltósággal, jó kedéllyel, egymás megbecsülésével és korhoz igazított alkotó
erőfeszítésekkel kell végigjátszani.
Rakk Tamás
Tisztelt Olvasó!
Ez a könyv, melyet most a
kezében tart, egy igazi utazás a magyar kulináris konyhák világába.
Kóstold, érezd, élvezd e
csodás étkeket – melyekre méltán lehetünk büszkék -, hogy e magyar táj, mily
bőséges íz-világgal ajándékoz meg bennünket.
A soha nem feledhető,
hagyományos polgári és paraszti étkeket Szalontay Zoltán tolmácsolásában
ismerhetjük meg, aki nagy szeretettel és íz-gazdagsággal művészi szinten tudja
ezt bemutatni nekünk. Megtanít bennünket hagyományaink tiszteletére és minél
szélesebb-körű megismerésére.
A jó ízek emléke e tájhoz
nem csak az itt élő embereket köti, hanem azokat is akiket e könyv ösztönöz,
hogy üdülés és pihenés közben ismerjék meg e csodás étkeket és a tájat, mely
gazdagabbá teszi életünket.
Punk
Ferenc
A huszadik század végén, a
nyolcvanas években, azt terveztük, hogy írunk egy szakácskönyvet. Benne
lesz majd ebben családunk minden étel-receptje. A mindennapok egyszerű paraszteledeleitől,
a legrafináltabb ételkülönlegességekig. Levestől – desszertig. Leírunk
szokásokat, réges-régi megtörtént, ideillő eseményeket. Felsorolunk sok híres embert,
kik megfordultak nálunk, vendégeink voltak, megtisztelték asztalunkat. Könyvünk
lapjain, majd együtt étkezünk, kvaterkázunk, adomázgatunk velük.
- Meglátod – mondta –
ez chef d’oeuvreÊlesz. Tudok ám sok csiklandós
történetet, szép kisasszonyokról, asszonyokról, különc urakról! Úgy elkapkodják
könyvünket, mint a cukrot.
- Hohó édes Bátyám, –
vágtam közbe – csak nem valami pletyka könyvet akarsz íratni velem?
- Nem, nem –
nyugtatott meg. - Ezek irodalmi gyöngyszemek lesznek, alfától ómegáig.
Nem volt olyan közös
főzésünk, étkezésünk, hol szóba ne hoztuk volna. Élvezettel tervezgettük,
formáltuk, kóstolgattuk. Részletesen, egymás szavába vágva citáltuk összekötő
szövegeit, alakítgattuk formáját, felépítését. Még papírjának minőségét is
ízlelgettük.
- Ragaszkodom a merített
rizspapírhoz! – jelentette ki, lezárva minden ellenvetést. – Ehhez a munkához csakis
ez dukál. Megvárlak, míg eljössz nyugdíjba, aztán nekilátunk. Meglásd ebből
fogunk meggazdagodni!
- No, erre innunk kell – mondtam kihajítva
ablakomon a szegénységet, s már löttyintettem is poharunkba a kéznél lévő itókából,
hogy igyunk fényesen csillogó, gazdag jövőnkre.
Így szőttük, szövögettük
álmainkat alkotásról, gazdagságról. Aztán jött a szörnyű tragédia. Egy orvosi
műhiba következtében elvesztette szeme világát. Hatvanhat éves volt, már csak
kilenc évet kellett volna várni, hogy nekilássunk, megírjuk.
Merített rizspapírra.
Nem várt meg, itt hagyott.
Elköltözött.
Most,
ezzel a kicsinyke írással szeretnék emléket állítani az én drága Testvérbátyámnak,
aki nagy ínyenc
volt és remek szakács. Profi módon főzött, holott nem ez volt tanult
mestersége.
Bekukkantott sok konyhába. Otthon volt vasúti restikben, étkezőkocsikban
éppúgy, mint a városligeti Gundel vendéglőben, a Duna-parti Mátyáspincében.
Ismerték s szerették a híres Séfek. Remélem megbocsátja,
hogy most csak ennyire futotta és
és nem merített rizspapírra írtam.
Talán, majd egyszer, ha telik még időmből
és sikerül második szem-műtétem is…
Gazdagok sem lettünk. Túl korán ittunk a
medve bőrére.
I. rész
ÉS
Az
élet jó étek, az étek jó bor nélkül olyan
lenne, mint tavaszi Bakonyerdő madár-
fütty a rét vadvirág és a Nap fény nélkül
a
szerző
Kedves Olvasóm, bocsásson
meg, de nem akartam félrevezetni a címmel. Tudom, megtévesztő, de sajnos szó
sincs e könyvben semmiféle „malacságról” csupán egy pár kipróbált disznóságról!
Így, találkozhatunk majd
disznókkal és belőlük készült finomabbnál finomabb készítménnyel, étekkel,
több-kevesebb módozatban. A tiltakozás joga, a címet érintőn, elsősorban őket
illeti - mármint a disznókat – s protestálnának is ellene, ha tudnának!
Hallom, hogy mostanság sok
gond van velük s a gazdák tiltakozásul az alacsony felvásárlási árak ellen,
sok-sok disznót fel akarnak hajtani Pestre. Amondó lennék, hogy felesleges!
Több okból is.
Ami pedig az árakat illeti,
amióta eladó és vevő létezik, egyik sem volt azzal elégedett soha! Aki elad,
annak mindig alacsony, aki vesz, annak természetesen magas az ár!
Bocsátassék meg ez a kis
kitérő. Röstellem is, mert én csak afféle szórakoztató kis csevegést szeretnék
írni. Könnyed, invitáló csábítást, kis kiruccanást tájak, magyaros ételek,
kivételesen ízletes, gyomrot terhelő, de szívet-lelket melengető, talán már el
is feledett, régi, disznótoros világába. Ezért ajánlom ezt a szerény kis
gyűjteményt mindazoknak, akik szeretik ezeket a tobzódó ízeket, - amellett,
hogy vigyáznak egészségükre - mégis vállalkoznak olykor-olykor egy kis
gasztronómiai kalandozásra, kulináris eltévelyedésre. Csak egy icinyke-picinyke
ártatlan kis flört ez, egy kis nosztalgia, semmi más, de remélem, meg fogja
érni.
Aki mégis csalódna e félrelépésben, ne árulja el. Legyen elnéző, nagylelkű, gáláns velem és a többi
félrelépő olvasómmal. Jó? Nagyon szépen köszönöm kedves megértését. Hálás vagyok
érte.
Az emberiség történetében –
akár akarjuk, akár nem – igen előkelő helyet foglal el a szakácsművészet, mely
kétségtelen sokat fejlődött a századok során. Majdnem annyit, mint a tudomány,
a technika. Gondoljuk csak meg mekkora utat járt be a bunkótól a hidrogénbombáig!
Bár csak etikai fejlődésünk is ily trendet mutatna! De attól tartok, hogy e
„kategóriában” leragadtunk valahol Káinnál.
No de térjünk vissza a
témához és törődjünk a magunk dolgával.
Az ízlés, az ínyesség sokat
változott, és hihetetlen nagyot fejlődött a gasztronómia is. Irodalma pedig
már-már áttekinthetetlen. Bevonult és helyet kapott a klasszikus és
szépirodalomban egyaránt, hogy csak Apiciust, Petroniust, Mikszáthot, Krúdyt
említsem. Szinte alig van olyan mű, melyben ne tennének említést valamilyen
étekről, vagy ne áldoznának Bacchus oltárán. A „fejlődés” azért nem egészen
töretlen, mert az út a több tucat fogásból álló római, később pedig a fejedelmi
udvarokban divatos lakomáktól a mai, jóval szerényebb munkaebédig vezetett! Utolérte
a globalizáció is, a maguk világot átszövő üzlethálózatával – McDonald’s,
Burger King, Wendy’s, Quick, Pizza Hut, Dounkin Donuts -, hogy csak a nagyokat
említsem. Tiltakoztam is ellene eleget, de aztán rájöttem, hogy ezek nem
rontják a magyar vendéglátást, sőt. A magára valamit is adó ínyenceket és
turistákat éppen ezek a tömegcikkgyártó mamutok kergetik be igényes éttermükbe,
mert ugyebár hamburgert Tokióban is kap, de Székelygulyást, paprikás csirkét és
Gundel palacsintát nem valószínű.
Az ízlésben és az ízlelésben
kultúrált embert, bizony sokszor érte s éri vád, miszerint: csak a hasának él,
csakis a testével törődik. Nem minden esetben igaz ez az állítás. Aki ügyel az
ételek elkészítési módjára, és azok sokrétű árnyaltságára is áldoz némi kis
időt, fáradságot, azt nem érheti ilyen vád, mert az ő jelszava: jót és keveset!
A sütés-főzés, nem csak
mesterségbeli tudás, hanem kreatív művészet is. A receptek többnyire csak
vázlatot, főbb dolgokban iránymutatást jelentenek a szakács számára, de soha
sem merev és kizárólagos utasítást! A jó szakács,
gazdasszony, csak belekukkant, átnézi, aztán improvizál, mint a jó
előadóművész!
Napjainkban a szakácsművészet reneszánszát éli. Igen
sokan szeretnek sütni-főzni. Férfiak is. Ez nem szégyen, nem lenézett, másodlagos,
netán alantas tevékenység. Tudjuk, hogy igazságos Mátyás királyunk is
előszeretettel látogatta a konyhát. Szeretett utána nézni miként, hogyan dolgoznak a kukták, szakácsok, de
az „ellenőrzésen” túl, tevékenyen segített munkájukban. Pedig Ő aztán király
volt ám! Mégpedig a javából!
Nézzük meg, miért jó a
magyar konyha? Nos szerény véleményem szerint azért, mert mindazon népektől,
akikkel valamilyen kapcsolatban álltunk, átvettük legjobb ételeiket, de kizárólag csakis azokat, amelyeket jónak tartottunk, vagy
ami szájízünknek megfelelt! Így volt s van ez
a nagy népvándorlástól napjaink modern népvándorlásain át. Természetesen át is írtuk,
átformáltuk azokat saját ízlésünk szerint. Így lett, pl. a török piláfból,[1] kitűnő magyar ludaskása. Vagy ki gondolná,
hogy a magyar töltött káposzta is török eredetű, amikor egészen más az
íz-világa?
Mégis, mi a titka a mi
konyhánknak? Mi az, amiben különbözik más népek gasztronómiájától s tette külön
magyaros univerzummá? Ennek eredetét az ősi pásztor életformában kell
keresnünk. Itt találjuk meg a bográcsban rotyogó, különböző húsokból
készülő pörkölteket, gulyásokat, változatos halászleveket és a tarhonyát.
A szkíták földjén, Irán pusztáin találták meg a tarhonya rokonát híres
etnográfusok.[2] Alföldünkön,
Szeged környékén, és a Hortobágyon ma is főzik az öregtarhonyát jóféle sültszalonna
feltéttel! Ez a tarhonya – amit takaros alföldi menyecskék gyúrnak s
préselnek át az ezerlikú rostán, majd hétágra tűző napon szárítanak s
raktároznak tüllzacskóban felhasználásig – megérdemel annyit, hogy adózzunk
neki egy mondattal. Ehhez illik ám a gyenge malacpörkölt vagy a bárány és
birkapaprikás!
Ezeket az ősi
pásztorételeket alakították a magyar konyha jellegzetes fűszerei és ízesítői
igazán egyedivé, különlegessé. Ide sorolom a spanyol-olasz-török közvetítéssel
Amerika középső földjeiről hozzánk került paprikát, amit a kalocsai és szegedi
paprikakertészek varázsoltak oly jellegzetes magyar fűszerré. Így vált a kifejezetten
hegyvidéki akác is pár száz éve a magyar Alföld – következésképpen – a magyar
ember fájává. Nem szabad megfeledkeznünk Makó hagymájáról sem, mert ez ízesíti
aztán ételeinket különlegesen zamatossá. A hagymát sok nép használja, mégis,
páratlan íze csak nálunk bontakozik ki igazán. Ennek magyarázata elsősorban abban
keresendő, hogy a hagymát nem különféle olajakon, hanem koleszterin szegény
telítetlen zsíron fonnyasztják aranysárga színűre a magyar szakácsok,
gazdasszonyok. Egy kedves, bécsi vendéglős vadászbarátom – Otto
Zeug – úgy mondta, hogy sehol másutt nem terem e
világon olyan ízű paprika és hagyma, mint nálunk és sehol nem használják olyan
bátran, mint mi, és ezért jó a magyar konyha! Ő aztán tudta, mert volt egy-két
vendéglője a császárvárosban.
Kiváló ízesítője még
ételeinknek a tejföl. Nyugat-Európában inkább az édes tejszínt
használják. Érdekes, hogy mégis mennyire szeretik nálunk a paprikás-csirkét
vagy a dúsan tejfölözött töltött káposztát, de nem vetik meg a tejfölt a Jókai
bablevesben, avagy a bakonyi sertésbordában sem, a különböző rétesekről már ne is
beszéljünk. Ne beszéljünk, de azért legalább említsük meg töltelékük szerint,
hogy az almás, mákos, diós, túrós – édesen –, míg a krumplis, káposztás, kapros-túrós
–sósan – igazán fejedelmi finom étek, melynek tésztáját betöltés és összesodrás
előtt meglocsoltak jóféle vastag tejföllel.
Lám mennyi „okos” dolgot lehet össze-vissza
fecsegni, tájékozottságot, jártasságot fitogtatni, s mindezt szerény fennhéjázással
tálalni!
No, de mindezen okoskodó
hasztalanságok után lássuk végre a főszereplőt, a disznót!
Igen, a disznót, aki békésen szunyókál óljában, s
ki tudja, miről álmodik? Talán makkról? Minden bizonnyal azzal álmodna, ha éhes
lenne, de ő nem éhes ám, sőt, kezd elege lenni az örökös kukoricadarából. Unja
az egyhangú kosztot, ami önmagában véve még nem lenne nagy baj rá nézve, de
sokkal nagyobb gondot jelent, hogy gazdája is elunta már az etetését. Ez viszont semmiféle álmoskönyv szerint sem jelent
jót a hízóknak, mert amikor hidegre fordul az idő, és régen elfogytak a hűtőládákból a
finom disznóságok, akkor kitalálunk minden elképzelhető kifogást
a hízó etetése ellen.
„Nem eszik már, tegnap
este is otthagyta a sok darát a vályúban, reggelre belefagyott, alig tudtam
kiszedni. Ilyen hidegben úgy sem hízik, csak pocsékolja a drága tengerit. A
minap már azt hittem fel sem kel. Félő, hogy egyik reggelre lábát töri.”
Nos, ekkor megkeressük
böllérünket és kitűzzük a vágás napját. A család pedig hozzálát az
előkészületekhez.
Gondosan összeírunk mindent
és mindenkit, aminek és akinek valamilyen szerepe lesz a munkában. Fűszerek,
fűszerkeverékek, sokféle edények, üstök és üstházak, aprófakészítés, tisztító
eszközök, konyharuhák, gázpalackok, csomagoló zacskók, italok, segítők, reszortok
ki-, ill. elosztása. Egyszóval elkészül egy gondosan összeállított forgatókönyv,
a matézis nyelvén szólva azt mondanám, hogy hálótervet, időmátrixot készítünk.
Igen. Így működik ez ősidők óta, még akkor is, ha változtak a szokások, „modernebb”
lett a világ, nagyot lódult a technika!
Bizony, hol vagyunk már a
szalmapörkölős, misztikusan rituális, fénylő téli hajnaloktól? Avagy csak
gyermekszemmel csodálkoztunk rá a felnőttek disznóölős világára? Amikor
ébren hallgattuk a meleg dunna alatt az északi szél fütyülését, mert az izgalomtól
nem jött szemünkre álom.
Változott ám az agrárium is!
Talán keresve sem találnék már mangalica disznót, - bár úgy tudom, reneszánszát
éli - amit éves, de inkább két éves kora előtt semmiképpen sem fogtak hízóba.
Akkor aztán 80-120 liter zsírral is jutalmazta a gondos hízlalást! Legújabb
kutatások szerint a mangalica sertés zsírja nem tartalmaz káros
koleszterint, melytől majdnem annyira retteg korunk embere, mint a vírusoktól!
Nemrég olvastam, hogy a tojás sem olyan bűnös, mint amilyennek kikiáltották!
Bármennyire szeretném, nem tudom visszahozni a mangalicát: Ma már remek hússertések
vannak, melyek kellő és gondos tartással igen csak jól fizetnek, mert a
sok hús mellett nagyszerű szalonnával is ellátnak. Igen jó fajták az angol, dán
és magyar hússertések. Lerövidült a tartás, hízlalás ideje, mert nem ritka,
hogy éves korára a jól takarmányozott sertés eléri a 120-180 kilogrammos súlyt
is.
Mi általában két disznót
hizlaltunk minden évben. Amikor ez valamilyen oknál fogva nem sikerült, akkor
megrendeltem Csetényben Rakk úrnál, vagy Esztergáron Gesztesi úrnál
– a Bakony híres hentesmesterei voltak Ők mindketten – még két-két fejet,
tüdőt, májat, szívet, hogy három disznó belsőségéből készüljön 5 kg rizzsel a
gazdag hurka, kenőmájas és sajt a jól bevált receptek szerint. Amennyiben
tehettem, akkor kolbász és szalámi húst is vettem.
Azt is belátom, igen sok függ
attól, hogy milyen a disznó. Nem csak a fajtája, hanem tartási módja is erősen
befolyásolja minőségét! Milyen körülmények között él, hogyan neveljük, mivel
etetjük, van-e mozgástere. Egyszóval természetes körülmények között él, vagy
születése pillanatától egy szűk ólban, vagy ketrecben tengeti amúgy is rövidre
szabott életét.
Már
a malacok kiválasztásánál kezdődik. Legyen egészséges, „vállas”, zömök fejű,
kissé turcsi orrú, hosszú gerincű, eleven, göndörfarkú. Egyszóval olyan
kedvemre való. Akkor már csak abban bízhatok, hogy jó étvágyú lesz és elkerüli
minden betegség.
Külön kiemelném a
legfontosabbat, az etetést. Természetes, hogy malac korában megkapja azokat a
szükséges tápokat, vitaminokat, hogy fejlődése töretlen legyen. Amikor a malac visszaesik
fejlődésében s lemarad társaitól, baj van. Rendszerint soha sem fogja utolérni
a többieket, és csak bosszúságot okoz tartójának. Később, süldő korában is
fontos a változatos, többféléből összeállított takarmány, mert ekkor alapozzuk
meg végső kifejlődését. Jó étrendi hatása van a rendszeres zöldtakarmánynak,
amit minden etetés után adjunk állatainknak. (csalán, gyomnövények, lucerna
stb.) Süldő korában ajánlom a házi tápkészítést. A többféle – árpa,
búza, tritikále, zab, kukorica – darához keverjünk premixet, mely tele
van vitaminokkal, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal. Így elkerüljük azokat az
antibiotikumokat, állati őrölt csontlisztek etetését, mely veszélyes lehet az
emberre is. Idősebb olvasóim minden bizonnyal emlékeznek még arra az időkre,
amikor a sertés és baromfi húsoknak átható halszaguk volt. Magam is
megjártam a közelmúltban. Összetalálkoztam egyik kedves barátommal, aki autójában
vitt pár nylonzsákban, valami fura dolgot. Kiderült, hogy a zirci chipsz
üzemből hozott selejtes terméket. Ajánlotta nekem is s én szamár
kapva-kaptam az ajánlaton. Nosza vásároltam is rögvest s ezzel egészítettem ki
hízóim takarmányozását. Nem volt kellemetlen az illata, sőt kifejezetten aromás
olajszaga volt. Igen ám, de oly annyira átvették disznóim, hogy ezt éreztem
húson, zsíron, de még a tepertőn is! Soha többé nem etettem állataimat ilyen adalékkal!
Maradtam a jól bevált receptemnél, s ahogy haladtam a hízlalás vége felé, egyre
nagyobb mértékben növeltem a kukorica arányát a takarmánykeverékben! A könnyebb
emésztés elősegítése érdekében nem sajnáltam az időt és fáradságot s előre
leforráztam a darát.
Hallottam olyan ínyes emberekről, akik az utolsó
hetekben különböző fűszereket adagoltak a darához - majoránnát, köményt,
szegfűborsot stb. – és esküdtek rá, hogy különleges ízt adtak a húsnak. Ez nem
egy új dolog, mert már a római korban, amikor a parasztok makkon, korpán és
babon hizlalták disznaikat, az ínyencek különleges kosztra fogták sertéseiket.
Volt, aki gesztenyén, vagy mandulán diétáztatta. Apicius fügét és mézes bort
adatott a disznóinak, így azok íze különlegessé vált s májuk is megnőtt, mint a
hízott libáké.
A sok miértre s hogyanra a feleletet végül is a
belőle készült végtermékek – kolbászok, szalámik, hurkák, sajtok, sonkák,
csülkök, szalonnák, zsírok, tepertők és húsok – adják meg a választ.
Ahány ház, annyi szokás. Nálunk úgy alakult, hogy én szerzem be a
szükséges dolgokat, súrolókefétől a fűszerekig. Én készítem el a különböző
keverékeket, írom meg a forgatókönyvet, és természetesen az én dolgom az
ízesítés is. Ez leegyszerűsíti a dolgokat s megoldja a problémákat is, mert
ugyebár, ha valami mégsem úgy alakul, ahogy kellene, netán mégsem lett most ez
a hurka olyan, amilyen lenni szokott, vagy elbírt volna még egy kis sót a sajt
és még talán egy napot állhatott volna a sonka abban a páclében, akkor itt vagyok
kéznél, s ugyan kire háríthatnék bármit? Bölléremre? Semmi szín alatt sem, mert
ő az én kedves, öreg Dencs János barátom. Igen, Ő az én böllérem hosszú évek
óta. Egyébként is én ízesítek és mérhetetlen hiúságom sem engedné el a
dicséretet, „hogy azért apátok hurkája messze földön nem ér fel senkiével,
sonkáról, szalonnáról, sajtról és kolbászról ne is tegyek említést, mert az ugyebár hét nyelven
beszél”. Nos
ezért képes vagyok vállalni egy-két epésebb megjegyzést, kisebb kritikát is!
Azért csak mértékkel ám!
Az alábbiakban leírok egy pár bevált fűszerkeveréket, melyre csak
hivatkozni fogok a recepteknél, valamint itt írom le az előkészületek során a
vörös- és fokhagyma előkészítését, a rizs főzését, a különböző húsok,
belsőségek abálását és a zsír kisütését.
1 dkg fűszerkömény
1 dkg fekete bors
1 dkg fehérbors
1 dkg mustármag
1 dkg koriander
1 dkg majoránna
1 dkg gyömbér
1 db szerecsendió
3 szem szegfűszeg
5 babérlevél
4 szem szegfűbors
1 rész fehérbors
1 rész fekete bors
1 rész szegfűbors
1 rész szerecsendió
2 rész gyömbér
finomra őrölve
1 rész fekete bors
1 rész fehérbors
1 rész szegfűbors
1 rész szerecsendió
2 rész gyömbér
1 rész fűszerkömény
3 rész kapormag vagy
5 rész szárított kaporlevél
Vöröshagyma elkészítése (két disznóra számítva)
Megtisztítunk kb. 3 kg egészséges
vöröshagymát. Feldaraboljuk, húsdarálón ledaráljuk és péppé mixeljük. Egy 4 literes
jénai tálban disznózsíron aranysárgára dinszteljük. Ez az „alapanyaga” a májas,
véres hurkának, kenőmájasnak! Ezt általában már a disznóvágás előtti délután
elkészítem.
Fokhagyma elkészítése (két disznóra számítva)
Megtisztítunk, majd pépesre mixelünk kb.
50-70 dkg egészséges fokhagymát. Ezt egy tiszta üvegtálba tesszük és lefóliázva
hideg helyen tároljuk, felhasználásig. (Erre szintén másnap kerül sor, mert ezt
is a vágás előtti napon szoktam elkészíteni!)
Ez a fokhagyma lesz alapanyaga a
kolbászoknak, szalámiknak, sajtoknak, de ezzel kenjük be az abált tokaszalonnát
is.
Fontos, hogy a fokhagyma ne legyen „hajtás”
állapotban, mert akkor zöldes színt kap az egész!
Rizs főzése (három disznó belsőségére számítva)
Gondosan megtisztítunk 5-6 kg rizst. Kétszer
annyi liter szűrt abalével (10-12 liter) felengedjük és egy üstben, folytonos
kavarás mellett, puhára pároljuk.
Én az abalébe szoktam tenni jó két marék sót,
ezért a hurkák ízesítésekor a sóval csínján kell bánni! Finom lesz a rizs, ha
egy tasak majoránnát is szórunk az abalébe. Előfordul, hogy a kimért lé kevésnek
bizonyul, nos ez esetben semmi gondot sem jelent, ha szükség szerint
utántöltünk.
Amikor a rizs kész, az üstöt levesszük és a
rizst egy fedővel, letakarjuk.
Ez a rizs szolgál alapanyagul a májas, tüdős
és véres hurkáknak.
Régen, szűkös, háborús időkben a rizst
tengeri kásával, gerslivel[3],
váltották ki. Bors helyett pedig ott volt a borsikafű!
A sertés feldolgozásának – hurkák, májasok,
sajtok, szalonnák – egyik fontos művelete! Talán találóbb, ha azt mondom, hogy
„igen fontos” része, mert ennek minősége meghatározza fent említett készítmények
finomságát, tehát nem amolyan másodrendű, „csicskás” munka, hanem igen fontos
beosztás!
Böllérünk által gondosan előkészített fejet,
szívet, tüdőt, bőrkét, hurkába való húsokat, nyesedékeket, nyelvet, tokaszalonnát
puhára „abáljuk”! A megmosott májakat csak fehéredésig főzzük, mert különben
rágós, ízetlen lesz. (Ez kb. 10 perc.)
Az abalébe mindig szórok jó 2 marék sót, hogy
ízesebb legyen minden. Természetesen ezt a készítmények sózásakor figyelembe
kell venni! Tanácsos még abálás közben leszedni a habot s lemerni a „zsírját”
is. A készre abálást villával ellenőrizzük. Kiszedésnél használjunk erre a
célra készült hosszú szárú villát és lapos szűrőlapátot, így elkerüljük a
baleseteket.
A zsír kisütése aztán valóban gondos odafigyelést,
szakértelmet, egyszóval igen csak nagy gyakorlottságot kíván. Miért? Több okból
is:
- ha nem sütjük ki rendesen, akkor vizes
marad és elromolhat zsírunk.
- ha túlsütjük, keserű, gusztustalan barna
zsírt kapunk.
A jó zsírnak habfehérnek, illatosnak,
mogyoró-ízűnek kell lenni még egy év multán is!
Tepertőjének gusztusos arany-barnának,
szánkban olvadónak és ennek is szinte mogyoró ízűnek kell lennie! Amelyik
külsőleg gusztusos piros-barnára sült, de belül nyers, rágós, egyszóval élvezhetetlen,
az bizony emberi tudatlanság, mulasztás „terméke”!
Olyan finom zsírt és tepertőt, amilyent Jásdon süt
Terka ángyi, az utolérhetetlen. Le is írom „receptjét” azon frissiben:
A lebőrözött zsírszalonnát félpuhára abálják. Ezután
kiszedik, egyenletesre kockázzák és lassú tűzön, üstben olvasztják. Amikor sárgára
vált a tepertő hozzáöntenek 1 liter édes tejet. A tüzet eloltják, mert perceken
belül megkapja arany-barna színét és a zsír nem hevül túl. Az üstöt leemelik s
kész a zsír. A tepertőt szűrőkanállal kiszedik, kissé megnyomkodják, a zsírt
zsírosbödönbe szűrik és elteszik a száraz, szellős, hűvös kamarába.
Nem olyan rég, Alsóörsi hétvégi házunk teraszán
gyönyörködtem Balatonunk szépségében.
Éjfélre járt az idő, mikor egy gépkocsi járt be hozzánk. Hortobágyi Tiborék érkeztek meg Jolival. Gyorsan előkerült a frissen
sült, még meleg tepertő, lágykenyér és nekiláttunk falatozni. Elfogyott egy
szemig, miközben megittunk egy palack Metaxát és egy kis demizson hegyaljait. Így történt, hogy híres kardiológus barátunk fittyet
hányt minden diétának! Természetesen velünk együtt.
Feltétlenül le kell írnom néhány jó tanácsot:
Így: mindig óvatosan sózzunk! Általában alsó és felső határral, ill. ízlés
szerint ajánlom a sózást. Hasonlóképpen járjanak el az egyéb fűszerekkel, mert
nem mindenki ehet teszem azt borsosan! Többször kóstoljunk, mielőtt döntünk,
így nem vétünk végzetes hibát! Tanuljunk másoktól és fogadjuk el a jó tanácsot,
ügyes fogást. Fenn a Kabhegyen még most, öreg fejjel
is tanultam! Remek, összeszokott, vadászcsapattal vettem részt egy
disznóölésen. Csizmadia Feri, Mesterházi Laló, Tóth
Dini. Wolf Peti, Fazekas Tomi. Csupa öröm, szórakozás
volt a nehéz munka. Itt láttam Petitől egy remek hurkakötözést! Le is írom
ízibe: A kívánt hosszra vágott bélbe betöltött hurkát mindkét végén két ujjal
összefogjuk és ötször-hatszor körbeforgatjuk, majd közepét megfogva a kis
karikákat többször átbujtatjuk. Kötözés nélkül kész a páros hurka. Erre a
módszerre fogok majd hivatkozni.
Most pedig a következő oldalakon megpróbálok néhány
jó receptet leírni.
10 kg kolbászhús
(ez lehet tarja, lapocka, comb, császárvég,
tokaszalonna)
Keverési arány 8,5:1,5
csak tarjából 9:1
20-24 dkg só ízlés szerint
6 dkg
édes-nemes paprika
2 dkg rózsapaprika
2 dkg erős-paprika
2 dkg fekete bors
2 dkg fehérbors
5 g konzerv-só
1 dkg őrölt édeskömény
5 dkg mixelt fokhagyma
= A
húsokat vékony csíkokra vágjuk, rácsra rakjuk, majd 24 óráig rajta hagyva
lecsurgatjuk. A szalonnát rendkívül apróra vágjuk. A húst egy tiszta fa vagy
műanyag edénybe tesszük. A gondosan kimért fűszerekkel alaposan összekeverjük
és újabb l napig pihentetjük. Közepes nagyságú korongon ledaráljuk és
hozzátesszük az apróra vágott császárvéget, tokaszalonnát, és az egész masszát
jól összegyúrjuk. Alaposan megmosott vékonybélbe szorosan betöltjük. Kb. 30-40
cm-es párokat készítünk. Egy napig szellős helyen szikkasztjuk, majd hideg
füstön szép pirosra füstöljük. Semmi esetre sem barnára!
=A
füstről levéve szellős, hűvös kamrában rudakra rakva tároljuk.
ä 6-8 hét múlva ehető, és amennyiben még volna
belőle, úgy 6-7 hónapig is elállna, megőrizve ízét, zamatát, de sajnos nekem
még soha nem sikerült 2-3 hónapnál tovább tárolni, mert elfogyott! Pedig nem
győzöm hangsúlyozni családomnak, hogy csínján bánjanak fogyasztásával, mert
több nap, mint kolbász!
-
Te vagy a hibás – replikáznak gyermekeim –, miért készíted ilyen finomra! Ki
tud ennek ellenállni?
Bizony nagyon nehéz az önmegtartóztatás nap mint
nap, mert jó önmagában rozskenyérrel, de igen finom vajas-kenyérre karikázva,
zöldhagymával, húsos zöldpaprikával, paradicsommal, nyers vagy kovászos
uborkával falatozni nyári reggeleken, amikor a harmat ott csillog még a
fűszálakon és az erdő felől balzsamos levegő bucskázik alá. De megbolondítja
őkelme az egyszerű zöldséges-zelleres rántott krumplilevest éppúgy, mint a
bableveseket is, ha egy-két darabka kerül bele. Személyenként! (Hát még
fülenként!)
A másnapos gyomrot rendberakó savanyú káposztás bablevesnek pedig
egyenesen nélkülözhetetlen alkotó része!
åHarmatos-friss
nyári reggelen egy-két korty kisüsti megilleti, mielőtt hozzálátnánk
fogyasztásához. Utána viszont öntözzük meg torkunkat egy pohár rizlinggel, vagy
zöldszilvánival. Kitűnő ám rá a hideg pilseni sör is, különösen, ha körözöttel
megkent friss, ropogós péksüteménnyel falatozzuk, ezt az utolérhetetlen finom
kolbászt!
=Ezzel a kolbásszal érdemes megtölteni a disznó
vesepecsenyéjét is. Úgy készítjük, hogy egy hosszú, vékony késsel felszúrjuk,
töltővel megtöltjük. Hűtőládában tároljuk.
äKiváló
csemege szilveszter estéjén s igen dekoratív a hidegtálon!
10
kg zsírosabb hús.(tarja és, vagy dagadó.
20-25
dkg só ízlés szerint
6
dkg édes-nemes paprika
2
dkg csípős paprika
3
dkg őrölt fekete bors
5
dkg lemixelt fokhagyma
4-6
dl víz
l A húst vékonyabb csíkokra
vágjuk, majd nagylyukú korongon ledaráljuk. Ráöntjük a vizet, aztán
belekeverjük a fűszereket és alaposan összegyúrjuk. (A víz szaftossá teszi a
kolbászt.) Vékonybélbe töltjük és kis párokká formáljuk - 20 cm-ként csavarunk
egyet-egyet a kolbászon - majd fél napig rúdra akasztva szikkasztjuk. Ezután
hideg füstön enyhén felfüstöljük. Tárolni télen hideg, szellős kamrában rúdra
akasztva, nyáron hűtőszekrényben akár 6 hétig is eláll.
=Bár
a recept 10 kg-ra vonatkozik, természetesen ettől az adagtól bátran
eltérhetünk! Készíthetünk fél vagy fertály porciót is, csak az arányokat kell
betartani! Aztán, ha kiderül, hogy kevés, akkor se bánkódjanak, hanem
készítsenek egy újabb adagot!
äEz a páratlanul finom debreceni páros meghálálja a fáradozást, mert a meleg reggeliket
kedvelőknek sok kellemes percet fog szerezni. Remek összhangban van a
különbözőn ízesített
mustárokkal, tormákkal, de még a kitűnő ecetes cseresnye-paprikával is! Egyformán
pazar sütve-főzve!
åA forrón fogyasztott szaftos páros-kolbászra
ihatunk bort és sört egyaránt, csak arra ügyeljünk, hogy pincehideg legyen italunk!
10
kg tarja (színhús)
20-24
dkg só ízlés szerint
1 dkg fehérbors
2 dkg fekete bors
3 dkg rózsapaprika
2 dkg csípős paprika
2 citrom
5 dl száraz fehérbor (rizling)
1 dkg őrölt édeskömény
lA húst nagy lyukú korongon
ledaráljuk, majd hozzáadjuk a fűszereket. A citromok sárga héját lereszeljük,
levüket kinyomjuk és ezt is hozzátesszük a húshoz. Alaposan összekeverjük, majd
beletöltve a bort, az egész masszát kidagasztjuk, akár a kenyeret. Pár órát
pihentetjük, majd vékonybélbe betöltjük, 15-20 centiméteresekre pározzuk.
Félnapi szikkasztás után hidegfüstre tesszük.
ä Ennek a kolbásznak megfőzve rendkívül finom íze
van, de aki szereti - s van-e, aki nem? - a friss, ún. lángolt kolbászt, akkor
kóstolja meg ezt a különlegeset is nyersen, rozskenyérrel, ecetes almapaprikával.
Biztos vagyok benne, hogy nem fogja megbánni.
åAmennyiben úgy találjuk, hogy kevés benne a
bor, bátran igyunk hozzá pár pohárka csopaki nemes-rizlinget, vagy bármilyen
jóféle száraz fehérbort! Nem fog ártani sem nekünk, de talán a mi részeges kolbászunk hírnevének sem! A
sört viszont most tényleg mellőzzük, mert ugyebár sört a borra, hagyd máskorra!
5
kg tarja
4
kg vadhús (szarvas, dám)
1
kg toka, vagy császárszalonna
20-24
dkg só ízlés szerint
10
dkg édes-nemes pirospaprika
3 dkg erős paprika (cseresnye)
5 dkg fekete bors
8 dkg mixelt fokhagyma
3 dl száraz fehérbor
2 dkg gyömbér
1 dkg szegfűbors
4 g salétrom só
l Alaposan lehártyázzuk a
vadhúst, az inas, mócsingos részeket kivágjuk, majd gondosan, tiszta törlőruhával
többször alaposan átdörzsöljük.
=A
megtisztított húst a házi disznó húsával együtt kétujjnyi csíkokra vágjuk, majd
rácsra rakva 24 óráig hagyjuk, hogy a húslé kicsorogjon. Tiszta fa, vagy
műanyag edénybe rakjuk és jól összekeverjük a fűszerekkel. A bort természetesen
nem öntjük még hozzá. Egy napig száraz, hűvös, szellős helyen állni hagyjuk,
hogy a hús összeérjen a fűszerekkel. Közepes lyukú korongon ledaráljuk. A
szalonnát kifagyasszuk és éles késsel igen apróra daraboljuk, majd a darált
húshoz keverjük. Most hozzáöntjük a bort és alaposan összegyúrjuk. Megmosott,
tiszta vékonybélbe, jó keményre töltjük. 30-40 cm hosszúra pározzuk. Egy napig
szikkasztjuk, majd hideg füstön szép pirosra füstöljük.
=Száraz,
szellős, hűvös kamrában tároljuk. Még nyáron is kiváló!
=Aki
ezt a bakonyi vadászkolbászt csak egyszer is megkóstolta, bizony
nem restelli újból elkészíteni. Nyilvánvaló csak akkor, ha megteheti, mert
kétségtelen, nem adatik meg mindenkinek, hogy sűrűn hozzá tud jutni a jóféle
vadhúsokhoz!
äTavasszal, zsenge újhagymával, friss, hónapos
retekkel, gyönge juh-gomolyával, foszlós házi kenyérrel együtt falatozva,
igencsak fejedelmi eledel. Forró ölű menyecskék ezzel kedveskedtek hajdanában,
minden bizonnyal a bakonyi betyároknak!
åSzerencsénkre a Bakonyhoz közel van a
Balaton, és itt megtaláljuk a magyar tenger északi partján szüretelt, jóféle
szőlőkből préselt, sok-sok finom bort, így meglocsolhatjuk szomjazó torkunkat
egy-két pohár pince-hideg balatoni száraz fehérborral!
Nyírségi, parasztkolbász
8
kg kolbászhús (tarja, lapocka)
1
kg marhahús (fartő)
1
kg császárvég, tokaszalonna
20-24
dkg só ízlés szerint
8
dkg édes-nemes paprika
2
dkg csípős paprika
2
dkg cseresnyepaprika
5
dkg fekete bors
5
dkg mixelt fokhagyma
1
dkg bazsalikom, v. majoránna
1
dkg porcukor
5
g salétrom só, (konzerv só)
l A
húsokat megtisztítjuk az inas, hártyás, mócsingos részektől, majd kétujjnyi
széles csíkokra vágjuk, és rácsra rakva egy éjszakán át lecsurgatjuk. Tiszta fa
vagy műanyag edénybe rakjuk, és összekeverjük a fűszerekkel. 24 órás érlelés
után nagylyukú korongon ledaráljuk. A szalonnát éles késsel apróra daraboljuk
és hozzákeverjük a ledarált húshoz. Jól összegyúrjuk, kidagasztjuk, és vékonybélbe
jó szorosan betöltjük, vigyázva, nehogy légzsákok keletkezzenek. Tetszés
szerinti hosszra pározzuk, majd szellős kamrában, rúdra akasztva kiszikkasztjuk.
Hideg füstre tesszük és piros-barnára füstöljük.
=
Száraz, szellős, hűvös kamrában tároljuk.
äÉrdemes ám kipróbálni ezt a száraz kolbászt is.
Nekem igazán elhihetik, mert igen megnyerő ám „parasztosan piros-pozsgás” ábrázatja!
Gusztusos külleme arra ösztökél, hogy mielőbb megízleljük. Pár évvel ezelőtt
még ez a kolbász díszítette a húsvéti sonkás, tojásos tálakat a Nyírben.
Tanúsíthatom, nem szégyenkezett ott azon a mi egyszerű parasztkolbászunk „származása” miatt, sőt.
åAmi pedig az itókát illeti, nemigen
tiltakozott semmi ellen. Csúszott arra mindenféle, fajta kellemesen savanykás
homoki bor. Nem volt sem finnyás, sem
válogatós. Tudta az illemet és nem urizált!
l
Ezzel kimerítettem kolbászos tudományomat, legalábbis azt a részét, amit
érdemesnek tartottam leírni. Minden bizonnyal van még sok-sok finom kolbász
szerte e világon, de az a bökkenő, hogy nem ismerem. Csak azt, és csak is azt
írtam, amit már kóstoltam és ízlett! Maradjunk tehát a mi portánkon és itt
próbáljunk sövényt fonni sok,
finomabbnál finomabb,
kolbászból!
10
kg sertéshús.
(lapocka,
comb, tarja.)
21-25
dkg finom párolt só ízlés szerint
6 dkg őrölt fehérbors
0,5
dkg mixelt fokhagyma
15
g konzerv - salétrom – só
lA
húst mérlegelés előtt alaposan átvizsgáljuk. Kivágjuk az inakat, mócsingokat,
ereket és hártyákat. E műveletek után gondosan lemérjük, és ha több vagy
kevesebb lenne a hús, nyugodtan elkészíthetjük, csak a fűszereket kell
arányosan növelni, vagy csökkenteni!
=Kétujjnyi
széles csíkokra vágjuk, és rácsra téve egy teljes napig hagyjuk „szikkasztani”!
Ezután fateknőben, vagy alkalmas nagyságú műanyag edényben a fűszerekkel
összekeverjük, majd egy újabb napig állni hagyjuk.
=Ezt
a fűszeres húst daráljuk le az úgynevezett rizs-szem nagyságú korongon. Jól
összegyúrjuk és két napig - nem tévedés - állni hagyjuk. Bő marhabélbe nagy
gonddal, igen szoros-keményen betöltjük. Vékony, de erős kenderfonallal a
végeket kétszeresen visszahajtva elkötjük, majd a szokásos „szalámi kötéssel”
hálózzuk. Töltés előtt, a belet 45 cm hosszúra vágjuk. (Ne sajnáljuk a leeső
darabokat!)
=Szellős,
de fagymentes kamrában egy napig szikkasztjuk, majd a füstölőben magasra
akasztva hideg füstön, maximum 2-3 napig füstöljük. Vigyázzunk, nehogy
összeérjenek a rudak!
=A
füstről levéve száraz, szellős, hűvös, de fagymentes kamrában rudakra akasztva
tároljuk két hónapig. Ezután faládákba rakjuk gipszes fahamuba, melynek
receptje:
Erre
a célra csak a bükk és gyertyánfa hamuja alkalmas. A cserépkályhából kiszedett
hamut kirostáljuk és 10 kg hamuhoz l,5 kg gipszet keverünk.
A tárolóláda aljába ebből
a keverékből rakunk annyit, hogy a szalámirudak ne érintkezzenek a ládával,
majd egy sor szalámit lerakunk, és ezt teljesen betakarjuk. Vigyázzunk, nehogy
egymáshoz érjenek a rudak. A rétegezést addig folytatjuk, míg a láda meg nem
telik, vagy a szalámink már elfogyott. A gyakorlatban rendszerint ez utóbbi
szokott inkább előfordulni.
A
ládát, ládákat melegpadlós, hűvös, szellős helyiségben hónapokig tárolhatjuk.
Minőségét garantáltan megőrzi!
lSajnos,
ezt a kitűnő csemegét nem készíthetjük akármikor és bármilyen húsból! Csak
hideg, száraz időben ajánlatos hozzáfogni gyártásához. Ami pedig a húst illeti,
csak öreg, kellően kihizlalt kocák adják az igazi szaláminak valót!
äTokaji aszúnkra joggal mondják „Vinum
regnum, rex vinorum!” „királyok bora, borok királya!” Elmondhatjuk ezt
a csemege téliszalámiról is. Fejedelem ő a szalámik között. Aki fogyasztja,
bizonnyal királynak érezheti magát! Nem mondom, kissé macerás az elkészítése,
de megéri, mert ezzel a szalámival semmi esetre sem vallunk szégyent. Egy
hangulatos kiránduláson írósvajjal megkent kenyérszeletekre rakva csak azt
mondhatom: fejedelmi!
åItalunk sem lehet ám akármilyen lőre!
Tokajit, badacsonyit, somlóit érdemel!
10
kg sertéshús (tarja, lapocka)
21-25
dkg finom só ízlés szerint
10
dkg édes-nemes paprika
2 dkg csípős rózsapaprika
3 dkg erős paprika
4 dkg őrölt bors
5 dkg lemixelt fokhagyma
15
g konzerv só
10
g porcukor
lA
húsokat a szokásos módon megtisztítjuk az erektől, inaktól, mócsingoktól, majd
kétujjnyi szélesre vágjuk. Rácsra rakjuk és 12 órán át hagyjuk, hogy a
felesleges víz lecsurogjon. Ezután tiszta fa vagy műanyag edényben a
fűszerekkel összekeverjük és egy napig pihentetjük. Közepes lyukú korongon
ledaráljuk és alaposan kidagasztjuk. Ismét pihentetjük egy napig, majd tiszta
marha vagy szalámi bélbe szorosan, légzsák-mentesen betöltjük.
=Hideg
füstön rózsapirosra füstöljük, majd szellős, hűvös kamrába rudakra akasztva két
hónapig érleljük.
=Amennyiben
sikerül nagyobb mennyiséget készítenünk, úgy ez a szalámi is megérdemli, hogy
gipszes hamuba rakva, nedvességtől óva tároljuk.
lFontos,
hogy a szalámirudak ne érjenek össze egymással sem a rúdon, sem a ládában, mert
akkor megromolhat.
=A
paprikára is fordítsunk nagy gondot, mert ennél a szaláminál igen fontos a jó
minőségű piros-paprika! Véletlenül se rakjunk bele bizonytalan eredetű, régi,
molyos, összecsomósodott, netán megkeseredett paprikát, mert akkor bizony máris
eldobhatjuk szaláminkat, mely ugyebár, igen nagy könnyelműség lenne!
äJó húsból, gondos munkával készítve nem vallunk majd
szégyent ezzel a nagyszerű „viharsarki vastag kolbásszal”, amikor megvajazott
rozskenyerünkre halmozunk belőle jó néhány gusztusos vékonyra vágott szeletet.
Természetesen nem rontja élvezetünket, ha gyönge hónapos retket, zamatosan
húsos zöldpaprikát, édesen-savanykás kecskeméti fajtájú paradicsomot fogyasztunk
hozzá, attól függően, hogy melyiknek vagyon szezonja.
åVégezetül, locsoljuk meg
egy-két pohárka otellóval, vagy kadarkával. Illik még hozzá a tüzes-zamatos
tihanyi vörös vagy jófajta soproni kékfrankos is!
7
kg sertéshús (lapocka és dagadó)
3
kg marhahús (felsál, fartő)
21-24
dkg só ízlés szerint
40
g fehérbors
40
g fekete bors
10
g salétrom só
10
g porcukor
10
g fahéj
10
g mixelt fokhagyma
=A
húsokat alaposan megtisztítjuk a hártyás, mócsingos részektől, majd nagyobb
lyukú korongon ledaráljuk. A porrátört fűszereket rászórjuk, és jól
kidagasztjuk. Akkor jó, amikor a fűszerek már teljesen eloszlottak. 12 órán át
lefedve, hűvös helyen pihentetjük.
=Betöltés előtt még egyszer
átgyúrjuk.
=Egyforma hosszúra vágott
vastagbélbe, jó szorosan betöltjük.
=Szellős, hűvös helyen, rúdra akasztva szikkasztjuk, majd hideg füstön rózsapirosra füstöljük.
ä Egy hónap múlva fogyasztható ez a különlegesen
finom bajor szalámi, melynek receptjét egy Rosenheim-i
hentestől tanultam. Itt vadászott nálunk s Ő kínált meg belőle. Mondhatom finom
volt fekete német kenyérrel, zöldpaprikával!
åCsúszott rá a hideg bajor ser is olyannyira,
hogy végül, bizony nótába hajolt a bakonyi este.
5
kg sertéshús (lapocka, dagadó)
3
kg marhahús (felsál, fartő)
2
kg tokaszalonna
20-23
dkg só ízlés szerint
30
g fekete bors
3
g salétrom só
7
gerezd fokhagyma
Fűszerek
a pácléhez:
1
púpozott evőkanál szemes bors
2
evőkanál fenyőmag
2
evőkanál koriander
1
evőkanál bazsalikom
1
evőkanál majoránna
5
babérlevél
2
közepes fej vöröshagyma
=A
húsokat lehártyázzuk, a mócsingos, inas részeket eltávolítjuk, majd közepes
korongon ledaráljuk. A tokaszalonnát lehűtjük és szép egyforma nagyságúra
felkockázzuk. A porrá tört fűszerekkel együtt jól összedolgozzuk és egyformára
vágott vastagbélbe jó szorosan betöltjük. Egy napig szellős helyen
szikkasztjuk.
=Elkészítjük
a páclevet: Felforralunk kb. 5 liter vizet a leírt fűszerekkel, majd teljesen
lehűtjük. Ekkor beletesszük a szalámirudakat és legalább egy hétig a páclében
hagyjuk, de mindennap alaposan megforgatjuk. Célszerű napjában többször is forgatni,
hogy jól átjárja a páclé. A pácléből kivéve szikkasztjuk ismét egy teljes
napig, majd hideg füstre téve pirosra füstöljük.
ä Minden
bizonnyal ma is szívesen kínálják, azok a szép kassai lányok a legényeket ezzel
a finom szalámival, kinn a Bankón, kora nyári pikniken. Próbáljuk ki mi is
egyszer, Kassa közkedvelt kirándulóhelyén, de ha nincs erre módunk, akkor
megteszi a mi szép Bakony-erdőnk akármelyik tisztása is.
åIhatunk rá finom szlovák sört, de
emlékezetessé teszi kirándulásunkat a közeli Hegyalja tüzes furmintja is. A
Bakonyi kiránduláson, pedig érjük be a hűtőtáskából elővett kitűnő Arany
Fácán sörrel.
3
kg sertéslapocka
3
kg sertéstarja
3
kg marharostélyos csontozva
1
kg tokaszalonna, császárvég
20-24
dkg só ízlés szerint
3
g salétrom só
10
g fekete bors
10
g fehérbors
4
g őrölt kapormag
1
mokkáskanál szerecsendió (őrölt)
3
mokkáskanál gyömbér (őrölt)
=A húsokat jól megtisztítjuk és eltávolítjuk a
mócsingos, inas részeket. Lehártyázzuk, csíkokra vágjuk, és nagylyukú korongon
ledaráljuk. Az előzőleg lehűtött szalonnát egyformára felkockázzuk és belekeverjük
a darált masszába. Rászórjuk a fűszereket, és alaposan kidagasztjuk. Lefedve 24
órán át szellős, hűvös helyen pihentetjük, majd egyenlő hosszúra darabolt
vastagbélbe jó szorosan betöltjük. Fél napos szikkasztás után hideg füstön
rózsapirosra füstöljük. A füstről levéve szellős, hűvös helyen, egy hónapig
érleljük.
äÍnyenceknek ajánlom ezt a különlegesen fűszerezett
szalámit, melynek valódi ízét-zamatát igazából a rozskenyérre kent zsíros
liptói juhtúró varázsolja elő, pár fiatal zöldhagyma kíséretében.
åEzt az ízharmóniát ne rontsuk el semmiféle
borral! Igazából friss forrás-víz dukál hozzá vagy jóféle keserű sör, mely
olyan hideg legyen, hogy bepárázza poharunk falát.
4
kg sertéshús (comb, lapocka)
4
kg marhahús (felsál, fartő)
2
kg tokaszalonna
1
liter száraz, minőségi vörösbor
40
g fehérbors
10
g szegfűbors
10
gerezd fokhagyma lemixelve
21-25
dkg só ízlés szerint
=A húsokat lehártyázzuk,
megtisztítjuk az inaktól, mócsingoktól. Csíkokra vágjuk és rizsszem nagyságú
korongon kétszer ledaráljuk. A toka-szalonnát darabokra vágjuk és félig
megabáljuk. A vízből kiszedve lecsöpögtetjük és kihűtjük, majd egyenletes
apróra felkockázzuk. A darált masszába beletesszük a fűszereket, hozzáöntjük a
minőségi száraz vörösbort, és igen alaposan összedolgozzuk. Kis ideig
pihentetjük, majd hozzáadjuk a szalonnakockákat is, és újból összedolgozzuk az
egész masszát. Ügyeljünk arra, hogy a szalonnakockák lehetőleg egyenletesen legyenek
jelen mindenütt! Vastagbélbe jó keményre betöltjük. Füstre tesszük, és enyhén
pirosra füstöljük. A füstről levéve gyöngyöző vízben, lassan főzzük egy órán
át. A forró vízből kivéve hideg vízbe téve lehűtjük. Szikkasztás után még egy
napig hideg füstre tesszük. A füstről levéve hűvös, szellős helyre akasszuk.
Itt egy hónapig is tárolhatjuk. Védve a kiszáradástól, gondosan csomagoljuk be
selyempapírba, és tegyük hűtőszekrénybe. Itt még tovább is tárolhatjuk.
=Egy kicsit talán túlzásnak
tűnik ez a mennyiség, de nem is két személyre készül ám, hanem legalább
két-három családnak. Így aztán már nem olyan biztos, hogy bárki is sokallná azt
a pár kis rúd olaszhurkát, mert olyan
finom, hogy alig lehet betelni vele. Férfiasan bevallom, én nagyon szeretem.
äEzt a nagyszerű felvágottat még Édesapám szerettette
meg velem. Ő nemes egyszerűséggel csak „olasz hurkának” titulálta, mellyel én
nem igazán értettem egyet, mivel nem lehetett felfedezni benne a hurkák
jellegzetes alkotóelemeit! (rizs, zsemle gersli, kukoricadara) Természetesen
nem kritizáltam ezért Édesapámat, hiszen attól jobban szerettem és tiszteltem
Őt. Még leírni is csak most merem, amikor már nem valószínű, hogy szomorúságot
okozok vele. Eredeti olasz mortadellát a Piave mellett ettem először, amikor
Apám első világháborús emlékének adózva bebarangoltam Dél-Tirolt.
Különös,
furcsa, torokszorító volt ez a találkozás. Olyan békés, olyan szép volt
a táj, pedig…
åSajnos – mivel vezetnem kellett – nem ihattam
rá egy kis vörösbort, pedig nem hiszem, hogy különösebb kalamajkát okozott
volna, hiszen szegről-végről rokonok. Olaszhurka
és kellemes-fanyar, könnyű olasz bor.
=Búcsúzzunk
el kolbászoktól, szalámiktól és adjunk helyet egy-két másféle készítménynek,
nevezetesen a hurkáknak, sajtoknak,
amit egyesek olyan nemkívánatosnak – non grata-nak – minősítenek. Amolyan
szegény rokonnak tartják. Le is nézik egy kicsit.
Olyan
pórias!
Talán
azt a régi, háborús „szegín világot” juttatja eszükbe.
„No,
ha már egyszer itt van előttünk, akkor kóstoljuk meg” alapon kezelik, pedig…
Nem
tudom merjem e folytatólagosan írni a kolbászok, szalámik után, avagy
oldaltörést kövessek el?
Pedig
ettől mindenképpen többet érdemel, mert a kellő odafigyeléssel elkészített
hurka kiváló eledel. Régi, késő éjszakába hajló disznótorok elengedhetetlen
fogása volt. Megeheti még a király, akarom mondani a köztársasági elnök is!
Sőt, mind a tíz ujját is megnyalhatja utána!
=Az
alábbiakban azokat a hurka, kenőmájas és sajt recepteket írom le, amit három
hízó belsőségéből szoktunk készíteni. Következésképpen a megabált fejhúsokat,
nyesedékeket, bőrkét, szívet, tüdőt, májat, toka-szalonnát, nyelvet gondosan a
célnak megfelelően szétválogatjuk. Így külön rakjuk a sajtnak való fejhúst,
nyelvet, bőrkét. Külön-külön tesszük és úgy daráljuk le a tüdőt, a májat.
Együtt daráljuk le a toka-szalonnát, húsokat, nyesedékeket és háromfelé osztjuk
(májas, tüdős, véres hurka). Külön szedjük a kenőmájashoz szükséges bőrkét,
szálkás húst és tokaszalonnát, mégpedig az erre szánt májat vesszük alapul,
hiszen ugyanannyi részt kell ezekből is felhasználni!
Igazán
akkor lesz finom mindenfajta hurkánk, ha fejhúst is teszünk bele. Ne sajnáljunk
tehát vásárolni 2-3 félbevágott disznófejet és abáljuk meg azt is.
1
sertésnek fehérre abált mája
negyedrész
darált abált „anyag”
harmadrész
párolt rizs
fűszerek:
só
erős-paprika
negyedrész
zsíron dinsztelt vörös-hagyma
májas
fűszer-keverék
majoránna
=A
fehérre abált májat ledaráljuk és összekeverjük a kb. negyedrésznyi, ledarált
hurkabelsőséggel.(tokaszalonna, bőrke, nyesedékek, húsok). Ehhez a mennyiséghez
teszünk kevesebb, mint harmadrész párolt rizst és alaposan összegyúrjuk. Ezután
ízlés szerint, a mennyiség függvényében fűszerezzük!
=Nagyon
fontos, hogy óvatosan bánjunk a sóval, mert az abalében már volt só, de az
egyéb fűszerekkel is hasonlóképpen bánjunk. Jómagam úgy vagyok ezzel, hogy
inkább négyszer-ötször is fűszerezek ízlelés szerint, mintsem egyszer
elrontsam, mert azt már nem lehet helyrehozni! Amikor kimondjuk, hogy kész,
akkor lehet tölteni. Alaposan megtisztított vékonybélbe lazán betöltjük és két
végén összefogva Wolf Peti módszerével 25-30
centisekre pározzuk!
=Amikor
5-6 karika kész, akkor acélhálós „bevásárló kosárba” rakjuk és lassan gyöngyöző
vízben kb. 3-5 percig főzzük!
A
kosár fülén átdugunk egy hosszú fakanalat, s úgy lógatjuk az üstbe. Önmagát
mutatja mikor jó, mert felemelkedik a víz felszínére. (ez biztosabb, mint az
idő!)
=A
hurkák, sajtok főzéséhez tiszta, szűrt vizet használjunk, s ebből se felejtsünk
ki egy-két marék sót, mert különben kidiffundál a töltelékből!
=A
kifőtt hurkának „fényleni” kell! Tiszta asztalra rakjuk hűlni reggelig. Ekkor
„zacskózzuk” és mélyhűtőben hónapokig is tárolhatjuk íz-vesztés nélkül!
=Ezeknek
a hurkáknak sajnos volt egy rossz tulajdonságuk. Nem lehetett őket sokáig
tárolni. Romlékonyak voltak. Kevés ember rendelkezett valamikor „jégládával”,
melynek hűtőanyagát a községi jégveremből lehetett pótolni, így amíg a hurkából
volt, jóformán azt ették. Persze, hogy ráuntak! Később, amikor már egyre több
falusi család rendelkezett „frizsiderrel”, netán mélyfagyasztó, ún. hűtőládával,
akkor sokat változott a világ. Tovább lehetett tárolni a hurkát, sajtot.
ä„Én mondom főnök, hogy nem sokat ér az a mélyhűtő.”
- mondta ki a megmásíthatatlan szentenciát egyik erdész barátom K. János! Megkínáltak
tegnap hurkával – amit úgy sütöttek fel a fagyasztóból -, de nem volt annak
semmi íze.
Már
el is felejtettem ezt a beszélgetést, amikor egy másik erdész barátomhoz, V.
Pistáékhoz véletlenül reggeli időben érkeztem, s hurkával kínáltak. Mondhatom
kitűnő volt. Az eset csak azért érdemel említést, mert nyári napon történt a villás-reggeli
Hétházon, amikor nemigen szoktak disznót vágni. Kiderült, hogy ez még decemberi
hurka volt s eddig fagyasztóládában tárolták! Eszembe jutott Jani véleménye és
arra a következtetésre jutottam, hogy éppenséggel nem lehetett annak a hurkának
íze már akkor sem, amikor belerakták. Mindenesetre ez a személyes tapasztalás
nagyot lendített vásárlási szándékomon. Vettem is egy „Gorenjét” azon
frissiben, protekcióval, tizenkét havi részletre! Így családommal többször ettünk
kitűnő hurkát, kellemesen friss nyári reggeleken cseresnyefánk alatt.
åCsúszott
is rá a hideg sör vagy a hosszúlépés!
1 rész máj
1 rész szálkás hús
1 rész tokaszalonna
1 rész bőrke
fél liter nem zsíros abalé
fűszerek:
só, kevés csemegepaprika, őrölt kömény, őrölt fekete
és fehérbors felesen, teáskanálnyi pástétomfűszer-keverék, zsíron dinsztelt,
lemixelt vöröshagyma, lemixelt fokhagyma, majoránna, mustár. Minden fűszert a
mennyiség és ízlés függvényében!
=A húst, szalonnát és a bőrkét puhára, a májat csak
igen rövid ideig – fehéredésig – abáljuk, majd amikor kihűltek rizsszem korongon
kétszer ledaráljuk. Alaposan összekeverjük a fűszerekkel. Többször megkóstoljuk
és szükség szerint még ízesítjük. Végül az abalével együtt összekeverjük, majd
bélbe töltjük s úgy, mint a hurkát 3-5 percig főzzük. Kihűlve egy napig
szikkasztjuk, majd fagyasztóládában sokáig tárolhatjuk. Aki szereti egy napig
hideg füstre is teheti.
äMondhatom nagyszerű kelléke lesz reggelinknek
különleges, pikáns ízével. Nem vallunk vele szégyent s bátran kínálhatjuk
barátainkat!
åKellemesen zárja le egy pohárka
szobahőmérsékletű szekszárdi vörös vagy soproni kékfrankos.
3
sertéstüdő
negyedrész
darált abált „anyag”
harmadrész
párolt rizs
fűszerek:
só
negyedrész,
zsíron dinsztelt vörös-
hagyma
erős-paprika
májas
fűszer-keverék
majoránna
=A
puhára abált tüdőt ledaráljuk és összekeverjük a kb. negyedrésznyi ledarált
hurkabelsőséggel.(tokaszalonna, bőrke, nyesedékek, húsok). Ehhez a mennyiséghez
teszünk kevesebb, mint harmadrész párolt rizst és alaposan összegyúrjuk. Ezután
ízlés szerint fűszerezzük. Nagyon fontos, hogy óvatosan bánjunk a sóval, mert
az abalében már volt só, de az egyéb fűszerekkel is hasonlóképpen bánjunk.
Többször ízesítsünk, mintsem egyszer elrontsuk, mert azt már nem lehet helyrehozni!
Amikor
kimondjuk, hogy kész, akkor lehet tölteni. Alaposan megtisztított vékonybélbe
lazán betöltjük úgy, hogy két végén a bélvégeket összefogva Wolf
Peti módszerével 25-30 centisekre pározzuk!
=Amikor
5-6 karika kész, akkor acélhálós „bevásárló kosárba” rakjuk és lassan gyöngyöző
vízben kb. 3-5 percig főzzük!
=A
kosár fülén átdugunk egy hosszú fakanalat, s úgy lógatjuk az üstbe. Önmagát
mutatja, amikor jó, mert felemelkedik a víz felszínére.
=A
hurkák, sajtok főzéséhez tiszta, szűrt abalevet használjunk. A sajtfőző lébe
tegyünk még egy-két marék sót, így nem fog kidiffundálni az íz belőle!
=A
kifőtt hurkának „fényleni” kell, mint Salamon király tökéletességének! Tiszta
asztalra rakjuk hűlni reggelig. Ekkor „zacskózzuk” és mélyhűtőben hónapokig is
tárolhatjuk íz-vesztés nélkül!
äNem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, de ezzel a
hurkával sem vallunk szégyent.
Bátran odatehetjük májas vagy véres „rokonai” mellé!
å Ami az itókát illeti, ehhez könnyű homoki
fehéret ajánlok, vagy ha nincs, akkor megteszi a rizling is, lehetőleg
fröccsben, de csak nyáridőben!
Véres hurka, Ida néném módjára
2
disznó felfogott vére
negyedrész
darált abált „anyag”
harmadrész
párolt rizs
fűszerek:
só
fűszerkeverék
véres hurkához
negyedrész,
zsíron dinsztelt vöröshagyma
erős-paprika
majoránna
=Az
első disznó vérét felfogjuk, kevés sóval összekeverjük, nehogy megalvadjon,
majd átszűrjük. A negyedrész, zsíron dinsztelt vöröshagymával felsütjük s
félretesszük. A másik disznó vérét is felfogjuk, kevés sóval összekeverjük,
átszűrjük és ezt is félretesszük.
=A
felsütött vért ledaráljuk és összekeverjük a negyedrésznyi ledarált
hurkabelsőséggel.(tokaszalonna, bőrke, nyesedékek, húsok). Ehhez a mennyiséghez
teszünk több mint, harmadrész párolt rizst. (Ez a legnagyobb adag.) Hozzáadjuk
a leszűrt nyers vért is és alaposan összekeverjük. Ezután ízlés szerint
fűszerezzük. Nagyon fontos, hogy óvatosan bánjunk a sóval, mert itt a vér is sós!
=Ennek
a hurkának a kömény, kapor − melyek benne vannak a fűszer-keverékben
− és a felsütött vér, olyan különleges ízt ad, mely párját ritkítja!
=A
fűszerezéssel itt is hasonlóan járjunk el, mint az előző hurkáknál.
=Sokan
biztosan azt mondják, hogy miért kell ennyiféle hurkát készíteni, hiszen olyan
fárasztó és macerás ebben a rohanó világban. Nem vitatom érvelésüket, de talán
éppen ezért érdemes, mert nagyon sokat kell ám cipekedni, amíg 2-3 malac másfél
mázsásra hízik. Nem beszélve arról, hogy nemcsak sok munkába, hanem sok pénzbe
is kerül. Ezért, amikor eljön az „aratás” ideje, ne spóroljunk azon az 1-2
órán. Nem fontos azzal délután kettőre végezni!
=Ezt
a hurkát is csak akkor szabad betölteni, amikor kimondtuk, hogy kész! Valamivel
lazábbra töltsük s egy-két percnél tovább főzzük, mert ebben nyers vér is van!
=Kihűtés
után másnap reggel „zacskózzuk” és hűtőládában tároljuk.
=Célszerű
úgy csomagolni, hogy mindegyik féle hurkából legyen benne egy-egy páros karika!
ä Ez az „ezerízű” véres-hurka adja meg a
disznótorosok vagy hurkás reggelik savát-borsát. Nélküle el sem lehet képzelni
ezt a „fogást”, de ha mégis, − mert valamilyen okból kimarad −
biztosíthatok mindenkit, hogy nagy veszteséget fog okozni az étkezőknek. Pótolhatatlant.
Igen, mert ezt a hurkát nem lehet utánozni. Még nem találták ki, mint teszem
azt a pótkávét vagy planta teát. Ez nem lehet „műrostos”!
Hála Istennek!
åAmikor csak önálló fogásként falatozunk
belőle, akkor, ha lehetséges, valamilyen könnyebb vörösbort – oportó, kadarka,
otelló, zweigelt – igyunk hozzá!
Valamikor,
régen, még kisdiák koromban, bizony jó párszor végigmentem a kacskaringós Csapó
utcán s bámultam a hentesüzletek kirakatát. Igen. Többnyire csak „erre” futotta
vagyonomból. Azért néhanapján, hébe-hóba csurrant pár forint s akkor vásároltam
3-4 szelet disznósajtot. Három-négy üzletben. Aztán a Nagytemplom mögött a
Füvészkertben egy padra telepedvén komótosan s nagy élvezettel megettem egy
kukorica bucival. Páratlan élvezetben volt részem, mert ahány szelet sajt,
annyiféle ízű volt.
Hol
van már a kacskaringós Csapó utca, s hol vannak azok a kis hentesboltok? Hová
tűntek a különböző ízű disznósajtok? Elfújta a történelem szele, s ma már
Záhonytól-Sopronig bármely üzletben azonos sajtot lehet kapni. Vagy mégsem?
2
disznófej
2
első csülök
3
nyelv és szív
szalonnabőrke
tetszés szerint
fűszerek kb. 10 kg
anyaghoz:
2
dkg őrölt fehérbors
2
dkg őrölt fekete bors
2
dkg édes-nemes paprika
2
dkg csípős paprika
4
dkg mixelt fokhagyma
1 dl
száraz fehérbor
fél
liter szűrt abalé
só
ízlés szerint
Fűszerek
a pácléhez:
1
evőkanál fekete bors
1
evőkanál szegfűbors
1
evőkanál koriander
1
evőkanál bazsalikom
1
evőkanál fenyőmag
5
babérlevél
1
fej vörös-hagyma
50
dkg só
1
dkg salétrom-só
=A
disznófejeket, csülköket alaposan megtisztítjuk. A bőrkét zsírtalanítjuk, a
nyelveket is gondosan letisztogatjuk. Ezután bedörzsöljük sóval és egy külön
edénybe tesszük. Három napig tároljuk úgy, hogy naponta többször megforgatjuk.
Ekkor elkészítjük a páclevet, s amikor kihűlt, ráöntjük a besózott „anyagra”. 3
napig ebben a páclében érleljük. Naponta többször forgatjuk. A hetedik napon
kiszedjük s hideg vízben fél napig (egy éjszaka) áztatjuk. Ezután forró vízzel
lemossuk, a nyelveket újból megtisztítjuk, aztán egy közepes, alaposan megmosott,
de héjában hagyott makói hagyma társaságában feltesszük főni. Amikor a húsok
már leválnak a csontról, kiszedjük, kihűtjük és kicsontozzuk. A húsokat és a
bőrkét ujjnyi széles csíkokra vágjuk.
=A
nyelveket egészben hagyjuk. Az egész anyagot összekeverjük a fűszerekkel.
Esetleg utólag még ízesítjük, majd gondosan előkészített disznó-gyomorba lazán
betöltjük. A nyelvet óvatosan középre helyezzük. Tiszta, alig gyöngyöző vízben
kb. egy óráig főzzük. Aki úgy szereti, hogy a sajt egy kissé kocsonyás legyen,
akkor fűszerezéskor tegyen hozzá 1-2 deci szűrt abalevet.
=Kivéve
hideg vízbe tesszük, majd tiszta deszkára rakjuk. Hústűvel megszurkáljuk, majd
egy másik vágódeszkával lefedve s arra nehezéket rakva lepréseljük. Másnap
reggel, ha kihűlt, feldarabolva és csomagolva fagyasztóládába rakjuk, hol
sokáig tárolhatjuk.
=Aki
szereti, fel is füstölheti, de csak hideg füstön, mert különben megromlik!
äAki még nem kóstolt ilyen debreceni sajtot, el sem
hiszi, hogy létezik ily ízletes-zamatos sajt is e földön. Tanúsítom, hogy első
ő a disznósajtok között! Nem vallunk vele szégyent bármilyen magyaros hidegtálon,
de még a húsvéti sonkáson sem!
Tavaszi-nyári
kirándulásokon pedig nemcsak ízével, hanem illatával is kelleti magát!
åSzáraz fehérbort igyunk hozzá.
2
disznófej
3
nyelv és szív
szalonnabőrke
arányosan fűszerek:
só
őrölt
fehérbors
őrölt
fekete bors
édes-nemes
paprika
csípős
paprika
mixelt
fokhagyma
10
szem kapribogyó
10
szem oliva bogyó
3
szem szegfűbors
1
dl száraz fehérbor
fél
liter szűrt abalé
=A kapri és oliva bogyót
igen apróra vágjuk, a szegfűborsot finomra őröljük.
=A
puhára főtt fejhúst kicsontozzuk, a nyelveket megtisztítjuk, a bőrkét
zsírtalanítjuk. A nyelv kivételével ujjnyi széles csíkokra vágjuk, majd ízlés
szerint fűszerezzük. Ajánlatos, hogy kissé jobban érződjön a só, mert a húsok
és a nyelv belül ízetlen marad!
=Tiszta
gyomorba töltjük úgy, hogy a nyelveket középre igazítsuk, mert akkor
szeleteléskor igen gusztusosan fog kinézni.
=Alig
gyöngyöző vízben egy óráig főzzük. Kivéve hideg fürdőbe tesszük, majd szárazra
töröljük. Hústűvel megszurkáljuk, és tiszta deszkával lepréseljük.
=Aki
szereti, ezt is füstölheti, de csak hideg füstön, különben megromlik. Én nem
szoktam füstölni.
=Hosszabb
ideig hűtőládában tárolhatjuk. Célszerű akkora darabokra vágni, amit a család
egy alkalommal elfogyaszt.
äHa nem is éri utol előkelő debreceni rokonát, azért,
ha kellően fűszerezzük, ezzel a sajttal sem vallunk ám szégyent! Ugyanúgy
rákerülhet a hidegtálakra ő is.
åSzáraz fehérbort kortyolgassunk hozzá,
ízlésünk és módunk szerint!
2
disznófej
3
nyelv és szív
szalonnabőrke
tetszés szerint
fűszerek:
só
őrölt
fehérbors
őrölt
fekete bors
édes-nemes
paprika
csípős
paprika
mixelt
fokhagyma
10
szem kapribogyó
10
szem oliva bogyó
6
szem szegfűbors
fél
liter szűrt abalé
=A
puhára főtt fejhúst gondosan kicsontozzuk, a nyelveket megtisztítjuk, a bőrkét
zsírtalanítjuk. Az egészet felaprózzuk és nagy korongon ledaráljuk.
=A
kaprit és olivát felaprózzuk, a szegfűborsot finomra
őröljük. Ízlés szerint fűszerezzük. Most is célszerű
óvatosan fűszerezni. Inkább többször kóstoljuk meg, mintsem jóvátehetetlenül
elrontsuk.
=Az
abalevet nehogy kifelejtsük!
=Amikor
kijelentjük, hogy már jó, speciális, vastag (100-as) műbélbe töltjük. Ajánlatos
maximum 40 cm hosszú „szalámikat töltenünk. Mindkét végét duplán hajtva erős
spárgával kössük be. Jó félóráig alig gyöngyöző vízben kifőzzük. Amikor kész, hideg
fürdőbe tesszük, majd szárazra töröljük és egy napig szikkasztjuk.
=Aki
szereti hideg füstre is teheti, de csak hidegre, mert felmelegedve könnyen
megromlik. Ezt a „sajt-szalámit” is lehet darabolva, hűtőládában sokáig
tárolni.
äGyermekeim ezt a sajt-szalámit szeretik
legjobban. Íze, zamata kitűnő, csak szeletelve más. Nem olyan
gusztusos-mutatós, mint az a darabos! Azért ez sem csúfítja el hidegtálunkat.
Vajazott rozskenyéren egy „szalámi guriga” pedig éppenséggel remek!
åEgy-két pohárka pincehideg chardonnay Csopak
környékéről, pedig tényleg dobogóra emeli, ha nem is a legmagasabbra.
=Bevallom
kedves Olvasóm, - ha egyáltalán elolvassa ezeket a recept előtti és
utáni „kitöltő” sorokat, - nagy gondban vagyok! Elbizonytalanodtam. Olyan
érzésem támadt, hogy az egész receptleírást, nem a kolbászokkal illett volna
kezdenem. Nem, mert azért akárhogyan nézem, bármilyen szemszögből firtatom is a
dolgot, mégis csak a sonkák érdemelték volna az elsőséget! Nemcsak azért, mert
a magyar sonka páratlan s népszerű még manapság is kicsinyke hazánkban. Nem, hanem
a sonkát európai hírneve, általános elterjedése és népszerűsége is az első
helyre, a dobogó legfelső fokára állítja. Most még segíthetnék a dolgon, mert
egyszerűen kiemelném és előre tehetném. Mégsem teszem. Nem tehetem, mert
ott van ő a megillető helyen akkor is, ha a leges-legvégére hagynám. Különben
is kinek a pap, kinek a…!
De
gustibus non est disputandum! Az ízlésekről ne
beszéljünk, ne vitatkozzunk! Ki ezt, ki amazt kedveli jobban és ez így van jól.
Bölcsek voltak a latinok, míg fejükbe nem szállt a dicsőség s nem akartak a
világ urai, bírái lenni!
=Talán
a csülök zavart volna meg? Szó sincs róla, mert bár ő a kisebbik sonka, de a
maga nemében szintén páratlan! Ugyanúgy járunk el vele elkészítésénél, mint
előkelőbb rokonával, a sonkával, mert ugyebár szegről-végről mégiscsak egyazon tőről
fakadnak. Ne szégyelljék tehát származásukat. Ők is tudnak ám valamit, tehát
nincs ok semmiféle röstelkedésre, sőt! Ezt később be is fogom bizonyítani.
=Gyulainak
is szokták nevezni, de nem ez a lényeg. Tulajdonképpen ez a legegyszerűbb
sonka. Nem igényelt semmi különösebb fűszerezést vagy eljárást.
=A
sonkákat – valamikor a nagy magyar Alföldön csakis kukoricán hizlalt
mangalicákból készítették – szépen kikanyarította a böllér, majd gusztusos sonka-alakra
formázta. Ezután jól kihűtötték, majd sóval alaposan bedörzsölték és egy
speciális, fából készült sózó edényben, bőrös részével lefelé fordítva egymás
fölé rakták. Kétnaponként megforgatták, miközben sóval megpergették. 10 nap
múlva 10 liter vízhez 2 kg jódmentes konyhasó és 2 dkg salétrom só hozzáadásával
páclevet készítettek, majd kihűlve a sonkákra öntötték. Ebben az egyszerű páclében
érlelték még a sonka nagyságától függően 2-3 hétig. Vigyáztak, nehogy a
páclé zavarossá váljon, megromoljon, mert akkor tönkrement volna a sonka is. Ha
mégis zavaros lett a lé, akkor azonnal lecserélték. Kétnaponként forgatták,
majd a sózóból kivéve egy napig szikkasztották és hideg füstön piros-barnára
füstölték.
=Szellős,
hűvös kamrában, vagy régmúlt időkben náddal vagy szalmazsuppal fedett
padlásokon tárolták felhasználásig.
äAmikor a sonka megérett és kellőképpen kiszikkadt,
akkor megszegték. Felhasználása sokféle volt. Ették nyersen, vékonyra szeletelt
formában, főszereplője volt a sonkás rántottának, a másnapos gyomrot rendberakó
kaszáslének, natúr sült sonkaszeletnek, sonkás tésztának és nem utolsó sorban a
húsvéti sonkának. Amikor már alig lehetett érdemleges falatot lenyesni
róla még mindig „megbolondította” ez a sonkacsont úgy a krumpli, mint a
bablevest.
åCsúszott ám rá – bármilyen formájában
fogyasztották is – a könnyű alföldi bor, amikor még nem hamisították.
=Alföldünk másik kitűnő
sonkája a makói. Ő már kap egy fűszeres pácolást, ízesebb is, mint egyszerűbb
alföldi rokona, ezért joggal fel is vághat!
Egy sonka fűszeradagja:
40 dkg só
1 dkg salétromsó
1 nagy gerezd fokhagyma
1 evőkanál koriander
1 evőkanál fenyőmag
4 babérlevél
4 fej makói vöröshagyma
=A szépen megformázott és
tiszta ruhával szárazra törülgetett sonkát azon meleg állapotában bedörzsöljük
a salétromsóval, fokhagymával, majd alaposan besózzuk.
Ezek után megszórjuk a porrá tört fűszerekkel, a vékony szeletekre vágott makói
vöröshagymával és a kis darabokra tört babérlevéllel. Megfelelő nagyságú tiszta
faedénybe tesszük és nehezékkel lenyomtatjuk. A sonka nagyságától függően, 3-4
hétig ebben a páclében tartjuk és minden nap megforgatjuk! Amikor kész
kivesszük, a fűszereket lerázzuk és egy napig száraz, szellős helyen
szikkasztjuk.
=Hideg füstön piros-barnára
füstöljük, majd padláson vagy szellős kamrában egy hónapig érleljük.
äEz a pompás sonka minden
formában fogyasztható s nem hoz szégyent Makó városára sehol a világon, ahol
szeretik a jó sonkát!
åIhatunk rá minden jóféle
száraz fehér vagy vörösbort, sőt ki Gambrinusnak hódol inkább, egy korsó seritalt
is.
=Napjainkban
nem igen van már divatban az alföldi sonkafajta. Nem is lehet, hiszen
hol vannak már a mangalicák? A másfajta, mai, modern és agyonkeresztezett
sertések, pedig nem igen adják vissza azokat az ízeket, zamatokat. Nem is lehet
tőlük rossz néven venni, hiszen elmúltak már azok a ráérős idők. Közben
pár milliárddal többen lettünk, ezért az idő már nem csak pénz, hanem élet is.
=Magam
is a fűszeres pácoknak vagyok a híve. Azoknak, amiket kipróbáltam és jónak
találtam. Minden bizonnyal van még sok finomabbnál-finomabb készítési mód,
módszer – hiszen ezek variációja számtalan -, mégis vallom, hogy a jól bevált
recepten nem szívesen változtatok.
=A
sok miértre s hogyanra feleletet végül is a belőle készült végtermék –
esetünkben – a sonka ad. Adjam tehát közre, áruljam el receptem titkát:
=A
sonkákat és lapockákat kicsontozzuk. A csontokról csak nagyjából szedjük le a
húsokat, mivel ezeket csontfűrésszel feldarabolva elcsomagoljuk, és hűtőládában
tároljuk. Igen jó szolgálatokat fog majd ellátni csontleves főzésekor, de egyéb
aprólék és zöldséglevesekhez is tehetjük. A combokból két szép darabot formálunk,
míg a lapockából csak egyet. Így egy hízóból 6 kis „sonkát” nyerünk. Ez egyik
előnye. A másik pedig, hogy ugyanúgy lehet szeletelni, akár a szalámikat,
hiszen nincsen benne csont. Hátránya viszont, hogy a pácolt és füstölt sonka,
mivel nem érik együtt a csonttal, kevésbé lesz olyan ízletes. Mindent
egybevetve, mégis e mellett török pálcát!
=Amikor
kihűlt, a csülkökkel és szalonnákkal együtt besózzuk és bőrös felükkel lefelé
fordítva a sózó edényben szépen elrakjuk, majd tiszta abrosszal az edényt
lefedjük. Naponta átforgatjuk, majd a negyedik napon páclevet főzünk s
ráöntjük a sonkákra.
Páclé készítése 13 liter
vízhez:
1
csapott evőkanál fekete bors
1
csapott evőkanál szegfűbors
1
csapott evőkanál fenyőmag
1
csapott evőkanál boróka
1
csapott evőkanál koriander
1
csapott evőkanál bazsalikom
6-8
babérlevél
A
fűszereket finomra daráljuk és beletesszük a vízbe. Hozzáadunk még:
3
fej vöröshagymát héjával
3-4
cikk fokhagymát héjával
3
dkg salétrom sót
1
csapott evőkanál porcukrot
2
kg jódmentes sót
=A fűszeres
páclevet felforraljuk, majd takarékon kb. 1 óráig fedő alatt főzzük.
Ekkor kihűtjük és leszűrve a sonkára és csülökre öntjük úgy, hogy teljesen
ellepje a húsokat, ha kevés lenne a páclé, úgy annyit készítünk még arányos
fűszerezéssel, hogy elegendő legyen. Ebben a lében érleljük kb. 10-12 napig. A
húsokat naponta megforgatjuk.
=Két
hét után – a csülköket már 8-9 nap múlva – kiszedjük a pácléből. Tiszta
konyharuhával alaposan áttöröljük, erős spárgával átkötözzük. A munkaasztalon
elhelyezett sonkát lemérjük: kétszer vesszük a szélességét, kétszer a hosszát
és rászámítunk még kétarasznyit. Ekkor levágjuk a gombolyagról és erősen
átkötözzük, először keresztben, majd hosszában. Vékonyabbik végén a hosszú
szárat elkötjük, majd S alakú kampón száraz, szellős kamrában egy napig rudakra
akasztva szikkasztjuk. Ezután hideg füstön piros barnára füstöljük.
=A
füstről levéve száraz, szellős padláson vagy kamrában kb. 3-4 hétig rúdra
akasztva érleljük. Ezután gondosan csomagolva mélyhűtőben lefagyasztva
tároljuk. Ezzel a módszerrel a csülkök és sonkák megőrzik zamatukat, nem
száradnak ki.
äErről a sonkáról csak jót tudok írni. Igaz, én
elfogult vagyok vele szemben, de állítom, hogy aki egyszer megkóstolta úgy,
hogy írósvajjal megkent kenyerére rakott ebből a gusztusos-vékonyra vágott sonkából,
s idei friss hónapos retket is falatozott hozzá, az nem egyhamar fogja
elfeledni annak ízét, zamatát. Felhasználható még igen sokféle formában is.
Sütve, főve önálló fogásként. Nem vall szégyent húsvéti sonkaként sem.
Megállja helyét tésztán s kenyérben, sőt elsőrangú a toulousei sóletben
is!
åAmi az itókát illeti kitűnően illik hozzá
akármilyen száraz fehér vagy vörösbor. Teremhetett Sopron, Balaton felvidék,
Szekszárd lankáin, a Mátra déli lejtőin vagy érlelődhetett Tokaj vesszein!
Természetesen
bor helyett ihat bármilyen finom seritalt bárki, aki azt szereti jobban!
=Jól
olvasta kedves olvasóm. Nincs semmi baj a szemével. Paprikás sonkáról van szó,
mely szintén egyfajta magyar sonkaféleség, bár elismerem, hogy első
látásra, vagy hallásra bizarr kissé!
Fűszerei
egy sonkához:
35
dkg só
1
dkg konzerv, vagy salétromsó
1
fej fokhagyma
1
evőkanál koriander
1
teáskanál fenyőmag
4
evőkanál édes-nemes paprika
=Porrá
törjük a fűszereket. A fokhagymát megtisztítjuk, lemixeljük. A sonkát szépen
megformáljuk és a sóval összekevert fűszerekkel alaposan bedörzsöljük, majd
rákenjük a fokhagymát. A sonkát egy megfelelő nagyságú edénybe téve hűvös
helyen tároljuk 4 napig. Ezután 3 liter vizet felforralunk a paprikával, majd
amikor teljesen kihűlt, a sonkára öntjük. Három héten át naponta megforgatjuk,
majd kivesszük a pácléből és egy napig szikkasztjuk. Megtörölni nem szabad!
Hideg füstön piros-barnára füstöljük és száraz, szellős helyen tároljuk. Egy
hónapi érlelés után fogyaszthatjuk.
äAki ebből a sonkából fogyaszt pár szeletet friss
zöldhagymával, csak felsőfokon beszélhet róla élete végéig! Ajánlom tehát
mindenkinek aki nem fél az újtól s szereti a pikáns ízeket feltétlenül próbálja
ki. Ígérem, nem fog benne csalódni.
åMéltón készíti el ágyát nemes borainknak, de
nyáridőben nem veti meg a hideg kisfröccsöt, de a kellően behűtött sert sem!
=Akinek
van kísérletező kedve, no meg módja ahhoz, hogy több disznót vágjon egy
esztendőben, feltétlenül próbálja ki ezt a sonkafajtát! Biztos vagyok
benne, hogy nem fog elátkozni haló poraimban!
Íme
a recept:
=Az
első disznóvágásnál készítjük el ezt a sonkát. Úgy alakítsuk, hogy a csülköt
jóval magasabban vágjuk le. Arányosan gömbölyítsük ki a hátsó combot késsel,
majd a csontot fűrészeljük le. Az így előkészített sonkát ízlés szerint
sózzuk-pácoljuk alföldi vagy makói módon, majd amikor levesszük a füstről,
szikkasszuk addig, amíg sor kerül a második disznó levágására. Ekkor az első
vágáskor kisütött zsírral kb. negyedrészig megtöltött bödönt bevisszük egy
napra konyhánkba és az alaposan megmosott és gondosan megszárított sonkát
szépen belehelyezzük a bödönbe. Fontos, hogy száraz legyen a sonka, ezért célszerű
előmelegített sütőbe tenni pár percre, hogy a külső nedvesség elpárologjon
róla. A bödönben lévő sonkára rászűrjük a friss zsírt, amely semmi szín alatt
sem lehet meleg! Lényeges, hogy még folyékony legyen és jól, légmentesen ellepje,
lezárja a sonkát.
=Ne
takarjuk le fedővel, csak akkor, amikor a ráöntött zsír már teljesen
megdermedt, mert ha korán lefedjük, a lecsapódó vízcseppektől elromolhat
zsírunk s vele együtt sonkánk is. Ügyelnünk kell arra is, hogy száraz, hűvös
kamrában tároljuk.
äAz így eltett sonka kellő odafigyeléssel megfőzve, a
lehető legfinomabb húsvéti sonkát adja majd! A kiolvasztott zsírt felhasználhatjuk
sütéshez, főzéshez, azokhoz az ételekhez, amelyeknek hasznára válik ez a
különlegesen pikáns ízű zsír.
åEhhez a sonkához aztán valóban csak
bor dukál. Ihat rá mindenki kora, ízlése, pénztárcája szerint, de csak
mértékkel!
=Ez
a sonka már nem magyar, hanem cseh. Amint neve is utal rá, prágai.
Felvetődhet a kérdés, hogy akkor mit keres itt, miért dicsekszem idegen
tollakkal? A kérdés lehet, hogy jogos, de azonnal megadom rá a választ.
=Régen,
ifjú koromban, amikor még a Nyírben szolgáltam erdőt és embert, jó munkám
jutalmául elküldtek egy hetes hajókirándulásra. Hajónk Pestről indult. Alig
hagytuk el a festői szépségű Dunakanyart, hipp-hopp, máris kikötöttünk
Pozsonyban. Ott laktunk a hajón, de bebarangoltuk a környéket. Megismertük a
várost, jártunk a Kis-Kárpátok kastélyaiban. Elvittek bennünket Pöstyén híres-neves fürdővárosába is. Általában vendéglőkben
ebédeltünk, ahol ízletes európai kosztot kaptunk. Történt egyszer, hogy
pozsonyi városnézésre készültünk, de nem kaptunk reggelit a hajón, hanem a Duna
partján lévő szép park enyhet adó fák lombjai alatt vártak bennünket hosszú
asztalokon, fehér abroszokkal letakart titokzatos halmokkal. Nem is sejtettük,
mit rejtegettek számunkra.
äItt találkoztam először azzal a híres prágai
sonkával, melynek ízét soha sem felejthetem. Amikor felfedték titkukat a hatalmas
tálcákra halmozott, óriás félkiflik, melyek frissen illatoztak, már sejtettük,
hogy nem mindennapi élvezetekben lesz részünk. Ezek a kiflik meg voltak kenve
jó vastagon liptóiból készült körözöttel. A paprika-piros körözött csak itt-ott
villantotta elő magát, mert eltakarták a rózsaszín, gusztusos vékonyra szelt
sonkatekercsek. Önmagában már a látvány lenyűgözött bennünket. Hát amikor beleharaptunk!
Azt az ízt nem lehet leírni, de feledni sem!
åErre a pompás töltött kiflikre csúszott
ám a híres pilseni ser, amely olyan hideg volt, hogy bepárázta poharaink falát.
=Már
akkor elhatároztam, hogy akárhogyan is, de utána járok ennek a kitűnő sonkának!
Sikerült is. Íme a recept:
=Ezt
a sonkát, - mely nevét szép Prága városáról kapta – nem perzselt, hanem
forrázott disznóból készítjük. A formázott sonkát sózás előtt dörzsöljük be
kristálycukorral, majd hideg helyen pihentessük egy napig. Ezután ízlés szerint
besózzuk, de mindenképen enyhébben, mint a magyar sonkát. A sóban állva hagyjuk
pihentetni 10-14 napig úgy, hogy naponként forgatjuk.
Ezután
készítsük el a páclevet 10 liter vízhez:
5
dkg szemes bors
5
dkg borókabogyó
5
dkg koriander
5
dkg fenyőmag
2
dkg gyömbér
2
dkg szegfűbors
4
db babérlevél
3
fej vöröshagyma kockára vágva
1
fej fokhagyma
1
liter 10 %-os ecet
=A páclevet felforraljuk,
majd kihűtve a sonkára öntjük. Ebben a páclében érleljük legalább 3 hétig.
Naponta forgatjuk! Ekkor kivesszük s egy napig szellős helyen szikkasztjuk.
=Gyenge,
hideg füstön szép világosra füstöljük.
=Kipróbáltam
egyszer-kétszer azóta ezt a sonkát úgy, hogy hentesüzletből vásároltam egy
hátsó combot és abból készítettem el. Mi ugyanis perzseljük a disznót, ezért
nem alkalmas a prágai sonka készítésére.
äKörözöttet is készítettem sajtból, vajból,
juhtúróból, megfűszerezve paprikával, köménnyel. Vásároltam friss, óriáskiflit.
Elkészítettem azokat a kifliket úgy, ahogyan arra emlékeztem.
åIttunk
is rá jól behűtött szlovák Aranyfácán sört. Nem volt az rossz, sőt bátran
állíthatom, hogy finom volt. Kellemesen harmonizáltak a vékony prágai
sonkaszeletekkel, de mégsem volt az olyan, mint akkor, hajdanán ott a Duna partján a pozsonyi vár alatt! Lehet, hogy
nem is az én receptemben volt a hiba, hanem az Idő hibázott, aki elröppentette
fölöttem szép ifjúságom?
=Igen
kérem, nem tévedés. Marcus Portius Catoról, az idősebbikről van szó. Ő
volt az „Öreg” Cato, aki Krisztus előtt 234-ben született és 149-ben halt meg.
A plebejusszármazású, de jómódú államférfi többek között két dologról volt
híres: konzervatív, hellén-ellenességéről, a puritán római erkölcsök védelmezéséről,
és Róma hatalmának kiterjesztőjeként Karthágó elpusztításáról. Mint censor,
minden felszólalását ezzel a mondattal fejezte be: „Ceterum censeo
Carthaginem esse delendam.”4
Teljesen mindegy volt, hogy miről is beszélt előtte.
=A
földművelésről írott értekezése igen fontos történeti forrás.
=Puritánsága
ellenére, azért Ő sem vetette meg a jó ételeket.
=Róma
korában a sertéstartásnak kultusza volt, függetlenül attól, hogy mediterrán
éghajlata révén ez szinte hihetetlen, de a provinciákban termelt és tenyésztett
mindenféle, fajta ehető terméket elnyelt hatalmas „gyomra”. Ebben a
korban – tudjuk Laurentiustól - több mint 20 féle sonkából válogathatott
a római ínyenc.
=Lássuk
tehát Cato sonkájának receptjét, mely szerint még ma is készítenek így
sonkát Olaszhonban!
=A
megformázott sonkát be kell sózni s ebben 17 napig kell „pácolni”. A pácból
kivéve két napon át szellős helyen pihentették, gondosan letörölték és
bedörzsölték olajjal. Két napig füstölték, majd a füstről levéve újból bekenték
olajjal és ecettel, majd száraz, szellős helyen felfüggesztve fogyasztásig
tárolták.
äEzzel a sonkával véletlenül találkoztam. Nem Itália
kies vidékén, hanem itthon a mi szép Bakonyunkban, Dudaron. Olasz vadászvendégeink
érkeztek s ők kínáltak meg ezzel a történelmi sonkával. Félreértés ne
essék, nem a több mint 2000 évessel! Csak a recept volt annyi idős. Cserébe –
tolmácsunkon keresztül – elmondtam az Öreg Catoról azt a keveset, ami megmaradt
emlékezetemben. Úgy vettem észre, hogy vendégeim legalább annyira meg voltak
lepve, mint jómagam, amikor tisztázódott, hogy kitől származik ez a kitűnő
sonkarecept.
åA vörösbort, amit ittunk rá, ízig-vérig
magyar volt. Egri bikavér.
Mondanom
sem kell, hogy igen kellemes hangulatban ért véget nem mindennapi találkozásom
az idősebbik Cato sonkájával!
A csülök
=Bár úgy emlékszem, hogy e
rész elején a csülökről a bevezetőben már tettem említést, mégsem mehetek el
ennyire közömbösen mellette. Nem, mert bizony ő is megérdemel néhány mondatot.
=Ő a kisebbik sonka, vagy
ahogy a Nyírben mondták: szegény ember sódara. Olyan viszonyban álltak s
vannak talán ma is egymással, mint tehén a kecskével. Ez utóbbi is a szegény
ember teheneként szerepel ízes, gyönyörű nyelvünkben. Nem is volt ebben talán
bántó szándék, csupán a tőle egy-két holdnyival kisebb „birtokossal” szemben
megmutatkozó csöppnyi paraszti gőg.
=Ami pedig a csülköt
illeti, a magam részéről semmiféle negatív előítéletet sem érzek ellene. Nem is
nézhetem le, mert számtalan sok ételünket ízesíti fejedelmi fogássá. Gondoljunk
csak a csülkös bablevesre, vagy korhelylevesre, kaszáslére, de önálló fogásként
sem vall ám szégyent! Tanúsíthatom, hogy a bajor csülök, vagy Karikó
Jóska barátomnál készített Csülök Marika módra, felejthetetlen élményt
jelentett számunkra. Talán majd le tudom írni receptjét, emlékezetből.
=Bizonyítom, hogy már a
sózó, pácoló edényben is egymás mellett vannak a sonkákkal, ha csak nem valami
különleges sonkát készítek. Annyi eltérés mutatkozik, hogy pár nappal hamarabb
kerülnek ki a pácléből s kerülnek füstre.
=Amikor kiveszem a pácléből,
tiszta konyharuhával áttörlöm, majd az izületnél, az ín mellett vékony éles
késsel egymásra merőlegesen átszúrom, és egy kisebb fakanál nyelével a kellő
rövidre vágott, erős kender spárgával áthurkolom. Ebbe akasztom be az S alakú
kampót, majd szellős helyen rúdra akasztva egy napig szikkasztom. Ezután hideg
füstön szép piros-barnára füstölöm.
=Padláson vagy száraz,
szellős kamrában annyi ideig tartom, míg bár szikkad, mégis megőrzi
frissességét, nem aszik ehetetlen, élvezhetetlen szárazzá! Ekkor igen gondosan
becsomagolva mélyhűtőben tárolom, felhasználásig.
=Európa
népei ismerik, szeretik, mi több, rendszeresen használják is a
szalonnát. Néha csak ízesítenek vele valamilyen ételt, de az ún. paraszt
reggelik nélkülözhetetlen alapanyaga szinte minden országban. Mi magyarok –
reformkonyha ide vagy oda – mai napig különös vonzalmat tanúsítunk irányában.
Felhasználási módjuk rendkívül széles skálán mozog. Erről majd az egyes
szalonnaféleségeknél igyekszek szót ejteni, ha el nem felejtem!
=Remélem,
soha nem fog az én lelkiismeretes főorvosomnak, Dr. Kovács Lászlónak a kezébe
kerülni ez a kis írás, ezért bátran állítom, hogy a rossz koleszterinem nem
a szalonna-fogyasztástól van, hanem, mert valami egyéb nyavalya miatt szervezetem
még a levegőből is előállítja azt a fránya triglicerint!
Egyébként tudós kutatók is hol azt bizonygatják, hogy az állati zsiradékban
és a májban vannak a bűnös telített zsírok, és legveszélyesebb a tojás sárgája.
Nos, a tudósok egy másik csoportja viszont azt állítja, hogy bizonyos, az
élethez szükséges vitaminok éppen a tojás sárgájából nyerhetők.
=Természetesen
nincs jogom senkit sem befolyásolni, nincs is szándékomban, de saját magam arra
a következtetésre jutottam, hogyha egészséges a szervezetem, akkor ehetek én
tojást tojással, ha pedig nem, akkor tengethetem életem müzlin és
számolhatom a zabkorpából készült sütemények kalóriatartalmát, mert
akkor már – amint azt boldogult tanárom mondta – beleugrott a kan disznó az
egészbe!
=Történt
velem, hogy egy vírusos fertőzésnél kiderült, magas a koleszterin szintem.
Nosza, azonnali szigorú diétára fogtak, amit igen lelkiismerettel be is
tartottam, sőt elvégeztem Robert E. Kowalski 8 hetes koleszterin kúráját is.
Ettem feleségem zabpehelyből készült extra süteményeit rendületlen hősiesen,
ennek ellenére a kéthetenkénti kontroll a legcsekélyebb javulást sem mutatta,
sőt. Nos, jó három havi önsanyargatás után, arra kértem feleségem, hogy
felejtsük el ezt az egész marhaságot és ha már úgysem kerülhetem el végzetem,
akkor legalább egyek ismét ízletes ételt. Így történt. Ettem én mindent. Még
szalonnás tojást is. Igaz mértékkel, de szalonnát is csurdítottunk s ittam rá
még egy pohár csopakit is!
-
No tetszik látni – mondta főorvosom – így kell diétázni!
Férfiasan
bevallom nem mertem elárulni, hogy bizony nem diétázok én már, több mint két
hete, csak bólogatva helyeseltem.
=Akkoriban
merült fel bennem egy szörnyű gyanú. Azt hiszem, hogy tudós barátaink néha-néha
azt, és úgy írnak, amint, vagy akik fizetik őket. Ez nem állítás, mert letagadom,
hanem csak egy sanda gyanú és talán nem is így van, csak én találtam ki azért,
hogy letegyem a voksot a sok finomabbnál, finomabb disznóság mellett, miután
engem a disznótartók, hentesek és mészárosok fizetnek, sőt ingyen és bérmentve
kapok hol Pápáról, hol Debrecenből egy-egy jókora csomagot.
Csak győzzem elkölteni!5
=Egy
kissé ismét elkalandoztam. Olyan vadvizekre eveztem, mellyel elveszem kedvét
kedves olvasómnak minden kiruccanástól, pedig még hátra van a java!
-
Méltóságos gróf Úr! Tartson velünk, telepedjék le hozzánk, süssön egy kis
szalonnát – invitálták Dégenfeld grófot nyírbaktai erdejében favágói.
-
Köszönöm emberek! Szívesen letelepszek, de én csak úgy szeretem a füstölt
szalonnát nyersen, hagymával. Tudják, sajnálom amikor elcseppen zsírja a
parázsra.
Le
is telepedett egy előre melegített tuskóra, elővette hátizsákjából hófehér
damasztkendőbe bugyolált szalonnáját, rozskenyerét, megtisztított
vereshagymáját. Kikattintotta zsebkését és hozzálátott szalonnázni, olyan
jóízűen, mintha sosem evett volna.
Így
hallottam diákkoromban ezt a kis történetet öreg nyíri favágóktól, akik nem is
voltak igazi favágók, hanem egyszerű szegény parasztok, kik csak télen jártak
ki az erdőre fát vágni.
Akkor
még álmodni sem mertem volna, hogy azoknak a téli szünetbeli gyakorlatoknak
valaha is hasznát veszem, és életem a magyar erdőkben, favágók között fogom
eltölteni.
Így
történt aztán, hogy jó pár évvel később, már itt a Bakonyban, volt erdőmérnök kollégám,·- aki mellesleg nagy vadász is volt -
kijelentette:
-
Tudjátok, hogy én még nyár közepén is szeretem a szalonnát, amikor már minden
favágó undorral elfordul tőle!
=Nálam
ez áll az első helyen. Mármint a kolozsvári szalonna. Nem mondom, hogy a többi
megvetendő, amolyan tizedrangú lenne, és ezért nem szeretném a különböző
paprikás, borsos ízesítésűeket vagy az angol és a császárszalonnákat. Szó sincs
róla, hiszen a maguk nemében mind-mind páratlanul finomak. Mégis, ebből szoktam
a legtöbbet készíteni hosszú évek óta. Ez használható fel a leggazdaságosabb
módon és minden formában ízletes, finom! Talán fukarságom is oka ennek, mert
ugyebár a császárszalonna az oldalast, míg az angolszalonna a kitűnő karajt
rabolja el, tehát nagyon is meggondolandó készítése! Mindkét fajtát kipróbáltam
egyszer-kétszer, de bevallom őszintén, mindig megbántam. Sajnáltam a karajt és
az oldalast! Nem rontották el a szalonnát, de mégis. Jobban szeretem a karmonádlit
frissen sütve pecsenyének, kirántva bécsi vagy párizsi módra, pár
csepp citrommal ízesítve a hozzá illő körettel. Ugyanígy vagyok az oldalassal
is. Natúr pecsenyeként tört krumplival, vagy felfüstölve igen csak meg tudja
bolondítani a krumpli és bableveseket! A tányérban meghagyva s a végén egy kis
ecetes tormával elfogyasztva nem megvetendő ízzel szolgálja meg a bizalmat!
=A
kolozsvári szalonna viszont valószínű tudja ezeket, mert a karaj szóba sem
jöhet nála. Az oldalasból elcsen ugyan egy kicsit, de csak annyit, amivel
mindketten előnyhöz jutnak. Így lakik jól a kecske, s marad meg a káposzta is!
Lássuk tehát, hogyan készül:
=Ez
a szalonna fiatal és perzselt sertésből finom. A féldisznó oldaláról lefejtjük
a szalonnát a sonka és lapocka között.
Úgy
vágjuk, hogy kerüljön rá az oldalasból egy vékony húsréteg. Ha angolszalonnát
is akarunk készíteni, akkor vigyázzunk, hogy a karajt fedő hátszalonnát nehogy
hozzáfejtsük! Amennyiben nem akarunk hagyni angolszalonnát, akkor nem érdekes,
mert a hátszalonnát levéve, ízlés szerint készíthetünk belőle egyéb
szalonnaféleséget, illetve kisüthetjük zsírnak.
Először
egyetlen nagy táblában formázzuk ki a meghagyandó szalonnát. Ez ismét ízlés
dolga, ki, milyen vastagon szereti. Én nem szeretem vékonyra hagyni, ezért a
felső részt egy kicsit előnyben részesítem az alsó, ún. hasaalja húsosabb, de
alig két centis „vastaggal” szemben. Ezt inkább hozzácsapom a kolbászhúshoz!
Ebből az egész táblából alakítjuk ki aztán a kisebb táblákat. Ez attól függ,
mekkora volt a disznó. Általában két, esetleg három szép táblát készíthetünk.
Ez gusztusos is és könnyen kezelhető.
=Kihűlés
után alaposan besózzuk, majd bőrös felükkel lefelé fordítva, egymásra helyezve,
betesszük a sózó-kádba. Ebben érleljük hat-hét napig úgy, hogy minden nap
megforgatjuk. Ezután páclevet készítünk
13
liter vízhez:
2 kg jódmentes só
1 dkg salétromsó
3 gerezd fokhagyma
1 evőkanál koriander
1 evőkanál fenyőmag
4 babérlevél
3 fej makói vöröshagyma
=A fenyőmagot és a koriandert
finomra őröljük. A fokhagymát és a vöröshagymát megtisztítjuk és feldaraboljuk.
Beletesszük a többi adalékot is és felforraljuk, majd kihűtve rászűrjük a szalonnára. Fontos, hogy a páclé teljesen
elfedje a felső darabokat is. Ebben érleljük még egy jó hétig, majd a pácléből
kivéve 2-3 napig szellős helyen kilógatva szikkasztjuk.
=Az alaposan kiszikkasztott
szalonnatáblákat hideg füstön szép piros-barnára füstöljük. A füstről levéve
száraz, szellős, hűvös helyen érleljük, majd gondosan elcsomagolva, hűtőládában
tároljuk. Így nem lesz a húsréteg ehetetlenül kemény, hanem ez a szalonna olyan
finom puha marad, hogy elolvad a szájban.
Őszintén megvallom, hogy
én a kolozsvári, a császár, az angol és a paprikás füstölt szalonnát – tehát,
amit füstölni akarok - együtt pácolom a sonkákkal és csülkökkel. Nem légből
beszélek, tessék elhinni, kipróbáltam „egyszer-kétszer”, de nem vallottam vele
szégyent. Elfogyott az összes szalonna minden évben. Néha hamarabb is, mint kellett
volna.
äEmlékezetem szerint, szűkebb-tágabb családom és
rokonságom minden férfijének volt szalonnázó bicskája. Ez még nem is nagyon rég
olyan természetes volt, mint a külön fogkefe, borotva, zsilett, asszony és
autó. (Már, ha volt.) Kölcsön viszont még a bicskát sem igen kértük el
egymástól, nemhogy az...
A szalonnázáshoz nem is
kellett egyéb eszköz, csak ez a bicska. No, meg jófajta szalonna, finom kenyér,
esetleg zöldhagyma, zöldpaprika, piros paradicsom. Aki tányéron,
késsel-villával szalonnázott, az megvetés tárgya, amolyan nyámnyila féle volt.
Nem kellett a
szalonnázáshoz még terített asztal sem. Erdőn-mezőn, úton-útfélen
falatozhattunk, ha úgy hozta a helyzet. Még le sem kellett telepedni valamilyen
ülő alkalmatosságra.
Bal kézbe került a
szalonna, a kenyér és a hagyma. Jobb kézbe a bicska. Törés a kenyérből, vágás
egy leheletnyit a szalonnából, hozzá egy kis karikát a hagymából és már kész is
volt az első falat. Így folytatódott akkurátus szertartással addig, amíg jól
nem laktunk, vagy el nem fogyott szalonnánk.
åElőtte egészséges volt egy
nyelet kisüsti, utána pedig semmiképp sem rontott állapotunkon, ha alaposan
meghúztuk kulacsunkat, melyben ott kotyogott szerényen a jó hideg kadar!
äVan a szalonnaevésnek egy
másik formája is. Nem is forma ez már, hanem valamilyen kultikus szokás, amely
vidékenként változó. Általában szeretek átvenni új dolgokat, amit jónak tartok.
Elfogadok minden praktikus tanácsot még a gyermektől is, lett légyen az élet bármely
területén.
Egyedüli kivétel ez alól a szalonnacsurdítás!
Ebben az egyben hajthatatlanul konzervatív vagyok! Kipróbáltam sokfélét.
Vékonyra szelve s bevagdalva kunkorin tűzve nyársamra, akár a fatányérosra
valót, vagy apróra vagdosva s váltakozva nyársra fűzni kolbász és hagyma karikákkal,
mint a rablóhúst. Sütöttem alufóliába csomagolva, krumpli és hagyma
társaságában is. Kijelentem, hogy finom volt valahány, de olyan, mint amit gyerekkoromban
Apámtól tanultam, azzal egyik sem vetekedett. Amikor szalonnacsurdításról van
szó, csak erre gondolok mai napig. Így süti családom minden életrevaló tagja,
gyermektől vénig, ezért ezt írom le szíves engedelmükkel:
Még meg is címzem:
Igen ritka az olyan idő, amikor nem lehet szalonnát
sütni.
Talán erős szélben, vagy zuhogó esőben. Ámbár, ha
jól meggondolom, még ez sem jelenthet akadályt, mert keresek egy szélárnyékos
helyet, és az eső elől is el lehet valamilyen fedett részre húzódni.
Ismerik az adomát a cigányról? Nem? Akkor elmesélem.
Hideg téli napon betér az éhező, fázó vándorcigány a
gazda udvarába. Köszön is illendőn.
- Ádjon Isten gasduramnak minden jót! Sép
időnk van, csák egy kicsit hideg!
- Abbiz igaz, de Neked is adjon az Isten
minden jókat Barátom! Aztán mi járatban vagy?
- Semmiben gasduram, csák úgy benéztem egy
kicsit.
- No, ha már benn vagy jóember, mit
szeretnél? – kérdi a jólelkű gazda. – Enni, inni vagy melegedni?
- Hát instálom gasduram, ha már ilyen jósívű
hozzám, akkor borozsgatás előtt salonnát seretnék sütni!
Ráismerünk, ugye, a furfangos, leleményes cigányra?
Talán meg is mosolyogjuk, de el kell ismernünk, hogy talpraesetten válaszolt.
Úgy, mint népmeséink hősei.
Nézzük akkor, mi minden kell a szalonnasütéshez:
- mindenek előtt jóféle, füstölt szalonna
- finom, lágy kenyér
- hagyma, ha lehetséges idei, friss
zöldhagyma
- gallyfa vagy venyige, avagy valamilyen
aprófa, de legjobb a vörös-száraz bükk ág
- tűzrakásra alkalmas hely
- nyárs, lehetőleg kökényvesszőből
- bicska
- só
- esetleg szalonnázó deszka
- jóféle kisüsti pálinka
- száraz fehér vagy vörösbor, vagy ser, attól
függően, hogy milyen időszakban sütünk, avagy kinek, mire támad kedve.
Amikor minden együtt van és akarunk is sütni, akkor
éles késünkkel szép, se túl vékony, se túl vastag szeleteket vágunk kenyerünkből.
Erre bőségesen karikázunk a friss zöldhagymából úgy, hogy teljesen befedje a
kenyérszeletet. Ízlés szerint megsózzuk. Általában elég két-két szelet
fejenként. Gúla alakban felhalmozzuk a fát, venyigét, vagy gallyat és
meggyújtjuk a tüzet. A szalonnából vágunk egy akkora darabot, mely kapacitásunknak
megfelel. A szalonnadarabot hossztengelyével párhuzamosan, a bőrkéhez valamivel
közelebb feltűzzük nyársunkra. Hosszirányban éles késsel mélyebben bevágjuk,
melyre halszálkaszerű, sűrű keresztvágásokat ejtünk. Az így beirdalt szalonna,
sütésre kész, a zsírt befogja vezeti a mélyebb vágásba, így könnyű lesz rácsurgatni
a kenyerünkre rakott hagymára.
Felnőtt vendégeinknek kitöltünk egy kupica pálinkát,
egészségére kívánjuk s várjuk, hogy tüzünk ellobogjon. Amikor már csak a parázs
izzik, elkezdjük sütni szalonnánkat. Szép egyenletesen forgatjuk a parázs
felett, majd időnként rácsurrantjuk sercegő zsírját kenyerünkre. Nos, hogy
mikor is van ez az időnként, ezt nem lehet tanítani. Ehhez érzék és megfelelő
gyakorlat kell, mert ha túl hamar akarok csurdítani, akkor még nem csurran
zsírja, ha pedig tovább forgatom a parázs fölött, ráhull értékes zsírja a
parázsra, túlhevül és keserűvé válik szalonnánk! Óvatosan, gonddal kell tehát
dolgoznunk, mely meghozza munkánk gyümölcsét. Általában akkor jó, amikor
mindkét kenyerünket egyenletesen, jól megzsíroztuk és szalonnánk átsülve,
piros-barnán kelleti magát a nyárson. Ekkor néhány csepp sört vagy bort
csurgatunk a forró szalonnára és lehúzzuk nyársunkról.
Családunkban csak ketten tudnak igazi, nagy
türelemmel és szakértelemmel szalonnát sütni. Egyikük Tibor öcsém, ki nem csak
a matematika professzora, hanem a szalonnacsurdításé is. Ritkaság tudós embereknél
ez a képesség! Másikuk pedig Zoltán fiam!
äåEzután veszi kezdetét a
falatozás. Egy-egy kenyérdarabra helyezünk egy vékony szelet sült szalonnát, és
szánkba téve falatozunk. Közben nem feledkezünk meg kortyolni italunkból.
Biztosítok mindenkit, hogy igen pazar gasztronómiai élvezetben lesz része.
Általában ekkor már ránk borul a nyári alkony, de semmi baj, mert az előre odakészített
venyige vagy száraz gally a hamvadó parázsra vetve egy-kettőre fellobban, és
furcsa árnyakat vet a tűzbe bámulók arcára. További iszogatással megoldódnak a
nyelvek s először csendes adomázás, majd később talán egy kis nótázás is
kerekedik ott, a tűz körül.
Így zajlik le egy magyar ”barbecue party”!6
Néhány belga, osztrák barátomat vendégül láttam már
ilyen csurdításon és örömmel tapasztaltam, hogy igen elégedetten csettintettek
s ígérték, hogy hazájukban is kipróbálják majd egy baráti társaságban.
Feleségem unokanővére, Jolcsi
– aki Chicago-ban (USA) él – mesélte pár éve itthon, hogy rendszeresen sütnek
szalonnát. Büszke arra, hogy kint született Szami lányát megtanította írni-olvasni
és beszélni magyarul, még büszkébb, hogy jogász lett s most Washingtonban dolgozik,
de a legbüszkébb, hogy leánya nagy sikerrel rendez amerikai barátainak magyaros
barbecue partikat és együtt éneklik az édes-bús magyar nótákat!
No, de elhamvadt már parazsunk, elfogyott rőzsénk
is. Amérika pedig messze van. Nagyon messze. Ideje
jóéjszakát mondanunk, mert holnap már más szalonna készítésének a receptjét
kell leírnom.
=Hasonló módon készül, mint a
kolozsvári, csak ez a szalonna teljes egészében tartalmazza a disznó oldalasát.
=A szépen megformált szalonna
táblát vagy táblákat alaposan besózzuk és a sózó kádban bőrös felükkel lefelé,
egymásra helyezzük. 8-10 napig tartjuk sóban úgy, hogy naponta forgatjuk. Ekkor
páclevet készítünk, majd kihűtjük és rászűrjük a szalonnára.
=Én nem raktam külön, hanem
saját készítésű sonkapácot tettem rá. Ez volt a legfinomabb. Ebben a pácban
kell érlelni napi forgatás mellett 8-12 napig. Ekkor kivesszük a léből. Tiszta
konyharuhával alaposan megtöröljük, majd száraz, szellős helyen 2 napig
szikkasztjuk.
=Hideg füstön piros-barnára
füstöljük.
=A füstről levéve száraz,
szellős helyen rúdra akasztva érleljük.
äFogyasztható nyersen
bármilyen formában, de legelterjedtebb étkezési módja, hogy fogyasztás előtt
abáljuk és kicsontozzuk. Így megfőzve és kellő nagyságra feldarabolva sokáig
tárolható. Puha rozskenyérrel, zöldhagymával, paprikával, paradicsommal
fogyasztva valóban császári ízeket ad!
Én mégis sajnálom azt a finom oldalast!
åEgy-két pohárka pincehideg
rizling nagyszerűen teszi teljessé ezt a császári étkezést.
A nyolcvanas évek végén, amikor ledőlt a vasfüggöny,
Bécsben igen nagy kedvet éreztem ahhoz, hogy leüljek egy padra császárszalonnázni,
szemben a palotával, de valahogy mégsem volt hozzá gusztusom. Nem vitt rá a
lélek.
=Ezt
a szalonnát 100-130 kg-os fiatal sertések hátszalonnájából készítjük. Jó
tenyérnyi széles - pár centivel mindenképpen szélesebb legyen a szalonna, mint
a hús - hátszalonnát vágunk a gerinc hosszirányában úgy, hogy a szalonnán rajta
maradjon a karajhús is.
=Igazából nem is szalonna
ez. Találóbb lenne rá a sonka név, ha nem karajból, hanem combból lenne
húsa. Életemben kétszer készítettem ezt a szalonnát. Nem bántam meg, mert finom
volt. El is fogyott, talán gyorsabban is, mint illett volna. Mégsem készítettem
többé. Sajnáltam a karmonádlit! Egy dolog miatt érdemes készíteni annak, aki
annyira szereti, hogy semmi szín alatt sem tud meglenni nélküle: a saját
készítményű angolszalonnáját nem közelíti meg az üzletben kapható ízetlen,
rágós, e néven árult termék!
A
macska rúgja meg, én mégsem pazarlom el rá azt a különlegesen finom karajt,
hiszen ez a disznó színe-java!
=Sózása, pácolása, füstölése
olyan, mint valamelyik magyar sonkáé. Bárki választhat ízlése szerint a sok
sonkarecept közül. Talán annyi eltérés van, hogy még egy kis porrá tört
gyömbért ne felejtsen el hozzátenni.
äA kiérett angolszalonnát ehetjük natúr állapotában,
kenyérrel, hagymakísérettel, magyarosan. Készíthetjük tojással, angolosan. Lehet
egy igazi parasztreggeli egyik alkotóeleme. Garantáltan nem fog szégyent
vallani vele senki!
åIhat rá jóféle angol „fekete sört”, de nem
sértődik meg akkor sem, ha egy pohárka félszáraz vagy száraz magyar borral
locsoljuk meg.
=Ebben
a szalonnában nincs hús. Hátszalonnából készítjük. Kb. 40 cm hosszúra és 6-8 cm
szélesre vágjuk. Besózzuk és a sózó edényben 8-10 napig hagyjuk, hogy jól
átjárja a só. Minden nap megforgatjuk.
=Egyszerű
páclevet készítünk. 10 liter vízhez adunk másfél-két kg sót, 10 dkg összezúzott
fokhagymát, 1 dkg salétrom sót. Jól összekeverjük, felforraljuk, és kihűlve
ráöntjük a szalonnára. Ebben a páclében érleljük 8 napig.
=A
pácléből kivéve megmossuk, tiszta konyhakendővel áttöröljük, kilógatva száraz
szellős helyen 1-2 napig szikkasztjuk.
=Hideg
füstön piros-barnára füstöljük.
=Száraz,
szellős padláson vagy éléskamrában tároljuk fogyasztásig.
äSokan ezt a szalonnát tartják alkalmasnak a
csurdításra. Állítják, hogy ez ontja a legzamatosabb zsírt kenyerünkre, és összesült
szalonnája is verhetetlen. Disznóorrhosszal veri a mezőnyt! Aki nem hiszi,
próbálja ki.
åAzt viszont garantálom, hogy kellően
megalapozza ágyát sernek, bornak egyaránt.
=Ugyanúgy
készítjük, mint az előbb leírt csemegeszalonnát, csak füstölés előtt, amikor
már kellően szikkadt, alaposan bedörzsöljük pépesre mixelt fokhagymával, majd
édes-nemes pirospaprikát szitálunk rá.
=Ezután
hideg füstön felfüstöljük és száraz, szellős helyen rúdra akasztva hagyjuk,
hogy átérjenek ízei.
äKülönlegesen finom szalonna. Változatossá teszi
reggelinket pikáns, különleges zamatával. Ahányszor készítettem, mindig ez a szalonna
fogyott el leghamarabb. Nem lehetett őkelmének ellenállni amikor ott kellette
magát kifagyva, illatozva asztalunkon!
åZimankós, téli reggeleken egy csésze illatos
tea hozza ki ízeit, teszi emlékezetes meghitté a közös családi reggelit.
=Teljesen
úgy készül, mint a gyulai csemege szeletszalonna, csak amikor a pácléből
kivesszük, nem füstöljük fel, hanem úgy tároljuk rúdra akasztva, fehéren.
äTeaszalonnának is nevezik. Sajna nem tudom miért,
mert sokkal inkább alapanyaga lehet egy parasztreggelinek és mindenképpen
ez a szalonna adja meg alaphangját annak a nagyszerű pásztorételnek is, amit slambucnak nevezünk.
Ebből a szalonnából vágunk egyenletes kockákat, kb. 10 dekányit fejenként, és
olvasztunk ki a bográcsban. Ehhez teszünk bele apróra vágott krumplit annyi
vízzel, hogy jól ellepje. Amikor a krumpli félig megfőtt tesszük hozzá a házi,
gyúrt lebbencstésztát. Ekkor – először és utoljára – összekavarjuk, majd csendes
tűzön hagyjuk, hogy elfője vizét, majd szép lassan süljön, piruljon. Kézzel forgatjuk
meg harminckétszer az egyre szebb szint felvevő masszát a bográcsban. Ekkorra minden
oldalról szép rózsára pirult és kész a fejedelmi slambuc. Hortobágy pusztáján, amikor elkészült,
körülülték a bográcsot a bőgatyás pásztorok, úgy ették, hosszúnyelű fakanállal.
„Jó-e ídes fijam?”- kérdezte
a számadógulyás a kisbojtárt. Jött is rá a válasz ízibe. Teliszájjal mondta: öhöm!
Így
lett a slambucnak a másik neve öhöm.
Egyszer
régen, kinn a Fancsikán7
slambucfőző versenyt rendeztek vendéglátó debreceni erdész kollégáink, s mire
észbekaptam, úgy jóllaktam a „no csak még egy villányit” szíves
kínálásból, hogy hazáig szenvedtem a szomjúságtól. Ráadásul pokoli kánikulában
autóztunk a Bakonyig! Nem hűtött le kedves kollégám eléggé el nem marasztalható
megjegyzése sem:
–
Nem értem, miért vannak oda egyesek ezért a krumplistésztáért – mondta – kajánul
ugratva.
åItthon aztán számolatlanul ittam a hideg
kisfröccsöket. Minél többet, annál szomjasabb lettem!
=Tulajdonképpen
ezzel kellett volna kezdenem, mert ezt a szalonnát aznap, mármint
disznóvágáskor készítem évtizedek óta.
=A
levágott és kissé formázott tokaszalonnát beletesszük az abáló üstbe. Nincs ám
egyedül, mert itt abálódnak a fejek, húsok, bőrkék, szívek, májak is. Az
abalébe mindig szoktam egy-két maroknyi sót vetni. Amikor puhára kövedt8, kivesszük és egy vágódeszkára téve
jó mélyen beirdaljuk s azon melegen alaposan bedörzsöljük sóval. Pár percnyi
várakozás után jó vastagon bekenjük pépesre mixelt fokhagymával. Csemegepaprikát
szitálunk rá. Sokat javít rajta, ha a csemegepaprikához csempészünk egy
kiskanálnyi erőset is.
äHideg helyen, hűtőben tárolva két nap múlva
fogyasztható.
åIllatos teával igazán pompás reggelivel
szolgál.
=Befejezésül
a szalonnákról írottakat azzal egészíteném ki, hogy nincs rosszabb a
perzseletlen bőrű, nyúlós-rágós, sótlan, szalonnának csúfolt szörnyűségtől!
Sajnos ilyen „termékkel” is találkoztam.
Férfiasan
bevallom, ezt a randevút igyekszem elfelejteni.
folytassuk receptjeinket levessel, káposztákkal és még jó pár, finomsággal.
Orjaleves dudari módra
=A
népi, magyar konyha rendes körülmények között levessel kezdi az étkezést.
Előételként általában csak a napi első étkezést, a reggelit fogadta el.
Különösen így volt és van ez a disznóölés napján. Ezen a napon régi
szokásjogként is kétszer étkeztek. Az első volt a toroskáposzta vagy egyéb, pl.
resztelt máj. Ez sem korán, mert a reggeli készítésére csak a féldisznó
bevitele után kerülhetett sor. Eredeti tervem az volt, hogy toroskáposztával
kezdjem, majd további káposztás étkekkel folytassam írásom. Mégis úgy
döntöttem, hogy először egy-két disznótoros levessel indulok. Lássuk tehát azt
a híres orjalevest, amit soha máskor nem lehet olyanra főzni, mint disznóvágás
napján. Ezzel kezdődik a disznótoros vacsora.
=Íme:
1
kg orja
1
kg húsos combcsont, forgóval együtt
1
kg tarja
1
fej vöröshagyma
1
gerezd fokhagyma
5
szál metélőhagyma
2
fej csiperkegomba
1
zöldpaprika
1
érett paradicsom
2
cső erős paprika
1
csapott mokkáskanál kakukkfű
1
csapott mokkáskanál bazsalikom
sárgarépa,
gyökér, zeller, karalábé, karfiol, kelbimbó ízlés szerint.
só,
egész fekete bors, gyömbér, sáfrány, szerecsendió ízlés szerint
=A
húsokat folyó vízzel lemossuk. A zöldségeket megtisztítjuk, s ízlés szerint
feldaraboljuk. A fűszereket ún. zacskóba tesszük.
=Hideg
vízbe felrakjuk főni a húsokat, majd habját leszedve megsózzuk és beletesszük a
fűszerzacskót - (egész bors, sáfrány, fokhagyma, metélőhagyma, szerecsendió,
kakukkfű, bazsalikom) - amit a fazék füléhez erősítünk. Amikor a tarja puhulni
kezd, hozzáadjuk a zöldségeket, paprikákat, paradicsomot, felszeletelt gombát
is. Takarékon, gyöngyöző forrással készre főzzük. A hagymát, paprikát és paradicsomot
kidobjuk belőle. A csontokat kiszedjük, lehúsozzuk. Kiszedjük a tarját, a
leveszöldségeket. A húsokat feldarabolva egy tálba tesszük s mellérakjuk a zöldségeket
is és tálalásig melegen tartjuk.
=Hat
tojással csigatésztát vagy cérnametéltet készítünk és a kész levest leszűrve
egy kisebb edényben kb. másfél liter levesben befőzzük. Soha nem főzzük külön a
tésztát vagy bármilyen levesbetétet, mert így lesz igazán ízes-zamatos
levesünk.
=A
levest feltálaljuk. Később a húsos-zöldséges tálat is asztalra rakjuk.
=Frissen
készült, tejfölös, citromos tormakrémmel vagy egyszerű ecetes tormával
kínáljuk.
äÁllítom, hogy ezt a levest csak disznóvágáskor lehet
olyan finomra készíteni, hogy még a legkritikusabb ínyenc is csettint hozzá.
åA párolt húsokhoz, zöldségekhez könnyű, kissé
karcos dombvidéki borokat kínáljunk.
=Szegényes
lenne disznótoros kínálatunk e pompás, tartalmas leves nélkül.
=Húslevest
készítünk az alábbi anyagok felhasználásával:
50
dkg lapocka
2
kg csont
2
fej vöröshagyma
2
gerezd fokhagyma
1
karika véres hurka
1
karika májas hurka
4
szem szegfűbors
2
cső erős paprika
1
kávéskanál majoránna
sárgarépa,
gyökér, zeller, karalábé, karfiol, kelbimbó ízlés szerint
só,
egész fekete bors, szerecsendió, sáfrány ízlés szerint
=A csontból kuktában kb. 2
liter vízben levet főzünk. A csontot kivéve a levet leszűrjük.
=A lapockát feldaraboljuk,
a zöldségeket megtisztítjuk, és apróra kockázzuk.
=A fokhagymát megtisztítjuk
és szétnyomjuk. A vöröshagymát megmossuk, barna héját rajta hagyjuk. A
szegfűborsot porrá őröljük. Az egészet beletesszük a csontlébe és takarék
lángon az egészet puhára főzzük. A vöröshagymát kidobjuk. A hurkát átsütjük,
héjukat lehúzzuk és kis darabokra vágva, a levesbe tesszük. Egyszer
felrottyantjúk és forrón tálaljuk.
äVigyázzunk a repetázással, mert ez a böllérleves nemcsak
jóízű, hanem rendkívül tartalmas is, és ezután jönnek még a finom töltött káposzták,
hurkák, kolbászok!
Bakonyi betyárleves Rakk
módra
=Ez a leves nem kifejezetten toros étel, mégis helyénvalónak találom, hogy leírjam. Receptjét itt tanultam, nagyra becsült volt főnökömtől, Rakk Tamás erdőmérnöktől. Aki ez mellett híres vadász, jó tollú író és költő. Kellemes baritonú énekes, zenész és kitűnő szakács! Jó régen, még herendi erdészetvezetőként látott vendégül bennünket egy évadzáró értekezleten, a Csillagtanyán.
äMondhatom, hogy egy erre a
célra készített, bükk-tálcára halmozott szalámik, kolbászok, hideg
vaddisznó-sültek már akkor elbűvöltek. Azóta is Rakk falatkái néven
emlegetjük!
=Íme a bakonyi betyárleves
Rakk módra:
25 dkg kolozsvári szalonna
30 dkg friss bakonyi vadászkolbász
10 dkg házi disznózsír
50 dkg vargánya
1 fej vöröshagyma
5 dl tejföl
2 kanál liszt
2 babérlevél
2 l csontlé vaddisznóból
10 szál snidling
só, őrölt bors, bazsalikom, kakukkfű és kalocsai
édes-nemes paprika.
=A kolozsvárit apróra
kockázzuk és kisütjük. A tepertőt leszűrjük s félretesszük. A szalonna zsírján
megpároljuk a felszeletelt vargányát, megsózzuk és folytonos keverés mellett
hozzáadjuk a fűszereket: borsot, bazsalikomot, kakukkfüvet.
=Negyedórás párolás után
felengedjük a csontlével, beletesszük a pirított szalonnát és felforraljuk.
=Zsíron aranysárgára pirítjuk
a finomra vágott hagymát, késhegynyi pirospaprikát szórunk rá és a liszttel
rántást készítünk. Hozzáadjuk a tejföl felét s ezzel eldolgozzuk, majd szitán a
levesbe passzírozzuk. Tehetünk hozzá pár kanál levet, úgy gyorsabban megy.
=Beletesszük a karikára
vágott bakonyi vadászkolbászt, a maradék tejfölt, az apróra vágott snidlinget
és készre főzzük.
=Betétnek húsgombócot adunk.
äPróbálják ki ezt a kitűnő,
igen tartalmas levest. Nem fognak szégyent vallani vele.
Toros savanyú leves Magdolna
módjára
Hozzávalók:
2 kg friss disznóhús
25 dk máj
egy fél tüdő negyede
2-3 db sárga és fehérrépa
1 zellergumó
1 nagyobb fej hagyma
8 dl tejföl
3-4 kanál finomliszt
1 kanál zsír
só, bors, paprika,
babérlevél, ecet vagy citrom ízlés szerint
=A tüdőt, húst, májat megmossuk és kockákra vágjuk. A zöldségeket megtisztítjuk ízlés szerint feldaraboljuk és a hagymával együtt egy kb. 10-12 literes fazékban feltesszük főni. Sóval, borssal, babérlevéllel ízesítjük. Hozzátesszük a tüdőt és húst, majd amikor a zöldségek és a húsok megpuhultak a májat is. A kanál zsíron zsemleszínű paprikás rántást készítünk és a levest berántjuk. A tejfölt elkeverjük kevés liszttel és behabarjuk a levest. Citrommal vagy ecettel ízesítjük és készre főzzük.
äEzzel a levessel Jásdon
találkoztam először ilyen formában nászasszonyoméknál. Ő főzte ezt a pompás
zamatú, szívet lelket melengető kellemesen savanykás levest. Következtek aztán
a pazar pecsenyék, melyek ezer zamattal puhán omlottak szét számban. Jelesre
vizsgáztak a hurkák és kolbászok is. A pecsenyéket, kolbászokat törtkrumplival
tálalták remek savanyúsággal. Kár, hogy nincs itt egy kis kóstoló. Szívesen
megosztanám Olvasómmal.
åCsúszott is rá Márk nászom,
kellemesen fanyar Zweigeltje.
=Minden
bizonnyal felkapják fejüket e címre: káposzta. Mit keres itt a disznóságok
között? Megnyugtatásképpen mondom, sokat! Káposzta nélkül nem lehet egy
magyaros disznótort elképzelni.
=Ha
megengedik, elindulok a kályhától. Nem mindegy, hogy milyen is az a káposzta,
amit felhasználunk. A toroskáposztához a hordós savanyú káposzta, a töltött
káposztához viszont lehetőleg vékonylevelű, édes fejes káposzta kelletik.
Ne restelljük, járjunk hát utána, írjuk le ízibe ezt is!
=Falun sok helyen
savanyítanak még ma is káposztát. Belátom, hogy ezt nem lehet minden
háztartásban megoldani. Hol is férne el a káposztás dézsa? Még, ha el is férne,
ki érne rá annak tisztántartására, kezelésére? Senki. Marad tehát a bolti bizonytalan
eredetű kimért vagy a vecsési konzerv káposzta? Szó sincs róla! Ma már kapható
különböző nagyságú, felső részén árkos peremmel ellátott, fedeles, agyagból
égetett kerámia edény. Jó magam is vásároltam egy igen kedves tüskevári fazekas
asszonykától. Még recepttel is ellátott. Íme:
=Ebbe
az edénybe belefér 10 kg vékonyra gyalult téli káposzta. A legyalult
káposztához hozzá kell keverni kilónként 2 dkg sót. Ezután éppen úgy kell
fűszerezni, mint a hordós káposztát. Rétegenként tegyünk pár szem borsot, 1-2
szál tormát, 2 babérlevelet, pár szelet birsalmát, ízlés szerint néhány cső
piros erős paprikát. Minden második réteg berakása után öklünkkel jól
nyomkodjuk meg körös-körül. Amikor az edény megtelik, öntsünk a perembe tiszta
vizet és tegyük rá a fedőt. Állítsuk meleg helyre. 4-5 nap múlva fogyasztható.
äFogyasztható bizony nyersen úgy, ahogyan kiszedjük.
Nagyon finom, ha nyers vöröshagymát aprózunk egy tál savanyú káposztához,
megszórjuk jófajta kalocsai vagy szegedi paprikával, megöntözzük pár kanál
oliva olajjal, jól összekeverjük. Pihentetjük egy órácskát, és ehetjük is lágy
rozskenyérrel! Remek egytálas svábreggelit készíthetünk, ha egy-két
marék megforrósított házi tepertőn megdinszteljük, fűszerezzük sóval, borssal,
paprikával, majd zsírjára pirítjuk.
åElőtte kapjunk be Apám diósnapszából egy
kupicával, utána pedig öblítsük le torkunkat jóféle somlói juhfarkkal.
=A
recept bevált. Azóta is ennek alapján készítem, azzal a különbséggel, hogy
disznóvágás előtt néhány csővel több erős paprikát teszek bele.
=Nos,
ez a hordós-káposzta adja a híres toroskáposztához az alapanyagot.
=A
savanyú káposztát levétől alaposan kifacsarjuk, ha túl savanyú lenne, átmossuk.
Egy mély, ún. pecsenyesütő tepsit jó vastagon kizsírozunk és telerakjuk
káposztával. Fűszerezzük kevés sóval, őrölt borssal ízlés szerint. Alufóliával
lefedjük és a sütőben, közepes lángon puhára pároljuk. A lángot eloltjuk és ott
hagyjuk a sütőben. Általában ekkor már bent van a hackstokon9, az első féldisznó. A gazdasszony
ki is lesi ezt a fontos pillanatot s kér két-három pár, pecsenyének való
hússzeletet. Kap is innen-onnan kövérkést, szálkást. Ebből készít igen gyorsan,
puha, omlós lacipecsenyét. Ekkor már újból be van gyújtva a sütő és sül,
serceg a káposzta, mert lekerült róla a fólia. Amikor zsírjára sült a káposzta,
rátesszük a piros-barnára pirult pecsenyét, ráöntjük zsírját és együtt,
felforrósítjuk. Nagy pecsenyés tálra rakjuk és máris feltálaljuk az illatos,
gusztusos pecsenyékkel megrakott nyírségi toroskáposztát.
åMielőtt hozzálátnánk, bekapunk egy pohárka
kisüstit.
äEz a toroskáposzta reggeli néhány percre
feledtetett minden fáradságot, bút és bajt. Mindenki azt a részt szedte tányérjára,
amit szeretett. Általában nem is volt a
pecsenyékkel gond, inkább a káposztából kivillanó kis paprikacsövek nyakon
csípése, mások elől való elhalászása késztette éberré az ínyesebb férfiakat.
Régen,
közel négy évtizede ettem Ary Boldizsár erdész barátomnál Berkeszen, kinn az
erdő közepén olyan finom toroskáposztát, amit ma sem felejtettem el. A
káposztához tettek néhány kanál friss, házi, vastag tejfölt is.
åSenki sem tiltakozott e pompás reggeli után
egy-két pohár borocska ellen, sőt. Néhány perc pihenés, fekete,
egy jó cigaretta, végképp feledtette a sok munkát, vesződséget, mely a disznó
hizlalásával együtt jár.
=Most
aztán bajban vagyok, mert ilyen, hogy nyírségi töltött káposzta, tulajdonképpen
nincs is. Annál is inkább, mert igen változatosan főzték a nyíri menyecskék.
Azért vagyok bajban, mert nem tudom, melyik változatát írjam le? Az egyszerű,
még húst sem látott, kukoricakásával készített, frissen ütött olajjal
„zsírozott”, erősen fűszerest, amit még be sem rántottak? Avagy a rizzsel és
többféle hússal készült, vékonyan berántott, füstölt csülökkel, oldalasokkal
rétegezett és tejföllel dúsítottat? Netán azt a fajtát, amelyiket a rántás
mellett még paradicsommal elkevert tejszínnel ízesítettek? Esetleg azt,
amelyikbe a rizs mellé nem átallottak kukoricakását is tenni, s mindezt az
előzők variációiban? Ettem én olyat is a Nyírben, melyben a többféle disznóhúshoz
még libamellet is daráltak! Ugye belátják, hogy nem kis feladatra vállalkoztam.
Arról nem is beszélek, hogy Katalin feleségem a fent felsorolt káposztát,
másnap – ha maradt –, kizsírozott tepsibe rakta s forró sütőben üvegesre,
zsírjára sütötte, majd tejföllel dúsan meglocsolva tálalta! Nos? „Melyiket a
kilenc közül”?
Azt
csak félve említem, hogy a fentiek mellett van még olyan is, hogy töltike! Ő
is töltött káposzta, már ami a tölteléket illeti, csak nem káposzta levélbe,
hanem frissen zöldült, forrázott tormalevélbe vagy szőlő, esetleg karalábé
levelébe göngyöli tavasszal a gazdasszony.
=E kis füzet elején
említettem, azt hiszem, hogy miért kiváló a magyar konyha. Többek közt azért,
mert ezt az ételt, mármint a töltött káposztát a törökök közvetítésével vettük
át. Ma összehasonlíthatatlan, egészen más, mint az övék. Magyarossá vált.
=Kiválasztok,
tehát egyet a sok közül és leírom. A többit mindenkinek fantáziájára bízom.
Kísérletezzen ki-ki, kedve szerint.
=Veszünk
egy jó nagy fej, vékony levelű káposztát s egy fazékban fedő alatt sós vízben
pároljuk. Amint a felső levelek puhulnak, folyamatosan szedjük le, egyiket a
másik után. A fő, vastag eret, éles késsel vékonyítsuk el, hogy közel olyan
maradjon, mint a levél többi része. Tegyük egy mélytányérba s fedjük le.
=Tisztítsunk
meg 1-1,5 csésze, kb. 10-15 dkg rizst és mossuk meg.
=Daráljunk
le 1-1,5 kg disznóhúst. Feltétlenül legyen közte zsírosabb rész is.
=Vágjunk
apróra 2-3 fej vöröshagymát és zsíron pirítsuk meg szép sárgára.
=Keverjük
a ledarált húshoz a rizst és a hagymát. Ízlés szerint fűszerezzük. Só, bors,
paprika, egy gerezd apróra vágott fokhagyma. Alaposan keverjük össze. Ha
szükséges még ízesítjük, majd egy jó evőkanálnyit tegyünk egy levél közepébe és
göngyöljük fel. Mindkét végén hajtsuk be kissé a leveleket és ujjunkkal dugjuk
a töltelék felé.
=Egy nagyobb lábas alját
zsírozzunk ki, rakjunk rá apróra szelt káposztát és egymás mellé fektessük a
betöltött káposztákat. Tegyünk rá különböző húsokat is. Ez lehet csülök,
oldalas, szalonna szelet. Ezután újból töltött káposztasor következik. Így rakjuk,
amíg megtelik edényünk. Ekkor langyos, sós vizet öntünk rá. Annyit, hogy
ellepje, majd igen lassú tűzön főzzük, míg majdnem teljesen puha lesz a rizs.
Ekkor a tüzet elzárjuk. Vékony rántást készítünk s azt a káposzta levével vagy
paradicsomlével10 felhígítva, rászűrjük a
káposztára. Egyszer felrottyantjuk és ezzel kész is káposztánk.
äNagyobb tálra rakjuk úgy, hogy szépen rátesszük a
húsokat is, majd tejföllel meglocsoljuk és feltálaljuk. Ez disznótorunk
elengedhetetlen fogása. Ilyenkor elcsendesedik az asztal s csak háziasszonyunk
felé villannak hálás, elismerő tekintetek.
åTestes, ezerzamatú Cabernet Sauvignont igyunk
hozzá a tihanyi Ferenc pincéből, amely Apátok bora névre hallgat.
=Ezzel
már nincs gond. Ez már egyértelmű. Hasonlóképpen készül, mint a nyíri, de mégis
másként. Ezt a káposztát csak is disznóöléskor készítették és kemencében
főzték.
=Oly
nagyon finom, hogy elterjedt Nyíren, Erdőháton, de még Erdély-országban is.
Talán éppen innen származik az a kedves kis adoma egy kezdő körorvosról:
Doktorunk,
hogy tapasztalatot szerezzen, bejárja Erdélyt. Székelyföld egyik falvában
baktat, amikor megszólítja egy csinos menyecske, ugyan, vizsgálná már meg beteg
férje-urát. Bé is megy s megnézi a beteget, ki kezét hasára
téve keservesen jajgat.
-
No, jóasszony – mondja doktorunk – főzzön neki töltött káposztát s azzal
lakassa jól. Holnapután majd benézek.
Úgy
is történt, ahogy mondta volt. Amint betér, ott látja a góbét az udvaron.
Fütyörészve farag egy kaput. Nem szól semmit, csak előveszi noteszát s
béjegyzi: Töltött káposzta erős hasfájással jajgató embernek orvosság.
-
Az Isten áldja meg doktor urat, hogy meggyógyította szegény uramat!
Ifjú
orvosunk egy picikét feljebb tartván fejét, komótosan rója az ország útját.
Elérkezik Szászföld egyik kis falvába. Itt is behívja egy szász menyecske, hogy
vizsgálná meg az ő urát, ki már negyednapja erős gyomorfájdalomra panaszkodik.
Be is megy orvosunk. Erősen megnézi a beteget, majd magabiztosan tanácsolja
feleségének, hogy főzzön neki töltött káposztát s etesse csak meg bátran.
„Holnap majd megnézem!”
Másnap,
amikor benéz, döbbenten látja, hogy betege ott fekszik a ravatalon.
–
Jaj, doktor úr – siránkozik felesége -, pedig megfogadtam ám tanácsát. Főztem
én szegény uramnak töltött káposztát. Jól is lakott belőle. Látja, most meg itt
fekszik a koporsóban!
Sajnálkozva
távozik a kis doktor. Amint kiér, előveszi noteszát és újból beír: „Töltött
káposzta gyomorbajok ellen székelynek orvosság, szásznak halálos méreg.”
=Elnézést
kérek e kitérőért, de én nem állítom, hogy az igazi, fűszeres, zsíros-zamatos
szentesi töltött káposzta habkönnyű, diétás étel lenne!
=Ezek
után, ha még van merszünk és gusztusunk, akkor készítsük el azt a híres
szentesit!
=Mint
mondottam, úgy készül, mint a nyíri. Adagra is tarthatjuk a hús mennyiségét –
1-1½ kg comb, lapocka, tarja, zsírosabb kolbászba való - és a rizst.
Fűszerezése is azonos, csak még egy kevés csombort11 is tegyünk bele.
=Amiben
eltér: Vegyünk egy erre alkalmas égetett agyagedényt - (kb. 8-10 literes
nagyságú)-, melynek nyakrészére pontosan illő favillát illesztünk. Ezzel
tesszük be, majd vesszük ki a kemencéből.
=A
disznó hátszalonnájának bőrét fejtsük le. Formázzuk olyanra, hogy beleférjen az
edénybe, sőt érjen túl és lógjon ki annak száján. A bőr belső felét éles késsel
zsírtalanítsuk, külső, perzselt felét, pedig alaposan dörzsöljük be sóval.
Kenjük ki fagyos disznózsírral az edény alját és oldalát, majd
helyezzük bele a bőrt, simítsuk hozzá aljához és oldalához úgy, hogy az edény
száján mindenütt lógjon ki 4-5 cm hosszan.
=Ezután
helyezzük bele a betöltött káposztákat szépen egymás mellé, majd minden réteget
takarjunk be hússal. Ügyeljünk rá, hogy kerüljön bele minél többféle hús.
Oldalas, zsírosabb-szálkásabb darabok, még csülökhús is. Amikor már majdnem
tele lesz edényünk, öntsük fel annyi langyos sósvízzel, hogy éppen ellepje a
káposztát. Locsoljuk meg jó kövér tejföllel és hajtsuk vissza rá a lelógó bőrt.
=Ez
időre már kikerülnek a kemencéből a különböző kalácsok. Ráfűtünk még egy kicsit,
majd kihúzva a parazsat, betoljuk káposztával töltött edényünket. Hagyjuk benn,
míg langyosra hűl. Ekkor kivesszük, gusztusosan tálra rakjuk. A tetejét meglocsoljuk
tejföllel és feltálaljuk.
äErről a töltött káposztáról csak az mondhat
véleményt, aki már kóstolta valaha. Leírhatatlan finom ízű!
Fejedelmi
étel!
åErdélyben Ménesi vöröset vagy Cabernet
Sauvignont, itthon Egri Bikavért érdemelt ez a remek étel.
=Említést
kell tennem a sokféle rakott káposztákról. Nem szeretném kihagyni receptjét
semmiképpen sem. Ilonának nagy tapasztalata van készítésében. Talán eljutok
odáig, hogy elkérjem, és leírjam, addig is, elöljáróban annyit jegyzek meg,
hogy ezeknek a rakott káposzta ételek elkészítésének legfontosabb fázisát
feltétlenül tartsuk be! Nevezetesen minél több rétegben rakjuk a tűzálló tálba
a különböző féle pörköltet, leszelt káposztát, rizst, melyhez tegyünk egy-két
evőkanál kukoricakását, és semmiképpen se fukarkodjunk a tejföllel! Akkor garantáltan
finom lesz minden féle s fajta rakott káposztánk! Olyan finom, hogy a
király is megnyalhatja utána mind a tíz ujját!
Nemrég,
egy baráti társaságban valahogy szóba került a székelygulyás.
-
Tudjátok – mondja egy úr – olyan székelygulyással, amit jó pár éve Erdélyben,
Székelyföldön ettünk feleségemmel, sehol sem találkoztam. Hiába csak az
eredetén, a gyökereknél készített étel a valódi. A többi csak erőlködés, gyenge
utánzat.
Elhallgattam,
nem vitáztam, holott véletlenül ismerem e valóban finom káposztás étel igaz
történetét. Kedves szószólónk és székelyföldi vendéglátói tévedtek, mert ez a Székelygulyás
először is nem gulyás. A pesti nyelv igen találón, Székelykáposztának
nevezi.
Másodszor,
a székely népi konyha nem is ismeri. Semmi köze sincs hozzá.
Harmadszor:
nem kisebb ember nevezte el Székelygulyásnak, mint Petőfi Sándor.
Történt
egyszer régen, még 1846-ban, hogy Pesten, a Vármegyeházával szemben lévő
kiskocsmába, a Zenélő Órába kissé késve érkezett ebédelni Székely János
vármegyei levéltáros, Petőfinek jó barátja. A késői időben nem volt valami nagy
választék, így a kocsmáros kihozott egy tál káposzta főzeléket s erre pörköltet
tett bő szafttal. Petőfi is jelen volt. Ízlett az új étel mindkettejüknek olyannyira,
hogy másnap Petőfi már Székelygulyást rendelt.
Jóval
később került csak erre a remek találmányra tejföl, mely sokat javított
rajta.
=Ezzel
a kis történettel be is zárom a káposzta dicséretét. Aki nem szereti vagy
valamilyen oknál fogva nem eheti e pompás növényből készült jobbnál, jobb
ételeket, attól elnézést kérek!
=Kárpótlásul
visszakanyarodok a sonkákhoz, csülkökhöz. Remélem, így talán jóváteszem
káposztás kitérőmet!
=Egyre
gyakrabban gondolok gyermekkorom húsvétjaira. Nálunk már nagypénteken kezdődtek
az ünnepek, Kálvinista hittel, szigorú böjttel – csak kokast12 ehettünk - istentisztelettel,
biblikus áhítattal telt el a péntek. Így emlékeztünk Krisztus kereszthalálára.
=A
húsvéti sütés-főzés csak másnap, nagyszombaton kezdődhetett. Ekkor sültek
kemencében az illatos, foszlós kalácsok. Sütőben a különböző sütemények.
=A húsvéti
sonka főzésére is csak ekkor került sor. Szombat délutánján. Ez rendszerint
férfimunka volt. Azt hiszem már akkor, gyermekkorban lestem el ennek tudományát
Apámtól és Testvérbátyámtól. Ők egyébként is remekül főztek mindenféle
húsételeket. Húsvéti sonkájuk is, rendre-módra sikerültek. Nem emlékszem, hogy
egyszer is elrontották volna.
=A
szép, piros-barnára füstölt, erre a célra félretett, tüllhálós kalitkában
rejtegetett házi sonkát, gondosan, több léről megmossuk. Ezután egy jó nagy
edénybe tesszük. Felöntjük hideg vízzel s hagyjuk, hogy egyszer felforrjon. Ha
sonkánk véletlenül túl sós lenne, akkor ezt az első vizet lecseréljük róla. Az
újabb feltöltést már csak melegvízzel végezzük! Ha esetleg nem lenne kellő sós,
vagy nem páclében érlelt sonkával van dolgunk, akkor sózzuk meg a főzővizet és
tegyünk bele 2-3 fej héjában hagyott, de jól megmosott vöröshagymát, pár gerezd
fokhagymát, 5-6 szem szegfűborsot, kis kanálnyi szemes fekete borsot, pár
babérlevelet.
=Amikor
túl vagyunk az első forráson, vegyük takarékra a lángot s hagyjuk szép, csendes
gyöngyözéssel főni. Így főzzük a sonka nagyságától függően két, két és fél
óráig. Félórával előtte tegyünk mellé pár szál házi kolbászt is.
=Sonkánk
akkor főtt meg, amikor tudunk egyet fordítani csontján s a bőrébe puhán szalad
bele villánk. Ekkor levesszük a lángról s hagyjuk kihűlni a lében. Csak amikor
teljesen kihűlt, akkor vegyük ki. Tegyük egy nagyobb tálra a kolbászokkal
együtt s felszeletelésig fóliázzuk le.
=A
sonkalében főzzük meg a gondosan megmosott, barna héjú tyúktojásokat. Ettől
zamatosabbak lesznek a főtt tojások. Amikor keményre főtt, szedjük ki és tegyük
hideg vízbe.
ä åHúsvét hétfőjén korán reggel készítjük el az
ún. húsvéti hidegtálat!
Szép,
egyenletes vastag szeletekre vágjuk a sonkát, ferde vágással, egyforma hosszúra
daraboljuk a kolbászt. Eltávolítjuk a tojások héját s hosszában, kettévágjuk.
Mossunk meg pár darab piros, hónapos retket és szeleteljük fel.
Nagy,
fehér pecsenyéstálra ízlés szerint rakjuk le a sonka- szeleteket úgy, hogy
kissé fedjék egymást. Tegyük mellé a kolbász- darabokat és a fél tojásokat is,
díszítsük retekkel.
Az
egészet celofánozzuk le és kész a húsvéti sonkás hidegtál.
Terítsünk le damaszttal
egy ebédlő asztalt s tegyük fel a húsvéti tálat. Gondoskodjunk italról, ecetes
tormáról és elegendő étkészletről, de legyen az asztalon bőven kalácsból,
süteményből is.
Fogadhatják
immár a ház leányai – főleg, ha eladósorba cseperedtek – és a ház asszonya a
locsolódó ifjakat, idősebb hódolókat, rokonokat és jó barátokat.
Jöttek
is sorban, egymásnak adván a kilincset. Előkerültek a különböző kölnik,
rózsavizek. Peregtek a húsvéti versek és jókívánságok. Illett leülni és
elfogadni egy pár falatot mindenből. Óvatosan kellett ám beosztani a falatokat
és kortyokat, különösen akkor, ha nagy volt a rokonság, széles a baráti kör.
A
Nyírben még ma is sértésnek számít, ha véletlenül kifelejtenek egy rokoni házat
vagy kedves barátot.
Itt
a Bakonyban nem találkoztam ezzel a kedves szokással. Legalább is ilyen
formában nem. Kinn az erdőn, húsvét után meglocsoltuk a lányokat, asszonyokat.
Kaptunk is cserébe piros tojást. Kínáltak süteménnyel. A jásdi menyecskék még
jól el is sibáltak bennünket.
=Nem
volt olyan hét, hogy ne mentünk volna Bakonycsernyén keresztül, ha pedig ott
jártunk, vásároltunk is Bőhm bácsitól finom pékkenyeret. Olyankor megtelt a
szellős Gaz kocsi valami csodás, kenyérillattal. Messze környéken nem lehetett
olyan finom, foszlós kenyeret kapni, mint Nála. Jó barátságba is kerültünk
vele. Tőlünk vette a tűzifát. Mi megleptük néha egy üveg borral. El is beszélgettünk
olykor-olykor. Szóba került egyszer, hogy közeleg a húsvét s bizony emberemlékezet
óta nem ettem kenyértésztában sütött sonkát.
-
Jöhet az a sonka – mondta – akár már holnap.
Szaván
fogtam és nagycsütörtökön el is vittem hozzá a kellő módon előkészített sonkát.
=Szerdán
este jól megmostam egy közepes, kicsontozott sonkát és félpuhára megfőztem. Még
aznap kivettem a léből, tiszta konyharuhával szárazra töröltem és csütörtök
reggel elvittem Bőhm bácsihoz. Elmondtam, hogyan bugyolálja be, jó kétujjnyi
vastag kenyértésztával, aztán megállapodtunk, hogy visszafelé jőve betérek
hozzá.
äNem akartam hinni a szememnek, olyan szép lett. Hát
még, mikor húsvét hétfőjének reggelén felszeleteltem ezt a kenyeret! Azokat
a pompás ízeket nem lehet elfelejteni.
åCsúszott ám erre is a húsvéti bor, amit Csopak
pincéjéből hoztunk.
=A
következő évben még sikerült megsütni húsvéti sonkánkat, aztán Bőhm bácsi
elköltözött oda, ahol már nem kellett többé kenyeret sütni, benne húsvéti
sonkával.
=Ha netán ráunnának a húsvéti sonkára, akkor
feltétlenül próbálják ki ezt a remek receptet.
=8 tojással tésztát gyúrunk és hagyjuk kicsit
szikkadni. Kis gusztusos darabokat tépdesünk le, akárha túrós csuszát vagy lebbencset
készítenénk. Sós vízben kifőzzük, majd egy kivajazott jénai tálban melegen
tartjuk.
=A maradék sonkát ledaráljuk, borssal
ízesítjük.
=Egy rozsdamentes habüstben diónyi zsírral
simára keverünk 2 tojás sárgáját 3 dl vastag tejföllel. Az üstbe tesszük a finomra
darált sonkát és összekeverjük. Végül óvatosan hozzákeverjük a habbá vert tojás
fehérjét is. Az egész masszát lazán belekeverjük a kifőtt tésztához. Rozsdamentes
tepsit kizsírozunk, zsemlemorzsával megszórjuk, majd beletesszük a sonkával
összekevert tésztát. Takaréklángon 20
perc alatt szép pirosra sütjük. Kockákra vágva, melegen tálaljuk
äAmikor ezt a sonkás kockát
megízleljük, csak a legteljesebb elismeréssel adózhatunk készítőjének.
åSzáraz, pincehideg fehérbor
vagy ásványvíz illik hozzá s emeli méltó rangjára.
=Alaposan megmosunk kisebb
füstölt csülköket, majd hideg vízbe tesszük, amelyben másnap reggelig áztatjuk.
Ekkor fedő alatt puhára főzzük. Amikor megfőtt, eltávolítjuk a csontokat és
zsírral kikent tepsiben, sörrel locsolgatva, szép pirosra sütjük.
=A
tepsiből kiszedve, cseréptálban melegen tartjuk. Szaftját egy kis sörrel
dúsítjuk, kanálnyi rozsliszttel sűrítjük, ízlés szerint borssal, citrommal
ízesítjük, majd a csülköket hosszában kettévágva, előmelegített tányéron két
darab knédlivel és a szósszal feltálaljuk.
äEzt a receptet egy eredeti bajor kocsmárostól
kérdeztem meg. Kufstein fölött, az Inn partján, egy kedves, tiszta kis üdülőfaluban,
Kiefersfeldenben töltöttem egy hetet feleségemmel. Egy szombat estén betértünk a
falu patinás kocsmájába. Nem is a kocsmában, hanem kinn, a kerthelyiségben
ültünk asztalhoz, százados vén hársfa alatt. Itt kértük ezt a tipikus bajor
ételt.
Amikor
mosolygós arcú, kékszemű kis pincérnőnk kihozta, s elénk rakta porciónkat, bizony
elhűlve néztünk egymásra. Hogyan fogunk mi ezzel a hatalmas adaggal
megbirkózni?
Végül
megettük az utolsó csöpp szaftjáig. Omlott szánkban a csülök, harmatgyönge volt
a pikáns szaftba mártogatott knédli.
åLehetséges, hogy az aperitifként bekapott
Jägermeister is közrejátszott ebben. Vacsora végeztén, kitűnő bajor csapolt serünket
kortyolgatva, feledtük minden búnkat.
=Még
kellemesebbé varázsolta esténket a kocsmából kiszűrődő zene. Éppen egy Dorfabend13 kellős közepébe csöppentünk.
=Nem
mondom, kissé faragott rózsás hangulatunkon a 45 márkás cech, mégis azt mondom,
megérte.
=Másnap
átmentünk Kufsteinbe a hegyi ösvényen. Kicsi, fából készült őrbódéra kitett
tábla jelezte, hogy itt van a német-osztrák államhatár. Pár percig azzal
szórakoztunk, hogy egyik lábunk német, másik lábunk osztrák földön állt.
=Ahogy
átsétáltunk az Inn fölötti hídon, ott voltunk Kufstein városában. Jogosan
hívják Tirol gyöngyszemének. Megnéztük a Festung14-ot, felmásztunk a Kaiserturm15 emeletére, melynek 13 cellájában
híres emberek raboskodtak, köztük magyarok is. A 2-esben Kazinczy 1799-1800,
Teleki Blanka 1853-1856, az 5-ösben Wesselényi Miklós 1785-1789 és a 13-asban
Rózsa Sándor volt bilincsbe verve 1859-1869 között. Ezt a cellát mutogatták a
legszívesebben.
=Pontosan
déli 12-kor felcsendült a Bürgerturm16,
4307 sípos orgonáján a szférák zenéje.
Valahogy nem tudtam
igaz-őszinte szívvel élvezni az álomszép orgonamuzsikát.
=Visszaúton - mielőtt
rátértünk az erdei ösvényre - hátranéztem. A gyönyörű kisváros felett
fenyegetőn nézett vissza rám a Kaiserturm.
=Ezzel a csülökkel már itthon
találkoztam Szeged mellett, Karikó Jóska, kedves vadászbarátom tanyáján. Ők,
pontosabban felesége, Marika kínált meg bennünket reggelivel. Az ebédlőnek
beillő csupa üveg ámbituson ültünk asztalhoz. Volt ott minden, mi szem-szájnak
ingere, de az asztal
közepére tett hidegtálon gusztusos, egyforma vastagságra vágott füstölt csülök
szeletek sorjáztak, félbevágott főtt tojásglédák között. Egy tálkában karikára
vágott, citrommal ízesített hagyma ontotta illatát.
äÁllítom, hogy olyan pompás sült füstölt csülköt nem
ettem ennek előtte. Egyezett véleményem feleségemével. Félretettünk mi akkor minden
illemet s átadtuk magunkat a fehér asztal bűnös élvezetének. A friss, foszlós,
hófehér alföldi kenyér még fokozta örömünk.
åIllatos teával zárult reggelink. Sajnos nem
mertem megkóstolni Jóska barátom borát, mivel aznap haza kellett kocsiznunk.
=Régen
találkoztam Jóskával és Marikával. Akkor tervezték, hogy Afrika után kimennek
Alaszkába is vadászni. Remélem sikerült nekik.
=Természetesen
elkértük a csülök receptjét Marikától. Íme:
=A
puhára főtt füstölt csülökből kiszedjük a csontokat. Ezután tepsibe téve,
sörrel sűrűn kenegetve pirosra sütjük. Éles késsel egyenletesen felszeletelve
melegen vagy hidegen, főtt tojásokkal tálaljuk. Díszíthetjük retekkel,
salátával. Frissen felvágott, sóval megpergetett, citromlével jól meglocsolt
hagyma illik hozzá.
=Azóta
sokszor készítettük mi is ezt a pompás ételt.
=Készíthetjük
spórolósan is. Nem vízben, hanem bablevesben főzzük meg a csülköt, majd
innen kivéve, sütjük piros-ropogósra.
=Egy
kicsit csalafinta, becsapós a címe. Huncut, mint amilyenek a Katik. Ez nem is
egyfajta csülköt, hanem igen finom, takarékos komplett ebédet jelent.
=Egy
szép, nagy hátsó csülköt este jól megmosunk, majd hideg vízre téve, reggelig
áztatunk.
=Megtisztítunk
és megmosunk egy csésze kb. 20 dkg száraz tarkababot, majd ezt is áztatjuk
másnapig.
=Másnap
reggel, feltesszük főni a csülköt. Annyi hideg vizet öntünk rá, hogy jól
ellepje.
=A
beáztatott babot is felrakjuk főni csontlében. Megtisztítunk és felkarikázunk
sárgarépát, petrezselyem gyökeret, egy-egy karika zellert és karalábét is
felkockázunk és amikor a bab már puhulni kezd, hozzáadjuk. Teszünk bele még egy
fej vöröshagymát, egy cikk fokhagymát, pár babérlevelet. Ízesítjük sóval,
borssal, petrezselyem zölddel.
=Apróra
vágunk egy kis fej vöröshagymát, majd zsíron szalmasárgára pároljuk. Megszórjuk
rózsapaprikával, és liszttel vékony rántást készítünk.
=Amikor
a csülök már majdnem megfőtt, beleteszünk kb. 20 dkg megmosott és karikára
vágott füstölt kolbászt.
=A
megfőtt csülköt kivesszük és kicsontozzuk. Egy harmadát éles késsel
felkockázzuk és visszatesszük főzőlevéhez a kolbászok mellé. A léről, ha szükséges,
leszedjük a felesleges zsírt.
=Amikor
a bab puha lett, hozzáöntjük a csülöklét is, majd a rántást egy merőkanálnyi
levessel felengedjük, elkeverjük és sűrű szűrőn rászűrjük a leveshez.
ä2 tojásból gyúrt, házi csipetkét főzünk bele és kész
is a
äHa tejföllel dúsítjuk, akkor:
tálalhatjuk.
=Az
ügyes Katák variációja még korántsem ért ezzel véget. Nem szabad
megfeledkeznünk a félretett csülökről, mert ebből még kétféle remek dolgot
készíthetünk:
=A
maradék csülköt apró lyukú korongon finomra daráljuk. Ízesítjük borssal, kevés
paprikával. Jó vastag tejföllel kikeverjük és egyelőre félretesszük.
=Vékony,
enyhén sós palacsintákat sütünk. Egy, a palacsintához hasonló nagyságú tűzálló
tálat kikenünk vajjal. Beletesszük az első palacsintát, majd megkenjük a
kikevert csülökkel. Így folytatjuk a rétegezést, amíg elfogy töltelékünk vagy
megtelik a tál. Tetejére palacsintát teszünk, alaposan meglocsoljuk tejföllel
és előmelegített sütőbe tesszük. Rövid sütés után kivesszük és azon forrón
cikkekre vágva tálaljuk.
äPáratlanul finom
fogyaszthatunk a kitűnő bableves után.
=Készíthetjük
úgy is, hogy minden palacsintát külön-külön megtöltünk. Végeit begöngyöljük,
felvert tojásban megforgatjuk. Finomra őrölt diót keverjünk össze kevéske
zsemlemorzsával. Ebbe is forgassuk bele a palacsintákat, majd forró olajban
vagy illatos zsírban hirtelen süssük ki.
=Azon
forrón tálaljuk ezt a pikáns ízű
äHideg kapor- vagy tartármártás illik hozzá. Bízvást állítom, hogy ez a palacsinta sem fog szégyent hozni a bablevesekre.
åPincehideg, száraz fehérbort igyunk rá vagy
hideg ásványvizet.
Füstölt
csülök savanyú káposzta ágyon
=Ez
is Kati receptje, de ez már nem takarékos, hanem igencsak pazarló. Egy szép
csülköt este beáztatunk, majd másnap feltesszük főni. Amíg a csülök fő 1,5-2 kg
apró hordós káposztát egy tepsiben bő zsíron puhára párolunk. A félig megfőtt
csülköt kicsontozzuk és úgy bevagdossuk, hogy bőrös felére kitudjuk teríteni,
úgy mint a göngyölt húsokat szoktuk. Ezután tepsibe helyezzük és fél üveg
ászokserrel locsolgatva, puhára pároljuk. Rátesszük a megpárolt
káposztára, hozzáöntjük levét is, mellérakunk két félbevágott piros
jonatánalmát, majd sütőbe téve, együtt pirosra pirítjuk.
ä Hosszú
tűzállótálra rakott káposzta ágyon, azon forrón tálaljuk. Zsírban kisütött
zsemlegombócokkal körberakva kínáljuk. A tál végeire tesszük – díszítésül – a
két-két fél almát. Leírhatatlan finom íze teszi feledhetetlenné ezt a pompás
egy tál ételt.
åMiután serre bor, bármikor iható, testes
vörösbort ajánlok hozzá, mely megterem áldott kis hazánkban Egertől-Sopronig és
Szekszárdtól-Tihanyig. Csak arra vigyázzunk, hogy tudjunk mértéket tartani,
mert ez a csülök úgy viselkedik, mint a .. Igen, pontosan úgy, mert minél
többet iszik, annál szomjasabb lesz.
=Ez a bejgli rendkívül finom,
de sajnos nem olcsó. Drágasága ellenére, egyszer egy évben azért engedjük meg
magunknak. Íme a receptje:
=A tészta: 30 dkg vajat és
1½ evőkanál cukrot egy csipet sóval habosra kavarunk. Hozzáteszünk
egyenként 7 tojássárgáját, majd három deci tejben feloldott 1½ dkg
élesztőt és 1 kg lisztet. Kanállal (kézzel) jól kidolgozzuk és lisztezett
deszkán, háromszor kinyújtjuk, közben mindannyiszor fél-fél óráig pihentetjük.
A harmadik kinyújtás után annyi cipóra osztjuk, ahány rudat akarunk s így
megint - most már harmadszor - fél óráig pihentetjük. Azután késfok vastagságúra
kinyújtjuk (akár a levestésztát) és a szélein egy-két centiméternyit kihagyva
az alább leírt töltelékkel beborítjuk. Rétes módjára felgöngyölve, rúd alakúra
formáljuk, megkenjük tojással, néhány helyen megszurkáljuk és sütőlapra
tesszük. Újra pihentetjük 15 percig, másodszor is megkenjük és meleg sütőben, közepes
tűzön, kezdetben alsó, aztán felső lángon pirosas barnára sütjük.
=Diótöltelék: Forró tejben
feloldunk 1 kg cukrot, majd belekavarunk és felfőzünk 1 és negyed kiló darált
diót. A tűzről levéve fél kiló kimagozott és apróra vágott datolyát, 3 szelet
apró darabkákra tördelt keserű étcsokoládét, 3-4 meghámozott, reszelt almát, 15
deka mazsolát, 15 deka apróra vágott birsalmasajtot, 4-5 kanál sárgabaracklekvárt,
egy közepes citrom és narancs lereszelt héját, egy kevés vaníliát, majd
legvégül 3-4 tojás habbá vert fehérjét és az egész masszát jól összekeverjük.
=Máktöltelék: Negyed kiló
cukorból vagy megfelelő mézből készült szirupban megfőzünk negyed kiló mákot,
aztán belekeverünk kevés reszelt citromhéjat, vaníliát, 15 dkg mazsolát, 15 dkg
apróra vágott datolyát, 1 szelet apróra tördelt keserű étcsokoládét, 4-5 kanál
baracklekvárt és 2-3 tojás habbá vert fehérjét.
=Ebből a mennyiségből 10-11
diós és 5-6 mákos rúd készül.
äIgaz, hogy a héja a
szurkálás ellenére is fölrepedhet, de az íze különlegesen finom és csupa
töltelék, alig találjuk közte a tésztát.
Ez a bejgli ritkán szokott
ránk száradni!
Férfiasan bevallom, hogy
ennek a különleges diós és mákos kalácsnak nem tudok ellenállni. Tiszta
szívből sajnálom, hogy évente csak egyszer-kétszer élvezhetem pompás ízeit.
åLikőr, édes szamorodni, édes
pezsgő illik hozzá.
Disznótoros
vacsorák, ünnepi étrendajánlata
ä
Főtt húsok ecetes tormával
Májas és véres hurka,
sültkolbász törtkrumplival
Túrós lepény
ä
II. ajánlat
Orjaleves cérnametélttel
Főtt húsok citromos,
tejfölös tormakrémmel
Nyírségi toroskáposzta
Pecsenye sertéstarjából
Hurka, kolbász
Fánk
ä
III. ajánlat
Orjaleves májgombóccal
Főtt húsok
paradicsomszósszal
Pecsenye karajból
Hurka, kolbász
Rétes
ä
IV. ajánlat
Böllérleves
Rántott fehérpecsenye
Kolozsvári rakott káposzta
Hurka, kolbász
Forgácsfánk
ä
V. ajánlat
Savanyú, húsos toros-leves
Magdolna módra
Paradicsomos töltött
káposzta
Kolbászhússal töltött,
egészben sült szűzpecsenye
Hurka, kolbász
törtkrumplival
Almás lepény
ä
VI. ajánlat
Bakonyi betyárleves
Szentesi töltött káposzta
Rántott karaj
Hurka, kolbász
Diós és mákos bejgli
ä
VII. ajánlat
Orjaleves zabtésztával
Főtt húsok vegyes
savanyúsággal
Egészben sült fehérpecsenye
törtkrumplival
Hurka, kolbász
Hájas tészta szilvalekvárral
és dióval
ä
VIII. ajánlat
Orjaleves eperlevéllel
Főtt húsok mustáros
tormakrémmel
Húsos palacsinta
kapormártással
Nyírségi kukoricakásás
töltött káposzta
Hurka, kolbász
Krémes
Ennyit szerettem volna
ajánlani, de csakis ajánlani. Fenti étrenden tetszés szerint lehet változtatni.
Bátran el lehet hagyni egy-egy fogást, vagy fel is lehet cserélni. Három dolgot
azért szigorúbban ajánlanék szíves figyelmükbe:
Az orjaleveseket semmiképpen
se hagyják el a főtt húsokkal egyetemben, mert csak ekkor – a disznóvágás
napján - lehet igazi húslevest főzni! A főtt húsnak is most jön ki minden íze,
zamata.
Ugyanígy vagyunk a
pecsenyékkel is, amit igazából csak most készíthetünk, mert később már csak
sült, vagy szelet húsról eshet szó.
Hiába tesszük el a leggondosabban becsomagolva
hűtőládánkba az orját és a sok remek húsokat, olyan finom levest és sültet nem
tudunk már készíteni belőle! Természetesen nem arról van szó, hogy később
élvezhetetlen, csapnivaló löttyé degradálódik levesünk, ízetlenné válna párolt
húsunk, rágóssá pecsenyénk. Nem. Erről szó sincs. Mégis más lesz. Lehetséges,
hogy más a miliő, elröppent a disznótoros vacsoraest varázsa?
A harmadik fontos kellék,
mely nélkül nincs disznótoros vacsora: a hurka és a kolbász! Ez adja meg
sava-borsát. Ezzel vizsgázik a házigazda! Ezt sem szabad tehát elhagynunk!
Ajánlanám még a különböző
káposztás ételeket is, mert a levesen túl, ezek finomsága emeli piedesztálra a
gazdasszonyt.
Ajánlanék még szíves
engedelmükkel egy kis kalauzt, felidézvén a bevált s kialakult étkezési
szokásokat. Természetesen ez is csak ajánlat, hiszen az ízlések ebben is
különbözők.
A napi munka után, este,
vacsora előtt jól esik bizony egy kupica, kisüstön párolt szilvórium!
Feltétlenül kínáljuk meg vele vendégeinket.
Párolt húsokhoz a házi
készítésű tormán kívül könnyebb, dombvidéki vagy homoki borokat tegyünk
asztalra.
Hurkához cékla, kolbászhoz
kovászos vagy ecetes uborka, kisdinnye illik. Bornak kiváló a bársonyos merlot
vagy illatos kadarka. Tudom, hogy a kovászos uborkára sokan hitetlenül rázzák
meg fejüket. Hogyan lehet disznótorban, télvíz idején kovászolt uborkát kínálni?
Úgy, hogy nyáron gondoskodunk annak eltevéséről.
Pecsenyéhez vegyes
savanyúságot, befőttet kínáljunk. Italunk legyen szekszárdi, vagy tihanyi
vörös.
Rántott szelethez tegyünk
negyedekbe vágott citromgerezdeket, italnak illik hozzá a leányka és a rizling.
Töltött káposztákhoz a
vörösön kívül adhatunk testes fehérbort is. Pörkölthöz remek a zweigelt, az
oportó és a sokféle rosé.
Desszertekhez, édességekhez édes borokat vagy édes pezsgőt kínáljunk.
Zárjuk ünnepi vacsoránkat
sajttal, gyümölccsel, majd feketével. Kávé után konyakot kínáljunk.
Meglephetjük vendégeinket saját készítésű tehénsajttal. Ennek egyszerűsített
receptjét is leírom az egyebekben.
A sajttal, gyümölccsel,
feketekávéval történt lezárás természetesen nem jelent bortilalmat.
Poharazgassunk tovább, csak töltse tele boroskancsónkat illatos chardonnayval
mindig, házigazdánk.
Emlékeink tárházából
válogassunk régi történeteket, adomákat. Emlékezzünk tovaröppent, csak ilyenkor
visszatérő, szép ifjúságunkra.
A jó borból előbb-utóbb dal
csendül. Szőjük hát nótaszóba minden örömünk és bánatunk. Járjon körbe kívánság
szerint.
Végül e kellemes, szép este
emlékével köszönjünk el a fáradt háziaktól és térjünk nyugovóra.
Adjon az Isten kedves
mindnyájunknak nyugodalmas jóéjszakát.
II. rész
Eredeti tervem, elképzelésem az volt, hogy
csak a disznóságokat, s azzal összefüggő ételeket írom le. A többi -
szűkebb-tágabb értelmezésben vett családom, egy-két jó ismerősöm, barátom
receptjeit -, majd később, egy másik füzetbe írom bele. Így lenne
helyes, de ahogy szalad az idő, félek, hogy nem lesz majd rá módom, ezért úgy
döntöttem, mégis leírom ezeket az ételeket, legalább is azt a párat, amit fontosnak
tartok!
Nem szokványos felsorolással, hanem szabad
csapongással írom, egyiket a másik után, ahogy eszembe jutnak. Ezért elnézést
kérek, de hát ez nem egy profi szakácskönyv, hanem emlékezetpróba,
amolyan tréning, egyfajta értékmentés! Ami pedig az értéket illeti,
kétségtelen, hogy nekem az. Felbecsülhetetlen jelentőségű emléket hordoznak magukban.
Ifjúságom boldog, soha vissza nem térő íz világát!
Ezért is merem ajánlani ezeket a recepteket.
Azért is, mert kipróbáltak s beváltak. Ajánlom, annak tudatában, hogy ízléseink
különbözők. Ajánlom, mert biztos vagyok benne, nem fogják megbánni, ha
egyiket-másikat elkészítik. Meglátják, sikerük lesz vele családjukban épp úgy,
mint barátaik körében.
Elkészítésük egyszerű, még egy kevésbé
gyakorlott háziasszony is könnyedén megbirkózik vele. Nem kell hozzá más, csak
egy kis figyelem, szeretet és akarat.
Fogjanak hát hozzá, vágjanak bele
bátorsággal.
=A
szép, egészséges és friss uborkákat megmossuk, majd két végét levágva
ellentétes irányból jól bevágjuk, de ne teljesen, mert akkor szétesik.
=Alaposan
kimosott öt-literes üvegekbe rakjuk jó szorosan. Kaporral, tormával, szemes
borssal és meggy-levéllel ízesítjük, majd hidegvízzel feltöltjük. Ahány literes
az üveg, annyi közepes nagyságú, csapott evőkanál sót teszünk bele.
Tüllzacskóban fél szelet barna vagy fekete kenyeret rakunk a tetejére, majd
napos (déli fekvésű) ablakba helyezzük. 3-4 nap alatt megkovászolódik. Ekkor a
kenyeret kivesszük, az üvegeket feltöltjük, (célszerű 4-5 üveggel elrakni egyszerre,
s 1 üvegnek a levét feláldozva a többi üveget feltöltjük, a maradék uborkát
frissen elfogyaszthatjuk) és hozzáadunk egy kávéskanál borként és szalicilt.
Ezután lekötjük és éléskamrába helyezzük.
=Még
áprilisban is kitűnő ízű, ropogós lesz uborkánk, ha kitart addig.
=Ez az eltevési mód a
lehető legolcsóbb, ráadásul - mivel nem ecettel, hanem természetes tejsavas
erjedéssel lett tartósítva -, rendkívül jó étrendi hatása is van!
=2000
nyara aszályos volt. Nem kedvezett az uborka termesztésének, így jóval kisebb
mennyiséget tudtunk kovászolni. Ellenben bő termés mutatkozott cukkíniből és
patisszonból. Kézenfekvőn jött hát a megoldás. Pótoljuk uborkahiányunk, kovászoljuk
vegyesen. A gondolatot tett követte. Az első kísérlet kudarcot vallott, mert ellágyult
mindkettő. Szerencsére nem adtuk fel, tovább kísérleteztünk. A cukkínit közepes
nagyságú uborkaformára, a patisszont nyolcadrészekre daraboltuk. Mindkettőnek
gondosan kivágtuk lágy magrészét s így raktuk el. A kísérlet sikerült,
olyannyira, hogy amikor fogyasztására került sor, mindenki az új „termékhez”
ragaszkodott. A nyolcad részekre vágott s magházát elvesztett patisszon
gusztusos, darabolt halat formázva kínálta magát.
äBátran ajánlom mindenkinek. Különleges ízével,
kellemes meglepetést szerzünk vele vendégeinknek egy disznótoros vacsorához. Nemkülönben
hideg téli reggelen, parasztreggelihez adva.
=Az egészséges táplálkozás
fontos kelléke a tej és a belőle készült számtalan termék.
Táplálkozástudománnyal foglalkozók állítják, hogy azok, kik nem
fogyasztanak rendszeresen valamilyen tejterméket, előbb-utóbb eléri őket
valamely betegség. Súlyosabb esetben akár csontritkulás is bekövetkezhet.
Bizony, ezt az alattomos kórt jobb megelőzni, mert tünetei rendszerint csak
akkor jelentkeznek, amikor már majdnem késő. A kalciumot rendszeresen pótolni
kell és ezt a tejjel s a belőle készült sokféle tejtermék fogyasztásával
érhetjük el.
Szerencsések vagyunk, mert Nagy Pál barátomtól
hetente kétszer, friss tejet hozunk. Amolyan igazit. Mogyoró ízűt. Így minden
héten készíthetek túrót, sajtot, gyermekeim örömére. Az alapreceptet is Tőlük
kaptam.
Az alapadag 8 liter friss tej. A tejet leszűrjük, és addig forraljuk,
amíg habos lesz. Ekkor belekeverünk 4 evőkanál tetszés szerint ízesített sót.
(Őrölt kömény, fehér őrölt bors, csipetnyi bazsalikom, kapor, ledarált erős
paprika olívaolajban, stb.) Reszelhetünk bele egy kisebb fej vöröshagymát is.
Lényeges, hogy legalább 4-5 percig alaposan keverjük, hogy az ízek beérjenek.
Ezután lassan, folytonos keverés mellett beleöntünk 1 dl 20 %-os ecetet.
Amennyiben nem kapja össze, úgy még egy kevés ecetet teszünk hozzá. Amikor kicsapódik
a sajt, még keverjük kevés ideig, majd sűrű szövésű, megfelelő nagyságú szűrőbe
öntjük. Amikor a savó lefolyik, egy tiszta, csakis erre a célra használt konyharuhába
tesszük és edény fölé akasztva pár napig még csöpögtetjük. Két nap után már
fogyaszthatjuk.
Az alapadagból kb. kilónyi
finom sajtot nyerünk. Készíthetünk fél, negyed adagot, illetve az alapadag
többszörösét is. Én fél adagból „gyártom” kétszer egy héten. Így mindig gyönge,
friss sajtot fogyasztunk.
Nagyon fontos, hogy friss,
édes tejből készítsük, a savanyú tej alkalmatlan rá!
Valahányszor
lángost eszem, mindig Anyámat látom magam előtt, amint dagasztás után, megtörli
gyöngyöző, szép magas homlokát és a maradék kenyértésztából lángosokat formál
dolgos két kezével. Ahogy öregszem, már akkor is előttem van, amikor csak szó
esik róla. Minden bizonnyal azért, mert a lángos soha sem egyedül jött emlékembe.
Mindig a kenyérsütéssel társult, s alig vártuk, hogy kisüljön. Azoknak a lángosoknak
nem lehet elfeledni az ízét. Az én drága édesanyám az évszaknak megfelelőn
ízesítette és sütötte. Télen csak natúr. Fokhagymával bedörzsölve, liba vagy
kacsazsírral megkenve. Tavasszal zsenge tormalevelet tett a lángosok alá s úgy
sütötte. Nyáron, ősszel apróra vágott friss, sózott kaporral szórta meg és
káposzta, karalábé vagy kelkáposzta levélre rakva tette be a
kemencébe. Az ősz tobzódott a bőségben. Kínálta magát a sokféle zöldség, gomba.
Mai napig érzem a rétes töltelékbe készült borsos, dinsztelt káposztás lángos
fejedelmi zamatát.
A lángos és a
kenyérsütés képzete úgy ívódott belém, mint a hálaadás mindennapi kenyerünkért.
Hol vannak már
azok a hajnali dagasztások, kemence előtt guggoló, csodaváró, rőzselángba
bámuló boldog idők? Hová tűnt a soha vissza nem térő, gondtalan gyermekkor?
Hozzávalók
1 kg kenyér, vagy finom
búzaliszt (karcagi, devecseri)
4 dl édes tej
2 pohár kefir
5 dkg élesztő
1 db tojás
3 dkg só
=Az élesztőt kevés langyos tejjel megfuttatjuk, majd hozzáöntjük és elkeverjük az összes tejjel. Egy tálban összekeverjük a liszttel és kefirrel. Hozzáadjuk a tojást, sózzuk és alaposan kidagasztjuk. Amikor a tészta már nem ragad kezünkhöz kész a dagasztás. Kendővel letakarjuk és megkelesszük. Annyi kis cipócskát formálunk belőle, ahány lángost akarunk sütni. Palacsintasütő serpenyőbe libazsírt vagy finom olajat teszünk, a cipócskákat kézzel lángos alakra formázzuk és a forró zsírban mindkét oldalán kisütjük.
ä Sokféle módon – natúr,
fokhagymás, tejfölös, sajtos, kapros, káposztás – ízesítve, azon frissen
fogyasszuk. Távol legyen tőlem, hogy megbántsak egyetlen olaszt is, de
kijelentem, hogy a mi legegyszerűbb lángosunk is jobb ízű, finomabb, mint az ő
pizzájuk!
åErre a remek lángosra csúszik ám
a jó hideg ser, de megteszi a csopaki rizlinggel készült kisfröccs vagy
mindezek híján az ásványvíz is.
=Volt azoknak a régi kenyérsütéseknek még két
másik kísérője is. Nevezetesen a gubasütés és a paszuly. Mégpedig
a törtpaszuly. A gubát akkor sütötték, mikor fogytán volt a készlet. A
paszuly viszont mindenkori kísérője volt a kenyérsütésnek. Bár nagyon rég nem sütünk
már kenyeret, de hála Istennek, a törtpaszuly mai napig megmaradt. Szerves részét
képezi szerény háztartásunknak. Elkészítése nagyon könnyű. Kezdőknek sem jelent
gondot. Valamikor, amikor minden falusi háznál termeltek babot, ez volt talán a
legolcsóbb ebéd Nyíren és az Erdőháton. Sajnálatos módon, itt, a Bakonyban nem
ismerik. Talán, mert gazdagabbak voltak? Kötve hiszem. Valószínű, egyéb oka
lehet, de ezt ne kutassuk. Úgy gondolom, megérdemli, hogy leírjam. Leírjam,
hogy ne merüljön feledésbe, Szüleink iránt érzett szeretetünkből, hálánkból és
tiszteletünkből.
Talán majd, amikor már mi is
messze leszünk, nekünk is csurran valami kevéske belőle. Ha másból nem is,
legalább a…
Hozzávalók 8
személyre:
60 dkg száraz, tarkabab
(pécsi, vagy debreceni)
25 dkg kolozsvári füstölt
szalonna
3 fej vöröshagyma
3 cikk fokhagyma
2-3 kanál finomliszt
só, pirospaprika, őrölt
fekete bors
=A babot előző nap estéjén gondosan
kiválogatjuk, többször átmossuk, majd hideg vízben beáztatjuk.
Másnap enyhén sós vízben,
néhány gerezd fokhagyma társaságában feltesszük főni. A szalonnát felkockázzuk
és kiolvasztjuk. Zsírjába belekarikázzuk a megtisztított hagymát és
aranysárgára pároljuk. A lángról levéve 1-2 kávéskanál csemege pirospaprikát
teszünk bele. Amikor a paszuly puhára főtt, levét leszűrjük és krumplitörővel
összetörjük. Belekavarjuk a lisztet és visszatesszük a lángra. Szükség szerint
annyi szűrt paszulylevet öntünk hozzá, hogy folytonos kavarás mellett pürészerű
legyen. Pár perc alatt kész.
=A szűrt paszulylevet sóval, darált borssal és
kanálnyi paprikás zsírral ízesítjük. Lángra tesszük és felforraljuk Friss,
apróra vágott petrezselyem
zöldet szórunk rá. Csipetkét vagy reszelt tésztát főzünk bele és már kész is
édesanyám fals paszulylevese, a borsos csipetkeleves.
äA levest forrón tálaljuk. A törtpaszulyt is melegen tesszük asztalra. Lapostányérba simítjuk és bőven rakunk rá a paprikás hagymából. Tehetünk rá szalonnatepertőt is, nem fogja elrontani. Frissen sült, lágykenyérrel és hordóskáposztával ettük ezt a zamatos, gesztenye ízű pompás ételt. Ha véletlenül maradt belőle, másnap, serpenyőben felsütve, még finomabb volt. Aki nem szereti vagy nem ehet zsírosat, bátran készítheti étolajjal, úgy is finom!
åCsúszik erre minden jóféle
itóka. Nem válogatós!
=Amikor fogytán van készletünk ebből a pompás tésztából,
sürgősen gondoskodjunk az utánpótlásról. A kenyértésztából elcsenünk egy jókora
cipónyit. Deszkán, kisebb darabokat vágunk belőle, meglisztezzük, majd
hüvelykujjnyi vastagra sodorjuk. 2-3 cm hosszúra daraboljuk és kilisztezett
tepsibe rakva, amikor a kenyér kisült, betesszük a kemencébe és szép rózsásra
megsütjük.
=Kihűlve, tüllből készült zsákocskákban,
száraz, szellős helyen tároljuk felhasználásig. Manapság nem igen sütünk
kenyeret, de gubát azért lehet készíteni kenyértésztából sütőben sütve. Megéri,
mert nagyon finom a
Amely úgy készül, hogy
forró, sós vízzel a száraz gubatésztát leforrázzuk.
Vigyázzunk, nehogy nagyon
ellágyuljon a guba. Lecsurgatva forgassuk bele tűzálló tálban megforrósított
vajba. Darált mákot főzzünk meg mézes tejben - szórjunk bele 1-2 kanál
mazsolát, reszelhetünk bele 1 almát is -, majd bőven tegyünk a gubára és
keverjük jól össze.
äForrón tálaljuk ezt a nagyon
finom karácsonyesti csemegét.
=Az édes, mákos guba mellett nem megvetendő ám
a
sem, mely hasonlóan készül,
mint a mákos, csak tejföllel dúsított szalonnazsírba forgatjuk bele a
leforrázott gubát, majd összekeverjük finom, zsíros vagy félzsíros Bakony tehéntúróval.
äElőmelegített tányéron,
forrón tálaljuk. Tetejét megszórjuk - akár a túrós csuszát - kiolvasztott,
füstölt, kolozsvári szalonna tepertővel.
åErre is csúszik ám a
pincehideg rizling vagy kéknyelű!
Szeptember közepén túl, amikor az éjszakák
megfelezik a nappalokat, még most is szeretek erdőt járni. Valami különös varázsa
van az őszi erdőnek. Az illata is olyan más. Olyan bölcsen-szomorú, mint az
öregember gondolata. Mosolya kiismerhetetlen, akár a sok titkot őrző, őszülő
szépasszonyoké.
Elfáradt, pihenni szeretne már. Készül az
alvásra. Még egy-két hét, s színes hálórokolyát ölt, de mielőtt elszenderedne,
félálomban, kacér-ledéren azt is ledobja magáról, csak a tölgyek ragaszkodnak
rozsdabarna, ütött-kopott, őszi-eső áztatta köntösükhöz kikeletig.
Üresek már a fészkek. Elrepültek, elnémultak
a madarak, csak egy-két eltévedt holló kurrog a lombkoronák felett.
A völgyeket opálos pára tölti ki. Puhán lépek
az avaron, nesztelenül haladok, nem reccsen árulkodón talpam alatt az ág.
Ökörnyál lebeg szemem előtt, apró pók utazik rajta. Remélem, eléri úti célját.
Távolról ismerős hangot sodor felém egy szelíden billenő szellő. Szarvasbika
böffent. Megállok. Balról, orrát szinte az avarra nyomva róka zsinóroz vára
felé. Nem vesz észre. Gyönyörködve nézem. Éleset kaffantva riaszt egy őzbak.
Már látom őt is. Mereven nézi a rókát, ki pillanatra megtorpan és a hang felé
fordítja hegyes orrát, majd lohol tovább. Oly békés, barátságos az erdő. Olyan
megnyugtató, reményt ébresztő, és mégis félek. Okom van rá. Eluralkodott a
gonosz. Gyűlölet, iszonyú, megfoghatatlan terror, lihegő bosszúszomj, vér,
gyilkolás, hatalomvágy, harácsolás, rosszarcú rasszizmus, vallási fanatizmus,
pénz és önimádat, sztárkultusz, szenzációéhség, talmi fontoskodás és a háború
réme vicsorít rám mindenfelől. Félek. Féltem gyermekeim, unokáim. Féltem a
Földet, valamennyi lakójával együtt. Féltem a kis pókot, hogy nem ér majd útja
végére.
Letekintek. Ni csak, egy gomba. Nem is egy.
Gyönyörű őzlábak sokasodnak előttem karcsún, kacéran. Frissek, fiatalok, még
nem nyíltak tányérrá. Dobverők. Kucsmájuk teteje sötétbarna, szoknyájuk krémszínű.
Elegánsan karcsúk.
Ösztönösen nyúlok zsebembe s veszem elő
„reklámszatyromat”. Egyik oldalán ÁFÉSZ, másikon COOP felirat
árulkodik „származásáról.” Kikattintom zsebkésem, lehajolok és levágom az első
gombafejet. Hamarosan megtelik „szatyrom”.
Sötétedik. Befejezem sétám és elindulok
hazafelé.
- Papókám, mit hoztál? – hallom Sára unokám
csilingelő hangját.
- Gombát – mutatom.
- Megcijógathatom?
- Hogyne- válaszolom és megsimítom szöszke
buksiját.
Gondosan átvizsgálom, megtisztítom a
gombafejeket majd megmosom, lecsurgatom.
- Most kaptam Nusitól egy kitűnő receptet,
próbáljuk ki! – mondja feleségem.
- Nosza, próbáljuk:
Hozzávalók:
2 liternyi apróra darabolt,
megmosott majd alaposan kifacsart őzláb gomba
2 nagy fej vöröshagyma
2 zöldpaprika
1 teáskanál
pirospaprika
1 teáskanál
pástétomfűszer keverék
1 teáskanál
ételízesítő (vegeta)
2 teáskanál
mustár
1 mokkáskanál
őrölt bors
5 dkg margarin
vagy vaj
2 evőkanál
finom étolaj (oliva)
só, ízlés
szerint
2 dl tejföl
2 evőkanál
finomliszt
=A
megtisztított, megmosott és lecsurgatott gombát apró kockákra vágjuk. Alaposan
kifacsarjuk, és félre tesszük.
A hagymát és
paprikát feldaraboljuk, majd kevés vízzel leturmixoljuk. Egy megfelelő nagyságú
– kb. 2½ literes – lábasba beletesszük az olajat, majd a leturmixolt
anyagot is és felfőzzük. Hozzáadjuk a gombát, a fűszereket és tovább főzzük
(kb. 15 percig.) Beletesszük a margarint, a mustárt s ezzel is felfőzzük.
A lisztet
csomómentesen elkeverjük a tejföllel (habarjuk) és folytonos keverés mellett
hozzáöntjük a masszához és egyszer felrottyantjuk.
Ízlés szerint
sózzuk. (Többször kóstoljuk.)
=Amikor
kész - az egész főzés ideje 30 perc –, levesszük. Megvárjuk, míg kihűl, majd
műanyag poharakba tesszük, alufóliával lekötjük, és felhasználásig mélyhűtőben
tároljuk.
äTélen, zimankós reggelen, rozskenyér szeletekre
ujjnyit kenünk a krémből, beborítjuk vékonyra szelt, kolozsvári szalonnaszeletekkel,
forró sütőbe dugjuk és melegszendvicsként fogyasztjuk. Ez a gombás szendvics
odavarázsolja asztalunkra az őszi erdő varázsos hangulatát.
åEgy csésze forró boros-tea harmonizál igazán
ezzel a kitűnő gombakrémes szendviccsel.
A vad még csak
hagyján – mondhatja bárki -, de mit keres itt a hal? Nem a Balatonnál vagyunk,
s odébb vannak folyóink is. Van is ebben, meg nincs is igazság, hiszen van folyója a Bakonynak. Nem is egy, hiszen itt csobog,
csörgedezik a Gaja, a Gerence, hogy csak a közeliket említsem. A halastavakról
még nem is szóltam. Ahhoz, hogy kiüljünk pecázni egy tó mellé, nem is kell
messzire mennünk. Itt van mindjárt a faluszélen, festői környezetben. Kérjük
meg a tó gazdáját, fogjon ki egy-két halat, aztán főzzön nekünk egy finom halpaprikást és ha nem sajnálja, süssön is meg,
egyet-kettőt.
Dudari halpaprikás (halászlé) polgármester
módraä
Hozzávalók 8
személyre:
2 kg ponty
50 dkg apró
kárász
1 fej
vöröshagyma
1 csemege
húsos zöldpaprika
1 csemege
érett paradicsom
1 dl
chardonnay
só,
pirospaprika, erős paprika, ízlés szerint.
=A
halat megtisztítom, keserűfogát kiszedem. A pontyot kifilézem. A filézettet
szeletekre vágom, besózom és félreteszem. A csontosat a megmosott,
megtisztított és feldarabolt kárásszal együtt felrakom főni a bográcsban annyi
vízben, hogy elegendő legyen nyolc személyre. Felszeletelem a hagymát és azt is
belerakom. Amikor már szétesnek a haldarabok megsózom, megpaprikázom és csendes
tűzön addig főzöm, míg a teteje megbőrösödik. Így
kialakul egy csontok által aromázott lé. Ezután leveszem a tűzről, a levet
leszűröm, a húst átpasszírozom. Megkeverem, ha szükséges még ízesítem a kész
alaplevet.
=Az
alap lé egy részét visszateszem a bográcsba, ha túl sűrű még hígítom. Belerakom
a kettévágott paradicsomot, zöldpaprikát. Amikor felforrt, beleteszem a
filézett pontyszeleteket. 10 perc erős forrás után készen van a halpaprikás.
Tetszés szerint ízesítem erős paprikával, chardonnayval. Soha sem keverem,
ezzel összetörném a halat. A bográcson mozdítok csak, hogy lóduljon kissé a lé.
äA
főzés utolsó fázisában valamennyi szem a bográcsra tekint. Szívet-lelket
gyönyörködtető látvány, amikor a piros paprikás léből elővillannak a gusztusos,
fehérhúsú ponty szeletek. Ennek a halászlének az a jó tulajdonsága, hogy
beszélgetni lehet mellette kinn, a tóparton. Az sem baj, ha kihűl közben, mert
többször is visszafordíthatjuk bográcsunkat a lassan hamvadó parázs fölé. Annál
finomabb, kellemesebb az íze, minél többször melegítjük.
åEvés előtt jót tesz étvágygerjesztőnek egy
kupica törköly. A halpaprikásra feltétlenül igyunk egy-két pohár chardonnayt,
vagy rosét, mert maledictus piscis in terciam
aqua, vagyis: átkozott a hal a harmadik vízben! Egyébként
Isten látja lelkem, szívesen kínálom.
Dudari sült
kárász polgármester módra
Hozzávalók 8 személyre:
2 kg közepes méretű kárász
1 l finomított étolaj
1 evőkanál pirospaprika
3 evőkanál liszt
só, mustár, fokhagymakrém
=A
kárászokat megtisztítom, sűrűn beirdalom, majd kívül-belül besózom. Egy jó
órányi időre félrerakom, hogy a sót átvegye, de ne tegye tönkre a hal
természetes aromáját. Egy tálkába mustárt és fokhagymakrémet keverek ízlés
szerinti arányban. Ezzel a halakat kívül-belül vékonyan bekenem. Nem keverek
paprikás lisztet, mint általában szokták, hanem először beszórom pirospaprikával.
Így sütéskor nem kap keserű ízt. Ezután forgatom bele lisztbe.
=Amikor
a halpaprikás elfogyott, a parazsat felélesztem. Erre helyezem az én speciális
halsütő serpenyőmet, és olajat öntök bele. A serpenyőt házilag
alakítottuk át egy talajaprító tárcsából úgy, hogy a tengelyfuratot egyszerűen
befoltoztuk. A halsütés figyelmet igénylő, kényes munka. Először a középen
sercegő, forró olajon sütöm pár pillanatig, majd átfordítom és a másik oldalát
is sütöm. Ezután a serpenyő szélére húzom és a másik halat teszem középre. Így
folytatom, míg mindegyikkel nem végeztem. Ekkor elölről kezdem ezt a játékot
mindaddig, míg az összes hal átsül.
äForrón ajánlom fogyasztásra
ezt a páratlanul finom, dudari sültkárászt. Próbálkoztam már keszeg,
sőt, pontysütéssel is, de egyiknek sem volt olyan igazi, dudari sült hal íze,
mint ennek a kárásznak.
åMondanom sem kell, hogy erre
is chardonnayt kínálok.
Elfogyott már a dudari halpaprikás, a sültkárászból
sem maradt más, csak finom íze. Többször körbejárt a tüzes chardonnayval
tele kancsó. Lassul a szó, hamvad a parázs, csak a Vacsoracsillag ragyog
fényesen a tó fölött, de mintha zörögne odaát a csalitosban valami. Mi lehet
az? Róka vagy nyúl? Csak nem disznó?
De az ám. Jókora
süldő sötétlik elő, aztán jön a másik is. Ismerkedjünk meg hát velük, ha már
megmutatták magukat. Egyébként is, itt lakunk a Bakonyban, már csak azért is illik
tudnunk róla valamit. Nem beszélve arról, hogy őkelme lenne őse a sokféle-fajta
házi disznónak, így joggal sértődne meg, ha kihagynám a disznóságokból. Említést érdemel szívóssága, életrevalósága
miatt is, hiszen túlélt sokfajta vészt, járványt, bár utóbbiban mi emberek is
pozitívan közreműködtünk, házi sertéseink védőoltásaival. Igaz, nem a vaddisznó
védelmében tettük, de ami történt, megtörtént. Hébe-hóba, mi is követhetünk el
valami jót. Nemde? Ki is használták a lehetőséget és szaporodtak, gyarapodtak.
Megvetették lábukat minden lehetséges helyen. Erdőben, csalitosban, mesterséges
disznós-kertekben. Azért mi sem panaszkodhatunk, „meghálálták ők ezt a véletlen jótettet hajtások, riglizések terítékbőségével! Nem
tartoznak már semmivel. Lejárt a hála.
2 kg vaddisznó oldalas
1 kg vaddisznó lapocka
25 dkg zsír
25 dkg
vöröshagyma
25 dkg
zöldpaprika
25 dkg érett
paradicsom19
20 dkg gomba,
(vargánya, vagy rókagomba)
3 dkg édes-nemes pirospaprika
5 dkg só ill. ízlés szerint
2 gerezd fokhagyma
1 dkg őrölt bors ill. ízlés szerint
2 dl száraz vörösbor
2 cső erős paprika
5 g bazsalikom
5 g őrölt kömény
5 g őrölt szerecsendió
5 g kakukkfű
=A
húst alaposan megmossuk, megtisztítjuk, majd kétujjnyira felkockázzuk. Célszerű
a bordákat csontfűrésszel darabolni, így nem lesz szilánkos. A feldarabolt húst
hideg vízbe tesszük.
=A
bográcsban felolvasztjuk a zsírt és beletesszük a felaprózott vöröshagymát.
Aranysárgára fonnyasszuk, majd beletesszük a felkarikázott zöldpaprikát,
paradicsomot és a finomra aprított fokhagymát. Amikor zsírjára lecsósodott,
levesszük a bográcsot, beleszórjuk a pirospaprikát, belekeverjük a húst és a
tűzre visszatéve saját levében „átpörköljük”! Pörkölés után annyi vizet öntünk
rá, amennyi éppen ellepi a húst, majd csendes tűzön puhára pároljuk. Az elfőtt
levet kevéske vízzel mindig pótoljuk!
=Hozzátesszük
a gombát és a fűszereket, a szerecsendió és a só kivételével a vörösbort is!
=Felrottyantjuk,
rászórjuk a szerecsendiót is. Csak most sózzuk meg ízlés szerint, többször
megkóstoljuk, ha szükséges utána ízesítünk és igen csendes tűzön, készre
főzzük!
äKöretnek tarhonyát, galuskát vagy hasábburgonyát,
savanyúságnak pedig citromlével ízesített, friss uborkasalátát ajánlok. Ez a pörkölt
olyan finom, olyan zamatos, hogy még a király is megnyalja utána mind a tíz
ujját, ha megkínálják valahol!
åItalunk sem lehet más, mint jóféle, testes,
száraz vörösbor! Iszogatás közben üljük körül tüzünket és beszélgessünk oldottan.
Szeretettel gondolva azokra az erdészekre, vadászokra, barátokra, akik nem
lehetnek körünkben, mert...
Ne hagyjuk ki a főtt tésztákat, csuszákat,
galuskákat
sem, ha már
ennyire benne vagyunk. Az „egyebekbe” pedig annyi fér bele, amennyit beleírok.
Hála Istennek, nem köt semmiféle szabály, megállapodás, előírás. Különben is,
receptgyűjteményem teljesen szabadelvű. Liberális. Még akkor is, ha itt-ott
fellelhető benne helyhez, időhöz, személyhez, elkészítési módhoz,
ételféleséghez kötődő ragaszkodás. Igen. Kemény, következetes ragaszkodás a
tradíciókhoz! Úgy vélem, nem igazán liberális az, ki szívvel-lélekkel nem
kötődik múltjához, nemzetéhez, ősei szokásaihoz! Most kapok észbe, erősen
eltértem a tárgytól. Elkalandoztam. Csiklandós területre tévedtem. Hagyjuk
ezeket a dolgokat másra, maradjunk mi szépen csak a gasztronómiánál.
Amikor valamilyen
főtt tésztáról esik szó, akaratlanul az olasz konyha jut eszünkbe. Valljuk be,
nem ok nélkül, hiszen se szeri, se száma azoknak a tésztaféleségeknek, melyek
mindennaposak náluk, sőt elterjedt fogyasztásuk valamennyi földrészen. Családunkban
is ismertük a makaróniféléket, kezdve a hüvelykujj vastagságú, rovátkolt rigattonival. Őt követi a tekintélyes zitti, majd sorakozik a nálunk is elterjedt makaróni, a bacatini. A bigoli zárja
a sort a családban, mert a spagetti
már olyan vékony, hogy nem is lehet lyukas.
Ezeket a kitűnő
száraztésztákat úgy az olaszok, mint mi, rendszeresen, sok variációban főztük
és főzzük, sőt még készítettük is. Igaz elég rég. Kassán laktunk akkoriban és
édesanyámmal „gyártottuk” a makarónikat, spagettiket egy speciális gépen. Azóta
keresem azt a tésztagépet,
de sajnos csak gyenge utánzatára leltem.
Korántsem zárult
még az olasz tészták sora, hiszen ott vannak még a levestészták, széles és
keskeny metéltek. Így a mi cérnametéltünknél sokkal vékonyabb vermicelli. Kifejezett levesbetét még a lingua di passera, vagyis verébnyelv, de már a fél centis fetuccini, pláne a centisre laposodó fetucca, már nemcsak levesbetétként érdemelnek említést,
hanem ugyanolyan önálló fogásként is készíthetők, mint a makarónifélék.
Ennyit a „La pasta asciutta” olasz tésztákról, mellyel
korántsem zárul a sor, mert az olasz boltokban kapható még canelloni, lasagne, tortellini is. A tészták – pasták – főzési módjáról napjainkban is vitáznak szép
Itáliában. Főzésének megvannak az alapszabályai, így:
- mindig frissen főve
kerülhet asztalra akár háznál, akár vendéglőben!
- személyenként 5
dkg száraztésztát számítanak, plusz 5 dekát a tálnak! (6 személyre, pl. 35 dekát)
- forrásban lévő
sós vízben főzik és soha nem törik ketté, vagy pláne, darabokra!
- amikor megfőtt a
pasta, Nápolyban egy pohár
hideg vizet töltenek rá. Rómában ez szentségtörésnek számít, mert úgy tartják,
hogy a kifőtt tésztát nem érheti hideg víz!
Érdekes, hogy
ehhez hasonló vita nálunk is van. A kifőtt tésztát soha nem szabad hideg vízbe
szedni vagy lemosni! Sőt,
a levesekbe betétként használt tésztákat sem szabad külön, sós vízben kifőzni,
mert soha nem lesz olyan jóízű, mint amelyeket a levesben főzzük be! Légyen az
bármilyen tésztabetét, galuska, A főtt tésztákat, akár köretként,
akár önállóan – káposztás, krumplis, túrós, grízes, sajtos stb. - kiszedéskor
forgassuk bele tejföllel dúsított forró vajba, zsírba vagy olajba mindaddig,
míg magába nem szívta a tészta! Családunkban így készítették
nemzedékről, nemzedékre.
Feltétlenül meg
kell említenem egy pár remek pastát.
Önállót, mert köretként szinte valamennyiféle száraztésztát készíthetjük. Makaróni: milánói módon, nápolyi módon, májas, gombás-sonkás, paradicsomos-tejfölös,
gombás-disznónyelves, zöldséges- csőben sült, különleges au gratin, pikáns al
sugo (előbbi csőbensültet, míg utóbbi lével, mártással, szósszal készítettet
jelent.).
Spagettiből
mindenekelőtt a szegényasszony spagettijét,
majd egy milánói különlegességet,
ezt követőn egy sajtos-paradicsomost,
végül a bolognai módra
készültet említeném.
Minden kétséget
kizárón, ezek a tészták olaszok, de itt, nálunk a mi csodálatos földünkön
termett paradicsomunkkal, gombáinkkal, zöldségeinkkel, sajtunkkal, tejfölünkkel
és húsainkkal magyarrá lett
mind. Sajátunkká vált, mint annyi más külhoni étel!
Zöldséges, csőben sült makaróni
Hozzávalók 8
személyre
45 dkg
vékonyabb makaróni
40 dkg tisztított vegyes
zöldség (sárgarépa, zeller, karfiol, zöldborsó, karalábé, spárgafej)
15 dkg megtisztított,
legalább 3 féle erdei gomba (vargánya, róka, galamb)
15 dkg vaj
10 dkg reszelt
sajt
4 db tojás
3 dl tejföl
só ízlés szerint
=A
zöldségeket és a gombát apró kockákra vágjuk, majd sós vízben félpuhára főzzük.
Leszűrjük, és a lében kifőzzük a makarónit. Leszűrjük a tésztát is és
feldaraboljuk. A tojások sárgáját habosra keverjük 10 dkg vajjal, beletesszük a
reszelt sajtot, tejfölt, a habbá vert tojásfehérjét és ízlés szerint megsózzuk. Megkeverjük, esetleg még ízesítjük, majd
belevegyítjük a makarónit és a zöldségeket is. Lazán összekeverjük. Vajjal
kikent tűzálló edényben, előmelegített sütőben körülbelül 40 percig aranysárgára
sütjük.
äAzon melegében, fejes-salátával tálaljuk ezt a
valóban különlegesen finom makarónit.
åZamatos, villányi vörösbort igyunk rá.
Különleges makaróni, au
gratin20
Hozzávalók 8
személyre
45 dkg közepes
méretű makaróni
15 dkg vaj
10 dkg reszelt
sajt
5 db tojás
2 dl tejföl
5 dkg zsemlemorzsa
só ízlés szerint, 3-4 dl besamelmártás
=A
makarónit sós vízben kifőzzük, lecsurgatjuk, forró vajban megforgatjuk. Vajjal
kikent edénybe tesszük. A tejfölben elkeverjük a tojások sárgáját és
hozzáöntjük a besamelmártáshoz. Ezzel leöntjük a makarónit. Ízlés szerint
sózzuk. Lazán hozzákeverjük a habbá vert tojásfehérjét, a tetejét meghintjük
reszelt sajttal, vajban pirított morzsával. Végül kb. 5 dekányi, darabokra
tördelt vajat teszünk rá és előmelegített sütőben kb. 40 percig aranysárgára
sütjük.
äForrón, előmelegített tányéron tálaljuk.
Vörösborban párolt aszalt szilvát kínáljunk ehhez a különlegesen finom makarónihoz.
åItalunk is könnyed, szobahőmérsékletű
vörösbor legyen.
Hozzávalók 8
személyre:
45 dkg vékony
makaróni
15 dkg sajt
15 dkg vaj
15 dkg
kolozsvári szalonna
7 dl paradicsomlé
1 fej vöröshagyma, só, petrezselyem zöld,
vasfű, őrölt bors
=A
tésztát néhány percig hideg vízben áztatjuk. Lecsurgatjuk, majd sós vízben
puhára főzzük. Lecsurgatjuk, rövid darabokra vágjuk és forró vajban
megforgatjuk. A szalonnát felkockázzuk és kisütjük. Zsírján aranysárgára
pároljuk a finomra reszelt vöröshagymát, beletesszük az apróra vágott
petrezselyem zöldet és vasfüvet, sózzuk, borsozzuk, felöntjük sűrű
paradicsomlével és az egészet krém-sűrűre főzzük.
äKülön tálaljuk a tésztát és a „sugot” is.
Természetesen forrón mindkettőt! Olaszhonban se szeri, se száma a sokféle
sugónak, mely tulajdonképpen levet, mártást, szószt jelent a mi ízlésünk
szerint.
åHideg ásványvízzel oltsuk szomjunkat,
megőrizve ezzel ízét, zamatát ennek a kiváló tésztának.
=Lehet
tehát kísérletezni, variálni kedvünk s időnk szerint. Azért célszerűnek tartom,
ha leírom a három legjellemzőbbet, amely alapját képezi a többi variánsnak.
Bolognai mártás (Salsa alla Napolentana)
Hozzávalók:
1 kg húsos
almaparadicsom
1 kg lukullusz
paradicsom
2 db karotta
2 db
petrezselyemgyökér
1 db zeller
10 dkg darált
marha vagy sovány sertéshús
1 fej
vöröshagyma
4 cikk
fokhagyma
3 evőkanál
oliva olaj
1 mokkáskanál
cukor
1 babérlevél
1 ág rozmaring
só, őrölt bors
ízlés szerint
=A
paradicsomot megmossuk, leforrázzuk, héját lehúzzuk, kettévágjuk, kimagozzuk és
felkockázzuk. A karottát, gyökeret lereszeljük. A hagymát finomra vágjuk és az
olajon sárgára pároljuk. Beleforgatjuk a darált húst és nagy lángon,
folytonosan keverve megpirítjuk. Beletesszük a lereszelt zöldséget is, mellyel
tovább pirítjuk. Felkockázzuk a paradicsomot és beletesszük. Hozzáadjuk a
finomra vágott fokhagymát, fűszerezzük és fedő alatt takarék lángon egy óráig
pároljuk. Amennyiben levét elfőné, kevés vízzel pótoljuk.
Amikor kész, a
rozmaringot kidobjuk belőle. Kihűlve jól zárható üvegekbe rakjuk és
hűtőszekrényben tároljuk, akár egy hétig is. Műanyag pohárban, mélyhűtőben
lefagyasztva egy évig is tárolhatjuk.
äFőtt tésztákra, rizsre téve tálaljuk, de ezzel
kenik be a pizzát is.
Nápolyi paradicsommártás (Salsa alla Bolognese)
Hozzávalók:
1 kg húsos
almaparadicsom
1 kg lukullusz
paradicsom
1 fej nagyobb
vöröshagyma
4 cikk
fokhagyma
4 evőkanál
oliva olaj
1 ág
rozmaring, vagy bazsalikom
só, őrölt bors
ízlés szerint
=A
paradicsomot leforrázzuk, héját lehúzzuk, kettévágva kimagozzuk és
felkockázzuk. A vöröshagymát finomra kockázzuk és az olajon megfonnyasztjuk.
Belerakjuk a paradicsomot. Hozzátesszük a finomra vágott fokhagymát.
Fűszerezzük, majd fedő alatt takaréklángon krémszerűre főzzük. Amennyiben levét
elfőné, kevés vízzel pótoljuk. Amikor kihűl, csatos üvegekbe rakjuk és hűtőben
akár egy hétig is tárolhatjuk. Hűtőládában kis adagokban, műanyag poharakban
ezt is tárolhatjuk egy évig.
äFelhasználása, akár a bolognai mártásé.
Római paradicsommártás (Salsa alla Romanese)
Teljesen úgy
készítjük, mint a nápolyi mártást, csak félórás főzés után hozzáadunk még 25
dkg apró kockára vágott füstölt sonkát vagy tarját és 25 dkg felkockázott
vargányát vagy csiperkét.
äSe szeri, se száma a különböző ízesítéseknek,
variációknak. (Szalámis, mortadellás, májas,
cukkínis, babos stb.) Az alapmártás viszont mindig paradicsom még
akkor is, ha paprikát is tesznek bele!
Hozzávalók:
2 kg érett
kecskeméti, vagy lila kassai paradicsom
1 kg piros
szentesi paradicsompaprika
50 dkg makói
vöröshagyma
5 babérlevél
2 cső erős
pirospaprika
1-1 kávéskanál
mustármag, gyömbér, szerecsendió
=Fentieket
egy edényben jól megfőzzük. (kb. 3 óráig) Kihűtve átpasszírozzuk. Hozzáadunk:
17 dkg cukrot
2 evőkanál
mustárt
2 csapott
evőkanál sót
fél kávéskanál
őrölt borsot
fél dl 10 %-os
ecetet
1 kávéskanál
szalicilt
=Visszatesszük
a tűzhelyre és fél óráig főzzük. Forrón 2 dl-es üvegekbe töltjük és kihűlésig
konyharuhákkal letakarva száraz dunsztban tartjuk. Felhasználásig hűvös
kamrában tároljuk.
äKirándulásokon, kerti partikon, reggelikhez igen
nagyszerű szolgálatot tesz ez az ízes-zamatos magyar ketchup!
Hozzávalók 8
személyre
45 dkg
spagetti
15 dkg vaj
15 dkg reszelt
sajt
30 dkg finom
csíkokra vágott, főtt sonka
15 dkg finom
metéltre vágott füstölt, főtt nyelv
30 dkg finom
metéltre vágott borjúsült
20 dkg
felszeletelt, párolt gomba
1 dl sűrű paradicsompüré
só, őrölt bors, ízlés szerint
=A
darabokra tört spagettit sós vízben kifőzzük, leszűrjük, lecsöpögtetjük, forró
vajban megforgatjuk. A tésztához lazán hozzákeverjük a darabokra tördelt vajat,
sonkát, nyelvet, sültet, gombát, sajtot és paradicsompürét. Ízlés szerint
fűszerezzük. A tetejére is sajtot szórunk, majd jól felmelegítjük.
äForrón, előmelegített tányéron azon frissiben
tálaljuk! Borecettel ízesített, forrázott, oliva olajjal dúsított salátát
kínáljunk ehhez a fejedelmi tésztához.
åItalunk legyen pincehideg kéknyelű.
Zárjuk az
olasz tésztákat ezzel az egyszerű, remek spagettivel. Szokásos módon főzzük ki
sós vízben az apróra tördelt spagettit. Szűrjük, csöpögtetjük. 20 dkg apróra
kockázott füstölt szalonnát olvasszunk ki, tegyünk hozzá 1-2 dl tejfölt.
Forrósítsuk meg, majd a lecsöpögtetett tésztát forgassuk bele. Üssünk rá
személyenként 1-2 tojást, ízesítsük sóval, őrölt borssal. Hagyjuk az egész
tésztát 2 percig még a lángon többször kavarjuk át, míg az egészet bevonja a
tojás aranysárgára.
äForrón tálaljuk. Adjunk hozzá külön reszelt sajtot.
Kísérője, akárcsak nálunk a tojásos nokedlinek, friss, ecetes-cukros fejes saláta.
åCsúszik rá egy-két pohárka könnyű fehérbor.
Itt az ideje, hogy
elköszönjünk azúrkék egű Taljánországtól, és hazatérjünk bárányfelhős, szép
hazánkba. Annál is inkább, mert ami a tésztaféléket illeti, nem nagyon kell a
szomszédba mennünk! Semmi szégyenkezni valónk sincs. Gondoljunk csak a sokféle
csuszára, metéltre, csipetkére, tarhonyára, levesbetétekre, galuskákra,
gánicákra, dödöllékre, nudlikra. Gombócokról, derelyékről, sztrapacskákról,
lapcsánkákról már ne is beszéljek! Felsorolni is sok, hát még a rengeteg
elkészítési mód, variációk garmadája!
Könnyű belátni,
hogy ebben is ott vagyunk a tésztát kedvelő nemzetek között!
Mielőtt bármilyen tésztás ételt leírnék, szólnom kell magáról a tésztáról.
Nem mindegy ugyanis, hogy milyen alapanyagból készül ételünk. A magára valamit
is adó gazdasszony maga gyúrja tésztáját vagy jó minőségű gyárit vásárol.
Jó tésztát csak jó
lisztből és kellő mennyiségű tojásból készíthetünk! Mi karcagit vagy devecserit
használunk és kilónként 8-10 friss tyúktojással készítjük attól függően, hogy
mekkorák a tojások. Apró jérciketojásból akár 12-t is üthetünk hozzá. Bolti
készítményeknél pedig előnyben részesítjük a bakonyszentkirályi Frank László „Frankó” tésztáit, melynek márkaneve is igen találón jelzi,
hogy nagyszerű, kiváló.
Hat tojásos tésztáit érdemes felsorolni: cérnametélt,
széles metélt, kiskocka, nagykocka, eperlevél, tarhonya, csiga, gyűrű, szarvacska,
kagyló, orsó, csavart, copfocska, spagetti.
Alkalmanként, ha nem tudunk
ebből vásárolni, a budapesti Soós márkájú készítményeket részesítjük előnyben.
Mindkettő kiváló, megbízható minőségű. Jó még a gyermelyi tészta is, nem vallunk vele szégyent. Én mégis az
első kettőt ajánlom, mint kipróbált, bevált készítményt.
Ha nagyobb
mennyiségű tésztát akarunk gyártani, azt
célszerű nyáron, verőfényes időben végezni, amikor a légnyomás meghaladja a 770
hgm-t. Ekkor gyorsan szárad tésztánk, nem kell félni attól, hogy esetleg később
megpenészesedik.
Megkönnyíti
dolgunkat, ha nem kézzel nyújtjuk, vágjuk, hanem kiváló minőségű olasz
tésztagéppel készítjük tésztánkat. Kivétel ez alól a csusza, a lebbencs és a
tarhonya. A csuszának, lebbencsnek valót közepes keménységűre gyúrjuk, géppel
kinyújtjuk, majd amikor félig megszáradt, kézzel formás darabokra tépdessük.
Tiszta abroszon kiszárítjuk és tüllből készült zsákocskákban, száraz kamarában
tároljuk. Készíthetünk eltevésre cérnametéltet, széles metéltet, zab alakút,
eperlevelet, csigatésztát. A tarhonyát viszont ma is teljesen kézzel gyártjuk. Keményre gyúrjuk, majd e célra használt
rostán átgömbölyítjük, napsugárral szárítjuk, majd ezt is tüll zsákocskákban,
száraz, szellős kamarában tároljuk.
A tésztagyártást azért írtam le, hogy ez is itt legyen, ne
merüljön feledésbe. Talán még hasznát veszi valamelyik unokám!
Hozzávalók 8
személyre
60 dkg száraz
csuszatészta
25 dkg füstölt
kolozsvári szalonna
50 dkg
félzsíros tehéntúró
5 dl tejföl
só ízlés szerint
=A
szalonnát felkockázzuk, kiolvasztjuk. A zsírt leszűrjük, hozzáteszünk 1,5 dl
tejfölt, a tepertőt félretesszük. A tésztát sós vízben
kifőzzük, leszűrjük, lecsurgatjuk. Beleforgatjuk a tejfölös, forró szalonnazsírba,
míg magába nem szívja a tészta. A túrót megsózzuk, szitán áttörjük, krémesre
keverjük. A túró harmadát lazán hozzákeverjük a tésztához. Előmelegített hőálló
tálkákban adagoljuk, túrót teszünk rá, meglocsoljuk 1-2 kanál tejföllel,
szalonna tepertőt szórunk rá. Ízlés szerint sózzuk.
äÍgy fogyasztjuk ezt a kitűnő magyar tésztát, mely
sok ebédnek lehet második vagy harmadik fogása, de igazából a halászlét zárja
nagyszerű íz-harmóniával!
Olasz
vadászvendégeinknek tálaltunk egyszer babgulyás után házi túrós csuszát.
Annyira ízlett nekik, hogy repetáztak is, sőt még a receptjét is elkérték,
pedig ők igazán értenek a tésztákhoz.
åPincehideg, száraz fehérbort – rizlinget,
kéknyelűt – érdemel!
Hozzávalók 8
személyre
60 dkg száraz
csuszatészta
25 dkg házi
disznózsír
1½ kg
káposzta
2 evőkanál
tejföl
1 evőkanál vaj
só, őrölt fekete bors
=A
káposztát lereszeljük és zsíron arany-barnára pirítjuk. A tésztát sós vízben
kifőzzük. Leszűrjük és először beleforgatjuk a forró tejfölös vajba, majd a
káposztába. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Előmelegített tűzálló tálkákban
tálaljuk.
äPáratlanul finom ez a tészta, de csak sósan,
borsosan. Kitűnő ám dinsztelt édes vagy savanyú hordóskáposztával is
åMindkettőre csúszik egy pohárka vörösbor.
bizonyítja, hogy
nemcsak csuszának alkalmas ez a kézzel tépett száraztészta, hanem levesnek is.
Hozzávalók 8
személyre
30 dkg házi,
száraz csuszatészta
20 dkg
kolozsvári füstölt szalonna
50 dkg apróra
kockázott krumpli
1 fej
vöröshagyma
só, pirospaprika ízlés szerint
=A
kockára vágott krumplit feltesszük főni. A szalonnát felkockázzuk és
kiolvasztjuk. Tepertőjét hozzátesszük a krumplihoz. Egy kanál szalonnazsíron
aranysárgára pirítjuk a finomra vágott hagymát, melyre pirospaprikát szórunk.
Ezt is hozzátesszük a léhez. A maradék zsíron folytonos keverés mellett,
piros-barnára pörköljük a tésztát, majd a félpuhára főtt krumplihoz tesszük.
Sóval ízesítjük és készre főzzük.
äRendkívül ízletes ez az egyszerű, alföldi
pásztorétel. Ha eddig nem főzték, feltétlenül iktassák étrendjükbe. Nem
szükséges hozzá bogrács sem, megfőzhető a legmodernebb tűzhelyen is. Nyáron kockázzunk
a hagymához egy szép zöldpaprikát és egy érett paradicsomot is.
åAz alföldi pásztorember kulacsából húzott rá
néhány korty karcost, ha volt benne. Ha nem, beérte vízzel is.
Hozzávalók 8
személyre
50 dkg házi
tarhonya
20 dkg füstölt,
kolozsvári szalonna
40 dkg vargánya
2 fej vöröshagyma
1 cikk fokhagyma
2 db paradicsom
2 db zöldpaprika
só, bors, pirospaprika ízlés szerint
=A
szalonnát felkockázzuk és kiolvasztjuk. A vöröshagymát felszeleteljük, a
szalonnazsíron sárgára pirítjuk, hozzátesszük a finomra vágott fokhagymát.
Megszórjuk pirospaprikával és azonnal beletesszük a felaprózott zöldpaprikát és
paradicsomot. Zsírjára lecsósítjuk, majd beletéve a felszeletelt vargányát,
gombapörköltet készítünk. A tarhonyát szalonnazsíron folytonos keverés mellett
piros-barnára pirítjuk, majd felengedjük forró vízzel, hogy kétujjnyira
ellepje. Sózzuk, borsozzuk. Amikor félig megfőtt, hozzákeverjük a
gombapörköltet. Ha szükséges, még öntünk rá pörköltszaftot, majd készre főzzük.
äElőmelegített, hőálló tálkákban tálaljuk. Tetejére
apróra vágott snidlinget és szalonnatepertőt teszünk. Borecettel ízesített
friss, uborkasalátával kínáljuk ezt a pompás, ízig-vérig magyar tésztát. Köretként
is kiváló bárány-, malacpörkölthöz, kacsasülthez. Egyszerű, bográcsban készült
formában is megállja helyét, amikor csak olvasztott szalonnazsíron pirult, és
tetejére annak tepertője szolgált ízesítésül a só mellett.
åMinden formájában hálás lesz, ha megiszunk
rá 1-2 pohár könnyű fehérbort, a homoki fajtából.
Hozzávalók 8
személyre
6-8 szem
étkezési krumpli
2 tojás
barnaliszt
vagy e híján finomliszt is lehet
4 dl tejföl
25 dkg
kolozsvári szalonna
1-2 db vörös
hagyma
40 dkg liptói
túró vagy 60 dkg hordós káposzta
só, bors ízlés szerint
=A
hagymát kockára vágjuk, a szalonnát kiolvasztjuk, zsírjában aranysárgára
dinszteljük. A tepertőt félretesszük. A krumplikat meghámozzuk és lereszeljük.
Hozzákeverjük a tojásokat, az 1 kanál zsírt és annyi lisztet, amennyit felvesz.
(Olyan keménységű legyen, hogy apró galuskákat tudjunk szaggatni belőle.)
Sóval, kevés borssal ízesítjük és lobogó-forró, sós vízbe szaggatjuk. A zsírból
kiszedjük a hagymát, beleteszünk 1 dl tejfölt és felforrósítjuk. A leszűrt,
lecsurgatott galuskát ebbe forgatjuk bele. Előmelegített, hőálló tálkákba adagoljuk,
szitán áttört liptói túrót teszünk rá, meglocsoljuk tejföllel, szalonna
tepertőt hintünk rá s úgy tálaljuk.
äNyögő, nyögvenyelő, csírásgaluska, mondták Nyírben,
nyerskrumplis csuszának titulálják Dudaron ezt a nagyszerű felvidéki ételt,
mely tulajdonképpen már nem is tészta, hanem galuska. Liptóival az igazi, de
finom ám zsíros tehéntúróval vagy csak egyszerűen bő olajban dinsztelt
vöröshagymával meglocsolva, vagy puhára pirított hordás káposztával is. Kiváló
köretnek is ez a galuska különleges ízével, paprikás csirkéhez adva.
åCsúszik ám rá a jó verpeléti, bár nem
tiltakozik a csopaki ellen sem.
Hozzávalók 8
személyre
5-6 szem szép
nagy krumpli
2-3 púpozott
evőkanál finomliszt
25 dkg
füstölt, kolozsvári szalonna
25 dkg
disznózsír
1-2 cikk
fokhagyma
só, bors,
pirospaprika
8 szelet
szarvas comb
1 liter
aludttej
50 dkg
felkarikázott zöldség
1 kg
borjúcsont
12 dkg
szalonna
20 dkg gomba
2 kanál
finomliszt
5 dkg zsír
1 dl vörösbor
1 dl fehérbor
1 kanál
paradicsompüré
só, bors ízlés
szerint
=Egy
icipici csalás van ebben a receptben, mert ez ugyebár legalább három ételt is
tartalmaz, úgymint:
- Lapcsánkát
- Barnamártást
- Gombás
szarvas pecsenyét
Remélem, azért nem
kapok ki érte?
=A
hússzeleteket szalonnával sűrűn megtűzdeljük. Tálba tesszük, majd ráöntjük az
aludttejet és hűtőbe téve, 2-3 napig pácoljuk. Ebben az „aludttejes pácban”
zamatossá puhul a hús anélkül, hogy elvesztené vad jellegét.
=A
felaprított zöldséget, szalonnát és a borjúcsontokat forró sütőben megpirítjuk.
Amikor jól felpirult, kivesszük a sütőből és leöntjük róla a zsírt, forró vizet
öntünk rá és a tűzhelyen tovább főzzük. A szalonnazsírba teszünk 1-2 szem
kockacukrot, megpirítjuk, majd lisztet teszünk bele és rántást készítünk.
Föleresztjük csontlével és hozzáöntjük a csontokhoz. Vörös és fehérborral,
paradicsompürével, sóval, borssal, gombával ízesítjük. Lassú tűzön 2,5 óra
hosszat főzzük. Szitán átszűrjük, a zöldségeket és a gombát átpasszírozzuk és a
kész „barnamártást” felhasználásig hűtőben tároljuk.
=Két
nap múlva kivesszük a hússzeleteket a pácból. Sózzuk, borsozzuk és forró
zsírban hirtelen mindkét oldalán megsütjük. Kevés vízzel felöntjük, belerakjuk
a felszeletelt gombát, fedő alatt puhára pároljuk, majd zsírjára
pecsenyésítjük. Felhasználásig melegen tartjuk.
=A
krumplikat megmossuk, meghámozzuk, majd lereszeljük. Belekeverjük a 2-3 kanál
lisztet, vigyázva arra, hogy gyenge maradjon masszánk. Sóval, borssal,
tejföllel vagy kefirrel ízesítjük. Serpenyőben, forró zsíron, lapostányér
nagyságú 3-5 mm vastagságú lapcsánkára formázzuk és mindkét oldalát
piros-barnára sütjük.
=Mielőtt
a sütéshez fogunk, vegyük ki a mártást, melegítsük meg. A forró lapcsánkát
helyezzük előmelegített lapostányérra. Tegyünk rá egy pecsenyét, szórjuk meg
gombával, majd öntsük le barnamártással. Így tegyük asztalra!
äLapcsánka, lapsi, tócsi,
bere, cicege mind-mind ezt a remek ételt jelzi. Nagyszerű
önmagában, minden feltét nélkül, azon frissiben fogyasztva, ahogyan sül. Csak
győzzük sütni! Tehetünk rá tejfölt, szórhatunk rá reszelt sajtot, egyikkel sem
vallunk szégyent, de ezzel az omlósan olvadó szarvas-szelettel, barnamártással leöntve, gombával dúsítva igazán
fejedelmi. Feltétlenül próbálják ki! Szarvas helyett, marhasült is megteszi!
åTestes, tihanyi Cabernet Sauvignon,
szekszárdi vörös vagy Egri Bikavér illik is, dukál is hozzá!
Kimeríthetetlen
tárháza az általános magyar konyhának, a népi szakácsművészetnek,
illetőleg azok jeles képviselőinek. Igazából hálásak lehetünk a sok
híres konyhafőnöknek, gazdasszonynak! Mennyivel szegényebb lenne étrendünk e
kitűnő ételek nélkül. Le is írok néhányat közülük ízibe! Gondot csak az okoz,
hogy melyikkel kezdjem? A legegyszerűbbel avagy a legnagyszerűbbel?
Induljunk talán a
tojásos nokedlivel. A rangsorolást, pedig ne én döntsem el, hanem Ön kedves
Olvasóm!.
Hozzávalók 8
személyre
80 dkg
finomliszt
8 + 8 db tojás
1 dl tejföl
5 dkg vaj
1 evőkanál
zsír
só
=8
tojásból, lisztből, diónyi házi disznózsírból, kevés só hozzáadásával
keverőtálban galuskatésztát kavarunk. Addig kavarjuk, míg szép, hólyagos lesz.
Készíthetjük a galuskát kevesebb tojásból, víz hozzáadásával, de ez az igazán
finom. Ahány személy, annyi tojás! Lobogó, sós vízbe galuskaszaggatóval
beleszaggatjuk. Amikor megfőtt, leszűrjük, lecsurgatjuk és belekeverjük a
megforrósított, vajas tejfölbe. Lángon tartva ráöntjük az előzőleg elkavart tojásokat
és addig keverjük, míg a tojás rászilárdul a nokedlira.
äElőmelegített tányéron, forrón tálaljuk. Friss,
ecetes-cukros saláta illik hozzá. Aki a forrázott, öntött
salátát részesíti előnyben, ne feledkezzen meg arról, hogy az ecetes lébe
tegyen egy kanál oliva olajat! Ismertem gyermekkoromtól ezt a pompás galuskát, de igazából itt, a Bakonyban lett kedvenc,
tavaszi csemegénk!
åMegérdemel egy pohár hideg soproni sert, de
azért sem fog megharagudni, ha esetleg kettővel iszunk rá!
Hozzávalók 8
személyre
60 dkg
finomliszt
60 dkg zsíros,
krémtúró
25 dkg
kolozsvári szalonna
10 dkg vaj
10 dkg reszelt
sajt
5 dl tejföl
6 db tojás
4-5 db
vöröshagyma
só ízlés
szerint
=A
lisztből, túróból, tojásból, kevés só hozzáadásával galuska keménységű tésztát
kavarunk. A szalonnát felkockázzuk és kiolvasztjuk. A tepertőt kiszedjük. A
hagymákat megtisztítjuk, felkarikázzuk és a szalonnazsíron aranysárgára
dinszteljük. A galuskát forró, sós vízbe kanállal beleszaggatjuk. A hüvelykujj
nagyságú galuskákat leszűrjük, lecsurgatjuk, 5 dkg vajat, 1 dl tejföllel
megforrósítjuk, amelybe a galuskákat beleforgatjuk. Egy tűzálló tálat kivajazunk
és belerakunk egy réteg galuskát. Teszünk rá a dinsztelt hagymából,
meglocsoljuk tejföllel, majd újabb galuskát rakunk rá. Így rétegezzük. A
tetejére is tejfölt teszünk. Megszórjuk reszelt sajttal, majd sütőben
aranysárgára sütjük.
ä Forrón tálaljuk ezt az ízletes galuskát. Jól
lehűtött, kovászos uborkát kínáljunk hozzá. Mondanom sem kell, hogy nem tartozik
a fogyókúrás ételek közé. Azért hébe-hóba éljünk vele!
åEgy pohárka testes vörösbort se tagadjunk
meg ettől a finom galuskától.
Hozzávalók 8
személyre
60 dkg
tisztított spenót
10 dkg vaj
3 dkg liszt
2 tojás
6 db zsemle
15 dkg reszelt
sajt
10 dkg zsemlemorzsa
só, bors,
apróra vágott petrezselyem zöldje
=A
spenótot apró lyukú korongon ledaráljuk, 3 dkg liszten, 4 dkg vajon puhára
pároljuk. 4 dkg vajon a tejben áztatott, majd átpasszírozott zsemléket kevés,
apróra vágott petrezselyem zölddel együtt megpároljuk. Hozzáadjuk a tojásokat,
összekeverjük a spenóttal, sózzuk, borsozzuk. Csendesen fövő, sós vízbe
evőkanállal galuskákat szaggatunk. Leszűrjük, lecsurgatjuk. Forró vajban
megforgatjuk.
äReszelt sajttal, vajon pirított zsemlemorzsával
megszórva forrón tálaljuk.
åHideg sör, paradicsomlé vagy ásványvíz illik
hozzá.
10 dkg
búzadarát összekeverünk 2 tojássárgájával, diónyi vajjal és a két tojás felvert
habjával. Sózzuk, majd 15 percig pihentetjük. Kiskanállal a forró levesbe szaggatjuk.
=Levesbetétként
szolgál, ez a habkönnyű, ízletes grízgaluska, bár zöldség- és borsólevesekben
finom ám a közönséges, lisztből készült galuska is.
15 dkg csirke,
pulyka vagy disznómájat feldarabolunk, szitán áttörünk. Zsíron megpirítunk
reszelt vöröshagymát, egy csokor apróra vágott petrezselyem zöldet, egy tejben
áztatott és áttört zsemlét. Hozzáadunk 1 tojást, pici lisztet, kevés
zsemlemorzsát. Sózzuk, borsozzuk, majd pici, gusztusos galuskákat formázva a
levesbe szaggatjuk.
=Kitűnő
betét, hús,- és ragulevesekbe.
=Ez
a galuskaféle ÉK-Magyarországon
gánica, Palócföldön gánca, Vas megyében dödölle nevekre hallgat. Igazi laktató, népi étel. Szerény is, olcsó
is, mert nem tartalmaz húst, csak lisztet, krumplit, zsírt vagy szalonnát és
tejfölt. Azt, ami volt a háznál faluhelyt. Elkészítése sem igényelt nagy
gondot, odafigyelést. Nem is rabolt sok időt. Kevés eltéréssel azonos recept
szerint készült. Eltérés talán a kukorica gánicában mutatkozott, melyhez nem lisztet,
hanem tengeridarából főzött puliszkát használtak. Nem is magyar, hanem román
eledel őkelme, de finom. Nézzük akkor, hogyan készítették a szép, tűzrőlpattant
menyecskék.
A vasi dödölle Nusi módra
úgy készül,
hogy kell hozzá
2 kg jó
lisztes krumpli
50 dkg liszt
3-4 fej
vöröshagyma
25 dkg füstölt
szalonna
0,5 l tejföl
só
=A
krumplit megmossuk, meghámozzuk és felkarikázzuk.
Sós vízben feltesszük főni. A szalonnát felkockázzuk, kiolvasztjuk. A hagymákat
megtisztítjuk, felkarikázzuk és a szalonna zsírján aranysárgára pároljuk.
Amikor a krumpli megfőtt, gyorsan leszűrjük és folytonos keverés mellett a
lángon hagyva a lisztet belekeverjük. Kisebb deszkára teszünk 2-3 kanálnyit,
ellapítjuk, rakunk rá hagymát, majd kanállal galuskákat formázunk és kizsírozott
tepsibe szaggatjuk, egymás mellé. A maradék hagymás zsírt rátesszük, ízlés
szerint sózzuk, majd előmelegített sütőben szép ropogósra sütjük.
=Régen
volt, amikor először találkoztam nevével itt, Dudaron.
A kedves Alizka,
lányom és fiam tanítónője emlegette sokszor, szinte átszellemülten. Sajnos,
arra már nem került sor, hogy egyszer is megkóstoltam volna, pedig most is
hallom, amint mondja: „Tudjátok, tegnap nagyon
finom dödöllét főztem, ahogy Cellben22
készítik. El is fogyott egy cseppig. Igaz, Lajos? Feltétlenül meg kell egyszer
kóstolnotok!
Kelemenék
régen elköltöztek Zánkára., majd onnan is tovább. Messzire,
nagyon messzire.
Az Úr különös
kegyelme révén, mégis sikerült megkóstolnom ezt a híres vasi dödöllét. Először egy kisvendéglőben találkoztam vele,
Sárvár előtt, a hegyen. Bevallom,
mást vártam, csalódtam benne, pedig két kedves polgármester Barátommal ebédeltem
együtt. Dödölle is volt az étlapon, nem hagyhattuk ki. Jó későn kaptuk meg.
Amit elénk tálaltak, szinte ehetetlen volt. Feketére égett hagyma társaságában
árválkodtak a kemény, barnára sült dödöllék.
Éhesek voltunk, megettük.
„Megálljatok,
főzök én nektek dödöllét, igazit. Olyat, amilyet Szombathelyen főznek! - mondta
Nusika, ki messze földön híres gazdasszony. Pecsenyéi, szendvicsei, tésztái,
páratlan finomak. Főzött is, meg is kóstoltuk, le is írtam. Ez a recept az Övé.
Kóstolják meg Önök is! Remélem, nem fognak csalódni benne, mert mi kipróbáltuk.
Többször is.
äTejföllel meglocsolva tálaljuk ezt a finom
dödöllét. Többféle savanyúságot tehetünk mellé.
åItalunk is lehet változatos, kinek-kinek
gusztusa szerint. Sör, bor vagy ásványvíz. Én, ha tehettem, száraz rizlinggel
készült, frissen spriccelt kisfröccsöt
ittam rá.
Hozzávalók 8
személyre:
2 kg
konyhakész krumpli
40 dkg finomliszt
40 dkg
vöröshagyma
30 dkg
kolozsvári füstölt szalonna
5 dl tejföl
diónyi vaj
só ízlés
szerint
=A
krumplit felkarikázzuk és enyhén sós vízben, megfőzzük. A szalonnát
felkockázzuk és kiolvasztjuk. A hagymát megtisztítjuk, szalonnazsíron sárgára
pároljuk. Amikor a krumpli megfőtt, levét leszűrjük és hozzádolgozzuk a
lisztet. Kis adagokban deszkára rakjuk, ellapogatjuk, párolt hagymát teszünk
rá, majd kanállal gusztusos galuskákat szaggatunk
egy kizsírozott tepsibe sorban, egymás mellé. A maradék hagymát zsírjával
együtt rátesszük. Meglocsoljuk tejföllel és előmelegített sütőben szép pirosra
sütjük.
äAzon melegében tálaljuk. Tartármártással nyakon öntött zöldbabsalátát adunk hozzá, mely úgy készül, hogy a
szép hosszúra vágott, hengeres, zsenge zöldbabot sós vízben puhára főzzük. 6
tojás sárgájából, olajjal majonézt készítünk. Érett, de nem savanyú, vastag
tejföllel összekeverjük. Sózzuk, borsozzuk, mustárral ízesítjük, majd ráöntjük
a zöldbabra. Felhasználásig hűtőbe tesszük.
åEhhez is, akár a dödölléhez, száraz
rizlingből frissen spriccelt kisfröccsöt ajánlok.
Fél kg
kukoricadarát folytonos keverés mellett beleeresztünk forró, sós vízbe. Amikor
a puliszka elválik a fazék falától kanállal galuskákat szaggatunk és forró,
tejfölös zsírban megforgatjuk. Kizsírozott tűzálló tálban, túróval rétegezzük.
A túróra olvasztott, apróra kockázott, kolozsvári szalonnából olvasztott
tepertőt szórunk. Tetejét meglocsoljuk vastag tejföllel és reszelt sajttal.
Előmelegített sütőben, szép pirosra sütjük.
äForrón, cikakáposztával tálaljuk ezt a kiváló, igen
laktató kukoricagánicát.
åIgazából Erdélyből származó, hideg borvíz
illene hozzá, de ez híján elégedjünk meg a csopaki savanyúvízzel.
Hozzávalók a
tésztához
80 dkg
finomliszt
15 dkg rama
margarin
10 dkg zsír
5 dkg élesztő
2 tojás
sárgája
aludttej,
savó, vagy tej
csipetnyi só
A töltelékhez:
25 dkg darált
dió
20 dkg
porcukor
1 citrom
lereszelt héja
=Az
élesztőt 1 dl tejjel, kis kanál cukorral megfuttatjuk. A lisztet keverőtálba szitáljuk
és elmorzsoljuk benne a margarint. Hozzátesszük a tojás sárgáját és annyi
aludttejet vagy savót – ezek híján tejet -, hogy könnyen dagasztható tészta
legyen. Jól összekeverjük, majd addig dagasztjuk, míg a kéz tisztán jön ki.
Cipót formálunk belőle, meglisztezzük, letakarjuk tiszta szalvétával és meleg
helyre, kelni tesszük.
=Amíg
tésztánk kel, elkészítjük a tölteléket. A diót, porcukrot és a lereszelt
citromhéjat összekeverjük.
=A
megkelt tésztát belisztezett táblára borítjuk. Kis darabot levágunk és kb. 2
ujjnyi vastag hengert sodrunk belőle, amit 3 cm hosszra darabolunk. Guszta
galuskának formázzuk, belemártjuk az olvasztott zsírba, majd kizsírozott,
zománcos kacsasütő edény aljába, szép sorba berakjuk. Megszórjuk a cukros
dióval – kb. fele mennyiséggel – és újabb sor galuskát rakunk rá. Tetejére
szórjuk a többi diót. Begyújtjuk a sütőt, kb. 10 percig előmelegítjük, majd
betesszük a tálat és takarékon aranysárgára sütjük.
äKerek, tésztás tálra borítjuk, vanília sodóval
tálaljuk. Nem szabad vágni, csak törni! Bevallom, hogy ezt a habkönnyű tésztát
én natúr szeretem. Páratlan pazar, utolérhetetlen zamatot kölcsönöz aranygaluskánknak a rákaramellizálódott, cukrozott dió. Kár
volna elrontani lekvárokkal, sodókkal.
åPohárka zölddió likőr illik hozzá.
Hozzávalók:
a piskótához
10 db
tyúktojás
20 csapott
evőkanál finomliszt
10 csapott
evőkanál kristálycukor
3 evőkanál kakaópor (szerencsi, vagy holland)
1 szűk dl olaj
1 tasak sütőpor
a sárgakrém töltelékhez
1 l tej
15 dkg finomliszt
25 dkg
kristálycukor
15 dkg rama
margarin
8 db tyúktojás
pörkölt dió,
mazsola, datolya, vaníliacukor ízlés szerint
a locsoló cukoroldathoz
20 dkg
kristálycukor
3 dl víz
2 dl kaszinó vagy kubai rum
1 db citrom lereszelt héja
a csokoládéöntethez
20 dkg
kristálycukor
10 dkg rama
margarin
5 dkg kakaópor (szerencsi vagy holland)
1 l tej
tejszínhab az adagokra
=Piskóta
készítése:
A 10 tyúktojást
megmossuk, feltörjük és kettévesszük. Egy keverőtálba csurgatjuk a fehérjét,
egy kis tálkába a sárgáját.
A tojásfehérjéhez
hozzátesszük a kristálycukrot és kemény habot verünk belőle. Egy tálba teszünk
20 csapott evőkanál lisztet, hozzákeverjük a sütőport és egy csipetnyi sót.
A keményre vert
habba beleöntjük a tojások sárgáját, elkeverjük egy kézi habverővel, majd
folytonos keverés mellett, fokozatosan hozzáöntjük a lisztet, beleöntjük az
olajat és azzal is összekeverjük. Kettéosztjuk. Egyik feléhez hozzákeverjük a 3
evőkanál kakaóport.
Egy zománcozott
kacsasütőt kizsírozunk, sütőpapírt teszünk az aljába és beleöntjük a barna
piskótamasszát. Elsimítjuk és ráöntjük a fehéret is.
10 percig
előmelegítjük a gázsütőt, majd betesszük a piskótát és takaréklángon sütjük. 15
percig tilos kinyitni a sütő ajtaját! Kb. 20 perc múlva, amikor már érezzük a
kellemes illatokat, kinyitjuk a sütő ajtaját és egy fogvájót beleszúrunk a
tésztába. Ha tisztán jön ki, akkor már jó, ha nem, tovább sütjük, míg nem kész.
=A
sárgakrém töltelék készítése:
A 8 tojást
megmossuk, feltörjük és a fehérjét egy keverőtálba csurgatjuk. Hozzáteszünk 10
dkg kristálycukrot, majd kemény habbá verjük és félretesszük.
A 8 tojás sárgáját
egy tűzálló tálba tesszük, amit elkeverünk 15 dkg cukorral. Hozzákeverjük még a
lisztet, majd fokozatosan, állandó kavarás mellett belecsurgatjuk a liter tejet.
Szép simára keverjük. Öntöttvas alátéten, takaréklángra tesszük főni, miközben
kézi habverővel állandóan kavarjuk. Amikor már jó sűrű, belekeverjük a felvert
tojásfehérjét. Néhány perc múlva ez is megfő. Ekkor a tűzről levesszük és
hozzákeverünk 15 dkg rama margarint. Félretesszük hűlni.
=A
locsoló cukoroldat elkészítése:
A 3 dl vízbe
beletesszük a 20 dkg kristálycukrot, egy citrom lereszelt héját és felfőzzük.
Amikor kihűlt, belekeverjük a 2 dl jó minőségű rumot.
=A
csokoládéöntet elkészítése:
A liter tejbe
beletesszük a kristálycukrot, rama margarint és a kakaóport. Jól összekavarjuk,
majd takaréklángon addig főzzük, amíg félliternyi lesz csokoládénk. Ekkor már
jól besűrűsödik, de még önthető (ez egy igen jól bevált csokoládéöntet).
=A
somlói galuska elkészítése:
A piskótát
kiborítjuk. Éles, 25 cm hosszú késsel, három egyenlő lapra vágjuk. Egy
megfelelő nagyságú herendi tésztástálba tesszük az első lapot. Meglocsoljuk
rumos cukoroldattal. A krémet háromfelé osztjuk. Egy harmadát rákenjük az első
lapra, szórunk rá pörkölt diót, mazsolát, datolyavagdalékot. Rátesszük a
második lapot. Ezt is meglocsoljuk rumos cukoroldattal. Rákenjük a másik harmad
krémet. Erre is szórunk diót, mazsolát, datolyát. Rátesszük az utolsó, harmadik
lapot. Rákenjük a harmadikharmad krémet úgy, hogy az oldalára is simítunk.
Hűtőbe rakjuk.
äTésztás tányérokra tálaljuk úgy, hogy evőkanállal
nagyobb galuskákat szaggatunk. Leöntjük csokoládéval, majd tejszínhabot teszünk
rá.
Nem tudom, hogy a
galuskák rendjébe sorolható ez a fejedelmi édesség vagy sem. Vitatkozzanak
rajta az etimológusok kedvükre. Felőlem aztán tehetik bárhová, egy dolgot nem
tudnak elvitatni: Nincs ettől finomabb galuska! Ott
van a csúcson. Igazi topmodell! „Ilona néni, ez
spicc – mondta Mariann, a kedves kis cukrászlány, mikor
megkóstolta.
åItt elfogyott a tudományom. Ehhez nem merek
ajánlani semmi különleges itókát. Nincs az a rafinált likőr vagy koktél, mely
ne ártana neki azért, mert elvenné ízét, zamatát. Jó magam csak vizet szoktam
inni rá. Azt is csak egy óra múlva!
tikudvarba is,
legalább két recept erejéig, ha már így átléptük a tradíciók szigorú
szabályait. Most már mindegy. Nézzünk körül a csibék, butuska jércikék, peckes kakaskák
kapirgáló világában. Válasszunk ki egy-két pár gyenge, rántanivalót, néhányat a
kicsit erősebbek közül is szemeljünk ki, mert ugyebár vendégek érkeztek. Amíg
mi, férfiak beinvitáljuk a hűvös szobába kedves vendégeinket s koccintunk a
torokkaparóval egymás egészségére, háziasszonyunk már jön is befelé a gondosan
előkészített csibékkel. Néhány perc még és a konyha felől titokzatos neszekkel,
zörejekkel együtt, bódító illatok lopóznak be a kulcslyukon. Zsír serceg.
Készül a:
Rántott csirke uborkasalátával Kati módra
Hozzávalók 8
személyre:
8 db
csirkecomb
8 db szárny
4 db csirkemáj
3 db tyúktojás
3 evőkanál
liszt
2 kanál
zsemlemorzsa
2 kanál
daráltdió
50 dkg zsír
vagy olaj
1 kg hasáb
burgonya
2 csokor
petrezselyem zöldje
só
=A
combokat kettévágjuk, kicsontozzuk, s a szárnyakkal együtt bedörzsöljük sóval
és fél óráig pihentetjük. Az alsócombot óvatosan szétterítjük. A szárnyakhoz
teszünk egy-egy fél májat, s úgy dugjuk vissza alá a szárnyhegyét, hogy a máj
ne essen ki. Lisztbe, tojásba és a dióval összekevert zsemlemorzsába forgatva
panírozzuk, majd forró zsírban kisütjük.
A visszamaradt
zsírban a hosszában négyfelé vágott krumpli hasábokat is ropogós-pirosra
sütjük.
A petrezselyem
csomókat leszárítjuk, cérnával átkötjük, majd panírozzuk és kisütjük.
Friss
uborkasalátát adunk hozzá. Ez a finom saláta is megérdemli, hogy leírjam
készítési módját, mert tökéletes összhangban kell lenni őkelmének, ezzel a
páratlan ízű, harmatosan gyenge rántott csirkével!
Miközben a csirke készül, a család soros férfitagja elkészíti az
Hozzávalók:
5-6 db friss
uborka
2 szál
újhagyma
2 db új,
gyenge sárgarépa
só, őrölt
bors, kalocsai pirospaprika, citromlé ízlés szerint
=Az
uborkákat alaposan megmossuk, majd finomra gyaluljuk. Hozzá karikázzuk a
hagymát, sárgarépát. Karikázzunk bele egy-két cső friss, csemege zöldpaprikát,
sőt, aki szereti csípőset is vághat hozzá.
Gyengén megsózzuk
és 1-2 óráig állni hagyjuk. Ezután a sós léből kifacsarjuk, ízlés szerint
fűszerezzük, citromlével ízesítjük. Annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje
salátánkat. Kávéskanálnyi oliva olajjal meglocsoljuk. Tálalásig hűtőben
tároljuk.
äHosszú pecsenyéstálra halmozzuk a sült krumplit,
rárakjuk a rántott csirkedarabokat. A tál két végét rántott petrezselyem
zölddel díszítjük.
Ezeket a
csontnélküli csirkecombokat veszteség nélkül ehetjük, ráadásul könnyedén,
késsel-villával.
A panír takarta
szárnyban megbúvó omlós csirkemáj, ha lehet, még tovább fokozza asztali
örömünk.
åErre az ebédre meg kell ám kóstolnunk
házigazdánk száraz fehérborát, amit pincehidegen tesz fel asztalunkra.
=Ebéd
után illik még meghallgatnunk egymás gondját-baját. Örüljünk jó hírnek,
osztozzunk fájdalomban, bánatban. Iszogassunk is pár pohárkával. Aztán, amikor
hosszan terül a hallgatás az asztal fölé, pihenjünk le bátran egy kis délutáni
sziesztára. Érdemes, mert közeleg az este s vele együtt a magyar konyha
kiváltságos remeke a paprikás csirke.
Hozzávalók 8
személyre:
8 db felsőcomb
8 db alsócomb
4 db mell
20 dkg zsír
2 fej
vöröshagyma
2 csemege
zöldpaprika
2 közepes
paradicsom
5 dl tejföl
1 púpozott
teáskanál finomliszt
só, kalocsai
fűszerpaprika
=A
hagymát, paprikát apróra kockázzuk, zsíron aranysárgára pároljuk, hozzátesszük
a paradicsomot és zsírjára sütjük. A lángról levéve megszórjuk
fűszerpaprikával, majd belerakjuk a gondosan megtisztított, megmosott húsokat,
kevés vízzel felöntjük és fedő alatt puhára pároljuk. Zsírjára sütjük, sózzuk,
ha szükséges még paprikázzuk. Megszórjuk liszttel, ráöntjük a tejfölt. Nem
kavarjuk, csak a lábast rázogatjuk. Amikor felforrt, kész a paprikás csirke. Az
igazi jó paprikás csirkét mindig zsírjára kell sütni!
äHázilag készült, gusztusos kicsikre szaggatott
galuskával vagy sztrapacskával tálaljuk a legeslegfinomabb magyar ételt! Egy
kis tányérkára tegyünk néhány cső erős paprikát is az asztalra, mert egy-kettőt
rákarikázva igazítja hamisítatlanul magyarosra zamatát.
Az igazat
megvallva, kevés olyan alkalomra emlékszem vissza, amikor maradt volna a tálon,
akár egy kanálnyi is. Pedig higgyék el, sokszor került asztalunkra. Hébe-hóba,
amikor kifogott rajtunk s maradt belőle másnapra s úgy lett felmelegítve, talán
még finomabb volt, mint előző nap. Hát még hidegen! Amikor loptam belőle egy
kanálnyit.
åValójában ennek a paprikás csirkének sem venném el szívesen
az ízét, még a legnemesebb borral sem. Csak ásványvizet kínálok, abból is a
szénsavmentest.
a múltba is. Abba
a soha vissza nem térő múltba, ahol őszinte szemmel csodálkoztam rá Isten szép
világára. Elcsalom ide, elsősorban ifjú barátaimat, gyermekeimet, unokáimat és
mindazon olvasóimat, akik koruk vagy élethelyzetükből adódón nem lehettek ennek
részesei. Jó magam is csak anyai nagynéném, kedves Ida néném jóvoltából pillanthattam
bele mindama gasztronómiai csodába, leleménybe, amit náluk láthattam és
ehettem. Amely olyan természetes, mindennapos volt, mint maga az élet
mindaddig, míg el nem fújta azt az életformát a történelem modern szele.
A gazdaságot már
évek óta nem Ő, hanem fia, Pali bátyám, vezette, de nem adta fel önállóságát,
megőrizte függetlenségét. Külön bejárattal bíró, önálló lakrésze, kialkudott
éves járandósága – egy tehén, két hízó, liba, kacsa, tyúkféle tartása, krumpli,
kenyér,- és finomliszt, olaj, bor, konyhakert – szavatolta teljes szabadságát.
Itt töltöttem nyaraim,
ebben a titokzatos, gazdag, csodákkal teli, békés
jáki
udvarházban.
Amely csak a felületes szemlélőnek látszott
békességesnek, holott erős indulatok feszültek egymásnak a piros cserepek
alatt. Nyugodni itt sem tudtak, kijöttek, végigmentek az udvaron, lesétáltak a
szérűskertbe, leültek a gyümölcsösben az öreg körtefa alá. Belestek istállóba,
verembe. Felmentek a padlásra, bekukucskáltak a kamrába, még a csomózó sem
rejthetett el semmit. Nem maradhatott titokban semmi, ami a nagy udvarházban,
annak környékén történt. Megesett, hogy már akkor tudomást szerzett a dologról
az egyik, amikor még végére sem ért a műveletnek a másik! Nem kis élvezetet
jelentett az ellenfélnek, ha már a titokzatos neszekből, zörejekből, zajokból rájött,
hogy mit csinál amaz! A dolog odáig fajult, hogy már hallani sem kellett a kísérő
zajokat, elég volt beleszippantani a levegőbe, máris kiült a diadalmas, mindent
tudó, elégedett mosoly az arcra. Mielőtt ítéletet mondanánk, - itt sem élnék
szívesen – kijelentésünkkel, nézzünk a dolgok mögé, derítsük ki az igazságot.
Nem volt ez így régen. A dolgok kezdete a huszadik
század első harmada végére tehető, Pali bátyám nősülésével. Új, fiatal menyecske
érkezett az udvarházba, Jámbor Mariska személyében. Nem volt tapasztalatlan
gazdasszony, hiszen Ő vezette kislány korától a nagy Jámbortanya háztartását.
Meg is szokta, értett is hozzá. Nem csoda, hogy ragaszkodott a teljes jogú
uralkodáshoz. Nem lett volna semmi baj ebből, ha nincs ott a korábbi
nagyasszony, Pali bátyám édesanyja, az én kedves Lukács Ida néném, édesanyám
legidősebb nővére. Ő is hozzá volt ám szokva az uralkodáshoz, meglehetős régóta,
így aztán sehogyan sem fért meg a két – külön-külön nagyszerű – gazdasszony, -
akár egy csárdában a két dudás,- egymás mellett. Így jött létre, no, meg bölcs
gazdasági megfontolásból a haszonélvezeti megállapodás, a teljes elkülönülés!
Áldásosnak bizonyult, akár a jó házassági szerződés.
Ajánlom, mindenkinek, míg nem késő!
A bölcsesség mellett az ádáz kémkedés, egymásra
figyelés, nem utolsósorban rivalizálás megtette hatását, annak rendje s módja
szerint.
Az állandó rivalizálás, örökös éberség, lankadatlan
odafigyelés, a „megmutatom, hogy én tudok többet, én vagyok az ügyesebb,
jobb, körültekintőbb gazdasszony” olyan csodálatos gasztronómiai remekműveket
teremtett s hozott a mindennapok szürkeségébe, melynek valamennyien, kik ott
éltünk, élvezői voltunk. Elsősorban mi, gyerekek. Bennünket csábítottak
mindketten.
– Gyertek, ezt kóstoljátok meg – szólt Ida nagymama
– most a legjobb –, és már merte is tányérunkba az éppen csak langyos, tejfölös
fejtős bablevest, melyben mindig úszkált pár darabka füstölt libamell.
– Hol vagytok siserehad? – ért utol bennünket, hátul
a szalmakazal mögött Mariska néném hangja. – Igyekezzetek, mert elhűl a cseresnyés
rétes!
Ilyképpen lesték kegyeinket - akár a jó politikusok
választások előtt –, azzal a különbséggel, hogy mivelünk később is törődtek,
hál’ Istennek nekünk nemcsak a puszta ígéret jutott. Igaz, egyik fél sem került
egyeduralomra. E példa nélküli demokráciában mi, alattvalók dőzsöltünk a jólétben,
gondoskodásban, szeretetben. De jó lenne bevezetni ezt a régi udvarházi
demokráciát most, szép kis hazánkban!
Nem is kellene hozzá más csak egy anyós és
egy meny! Ők ketten aztán megoldanák a dolgokat, csak arra kellene vigyáznunk,
hogy együtt uralkodjanak! Még az sem lenne nagy baj, ha nem szeretnék egymást,
ha örökös hadban állnának, csak jól főzzenek, bölcsen gazdálkodjanak és
nekünk, alattvalóknak ne felejtsenek el mindennap szólni, hogy
–asztalhoz siserehad, terítve van, gyertek
ebédelni!
Kukkantsunk hát be, nézzünk körül ebben a mesebeli
udvarházban, mit rejtenek a vermek, pincék, padlások, kamarák.
A kiskert végében keresztben, az utcával
párhuzamosan állt, hatalmas diófa alatt, hófehér falával, mélybarna nádfedéllel
az öreg csomózó. Ennek padlása tökéletes éléstár volt. Télen nem volt rideg,
fagyos, nyáron pedig kellemes hűvös. Itt sorakoztak télvárón a rózsapirosra
füstölt disznóságok – sonkák, csülkök, szalámik, kolbászok, oldalasak, sajtok,
szalonnák – közvetlen szomszédságában a felfüstölt, gusztusos baromficombok,
mellek, szárnyas farhátak, külön-külön, nemzetségük szerint. Egyenként
sorjáztak a nagy libacombok, gondosan kicsontozott, hálóba kötött göngyölt
libamellek. Párosával lógtak a kacsacombok, mellek és farhátak.
Egyesével következtek a hatalmas pulykamellek, combok, evezőnyi libahátak.
Széles, hosszú polcokon almák, körték mosolyogtak
ránk. Felfűzve, vállas szőlőfürtök emlékeztek a szüretre. Estefelé, talán
még a petneházi banda23
pizzicatója is fülükbe pengett. Cukros zsákokban diók, mogyorók, mákok kellették
magukat. Felettük, rúdra akasztva, egyik tüllzsákban szárított vargánya,
a másikban diógerezddel bélelt aszalt szilva illatozott. A zsákocskák
sora még korántsem ért véget. Egymás mellett csüngtek, szellős távolságban a piros-barna
gubák, aranyló tarhonyák, metéltek, eperlevelek, csiga- és zabtészták.
Őket követték a gyógyteák – hársfavirág, csipkebogyó, mentalevél – és egyéb
gyógynövények: levelek, virágok, gyökerek.
Kicsivel odébb, széles, gyalult nyárfadeszkán, hasas
cserépedényben édes szilvalekvár guggolt egy hasonló nagyságú, akácmézet
rejtő köcsög mellett. Karcsú fabödönben libazsír, kacsazsír és
ikrás sültvaj várta, hogy sorra kerüljenek ők is. Piros-zománcos bödönökben
mogyoróillatú, hófehér, disznózsír várt sorsára türelmesen. Itt várakoztak
a köpülőre cserépszilkékben a vastag tejfölök is. Mellettük, fedeles üvegtálkákban
sárga írósvaj vágyakozott egy szelet kenyér után. Vöröshagymák,
fokhagymák sóhajtoztak bánatos illatfelhőket a füstölt combok, mellek
felé.
A padlás másik felén, nagy, lábakon álló fedett
faládákban lisztek őrizték a nyár hevét. Volt itt nullásliszt,
kenyérliszt búzából. Rozsláng és kenyérliszt, amint neve is
mutatja, rozsból.
Kisebb liszteszsákokban fajta szerint gondosan
különválogatva a paszulyok glédáztak. Volt itt hófehér gyöngybab, okkerszínű
vajbab, májpaszuly, cirádás-tarka debreceni és még ki tudja,
milyen. A lencse, borsó, rizs, jövevény volt, nem úgy, mint a gersli,
hántolt mag24 és a különböző susinkafüzérek25, aszalt körték, vastaghúsú,
mézédes nagydobosi sütőtökök.
Ezen a padláson tárolták a barna-piros, kerek kenyereket
is, melyek lent sültek a búbos kemencében. Búzaliszt, rozsliszt, kovász,
főtt krumpli, víz, só és dagasztás „ereszcsordultig” adta Istenünk kegyelme
által mindennapi kenyerünket.
A padlásra, vagy - ahogy a Nyírben mondták –, padra
a hétlakattal őrzött kamrából lehetett feljutni. Ennek a kulcsa Ida néném birtokában
volt, hiszen mindazok a kincsek, csemegék, amit a padlás és a kamra
rejtegetett, mind az Ő gondosságát, szorgalmát dicsérték. A kamra is tele volt
mindenféle, fajta befőttekkel, lekvárokkal, ízekkel, dzsemekkel, szörpökkel,
savanyúságokkal. Öblös bödönökben illatoztak az ákác mézek. Egyikben
csurgatott, a másikban lépes méz csábított bennünket
torkoskodásra. Volt itt rumos szilvától, vörösboros ringlón át
a tárkonyecetes kisdinnyéig minden, még gyomorkeserű, rum, kisüsti,
sőt barna sör is. Elfértek a sózó kádak, dagasztó és egyéb tekenők is egymás
mellett. Mielőtt bárki megvádolna részrehajlással Ida néném irányába,
megnyugtatom, hogy a csomózó másik végében volt ennek a kamrának egy pontos
mása, melyből szintén fel lehetett menni a padlásra., melynek közepén erős rács
osztotta ketté a birodalmat.
A pince a konyhakert utca felőli végét zárta le.
Gádorában tanyáztak, félig homokba bújva a répák, zöldség gyökerek, zellerek,
céklák, feketeretkek, tormák. Itt terebélyesedett a káposztáshordó is,
teledöngölve jófajta savanyú, apró és fejes káposztával. A gádor polcai sem
ásítoztak ám üresen. Ott garmadáztak a levágott fehér és vöröskáposzta
fejek.
A gádorból erős tölgyajtó nyílt a pincébe, azaz csak
nyílna, ha nem lenne hétlakatra zárva. Sajnos zárva van és kulcsa ott lapul
nagybátyám valamelyik zsebében, onnan előcsalni pedig igen körülményes lenne,
így sajnálom, de most nem tudjuk megkóstolni a kellemes homoki ezerjót,
rizlinget, bármennyire csábítnak is bennünket a tisztes tölgyhordók. Annyit
viszont elárulok, hogy az évi 15-20 hektó borból soha egyetlen pint sem került
eladásra. Elfogyott minden évben. Fent a lakókonyhában a vizes padon a vödör
mellett, volt egy zománcozott, literes bögre. Bárki emberfia betévedt oda,
addig nem mehetett útjára, míg egy „bögre” borocskát fel nem hajtott.
Akadt állítólag olyan is, kinek nem működött tökéletesen a memóriája, s délután
is visszatért. Akkor is kapott egy bögrével! Mielőtt szentté avatnánk az én
bort- és vendéget szerető Pali bátyámat - bár csúnya dolog- mégis leleplezem.
Történt egyszer, hogy egy koldus harmadszor is betért. Sírt, rimánkodott egy
bögre borért, de Pál gazda megmakacsolta magát. Nem adott. A koldus szörnyű
átkot mondott. Verje el a jég az összes szőlőt, ne tudjon préselni egy bögre
bort sem. Pál gazda soha nem hallott ily iszonyú átkot, amely sajnos megfogant.
A következő nyár augusztusában rettenetes jégeső verte venyigéig a szőlőt. Soha
többé nem volt szíve megtagadni egy bögre bort senkitől.
Mondanom sem kell ugye, hogy ennek a pincének is két
gádora volt. A másik valamivel nagyobb emennél, de abból nem nyílt ajtó a pincébe!
Nem ám! Szégyenszemre a zöldségek, hordós és édes káposzták társaságában
szomorkodott egy harmadfél hektós hordó, megtöltve jófajta rizlinggel, mely egy
közönséges hordónak sem dicsőség, hát még ennek! E hordó tartalma mentette meg
a családot a 19-es spanyolnátha idején! Víz helyett is ennek borát itták, míg
meg nem gyógyultak. Ezért ragaszkodott hozzá Ida néném. No meg azért, hogy a
belső pincében, soha nem láthatta volna viszont – már, ha ott lenne eme ereklye
-, mivel oda, nagyasszony létére sem mehetett. Ennek kizárólagos egyeduralkodója
Pál gazda, az én kedves nagybátyám volt.
Érdemes még talán bekukkantanunk a kolompéros
verembe is. Nem a nagy, sokszekérnyit befogadóba, hanem a két kisebbe. Ebbe
kerültek ősszel a várdi rózsák, gülbabák, ellák, mind megannyi finom étkezési
krumplik. Nyáron ide jöttek hűsölni a vastaghéjú, mézédes nagy görögdinnyék, a
cukor,- és sárgadinnyékkel együtt. Ez volt siralomháza sok szárnyas és
apróvadnak: fácánoknak, foglyoknak, fürjeknek, vadrécéknek, libáknak, nyulaknak
mielőtt serpenyőkbe, lábasokba avagy tepsikbe kerültek volna. Ritkán,
eseményszámba menőn, betévedt egy-egy süldő, suta is. Nem állítom, hogy
szarvasborjú egyszer is előfordult, bár teljességgel nem zárható ki. Az élet mindennapjaiban eligazodó szemlélőnek
nem kellett belesni a verembe ahhoz, hogy megbizonyosodjon, nemcsak krumplik
árválkodnak benne. Elárulták a bent tartózkodó vendéget az ajtó előtt hasaló házőrzők,
kik érthető módon, minden nemű kötelességről elfeledkeztek.
Ilyképpen emlékszem vissza nagynénémék udvarházára a
szeretet és a gasztronómia szemüvegén át. Itt nemcsak egy disznótor, hanem a baromfivágás
is ünnepszámba ment. Egyszerre vágtak le 4-5 hízott libát, vagy 6-8 hízott
kacsát, avagy 2-3 pulykát. Alkalmas fakádban sózták, kakukkfűvel, bazsalikommal
gyengéden bedörzsölték és rózsásra füstölték. Amikor elsokalltak az írósvajjal,
gondosan felsütötték és langyosra hűtve, vastag falú fabödönbe szűrték.
Páratlanul finommá tette a szelet kenyeret, hát még, ha pár guriga, vékonyra
szelt füstölt libamell is került rá!
Karácsonyt várva, csemegének – a sok gyümölcs
mellett – ott volt a dióbéllel töltött, aszalt besztercei szilva. Bár engem
csak a vakációk részesítettek ezen örömökben, képzetemben egész életem során ez
az udvarház jelentette a tejjel-mézzel folyó Kánaánt!
Meghívom egy kis kóstolóra kedves Olvasómat, térjünk
be ebbe az udvarházba, legyünk vendégei ennek a két, egymással rivalizáló, nagyszerű
gazdasszonynak.
Parasztreggelik
az udvarházban
Tojás omlett ténsasszony
módra
Hozzávalók:
2 szelet füstölt szalonna
2 szelet füstölt alföldi sonka
1 füstölt kacsacomb
1 kanál libazsír
1 kanál tejföl
1 nagy fej vöröshagyma
1 cikk fokhagyma
2 friss tyúktojás személyenként
só, őrölt bors, pirospaprika ízlés szerint
=A szalonna és sonkaszeletek
széleit bevagdossuk. Az apróra vágott hagymát, fokhagymát egy nagy öntöttvas
serpenyőben vagy lábasban libazsíron megfonnyasztjuk. Rátesszük a szalonnát,
sonkát, a kicsontozott és apróra vágott kacsacombot és megpirítjuk. A tojásokat
feltörjük, egy edényben villával felverjük. Hozzátesszük a tejfölt. Sózzuk,
borsozzuk, majd beleöntjük a serpenyőbe és mindkét oldalán harmatgyengére
sütjük. Előmelegített tálra borítjuk, megszórjuk pirospaprikával, sugarasan
cikkekre vágjuk, akár a tortát és asztalra helyezzük.
=Nem hiányzott asztalunkról a
kenyér, írósvaj, dzsem, méz, befőtt, gyümölcs, fűszerek.
äLágykenyér, ecetes kisdinnye
és frissen főzött tejeskávé is dukált hozzá.
åTélen boros tea - akarom
mondani teás, fűszeres forralt bor -, tette teljessé reggelinket.
Hozzávalók:
2 kg kocsonyahús (köröm, fül, fejhús, farok, orr)
40 dkg disznóbőrke
45 cm hosszú füstölt parasztkolbász
50 dkg füstöltsonka
2 db füstölt libacomb
2 szál sárgarépa
2 szál petrezselyemgyökér
1 db kisebb zeller
1 fej nagy vöröshagyma
4 cikk fokhagyma
2 cső erős pirospaprika
só, szemes fekete bors ízlés szerint
=A kocsonyahúsokat, bőrkét
általában a sózóból vették ki még este. (Hol volt még akkor frizsider?)
Alaposan megmosták, majd hideg vízben reggelig áztatták. Külön megmosták és
beáztatták a füstölt sonkát és libacombokat is. Reggel a bőrkét éles késsel
zsírtalanították és a kocsonyahúsokkal feltették egy 15 literes öntöttvas
lábasban főni a megmosott, megpucolt és hosszában négyfelé vágott
gyökérfélékkel, a vöröshagymával, fokhagymával együtt. Erős pirospaprikával,
borssal, ízesítették. A lábas pereme alatt egy ujjnyira feltöltötték hideg
vízzel és lassú tűzön kb. 5 óra hosszan főzték. Habját leszedték. Többször kóstolgatva
óvatosan ízesítették. A sóval nagyon kellett vigyázni, mert a sótlan kocsonyán
- ha már tányéron van, - nem tudunk javítani. Ugyanakkor az elsózott sem valami
szívderítő ám!
=Külön edényben feltették
főni a sonkát. Amikor puhulni kezdett, belerakták a libacombokat és a kolbászt
is. Amikor puhára főttek, kiszedték. Kihűlve feldarabolták annyifelé, ahány tányér
kocsonyát akartak készíteni.
=Amikor a kocsonyahúsok is
puhára főttek, egy tálba kiszedték. Lecsontozták és nagy gonddal elosztották az
előkészített cseréptálkákba, ügyelve, hogy mindegyikbe kerüljön egy-egy darab
sonkából, kolbászból és libacombból is. A húsokat mindig bőrös felükkel felfelé
rakták. A léről lemerték a zsírt, sűrű szitaszűrőn óvatosan, nehogy
felzavarodjon leszűrték és rámerték a húsokra. Hideg kamrában polcokra rakva
megalvasztották és másnap reggelire tálalták.
äA feltálalt kocsonyához
pirospaprikát, félbevágott citromot, borecetet, ecetes tormát, ecetes hagymát
is asztalra tettek, hogy mindenki úgy fogyassza, ahogyan megszokta. Nem igen
főztek itt az udvarházban cifrára formázott szalonkocsonyát, de olyan ízűt,
mint ott ettünk, nincs a világon olyan előkelő vendéglő, mely szégyent vallana
vele.
åKocsonyára vizet, - akár a
halra - soha nem ihattunk! Még zsengébb korunkban is dukált vizünkbe egy
kortyocska bor.
Hozzávalók:
Füstölt sonka
Paprikás szalonna
Kolozsvári füstölt szalonna
Nyírségi parasztkolbász
Göngyölt, füstölt libamell
2 főtt tojás személyenként
írósvaj
újhagyma
hónapos vagy fekete retek
citromos tea
boros tea
tejeskávé
házikenyér
=A füstölt sonkákat,
szalonnákat, göngyölt liba és kacsamellet vékonyra szeleteljük, a kolbászt
feldaraboljuk. és egy tálra szépen elrendezzük. Negyedekbe vágott főtt
tojással, piros retekkel körberakva díszítjük.
äÍrósvajat, újhagymát,
retket, citromos és boros teát, tejeskávét szervírozunk hozzá. Remélem mindenki
megtalálta a kedvére való falatokat és senki sem fog éhesen távozni.
åAki nem elégszik meg a
feltálalt kávéval, teákkal kérhet még egy pohár pincehideg korpaciberét, hátha
kap.
Péntek délután, amikor lassan hűlni kezdtek a szép
piros-barna héjú kenyerek, az én drága nagynéném gondosan összepakolt tarka paszulyt,
gerslit, egy libacombot, egy libahátulját, egy friss kenyeret. Behívta Ilont, a
kedves mindenes lányt és lelkére kötötte, hogy vigye el s adja oda Énochné
ténsasszonynak.
– Ne felejts el bemenni előbb Grósz Antihoz. Vegyél
tőle egy szép, nagydarab spitz fartőt vagy feketepecsenyét, írja fel nekem.
– Mondd meg, hogy kóser legyen! – kiáltott utána.
Csak ezután fogott hozzá a szombati sólet
elkészítéséhez.
Hozzávalók:
60 dkg tarkabab
10 dkg gersli
60 dkg marha feketepecsenye
1 füstölt libacomb
1 füstölt kacsacomb
1 füstölt libahátulja
1 töltött libanyak
25 dkg füstölt kolbász
10 dkg libazsír
5 dkg finomliszt
5 dkg írósvaj
1 fej vöröshagyma
2 cikk fokhagyma
2 kávéskanál csemege pirospaprika
só, bors ízlés szerint
=A babot gondosan
kiválogatjuk, megmossuk és hideg vízben áztatjuk reggelig. A gerslit szűrőbe
rakjuk, átmossuk. A húsokat megmossuk, a füstölteket hideg vízben reggelig
áztatjuk. A vörös- és fokhagymát apróra daraboljuk, 5 dkg libazsíron megfonnyasztjuk
és beleforgatjuk a babot, gerslit. Egy felfelé szűkölő cserépedény alját kizsírozzuk
és beletesszük az írósvajjal, paprikával összegyúrt lisztet. Ráöntjük a babot
és gerslit, felöntjük 3 liternyi vízzel, belerakjuk a libanyakat, kolbászt és
húsokat. Gyengén sózzuk, borsozzuk. Rátesszük a fedelét és kemencébe tesszük.
äMásnap – szombat – délben
kivesszük a kemencéből. A húsokat kiszedjük, feldaraboljuk és ráhelyezzük a
tálba öntött sóletre. Így adjuk asztalra ezt a páratlan zamatú zsidó
egytálételt. Tanúsíthatom, hogy ritkán maradt egy kanálnyi is a tálban, pedig
előző nap, pénteken is babétel volt - törtpaszuly - az ebédünk. Nem lehetett
ráunni, legalább is én kicsi gyerekkoromtól mai napig szeretem. Azt is elárulom,
hogy jó párszor ültek asztalunknál ehhez a sólethez nagynénémék zsidó
barátnői is. Állították, hogy messze környéken az Ő sóletje a legfinomabb!
åNo, ha a kocsonyára nem
lehetett vizet innunk, akkor erre egyenesen vétek lett volna. Csúszott is rá a
pincehideg homoki rizling vagy ezerjó.
Hozzávalók.
a
leveshez
50 dkg száraz tarkapaszuly
40 dkg füstölt kolbász
1 füstölt, libacomb
1 füstölt, kacsacomb
5 dl tejföl
3 kanál finomliszt
3 kanál liba, vagy kacsazsír
2 kávéskanál pirospaprika
1 fej vöröshagyma
1 cikk fokhagyma
8 db kerek cipó
só, bors ízlés szerint
a
gombás húskenyérhez
25 dkg sertéshús
10 dkg gomba
2 friss tyúktojás
2 kanál írósvaj
1 fej vöröshagyma
1 cikk fokhagyma
só, bors, paprika ízlés szerint
=A babot gondosan
kiválogatjuk, megmossuk, hideg vízben áztatjuk reggelig. A vörös- és fokhagymát
apróra kockázzuk és a liba-, vagy kacsazsíron megfonnyasztjuk. Beletesszük a
lisztet és világos sárgára pirítjuk. A tűzhelyről levéve hozzákeverjük a
pirospaprikát, majd elkeverjük 3 dl vastag tejföllel.
=A babot feltesszük főni
annyi vízben, hogy jól ellepje. Félórai főzés után beletesszük a füstölt
combokat, majd amikor már majdnem puha a bab, belekarikázzuk a kolbász felét.
Másik felét egészben tesszük a babhoz. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint.
Amennyiben sűrű, kevés vízzel hígítjuk. Amikor kész, hozzákeverjük a tejfölös,
paprikás rántást és felforraljuk.
=A cipócskák tetejét éles
késsel levágjuk, belét kiszedjük és tejbe áztatjuk. A cipókat fél órára sütőbe
tesszük száradni.
=Az írósvajon megdinszteljük
az apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát. Hozzátesszük a felaprított gombát és
puhára dinszteljük, majd zsírjára pirítjuk. A disznóhúst és a levesből kivett
kolbászdarabot ledaráljuk, hozzákeverjük a tejből kifacsart cipóbelet, a
megdinsztelt gombát, beleütjük a két tojást, sózzuk, borsozzuk, majd alaposan összegyúrjuk.
Hosszú rudat formálva belőle kizsírozott tepsibe tesszük és szép pirosra
megsütjük. Kihűlve felszeleteljük.
=A megszáradt cipókról
levesszük a fedelet. Háromnegyedig merjük a sűrű bablevessel, vigyázva arra,
hogy kerüljenek bele a kolbász karikákból és a felaprózott füstölt combokból
is. Tetejére teszünk egy kanál vastag tejfölt, szórunk rá pirospaprikát, apróra
vágott snidlinget, majd ráhelyezzük fedelét és mélytányérra rakjuk.
Felső részéhez teszünk 2-3 szelet gombás húskenyeret és úgy kínáljuk.
äBár ez is paszuly, azért
remélem ízleni fog és nem bánták meg az invitálást. Abban az aranykorban nem
siettünk az evéssel. Megvártuk, míg a fedele is megpuhult, aztán láttunk
kanalazásához. Amikor elfogyott a leves, megettük a cipó héját is a húskenyérrel.
Laktató, pompás egytálétel volt ez is, méltó társa a sóletnek.
åBizony nagy kár, hogy
akkoriban még nemigen élveztem a finom borokat. Manapság, amikor nyugodtan
ihatnék erre a fedeles paszulyra, nincs fedeles paszuly. Nincs már, aki
kínálna vele. Nem is tudom, miért írtam le receptjét?!
A Márton napi liba vágása, olyan természetes volt,
mint az András napi disznóölés. Ettől eltérni csak betegség vagy egyéb, súlyos
indokkal lehetett. Az András napi disznótortól most az egyszer - bár nem szívesen
-, eltekintek. Belátom, elegük van már a disznóságokból. A ludas ebédhez viszont
ragaszkodom.
Ma az udvarház ifjabb asszonyánál fogunk ebédelni.
Elárulom, nagyon finom falatokban lesz részünk, hacsak, el nem sózzák a levest,
vagy oda nem égetik a pecsenyét. Ezért aztán nyugtával dicsérjük még a Márton
napot is!
Mariska ténsasszony
libalevese
Hozzávalók:
Egy hízott libának a
nyaka, hátrészével együtt
2 szárnyvége
zúzája, szíve, tüdeje
2 lába
60 dkg marha, csontos keresztfartő
5 dkg szárított vargánya
2 szál sárgarépa
2 szál fehérrépa
1 kisebb zeller
4 kanál zsengeborsó (házi eltevésű)
1 karalábé
2 kanál zöldpaszuly (házi eltevésű)
1 fej vöröshagyma
2 cikk fokhagyma
1 káposztalevél
1 kelkáposzta levél
só, szemes bors, gyömbér, sáfrány
8 levél pászka
=A húsokat megmossuk és
feltesszük főni. Amikor felforr lehabozzuk, majd fél óra múlva felzöldségezzük,
és lassú gyöngyözéssel főzzük. A borsot, gyömbért és sáfrányt teatojásban
beletesszük a levesbe. Óvatosan sózzuk.
=Amíg levesünk fő,
elkészítjük a pászkát. 4-5 kanál grízes lisztből, vízzel tésztát gyúrunk. Sóval
ízesítjük és vékonyra nyújtjuk. Kéttenyérnyi lapokra vágjuk, és a tűzhely
plattján mindkét oldalán megsütjük.
=Amikor a húsok puhára
főttek, levesszük levesünket a tűzhelyről. Kiszedjük a húsokat és lecsontozzuk,
feldaraboljuk. A zöldségfélét is hosszában vékonyra vágjuk. A levest óvatosan,
sűrű szitaszűrőn átszűrjük. Visszatesszük a tűzhelyre, ha szükséges, sózzuk.
Felforrósítjuk, majd tálba öntjük. Belerakjuk a felaprított húsokat, zöldségeket
és asztalra tesszük. Betétként, pászkát törünk tányérunkba szedett levesünkbe.
äUgye, finom?
Mariska ténsasszony
libasültje
Semmiképpen sem sültlibája, mert ugyebár ennek a
libának hiányosságai vannak. Egy-két része már ott tartózkodik a leveses fazékban,
így csak a maradékból készülhet ez a libasült. Abban csak reménykedhetünk,
hogy elég lesz.
Hozzávalók:
1 libamell
2 szárnytő
2 libacomb
1 háta és hátulja
1 liba hájának a fele
só ízlés szerint
=A mellet négyfelé, a
combokat és a hátat kettévágjuk. A hájat is feldaraboljuk és a húsokkal együtt
egy kellő nagyságú lábasba rakjuk. Annyi vizet öntünk rá, hogy a húst ellepje.
Sózzuk és fedő alatt puhára pároljuk. Ha szükséges, a vizet mindig pótoljuk.
Amikor puha, zsírjára pecsenyésítjük.
=Libazsíron megpirítunk egy
apróra vágott vöröshagymát. Ezt ráöntjük a megfőtt, összetört, sósvízben főtt
krumplira és jól összekeverjük. Sós vízben, folytonos keverés mellett,
megfőzünk egy csésze kukoricakását.
=Egy fej vöröskáposztát
vékonyra gyalulunk. Kevés ecetes, sós vízben puhára pároljuk. Porrá tört
köménnyel, frissen ütött tökmag olajjal ízesítjük.
äElőmelegített pecsenyéstálra
gusztusosan felhalmozzuk a krumpliduszit és a puliszkát. Rátesszük a
pecsenyedarabokat. Néhány kanál forró libazsírral még meglocsoljuk és párolt,
vörös káposztával tálaljuk.
åKortyoljunk rá Pali bátyám
rizlingjéből egy-két pohárral.
általában igen egyszerűk voltak az udvarházban.
Lekváros kenyér, zsíros és vajas kenyér, friss tejföllel dúsított kövér aludttejjel.
Nyáron kút hűtötte görögdinnye, ősszel szóló szőlő, kékszilva és alma lágykenyérrel.
Télen kacsa vagy libazsíros pirítós, sültkrumpli
ikrásvajjal, hozzá borkővel ízesített tea, csemegének pedig sültalma..
De ma talán szerencsénk lesz, mivel még mindig
Márton napja van, és a szokástól eltérőn különleges vacsorát fogunk kapni.
Mariska ténsasszony
sültlibamája
=Egy alkalmas nagyságú
lábasba tesszük a libaháj másik felét. Ráhelyezzük a libamájat, majd felöntjük
friss tejjel úgy, hogy egy ujjnyival ellepje. Megsózzuk, majd hideg helyen 6
órát állni hagyjuk.
=Délután, vacsoraidő
közeledtén, sós vízben felteszünk főni meghámozott, hasábokra vágott krumplit.
Egy fej vöröshagymát apróra kockázunk és libazsíron sárgára pirítunk. Amikor a
krumpli megfő, levét leszűrjük, ráöntjük a hagymás zsírt, összekeverjük és
krumplitörőn átnyomjuk.
=A libamájat feltesszük
sülni. Fedő alatt pároljuk, míg a tejet el nem fövi. Ekkor levesszük a fedőt s
hirtelen, zsírjára sütjük a hájat, májat. Egyforma vastagságúra szeleteljük.
=Megmosunk és kimagozunk két
csésze aszalt szilvát. Fűszeres, cukros, vörösborban fél órát pároljuk, majd
kihűtjük.
äHosszú tálra rakjuk a
krumpliduszit. Rárakjuk a libamájat, a feldarabolt sülthájat. Körberakjuk
libatepertővel, meglocsoljuk hájzsírral és asztalra tesszük. Vörösborban
párolt, aszalt szilvával szervírozzuk.
åEz a kitűnő vacsora, bizton
érdemel egy pohár pezsgőt!
Ezzel véget ért rövid sétánk az udvarházban. Remélem,
nem bántuk meg, és kellemesen elfáradtunk, dőljünk hát le, szundítsunk egy órácskát.
Ne zajongjunk, bár az udvarházbeli ténsasszonyokat, Pál gazdát már úgysem
zavarjuk többé.
Ők is elmentek már régen, pihenni.
Hozzávalók:
1 liter fejtős bab
4 dl vastag házi, vagy Bakony tejföl
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál finomliszt
1 fej vöröshagyma
1 cikk fokhagyma
1 teáskanál csemege pirospaprika
só, ízlés szerint
=A friss vagy mélyfagyasztott
fejtős paszulyt megmosom, és enyhén sós vízben felteszem főni. A vörös- és
fokhagymát apróra vágom, olajon üvegesre párolom, beleteszem a lisztet és
zsemleszínűre pirítom. Leveszem a tűzről, belekeverem a paprikát és a tejfölt,
majd félreteszem. Ha sűrű, akkor kevés vízzel hígítom. Amikor a paszuly
megfőtt, beleteszem a tejfölös rántást és felforralom.
=Készíthetem száraz, tarka
babból is, de akkor a babot előző este beáztatom és feltétlenül főzök bele
egy-két füstölt oldalast, füstöltcsülköt vagy sonkadarabot.
äLangyosra hűtve,
cseréptálkákban tálalom. Itt a Bakonyban könnyű krumplifánkot is adnak hozzá.
Tanúsítom, hogy remek! Csípős paprikát is kínálok hozzá..
Nem rontja, ha 4-5 cm hosszú füstölt kolbászt is
főzünk bele fejenként. De nem ám! Hát még fülenként!
Hozzávalók:
1 szép fehér, karfiol
3 dl tejföl
1 teáskanál finomliszt
1 fej vöröshagyma
3 evőkanál étolaj
1 teáskanál Vegeta ételízesítő
2 db tyúk, vagy marhahúsleves kocka
só, bors, csemege pirospaprika ízlés szerint
=A karfiolt megmosom, majd
rózsáira szétszedem. Apróra kockázom a vöröshagymát és olajon fonnyasztom. A
tűzről levéve beleteszem a paprikát is. Felöntöm vízzel, lángra teszem és
belerakom a karfiol rózsákat. Fűszerezem, ízesítem vegetával, húsleves
kockával. A kanál lisztet elhabarom a tejföllel – így soha nem csapódik ki a
tejfölből az aludttej, nem lesz túrós – és amikor a karfiol puhára főtt,
beleöntöm a habarást és felforralom.
=Nokedlit szaggatok bele, de egyéb
levestésztával is szoktam készíteni.
äForrón tálalom. Csípős
paprikával ízesítem.
Hozzávalók:
2 l krumpli lé
fél csésze búzadara
3 evőkanál étolaj
1 fej vöröshagyma
1 csokor petrezselyem zöld
1 kávéskanál vegeta
só, paprika ízlés szerint
=Általában akkor készítem,
amikor krumplit főzök köretnek. A vöröshagymát apróra kockázom, olajon
megpárolom. Leveszem a tűzről, beleteszem a paprikát, felöntöm krumpli lével.
Fűszerezem, beleteszem az apróra vágott petrezselyem-zöldet, felforralom és állandó
keverés mellett belecsurgatom a búzadarát.
äForrón tálalom ezt az egyszerű,
olcsó, mégis ízletes levest.
Hozzávalók:
2 l krumpli lé
2 fej vöröshagyma
4 evőkanál étolaj
2 kávéskanál vegeta
só, bors, paprika ízlés szerint
3 db friss tyúktojás
finomliszt, amennyit a tojás felvesz
=A hagymát apróra kockázom,
olajon üvegesre párolom, majd a lángról levéve beleteszem a paprikát.
Kettéosztom. Az egyik felét megborsozom és félre teszem. A másik felét egy
fazékban felöntöm a krumpli lével. Sózom, vegetával ízesítem és felforralom.
=A tojásokból tésztát gyúrok.
Vékonyra kinyújtom. Megkenem a hagymás, fűszeres olajjal és kb. 5 cm-es
csíkokra vágom. Minden csíkot külön, kétszer egymásra hajtok, majd arasznyi
hosszúkra vágom és masnira – ahogyan a Nyírben mondták, görcsre – kötöm. A
forró levesbe dobva készre főzöm.
äPáratlanul finom, ízletes
levest tálalok. Ez is nagyon olcsó, de különlegesen finom leves. Ma is úgy
eszem, mint régen: először a puhább, kevésbé ízletes részét vágom le a
tésztának. A kissé keményebb, de annál zamatosabb görcsöt hagyom utoljára. Nem
is sejtik, mennyi íz-titok oldódik szét szánkban.
Hozzávalók:
3 evőkanál étolaj
2 szál sárgarépa
2 szál fehérrépa
1 kisebb karalábé
1 kisebb zeller
1 fej vöröshagyma
1 csemege paradicsom
1 csemege zöldpaprika
só, bors, pirospaprika, ételízesítő
=A zöldségeket megtisztítom
és vékony csíkokra vágom. Egy fazékban, a hagymával együtt olajon, fedő alatt
megpárolom. Amikor a zöldségek már puhák, felengedem vízzel, ízlés szerint
fűszerezem, felforralom és a hagymát kidobom belőle. Betétnek eperlevelet vagy
zabtésztát főzök bele.
äFinomra vágott petrezselyem
zöldjét szórok rá és forrón tálalom. Ízletes, gyorsan készíthető, olcsó leves.
Hát még akkor, ha megbolondítjuk egy-két guriga bakonyi, füstölt kolbásszal.
Azért mégis úgy jó ez, amint van, a maga egyszerűségében.
Köménymagos leves (eresztett
leves és zupa)
Hozzávalók:
3 evőkanál étolaj
1 teáskanál köménymag
1 fej vöröshagyma
2 evőkanál finomliszt
só, pirospaprika ízlés szerint
A betéthez:
2 friss tyúktojás
2 evőkanál finomliszt
vagy:
3 db zsemle
=Az olajba beleteszem a
köményt, a vöröshagymát egészben. Felforrósítom, majd a lisztet beleszórva
zsemleszínű, vékony rántást készítek. Megszórom pirospaprikával, felöntöm
vízzel, fűszerezem és felforralom.
Betét I: A két evőkanál lisztet elkeverem a két
tojással, majd folytonos keverés mellett belecsurgatom a forró levesbe.
Betét II: A három zsemlét felkockázom és egy serpenyőben,
kevés olajon megpirítom. Tányérunkba szedve rámerjük a forró levest.
äAz első betétváltozattal
készültet eresztett levesnek, a zsemlekockásat katonás egyszerűséggel zupának
tituláljuk. Apám kedvelt levese volt, mindkét változata. Mesélte, hogy amikor
az olasz fronton, az első világháborúban éhesen, lesoványodva jöttek hazafelé,
egy tiroli fiatalasszony ezzel a zupával táplálta pár napig. Gyanítom, hogy
kapott az én jóvágású Apám egyéb finomságot is, nemcsak köménymagos levest.
Hozzávalók:
60 dkg megtisztított, kockákra vágott
rózsakrumpli
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál finomliszt
2 szál sárgarépa
2 szál fehérrépa
1 fél karalábé
1 fél zeller
1 fej vöröshagyma
2 cikk fokhagyma
1 db csemege paradicsom
1 db zöldpaprika
1 csokor zellerlevél
só, pirospaprika ízlés szerint
=Egy vízzel telt keverőtálba
annyi rózsakrumplit hámozok meg, amennyi felkockázva kb. jó 60 dkg lesz.
Félreteszem. A megtisztított gyökereket felkarikázom, a karalábét, zellert
kockára vágom. Kevés olajon, az egészben hagyott vörös- és fokhagymával,
paradicsommal, paprikával megpárolom. Vékony, zsemleszínű rántást készítek, melyhez
pirospaprikát keverek, majd kevés hidegvízzel simára keverem. A megpárolt zöldséget
feltöltöm vízzel. Amikor a zöldségek puhára főttek, beleteszem a krumplit is.
Sóval, borssal ízesítem. Amikor a krumpli megpuhul, beleteszem a rántást, a
nagyra vágott zellerlevelet és felforralom. Forrón tálalom.
äA második világháború végén,
amikor a magyar hadifogoly szerelvény Székelyföldön megállt, ilyen zöldséges
krumplilevessel kínálta meg egy szép kis menyecske testvérbátyámat. Miként a
zupa Apámnak, úgy lett az én bátyámnak a krumplileves kedvenc, megunhatatlan
eledele. Különös véletlen volt csupán?
Hozzávalók:
50 dkg zsengeborsó
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál finomliszt
1 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
1 fej vöröshagyma
1 csokor petrezselyem zöld
só, paprika ízlés szerint
A betéthez:
2 db friss tyúktojás
4 evőkanál finomliszt
=A megtisztított zöldséget
felkarikázom. Az egészben hagyott vöröshagymával együtt kevés olajon
megpárolom. Amikor félig megpuhult, hozzáteszem a borsót és teljesen puhára
párolom. A maradék olajon zsemleszínű, vékony, paprikás rántást készítek, hideg
vízzel simára keverem. A megpuhult zöldséges borsót feleresztem vízzel. Sóval,
borssal, petrezselyem zölddel ízesítem, felforralom és berántom. Betétnek
nokedlit szaggatok bele. Forrón tálalom.
äTavasszal, amikor elérkezik
a borsó és rántott csirke ideje – bár önmagában is nagyon finom ez a
zsengeborsó leves – gyenge, csirkeaprólékkal főzve, fejedelmi ízekkel lep meg
bennünket. Hát még, ha egy-egy zúza is kerül tányérunkba. Igaz, ekkor, már nem
borsó, hanem:
Becsinált levesnek tituláljuk.
Hozzávalók
2 személyre:
2 csirkeszárny
2 evőkanál zöldborsó
2 evőkanál olaj
2 szem krumpli
2 fej vöröshagyma
1 evőkanál liszt
só, pirospaprika
=Kevés olajon a borsót, a
zöldséggel együtt megpárolom. Beleteszem a hagymát, a két csirkeszárnyat
és puhára főzöm. A két szárnyat kiveszem és félrerakom. A levest egy kanál
lisztből készült rántással berántom. A két szem krumplit meghámozom, hosszában
négyfelé vágom és a maradék olajon, egy tepsiben sütőbe dugom. Amikor félig
megpuhult hozzáteszem a félbevágott vöröshagymát és a két szárnyat is és az egészet
ropogósra sütöm.
äEmlékszem, kállai
kettősnek becéztük ezt a legendás ételt. Hagyománya volt ennek a receptnek.
Nagyanyákról, unokákra szállt. Minden évben, egyszer meg kellett főzni,
rendszerint advent idején. Emlékezésnek, tanításnak szánták elbizakodás ellen. Soha
ne nézd le a szegény embert, mert te is lehetsz még az! Szépen terített
asztalon tálaltuk. Gyertyacsonkot is gyújtottunk. Még most is megfőzöm, igaz
nem két személyre.
åStílusosan, kútvízzel zártuk
a szegényasszony ebédjét!
Hozzávalók:
40 dkg zellergumó
3 evőkanál étolaj
5 dl friss tehéntej
2 dl vastag tejföl
3 csapott evőkanál finomliszt
1 fej vöröshagyma
2 tyúk, vagy marhahús leveskocka
só, bors ízlés szerint
=A zellert megtisztítom,
vékony csíkokra vágom és 2 kanál olajon, sóval ízesítve, a finomra kockázott
hagymával együtt párolom. Felöntöm egy liternyi melegvízzel és puhára főzöm.
Levével együtt sűrű szűrőn átpasszírozom és visszateszem főni. A lisztből a
tejföllel és a tejjel habarást készítek. Rászűröm a zellerre, húsleveskockával,
borssal ízesítem és készre forralom. Zabtésztát főzök bele és forrón tálalom.
äMielőtt bárki
meggyanúsítana, elárulom: nemcsak a férfiak vállalkozó kedvét növeli ez a remek
krémleves, hanem remek étrendi hatása van, és ráadásul kiváló vízhajtó is.
Kívánhatunk ettől többet egy levestől?
åVierzig Tropfen
nach der Suppe! Bort nem, de a bevált német mondást szívleljük meg és igyunk negyven
cseppet leves után
Hozzávalók:
4 fej friss saláta
4 dl tejföl
3 evőkanál finomliszt
3 evőkanál étolaj
2 cikk fokhagyma, vagy 2-3 friss fokhagyma
levél
1 fej vöröshagyma
1 csokor friss, kaporlevél
só, pirospaprika
=A salátát leveleire szedve,
gondosan megmosom. Az olajon üvegesre pirítom a kockára vágott vöröshagymát,
leveszem a lángról, megszórom pirospaprikával, kevés vizet teszek hozzá,
belerakom a salátaleveleket, az apróra vágott kaprot, fokhagymát. Megsózom és
annyi vizet öntök még rá, hogy megfőjön benne a saláta. A három evőkanál
lisztet fokozatosan elkeverem a tejföllel. Szükség szerint kevés vízzel
hígítom, majd ha a saláta már megfőtt, beleöntöm a habarást. Együtt
felforralom, ha szükséges, még ízesítem.
äLangyosan adja ki minden
zamatát ez a remek salátafőzelék. Magán viseli a tavasz üdeségét. Dúsíthatjuk
tejföllel, tehetünk rá többféle feltétet is.
åBármilyen feltéttel
kínáljuk, ez a főzelék nem egy iszákos fajta, megelégszik egy pohár ásvány-
vagy csapvízzel is.
Hozzávalók:
1 kg zsenge zöldbab
4 dl tejföl
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál finomliszt
1 fej vöröshagyma
1 csokor friss kaporlevél, vagy petrezselyem
zöld
só, pirospaprika ízlés szerint
=A zöldbabot megmosom,
feldarabolom és enyhén sós vízben felteszem főni. Csak annyi vizet öntök rá,
hogy éppen ellepje. Az olajon üvegesre pirítom az apróra kockázott
vöröshagymát, rászórom a lisztet és zsemleszínűre pirítom. Beleteszem a pirospaprikát,
elhabarom tejföllel. Amikor a zöldbab megpuhult, hozzáadom a tejfölös rántást,
az apróra vágott kaprot vagy petrezselyem zöldet, és felforralom. Langyosra
hűtve teszem asztalra.
äTöbbféle babból lehet
készíteni, de legfinomabb a széles, sárgahüvelyű. Ezt is dúsíthatjuk még
tejföllel. Igen finom ez a főzelék, ha marhalábszár-, sertésköröm- vagy
csülökpörköltet is teszünk az asztalra, feltétnek.
åAmennyiben ilyen merényletet
követünk el ellene, rögvest ragaszkodni fog egy kancsó, könnyebb borocskához
is.
Hozzávalók:
1 kg rózsakrumpli
4 dl tejföl
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál finomliszt
1 fej vöröshagyma
4 babérlevél
só, pirospaprika ízlés szerint
=A megmosott, hámozott és
karikára vágott krumplit enyhén sós vízben, éppen, hogy ellepje, a
babérlevéllel odateszem főni. Az olajon üvegesre pirítom a hagymát. Ezen
zsemleszínű, paprikás rántást készítek és elhabarom a tejföllel. Amikor a
krumpli megpuhult, felengedem a tejfölös, paprikás rántással és készre
forralom.
äNem túl forrón, tálalom.
Tartalmas, finom lesz főzelékünk, ha zaftos pörköltet is teszünk rá feltétnek,
de kellemes lesz egy-egy pár sült virslivel, vagy vagdalttal is.
åEz esetben viszont dukál
hozzá egy pohárka könnyű, fehérbor is.
Hozzávalók:
2 kisebb főzőtök
4 dl tejföl
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál finomliszt
1 fej vöröshagyma
1 teáskanál borecet
1 csokor kaporlevél
só, pirospaprika ízlés szerint
=A legyalult tököt enyhén
sós, ecetes vízben az apróra vágott kaporral megfőzöm. A víz éppen, hogy
ellepje! Az apróra vágott vöröshagymát olajon üvegesre pirítom, és a liszttel
zsemleszínű rántást készítek. A rántást paprikázom, tejföllel elkeverem. Amikor
a tök megfőtt, ezzel berántom, majd készre forralom.
äLangyosra hűtve, tükörtojás
vagy vagdalt feltéttel tálaljuk.
åA töklotyó sem igényes.
Beéri egy pohár vízzel.
Hozzávalók:
50 dkg száraz, tarkabab
5 dl tejföl
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál finomliszt
1 fej vöröshagyma
2 cikk fokhagyma
5 babérlevél
1 citrom
só, paprika ízlés szerint
=A babot előző este
kiválogatom, megmosom, hideg vízben áztatom. Másnap reggel enyhén sós vízben,
fokhagyma és babérlevél társaságában felteszem főni. Az olajon üvegesre pirítom
az apróra kockázott vöröshagymát. Beleszórom a lisztet és világos rántást
készítek. Hozzáteszem a paprikát, elkeverem 4 dl tejföllel, és amikor a bab
megfőtt, beleteszem ezt a tejfölös, paprikás rántást. Készre forralom. Citromlével
ízesítem.
äMelegen, de nem túl forrón
tálaljuk. Feltétnek vagdaltat vagy egy-egy, mindkét oldalán hirtelen kisütött,
sonkaszeletet, vagy oldalast ajánlok.
åEhhez - különösen a
sonkafeltétes - babfőzelékhez testesebb vörös, vagy fehérbort is ihatunk.
Hozzávalók:
50 dkg sárgaborsó
4 pár virsli
5 evőkanál étolaj
2 evőkanál finomliszt
2 fej vöröshagyma
1 cikk fokhagyma
2 babérlevél
só, pirospaprika ízlés szerint
=Előző este a borsót
kiválogatom, szűrőn átmosom, majd beáztatom. Másnap enyhén sós vízben, egy cikk
fokhagymával és a babérlevéllel felteszem főni. Egy fej hagymát apróra kockázok
és két evőkanál olajon üvegesre pirítok. Erre rászórom a finomlisztet, és
világos, paprikás rántást készítek. Amikor a borsó szétfőtt, kiveszem a fokhagymát,
a paprikás rántással berántom és felrottyantom. A másik hagymát felkarikázom és
a három evőkanál olajon a feldarabolt virslivel együtt pirosra sütöm.
äKülönlegesen zamatos ez a
vágottborsó főzelék. Nem lehet ráunni. Akkor is finom, ha nem kerül rá
virsli-guriga feltét, csak pirított vöröshagyma.
åNem válogatós. Nem utasít
vissza semmiféle száraz bort vagy fröccsöt, de hálás már egy hosszúlépésért is.
Hozzávalók:
50 dkg lencse
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál finomliszt
4 dl tejföl
1 fej vöröshagyma
1 citrom
3 babérlevél
1 szál torma
só, pirospaprika, borecet ízlés szerint
=Előző este megtisztítom a
lencsét, szűrőben jól átmosom, majd hidegvízben áztatom reggelig. Ebben a
vízben teszem fel főni. Sóval, babérlevéllel ízesítem. Olajon üvegesre pirítom
az apróra kockázott vöröshagymát, és világos, paprikás, tejfölös rántást
készítek. Mikor a lencse puhára főtt, berántom, citrommal, pár csöpp borecettel,
esetleg még sóval ízesítem, majd felrottyantom. A tormát megtisztítom, lereszelem
és belekeverem a tálba szedett lencsefőzelékbe.
äNagyon finom feltétje a
vagdalt, különösen akkor, ha egy-két sonkaszeletet is darálunk hozzá!
åEgy pohár kékfrankos teszi
igazán teljessé ezt a szerencse lencsefőzeléket!
=Úgy készítem, mint a
lencsefőzeléket, csak miután berántom és felforralom, először szitán
átpasszírozom és utána ízesítem.
äLibasülthez éppen úgy illik,
mint fogolyhoz, fácánhoz, forró főtt sonkához vagy fokhagymás sültoldalashoz.
åHa újév első napjának kései
reggelijén kerül tányérunkra e szerencse-lencsepüré - a maradék malacsült
mellé, - feltétlenül tiszteljük meg egy pohárka pezsgővel!
A tartármártás, mint
univerzális salátaöntet
Hozzávalók:
4 friss tyúktojás sárgája
1 dl étolaj
6 dl tejföl
4 teáskanál mustár
só, bors, cayenne bors, citromlé ízlés
szerint
=A tojásokkal, olajjal
majonézt készítek: elkeverem a 4 tojás sárgáját, lassan, fokozatosan, szinte
csöpögtetve hozzáöntöm az olajat, miközben folytonosan keverem a tojássárgáját.
Az elkészült majonézt fűszerezem, sóval, borssal, cayenne borssal, pár csepp
citromlével ízlés szerint. Hozzáadom a mustárt, majd a tejfölt is és jól
elkeverem. Felhasználásig hideg helyen tárolom.
=Bizonnyal meglepő, hogy
ezzel kezdem, hiszen ez egyáltalán nem lenézendő gezemice. Mégis első helyre
teszem, mert később, azoknál a salátáknál, ahol majonéz vagy tartármártás
ízesítést írok, erre az elkészült mártásra hivatkozok, mint salátaöntetre.
Salátalé, egyszerű, de
variálható salátaöntet
Hozzávalók:
1 dl saláta, vagy borecet
2 dl víz
só, cukor ízlés szerint
=Ez egy alaplé. Általában ezt
ízesítik különböző olajokkal, mustárokkal, borsokkal, hagymákkal, paprikákkal
stb. Én csak az alaplét használom, mint natúr öntetet és a salátát ízesítem,
bár belátom, hogy a jövő gazdasszonya, szívesebben ízesít majd gyári, különböző
ízű készítményekkel.
Hozzávalók:
2 fej makói vöröshagyma
2 fej lilahagyma
4 szál póréhagyma
1 citrom
1 teáskanál borecet
só
=A hagymákat megtisztítom és
egy keverőtálba vékonyra karikázom. Ízlés szerint sózom és fertályórát
pihentetem, hogy a só átjárja. Citromlével, pár csepp ecettel ízesítem.
äTélen, - amikor nem
dúskálunk friss zöldségekben - bizony jó szolgálatot tesz ez a remek, egyszerű
hagymasaláta zsíros- vagy vajas kenyérhez, szalonnához, sonkához éppúgy, mint
hideg libasülthez.
Hozzávalók:
1 kg házi készítésű, vagy vecsési hordós
káposzta
1 fej vöröshagyma
2 szál póréhagyma
1 evőkanál étolaj
1 evőkanál olíva, vagy tökmagolaj
só, pirospaprika ízlés szerint
=Célszerű mindenekelőtt
meggyőződni, hogy nem túl savanyú-e káposztánk, mert akkor erre a célra nem
alkalmas. Javíthatunk némileg állapotán egy alapos átmosással, de sokat veszítene
értékéből. Salátánknak viszont a vitaminhiány pótlása lenne elsődleges feladata.
A káposztát egy keverőtálba teszem. Apróra kockázom a vörös- és póréhagymát.
Ráteszem a salátára. Ízlés szerint sózom, paprikázom és összekeverem. Ráöntöm
az olajakat és azokkal is jól összekeverem. Pár órát pihentetem.
äGyakorlatilag minden
ételféleség mellé – zsíros kenyértől pecsenyéig – kínálható, de önálló
fogásként is megállja a helyét. Ha különböző olajokat teszünk rá, természetesen
mindig más ízt adunk salátánknak. Így: napraforgó-, tökmag-, oliva-, kukoricaolajos
hordós káposztasalátákat készíthetünk, ha van rá időnk és kísérletező kedvünk.
Hozzávalók:
1 csomó hónapos retek
1 csomó zöldhagyma
1 teáskanál kukoricaolaj
1 citrom
só
=Alaposan megmosom a retket,
megtisztítom a hagymát és vékonyra szeletelem. Ízlés szerint sózom, fél órát
pihentetem. Pár csöpp kukoricaolajjal dúsítom, citromlével ízesítem.
ä Konyhakertünk első
zöldségeit felhasználva, különösen, ha fóliasátrunk is van, különös örömet szerezhetünk ezzel a
vitamindús salátával.
Hozzávalók:
4 fej saláta
só, cukor, salátaecet ízlés szerint
=A salátát leveleire szedem
és alaposan megmosom. Sóval összekeverem, vigyázva, hogy ne törjem. Cukros,
ecetes öntetet készítek ízlés szerint, és a salátára öntöm.
äTálalásig hideg helyen
tárolom.
Hozzávalók:
4 db friss uborka
4 szál friss zöldhagyma
4 db friss paradicsom
1 teáskanál oliva olaj
só ízlés szerint
=A frissen szedett
zöldségeket megmosom, vékonyra gyalulom. Sóval ízesítem. Pár csöpp olajjal
dúsítom.
äErre a kitűnő, egyszerű,
nyers salátára egész nyáron sem lehet ráunni. Sokszor csak ez a reggelim, egy
szelet kenyérrel. Nagyon finom ez a vegyes saláta, nyárestén csurdított
szalonna mellé is. Ez esetben az olaj el is maradhat róla.
Hozzávalók:
1 kg friss, érett paradicsom
1 csokor metélőhagyma
1 teáskanál oliva olaj
só, bors ízlés szerint
=A megmosott paradicsomokat
salátástálba szeletelem. Sóval, borssal, hagymával ízesítem, olajjal dúsítom és
felhasználásig hideg helyen tárolom.
äÉdességek kivételével szinte
minden ételhez kínálhatjuk ezt a pompás, egyszerű, vitamindús salátát.
Paradicsomsaláta tartárral,
sajttal
=Az előző recept szerint
elkészített paradicsomsalátát leöntöm majonézzel vagy tartárral. Hideg helyen
érlelem pár óráig, majd kis salátástálkákba adagolom és trappista sajtot
reszelek rá.
äHúsételekhez, elsősorban
sült szárnyasokhoz adjuk, de önálló fogásként is tálalhatjuk.
Hozzávalók:
1 kg gülbaba, vagy rózsakrumpli
2 fej vöröshagyma
1 kisebb zellergumó
1 citrom
só ízlés szerint
salátalé
=A hagymát előző nap
megtisztítom, felkarikázom, sózom, citromlével ízesítem és egy napra hűtőbe
teszem. Másnap a krumplit alaposan megmosom, majd sós vízben felteszem főni.
Amikor a krumpli megfőtt, levét leszűröm, héját leszedem és egyenletesre karikázom.
Salátás tálba lerakok egy réteg krumplit, megsózom, majd megszórom hagymakarikákkal.
Így folytatom, míg megtelik a tál vagy elfogy a krumpli. A salátalét kevés
borssal, friss tárkonnyal ízesítem és ráöntöm. Tetejére félkeményre főzött
zellert reszelek. Félbevágott főtt tojással, piros paprika gurigákkal díszítem.
Hűtőben egy napig együtt érlelem.
äHidegtálakhoz, de önálló
fogásként is kínálhatjuk.
Krumplisaláta hagymával, tartárral
=Az elkészített hagymás
krumplisalátát nem salátalével, hanem tartárral öntöm le. Tetejére díszítésül
sajtot reszelhetünk.
äSzilveszter éjjelén vagy
családi ünnepeken is megállja helyét ez a kellemes ízű saláta.
åNem fog tiltakozni egy
pohárka, behűtött félszáraz pezsgő, vagy pincehideg chardonnay ellen.
Hozzávalók:
50 dkg zöldhüvelyű zsenge zöldbab
50 dkg sárgahüvelyű zsenge zöldbab
só ízlés szerint
tartármártás
=A zsenge zöldbabokat
megmosom, feldarabolom és külön edényben, sós vízben puhára főzöm. Leszűröm,
hűtöm. Salátástálba rakom, színük szerint, több sorban rétegezve és tartárral
leöntöm. Félbevágott főtt tojással, reszelt sajttal díszítem. Tálalás előtt egy
napig hűtőben érlelem.
äPecsenyékhez, töltött
húsokhoz, hidegtálakhoz illik, de önálló fogásként is kínálhatjuk.
åHálás lesz egy pohárka,
enyhén fanyar vörösborért. Nem lesz semmi baj, ha Sopron, Eger, vagy Szekszárd
pincéiben érlelődött zamatossá, színeződött rubinná.
Hozzávalók:
1 liter frissen fejtett bab
só, tartármártás
=Szűrőkanálban, folyóvízzel
jól átmosom a babot. Sós vízben odateszem főni. Amikor megpuhult, leszűröm,
majd hűtöm és tálba rakom. Tartármártással leöntöm.
äNegyedekbe vágott, főtt
tojással, olajbogyóval, snidlinggel díszítem. Könnyű sültszárnyasokhoz
házasítjuk ezt a mogyoró ízű, igen finom, tartalmas salátát. Természetesen, ez
is megállja helyét önálló fogásként asztalunkon.
åFeltétlenül igyunk rá egy
pohárka villányi oportót, mégpedig az Ördögszántotta-hegyről valót.
Hozzávalók:
50 dkg főtt leveshús (szárnyas, marha,
sertés)
25 dkg zsenge zöldborsó
25 dkg zsenge zöldbab
a húslevesben főtt sárgarépa, petrezselyem,
zeller.
só, tartármártás
=Általában szombaton főzöm
meg a vasárnapi húslevest, így szombatra is jut belőle. Ráadásul a főtt
húsokhoz a zöldséget is feltálalva, ecetes tormával, friss kenyérrel megvan a
második fogás is. Amikor ráunnak gyermekeim vagy népesebb lesz egy hétvégére családom,
és kevésnek találom a húst, kénytelen vagyok egy fals hússalátát készíteni:
Külön edényben, sós vízben megfőzöm a zsenge zöldborsót, zöldbabot. Amikor
puhára főtt, leszűröm, lehűtöm, salátástálba teszem az apróra kockázott leveszöldségekkel
együtt. A leveshúsokat is lehűtöm, lecsontozom és kis darabokra vágom.
Belekeverem a párolt zöldségekhez, sóval ízesítem, majd leöntöm
tartármártással. Tálalásig hűtőbe rakom. Lehet beletenni apróra kockázott almát
is. Így kap salátánk franciás ízt vagy mexikóit, ha egy doboz konzervkukoricát
teszek bele és cayenne borssal ízesítem.
äRitkán fordul elő, hogy
maradna a tálban vacsorára.
åOlyan finom, hogy nem érdemes
elrontani szánk ízét, még vízzel sem
Hozzávalók:
8 pár lebőrözött, gurigákra vágott virsli
3 fej vöröshagyma
10 dkg kis kockákra vágott kolozsvári
szalonna
1 teáskanál borecet
só, fehérbors, citrom ízlés szerint
=A hagymát felkarikázom,
sózom, borsozom, citromlével, pici cukorral ízesítem. Egy napig hűtőben
érlelem. Másnap a kiolvasztott szalonna zsírján, fedő alatt néhány percig
párolom, majd „pörkölöm” a virslit. Amikor kihűl, salátástálba szedem és összekeverem
a citromos hagymával. Szükség szerint öntök rá salátalét, ízesítem - ha kell -
pár csöpp borecettel. Felhasználásig hűtőbe teszem.
äCsaládi összejövetelek
ünnepi, hidegtálas svédasztalára, szilveszteréjre illik ez a pikáns saláta.
åRitkán kerül önálló
fogásként asztalunkra, így elsősorban a fő étel határozza meg italunkat.
Virslisaláta hagymával,
tartármártással
=Ugyanúgy készítem, mint a
hagymás virslisalátát, csak salátalé helyett tartármártást teszek rá. Amikor
kész, hűtőben érlelem.
äÁltalában szilveszter
éjszakájára szoktam készíteni - mindkét formában -, így mindenki kiválaszthatja
a kedvére valót.
åTöbbek között azért is
nagyszerű ez a saláta, mert elvisel minden itókát, amit szilveszter éjjelén
iszunk. Lehetséges, hogy ő csillapítja majd lázadó, háborgó bensőnket?
Hozzávalók:
1 hízott libának a szárnya, nyaka, háta,
zúzája, vagy egy kacsa
50 dkg rizs
40 dkg sárgarépa
25 dkg fehérrépa
1 fél karalábé
1 fél zellergumó
1 fej vöröshagyma
só, bors ízlés szerint
=A libaaprólékot
feldarabolom. A rizst átválogatom, szűrőben átmosom, és kevés libazsíron –
frissen olvasztott libahájon – kissé megpirítom. A zöldségeket megmosom, meghámozom
és felkarikázom. A karalábét, zellert kockázom. A húst és a feldarabolt zöldségeket,
a fej vöröshagymával együtt fazékba teszem. Annyi vizet öntök rá, hogy
kétujjnyira ellepje. Takaréklángon, lassan főzöm. Amikor puhára párolódott a
zöldség és a hús, sóval, borssal ízesítem, majd kidobom a hagymát. Beleteszem a
rizst és óvatosan összekeverem. Ha szükséges, még öntök hozzá annyi vizet, hogy
a rizs is puhára párolódjon, de nehogy túl sok legyen! A rizs kétszerese legyen
a lé. Jó 10 perc alatt kész, de fedő alatt hagyom még egy félórát, részben,
hogy puha legyen, részben, hogy összeérjenek az ízek.
=Ha nincs libám, akkor
kacsából szoktam készíteni. Olyan finom ez a „ludaskása”, hogy megéri
egy egész kacsát is feláldozni. Legalkalmasabb erre a célra - jó két hétig
tartó tömés után - a némakacsa tojója. Ekkorra eléri a másfél-két kilós súlyt
is.
äMelegen, de nem túl forrón
tálalom. Van, aki sült libavért, sült libamájat is tesz rá. Teljesen
feleslegesnek tartom. Önmagában is olyan pompás, olyan ízes-zamatos ez a
ludaskása, ne rontsuk el egészen más ízekkel! Kovászos uborka illik hozzá.
åNe sajnáljunk a libától, de
magunktól sem egy pohár pincehideg, könnyű ezerjót.
Hozzávalók:
1 kg vékonyra gyalult édeskáposzta
50 dkg szárnyas, vagy sertéshús
4 evőkanál olaj
20 dkg rizs
3 evőkanál kukoricadara
1 fej vöröshagyma
4 dl tejföl
1 evőkanál zsemlemorzsa
só, bors, paprika ízlés szerint
=A káposztát sós vízben
puhára párolom. A húst kis kockákra vágom és a felkockázott, üvegesre pirított
hagymán, pörköltet készítek. A kész pörkölthöz hozzákeverem a tejfölt. A rizst
nyersen hagyom. Egy tűzálló tálat kizsírozok, megszórom zsemlemorzsával.
Beleteszek egy réteg káposztát, megszórom kukoricadarával, sóval, borssal
fűszerezem, majd rárakom a rizs és a pörkölt felét. Ismét káposzta következik,
majd rizs, fűszerezés és pörkölt. Káposztával zárom le, öntök rá annyi
káposztalevet, hogy az utolsó káposztasor aljáig érjen, hogy a rizs megdagadjon
benne. Tetejét meglocsolom pörköltszafttal. Vajdarabkákat szórok rá, lefedem,
sütőbe teszem és addig párolom, míg a káposztalé el nem tűnik. Azért nem
párolom külön a rizst, mert így remekül magába veszi a hús és a tejföl zamatát.
=Édeskáposzta helyett szoktam
hordósból is készíteni, csak akkor zsírjára sütöm a káposztát. Nagyon finom
zöldbabból, lereszelt karalábéból, kelkáposztából, karfiolból. Variálható még
töltelékanyaga szerint, rizsen kívül búrizzsel, gerslivel, kukorica-darával¸
tarhonyával. Ezzel még koránt sincs lezárva a sor, mert pörkölthús szerint,
újabb százféle változatra van lehetősége a leleményes gazdasszonynak: csirke-,
kakas-, pulyka-, nyúl-, birka-, borjú-, marha-, disznópörkölt, hogy csak a
nagyját soroljam, mert ugyebár a vad még szóba sem került! Ezer variáció,
tízezer íz!
äMit lehet még mondani?
Próbálják ki valamennyit!
åInni viszont mindegyikre
lehet egy pohárka bort. Könnyű fehértől a testes vörösig. Széles a skála,
belefér.
Hozzávalók 8 főre:
1,20 kg sertés lapocka
étolaj a sütéshez (kb. fél liter)
4 db friss tyúktojás
4 db zsemle
3 cikk fokhagyma
1 csokor apróra vágott petrezselyem zöld
10 dkg gomba
diós, zsemlemorzsa 1:3 arányú keverék
só, bors¸ paprika ízlés szerint
=A húst megmosom,
feldarabolom, középkorongon ledarálom. Hozzáadom az apróra kockázott
vöröshagymát, a finomra vágott fokhagymát, a kis kockákra vágott gombát, a
tojásokat és ízlés szerint fűszerezem. Közben a beáztatott zsemléket kicsavarom
és hozzáadom a fűszeres keverékhez. Alaposan összedolgozom, majd félórát pihentetem.
Kis gömbökre formázom, diós zsemlemorzsa keverékben megforgatom és forró olajban,
rózsa pirosra sütöm.
äFőzelékekre
feltétnek, krumplipüréhez is finom. Hosszabb autós utazások, kirándulások,
balatoni fürdőzések kiváló tízórai, vagy uzsonna falatjait szolgáltatja
egy-két, körözöttel megkent zsemlébe rakva.
åVezetőnknek, gyerekeknek
ásványvíz, paradicsomlé, nekünk utasoknak egy korsó hideg ser dukál.
Hozzávalók 8 személyre:
8 szép szelet csontos sertéstarja
3 evőkanál étolaj
3 cikk fokhagyma
1 csemege zöldpaprika
1 fej vöröshagyma
2 dl fehérbor
só, bors, bazsalikom, kakukkfű ízlés szerint
=A hússzeleteket megmosom,
mindkét oldalán bedörzsölöm sóval és a felsorolt fűszerek keverékével. Félórát
pihentetem. Egy serpenyőbe beleöntöm az olajat, belerakom a kettévágott
vöröshagymát, a kicsumázott, de egészben hagyott zöldpaprikát és a kettévágott
fokhagymákat. A húsokat egymás mellé helyezem. Felöntöm egy pohár vízzel és
fedő alatt félpuhára párolom. Ekkor ráöntöm a bort és lefedve teljesen puhára
főzöm, majd a fedőt levéve, mindkét oldalát rózsapirosra sütöm. A sülthagymát,
paprikát kiveszem és vékonyra szeletelem. A fokhagymát villával szétnyomom és
miután a húsokat kiszedtem, összevegyítem a szafttal.
ä
Többféle körettel – krumplipüré, krumpliduszi, puliszka, rizs – tálalom úgy, hogy
a köreteket nagy pecsenyéstálra, egymás mellé osztom. Rárakom a húsokat,
meglocsolom pecsenyeszafttal és melléteszem a felszeletelt hagymát, paprikát.
Idényjellegű salátát készítek hozzá.
åPincehideg, száraz fehérbor
illik részeges sertéssültünkhöz.
Hozzávalók:
1 kg sertéslapocka
3 db friss
tyúktojás
6 db keményre
főzött tyúktojás
2 dl étolaj
2 zsemle
1 fej vöröshagyma
2 cikk fokhagyma
só, bors,
bazsalikom, kakukkfű ízlés szerint
=A húst megmosom, nagy korongon ledarálom. Keverőtálba teszem, beleütöm
a 3 tojást, hozzáadom a kifacsart zsemlét, az apróra vágott vöröshagymát, a
zúzott fokhagymát, fűszerezem és alaposan összegyúrom. Egy megfelelő nagyságú
alufóliát megolajozok és a keverék felét rásimítom. Három főtt tojást egymást
követően, hosszában rárakok és a fóliát a hússal, mindkét oldalán felhajtom,
középen összehajtogatom és kizsírozott tepsibe teszem. A maradék húsból a 3
tojással még egy rudat készítek és melléteszem a tepsibe. Félórát pihentetem,
majd előmelegített sütőben, lassú tűzön 20-25 percig párolom. Ekkor lehajtom a
fóliát és rózsapirosra sütöm.
äA sütőből kivéve felszeletelem és ízlés szerinti
köretre rakva, melegen tálalom. Hidegen is pompás pecsenyét szolgáltat. Igen
dekoratív egy gazdag, húsvéti tálon. Kellemesen harmonizál a főtt sonkával,
kolbászokkal, friss, ecetes tormával.
åPincehideg, nemes
olaszrizlinget ajánlok hozzá.
=Jelesebb alkalmakra, alufólia helyett hússal göngyölöm be. Erre
legalkalmasabb a borda, amit a kívánt hosszra vágatunk hentesünkkel, majd éles késsel
vékony borítót nyesek, amit külön fűszerezek, megtöltök és hústűvel összetűzök.
Egy bordából három darab pecsenyét tudok készíteni. Célszerű a felpirítás előtt
fóliával betakarni az egész tepsit.
=Természetesen, jóval drágább ez a változat, mondhatom igen költséges.
Nem is elégszik meg egyszerű nevével, oda se nézne szemével, mert őkelme
innentől
Göngyölt
pecsenye névre hallgat
=Van nekik még egy távolibb, felmenőági rokonuk is, mely hasonlatosan
készül, csak nem disznóból, hanem marhából. Annak is a fehérpecsenyéjéből. Ezt
a fehérpecsenyét középen, hosszában átszúrom, kiöblösítem, sóval, borssal
kívül, belül bedörzsölöm és egy napig hűtőben pihentetem. Az üreget megkenem
mustárral és beledugom a főtt tojásokat. Sütőben először párolom, majd zsírral
locsolgatva rózsapirosra sütöm. Nos, ez már tényleg felvágósfajta. Még csak
pecsenyének sem engedi magát nevezni. Nem, nem. Ő már sült, kérem szépen,
méghozzá:
äNekem aztán hiába vág fel, nem hat meg
affektálása. Ízletesebbnek, zamatosabbnak tartom a szemes, még inkább a
göngyölt pecsenyét. Egy angolnak gondolom, más a véleménye, de hát én nem
vagyok ugyebár angol.
åBármelyik
változatot tesszük asztalunkra, ne feledkezzünk el egy kancsó testesebb
vörösborról sem.
Hozzávalók:
1,5 kg
sertésdagadó, oldalassal együtt
25 dkg csirkemáj
4 friss tyúktojás
10 dkg füstölt
kolozsvári szalonna
4 db zsemle
1 fej vöröshagyma
1 cikk fokhagyma
1 csokor
petrezselyem zöld
só, bors ízlés
szerint
=A húst felszúrom, kívül-belül besózom és félreteszem. Elkészítem a
tölteléket: felkockázom a szalonnát, kiolvasztom és a felkockázott hagymát
üvegesre sütöm rajta. Hozzáadom az apróra vágott májat és petrezselyem zöldet,
borsozom és puhára párolom, majd félreteszem. A beáztatott zsemléket kicsavarom,
áttöröm és keverőtálba teszem. Hozzáadom a májat, a 4 tojást, sózom és alaposan
összekeverem.
=Lazán beletöltöm a dagadóba és hústűvel lezárom. Kizsírozott,
zománcozott kacsasütőbe teszem, aláöntök egy kevés vizet és sütőbe rakom. Addig párolom, míg
puha nem lesz, majd szép rózsapirosra sütöm.
äÁltalában ezzel a töltelékkel szoktam megtölteni a
csirke-combokat is. A szükségesnél mindig több tölteléket készítek, amit egy
külön tepsiben sütök meg. Pompásan egészítik ki egymást. A töltött húsokat
melegen, vegyes körettel – rizibizi, tört krumpli, puliszka – adom asztalra.
Uborka-, káposzta-, paradicsomsaláta illik hozzá. Hidegen, kellemes szereplője
lehet egy hidegtálnak is.
åHa tehetjük, soproni
kékfrankost töltsünk poharunkba.
Hozzávalók:
1 kg lapos hátszín
2 dl étolaj
50 dkg vargánya
10 dkg liszt
4 dl tejföl
2 fej vöröshagyma
2 cikk fokhagyma
só, bors,
szerecsendió ízlés szerint
=A húst megmosom, szeletekre
vágom, enyhén klopfolom, mindkét oldalán sózom, borsozom, félrerakom, félórát
pihentetem. Egy serpenyőbe olajat teszek, a hússzeleteket beleforgatom a
lisztbe és megforrósított olajban, minkét oldalán megsütöm, és egy lábasba
teszem. A vöröshagymát megtisztítom, apróra kockázom és abban az olajban,
amiben a hús sült, az összezúzott fokhagymával együtt üvegesre párolom. A
megpárolt hagymát az olajjal együtt ráöntöm a húsra. Felöntöm 2 dl vízzel és
fedő alatt takaréklángon párolom. A lábast többször megmozgatom - soha nem
kavarom –, nehogy lekapja a húst.
=Eközben elkészítem a gombát: 3 evőkanál olajon a felaprózott
vöröshagymát üvegesre párolom és hozzáteszem a megtisztított, felszeletelt
vargányát. Sózom, borsozom s néhány percig fedő alatt párolom, majd zsírjára
sütöm.
=Amikor a hús is zsírjára sült, ráteszem a gombát, fűszerezem szerecsendióval,
hozzáadom a tejfölt és összeforralom.
äPecsenyéstálon tálalom. Köretnek zsemlegombócot,
krumpli- krokettet vagy krumplifánkot kínálok hozzá.
åSzáraz fehérborral
tiszteljük meg ezt a kitűnő rostélyost. Csopaki rizlinget, badacsonyi kéknyelűt
érdemel.
Hozzávalók:
1 kg marha
feketepecsenye, vagy felsál
1 dl finom étolaj
4 dl tejföl
2 db sárgarépa
2 db fehérrépa
1 fej vöröshagyma
1 evőkanál
finomliszt
1 csapott evőkanál
cukor
2 babérlevél
2 kávéskanál
mustár
só, bors, citromlé
ízlés szerint
=A megmosott marhahúst felszeletelem és mindkét oldalát sóval, borssal
megszórom, majd félreteszem. Egy lábasban olajon, üvegesre párolom az apróra
kockázott hagymát, belerakom a húst, a répákat, babérlevelet és felengedem
vízzel. Fedő alatt megpárolom. Amikor a répák megpuhultak, kiszedem. A húst
pecsenyésítem - zsírjára sütöm – és kiszedem egy tálba. Fedővel letakarom. A cukrot
beleszórom az olajba és pár percig karamellásítom. majd hozzáadom az áttört
répát és együtt pirítom a cukorral. Megszórom egy kanál liszttel, ráöntöm a
tejfölt, mustárral, pár csepp citromlével ízesítem és összeforralom.
Visszarakom a hússzeleteket és átmelegítem, majd pecsenyéstálon forrón tálalom.
äEhhez is zsemlegombócot, krumpli krokettet vagy
krumplifánkot adok.
åSzáraz, pincehideg rizling,
kéknyelű, ezerjó, vagy könnyebb dombvidéki zweigelt illik hozzá.
Hozzávalók:
30 dkg finomliszt
3 friss tyúktojás
3 db száraz zsemle
3 db főtt krumpli
1 evőkanál étolaj
1 dl tej
só
=A lisztből a tojásokkal, nokedli keménységű tésztát készítek. Hozzáadom
az áttört krumplit, a zsemlekockákat. Jól összekeverem, majd lisztbe mártva kis
gömböket formázok belőle és forrásba lévő sósvízben kifőzöm. Amikor a gombócok
feljönnek a víz színére kész, de azért ajánlatos, először egyet kettévágva
megbizonyosodni. Ha kész, szűrőkanállal kiszedem egy tálba és forró olajban
megforgatom.
=Zsemlekocka készítése: A zsemléket kis kockákra vágom és serpenyőben,
kevés olajon megpirítom és tejjel meglocsolom.
äNagyon finom köret vadasokhoz, tejfölös, gombás
húsokhoz!
Hozzávalók:
5 db száraz zsemle
3 db friss
tyúktojás
2 db felkockázott
kemény tojás
1 csokor
petrezselyem zöld
2 dl étolaj
só, bors
=A zsemléket beáztatom, majd kifacsarom, és egy keverőtálba teszem. Beleütöm
a tojásokat, hozzáadom az apróra vágott petrezselyem zöldet, sóval, borssal
fűszerezem és összegyúrom. Pár percig pihentetem, majd hozzákeverem a kockákra
vágott kemény tojásokat, és kis gombócokat formázok belőle és forró olajban
kisütöm.
äVadashoz, tejfölös-paprikás húsokhoz remek köret.
Általában akkor készítem, ha kifutok az időből, vagy változatossá akarom tenni
a vadast, vagy rostélyost. Nagyszerű kísérője a füstölt csülöknek, ha az savanyú káposzta
ágyon van
tálalva.
Hozzávalók:
1 kg rózsakrumpli
5 db friss
tyúktojás
30 dkg liszt
10 dkg
zsemlemorzsa
10 dkg reszelt
sajt
1 csokor
petrezselyem zöld
só, szerecsendió
5 dl étolaj
(sütéshez)
=A meghámozott krumplit sós vízben kifőzöm és áttöröm. Amikor kihűlt,
hozzáadok 3 tojást, az apróra vágott zöldet, beleszórom a reszelt sajtot,
sózom, szerecsendióval ízesítem és alaposan összedolgozom. Lisztezett deszkán
kis darabot levágok belőle, hüvelykujjnyi vastagra sodrom, mint a nudlit, majd
5-6 cm hosszúra darabolom. Amikor az összes masszát elkészítettem, a maradék
két tojást felverem, a rudacskákat beleforgatom, majd zsemlemorzsában is
meghempergetem és forró olajban kisütöm.
Ha véletlenül többet
készítettem volna, úgy a felesleget nem sütöm meg, hanem tálcára teszem és
lefagyasztom. Amikor megfagy, zacskózom s úgy tárolom. Bármikor használhatom.
äElsőrendű körete ez is a vadas, tejfölös húsoknak.
=Egy kg főtt krumplit összetörök és melegen hozzáteszek 15 dkg lisztet,
4 friss tyúktojást. Sóval ízesítem és jól összedolgozom. Evőkanállal forró
olajba szaggatom és mindkét oldalán pirosra sütöm a fánkocskákat. Különleges
alkalmakkor, sütés előtt darált dióba forgatom, így különösen jóízű lesz.
äEsterházy rostélyos, vadasok, paprikás húsok pazar
körete, de remek kísérője a tejfölös bablevesnek is.
Törtkrumpli vagy krumpliduszi
Hozzávalók:
2 kg rózsakrumpli
2 fej vöröshagyma
20 dkg zsír, vagy finom étolaj
=A krumplit meghámozom, hasábokra vágom és sós vízben megfőzöm. A
hagymát megtisztítom és apró kockára vágom. Bő zsíron aranysárgára fonnyasztom.
A megfőtt krumplit leszűröm, pár percig fedő alatt hagyom, majd ráöntöm a
hagymás zsírt és összetöröm.
äNagyon finom köretnek húsokhoz, de
kellemes-könnyű önálló fogásként hideg aludttejjel fogyasztva. A levéből készül
az egyszerű fitykomleves.
=Általában, ha vízben főtt hasáb-krumplit készítek köretnek, soha nem
adom asztalra csak úgy natúr, hanem azon melegen, ahogy leszűröm, bőségesen
meglocsolom pörkölt vagy pecsenyeszafttal.
Hozzávalók:
50 dkg kukoricadara
2 l víz
só ízlés szerint
=Forró sós vízbe, folytonos kavarás mellett belecsurgatom a
kukoricadarát. Néhány perc alatt megfő. Köretként igen kitűnő kacsa vagy
libapecsenyéhez, sült tarjához. Nagyszerű tejjel fogyasztva is. Mélytányérunkat
ujjnyi vastagon kikenjük forró puliszkával és hideg tejet öntünk rá. Így
kanalazzuk ki ezt a remek ezerízű tengeri kását.
Hozzávalók:
3 evőkanál
finomliszt
3 evőkanál étolaj
4 cikk fokhagyma
2 dl tejföl
só
=Az olajjal és liszttel zsemleszínű rántást készítek. Beleteszem az
összezúzott fokhagymát és néhány percig még együtt pirítom vele. Felengedem a
tejföllel. Ha sűrű, húslevessel hígítom. Sóval ízesítem és felrottyantom.
äHidegen, főtt húsokhoz, pecsenyékhez, grillezett
húsokhoz tálalom.
Hozzávalók:
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál
finomliszt
1 fej vöröshagyma
2 dl tejföl
só, cukor,
citromlé ízlés szerint
=Egy fej hagymát lereszelek és olajon megpárolom. Hozzáadom a lisztet és
zsemleszínűre pirítom. Felengedem tejföllel, pár kanál húslevessel, sóval,
cukorral, citromlével ízesítem és felrottyantom.
äPárolt húsokhoz, pecsenyékhez hidegen tálalom.
Hozzávalók:
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál
finomliszt
1 csokor zöldkapor
2 dl tejföl
só, citrom
=Az olajon a liszttel zsemleszínű rántást készítek. Beleteszem a finomra
vágott kapor felét és azt is megpirítom egy kicsit. Felengedem a tejföllel, ha
szükséges, húslevessel hígítom és együtt felrottyantom. Hozzákeverem a kapor
másik felét, sózom, citrommal ízesítem és hűtőben tárolom.
äSzinte minden húshoz illik ez a pompás mártás.
Hozzávalók:
3 evőkanál étolaj
3 evőkanál liszt
fél liter
paradicsomlé
só, cukor ízlés
szerint
=Az olajon zsemleszínű rántást készítek és felengedem a paradicsomlével.
Sóval, cukorral ízesítem és felforralom.
äFőtt húsokhoz tálalom.
Hozzávalók:
1 kg sóska
3 evőkanál étolaj
1 evőkanál
finomliszt
4 dl tejföl.
só
=A sóskát alaposan megmosom és a levélszárakat leszedem. Éles késsel
felaprózom és egy lábasban az olajon, fedő alatt addig párolom, míg a sóska
teljesen szétfő. Az evőkanál lisztet egyenletesen rászórom, beleöntöm a
tejfölt, sózom és felforralom.
ä Sült húsokkal, vagdaltakkal megrakott krumpliduszi
körethez illik leginkább.
Sóskaszósz és
krumpliduszi.
Nyíregyházán, a Kálvineum kisdiákja voltam háború
után. Azokban a hússzegény időkben Édesanyám mindennap krumpliduszival és
sóskaszósszal várt bennünket, már kora tavasztól kezdve. Ő tejjel és
tojássárgájával készítette, tejföl híján.
Meg is híztunk tőle, pedig
nem volt azon a krumplin hús, csak olajon pirított vöröshagyma.
åInni sem ittunk rá mást,
csak hidegvizet.
Hozzávalók:
1 kg finomliszt
1 db rama margarin
20 dkg hájzsír
5 dkg élesztő
4 db tojássárgája
2 dl tejföl
1 dl tej
1 szűk marék só
savó, aludttej
szűkség szerint (kb. 2 dl)
=Az élesztőt 1 dl langyos tejben megfuttatom. Keverőtálba öntöm a
lisztet, sóval elkeverem, majd a margarinnal, hájzsírral, elmorzsolom. Közepébe
beleteszem a tojások sárgáját, az élesztőt, a tejfölt és annyi folyadékot, hogy
jó keményre gyúrhassam. Jól kidagasztom, majd lisztezett táblára teszem és
ujjnyi vastagra nyújtom, a visszamaradt hájzsírral megkenem és összehajtogatom.
A tetejét meglisztezem és hűvös kamrában, félórát pihentetem. Ezt még kétszer
megismételem. Mikor az utolsó pihentetésnek is vége, lisztezett deszkára teszem
s kb. 2 cm-es vastagságúra kinyújtom. Éles késsel a tetejét berácsozom és
kétféle nagyságú formával pogácsákat szaggatok. Kézzel minden pogácsát
körbesodrok és tepsibe rakom. Negyedórát hűvös helyen pihentetem. Tetejüket
tojássárgával megkenem. Előmelegített sütőben, takarékon pirosra sütöm. A
pogácsákat folyamatosan szaggatom és tálcákra vagy sütőlapokra rakva, hűvös
helyen pihentetem addig, míg sorra nem kerülnek a sütéssel. Még finomabb lesz pogácsánk,
ha sütés előtt reszelt sajtot is szórok a tetejére.
äEgy szakajtót kibélelek tiszta konyharuhával,
beleteszem a forró pogácsákat, betakarom és melegen kínálom.
åÉtkezés előtt, kvaterkázás
közben, általában osztatlan tetszést arat férfiak körében. Ámbátor a fehérnépek
sem vetik meg.
Hozzávalók:
1 kg liszt
50 dkg túró
10 dkg sajt
1 rama margarin
3 dl tejföl
2 friss tyúktojás
1 marék só
1 dl tej
5 dkg élesztő.
=Langyos tejben az élesztőt megfuttatom. Keverőtálba teszem a lisztet,
elkeverem sóval. Elmorzsolom a margarinnal. Hozzáadom a sajtot, a túrót,
közepébe mélyedést teszek, beleütöm az egyik tojást, hozzáteszem a tejfelt, az
élesztőt és jól kidagasztom. Ha szükséges, aludttejjel megfelelő lágyságúra
készítem. Lisztezett deszkára teszem, kinyújtom, összehajtogatom, és félórát
pihentetem. Ezt háromszor megismétlem. A harmadik pihentetés után a tésztát 2
cm vastagságúra nyújtom. Kisebb formával kiszaggatom, tetejüket megkenem
tojássárgájával. Negyedórát pihentetem és előmelegített sütőben, takarékon
megsütöm.
äTiszta konyharuhával kibélelt szakajtóban pihentetem.
Igaz,
nem sokáig,
mert hamarosan elárulja illata, s innentől kezdve nincs tovább rá garancia.
åKiváló serkorcsolya, de
hálásan fogadjuk szüret közben is. Megrövidíti a várakozás hosszú perceit
nyárestéken, kinn a kertben, amikor nem akaródzik elkészülni az a fránya
gulyás. Pedig olyan éhesek vagyunk, de olyan, mint az a bizonyos gróf!
Hozzávalók:
Piskótához:
16 csapott
evőkanál finomliszt
8 csapott evőkanál
cukor
8 friss tyúktojás
1 sütőpor
3 evőkanál
kakaópor
fél liter magozott
meggy
1/2 dl finom
étolaj
1 dl finom rum
Krémhez
2 tasak csokoládé
pudingpor
6 dl tej
1 rama margarin
25 dkg cukor
1 vaníliacukor
Csokoládéöntethez
5 dkg rama margarin
2 evőkanál kakaó
Piskóta:
=A tojásokat feltöröm. A sárgáját egy kisebb, a fehérjét nagy
keverőtálba teszem. Egy tálban a sütőport és a lisztet összekeverem és félreteszem. A
tojásfehérjéhez hozzáadom a cukrot és kemény habbá verem. Hozzáöntöm a tojások
sárgáját is. Ezzel is verem egy kicsit, majd fokozatosan belekeverem a lisztet,
az olajat és a kakaót egy kézi habverővel, de vigyázok, nehogy összetörjem. Egy
tepsibe sütőpapírt teszek, kizsírozom és beleöntöm a piskótamasszát. A tepsi
oldala legalább 5 cm-es legyen! Előmelegített sütőben, takaréklángon sütöm.
Negyedóráig nem szabad kinyitni a sütőajtót. Sütési ideje kb. 20-25 perc. A
huszadik perc körül egy fogvájót beleszúrok, ha tisztán jön ki, akkor kész, ha
nem, még sütöm. Amikor kész, kinyitom a sütőajtót és még 5 percig bennhagyom.
Így nem esik össze.
Krém:
=A pudingot elkeverem a tejjel és addig főzöm, míg kemény nem lesz.
Leveszem a tűzről és belekeverek 20 dkg cukrot és kiteszem hűlni. Amikor
kihűlt, a margarinnal habosra keverem.
Csokoládéöntet:
=Egy kisebb keverőtálban 5 dkg margarint gőz fölött megolvasztok.
Elkeverek benne 2 púpozott evőkanál kakaóport.
Összeállítás:
=A piskótát porcelántálra rakom. Meglocsolom rummal, rászórom a meggyet
és egyenletesen rákenem a krémet. Hidegre teszem, majd másnap reggel elkészítem
a csokoládét és bevonom vele a krémet. A kész lúdlábat hűtőben tárolom.
äMelegített késsel hosszában három részre osztom, majd
minden részt, háromszög alakú szeletekre jelölöm. Nem vágom fel, csak a
csokoládémázat vágom át a meleg késsel. A csokoládé keserűsége kitűnően
harmonizál az édes krémmel, piskótával, meggyszemekkel.
åKis pohárka likőrt, édes
pezsgőt ihatunk rá, de mindig legyen hideg ásványvíz is ünnepi asztalunkon.
Hozzávalók:
Piskótához:
12 csapott
evőkanál finomliszt
6 csapott evőkanál
cukor
6 db friss
tyúktojás
1/2 dl finom
étolaj
2 evőkanál őrölt
dió
1 sütőpor
Krém:
25 dkg őrölt dió
25 dkg cukor
25 dkg rama
margarin
2 evőkanál
finomliszt
1 dl tej
1 dl rum
1 db citrom
1 tasak
vaníliacukor
Piskóta:
=A tojásokat feltöröm. A sárgáját egy kisebb, a fehérjét egy nagyobb
keverőtálba teszem. A fehérjéhez hozzátadom a cukrot
és kemény habbá verem. Beleteszem a sárgáját is és tovább verem. Amikor kész,
félreteszem. Egy keverőtálba rakom a lisztet, a két kanál diót és a sütőport,
majd jól összekeverem és fokozatosan hozzákeverem a felvert tojáshoz. Belekeverem
az olajat is.
Egy kerek tortasütőt megzsírozok, kibélelem sütőpapírral, előmelegített
sütőben takaréklángon sütöm. 15 percig nem nyitom ki a sütő ajtaját! 20-25 perc
alatt kész, de erről meggyőződök egy fogvájóval. Amikor szárazon jön ki a
tésztából, kész. Pár percig, nyitott sütőajtó mellett még benn hagyom, hogy ne
essen össze.
Krém:
=A 25 dkg diót elkeverem a két evőkanál liszttel, hozzáadom a cukrot,
tejet és felfőzöm. Amikor besűrűsödött, leveszem és hűtöm. Ha kihűlt,
hozzákeverem a vaníliacukrot, a rumot, egy citrom lereszelt héját, egy fél
citrom levét, a 25 dkg margarint, és az egészet habosra keverem.
Elkészítés:
=A piskótát három részre vágom, jó gazdagon megkenem a lapokat krémmel.
Az oldalát is körben és megszórom darált dióval. Fél dióbéllel díszítem.
äHófehér, herendi tálcán teszem az ünnepi asztalra ezt
az egyszerű, de ezerízű diótortát.
åEgy pohárka édes pezsgőt
érdemel.
Hozzávalók:
Tésztához:
50 dkg finomliszt
15 dkg rama
margarin
10 dkg disznózsír
5 dkg élesztő
1 dl tej
2 tojássárgája
2 dl tejföl
csipet só
1 teáskanál cukor
Töltelékhez:
30 dkg darált dió
30 dkg cukor
fél liter
baracklekvár
Csokoládémázhoz:
4 evőkanál kakaó
4 evőkanál cukor
4 evőkanál tej
10 dkg rama
margarin
=A langyos, cukrozott tejben az élesztőt felfuttatom. A lisztet
elmorzsolom a zsírral, margarinnal. Közepébe mélyedést nyomok és beleöntöm a
futtatott élesztőt, tojássárgáját és tejfölt. Összegyúrom, majd jól kidolgozom
és három egyforma cipóra osztom. Az első cipót tepsi nagyságúra nyújtom és
beleterítem az aljába. Megkenem baracklekvárral és rászórom a cukrozott dió
felét. Kinyújtom a második cipót is és ráterítem. Megkenem baracklekvárral,
megszórom cukrozott dióval. Kinyújtom az utolsó cipót és ráterítem. Villával
megszurkálom és egy órát pihentetem. Előmelegített sütőben, takaréklángon
kisütöm. 25-30 perc alatt kész. Amíg a tészta hűl, elkészítem a csokoládémázat.
=Egy lábasban felteszem a tejet, beleteszem a cukrot és a kakaót.
Állandó keverés mellett addig főzöm, míg hidegvízbe csöppentve egy gömbben
marad. Ekkor leveszem a tűzhelyről és beleteszem a 10 dkg margarint. Jól
elkeverem és ráöntöm a kihűlt tészta tetejére. Egy nagy késsel elsimítom.
äBejgli, somlói galuska, zserbó. Verhetetlen ez a
triumvirátus, ez a hármas, az édességek országában. Legalábbis nálunk.
åFejedelmi édességhez,
királyi itóka dukál. Ötputtonyos tokajit érdemelnek mindhárman.
Ezzel zárjuk Ilona
receptárából kis ízelítőnket. Remélem érdemes volt leírnom. Tanulhat belőle a
jövő nemzedéke, ha egyáltalán élvezni akarja a terített asztal kínálta
örömöket. Amennyiben nem, és megelégszik egy tál müzlivel, konzerv virslivel,
hát lelke rajta. Akkor jó lesz könyvem molyabraknak vagy porfogónak.
Amikor nagyon unjuk már a szolid
házi kosztot s eszünkbe ötlik, hogy jólesne egy kiadós velőspacal, akkor
találjunk valami indokot és sürgősen menjünk el Dudarra, térjünk be Mónika
falatozójába és kérjünk egy nagy adagot belőle. Ilyen finomat messze földön
nem kapunk, kérjük el hát receptjét is, bár meggyőződésem, hogy otthon soha nem
fogjuk tudni olyan fáintosra főzni. Azért ne keseredjünk el és semmiképp se a
receptben keressük a hibát, hanem térjünk vissza a vendéglőbe és kérjünk ismét
egy tisztességes porciót. Garantálom, hogy nem fogunk csalódni.
Hozzávalók 10 személyre:
2,5 kg pacal
50 dkg sertésvelő
30 dkg sertészsír
40 dkg vöröshagyma
20 dkg lecsó
2 dkg fokhagyma
4 dkg pirospaprika
5 dkg finomliszt
4 dkg só
2 g bors
A főző vízbe: 3 szegfűszeg,
1 vöröshagyma, 3 babérlevél,
3 cikk fokhagyma, fél citrom, 5-6 szemes bors
Köret:
3 kg sós, főtt burgonya
=A gondosan megtisztított
pacalt felteszem főni a felsorolt fűszerekkel. 2-3 órát abálom. A sertésvelőt
megmosom, majd tiszta hidegvízbe teszem és ezt is megfőzöm. Amikor megfőtt a
velő, kihűtöm és lehártyázom. Amíg a pacal fő, elkészítem a lecsós
pörköltalapot. Nyáron friss paradicsomból és paprikából, télen konzervlecsóból.
A megpuhult pacalt kiveszem és 1 cm-es csíkokra vágom. Beleteszem a pörköltalapba,
felengedem csontlével, hozzáadom a főtt velőt, még fűszerezem és összeforralom.
Így főzöm fél óráig, majd megszórom liszttel és besűrítem.
äSósvízben főtt burgonyával,
vegyes savanyúsággal tálalom.
åSzekszárdi vörösbort ajánlok
hozzá.
Köszönjünk el kedves vendéglátónktól és térjünk
vissza otthonunkba, annál is inkább, mert vendégek érkeznek. Véget ért a nyár,
itt a szüret és összejön a nagycsalád. Előkerül a bogrács és kinn a kertben
vagy a présház előtt, az öreg diófa alatt megrakjuk a tüzet. Elővesszük a szolgafát,
ráakasszuk a bográcsot, zsírt teszünk bele, arra hagymát és megtelik a piruló
vöröshagyma illatával a levegő. Nekilátunk és megfőzzük azt a híres-neves
magyar „gulascht”, mely nyelvünkben
mindig levest jelent, sohasem pörköltet. Következésképp a pörkölt soha sem
gulyás.
A gulyás és a pörkölt
sokféle húsból készíthető. Legfinomabb marhából, annak is a lábszár húsából.
Nagyon finom még a gulyás`birkából,
muflonból is, és a pörkölt vaddisznóból,
őzből, szarvasból! Bármikor, bármilyen húsból főzhetjük, nincs semmiféle megkötés,
csak szüret idejére. Ekkor birkából legyen gulyásunk és utána kakasból
a pörkölt!
Iparkodjunk hát, rakjunk
bele bográcsunkba minden jót, amit előír az emlékezet receptje, mert lassan
lebukik a fáradt Nap Tihany mögött. A Balatont is elfedi, opálos párába
burkolja az alkony. Jönnek már a szüretelők. Idehallik jókedvű énekük:
Nem messze van Badacsony,
ahol a víz alacsony
Kunkorodik a farok a pici
malacon
Hozzávalók 10 főre
2,5 kg birkahús - szegy,
lapocka, nyak - vegyesen
25 dkg zsír
3 fej megtisztított
vöröshagyma
1 csokor metélőhagyma
3 póréhagyma
1 kg tisztított
rózsaburgonya
2 cikk fokhagyma
3 db csemege húsos paprika
3 db csemege paradicsom
2 dkg rózsapaprika
5 g bors
2 g köménymag
só, erős paprika ízlés
szerint
pár db felaprózott
zellerlevél
A nokedlihez:
4 tojás
25 dkg liszt
csipetnyi só
=Az ecetes vízben alaposan megmosott húst lefaggyúzzuk, kockákra vágjuk.
A hagymát felaprózzuk és a zsíron üvegesre pároljuk. Ekkor vegyük le a tűzről s
pár percig várjunk, majd szórjuk bele a rózsapaprikát. Rakjuk bele a
feldarabolt húst és tegyük vissza a tűz fölé és „pörköljük” meg pár percig
folytonos kavarással! Tegyük bele a felvágott paprikát, paradicsomot és
fokhagymát, valamint a borsot és köménymagot. Engedjük fel kevés vízzel, és
pároljuk puhára úgy, hogy közben mindig töltsünk egy kis vizet hozzá. Sózzuk és
süssük le zsírjára! Ekkor öntsük fel vízzel és tegyük bele a hasábokra vágott
krumplit, majd amikor félig megpuhult, szaggassuk bele a nokedlit, szórjuk rá a
zellerlevelet és pár percnyi forralás után főzzük készre! A birkagulyást általában
rövid lével, nokedli nélkül készítik, de most szüret van és mások a szabályok.
Ráadásul vár ránk a kitűnő szüreti kakaspörkölt is!
äCseréptálkákban, tűzforrón tálaljuk!
åNe felejtsünk előtte bekapni egy kupica
törkölyt. Utána viszont bátran ihatunk rá egy-két pohár óbort, míg elkészül az
a híres szüreti pörkölt, kakasból!
Hozzávalók: 10 főre
3 kg feldarabolt kakas
30 dkg zsír
3 fej megtisztított
vöröshagyma
2 db póréhagyma
2 kg tisztított hasábokra
szelt burgonya
3 db csemege húsos paprika
3 db csemege paradicsom
2 cikk fokhagyma
fél csokor metélőhagyma
só, ízlés szerint
4 dkg rózsapaprika
3 g bors
3 g köménymag
2 cső erős paprika
=Gyakorlatilag ugyanúgy járunk el, mint a gulyásnál. Amikor kellőn
megpuhult a hús és zsírjára sült, öntsük fel kevés vízzel és rakjuk bele a
hasábokra vágott burgonyát, majd együtt pörköljük készre! A pörkölthöz
természetesen 1 pohár száraz fehérbort is tehetünk mielőtt zsírjára sütjük.
äA pörkölt készíthető külön, burgonya
hozzáadása nélkül is. Ekkor, külön körettel, vagy egyszerűen puha, foszlós
kenyérrel kínáljuk.
åErre aztán még a
legszemérmesebb fehérnép is kér egy pohár bort! Szégyenkezik is aztán
tévelygése miatt eléggé. Szerencséjére ráborul a tájra a mindent elfedő
sötétség.
=Véget ért a szüret. Hordókban háborog, forr a szőlő leve. Mérges,
haragszik mindenre, mindenkire, de legjobban a hordóra. Elfelejtette már, hogy
puha leánykezek simogatták fürt korában. Nehezen tűri a rabságot, és ha
rágondol az abroncsokra, iszonyú dühvel tör fel a szűk akóna nyílás felé,
hiszen csak erre menekülhet. Ez az egyetlen út a szabadság felé, de nincs
menekvés. Szép lassan, beletörődik sorsába. Tessék-lássék pezseg, mozog még egy
kicsit, de ez már más. Kidobta első, kétségbeesett mérgét, mint a kispulyka,
tarajhányáskor. Tudja, hogy ezután egészen megváltozik élete. Minden más lesz.
Tüzes borként vidámítja meg éltünket itt, fent a Bakonyban. Így válik Ő is,
velünk együtt szabaddá! Induljunk hát haza mi is, hiszen már várnak ránk a
dudari finomságok és Jolánka rétesei.
Nagyon hiányos lenne szakácskönyvünk, ha nem írnám
le a szép dudari asszonyok egyszerű, de annál finomabb ételeit. Azokat, amelyeket
sütötték-főzték a mindennapok során. Azt hittem ez igen könnyen fog menni, csak
megkérem őket s ontják majd a sok leírást. Nekem csak a szelektálás, válogatás
marad. Sajnos nem így történt.
Sok-sok huzavona, kérés, könyörgés és kapacitás
után, végre megszántak. Megmutatták, hogy Ők is tudnak sütni-főzni, csak nem
akartak dicsekedni vele. Beszélgetéseink során kiderült, hogy tartózkodásukban
volt egy ösztönös női ellenállás, szerénység, csöppnyi büszkeség és jókora
kíváncsiság. Kíváncsik voltak rá, hogy kitartó vagyok-e az ostromlásban, avagy
könnyen feladom, mert ugyebár, ha feladom, akkor fabatkát sem fog érni az
egész, nem lesz ebből szakácskönyv soha. Amennyiben állhatatos maradok, hát
akkor talán érdemes leírni azt a fránya pár sort. Így történt meg az a csoda,
hogy a sok szép dudari asszony közül mégis megszánt kettő és leírt
féltve őrzött receptjeiből néhányat. Kértek, nehogy eláruljam nevüket.
Természetesen megígértem. Betartom szavam s nem árulok el csak annyit, hogy az egyiket N. Ilikének a
másikat P. Vilmának hívják lánykori nevükön. Lehet találgatni, talán van ilyen
nevű asszony Dudaron egy-kettő!
Nekem ezek után nem maradt más, mint megköszönni kedvességüket, megkóstolni főztjüket és közreadni receptjüket. Remélem ízleni fog kedves olvasóimnak is.
Hozzávalók:
60 dkg sertéslapocka
1 közepes fej káposzta
1 nagyobb krumpli
2-2 sárga és fehérrépa
1 kisebb zellergumó
1 közepes savanyú uborka
1 fej vöröshagyma
1 diónyi disznózsír
2 evőkanál olaj
3 evőkanál liszt
2 dl tejföl
1 dl paradicsomlé
2 babérlevél
só, bors, paprika, ízlés
szerint
=A húst lehártyázom, megmosom, felkockázom és
felteszem főni. Diónyi zsíron megpárolom a lereszelt zöldségeket. Húslével öntözöm,
beleteszem a paradicsomlét, a vékonyra vágott savanyú uborkát. Tovább párolom,
majd beleöntöm a félig megfőtt húsra. és megsózom. A káposztát apró kockákra
vágom és hozzáadom a leveshez. Amikor majdnem puha a hús és a káposzta,
beleteszem a felkockázott krumplit is. Közben a két evőkanál olajon felsütöm az
apróra vágott hagymát és zsemleszínű rántást készítek. Paprikával színezem,
felengedem és a levesbe teszem. A tejfölt pici liszttel sűrítem, majd azt is a
levesbe öntöm, majd készre főzöm. Forrón tálalom.
äPáratlanul finom ez a
magyarosított káposztaleves, hiszen a nagy orosz síkságról került hozzánk még
az első világháború idején. Igaz akkor még scsínek nevezték és marhahúsból készült.
Néhány csepp citrom, vagy tárkonyecet még ízesebbé teszi ezt a tartalmas
egy tál ételt.
åBátran ihatunk rá egy pohár
pincehideg, kellemes rosét.
Hozzávalók:
6 szelet tarja
1 közepes fej káposzta
3 paradicsom, vagy 2 dl
paradicsomlé
1 marék rizs
1 fej vöröshagyma
2 evőkanál olvasztott zsír
1 babérlevél
egész fekete bors, kömény,
só, cukor ízlés szerint
=Az előkészített hússzeleteket kevés vízben,
egy kanál zsíron megpárolom. Sóval, borssal, babérlevéllel ízesítem. A káposztát
leszelem és az apróra vágott hagymával, köménymaggal, zöldpaprikával együtt,
kevés forró vízben főni teszem. Amikor már majdnem puha, hozzáteszem a
paradicsomot, a marék rizst. Sózom és tovább főzöm. Egy evőkanál zsíron
rózsaszín rántást készítek és a lehűtött húslé egy részével felhígítva a
káposztára öntöm a maradékkal együtt. Cukorral ízesítem és készre főzöm.
Főzelékes tálban, párolt tarja feltéttel teszem asztalra.
äKellemes összhangban van
ebben a főzelékben a káposzta, a párolt hús és a paradicsom. Ízleljék meg.
åEhhez is ajánlok egy pohárka
pincehideg, enyhén keserű rosét.
Hozzávalók:
1 kg savanyú káposzta
1 nagy fej vöröshagyma
3 dl olvasztott zsír
60 dkg liszt
6 tojás
1 nagyobb krumpli
1 diónyi zsír
só, bors ízlés szerint
=A lisztből 6 tojással, diónyi zsírral és a
meghámozott, lereszelt nyers krumplival galuskát készítek. Az apróra kockázott
hagymát bő zsíron megdinsztelem, majd a káposztát hozzáadom és állandó keverés
mellett megpirítom. Sóval, borssal ízesítem. (Ha káposztám túl savanyú lenne,
akkor előzőleg átmosom.) A galuskát forró, sós vízbe szaggatom, majd amikor
kifőtt leszűröm és ráöntöm a pörkölt káposztára. Összekeverem és forrón
tálalom.
äTalán el sem hinnénk – ha
nem kóstoltuk még – mennyire finom, ízletes és laktató ez a „csusza”, amit
csak itt, Dudaron neveznek csuszának. Lehetséges azért, mert csúszik is ám
lefelé szaporán, egyik kanál a másik után.
åCsúszik ám nem csak az étel,
de utána a kellemes, sötétvörös otelló is! Egyik pohárral a másik után.
Hozzávalók:
12 db nagyobb krumpli
60 dkg finomliszt
só ízlés szerint
késhegynyi borkén
=A krumplikat meghámozom. 3-4 szemet megfőzök és áttöröm. A többit nyersen lereszelem, levét kinyomkodom és hozzákeverem a főtt krumplihoz. Sózom, késhegynyi borként adok hozzá és annyi lisztet, hogy formázható legyen. Egyenletes gombócokat készítek és forrásban lévő sós vízben kifőzöm.
äKacsasülthez,
párolt káposzta mellé, vagy bableveshez igen finom.
Hozzávalók:
1 liter finomliszt
40 dkg tisztított krumpli
20 dkg zsír
só ízlés szerint
=A lisztet zsemleszínűre megpirítom. A
krumplit kockára vágom és kevés sós vízben megfőzöm, majd a levében összetöröm
és a megpirított lisztre öntöm. A zsírt megforrósítom és kanalanként rálocsolom,
ízlés szerint sózom, majd jól összekeverem az egészet.
äHideg tejet vagy aludttejet
adok hozzá.
Hozzávalók:
40 dkg finomliszt
25 dkg főtt, áttört krumpli
25 dkg zsír
2,5 dkg élesztő
2 db tyúktojás
1 dl tej
só ízlés szerint
=A tejben pici cukorral felfuttatom az
élesztőt. A lisztet, krumplit, zsírt összekeverem. Hozzáadom a tejfölt, tojást,
élesztőt. Lágy állagú tésztát készítek. Kelesztem, majd deszkán kellő vastagra
lapítva kiszaggatom, szokásos módon irdalom és forró sütőben kisütöm.
äåKellemes, könnyű
pogácsánkkal bizton sikert aratunk férfiak körében, mert kitűnő sör, vagy
borkorcsolya.
Hozzávalók:
50 dkg áttört főttkrumpli
35 dkg finomliszt
25 dkg darált tepertő
só ízlés szerint
=A fentieket összegyúrom, két ujjnyi vastagon
deszkára simítom, kiszaggatom és forró sütőben kisütöm.
äåEl sem hinnénk milyen
ízletes ez az egyszerű, minden flancot kerülő, gyorsan készíthető pogácsa.
Kiváló ser és borkorcsolya, de felszívja még azt a pár kupica pálinkát is, amit
sütés közben hirtelen bekaptunk. Útravalóként – akár mesebeli, hamuban sült
rokona – is jó szolgálatot tesz, csak ne feledjünk egy palack finom borocskát
is vinni magunkkal, mert igen szomjas fajta őkelme.
Hozzávalók:
45 dkg kukoricaliszt
15 dkg finomliszt
10 dkg cukor
1,5 dl olvasztott, langyos
zsír
1 tasak sütőpor
só ízlés szerint
=A fentiekből langyos tejjel piskóta sűrűségű
tésztát keverek. Tepsibe teszem és a tetejére kimagozott meggyet szórva, forró
sütőben kisütöm. Egyforma kockákra vágom, tálra rakom és azon melegen kínálom.
äBevallom elég régen ettem
prószát, holott háború után gyakori vendégünk volt. Pedig akkor nem is cukorral, hanem sűrű,
barna melasszal készítette Édesanyám. Örömmel ennék meg most egy szeletet, ha lehetne.
A prósza után – ahogy
szüretkor ígértem – kóstoljuk meg Jolánka réteseit is.
osztatlan sikert arattak, valahányszor meglepett bennünket az erdészeten,
két-három frissen illatozó tállal. Előfordult olykor, hogy késő délután jöttem
be az erdőről és bizony lemaradtam a rétes evésről, mint az a katona, aki nem
lépett egyszerre. Eme veszteséget szeretném most némileg pótolni azzal, hogy
leírom a mi kedves Jolánkánk réteseit. Válogathatunk belőle kedvünkre, ízlésünk
szerint és degeszre ehetjük magunkat, nem fog megszólni érte senki.
Hozzávalók 2 tepsi, azaz nyolc
rúd réteshez:
1 kg devecseri rétesliszt
2 dl finom étolaj
2 friss tyúktojás
csipetnyi só
víz szükség szerint
=A tésztát a tojással, sóval,
langyos vízzel, úgy állítom össze, hogy közepes keménységű legyen. Alaposan
kidolgozom, csapkodom, verem, majd meleg helyen pihentetem, míg megkel
(ujjammal ellenőrzőm). 4 egyforma cipóra osztom és lisztezett, csak e célra
használt tiszta abroszon kinyújtom, majd az asztalt körbejárva, kézfejjel vékonyra
húzom.
Vastagabb széleit leszedem. Meglocsolom pár kanál olajjal
és tejföllel. Rárakom az elkészített tölteléket, felgöngyölöm és két rúdra
vágom. Tepsibe rakom és a tetejét is megkenem tejföllel. Hasonlóképpen járok el
a többi, más-más töltelékkel készített tésztával is, de ezeket az alábbiakban
külön-külön, fajtánként tárgyalom.
Hozzávalók 1 tepsi, vagyis 4 rúdhoz:
1 kg rózsakrumpli
2 dl tejföl
4 evőkanál étolaj
só, bors ízlés szerint
=A krumplit meghámozom,
sósvízben megfőzöm és törőn lenyomom. Fűszerezem és rászórom az olajjal,
tejföllel megkent tésztára. Felgöngyölöm, rudakra vágom, megkenem tejföllel, és
forró sütőben rózsapirosra sütöm. Feldarabolva, melegen tálalom.
Hozzávalók 1 tepsi, vagyis 4 rúdhoz:
1 kg fejes káposzta
4 evőkanál étolaj
2 dl tejföl
só, bors ízlés szerint
=A káposztát lereszelem,
olajon megpirítom. Fűszerezem, majd rászórom a tésztára. Tejföllel meglocsolom,
felgöngyölöm, rudakra vágva tepsibe rakom. Tetejét bekenem tejföllel és forró
sütőben, rózsapirosra sütöm. Egyenletes darabokra vágva, melegen tálalom.
Hozzávalók 1 tepsi, vagyis 4 rúdhoz:
1 kg tehéntúró
2 dl tejföl
3 friss tyúktojás
10 dkg mazsola
1 vaníliacukor
cukor ízlés szerint
=A túrót áttöröm, a tojással,
mazsolával összekeverem, ízlés szerint cukrozom, vaníliával ízesítem és rákenem
a tésztára. Tejföllel meglocsolom, felgöngyölöm és rudakra vágom. Tepsibe
rakom. Megkenem tejföllel és forró sütőben, rózsapirosra sütöm. Darabokra
vágom, megszórom porcukorral és melegen tálalom.
Hozzávalók 1 tepsi, azaz 4 rúdhoz:
1 kg túró
1 csokor kaporlevél
2 friss tyúktojás
2 dl tejföl
só ízlés szerint
=A túrót áttöröm,
összekeverem a tojással és az apróra vágott kaporral. Sózom ízlés szerint és
rákenem a tésztára. Meglocsolom tejföllel, felgöngyölöm, rudakra vágva tepsibe
rakom. Tetejét bekenem tejföllel és forró sütőben rózsapirosra sütöm. Gusztusos
darabokra vágom és melegen tálalom.
Hozzávalók 1 tepsi, azaz 4 rúdhoz:
30 dkg mák
1 kg alma
3 evőkanál zsemlemorzsa
2 dl tejföl
10 dkg mazsola
cukor ízlés szerint
=A mákot ledarálom,
mazsolával ízesítem, cukrozom. Az almát lereszelem, levétől kicsavarom és a
mákkal összedolgozom. A tésztát meghintem zsemlemorzsával, ráteszem a
tölteléket és meglocsolom tejföllel. Felgöngyölöm, rudakra vágom, tepsibe
rakom. A tetejét bekenem tejföllel és forró sütőben, rózsapirosra sütöm.
Feldarabolom és porcukorral meghintve melegen tálalom.
Cseresnyés, meggyes, szilvás
rétes
Hozzávalók 1 tepsi, azaz 4 rúdhoz:
1 kg kimagozott friss gyümölcs
4 evőkanál zsemlemorzsa
1 pohár tejföl
cukor ízlés szerint
=A gyümölcsöt megcukrozom. A
meggyet jobban, mint az édes cseresnyét vagy szilvát. A tésztát megszórom
zsemlemorzsával, rászórom a gyümölcsöt, meglocsolom tejföllel és felgöngyölöm.
Rudakra vágom, tepsibe teszem, a tetejét is megkenem tejföllel és forró sütőben
rózsapirosra sütöm. Feldarabolom, megszórom porcukorral és melegen tálalom.
=A gyümölcsös töltelékeknél
zsemlemorzsa helyett, búzadarát is szoktam használni.
A rétessütéshez tudomány, rátermettség
szükségeltetik. Erre születni kell! Nagyon fontos, hogy tésztája szép,
egyenletesen vékony és ne rongyos legyen. Az sem mellékes, hogy a töltelékkel
mindenütt találkozzon a tészta. Az már aztán ízlés dolga, hogy ki melyiket
részesíti előnyben. A magam részéről inkább a sós, krumplis, kapros-túrós és
káposztás réteseket kedvelem, de semmiképpen sem vetem meg a mákosat vagy a
cseresnyés-meggyest, vagy a zamatos, ezerízű túróst sem.
Jókai ezt írta e jellegzetes magyar tésztáról: „Művészet,
ahogy a kihúzott asztalokon két lány, kétfelől egy öklömnyi tésztát oly szélesre
kinyújt, mint maga az abrosz, hogy azt egy római nő mint palástot felvehetné.
Azt pedig Magyarországon meghintik tejföllel, zsírral, mandulával,
mazsolaszőlővel, aztán összehengerítik, boa konstriktori
alakban, tepsibe teszik, spanyol inkvizítori rafinériával lassú tűzön megpirítják,
s szánakoznak a barbár népeken, akik ezt nem ismerik.”
Huszár volt és szeretett
sörözni vasárnap délelőtt, istentisztelet után, de még ebéd előtt. Kedvenc
itókája egyébként az angolkeserű volt mindaddig, amíg az antant meg nem
elégelte. Megszabták, ugyanis Trianon után a katonák létszámát. Hiába
erősködött az Öreg, hogy ő bizony nem katona, hanem huszár, nem használt az
semmit. „Vagy leszerelsz Sándor, vagy elmégy vámőrnek” – mondta
felettese. Az Öreg feje céklaszínbe váltott, de mit tehetett? Élni kell
valahogy, ló meg lesz kinn az őrsön is, aztán ki tudja a jövőt? Szíve mélyén
azt remélte, hogy visszajön Károly, a fiatal király.
Pár évvel később már tudta,
hogy soha nem tér vissza. Az is bizonyossá érett, hogy nem fog ő már élen
lovagolni, panyókára vett kacagányban Szépasszonyon, így belesimult a
kicsinyke falu csendességébe. Minden nap végiglovagolta Szépasszonyon a
teljes határszakaszt, ami őrséhez tartozott. Lova is átvette az új módit.
Valahányszor magános csempészt észlelt, megbotlott. Az Öreg ilyenkor addig
korholta Szépasszonyt, míg el nem tűnt a jóember.
Leszokott az angolkeserűről s rátért a házi
készítésű snapszokra. Nem kényszerből tette, hanem ésszerűségből.
Sokszor hagytak ott feledékeny emberek egy-egy demizsont, tele tiszta
szesszel. Erről természetesen senki, semmit nem tudott. Fogalmuk sem volt,
hogyan, miként került oda. A legénység megesküdött, hogy már egy éve is ott
látták az ajtó mögött. Jó ideig nem nyúlhatott hozzá senki, így aztán gyűlt, szaporodott
a készlet. Egyszer aztán úgy döntött, hogy szétossza a fiúk között. Jó időbe
telt, míg legyűrte lelkének háborgását, és maga is vételezett az ajándékból
és készített belőle kétféle ágyast!
Hozzávalók:
2 kg zsenge
zölddió
4 l tiszta
szesz
1 db csappal ellátott, eperfából készült 5-6
literes hordócska
=A zöld diókat alaposan megmossuk, lecsurgatjuk. Kötőtűvel megszurkáljuk,
beleteszzük a hordóba és felöntjük szesszel. Három hétig érleljük.
åHárom hét után iható ez a
különleges olajzöld gyógysnapsz. Óvatosan ízleljük, mert csak annyira hígult a
tiszta szesz, amennyi nedvet a dióból elvont. Az Öreg, apró, vadászmintás
ónkupicáját szívesen megtölteném, ha lenne most abból a dió snapszból. Talán
valamelyik tehetősebb olvasóm vagy patikus Barátom még megengedheti magának,
hogy készítsen egy hordóval! Remélem engem is megkínál majd!
Hozzávalók:
2 kg feketeáfonya
4 l tiszta szesz
1 db csappal ellátott, eperfából készült 5-6
literes hordócska
=A gyümölcsöt átmossuk,
szűrőn lecsöpögtetjük és beletesszük a hordóba. Felöntjük tiszta szesszel és
három hétig érleljük.
åHárom hét után iható, de
óvatosan kortyolgassuk ezt a fekete gyógy snapszot, mert ennek is van
ereje. Azért ne feledjünk csettinteni utána, miként az Öreg huszár tette, valahányszor
ivott egy kis kupicával
Hozzávalók:
1
rész jamaikai rum
1
rész konyak
1
rész szamorodni
1
rész erős tea
cukor,
citromlé, ízlés szerint
=Nagyon erős teát főzünk. Hozzáöntjük a kimért
italokat: Felforraljuk és cukorral, citromlével ízesítjük. Teáscsészékben szervírozzuk.
Tetejére citromkarikát teszünk, melyre néhány csepp rumot csöpögtetünk,
meggyújtjuk és úgy kínáljuk.
åValóban huszáros gyorsan járja át elgémberedett lábainkat
ez a kitűnő ital.
Hozzávalók:
fél liter kubai rum
1 l fűszeres fehérbor
1 l erős tea
1 doboz kockacukor
kristálycukor ízlés szerint
mazsola, aszalt szilva, füge, datolya
=Egy tűzálló tálba belerakjuk
a felaprózott gyümölcsöt, tetejére e célra készített rácsot teszünk és
ráhalmozzuk a kockacukrot. A bort felforraljuk, fahéjjal, szegfűszeggel
fűszerezzük, cukrozzuk. Illatos indiai tealevélből erős teát főzünk. A
kockacukrot meglocsoljuk rummal, meggyújtjuk és hagyjuk, hogy ráhulljon a tál
alján felhalmozott gyümölcshalomra az égő cukor. Amikor az utolsó kocka is
leesett, levesszük a rácsot, beleöntjük a forró, fűszeres bort és
összekeverjük. Forró teával, ízlésünknek megfelelő erősre hígítjuk. Pár perc
alatt harmonizálnak az ízek, az illatozó krampampuliban s már merhetünk
is csészénkbe. Ne mulasszunk el pár darabka fügét, datolyát is beletenni.
åÁltalában szilveszter
éjjelén, jóval az éjféli pezsgős koccintások után került sor a krampampulira.
Ilyenkor nem halomban került rá a kockacukor a rácsra, hanem gondosan
kiraktuk a következő esztendő évszámát. Leírhatatlan érzés volt, az asztal
közepén kékesen lángoló tálba bámulni, amikor megtöltötte szobánkat az égő
rumos cukor, a fűszeres bor és a darjeelingi tea illata. Kívánom, hogy
minden kedves olvasóm részesüljön belőle sok-sok szilveszteri éjszakán.
Nem hiszem, hogy az öreg huszártól bárki
jobban élvezett volna egy komlókeserített, pohárpárázó hőmérsékletű seritalt a
vasárnapi istentisztelet után, de még ebéd előtt, valahol egy Kálvin téri
kiskocsmában. Még a habot sem törölte le, gondosan nyírt bajuszáról. Hasonlóképen
tudott örülni egy pohárka pincehideg rizlingnek vagy szamorodninak, ha
meghívták egy pinceszerre. De igazán, szívből jövőn csak az Ő itókáit szerette.
Amikor megízlelte, még csettintett is, mégsem látták spiccesnek soha. Csak a
szemei árulkodtak. Aztán visszaminősítették huszárnak. Bejárt a Hadügybe minden
nap. Vámőrből hivatalnok lett, és az öreg Duna partján addig nézte a fodrozó
vizet, míg meg nem látta kancája szép fejét.
Hol van már a keselábú, csillaghomlokú kanca,
a Szépasszony? Elporladt már rég, az öreg huszárral együtt. Nem maradt más,
csak az emlékezet és ez a pár itókarecept, amit örökül hagyott rám.
– Te aztán valóban ráérsz.
Igazán segíthetnél rajtam, mert belebolondulok a főzésbe. Nem is a főzésbe,
hanem a kitalálásba. Igen nehéz úgy összeállítani, hogy jó is, változatos is és
olcsó is legyen. Segíts, állíts össze egy heti étrendet, de vedd figyelembe az
anyagi helyzetünket is. Szóval jót, olcsót, változatost!
Azt hiszem, így kezdődött a dolog. Ami azt
illeti, tényleg ráértem. Megszűntek mindennapos gondjaim. Nyugállományba jöttem
akkor, amikor kezdtek jobban megfizetni, de ez egy másik történet.
Beláttam, segítenem kell, mert ugyebár nem
csak kettőnkre kell főznie feleségemnek, hiszen akkor, ez nem jelentene semmi
gondot. Heti kétszer, legfeljebb háromszor kotyvasztana valamit, aztán járunk
rá, melegítjük többször, mint a szerelmet. Igen ám, de népes családomat mégsem
nézhette magamfajta vén bolondnak, nem kárhoztathatta gyermekeimet ily szörnyű
sorsra! Úgy tettem, mintha fel lennék háborodva, de igazából örültem, mert így
én is jól jártam.
A feladat egyszerű – gondoltam naivan –,
kapásból összeállítok akár 52 hétre szóló menüt. Aztán, bizony sok időmet
elrabolta, míg sikerült összeírnom kínkeservesen, ötheti étrendet!
Kis cetlikre írtam a leveseket, tésztákat,
húsokat stb. Beleraktam mindegyiket külön, egy-egy borítékba, majd onnan
kihúztam egymás után, és házasítottam őket. Pompás szórakozás volt. Próbálják
ki.
Leírom az ételeket segítségül, hogy könnyebb
legyen. Közreadom az öthetes menüsort is. Nem kötelező betartani. Talán nem is
igen főznek már a fiatalok. Legalábbis rendszeresen.
Mégis lehet, hogy valaki hasznát veszi, vagy
netalántán ráéhezik valamilyen finomságra. Akkor, mivel kéznél van, talán
elolvassa.
Levesek:
Csipetkeleves
Eresztett leves, tejfölös
Fejtős bableves
Fitykomleves
Gombaleves
Gulyásleves
Hagymaleves
Hamis gulyásleves
Káposztaleves
Karalábé leves
Karfiolleves tejfölös
Kolbászos burgonyaleves
Kötött-tésztaleves
Lebbencsleves
Lencseleves
Paradicsomleves
Rántott leves
Rizsleves
Salátaleves
Sárgaborsó leves
Savanyú tüdőleves
Tarhonyaleves
Tejfölös bableves
Tejfölös burgonyaleves
Tejleves
Zellerkrém leves
Zöldbableves
Zöldborsó leves
Zöldséges burgonyaleves
Zöldségleves
(pergelt)
Becsinált, csirkeleves
Csontleves májgaluskával
Kacsaleves
Libaleves pászkával
Marhafartő leves
Orjaleves
Ököruszály leves
Pulyka leves
Szárnyas, raguleves
Újházi tyúkleves
Babgulyás füstölt csülökkel
Bakonyi betyárleves
Bográcsgulyás
Böllér leves
Csülkös bableves
Frankfurti leves
Halászlé
Jókai bableves
Korhelyleves
Palócleves
Rakottak:
Erdélyi rakott káposzta
Rakott burgonya
Rakott húsos palacsinta Nusi módra
Rakott káposzta Kati módra
Rakott karalábé Tibor módra
Rakott karfiol
Rakott kelbimbó Kati módra
Rakott kelkáposzta Kati módra
Rakott tarhonya Nusi módra
Rakott vajbab Kati módra
(fentiek készíthetők rizzsel, kukorica-kásával vagy mindkettővel vegyesen, és variálhatók még különböző húsokból készült pörköltekkel, kolbászokkal.)
Töltöttek:
Körözöttel töltött zöldpaprika Nusi módra
Töltike
Töltött burgonya
Töltött káposzta
Töltött karalábé
Töltött paprika
Töltött tojás
Töltött tök
Főtt-tészták
Csupasz tészta
Diós tészta
Grízes tészta
Húsos derelye
Káposztás cvekedli édes káposztával
Káposztás cvekedli hordóskáposztával
Karalábés tészta
Krumplis tészta
Különleges makaróni „au gratin”
Különleges, milánói spagetti
Lekváros (mocskos) tészta
Lekváros derelye
Lekváros gombóc
Makaróni „Al sugo”
Mákos guba (babájka)
Mákos tészta
Nudli
Sajtos tészta
Sonkás tészta
Szegényasszony spagettije
Szilvás gombóc
Sztrapacska édes káposztás
Sztrapacska hagymás
Sztrapacska hordóskáposztás
Sztrapacska liptóival
Tojásos nokedli
Túrógombóc
Túrós derelye
Túrós guba (babájka)
Túrós nokedli Mikó módra
Túróscsusza
Zöldséges, csőben sült makaróni
Zsírban sült tészták
Palacsinták:
- diós
- Gundel
- káposztás (sós)
- kapros túrós (sós)
- lekváros
- mágnás palacsinta
- túrós
(fentieket mind lehet rakottan is, és egymással
kombinálni.
Hortobágyi töltött palacsinta
Húsos palacsinta, tartárral
Dödölle Nusi módra
Fánkok
Kati gánicája
Krumpli pogácsa
Krumpli-lángos
Lapcsánka (tócsi, cicege, lapsi, bere)
Lángosok:
- egyszerű fokhagymás
- káposztás
- kapros
- sonkás
- tojásos
- túrós
Puliszkák
Puliszka liptói juhtúróval
Puliszka szilvalekvárral
Puliszka tehéntúróval
Puliszka
tejjel
Húsok
Marhahúsok
Bécsi szelet (borjúból)
Bélszínérmék magyarosan
Bifsztek
Borjúbordák Krúdy Gyula módra
Borjúpaprikás
Casino rostélyos
Csáky töltött rostélyos
Csángó rostélyos
Erdélyi fatányéros (ünnepi étel!)
Esterházy rostélyos
Gundel bélszín tokány
Hamis vadas
Hortobágyi rostélyos
Marha pörkölt
Pecsenye
Pusztapörkölt
Táblafartő ecetes tormával
Tournedos Budapest módra
Sertéshúsok
Bácskai rizses hús paprikasalátával
Brassói aprópecsenye csalamádéval
Cigánypecsenye
Fasírozott
Hargitai sertésborda
Házi disznótoros resztelt krumplival
Kalocsai sertésborda
Lacipecsenye
Párolt húsok, leveshúsok
Rántott borda
Ropogós malacsült párolt káposztával
Sertésflekken cika káposztával
Sertésflekken sült krumplival
Sertéspörkölt
Stefánia sült
Sültek (oldalas, fokhagymás stb.)
Székelygulyás
Töltött dagadó
Szárnyasok
Gödöllői töltött csirke
Grillcsirke
Kacsás kása
Kacsasült
Libasült
Ludaskása
Paprikás csirke
Pulykapörkölt
Pulykamell filé májpástétommal töltve
Pulykamell filé sajttal töltve, rántva
Rántott csirke
Sült pulyka
Sült tyúk
Szárnyas vagdaltak
Szentesi tarhonyás kacsa
Töltött kacsa
Vagdalt pulykamell lencsepürével
Köretek
Burgonya krokett
Burgonyapüré
Fordított burgonya
Hasáb-burgonya
Knédli
Krumpliduszi
Krumplifánk
Makaróni
Nokedli
Párolt rizs
Párolt vegyes-zöldség
Pirított búzadara (gríz)
Puliszka
Rizi-bizi
Spagetti
Szalmaburgonya
Széles metélt
Sztrapacska
Tarhonya
Zsemlegombóc
Saláták
Ecetes burgonyasaláta hagymával
Fejes saláta cukrozott
Fejes saláta öntött
Francia saláta
Hordós káposzta kukorica olajjal
Hordós káposzta napraforgó olajjal
Hordós káposzta natúr
Hordós káposzta olíva olajjal
Hordós káposzta tökmagolajjal
Káposztasaláta
Kovászos cukkíni
Kovászos patisszon
Kovászos uborka
Majonézes burgonyasaláta hagymával
Majonézes burgonyasaláta natúr
Majonézes fejtős babsaláta
Majonézes sonkasaláta
Majonézes sonkasaláta hagymával
Majonézes virslisaláta
Majonézes virslisaláta, hagymával
Majonézes zöldbabsaláta
Mexikói saláta
Orosz hússaláta
Paprikasaláta, hagymás, olajos
Paprikasaláta sajttal
Paradicsomsaláta egyszerű
Paradicsomsaláta sajttal
Reteksaláta
Sárgarépa saláta Nusi módra
Tavaszi, citromos zöldhagymasaláta
Tejfölös uborkasaláta
Uborkasaláta natúr
Vegyes saláta (zöldhagyma, uborka, paradicsom)
Zöldbabsaláta
Citromtorta
Cseresnyés rétes
Csokoládétorta
Diós bejgli
Diótorta
Dobostorta
Hájas tészta
Ilona somlói galuskája
Ízes bukta
Káposztás rétes
Kati aranygaluskája
Képviselőfánk
Kókusz szelet
Krumplis rétes
Lúdláb szelet
Mákos bejgli
Mákos rétes
Mézes zserbó
Pozsonyi kifli
Rácsos linzer, szilvalekvárral
Rákóczi túrós
Rigójancsi
Sajtos pogácsa
Tepertős pogácsa
Túrópogácsa
Túrós bugyor
Túrós rétes
Vajas pogácsa
Zserbószelet
I. hétreä
HÉTFŐ
Kötött-tészta leves
Kelkáposzta főzelék
(pulutyka)
KEDD
Karfiol leves
Rakott burgonya
Hordós káposzta
SZERDA
Hamis gulyásleves
Káposztás tészta
Paradicsomleves
Pulykavagdalt párolt rizs
Kovászos uborka
Zöldbableves
Sztrapacska, liptóival
Pulykaleves
Tartáros hússaláta
Pulykaleves
Hamis vadas zsemlegombóccal
Almás pite
II. hétre
Zöldséges rántott krumplileves
Palacsinta
Lebbencsleves
Rakott káposzta
Zöldségleves
Túrós nokedli Mikó módra
Karalábé leves
Sertéspörkölt törtkrumplival
Kovászos uborkával
Csipetke leves
Törtbab hordós káposztával
Húsleves
Hortobágyi húsos palacsinta
Húsleves
Rántott pulykamell filé, sült krumplival
Uborkasaláta
Túróspite
III. hétre
HÉTFŐ
Sárgaborsó leves
Rizskoch
KEDD
Tarhonyaleves
Töltött káposzta
SZERDA
Tejfölös bableves
Lekváros gombóc
CSÜTÖRTÖK
Rizsleves
Kacsapecsenye, krumpliduszi
Dinsztelt vöröskáposztával
PÉNTEK
Tojásleves
Paprikás krumpli
SZOMBAT
Orjaleves
Párolt hús
Tartáros zöldbab saláta
VASÁRNAP
Orjaleves
Töltött pulykamell rizi-bizivel
Desszert
IV. hétre
HÉTFŐ
Zellerkrém leves
Túrós bugyor
KEDD
Palócleves
Cinkepuliszka
SZERDA
Lencseleves
Lekváros derelye
CSÜTÖRTÖK
Rántott leves zsemlekockával
Sztrapacska csángó
rostélyossal
PÉNTEK
Káposztaleves
Babfőzelék
SZOMBAT
Marhafartő leves
Tányérhús ecetes tormával
Palacsinta
VASÁRNAP
Becsinált leves
Paprikás csirke nokedlivel
Desszert
HÉTFŐ
Fitykomleves
Mákos nudli
KEDD
Tejfölös krumplileves
Sárgaborsó főzelék
sültkolbásszal, hordóskáposztával
SZERDA
Halászlé
Túróscsusza
CSÜTÖRTÖK
Frankfurti leves
Pecsenye puliszkával
Hordós káposzta
PÉNTEK
Fejtős bableves
Kati gánicája
SZOMBAT
Libaaprólék leves pászkával
Sólet
VASÁRNAP
Libaaprólék leves pászkával
Ludaskása kovászos uborkával
Cseresnyés rétes
Akárhogy
kerülgetjük is a forró kását, a fehér asztal, a közös étkezések öröme elkísér
bennünket születésünktől halálunkig. Paszita, lakodalom, tor.
Dolgos
hétköznapjainkat is megszínezik a nagy ünnepek karácsony,
újév, húsvét, pünkösd közös, ünnepi étkezései.
Régi időket idézik
ma is azok a jelentősebb, általában közösen végzett munkáknak befejezésére
készített lakomák: aratás, szüret, házszentelő, disznótor.
Szatmárban,
Beregben idesorolták még a lekvár főzést
is.
Dunántúl falvaiban
– vallásra való tekintet nélkül – ma is dívik a búcsú, mely
az egész falu ünnepe. Egyes családoknál talán soha nincs nagyobb eszem-iszom,
dínom-dánom, mint búcsú napján.
Napjaink
polgárosodó, rohanó világában is megtaláljuk a közös étkezések örömét a
különböző partikon. Lett légyen az egyszerű
kerti, vagy rafináltan gazdag házi parti. Bármennyire törekszünk, hogy egészséges menüt állítsunk össze, mégis bőségesebb, mint a
mindennapok szokásos étele. Ide sorolhatjuk még a különböző fogadásokat, falunapokat
is.
Nem zárhatjuk ki
életünkből a kiskocsmák, éttermek,
vendéglők kínálta sokféle, finomabbnál finomabb kínálatát
sem.
Menjünk hát szépen
egymás után, s ejtsünk szót mindegyikről. Kukucskáljuk be konyhák és ebédlők
ablakán. Válasszunk ki egy-egy kedvünkre való ételt, menüt. Kóstoljuk is meg,
ha megkínálnak. Válogassunk belőle, ha tehetjük. Írjuk is le, nehogy feledésbe
menjen.
Itt hallottam
először a szót és itt vettem részt az első paszitán valahol
a Bakonyerdő közepén.
Régen volt, talán
igaz sem volt. Katát keresztelteltek vagy Juditot? Nem tudom már. Arra a
különleges vacsorára viszont ma is emlékszem.
Tél volt. Csikorgó
hidegben érkeztünk, szellős-cúgos terepjárónkon. Ahogy kikászálódtunk,
kellemesen fűtött szobába tessékeltek bennünket. Jóformán még le sem
kabátoltunk, máris kezünkben volt egy kupica törkölypálinka.
Lenszárból font szakajtóból, álmodón
kékszemű menyecske kínált körbe, friss, tepertős pogácsát. Éltettük is erősen a
gyermeket, szüléit, kereszt- és nagyszüléit szépen sorban mindaddig, mígnem
kiürült az üveg s el nem fogyott a pogácsa. Ekkor tálalták be a levest. Nem ám a feketét, hanem az aranylón
csillogó, pompás illatfelhőket lebegtető
Paszitás húslevest erdészné módra,
melyből belém
rögzült skrupulusaim miatt, először alig merítettem fél kanálnyit, aztán amikor
megízleltem, bizony kétszer is pótoltam mulasztásom, oly finom volt!
Megjegyeztem receptjét is, le is írom sietve, nehogy elfelejtsem!
Úgy készült,
mint egy ünnepi tyúkhúsleves azzal a különbséggel, hogy a nagy öntöttvas
fazékba a tyúk mellé, egy egész fácán is került a csirke-, kacsaaprólékok,
karalábék, répák, zöldségek népes társaságába. Igaz, az a tyúk sem volt ám
akármilyen, hanem különlegesen megtöltött állapotban tartózkodott ott.
äLevesünkben gusztusosan apró májgaluskák úszkáltak,
és az egésznek olyan zamata volt, hogy ma is összefut számban a kívánat. Valószínű,
a sokféle húsok, zöldségek mellett a töltelékből kiszökött ízek is sokat
lódítottak zamatán. No meg az ünnepi alkalom, hogy ifjú koromat ne is említsem.
A főtt húsokat ecetes tormával kínálták. Mellőzték most a paradicsommártást az
újszülött gyermek védelmében, amit nem is nagyon bántunk, mert jöttek ám egymás
után a finom kacsa- és libasültek, rántott húsok, párolt káposzták,
krumplipürék kíséretében. Aztán már csak az ámulat moraja jelezte, hogy
elfoglalta helyét az asztal közepén egy hatalmas tálon, sült krumplival körberakva
a
Töltött tyúk fogollyal, erdészné módra
Ott volt, ott
kellette magát rózsapírosan. Nem tudtunk ellenállni a csábításnak, pedig
ahogyan visszaemlékszem nem voltunk már éhesek. Nézzük hát, milyen ízeket,
titkokat rejt magában, hogyan készítette az a szép erdészné:
Bőre alatt,
gondosan meg volt töltve kacsamáj, darált libamell, tejben áztatott szárított
vargánya, zsemle, tojások, fűszerek, keverékével. A tyúk belsejében gömbölyűre
töltött fogoly raboskodott, igaz nem sokáig, mert amikor a gazdasszony
megelégelte fövésüket a levesben, óvatosan kiemelte a tyúkot, megkente
olvasztott vajjal, aztán libazsírral kikent tepsibe helyezte, két félbevágott
vöröshagyma társaságában és sütőbe dugta. Időnként megkente olvasztott szalonnazsír
és vaj keverékével, majd amikor ropogós pirosra sült, tálra téve tette asztalunkra,
úgy egészben. Azt hittem, ez már kifog rajtunk, de nem. Elfogyott egy szálig.
Tyúk, fogoly, töltelék, sült krumpli.
äKorántsem lett ezzel vége a paszitának. Asztalra került a sokféle torta, sütemény
és a friss, meleg túrós rétes.
åTermészetesen ott állt asztalunkon a csopaki
rizling is az egész lakoma alatt. Addig-addig iszogattunk, míg valakinek nótába
hajlott kedve. Máris énekeltük vele együtt, hogy
Zölderdőben kakukkmadár
szépen szól
Búcsúzik a zöldleveles
bokortól.
Aztán megköszönve
a dús lakomát, elbúcsúztunk mi is. Kellemes melegre szelídült cúgos, széljárta,
ponyvával fedett terepjárónk is.
Életünk második
fontos állomása a családalapítás. Ez eseményt van hívatva, emlékezetessé tenni
az esküvőt követő lakodalom. Menjünk hát el egy bakonyi kisfaluba, üljünk
asztalhoz, legyünk vendégei az ifjú párnak, annál is inkább, mert a nóta
szerint hivatalos vagyok oda én is.
Bárhol lesz is a vacsora, mindkét háznál dús hidegtálakkal,
sós és édes sütemények garmadájával, no meg mindenféle fajta finom itókákkal várják a saját vendégeket! A laikus ember el sem hinné, mennyi munka, gondos
szervezés előzi meg az eseményt, a meghívó kártyáktól, ruhákon át a zenészek
kiválasztásáig. Vőfély, tanú, bormester, szakácsnő, sütő-főző asszonyok.
Bevásárlások és pénz, pénz, rengeteg pénz.
Bizony, amíg
összeáll a menü, sok víz lefolyik a Gaján,
pedig nem ollan nagy folás az!
Válasszunk egy
szép hónapot s tűzzük ki az esküvő időpontját! Hónapnak talán legszebb a május, idejének pedig annak idusa, vagy ahhoz közeli hétvége.
A konyhasátor már
egy napja kész. Megindul a süteményezés egy héttel az esküvő előtt. Telnek a
szakajtók, habfehér tekenők, tálak, hűtők a sokféle sós és
édes aprósüteményekkel. Mire
végeznek az utolsó torta díszítésével
is, már 31 félét számolunk össze!
Nem akarom hinni, ezért újból s újból megkérem az égőszemű, ringón járó szépasszonyt,
vegye lajstromba még egyszer. Míg elmélyülten számolja, kedvtelve gyönyörködöm
benne. Huszonkilenc, mondja
elpirulva. Sebaj, válaszolom, kezdjük elölről!
Nagy dobozokban,
selyempapírok között csigatészták, cérna
és széles metéltek, tarhonyák
aranylanak. Némelyek levesbetétként, mások pedig köretként fognak örvendeztetni
bennünket.
Két jókora hízó, egy szarvasborjú is
fel van már szeletelve. Ez levesnek, amaz
pecsenyének, eme rántva, ama káposztába való,
ebből pörkölt lesz. A szellős, hűvös
kamarában kolbászkarikák lógnak rudakon.
Nagy tálakban tyúkok, kakasok, kacsák és csirkék várják, azaz dehogyis várják a forró vizet,
melyben megfosztják őket díszes tollruhájuktól.
Hagymák,
zöldségek, krumpli, rizs, tészták türelmetlenkednek. Szeretnének már túl lenni
mindenen, de a szakácsnő nem
ideges. Pontosan tudja, hogy melyik, mikor kerül a leveses kondérba, sercegő
zsírba, forró, sós vízbe. Ne sürgessük tehát mi sem, ne lábatlankodjunk itt,
hanem álljunk ki a kapuba, mert jön már a násznép.
Illik őket is
bemutatni, de képtelenség, mert egyrészt sokan vannak, másrészt nem ismerek ám
mindenkit. Elégedjünk meg annyival, hogy vannak itt urakból szájtátó gyermektől
professzorig, hölgyekből pedig varkocsos csitritől előkelő dámáig bezárólag
szebbnél szebbek. Jöttek ám minden égtáj felől, még külhonból is.
Az ifjú pár Isten
és ember előtt tett egymásnak fogadalmat, hogy jóban, rosszban, egészségben és
betegségben egymásnak hűséges társai lesznek egész életükben.
Helyet foglalunk
és hallgatjuk a muzsikaszót. Lakodalom van a mi
utcánkban. Még szerencse, hogy ezt játsszák, különben nem is
gondolnék rá.
Koccintunk az ifjú
párra és iszunk. Sokszor, örömmel, boldogan. Isten áldása legyen frigyeteken.
Jön már a vőfély és mondja a tréfás, vérbő humorú rigmust, minden
fogásra mást. Nézzük tehát, mit is ettünk ott a sátor alatt:
estebédre
Lakodalmas húslevest,
csigatésztával
Főtt tyúkot, kakast,
aprólékot, orját, paradicsomszósszal
Rántott csirkét, bécsi
szeletet, krumplipürével, rizibizivel és friss salátával
Lacipecsenyét, kacsasültet,
párolt káposztával
Tortákat, süteményeket
éjféli vacsorára
Töltött káposztát, húsokkal
Szarvas pörköltet
tarhonyával, vegyes savanyúsággal
Szarvas pecsenyét sült krumplival,
szilvabefőttel
Tortákat, süteményeket
hajnali erősítőre
Magyaros korhelylevest
Sültkolbászt mustárral,
ecetes tormával, friss kenyérrel
ittunk is
Kisüstit, konyakot, likőrt,
sört, zweigeltet, csopaki rizlinget, feketekávét tejszínhabbal, estétől
reggelig
Közben volt ám
tréfa, móka, kacagás. Pogány kort idéző menyasszonyrablás, menyasszonyeladás és
zene. Egyre hangosabb, egyre falsabb, de ki törődött már akkor ily
csekélységgel? Roptuk a táncot kivilágos virradatig nagyokat kurjongatva, hogy sose halunk meg!
Pedig elmegyünk.
Itt hagyjuk Isten szép világát és elköltözünk. Lelkünket visszaadjuk
Teremtőnknek, testünket a földnek.
Elkísérnek
bennünket utolsó utunkra szeretteink, barátaink, ismerőseink. Elmondanak értünk
egy Pater nostert, Miatyánkot. Talán
még könnyet is ejtenek, aztán megnézik órájukat és eszükbe jut a
és megszaporázzák
lépteiket, nehogy lemaradjanak róla. Igazuk van, erről semmi szín alatt sem
szabad elmaradni. Annál is inkább, mert a sajátjukon nem vehetnek részt, aztán
sok finom falat, itóka várja a távolról jött rokonokat, barátokat. Elmaradhatatlan
a forró húsleves, tejföllel öntözött töltött
káposzta, pecsenyék sokasága, sütemények és természetesen italok.
Kár, nagyon nagy
kár, hogy nincs itt közöttük az, akiért a tort ülik,
de az élet nem áll meg. Újabb paszita, lakodalom és tor következik
szépen sorban. Pereg rövid földi éltünk az Élet rokkáján szaporán. Közben
azért, a jelesebb stációknál meg-megállunk, készülünk az ünnepekre, hiszen máris közeleg a
Krisztusunk földre
születésének, eljövetelének csodát hozó szent ünnepe.
Égnek már a
fenyőfa gyertyái, elénekeltük a Csendes éjt is, megkaptuk ajándékunkat, üljünk
hát asztalhoz és költsük el régi idők hagyományos vacsoráját, a
Halpaprikást és a
Mákos gubát
Karácsony ünnepi
ebédjeire nincs különösebb előírás, szokás. Mindenki azt süt-főz, mit kedve
kíván, vagy pénztárcája enged. Ilyenkor nem illik vendégeskedni, csak a család
jön egybe. Együtt örülünk a legkisebbekkel.
Azért mégis akad,
ami nem hiányozhat ünnepi asztalunkról: A dús töltelékű, páratlanul finom, diós és mákos bejgli.
Hamar eltelnek az
ünnepek. Máris itt van az év utolsó napja, elérkezett
Szilveszter
estéje
Búcsúztassuk el az
óesztendőt vidáman, úgy ahogyan illik. Lássunk hozzá, készítsük el a
szilveszteri vacsorát. Ügyeljünk rá, hogy asztalunkon legyen mindig enni és
innivaló, apró-gömbölyűre szaggatott, kívánatosra sütött túrópogácsa reggelig,
sőt, azon túl is. Ne feledkezzünk meg a népszokásról és vacsorára ne malacot, hanem szárnyast,
halat és nyulat adjunk,
mert ugyebár a szárnyas elrepül,
a hal elúszik, a nyúl elszalad az óesztendő minden bújával-bajával.
Főzzünk tehát egy finom
amely éppen
úgy készül, mint a tyúkhúsleves, csak egy kissé erősebben fűszerezve. Betétnek
igen alkalmas az eperlevél. Forrón tálaljuk, és ne bajlódjunk most
paradicsommártással, úgy tegyük fel a feldarabolt, főtt fácánt, ahogyan kihalásszuk
a levesből, natúr. Sót, kenyeret, tormát adjunk mellé.
A főtt húsok után
következhet a
mellyel
szintén nincs sok bajunk. Nagyszerű fogást varázsolunk asztalunkra, ha ugyanúgy
járunk el, miként a paprikás csirkével. A vadnyúl több zsiradékot kíván, mint a
csirke, de itt se feledjük a legfontosabb szabályt: amikor megpuhult a hús,
süssük zsírjára, mielőtt megszórjuk egy kevés liszttel és nyakon öntjük vastag,
házi tejföllel. Galuskával se húzzuk az időt. Egyszerű széles metéltet főzzünk
be köretnek.
Kerüljön
szilveszteresti asztalunkra azért egy kis hal is. Adjunk fel sör- vagy
borkorcsolyának
melynek
elkészítése igen egyszerű és gyors. Vegyünk egy üveg ruszlit. Vágjuk össze a
halakat egyenletes darabokra. Tegyük bele a hagymával együtt egy keverőtálba.
Ízesítsük kevés köménnyel, tegyünk rá egy-két kanál oliva olajat. Keverjük
össze, fóliázzuk le és felhasználásig hideg helyen tároljuk.
Éjfélkor álljunk
meg egy percre és emeljük pezsgős poharunkat hazánkra, népünkre, falunk,
megyénk, országunk vezetőire, embertársainkra. Gondoljunk távollévő
szeretteinkre, kívánjunk Nekik is nagyon boldog Újesztendőt!
Amikor túl vagyunk
az éjféli pezsgős koccintásokon, egy picikét fejünkbe szökkent a pezsgő mámora,
de emlékké válik már a krampampuli is, odatehetjük főni forró, sósvízbe a
amit már
délután lebőröztünk. Néhány percnyi forrás után kész is. Azon nyomban tálaljuk.
Tormán, különböző mustárokon kívül csak kenyeret adjunk hozzá. Ne féljünk, hogy
sokat főztünk és nem fog elfogyni, mert semmi szín alatt sem vész kárba. Ami a
tálban maradt felvágjuk egyenletes darabokra és beletesszük a
amit búcsúzás
előtt, hajnalban vagy reggel tálalunk fel, ivástól, ünnepléstől kimerült
vendégeinknek. Ezt a levest természetesen nem most főzzük frissen, hanem csak
forrósítjuk. Még „tavaly” készült ez a páratlanul finom leves, ily módon:
1 kg hordós
káposztát, - hogy ne legyen olyan savanyú - két léből átmosunk, majd feltesszük
főni. Negyed liter fejtős babot, külön edényben szintén puhára főzünk, majd
hozzáöntjük a megfőtt káposztához. Sóval, borssal, két kanál paradicsomlével,
egy kávéskanál paprikalekvárral, egy cső erős paprikával, egy csokor apróra
vágott kaporral ízesítjük. Egy kisebb füstölt csülköt puhára főzünk, kicsontozzuk
és felkockázzuk.
Két fej apróra
vágott vöröshagymát, egy cikk fokhagymát forró zsíron vagy olajon
megfonnyasztunk. Kávéskanál pirospaprikával, két evőkanál liszttel rózsaszínű
rántást készítünk. Két pohár Bakony tejföllel elkeverjük és beletesszük a
levesbe. Hozzáadjuk a virslit, a feldarabolt füstölt kolbászt, füstölt csülköt
és készre főzzük. Forrón tálaljuk.
Ez a leves
hivatott arra, hogy lecsillapítsa háborgó gyomrunkat és előkészítse útját az
Amit süssünk meg
ízibe, ha már egyszer áldoztunk rá s drága pénzért megvásároltuk, mert ez aztán
tényleg vétek lenne, ha hagynánk tönkremenni. Le sem merem írni, hogy mibe
kóstál egy tízkilós malac! Nos azt tanácsolom, hogy felezzük, negyedeljük meg a
drága malacot, vagy ami célszerűbb, duplázzuk vagy négyszerezzük meg jövedelmünket!
Újév napján nem is lenne olyan rossz. Igaz? Mindenesetre úgy veszem,
hogy sikerült ez a pénzügyi tranzakció, ezért egy teljes malac sütését írom le.
(Ha mégsem, maradjunk meg szerényen egy fertálynál)ä
A malacot
alaposan megmossuk, majd szárazra törüljük. Öt rész só, 1 rész őrölt fehérbors
keverékével alaposan bedörzsöljük, majd egy órát pihentetjük. Óra multával
ismét szárazra töröljük, hasüregét bedörzsöljük bazsalikommal, csipetnyi majoránnával,
őrölt köménnyel és beleteszünk két zsemlét. Az egész malacot bekenjük fagyos
disznózsírral, szájába beleteszünk egy megmosott almát és kizsírozott tepsibe
rakjuk úgy, hogy lábait széthúzzuk. Előmelegített sütőben, tartalék lángon,
pirosra sütjük. Bőrös, kockázott és sörben áztatott szalonnával negyedóránként
kenegetjük.
Különleges
lesz malacunk, ha 1 dl oliva olajat összekeverünk 2 dl komlós serrel és azzal
kenegetjük, tízpercenként. Amikor ropogós-pirosra sült kivesszük, fejét
levágjuk, nehogy a gőzök felpuhítsák ropogós bőrét. Próbálják ki mindkét
változatát!
Köretnek
legyalulunk egy fej vöröskáposztát, sóval, borssal ízesítjük, majd 1 dl
villányi vörös és 1 dl száraz pezsgővel meglocsolva, puhára pároljuk.
Amikor
hazaértünk az újévi fogadásról, vagy elhangzott már az utolsó taktusa is a
Radetzky marschnak, üljünk rögvest asztalhoz és fogyasszuk el ezt a remek újévi
malacpecsenyét, párolt boros-pezsgős vöröskáposztával.
Reméljük, hogy
pezsgős-vörösboros malacunk majd csak kitúrja szerencsénk az újesztendőben, és
nem lesz hiányunk semmi földi jóban.
Vacsorára
elégedjünk meg egy tányér kocsonyával.
Eljött vízkereszt
napja s vele együtt a farsang is. Itt a bálok, mulatságok ideje, egészen
hamvazószerdáig. Ilyenkor kerül asztalunkra minden héten legalább egyszer,
hanem kétszer az aranysárga, derekán körbevonuló szalaggal a
amely olyan
incifinci rátarti, mint az eladósorban lévő, válogatós, elkényeztetett lányok.
Óvni kell, még a szellőtől is, oly hamar megfázik. Elég kényes munka elkészítése,
de ha kellően odafigyelünk, megszolgálja a fáradozást pompás ízével.
Hozzávalók:
50 dkg
finomliszt
5 tojássárgája
5 dkg porcukor
5 dkg
olvasztott vaj
2 dkg élesztő
1 evőkanál rum
4 dl tej
késhegynyi só
1 l finom
étolaj
barack, vagy
málnalekvár
=Mivel
nagyon kényes a megfázásra, minden anyagot langyosítsunk meg. Langyos legyen
még a takaró kendő és a gyúródeszka is! Egy pohár langyos tejjel, élesztővel,
egy evőkanál porcukorral kovászt készítünk. A tojássárgákat a maradék cukorral
elkeverjük és a kovászhoz tesszük. A megérett kovászhoz adjuk az olvasztott
vajat, rumot és sót. Hozzátesszük a langyos lisztet és a maradék tejjel,
kalácstészta sűrűségű tésztát kavarunk. Fakanállal vagy dagasztógéppel félóráig
dolgozzuk, tetejére lisztet szórunk, majd kendővel letakarva addig kelesztjük,
míg másfélszer akkora nem lesz. Ekkor lisztezett deszkára öntjük, kézzel ujjnyi
vastagságúra nyomkodjuk és vizespohár nagyságú fánk szaggatóval kiszaggatjuk.
Letakarjuk és kb. 20 percig kelesztjük. Nem túl forró olajban kisütjük. A
megkelt fánk felső része kerüljön az olajba! Először fedjük le, majd amikor
átfordítjuk, ne tegyünk rá fedőt. Szűrőkanállal tálba szedjük s azon forrón
megszórjuk vaníliás cukorral. Kendővel letakarva tesszük asztalra. Barack vagy
málnalekvárral kínáljuk.
Zúgnak-bongnak a
harangok. Hirdetik a Feltámadást. Húsvét ünnepi asztalán a kalácsok, sütemények
illatoznak. Ideje hozzálátnunk elkészíteni a
amely
természetesen nem egy egész bárány, hanem csak egyik combja, illetve annak is
csak egy másfél, kétkilónyi darabja.
Íme a receptje:
1,5 kg
báránycomb
30 dkg darált
sertéshús
20 dkg zsír
20 dkg füstölt
szalonna
1 fej
vöröshagyma
1 cikk
fokhagyma
3 db tejben
áztatott zsemle
3 db friss
tyúktojás
1-1 db sárga
és fehérrépa
1 csokor
petrezselyem zöld
só, fehérbors,
bazsalikom, tárkony ízlés szerint
=A
combot kicsontozzuk, alaposan megmossuk, tiszta ruhával szárazra töröljük. Úgy
formáljuk, hogy szép nagy kiterített darabot kapjunk. A leszedett, lenyesett
darabokat felkockázzuk és eltesszük. Felhasználjuk, majd a báránypörkölthez. A
felkockázott szalonnát kiolvasztjuk, beletesszük a zsírt, melyen aranysárgára
pirítjuk az apróra vágott vöröshagymát és összezúzott fokhagymát. Egy keverő
edénybe rakjuk a darált húst, a dinsztelt hagymát és a felvert tojásokat. Ízlés
szerint sózzuk, fűszerezzük, majd az alaposan összekevert masszát betöltjük az
előkészített báránycombba. Becsavarjuk, cukorspárgával összekötözzük, hústűkkel
biztosítjuk és kizsírozott tepsibe helyezzük. Mellétesszük a felszeletelt
répákat, meglocsoljuk olvasztott zsírral és előmelegített sütőben, borral
gyakran locsolgatva és forgatva, először puhára pároljuk, majd szép pirosra
sütjük. Melegen felszeletelve, szaftjával meglocsolva krumpli fánkkal tálaljuk.
A maradék bárányhúsból,
ha szükséges pótoljuk ki két-három kicsontozott és feldarabolt csirkecombbal,
és készítsünk
Amely úgy
készül, mint a csirkepaprikás, csak egy kicsit legyünk óvatosabbak a
vöröshagymával, viszont tegyünk bele 4-5 fej felszeletelt csiperkét.
Sztrapacskával vagy gyenge nokedlivel adjuk asztalra.
Piros pünkösd
napjával véget érnek a nagy ünnepek. A munkás hétköznapokat a szombatok-vasárnapok pihenői és a falunapok, búcsúk, munkaebédek, vacsorák, partik, főzőversenyek, szüretek,
pinceszerek oldják és hozzák össze a családokat, barátokat,
kisebb-nagyobb közösségeket.
Nem vállalkozhatok
arra, hogy valamennyi eseményről írjak, annál is inkább, mert ahány ház, ahány
falu, annyi szokás. Mégis meghívom kedves Olvasómat három eseményre. Kezdjük
hát a sort mindjárt az elején egy
Dudari ökörsütéssel
„Sütögesse
mindenki a maga pecsenyéjét”, maradt fenn a szólás, mely régi ökörsütési időket
idéz, amikor a sütő mester éles késsel lekanyarított a parázs fölött piruló
ökör húsából egy darabot, nyársra tűzte és átnyújtotta a rászolgált aratónak.
Sok uradalomban ökörsütéssel ünnepelték meg az aratás befejeztét. Még egy hordó
bort is csapra ütöttek, ha nem volt fösvény az uraság.
Így éledt fel
a múlt, mert az ökörsütés évek óta elmaradhatatlan kísérője a tavaszi
falunapoknak. Nemcsak kísérője, hanem különleges látványossága is. Bükk parázs
halma felett, méretes rúdon, komótos lassan forgatja Imre az ökröt, azaz fiatal
tinót. Kipirult arccal kenegeti valamilyen pikáns, fűszeres lével a húst,
melynek összetétele hétpecsétes titok. Nem is firtatjuk, hiszen nem valószínű,
hogy a közeljövőben ökröt sütünk kertünkben, szalonna helyett.
Nem kell
bajlódnunk saját pecsenyénkkel sem. Nem bízzák már ránk azt sem, hanem szép
dudari lányok, menyecskék sütik tovább a lenyesett darabokat nagy tepsikben,
omlós-zamatos pecsenyévé. Jöjjenek el, ne mulasszák el az alkalmat és kóstolják
meg Önök is. Kérem, legyenek vendégeink. Ígérem, nem fogják megbánni! Azért
iparkodjanak, mert elfogy ám még a legnagyobb ökör is!
Búsulásra
azért nincs ok, mert nemcsak ökör sül ám! Nem bizony. Méretes üstökben, piros-mérgesen rotyog a vadpörkölt.
Ezer ízzel, illattal kelleti magát. Aki nem töltekezett teljesen tele a pecsenyéből,
feltétlenül kóstolja meg ezt a remek pörköltet. Biztos vagyok benne, eljön
jövőre is a Dudari Napokra és akkor dupla adagot fog kérni, mert most már nem
kap. Elfogyott. Annyi sem maradt, hogy kenyerünket pörköltszaftba mártsuk.
Szent György
napjától, szinte minden jelesebb napra jut egy-egy. Kiemelkedőn híresek az Anna, István, Mária napiak. A Nyírben nem dívott ez a
szép szokás. Természetesen ismertük azért. Kisasszony napja előtt, már a falu
elején, az országút mellett lestük gyermekkoromban a hangos énekszóval közeledő
processziókat. Messziről jöttek,
gyalog, porosan. Egy rövid imára betértek a katolikus templomba, körbe is
járták, majd indultak tovább Máriapócsra. A helybeliek friss vízzel, borral,
foszlós kaláccsal kínálták őket.
Sokkal, de sokkal
nagyobb készülődés előzi meg, mint a paszitát, sőt még a lakodalmat is – ami
érthető, hiszen ez minden családot érintő ünnep - a bakonyi
Régen volt, amikor
közelebbről is bepillanthattam egy bakonyi családhoz, búcsú napjának
szombatján. Hidast ácsolt Ödön, az ügyes fúró-faragó erdészeti ezermester.
Napfényes szeptember volt. Délutánba hajlott már az idő, de mindenképpen
végezni akart a munkával, így én vittem haza Felsőperébe. Velünk tartott Tibor
bátyám is. Fordultunk volna vissza, de Ödön szelíd erőszakkal beinvitált
bennünket mondván, hogy megdöglött a sok csirke, kacsa, liba, nézzük meg a
pusztulást. Nem lódított, mert volt ott minden mi szem-szájnak ingere. Ödön felesége,
Emmike már terített is és hozta egy nagy pecsenyés tálon a rózsapirosra sült
kacsa és libacombokat, melleket. Nem nagyon kellett biztatni bennünket.
Nekiveselkedtünk mi tisztességesen. Foszlós kuglóffal ettük a puhán omló,
ezerízű pecsenyéket. Frissen rántott csirkével zártuk a húsokat, így sajnos nem
tudtunk valami nagy pusztítást végezni a kalácsok, torták, sütemények között,
pedig tehettük volna. Ott várták a búcsút a hűvös kamrában, legalább három tekenővel.
Megköszöntük a
szíves vendéglátást és eljöttünk haza. Egyikőnk sem cserélt volna semmilyen
éhes gróffal, esetleg csak jóllakottal, de nem ám itt, szép Magyarországon!
- Látod – mondtam – nehezen tudnak kifogni a szorgalmas, falusi emberen. Hozhatják a
megszorító rendeleteket. Munkájával előteremt minden földi jót! Itt van Ödön.
Egyedül keres, azt sem sokat. Ez mellett tartanak mindenféle állatot. Láttad mi
volt abban a kamarában?
- Igen, de
most hagyj, mozdulni is alig bírok, nemhogy beszélni.
Az ország keleti
csücskében, Szatmárban és Beregben, a Tisza menti gyümölcsösökben, javában
folyik a szilva és diószüret.
Nagy
vesszőkosarakkal hordják haza a magvaváló, kék-hamvasan illatos édes
gyümölcsöt, hogy rézüstökben
főzzenek belőle.
Olyat, amit sehol máshol nem tudnak főzni, csak itt.
Összefog ilyenkor
a család apraja-nagyja, rokonok, ismerősök és közösen végzik a munkát. Kemény,
felelősségteljes dolog ám kifőzni 3-5 üst lekvárt!
Este indult aművelet, a szilva mosásával, magvalásával. Kora hajnalban
kezdték a főzést, ha alkalmas volt rá az idő. Esőben, szeles időben nem
lehetett főzni, hiszen kinn az udvaron volt a földbevájt hármas tagolású üsthely.
A tűztér végén egy
kürtőn át vezették el a füstöt. A tűztér előtt ültek süllyesztett padkán a
kavarók. Itt volt a gally is felhalmozva.
A tűztérre helyezték az üstöt, beletették a
négylapátos kavarót, megrakták kimagolt szilvával és alágyújtottak. Ettől a perctől
kezdve állandóan kavarni kellett. Ezt két ember végezte egymást váltva. Az üst
szélét körberakták töklevéllel, hogy ne a földre köpködje a
rotyogó ciberét.
Addig főzték, míg
sötétszínű, kemény lekvárrá lett. Ekkor az üstöt kiemelték, és a lekvárt azon
forrón cserépedényekbe rakták. Bevitték hűlni a konyhába, majd pergamenpapírral
lekötözték, és száraz, hűvös helyen akár évekig is – cukor és tartósító nélkül
– tárolták.
Az üstöt kimosták
és feltették a következő adagot főni. A fiatalok alig várták, hogy
beesteledjen, ti. az idősek ekkor elvonultak pihenni.
Az esetek
többségében – ki érti már ezt? – úgy alakult, hogy egy fiú és egy lány maradt
csak ébren. A rőzse lángja diszkrét fénybe vonta őket és az a fránya
szoknyácska egyre feljebb, egyre feljebb csúszott.
Nyár elején aztán
itt születtek a legszebb, mindig mosolygós, szilvakék szemű gyermekek a Tisza
partján.
Hagyjuk ott a
szőke Tiszát és jöjjünk haza. Igaz itt a Bakonyban nincs akkora folyó, de víz van ám tengernyi, hiszen itt kéklik a mi szépséges
magyar tengerünk a Balaton. Végiglibbent már Tavasztündér a tó partján és
cirógató ujjai nyomán virágba borultak a mandulák. Rózsán feslenek a barackfák
bimbói is. Fejezzük be itt utunkat Füreden.
Azon a réges-régi Füreden, amikor még Zalához tartozott ez a különös-kedves mediterrán
éghajlatú, varázsos fürdőhely.
A minap került elő asztalom fiókjából egy
régi, kézzel írott „étlap”,
melynek hátoldalán olvastam bátyám írását:
Az
étel-ital ajánlat is sok mindent elárul abból a régi „betyárvilágból”, de nem akarok árulkodni. Ráadom kedves
Olvasómra a meglepetés köpenyét s ítélje meg Ő a felsorolt étkeket, italokat.
Ízlelje,
kóstolgassa kedvére, ezért ne húzzuk az időt, hanem nyissunk be és nézzük, hogy
mit kínál nékünk az a régi, híres
Baricskai
csárdás
girbegurba
betűkkel írt étlapján.
Morzsába
forgatva PONTY
sűt krumpival
ezis
krumpival
csinyájják
Sűt szalonna, nyárson
forgatva
Igazi
házi kóbász
Szomszédbú,
Csopakrú valórizling
Dörgicsei pántlikábú való fehér bor
A
legjobb badacsonyi kéknyelű
ezt
kíványja a
Itt jártunk 1963 március 26-án a Baricska csárdában. Finom halászlét
ettünk és szürkebarátot ittunk.
Igen jó egészséggel és jó
hangulatban.
Margit Tibor
benne van, remélem
mindenben, amit leírtam, mert higgyék el, nincs rosszabb az ízetlen ételtől.
- Kata, ez
sajtalan – mondotta volt jó Anyám nagynénémnek, ha ízetlenre
sikeredett kenyerünk, – pedig Isten a tudója,
hányszor szóltam, hogy tegyél bele sót, de Te még erre is képtelen vagy! Hol járt az eszed? Most aztán ehetjük!
- Nem volt annak, amit elénk tettek se íze,
se bűze, csak azt nem értem, mire vannak olyan nagyra, miért hordják fenn
orrukat a Jármy kisasszonyok – kelt ki magából Ida néném egy vizitálás után.
- Látjátok, mindig mondtam, nem minden a gazdagság –
tódított rajta Belluska, –Barnánénak a szegény,
olajos, tengeri kásás káposztája után még a gróf is megnyalhatná az ujját. No,
majd én megtanítom Őket! Garantálom, egy év múlva Elemér sem fog ráismerni a
két vénkisasszonyra!
Ilyen s ehhez
hasonló beszélgetéseknek
számtalanszor voltam tanúja gyermekkoromban. Édesanyám és nővérei sütni-főzni
tudó, kiváló gazdasszonyok voltak. Általános tudásuk mellett egy-egy dologban
kitűntek valamennyien. Ida füstölt libái, sóletjei, sajtjai, sült vajai, Erzsike
pirítósai, olaszos „al sugos” makarónii, Emma befőttjei,
lekvárjai, Bella kenyerei, kalácsai, Kata töltött káposztái, rakottjai, Lenke –
az én édesanyám – „au gratin” pecsenyéi, sültjei és süteményei utánozhatatlanok
voltak.
Egyéniségükben,
természetesen eltérő karakter volt mind, de három dologban azonosan
gondolkodtak: Istenfélésben, testvéri szeretetben és a kulináris
örömszerzésben. Az ételnek, mely asztalukra került különös rangja, becsülete és
tisztelete volt, bárhogyan alakult is sorsuk. Hittek abban, hogy az ízlésesen
terített fehér asztalon elköltött, közös étkezéseknek összetartó ereje van.
Hittek abban, hogy a jó házasság, a sikeres háztartás fontos kelléke a jó konyha.
- A jó étel
Isten ajándéka, melyért mindenkor hálával tartozunk. Soha ne feledjetek hálát
adni, amikor asztalhoz ültök és mindenkor gondoljatok az éhezőkre. Osszátok meg
tehát ételetek a betérőkkel, ültessétek asztalotokhoz, magatok mellé. Nehogy
úgy járjatok, mint ama gazdagember Lázárral! – tanította
nekünk az én drága Anyám.
Nem vagyok benne
biztos, hogy sikerült-e betartanom tanítását, csak reménykedem.
Főbb címek tartalomjegyzéke
I. rész
Disznósajtok 46
Disznótoros vacsorák ünnepi étrendajánlata 102
II. rész
Ne hagyjuk ki a főtt tésztákat, csuszákat 126
Tegyünk egy sétát, ha lehet 158
A jáki udvarházban 158
Paraszt reggelik az udvarházban 165
Dudari finomságok 227
Dudari ökörsütés 274
Betűrendes tárgymutató
Bakonyi betyárleves Rakk módra 80
Cato sonkája 60
Cseresznyés, meggyes,
szilvás rétes 237
Disznósajtok 46
Disznótoros vacsorák ünnepi
étrendajánlata 102
Dudari finomságok 227
Dudari halpaprikás polgármester
módra 121
Dudari káposztaleves 227
Dudari ökörsütés 274
Dudari sültkárász polgármester
módra 122
Fitykomleves 177
Fokhagymás-paprikás, abált
tokaszalonna 76
Füstölt csülök Marika módra
96
Füstölt csülök savanyú
káposztaágyon 99
Gulasch 223
Gyulai, fehér
csemegeszalonna 75
Gyulai, füstölt
csemegeszalonna 74
Ida néném fedeles bablevese
170
Kocsonya ténsasszony módra
166
Kolozsvári füstölt szalonna
65
Kovászos uborka téli
eltevése 110
Krumpli saláta hagymával,
tartárral 196
Krumplifánk 210
Különleges makaróni „au gratin” 129
Különleges, milánói spagetti
133
Lapcsánka erdész módra 140
Lisztes terc krumplival
könnyítve 231
Mariska ténsasszony
libalevese 172
Mariska ténsasszony
libasültje 173
Mariska ténsasszony
sültlibamája 175
Mortadella 37
Ne hagyjuk ki a főtt
tésztákat, csuszákat, galuskákat 126
Nyerskrumplis gombóc 230
Paradicsomos káposzta párolt
tarjával 229
Paradicsomsaláta tartárral
195
Paraszt reggelik az
udvarházban 165
Paraszttál ténsasszony módra
167
Paszitás húsleves erdészné módra 261
Szüreti pincepörkölt
kakasból 225
Tegyünk egy sétát, ha lehet
158
Tojás omlett ténsasszony
módra 165
Toros savanyú leves Magdolna
módjára 81
Töltött tyúk fogollyal erdészné módra 262
Törtkrumpli vagy krumpliduszi
211
Törtpaszuly és borsos
csipetkeleves 116
Túróscsusza 136
Vaddisznópörkölt erdész
módra 124
Véres hurka Ida nagynéném
módjára 44
Virslisaláta hagymával,
tartárral 199
Zöldséges, csőben sült
makaróni 128
Források, irodalom
Bornemissza
Anna szakácskönyve 1680-ból Kritérion 1983
Családi emlékek, receptek
Frank Júlia: Disznótorban Mezőgazdasági Kiadó 1983
Halász Zoltán: Gasztronómiai kalandozások Európában
1974
Horváth Ilona: Szakácskönyv
Katona József: Magyar borkalauz Corvina 1987
Kövi Pál: Erdélyi lakoma Kritérium 1980
Lévai
Éva: Kelet-Európai Szakácskönyv Minerva 1983
Bakonyi
gazdasszonyok és ínyesek receptjei. (gyűjtés)
Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve Minerva 1970
Marosi Lászlóné: 104 híres
magyar recept
R. Szepessy Ilona: Francia
konyha Minerva 1984
Romvári Vilmos: Fűszerek könyve Natura 1972
Szalontay Zoltán: Disznóságok Kézirat 1987
Tolnai Kálmán Nagy szakácskönyve 1984
Venesz József: Szakácskönyv Kereskedelmi Kiadó 1954
Ahogy Édesanyám készítette:
Ahogy Ő szereti:
Ahogy gyermeke(i)m szereti(k):
és ahogy én
Barátom, barátnőm remeke(i):
Ezt mindenkinek ajánlom!
Még ezt is
Még ezt is
de ebből (ezekből) soha többször!
Jeles családi események idő-
és étrendje:
Jeles családi események idő-
és étrendje:
Jeles családi események idő- és étrendje:
Ê e: sedővr = remekmű
[1] Rizses ürühús
[2] Néprajzkutató tudósok.
[3] Hántolt, tisztított árpa:
árpagyöngy
4 Egyébként azt tanácsolom,
hogy Karthágót el kell pusztítani.
5 A legújabb kutatások szerint
a régi jó mangalicák húsa – bár nagyon zsíros – még sincs benne koleszterin,
mert ennek a zsírja telítetlen zsírsavakat tartalmaz.
· prof. Dr. Kőhalmy
Tamás
6 E: bárbikjú
párti, „barbár parti”
7 Debrecen híres kirándulóhelye
8 Abálódott, főtt
9 10 cm vastag, gyalult, egyetlen bükk-törzsből
készül, akáclábakon álló, ún. bontóasztal
10 A Nyírben általában
paradicsomosan főzték
11 Vasfüvet
12 Itt, pattogatott kukorica
13 Faluest
14 Erőd
15 Császártorony
16 Polgártorony
17 Piros paradicsompaprikából és erős paprikából
készült, sóval tartósított, nyers, paprikakrém
18 Készíthető többféle őszi gombából – pereszke,
csiperke is -, de magas kadmium tartalmuk miatt kevesebbet szabad enni belőle
ä Simon Mihály polgármester
receptje
19 Szezonon kívül, lecsóval is
helyettesíthetjük
20 E: o graten.
Csőben sütve
21 Itt: lével, mártással, szósszal
22 Celldömölk, kisváros Vas
megye keleti határán, közel Pápához.
23 Híres cigánybanda (Perzselt
Csutka, Hajas Baba, Szuka Feri és Kanos Gyula)
24 A gersli hántolt árpa, a
napraforgó magját, csak magnak nevezték a Nyírben.
25 Vékonyra szelt, megaszalt
almaszeletek füzére
26 Levesek népies elnevezése, a
német Suppe-ból
27 Ez is németes, népies
elnevezése a főzelékeknek
28 Értéktelen gizgaz a nép
nyelvén. Valószínű a német Gemüse = zöldségből
29 Itt, húsételeket jelent,
valószínű ez is a német fleis = húsból.
(családi szólás)
30 Mártások, szószok elnevezése
családunkban. (Valószínű ez is németből.)
ä Változtatás joga fenntartva!
31 Itt különleges alkalmak,
közös étkezések gasztronómiai örömeit jelenti
32 Keresztelő
ä Negyed, a német viertelből.