Főesperesség:
Egyházigazgatás szervezetben a püspökségek kisebb
egységei. Közvetlenül fogták össze a plébániákat, segítettek azok
egyházkormányzati, adminisztratív ügyeinek intézésében.
A főesperességek általában a
Szent István kori megyeszervezetre mennek vissza. A foesperes a megye székhelyén
álló királyi keresztelo egyház papja volt. Elofordul, hogy foesperességek a királyi, királynéi uradalmi központok (udvarnokispánságok)
körül jöttek létre.
A foesperesek a 13. század
második felében beköltöztek a püspöki székhelyekre és a káptalan tagjaiként
onnan igazgatták területüket. A pápai foesperes a gyori székeskáptalan tagja
lett, ahol jelenleg is megvan a “pápai foesperesi stallum”. Amikor Pápa átkerült
a veszprémi
egyházmegyébe, ott is létrejött a “pápai foesperesi stallum”, így jelenleg ketto
van, igaz a gyorit nem töltik be. (Jelenleg a veszprémi székeskáptalan 8.
stallumát, vagyis a pápai foesperesi címet dr. Mail József c. apát-kanonok,
pápai plébános birtokolja.)
A foesperesség temploma a
Szent István elso vértanú tiszteletére szentelt, jelenlegi pápai plébánia
templom elodje, elott itt álló templom lehetett. (Ennek a templomnak valahol a
megtalált gótikus templom régészeti leletegyüttesén belül kell lennie, stílusa
minden bizonnyal román jellegu lehetett. Talán egyszer, ha sor kerülhet a
gótikus pápai székesegyház teljes feltárására, megleljük
ennek a templomnak az alapfalait is,
amelyek valószínüleg a jelenlegi Nagytemplom fobejárati padozata alatt
vannak.)
A templom 1397-tol
bizonyíthatóan un. exempt plébánia, azaz a gyori püspök joghatósága alól kivett, csak az esztergomi érseknek alárendelt plébánia volt.
Az ilyen egyházak általában
Árpád-kori alapítású, királyi magánegyházak voltak, erre utal Szent István
protomártír titulus is. (Tehát a pápai egyház – plébánia – alapítása talán Szent
István elso királyunk idejére megy vissza. Ez Kubinyi András véleménye. Vannak
nézetek – Kristó Gyula véleménye – amelyek késobbi fejleménynek tartják a pápai
foesperesség létrejöttét.)
A foesperesség és a pápai
udvarnokispánság között összefüggés lehet. (Kubinyi szerint.)
Pápa foesperesét 1225-ben
említik eloször. Smaragdust, aki Vág mellett Nyitra vidékén
volt birtokos. Itt rendelkezett egy palaciummal, palotával.
A pápai plébános a király megbecsült embere volt,
1250-ben Pál pápai plébános IV. Béla megbízásából járt el egy Ipoly menti
birtokvásárlás ügyében. Tehát valószínüleg a királya mellett teljesített
szolgálatokat.
A plébános és a foesperes
szükségszeruen nem egy és ugyanaz a személy. Azonosságuk csak ritkán fordul elo.
A plébános, káplánjaival a hívek lelki gondozását végzi, míg a foesperesnek
egyházigazgatási feladatai vannak.