Pápa város története a dualizmus
korszakában:
Eddig városunk a Nyugat-Dunántúl
legjelentosebb települései közé tartozott, népességszáma, piackörzete ipari és mezogazdasági
vonzáskörzete jóval túlterjedt határain, most a reformkorban felerosödo lendület
alábbhagyott, megállt ... és Pápa hosszú idore, polgárosult iskolaváros,
kulturális centrum lett, de lesüllyedt az álmos vidéki kisvárosok szintjére.
Vagy talán a város maga nem is süllyedt, hanem a többiek elmentek mellette, a
kicsik pedig jórész utolérték?
Milyen tényezok játszottak szerepet
ebben a megváltozott helyzetben?
Városunknak energiát adó Tapolca patak már nem volt képes
kiszolgálni a nagyipari fejlodés korszakának
kezdetét. A vízimalmok ideje lejárt, jöttek a hengermalmok, melyeket goz és
villany hajtott. A megmaradt malmok ezentúl csak helyi igényeket
elégítettek ki.
Szén, mint energiahordozó nem volt
a környéken, a vasút pedig nem épült meg a nagy alapítási láz idején ...mivel a
közlekedés vált a XIX. század derekától az ipartelepítés egyik legbazsiosabb
tényezojévé, Pápa hosszú idore kimaradt a vasútvonalak nyújtotta elonyökbol. A pápai képviselotestület 1867-ben nem
támogatta a Gyor – Pápa – Szentgotthárd –
Graz vasúti fovonal megépítését, ezzel elszalasztotta vasúti csomópont
megszerzésének lehetoségét.
Viszonylag késon jött létre a Pápán
keresztül Gyort és Szombathelyt összeköto vasútvonal. (1871.) A Pápa –
csornai vasútat 1891-ben, a Pápa – Bánhida vasútat pedig csak 1902-ben adták
át.
Mindez azért sem jelentett
forradalmi áttörést, mert városunkat elkerülték a vasúti fovonalak. A Graz –
Szombathely – Székesfehérvár – Budapest vasút csomópontja, elágazása a
Déli vasút felé, nem Pápára hanem Celldömölkre került. ( A Pápai Hírlap,
1888-ban úgy fogalmazott, hogy a “...Cellre épített csomópont tönkre tette Pápát.”) Ugyanígy ez a vonal
biztosította az összeköttetést Graz – Szombathely – Gyor között. A Duna jobb
partján vezeto Bécs – Budapest vasút pedig
teljesen logikusan Gyoron át húzódott. A mellékvonalak csomópontjának kiépülése megkésve tette lehetové egy-két gyár
városunkba települését.
A Dohánygyár alapításának
gondolatára Tarczy Lajos professzor javaslatára került sor, még az 1870-es
években. Lassú volt a megvalósulás, 1894-ben kezdodött meg a termelés a kb. 900 fot foglalkoztató üzemben. Az Esterházy út
végén jelentos építkezéssel alakult ki a gyár telephelye. Szellos, nagyterületu
telkét szépen parkosították.
1901-ben alapítottak a Perutz-testvérek Textilgyárat (600
munkással indult a termelés), amelyet több kisebb hasonló profilú üzem követett.
A fonoda és a szövöde külön épületrészekben kapott
elhelyezést, az Erzsébet város térségében az egyik bazsios építkezés volt.
Mindkét gyárépítkezés együtt járt tisztviselo- és munkáslakások építésével is.
(De készültek szociális és kulturális létesítmények is: Bölcsöde, óvóda,
muvelodési ház, sportpálya.)
A város közmuhálózatának
korszerusítése nem turt haladékot. A tapolcai források vizét már gróf Esterházy
Károly is tervezte csovezetéken a városba hozni. Az állandó járványveszélyt jelento Tapolca patak vizének fogyasztását
váltotta ki a századfordulóra megépülo, természetes esésre alapozott, pápai
vízvezetékrendszer.
A városi villamostelep Temesvár
után másodikként készült el az országban, szintén a századfordulón. Lehetové
tette a belváros villamosítását. Majd az 1930-as évekre a külvárosokét
is.
A korábbi poros utak – földút, kövezett utak és makadámút –
helyébe a századfordulótól kezdve a bitumenes utak
léptek, egyenlore csak a belváros néhány utcájában. Illetve megjelent a korszeru bitumennel kihézagolt kockako
úthálózat.
Az építkezések bovítették a
középületek számát. Ebben az iskolák jártak az élen: elkészült a Zárda bovítése, létrehozták a Református
Nonevelo Intézet otthonát a Nátust. A tér másik szegletében megépült a
Református Kollégium monumentális legújabb épületegyüttese. Kiépült a református
püspöki palota épülete. Bovítésre került a Szent Benedek Rend Római Katholikus
Szent Mór Gimnáziumának épülete és rendháza is. Korábban a Református
Kollégiumban elhelyezett Állami Tanítóképzo
is kialakította végleges, bovülésre is alkalmas, zöldövezeti épületét a Veszprémi út külso szakaszán.
Megindult a zsidó fiúpolgári építése. Több elemi és polgári iskola épült a
városban. 1892-ben kezdte meg muködését a mezogazdasági iskola.
A középületek közé tartozik az állandó
színház megépítése is, amely korábban a Griff Szállóban játszó
vándortársulatoknak adott otthont. Pápán nem volt állandó színtársulat.
Szintén középület a vasútállomás,
az egykori indóház helyén épült. Bár nem vasúti csomópont a város, de állomása
mind nagyságával, mind külso megjelenésével méltó Pápához. A vasútállomás
kiépítése a környezetére is pozitiv hatású volt. A már említett dohánygyáron
kívül a környékén nem épültek ipari üzemek. A város villasoros építkezés
engedélyezését határozta el, amely majd a két
világháború között fejezodik be. Meghatározott nagyságú csak emeletes jellegu, a környéket
parkosító építkezéseket engedélyeztek.
A századforduló körül jelentosen
megnott a magáneros építkezések száma. Különösen a Kossuth utcában
reprezentativ üzletek jöttek létre, az emeleten általában középpolgári
életvitelt biztosító lakásokkal.
Pápa önkormányzata 1872-ben rendezett tanácsú várossá alakult
át.
A város életében jelentos szerepet
játszottak a civil szervezetek, egyesületek, amelyek közül a legrégebbi a
Kaszinó volt, mint
úrikaszinó és belole kiválva a Polgári Kör muködött a városban, mellette több
százra teheto a kisebb-nagyobb egyesületek száma, amelyek az élet minden
területét át meg átszove kovászként élesztették a kisvárosi társadalmat.
Szinte kényszerítették egyre nagyobb és nagyobb teljesítmények elérésére,
estélyek, irodalmi összejövetelek, felolvasóülések
rendezésére. Ezekben az egyesületekben kultúra iránt fogékonnyá tett emberek
lettek a múlt század 80-as éveitol megjeleno pápai hírlapirodalom
fogyasztóközönsége. Sajnos igazi városi
múzeum és könyvtár ebben az idoben nem tudott létrejönni. A múzeális tárgyak a
reformátusok és a bencések gimnáziumának régiségtárába kerültek, de egyéb
iskoláknak is volt gyujteménye. Ugyanennek a két
iskolának a könyvtára volt a legnagyobb a városban, különösen
kiemelkedett a Református Kollégium könyvtára. (Ennek városi könyvtárrá tételére 1919-ben történtek kísérletek, az
államosítás révén.) Gyors fejlodésnek indult a Tanítóképzo könyvtára. A nem nyilvános könyvtárak közül
jelentos gyujtemény volt a Várkastélyban, az Esterházyak birtokában és a
Ferencesek Rendházában. (Sajnos a háborús események, majd 1948-50-ben az iskolák
és a szerzetes rendházak államosítása szinte a teljes állományokat
megsemmisítette.)
A városi kultúra, az egyesületek, egyáltalán a városi közélet
szempontjából nagy jelentosége lett a reformkorban
Tarczy Lajos által alapított Foiskolai Nyomdának. Ez biztosította a
hírlapok, folyóiratok, tankönyvek nyomtatása mellett a helyi irodalom,
történelem, földrajz stb. szellemi alkotásainak viszonylag gyors, és elfogadható
áron való megjelentetését.
A város társadalmát, gazdasági és
kulturális életét alaposan megrázta az elso világháború vérzivatara, majd az azt követo Tanácskormány.
Mindehhez jött még a magyar társadalom trianoni sokkja, amely menekültek
áradatával árasztotta el a megmaradt Magyarország szinte minden települését.
1919-ben Pápán is megalakult a Direktórium, amelynek tagjai
sorában zömében a szegényebb néposztály tagjait választották. Szinte rettegésben
tartották a város polgári rétegeit és egyházait. Tíz zsidó és tíz keresztény
személy nevét tették közzé falragaszokon, akik túszként azonnal kivégzésre kerülnek, ha Pápán
ellenforradalmi megmozdulás törne ki. ( Ilyen nevek voltak közöttük: dr. Kocsis
Lénárd bencés iskolaigazgató, Király Lorinc ferences házfonök, Karlovitz Adolf gyógyszerész, Zsilavi
Sándor katolikus tanító stb.) Pápán talán az elrettentés hatására nem is került sor mozgolódásra, sot a
pápai karhatalom vonult fel több helyen a környéken, mint igazságosztó. pl.
Devecserben. Hogy milyen volt a hangulat a városban, azt jól szemlélteti egy
rövid idézet a római katolikus Historia Domusból: “A Fotemplom
fooltárának Szent István vértanút ábrázoló
nagy képen, melyen a hasadékot eltakarandó évek óta nemzetiszínu zászló volt,
Mária zászló helyeztetett el, nehogy a Kun kormány exponensei a nemzeti
színen megütközve az egyházon tölthessék ki bosszújukat.” ...
Néhány nappal az országos események után Pápán is megbukott a
kommunista diktatúra. Az ezt követo fehérterror a
devecseri Meggyes erdoben, 23 pápai kommunistát legyilkolt. (Kihantolt földi maradványaik eloször, a Várkert
oldalában, az Esterházy úttal szemben, majd a Várkastély elott emlékmuben, ma
pedig méltó helyükön, az alsóvárosi temetoben nyugosszák örök
álmukat.
(A fejezet Pölöskei Ferenc: Pápa a polgári
korszakban (1867-1945), In. Tanulmányok ... 1. 369- 431. p. alapján
készült.)