A pápai uradalom
kiépítése:
1389-ben, amikor a Garaiak kapták meg a pápai
uradalmat ez az ország legkisebb uradalmainak egyike volt. A hozzátartozó négy
településbol csak a két Borsosgyor
volt önálló falu, már a Garaiak csatolták hozzá Kup, és Igal helységeket. (Ezek
valaha az ugodi váruradalom részei voltak.)
1430 táján zálogjogon szerezték hozzá a mórichidai
uradalmat, amely a település felén kívül még hat falut hozott: Gyömöre, Sövényszád (Gyorsövényház), Szerecseny Gyor
megyében és Sobor, Szentandrás (Rábaszentandrás), és Egyed
Sopron megyében.
Az 1430-as években szerezte
meg, valószínuleg vásárlással Garai László a Gyor megyei Szemerét (Gyorszemere)
és Ménfot (Ménfocsanak), ezeket is a pápai uradalomhoz kapcsolta. Szemerét késobb a
király kezén találjuk.
Az uradalom alakítását tovább folytatták a
Szapolyaiak is. A Csornai – Turóci vagyonból megszerezték Kenyeri, Acsád – Vas
megye, és Szárföld – Sopron megyei egész birtokokat. további 12 helységben pedig
részbirtokok jutottak a család kezére: Csorna, Farád, Beled, Sárkány (Szilsárkány), Németi (Sopronnémeti),
Veszkeny, Széplak (Fertoszéplak) – Sopron megyében, Köveskút
(Salköveskút), Csehi és Mindszent (Csehmindszent), Asszonyfalva
(Ostffyasszonyfalva), Sömjén (Kemessömjén) – Vas megyében.
1500 körül került a pápai uradalomhoz Vati János
korábbi három Vas megyei birtoka: Szécseny (Vasszécsény), Császt és
Halastó.
A teljes uradalom falvainak összeállítása az
adóösszeírások alapján lehetséges, mely birtokok tartoztak az enyingi Török
familia kezébe. A rekonstrukció 1550 tájára nagyjából így néz ki: Egész
birtokok:
Pápa városa és a vár, a két
Borsogyor, Igar, Kup – Veszprém megye.
Mórichida, Szerecseny,
Gyömöre, Sövényháza, Ménfo – Gyor megye.
Egyed, Sobor, Szentandrás, Szárföld – Sopron
megye.
Kenyeri, Acsád, Császt, Szécseny, Bokod – Vas
megye.
Részbirtokok:
Csorna, Farád, Beled, Sárkány, Németi, Veszkény,
Széplak – Sopron megye.
Mindszent, Csehi, Asszonyfalva, Sömjén, Köveskút –
Vas megye.
Az uradalom a török idokben
teljesen átalakult, a XVIII. században az Esterházy idokben egy szinte teljesen
más birtokstruktúra áll elottünk. Nem igazán lehet tudni hogyan ment ez végbe. A
további kutatás feladata lesz ezt kideríteni.
(Az összeállítás Engel Pál:
Uradalomszervezés a Dunántúlon a XIV-XV. században címu tanulmánya alapján
készült. In. Tanulmányok ... 2. 21-30.
p.)