Pápa jelenkori története a rendszerváltozásig és napjainkig:

(Vázlat)

Az elozo fejezet végén említett nehézségek mellett érte a menekültekkel felduzzadt város lakosságát a “felszabadulás” élménye, 1945. március 26-án reggel Virágvasárnapot követo hétfon.

A 3. Ukrán Front gárdalövész alakulatai többször bevonultak a városba, bár ott komoly ellenállást senki nem tanúsított, a rombolás, a pusztítás talán több volt a szükséges mértéknél, talán több olyan esemény történt, amelyek nem szükségszeru velejárói egy “felszabadításnak”. Ezen események taglalása nem tartozik az írás tárgykörébe, de a szerzo oszintén reméli, hogy ma, amikor még élnek a szenvedo szereplok, megszületnek a lehiggadt visszaemlékezések.

A háborús károk számbavétele után, sor került az élet megszervezésére, amelyben a pártok jártak az élen. Ebben dönto szerepe volt az MKP-hez tartozó Nagy Istvánnak és a városi rendorkapitánnyá lett szintén MKP-s Závory Zoltánnak. (A vezeto szerep semmiképpen nem az MKP támogatottságát tükrözte, hiszen az SzDP-nek kb. 600, míg az MKP-nek mindössze 15 tagja volt. A város legerosebb pártja a Független Kisgazda Párt volt. Az 1945 oszi választásokon abszolut többséget szerzett.

A kisgazdák pápai vezetoje, az a dr. Sulyok Dezso ügyvéd lett, aki korábban demokratikus nézetei miatt internálást szenvedett, a nyilas uralom alatt a Somló-hegy szoloiben bujkált. A rendorség és a közellátás megszervezésében, a kommunális hálózat üzembehelyezésében, a városi és a városban muködo üzemek pénztárainak feltöltésében elévülhetetlenek az érdemei.

O lett a város elso polgármestere, helyettese a '19-es kommunista múlttal rendelkezo Kerekes János. (Aki helyett egy másik – ártatlan – Kerekes Jánost, az unokatestvérét végezték ki, a Meggyes erdoben, 19919-ben. A városi mendemonda szerint az akkori rendorkapitánnyal történt kölcsönös segítségnyújtás miatt.)

Sulyok Dezso elso beszédében többek között a következoket mondta: “..., de csak a bunös vezetoség pusztult el, a nép él és a szenvedések jutalma a demokratikus országok baráti kötelékében elkövetkezo jobb és igazibb élet lesz.” Sajnos ezek a szavak csak álmok maradtak, az országban is, Pápán is...

Az új polgármester hatalmas energiával látott munkához. Nemcsak a közellátás, és a város pénzügyi helyzetének megszilárdítása, hanem a romeltakarítás, és az újjáépítés is megkezdodött. A földosztás mellett, a városban lakótelkeket is osztottak.

Ma is grandiozusnak számító tervet dolgozott ki a belváros levegohöz juttatására. Több helyen a tehermentesíto út irányába meg akart nyitni szuk utcákat. A terv egy általános városrendezési koncepciót is tartalmazott. bazsiosnak tekintette a korszeru értékeket, pártolta a környezetvédelmet. (Elsoként gondolt a Tókert csatornázására.) Olyan ötletek is bekerültek a tervbe, melyek mai szemmel már nem pártfogolandók, ilyen volt például a Várkertben végrehajtandó nagyobb parcellázás. Itt egy a Tókerthez hasonló nagyságú, új városrész kialakítására gondolt. Szerencsére ez nem valósult meg, de a '60-70-es évek építkezései még így is túl sokat vettek el a Várkertbol. (Vajda lakótelep, sportpálya és kiszolgáló-, csatlakozó létesítmények a Külso- és Belso-Várkert határán.) Gondolt az elkerülo útra, forgalommentesíteni akarta a Fo teret.

Dr. Sulyok Dezso miután a város vérkeringését újra indította, Budapestre került a Pénzintézeti Központ igazgatója lett, a Kisgazda Pártból való kizáratása után, a tiszavirág életu Szabadság Párt megszüntetése után önkéntes számuzetésbe vonult az Amerikai Egyesült Államokba. Ma a város emléktáblával és születése 100. évfordulójára kiadott életét, politikai pályáját feldolgozó monográfiával tiszteleg emléke elott.

A város vezetését Kerekes János, egykori ács vette át, mint polgármester, az MKP színeiben.

A fordulat évét (1948) huen mutatja egy párttikári jelentés két számadata váro- sunkból: A újonnan alakult (egyesült) MDP-nek 2.785 tagja volt ekkor, ebbol 2.034 elozoleg kommunista, 715 szociáldemokrata. Hogy megfordultak az arányok 1945-höz viszonyítva...!

Végrehajtották az államosításokat, amelyek Pápán zökkenomentesen folytak le. Talán a hagyományos malomipar jelentett kivételt. Itt maximum négy-öt segédet foglalkoztató rozzant vízimalmok államosításáról volt szó. A problémásakat – legrosszabb állapotban lévoket – egyszeruen bezárták...

A kulturális élet államosítása az egyházi iskolák kisajátításával megtörtént. (Szerzetesrendek feloszlatása, református kollégium “felajánlása”.) Igazi tiltakozás nem bontakozott ki, bár a csírák adottak voltak, pl. Németh József apát-plébános 1948-as temetésén óriási tömeg vett részt.

A közellátási nehézségek állandósultak, a szövetkezetek nehezen alakultak.

Az Országos Tervhivatal döntése, a vidék iparosítása címszó alatt megszüntette a hagyományos és jól muködo Dohánygyárat, épületeibe a VBKM Elekthermax pápai részlege került, (1952).

A fordulat évét követo “kulturális forradalom” Pápán csak rontott a helyzeten, hiszen egy pezsgo, egyesületektol, köröktol szervezett kulturális életett tettek tönkre és nem adtak semmit, vagy amit adtak, az egyenlo volt a semmivel. Az '50-es éveket jól jellemezte egy érto kultúrabarát: “Ha az ember arra gondol, hogy száz egynehány évvel ezelott Petofi versek születtek ebben a városban, hajlamos mosolyogni azon a különben nem lebecsülendo dolgon, hogy B. J. a Gépjavító Ipari Vállalat öntoje ír itt verseket, jeleneteket a kulturcsoport részére.”...

1956-ban a városban is megalakultak a Munkástanácsok. Az alkalmatlan vezetoket eltávolították, hogy ok egyben kommunisták is voltak, az csak azzal magyarázható, hogy ebben az idoben vezetové csak kommunista párttagok lehettek. A termeloszövetkezetek feloszlottak.

1957-ben a lakosságot nem kis mértékben irritáló szovjet katonaságot a belváros középületeibol (Várkastély, Nátus) a volt traktoros iskola magyar laktanyává alakított épületeibe költöztették. Megkezdodhetett, a tönkretett, kifosztott kastély “belakása”. Sajnos eloször a lakásnélküli lumpen családok foglaltak területet. Kiköltöztetésük csak a '70-es évekre fejezodött be. Velük párhuzamosan és egyenként, az 1952-ben megszervezett Városi Könyvtár, az 1960-ban alakult Helytörténeti Múzeum, a Jókai Mór nevét viselo kultúrház és az 1936-ban létesített Városi Zeneiskola is itt kapott végleges helyet.

1959-60-ban oktatási – kulturális területen targédia érte városunkat. A város akkori vezetoinek hibájából elkerült a Tanítóképzo Pápáról! A jogutód a gyori Apáczai Csere János Tanítóképzo Foiskola lett. Ezt a traumát Pápa mind a mai napig nem tudta kiheverni.

Sorba alakultak és indultak fejlodésnek, a lazuló szorításban, a különbözo szövetkezetek, javult a város közellátása, megtörtént a parasztság termeloszövetkezetekbe kényszerítése.

Külön fejezetet érdemelne, mint a szocialista korrupció és a kisvárosi megalomán tervek megvalósíthatatlansága a pápai fürdo, vagy uszoda, vagy “diadalív” születése és bukása, amely a '80-as évek végén megadta magát, összeomlott. Nem tudta megvárni költséges “felrobbantását”. (Az építés céljára kötelezoen jegyzett téglajegyét sok pápai ma is orzi...)

A múzeum létrehozásával, a Kékfesto Múzeum létesítésével, a TIT eloadássorozatainak beindításával, a Jókai Mór Városi Könyvtár író-olvasó találkozóival (Várnai Zseni, Nagy László, Baktai Ervin, Áprily Lajos, Darvas József, Németh László, Veres Péter, Thurzó Gábor, Illyés Gyula, Fekete Gyula, Csoóri Sándor, Cseres Tibor, hogy csak a fontosabbakat soroljam), az újra felvirágzó mukedvelo színjátszással, ha nem is lehett pótolni a korábbi önszervezodo kulturális életet, de a '70-es évekre megmozdult a pápai állóvíz.

1985-ben került sor a hon áhított színházépület átadására. Sajnos szerencsétlen kialakítása mérsékelten illeszkedik a város összképébe, rossz helyiségbeosztása pedig nem teszi lehetové egy színházteremmel is rendelkedo muvelodési ház muködését.

Ezek az évek a tipikus idoszakai a megyén belüli elnyomatásnak. Elso helyen állt a veszprémben regnáló, mindenható elsotitkár Papp János székhelye, utána következtek a szocialista városok: Ajka és Várpalota, ha valami még maradt a Balaton-partnak: akkor Balatonfüred, Tapolca, Keszthely (Akkor Veszprém megyéhez tartozott). A többi város, nagyobb település úgyis polgári és klerikális volt, nekik az maradt, amit a pápai adoma tartott fenn (bár lehet, hogy valóság volt...): a tanácselnök évvégi jutalma attól függött mennyi pénzt adott vissza a város a megyének... (hogy ezeknek a településeknek a nevét is megemlítsem, Pápa mellett, Sümeg, Zirc, Devecser ...)

A városban kevés lakás épült. Néhány lakótelepi épület ennek a kornak a terméke.

1984-ben a Magyar Televízió által szervezett városok közötti Jókai muveltségi vetélkedo élesztette újjá a híres pápai Jókai Kört, amelyben elévülhetetlen érdemei vannak Huszár János Apáczai Csere János díjas történelemtanárnak, a városi érdemérem elso kitüntetettjének. Kezdetben, mint baráti társaságot, késobb az egyesülési törvény után, mint egyesületet. A város szellemi-kulturális életének egyik meghatározója lett. Programjai, kirándulásai látogatott rendezvények.

Talán szerencse, hogy a Kossuth utca átrendezésére, a belváros romba döntésére és “újjáépítésére”, a Fo tér modernizálására nem volt anyagi eszköz. Így Pápa belvárosa a '60-as évek végétol védett történelmi városmagként szerepelhetett és “... Pápa városa elsosorban nem egyedi szépségu épületeivel hat. Muemlékei közül kevés az országszerte ismert, különlegesen szép emlék. Nem is annyira az átlagosan szép épületek nagy tömege jelentos, hanem a város muvészi elrendezése, sajátos kialakítása, tereinek és utcáinak kedves, magyaros hangulata, megnyero arculata.” (Gero László: Pápa, Budapest, 1959.)

Ennek is köszönheto az 1989-ben a városnak is megadott Hild József-díj, ami a városépíto és védo tevékenységet jutalmazta. Sajnos olyan települések, mint Ajka, Kazincbarcika, Dunaújváros, ahol nem az értékek megmentése, hanem a “szocialista város” jelleg dominált, érdemtelenül megelozték városunkat.

Az 1980-as évek végétol szervezodo nemzeti és demokratikus erok informális csatornákon keresztül megtalálták a vérkeringés hajszálereit a városokban falvakban. (Monor, Lakitelek) Emeleti lakások csendjében tartott megbeszélések után 1987-88 táján léphettek korlátozott formában a nyilvánosság elé.

Pápán elsoként a Fiatal Demokraták Szövetsége helyi csoportja szervezodött meg. Ezt követte a Magyar Demokrata Fórum megszervezése. A színházban tartott nagygyulésen Csoóri Sándor – a megyébol korábban évekre kitiltott – ellenzéki költo volt a szónok. A szabadabbá váló légkörben alig fért el a hallgatóság az ötszáz fos teremben. Megalakult a Független Kisgazda Párt helyi szervezete. A Szociáldemokrata Párt és az újonnan lakuló Szabad Demokraták Szövetsége alakulására kicsit késobb került sor. Szárnyukat próbálgatták a zöldek is. Kevés érdeklodo elott rendezték meg a városban az elso Föld Napját, 1989-ben.

Az átalakulás elso jelei közé tartozott a pápaiak régi vágya, a helyi sajtó létrehozása is. Még 1988-ban indult, mint a Városi Tanács Tájékoztatója. Aktuális és a lakosságra “tartozó” ügyekrol tájékoztatott. Ebbol nott ki a Pápai Hírlap, amelynek elso szerkesztoje Horváth István a megelozo idoszakban az MSZMP megyei napilapjánál a Naplónál gyakorlatot szerzett újságíró lett. Ot rövidesen követte Mayer László nyugalmazott Végrehajtó Bizottsági titkár, majd a Magyar Demokrata Fórum egyik pápai alapítója Szabó György református lelkész. A rendszerváltozás után foszerkeszto helyettesként muködött, majd foszerkeszto lett Hauber Károly fideszes tanár. Jelenleg dr. Áldozó Tamás a lap foszerkesztoje.

Mintegy a hivatalos lappal szemben, a demokratikus tájékoztatás eszközeként jelent meg 1989-ben Pápai Lapok néven, a Soros Alapítvány támogatásával a Fidesz helyi újsága. A rendszerváltozást követoen tömegével adtak ki a pártok lapokat. Sajnos ezek anyagiak hiányában nem tudtak megerosodni. (Pápai Hírmondó, Látószög, Pápai Polgár, Pápai Hét, stb...)

A szervezodo ellenzék egyik elso sikeres rendezvénye a városi tanács nagytermében, hatalmas tömeg elott megtartott, pápai és környékbeli képviselok fóruma volt. Ott a képviselok magukat és akkori országgyulésüket még nem nevezték rendszerváltó parlamentnek. Igen mérsékelt válaszokat adtak a felmerült nem kevés kérdésre. Egyik legbazsiosabb téma a bos-nagymarosi eromu építkezésben történt szavazás volt.

A pápai Muvelodéstörténeti Társaság barokk kollokviumán kérte az egyesület elnöksége a város akkori vezetoitol a régi pápai címer visszaállítását. Erre még 1989-ben sor is került. Mind egyéni kezdeményezések, mind a Fidesz akciója sürgette a város szellemiségétol idegen utcaelnevezések visszaváltoztatását. Erre csak a rendszerváltozás után a szabadon választott Pápa Városi Önkormányzat elso munkaülésen került sor. (pl. Tolbuchin tér — Pálos tér; Devecseri vértanúk útja — Esterházy út; Április 4 utca — Szent László utca.)

Ekkortájt politikai nagyüzem volt Pápán, járt itt és politikai nagygyulést tartott Orbán Viktor, Fodor Gábor, Für Lajos, Antall József, Csurka István, Csengey Dénes....

Az 1990-es parlamenti választásokon Pápa és környéke országgyulési képviseloi mandátumát dr. Kövér László a Fidesz jelöltje szerezte meg, a második dr. Pénzes Tibor az MDF jelöltje, harmadik Jánosa Béla a FKgP színeiben.

A helyhatósági választásokon a Fidesz 12 képviselot juttatott a helyi önkormányzatba, ezzel jelöltje, dr. Kovács Zoltán lett a város elso szabadon választott polgármestere.

A képviselotestület elott tornyosultak a feladatok. Gyakori és hosszú önkormányzati ülésekkel, alapos bizottsági elokészítéssel sikerült a nehézségeken úrrá lenni. Megindulhatott a munka. Fo feladat az óriási infrastrukturális lemaradás behozása volt. Ehhez eloször a föld alatt kellett rendet teremteni. Megindult a Tókert, már Sulyok Dezso által tervbe vett csatornázása. Elkezdodtek a nagyobb arányú gázvezetések. (Felsováros, Erzsébetváros) A katasztrofális telefonhiány felszámolására megszervezodött a Pápatel Rt.

A megye ipari városainál kisebb mértéket öltött a munkanélküliség. Elsosorban a nagyüzemek építettek le jelentos számú dolgozót, akiknek egy része a privatizációk után visszakerült a gyárakba.

A demokratikus szellemu kapcsolatteremtés egyik lehetosége és eredménye lett a testvérvárosi kapcsolatok kiépülése. A Városi Tanács utolsó évére visszameno kezdeményezés után született meg a jelenlegi, jól megalapozott kapcsolatrendszer.

Olaszországban Casalecchio di Reno, Németországban Schwetzingen, Hollandiában Kampen, Szlovákiában Losonc, Romániában az erdélyi Kovászna megyében pedig Kovászna Pápa partnervárosa. (Bár ez utóbbival hivatalos megállapodás még nem született. A kapcsolatok túl léptek a formális delegáció cserék elso lépésein. Mind oktatáis, kulturális, mind gazdasági téren az iskolák, intézmények, vállalkozások közötti kapcsolatépítés van napirenden, amit az önkormányzat koordinál, segít, de direktben nem avatkozik be.) (Ugyancsak nincs hivatalos kapcsolat a lengyelországi Gorlice város és Pápa között, de az ott évente megrendezésre kerülo elso világháborús emlékünnepségek résztvevoje városunk delegációja. A kapcsolatok kiépülése a pápai Lovas Clubon keresztül, mint a magyar Hagyományorzo Huszár Egyesület tagegyesülete került sor.)

Az együttmuködésnek Phare pénzek támogatásán – (Pápa város közvilágításának energiatakarékos átalakítása, 1997-ben kezdodik a második ütem) – konkrét segítség nyújtásokon (tuzoltó autók, kórházi muszerek stb.) kívül óriási az erkölcsi értéke. Városunk úgy lehet az Európába visszaintegrálódó Magyarország része, hogy ott barátai vannak, akik segítik polgárait.

A város muemléki tevékenységéért, a történeti városmag megóvásáért 1989-ben Hild József díjat kapott. 1990-ben a Kastélykápolna, a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermének mintaszeru restauráltatásáért és a muködési funkció helyes megválasztásáért Europa Nostra díjban részesült.

A református egyház visszakapta osi kollégiumát, két éves kényszeru társbérlet után az Antall-kormány kártérítési pénzébol felépült a Várkertben a megye egyik legszebb oktatási intézménye, Pápa Város Oktatásügyéért, mint a felirata hírdeti.

A katolikus egyház óvodát és általános iskolát indított. (1991., 1992.)

A városban elkezdodött a Nemzetek Együttes Játékai játékfesztivál, amely 1994-re önálló programmá notte ki magát. Központi rendezvénye a városnak, amely több tízezer ember szorakoztatását, a város bemutatását van hivatva szervezni. Ugyancsak jelentos játékos esemény a városban a Játék Határok Nélkül, amelyen három alkalommal vett részt a város csapata. Az elso alkalommal megnyerte fordulóját. A város harmadik nagy rendezvénye a pápai Barokk Napok, amely a város szelleméhez méltó rendezvény, komoly turisztikai látványosság.

Pápa régi kereskedo város mivoltát eleveníti fel a tavaszi, Szent György Napi Agrárexpo, amely két év alatt megduplázta a kiállítói számát. Ezzel a megye, sot a térség egyik legjelentosebb szakkiállítása lett. A nemzetközi játékfesztiválhoz kapcsolódik a vegyes profilú expo, amelynek célja a fogyasztási javak vására és bemutatása.

A képviselotestület kitüntetéseket alapított – Pápa Város Érdemérmét és Pápa Város Díszoklevelét –, amelyet a városukért legtöbbet tett polgárok kaphatnak.

Még 1989-ben indult a Jókai Mór Városi Könyvtár kezdeményezésére a város történetét monografikus formában feldolgozó munka. Ezt a folyamatot az új képviselotestület is támogatta, mind anyagi, mind erkölcsi tekintetben. Ennek eredménye lett a várostörténeti tanulmány-kötet sorozat két darabja, és számtalan várostörténeti munka. (Jókai Füzetek, Lapok Pápa Történetébol, Fejezetek Pápa város történetébol.) Jelenleg a városi okmánytár munkálatai folynak. Két ízben került sor regionális jelentoségu tudományos tanácskozásra Pápán. Az elso a várostörténeti tanulmánykötet bemutatása 1995-ben. A másik konferencia 1997-ben dr. Sulyok Dezso születésének 100. évfordulóján a róla szóló monográfia megjelenése alkalmából.

Tornaterem épült, helyi és központi támogatás felhasználásával a Belvárosi Általános Iskola Nátuskertek feloli oldalán.

Az idos emberek jobb elhelyezésére kiépült két emeltszintu szociális otthon. Az egyik a Vörösmarty utcában egy volt bölcsöde átalakításával, a másik pedig a Teveli uton egy régebbi irodaépület felhasználásával. Az önkormányzat tervei és a lakosság igényei alapján további hasonló szinvonalú otthonház kialakítása fog megtörténni.

A volt orosz laktanya területe egyre szervesebben illeszkedik a város területébe. Elöször a két objektum közti üres telkeken nott fel egy új összeköto szakasz, amely frekventált jellegénél fogva zömében kereskedelmi egységeket (pl. autókereskedelem) vonzott. Majd megkezdodott a laktanya romos, pusztulófélben lévo épületei felújítása. Igy került ide a Move-Alfa Kft, építoanyag telep, több diszkont áruház, bútoripari feldolgozó telep. Az önkormányzat korszeru kollégiumot alakított ki a területen. Néhány házban szociális bérlakások lettek kialakítva. Jelenleg a Plus Élelmiszer Diszkont Kft. bevásárlóközpontja nyílt meg. A néhány még felújításra váró épület elkészülte, parkosítás és a régi keritések elbontása után ez a várostól mesterségesen elszakított rész újra visszaintegrálódik, Pápa szerves része lesz. A területtel közösen a kiépítendo várost elkerülo körgyuru mellett ipari park létesítését határozta el a város képviselotestülete, amelynek munkálatai 1995 óta folynak. 1997-ben felvették városunkat az Ipari Parkok Nemzetközi Szövetségébe.

A város kulturális hagyományainak méltó folytatása a Városi Galériából kinott Somogyi József Galéria, melynek kiállításai legalább regionális, de talán mondhatjuk országos jelentoségüek. A Várkastélyban kapott helyet A. Tóth Sándor pápai festomuvész, világhíru bábmuvész állandó kiállítása. A képviselotestület megvásárolta a Gyory- házaspár néprajzi anyagát, amely a legteljesebb ilyen gyujtemény Pápán és térségében. Az anyagot Pápa Város Néprajzi Gyűjteményében lehet megtekinteni, idoszaki kiállítások formájában.

Az 1994-es választásokon az MSZP jelöltje, 1985-90 között is képviselo, Tulok András gyozött. Dr. Hermann István az MDF színeiben lett a második, Vida László Gábor (SzDSz) pedig a harmadik.

A helyhatósági választásokon dr. Kovács Zoltánt a Fidesz – MDF – FKgP – KDNP színeiben ismét polgármesterré választották. A képviselotestület összetétele:

Horváth László ifj. Rátz Ottó Schmidt Dezso

Harangozó Zsigmond Dr. Kontrát Károly Tóth Sándorné

Papp Tamás Dr. Hermann István Máté István

Császár Endre Mészáros István Dr. Áldozó Tamás

Dr. Kovács Zoltán Kissné Bolla Judit Vida László Gábor

Dr. Banyó Tamás Szakál Sándor Dr. Schweighoffer Erno

Gosztola István Gogös Zoltán Dr. Karaszi Mihály

Dr. Szundy Béla Korcsmáros József

A nehezedo körülmények ellenére folytatódott az a fejlodés, ami a rendszerváltozással megkezdodött. A demokratikus és polgári fejlodés palántái megerosödni látszanak, ha az országos folyamatok kedvezoen alakulnak, Pápa visszanyerheti azt a kulturális – oktatási és nem utolsósorban gazdasági súlyát, amit évszázadok alatt kivívott a régióban.

(A fejezet összeállításánál felhasználtam Orbán Sándor: Pápa negyedszázada (1945-1970.) címu tanulmányát, In. Tanulmányok ... 1. 433-532. p.)

<< vissza az előző oldalra