Pápa története a királyi birtoklás
idején:
A királyi vármegyerendszer
kialakulása idején Pápa még a Bakony erdorengetegeinek nyúlványaiban
helyezkedett el. A Bakonyban erdoispánság alakult
ki. amelynek feltételezheto központja talán a zirci királyi udvarház körül volt.
A bakonyi ispán neve XI-XV. század között fordul elo okleveleinkben. Pesty
Frigyes megállapítása szerint a bakonyi ispánság “Veszprém vármegye kiegészíto
részének tekintetett.” A XV. században azzal végleg egyesült. Ez a
folyamat a néptelen vagy gyéren lakott területekre hatalmát kiterjeszto, expanzív veszprémi ispánság terjeszkedése
volt.
A bakonyi erdoispánság területe,
egyházi értelemben, a pápai foesperes joghatósága alá tartozott. Amikor Veszprém
megye bekebelezte a bakonyi erdoispánságot, automatikusan a megyébe került a gyori püspökség pápai
foesperessége is, mint földrajzi terület. Egyházigazgatási értelemben azonban
továbbra is a gyori püspökség része maradt. (A bakonyi ispánság terület
soha nem alakult át nemesi megyévé, talán azért, mert királyaink a kedvelt
vadászterületükön nem nagyon adományoztak birtokot, így nem volt mód a “megyei
nemesség” létrejöttére.)
Területünket északról és nyugatról
a gyori, mosoni és soproni várispánságok határolták. Délrol a karakói várispánsággal volt szomszédos.
Ezen a körön belül helyezkedett el a kapuvári királyi vár és Pápa környéke. Még
nem bizonyított feltételezések szerint elképzelheto, hogy városunk valamiféle kapcsolatban volt a kapuvári
várbirtokkal. Az sem lehetetlen, hogy Pápa környékén is volt olyan földvár,
amely egy önálló vártartomány kialakulásának csíráját rejtette magában.
Csak ez a folyamat valamilyen, eddig ismeretlen okból elvetélt.
Pápa környéke két korai alapítású
egyházmegye (Veszprém és Gyor) határán feküdt. Egészen 1777-ig, Mária Terézia
egyházmegye rendezéséig, amikor is zömében a veszprémi és gyori egyházmegye
területébol létrejött a szombathelyi és a székesfehérvári püspökségek.
Városunk területe, mint pápai főesperesség, a gyori egyházmegyéhez tartozott. Ekkor mintegy
kárpótlásul került át Pápa és foesperessége
a veszprémi egyházmegyébe.
Pápa királyi udvarnokok ispánjának központja volt. Kellett
valahol a mai Nagytemplom elodje, az osi egyház
mellett állnia egy udvarháznak esetleg várnak, amely az udvarnokispán székhelye volt. Természetesen adódik a következtetés,
hogy ez csak a mai Várkastély helyén állhatott. Sajnos sem régészeti, sem
okleveles adatokkal egyenlore ez nem igazolható. (lásd korábban a földvár
kérdését.)
Az udvarnokok települése, az un. szolgálónépi falvak, nagy
tömegben maradtak fenn városunk környékén, mint földrajzi nevek. Tudunk
juhászokról, pajzs és fegyverkészítokrol,
kovácsokról, takácsokról, lovászokról, szakácsokról, kenyéradókról, éltek
Homokbödögén és Podáron királyi, királynéi ötvösök.
A történettudomány megállapította, azt is hogy Pápa neve soha
sem csak a települést, hanem mindig egy nagyobb – azt sajnos nem tudjuk, hogy
mekkora – földrajzi egységet is jelentett a korai középkorban.
Hogy mekkora lehetett ez a kiterjedés, nem tudjuk, de részben
okleveles, részben régészeti emlékek alapján adatolni lehet a területen
tízegynéhány középkori falut, amelyek a jelenlegi Pápa város
közigazgatási határain belül helyezkedtek el: Pápa, Agyaglik,
Asszonyfalva, Bellérszeg, Böröllo (Berello), Debrés
(Döbrés), Hanta, Hodoska (Fyzes), Igal (Igar), Lihért, Nádasd, Parlagszeg,
Répás, Sávoly, Simonháza (Simaháza), Tima, Udvarsoka, (esetleg Ozursoka),
Újfalu, Zsemlér, (Egy 1245-ös határjárás említ Pápa környékén egy Szentlászló nevu települést, ezzel eddig nem
tudott a helytörténeti irodalom mit kezdeni, Major Jeno egy levele alapján
valahova Hodoska és Pápa közé lehetne helyezni. Tanulmányok ... 2. 176. p.)
(Elofordul, hogy több település neve, mint egymás változatai, szinonimái
szerepelnek, sajnos a források hiányában nem mindig lehet egyértelmuen
tisztázni kilétüket. Ugyanez vonatkozik a régészti feltárásokra is.
Sajnos a régészek a helységnév táblát ritkán találják meg... Mindenesetre
további forrás- és régészeti kutatás tisztázhatja csak Pápa város
topográfiájának kérdéseit.) Egyébként a település teritorialitása nyilván
túlterjedt a jelenlegi közigazgatási határon. Mint udvarnokközpont joghatóságot
kellett, hogy gyakoroljon a hozzátartozó szolgálónépi települések felett. Ez
jelenthet 20-30 kilométer sugarú kört.
(Egy 1214-ben kelt, II. András által kiadott oklevélben, amely
szerint Nórápi Hector, az ifjabb király IV. Béla bulgáriai házasságkötése körül
végzett követi szolgálataiért Nóráp birtokot kapja, amelyet meg is határolnak. A
határ egyik pontja “...udvarnicis regis quorum villa vocatur Joansoka...” Nóráp
környékén ilyen földrajzi nevet nem lokalizáltak. Kupon de Nóráppal ellentétes
határrészen van egy Jónás-major nevu földrajzi
hely. Nóráp – Kup távolsága Pápától, mint udvarnokközponttól 10-12
kilométer. Érszegi Géza: Eine neue Quelle zur Geschichte der
Bulgarisch-ungarischen Beziehungen während der Herrschaft Borils 96-97. p. az
oklevél kiadása.
1237-ben a vinári udvarnokokat említik “...Vduornici de
Huinar...” Vinár Pápától 13 kilométerre fekszik. Árpádkori új okmánytár VII. 46.
p.
1240-ben kelt oklevélben IV. Béla király megjáratja Podár birtok
határait, az egyik határjel a szomszédos Dereske [Ott Doroska, Drusca, ma
Pápadereske] falu határában van, amely falut “...udvornicorum de Drusca...”
emliti. Nyilván a pápai udvarnokszervezethez tartozott ez a település is.
Pápától 8 kilométerre terül el. Hazai Okmánytár. VIII. [szerk. Nagy Imre]
422-425. p.)
Többször említettem már, hogy Pápa
nem alapított város, létrejöttét nem lehet konkrét idoponthoz kötni. Ennek
ellenére bazsios a
város
első említésének tisztázása.
Az alábbi írásokból meríthet bővebb
ismereteket Pápa Árpád kori történetére.